A jogviszony alanyai, tárgya és tartalma.

A jogképesség és a
cselekvőképesség elhatárolása, a jogkövető magatartás.(6.3ig)

Jogkövető magatartás: Olyan emberi magatartás, amely:

 a jogszabályok előírásainak megfelel,
 és a magatartás nem sért semmilyen normatív előírást.
 Mindig tudatos és akaratlagos magatartás alapja lehet a szankciótól való
félelem, a racionális megfontolás vagy a jogszabály autoritása.
Befolyásoló tényezők:
-a jog értése
-jogi kompetencia
-jogi kultúra, attitűd

Jogviszony:
 A jogalanyok jogosultságainak + jogi kötelezettségeinek (konkrét kölcsönös) jog
által szabályozott viszonya.
 A jogviszony három eleme: az alanya, tárgy és tartalma.
Lehetnek:
-abszolút és
-relatív szerkezetűek

Jogviszony alanyai:
 akik között a jogviszony létrejön, illetve akikre az irányul
 érteni kell alatta az embereket (természetes személyeket), a jogi személyeket
(pl. gazdasági társaságok, nonprofit szervezetek), egyéb sajátos entitásokat (pl.
állam) is

Jogviszony tárgyai:
-azok a magatartások, amelyekre a jogviszony tartalmát jelentő alanyi jogosultságok
és jogi kötelezettségek vonatkoznak.
Jogviszony tartalma:
A tartalma a jogalanyokat a megillető konkrét alanyi jogosultságok és jogi
kötelezettségek. Jogkövetkezmény kapcsolódik hozzá, ami lehet pozitív vagy negatív.

A jogképesség és a cselekvőképesség elhatárolása:

Jogképesség: Az embert –ha élve születik-fogamzásának időpontjától illeti meg, és

csak a halálával szűnik meg. Jogképes lehet a természeti és a jogi személy is.

Cselekvőképesség: Az ember ügyeinek viteléhez szükséges belátási képességgel

rendelkezik. Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést, vagy jognyilatkozatot.
Főszabály szerint minden ember cselekvőképes, de ez a jogosultság törvény, vagy a
bíróság gondnokság aláhelyezést elrendelő ítéletével korlátozható.

Jogi személy és jogosultságai:

Olyan társadalmi szervezet, amely jogképes, azaz a saját nevében jogok és
kötelezettségek alanyává válhat.