Egyetemes állam- és jogtörténet

A germán időszak
- Kr. e. 100 – Kr. U. 500
- Források
o Julius Caesar: De bello gallico (ca. Kr. e. 50)
o Tacitus: Germánia (Kr. u. 98)
- Caius Iulius Caesar (vagy Gaius Julius Caesar ); i. e. 100. július 12./13. – i. e.
44. március 15.
- Publius (vagy Caius) Cornelius Tacitus (Kr. u. 55. vagy 56 valószínűleg 117 és 120 között)
„Harag és részrehajlás nélkül”
- A társadalmi berendezkedés formái
o Önálló független közösségek (civitates) – egymással szövetségben vagy egymással
háborúzva
o Thing / =egyfajta népgyűlés/
o résztvevők: szabad, fegyverforgató (felnőtt) férfiak
o Mikor és hol?: ált. telihold idején, szabadban
o Döntéshozatal:
o - katonai vezető megválasztása (principes, király, herceg)
o - fontos ügyek, pl. háború, béke
o - szokásjog értelmezése, ha vitás
o - bíráskodás (akkuzatórius eljárás gyökerei)
o Döntéshozatal módja: morgás = nem, fegyvercsörgetés = igen
- A társadalom
o Rabszolgák(nem ókori!!!) /hadifogság, születés, adósság/
o Félszabadok
o Szabadok
o Nemesek ( nem különülnek el lényegesen a szabadoktól)
- Magánjog
o Ismeretlen: kölcsönt nyújtani, kamatot szedni
o Adósrabszolgaság adósság miatt
o „nullum testamentum” – csak szokásjog alapján, családon belül
o Házasság:
o - nem tilos a többnejűség, mégis tipikus az egyedüli feleség
o - szigorú erkölcsi szabályok
o - ritka a házasságtörés
o A településeken egyterű házak, nem szorosan összeépülve
o A földek, legelők közös tulajdonban és használatban
- A forrás megbízhatósága és megítélése
o Tacitus soha nem járt ezen a területen, jelentésekből informálódott
o Más társadalmi, gazdasági, politikai körülmények között élt – más tudati állapot –
más értékrendszer
o A frank birodalom idején bizonyos intézmények továbbélése
o Vitatott a Tacitus szerinti „demokratikus” berendezkedés, kevés különbség (feltárt
sírok)
 - A 18. századtól kiragadott értékek:
o Montesquieu: monarchikus, arisztokratikus és demokratikus komponensekből álló,
szabad emberek által megvalósított,vegyes jellegű alkotmány
o Liberál-konzervatív történetírás is hasonlóan
o Svájc: a közvetlen demokrácia gyökereit látják a Thing-ben
o Marx: egyenlőségre törekvés a jogban és szociális állapotokban
o Nemzeti-szocialisták: „Führerprinzip”
- A germán közösség
o Békeközösség
o Védelmi közösség
o Jogközösség
o Védegység
o Települési közösség

A kereskedelmi jog szabályozása

- A kereskedelmi jog az általános magánjog-fogalomtól elkülönült.
- Az ókori népeknek még nem volt külön kereskedelmi joguk, bár a kereskedést megfelelő
normák szabályozták.
- A kereskedelmi jog először, mint külön jog (ius singulare) a középkorban alakult ki. A
kereskedelemmel foglalkozók is külön privilégiumokat és jogokat élveztek. Kialakították
sajátos szokásjogukat, szervezeteiket. Testületi alapszabályaikat később a városi hatóságok
megerősítették és a kereskedelmi bíróságok is eszerint jártak el.
- Kezdetben a kereskedelmi jog a kereskedők joga (ius mercatorum) volt, vagyis az a jog,
amely a kereskedők egymás közötti viszonyait szabályozta. (a jogalanyok szerint különült
el).
- A modern kereskedelmi jog már nem egy foglalkozás jogát jelentette, sőt nem is foglalta
magában a kereskedelemre vonatkozó összes jogszabályt, hanem annak csak egy részét.
Másrészről ide sorolták a gyáriparra, fuvarozásra, bankügyletekre, tőzsdére, értékpapírokra
stb. vonatkozó szabályokat, amelyek tervszerű, rendszeres és intenzív gazdálkodást
folytattak és tömegforgalmat bonyolítottak le, szilárd alapját teremtve meg ezzel az
intenzív gazdálkodásnak. Így lett a kereskedelmi jog a magánjog szakjoga.
- Nem mindegyik országban található az általános magánjogtól elkülönült kereskedelmi jog.
