Mezey Barna: Magyar Jogtörténet (2007-)

Szóbeli sheesh

1.A magyar jogtörténet tudománya

1.1. A jogtörténet alapvető kérdései és módszere

 Mi a jogtörténet tárgya? Különböző jogintézmények magyar jogrendszer történetének
megismerése.
 Azt vizsgálja, hogy hogyan alakult a jogrendszer, ami most van.
 Milyen részei vannak a jogtörténetnek?
 Római, Egyetemes, Magyar
 Hogyan folyik a jogtörténeti kutatás?
 Korabeli jogforrások, perakták feltárása, szakirodalom egybevetése, új megállapítások
tétele.
1.2. A jogtörténet tudományának kezdetei
Ratio Educationis alapján (A jog történetének az oktatása)
A 18. sz. második fele.
Tudományos ideológiai támasz, igazságok. Nemes perek
Kovachich Márton György (Senkőc. 1744.11.9. – Buda, 1821.12.01.)
 Kazinczy ösztönzésére
 Elkezdték az összegyűjtést, eredetiség megállapítása.
 Régi magyar jog és diplomatika
 Gyűjteményeket adtak ki.
 Munkájával megalapozta a magyar- állam és jogtörténeti forráskutatás
 Foglalkozott a forráskiadás elméletének és a történelmi kutatás intézményesítésének, egy
tudós társaság alapításának a kérdéseivel is.
Kovachich József Miklós (Tata, 1789.02.15. – 1878.11.27.)
 Elsősorban a régi magyar jog és diplomatika történeti forrásait kutatta föl s adta ki latin
nyelvű gyűjteményeiben. Forráskiadványai és forráskritikai értekezései az állam és
jogtörténet kutatás alapvető forrása ma is.
 Hatalmas gyűjteményét az MTA hagyományozta.
1.3. A történeti jogi iskola
Frank Ignác
 Werbőczy bírálata
 Minden népnek meg van a saját fejlődési módja, a kodifikációval, nagyobb befolyással
ellene nagy védelmet jelent.
 A közigazság törvénye Magyarhonban:
 Átfogja a régi magyar jogrendszer szinte egészét. Kialakulás okait vizsgálni tudja
 Ősiség és elévülés. Értekezés.
Wenzel Gusztáv
 Osztrák jog történetét akarta bemutatni. Azt vallotta, hogy a magyar jogrendszernek meg
kell tartania saját jogrendszerét
 Összehasonlító módszer: Különböző helyek, népek jogát hasonlította össze
 Magyar és erdélyi bányajog rendszere Buda/Pest
 Magyarország jogtörténetének rövid vázlata
 A magyar és erdélyi magánjog rendszere I.-II.
Dósa Elek
 Történeti folyamatok fontossága,
 A nehéz éveket követően 1861-ben az MTA levelező tagja lett
  Székfoglalója: Az erdélyhoni evangelico reformátusok egyházi jogtan
 Utazások Németországban
 1863-ban az MTA tiszteleti tagjának választották: Székfoglalója: A jogbiztonság föltétele
(nem került rá sor)
Kolosváry Sándor
 Dósa Elek tanítványa, továbbvitte munkásságát
 Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsának tagja
 Az erdélyi református házassági főtörvényszéknek bírája s kerületi közgyűlésének tagja
volt.
 Az erdélyi ev. ref. egyházkerület egyházjoga
 1896-ig tagja a konventnek
 Fő műve: Corpus Statutorum

1.4. A realista iskola Hajnik Imre

Módszertani felfogás: Okleveles kritikai feldolgozása
Összefüggések feltárása Európai kontextusú elemzés

Főbb munkái:
Magyarország az Árpád királyoktól az ősiségek megállapításáig és Hűbéri Európa
A magyar bírósági szervezetek és perjog az Árpád és a vegyesházi királyok alatt
Magyar alkotmány és jog az Árpádok alatt (a magyar alkotmány és jogtörténelem első kötete)
Egyetemes jogtörténet a középkor kezdetétől a francia forradalomig

1.5. A nemzeti iskola: Timon Ákos

(Eger,1850.08.
Magyar alkotmány- és jogtörténet: különös tekintettel a nyugati államok a jogfejlődésére
Magyar jogfejlődés egyedi úton jár, független
1.6. Jogtörténetírás a két VH. között
Eckhart Ferenc
 Új elméletet vetett fel – vitás
 Bécsi Collegium Hungaricum igazgatója
 Tanítványok: Degré Alajos, Bónis György
 Középkorkutatás
 2.vh végén mindenkit nyugdíjaztak, száműztek
 Rendkívül jelentős tudományos munkásság
 Bónis György: középkori magyar jogtudó értelmiséget kutatta
1.7. A jogtörténetírás a szocializmus időszakában
 Marxista, Leninista jogtörténetírás, más szempontok, más hangsúlyok.
 Feudális jog háttérbe szorult.
 Szabadságharc, nép, parasztság előtérben
 70-es években: Máté Gábor, Stipta István, Mezey Barna, Homoki-Nagy Mária
 Nagy nevek
 (Magyar jogtörténetírás 200 éve – könyv)

2. Eredetiség és hatások a magyar jog fejlődésében