Angliában a kereskedelmi jog (merchant law) a 18. században beolvadt a common law-ba.
- 1881-ben Svájc is megkísérelte beolvasztani a kereskedelmi jogot a magánjogba
- A kötelmi jog számos helyen kivételeket ismert el olyan esetekre, amikor a jogviszony
kereskedelmi jellegű, például a folyószámla, a fix ügyletek, a kölcsön, a kereskedelmi
cégjegyzékek (hasonlóan az 1942. évi olasz Codice Civile esetében is).
- Ókorban
- Lex Romana Visigothorum
- Városok – gildék, különbíróságok
- 1215. Magna Charta
- 1415. egyház megtiltja a keresztényeknek a kamatszedést
- Itáliai városok (Pisa 1161, Milánó 1170)
- Spanyolokon keresztül arab hatás
- Hanza városok (12-17. sz. közepéig, de 15. sz-tól hanyatlik) – 194 város 16 országban, (+ a
kapcsolódóakkal kb. 300 tag)
- Hanza szövetség
o Eleinte a Hanza (=csoport) fogalom a külföldön élő kereskedők szövetségét
jelentette.
o A 13. század végére a városok Hanzái megerősödtek – kereskedő városok komoly
szövetségévé váltak, melyek közös politikai alapelvet vallottak.
o Központ: Lübeck
 Népességnövekedés, városiasodás
 Nő a kereslet (alapvető: gabona, építkezéshez fa, viasz, só,) (luxus: prémek,
finom kelmék, borostyán, különleges fűszerek)
 Veszélyes (rablók), de busás haszon
 Észak-német kereskedők közösen indultak útnak – önkéntes társulás →
Hansa (=csoport/csapat)
 Az urbanizáció következtében állandó piacok – kereskedők letelepednek
 Közös fellépés következtében (vagy pénzért megvásárolták) : kiváltságok
(jogi önállóság)
 A kereskedővárosokban kereskedőknek irányító szerep
 Lübeck kereskedelem központja
 Szövetség keresése városok között – jelentősebbé válnak
 Előny: együtt több árut tudtak eladni és felvásárolni
 Kialakulnak a pénzkímélő fizetési módok: hitel, váltó, ígérvény → fejlődés
 1356, Lübeck: az első Hansa – gyűlés – ezek után legalább évente egyszer
 Vezető kereskedők között sokszor rokoni kapcsolat is - rendkívül hatékony
információs hálózat + diplomáciai ismeretek
o Cél: közös gazdasági érdekek képviselete
o Hanza-gyűlések feladatai:
 Összehangolták a kereskedelmi tevékenységeiket,
 értékelték a kereskedelmi partnereiket,
 új területek feltárása,
 kereskedelmi politika meghatározása,
 új tagok felvételéről, vagy régiek kizárásáról szavaztak,
 határozatok katonai erőszak alkalmazásáról,
 gazdasági blokád alkalmazása,
 döntőbíráskodás vitás ügyekben
 Minőség-ellenőrzés, hamisítványok kiszűrése
 Egységes súly- és mértékegység,
o Eredmény
 Hatalmas kereskedelmi hálózat
 Egyéni piacokat köt össze
 A résztvevők önállóak maradtak
 Egyéni döntés: részt vesznek-e egy akcióban – ha igen, nem lehetett
visszalépni
 Lübeck tanácsa=vezető, „első az egyenlők között”
 A Hansa nem volt igazi szervezet, nem volt alapító okirat, választott
vezetőség, közös szabályzat – helyette: szokásjog ---- de belépő díj volt!!!
 1250 és 1400 közöttkb. 70 beltag + 130 társult tag
 Pénz: privilégium megvásárlása, megvesztegetés, háborúzás
  Alap: megbízhatóság, becsületesség, tisztesség, szavahihetőség,
uzsorakamat nincs
 ha ezeket megszegik → kiközösítés
 A német Hansa-kereskedők feleségeinek fontos szerep, (pl. könyvelés, más
országban ez nem látható)
 Északi tengeri kereskedők szövetkezéséből
 Szabad tengeri kereskedelem – nagy gazdagság (saját katonaság) –
gazdasági ellenőrző szerep – érdekvédelem külföldön – partikuláris érdekek
– befolyás
 (Pl. A 15. században a Hanza-szövetségnek sikerült megtiltani a kereskedést
Oroszországgal a nem a Szövetséghez tartozó kereskedők részére.)
 Kereskedés Oroszországgal (+ ezen keresztül Perzsiáig):
 Ny – késztermékek (bor, vászon, kelme)
 K – nyersanyag (gabona,fa,prém)
o támaszpontok – csak tagok mehetnek be (nők nem)
o Kogge: 30 méter hosszú, 120 tonnát szállít, kis létszámú legénység,
o széles, de nem mély – sekély vizeken is jól megy
o Ágyukkal is felszerelhető
o Kalózok – 1401: Hamburgban kivégzések
o Királyokra is nyomást gyakorolnak, ha megnyirbálják kiváltságaikat – (kereskedelmi
útvonalak elzárása)
o Hanza-városokban kereskedők vezető pozíciókban – saját érdekeik elsődlegesek –
konfliktusok
o Városatyákat nehezen ellenőrzik (pl. Lübeck polgármesterét tárgyalás nélkül
kivégzik sikkasztás miatt 14. sz. 2. felében)
o Fokozatos fejlődés – fokozatos szétesés
o 30 éves háború (1618-1648)
o Földrajzi felfedezések
o Utolsó Hanza-gyűlés: 1669 – 6 város van képviselve
o Utolsó külföldi telephely felszámolása a 18. sz. közepén
o Hivatalosan nem oszlott fel
o Hagyomány:
o - 7 város autórendszáma H-val kezdődik
o - észt Hansabank
o -- Lufthansa
o -1980: Újkori Hansa (16 ország 183 városa, cél: együttműködés gazd. kult. Szellemi
téren)
o 1586. Lübeck: tengerjog
o 1662. Johann Marquard: Tractatus (kereskedelmi jog első összefoglalása)
o 1603. Hamburg: csődjog, váltójog, tengerjog
o 1651. Angol hajózási tv.
o 1673. Francia kereskedelmi szabályozás
o (Code Savary)
o 17./18. sz. rendtartások: piac, mérték, tőzsde, rakodás, bank
o 1794. ALR
 o 1807. Napóleon - + Rt
o 1833. Német belső vámok lebontása
o 1848. német váltótörvény
o 19. sz. közepe – bank, csőd
o 1861. német kereskedelmi tv. (ADHGB)
o 1900. új német kereskedelmi tv. (HGB)
- Tengeri kereskedelmi jog szabályozása
o Lex Rhodia 1
 Főszabály: a hajós, mint vállalkozó az átvett rakományért custodia
felelősséggel tartozik, tehát ha a szállított áru a hajóval együtt, vagy anélkül,
tengeri vihar vagy kalózok zsákmányolása következtében veszendőbe megy,
= vis maior – a hajós nem felel.
o Lex Rhodia 2
 Ha a rakomány egy részét a hajó megkönnyítése végett tengerbe dobták,
vagy váltságdíjként „önként” a kalózoknak adták (iactus mercium), hogy ily
módon a többi árut , és persze magát a hajót is megmentsék, az elveszett
áruk tulajdonosai (actio locati útján) követelhették a hajóstól káruk
megtérítését.
 Mivel azonban a iactusra a többi áru megmentése érdekében került sor, a
hajós visszkeresettel, (actio conducti útján) követelhette a megmenekült
áruk tulajdonosaitól a iactus okozta kár arányos viselését, melynél persze
egyfelől a hajó értéke, másfelől az esetleg saját magáért fizetett váltságdíj
tekintetében maga a hajós is érintett volt.
o Lex Rhodia 3
 A megmenekült áruk tulajdonosai, valamint az elveszett áruk tulajdonosai
között ily módon veszélyközösség létesül: a vagyoni értékeiket fenyegető
közös veszélyt csak egyes veszélyeztetett dolgok feláldozásával tudnak
elhárítani, ezért az ebből előállott kárt valamennyien együttesen
viselik,veszélyeztetett érdekeik arányában.
- 12. sz. Tabula de Amalfa – tengeri kereskedelmi társaságok
- 13. sz. Velence – hajótulajdonosok/szállítókereskedők jogai
- 14. sz. spanyol szabályozás: vállalkozó (szerződést köt a szállításra) – hajósok (vállalkozó
szerződik velük)
- Fracht ist die Mutter der Gage (= a szállítmány a hajósok bérének anyja)
- Északon is városi jogban 12. sz-tól tengeri jogi szabályozások
- 16-17. sz. állami és nem városi szintű szabályozások /1551. V. Károly, 1563. II. Fülöp/
- 1681. XIV. Lajos – tengeri kereskedelmi tv.(Code de la Marine)
- Poroszország: 1727 + 1794.ALR
- ADHGB, HGB (korábban már megemlítve)
- Kereskedelmi társaságok
o Angol jog: a társaság személyek szövetsége, amely a szövetség nevében történő
üzleti vagy vállalkozási tevékenység folytatásának céljából jött létre.
o A gazdasági társaság olyan, jogképességgel, jogalanyisággal rendelkező gazdálkodó
szervezet, amely üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására jön létre,
tevékenysége nyereségorientált és gazdálkodásának alapjait a tagok vagyoni
hozzájárulása teremti meg.
 o A gazdasági társaság a tagok által üzletszerű gazdasági tevékenység, vagy
jövedelemszerzésre nem irányuló nonprofit tevékenység ellátására létrehozott, a
tagoktól elkülönült önálló jogalany, amelynek a tevékenységéhez szükséges induló
vagyont a tagok bocsátják a társaság rendelkezésére.
o A tagok felelőssége a társaság kötelezettségeiért: teljes vagy korlátolt?
o Római jog: „societas” - két vagy több személy társasági szerződésben abban
állapodik meg, hogy egy megengedett vagyoni cél elérése érdekében kölcsönös
anyagi kötelezettséget vállalnak és az elért eredményeikből kölcsönösen
részesednek. /még nem jogalany, még nincs tagok felett álló szervezet, a vagyon
nem a társaság tulajdona/
o Középkor: elkülöníti a személyegyesületeket a vagyontestületektől. A
személyegyesületek fő típusa a testület (pl. céh), míg a vagyontestületeké az
alapítvány volt.
o Késő középkor: kereskedelmi társaságok
o Önálló jogalanyiság, kötelezettséget vállal maga a társaság
o Modern kor: gazdasági társaság, (melyekben gazdasági tevékenységet folytathat az
ember, társas formában) két főcsoportra oszlanak:
- a testületi felépítésű gazdasági társaságok (tőketársaságok)
automatikusan jogi személyiséggel rendelkeznek,
- a személyegyesítő, nem testületi felépítésű társaságok főszabályként jogi
személyiség nélkül, de saját cégnevük alatt jogképesek.
o Gyarmatosítás: Pl. Angol Kelet-Indiai Társaság – közigazgatási feladatokat is ellát,
Erzsébet – monopóliumok, parlamentnek közvetlenül felelős
o Rt – részvényeket bocsát ki
o Tulajdonjogot és egyéb jogokat megtestesítő értékpapír – résztulajdonos – arányos
vagyoni részesedés, szavazati jog
o (15. sz-tól valamilyen kezdetleges formában ismert, 17. sz-tól gyakori)

A szociális jog szabályozása

- társadalmilag kielégítendőnek elismert egyéni szükségletek
- piaci úton nem kielégíthető szükségletek
- társadalmi szintű, közös eszközökből történő kielégítés
- Kiknek? - Akik önhibájukon kívül nem tudnak saját megélhetésükről gondoskodni
- Hogyan? – A társadalom tagjai által megtermelt anyagi javak egy részének elvonásával
képzett alapból támogatás
- a szociális jog a társadalmi gondoskodás joga
- Tipikusan bekövetkező kockázatok:
o baleset,
o betegség
o élemedett kor miatti kereső- vagy munkaképtelenség
- Szolidaritás elve:
- A tagok együttesen teremtik meg a kockázatok kezeléséhez szükséges alapot, melyből a
kockázatok által jobban sújtott egyének nagyobb mértékben részesülnek.
- Kik ezek a tagok?
- egyazon foglalkozáshoz tartozók
 - a társadalom tagjai
- Kik számára biztosítja az ellátást?
- egyazon foglalkozáshoz tartozók
- a társadalom tagjai,
- egy adott államban élők
számára, ha rászorultak
- Biztosítási elv: járulékfizetés
- Állami gondoskodás elve:
o A társadalombiztosítás működésének biztosítása
o állami feladat:
 társadalombiztosítási jogviszonyok szabályozása,
 a társadalombiztosítás működtetése,
 az intézményrendszer létrehozása, fejlesztése
- További elvek érvényesülése a XX. sz. 2. felétől:
o Kötelező részvétel elve
o Járulékfizetés elve
o Állami garanciavállalás elve
o Jogorvoslati jogosultság elve
- A társadalombiztosításnak ágazatai:
o egészségbiztosítás
o nyugdíjbiztosítás
o (baleset-biztosítás)
o új: szociálpolitika joga
 rászorultság alapján, pl. segélyezés
 juttatások, pl. gyerekek iskoláztatása
- Ókor: görög városállamok, Róma
o gondoskodás (háború/béke)
 katonákról,
 özvegyekről,
 éhezőkről
o Hogyan? – magánerőből
– állami erőből
– császár magánvagyonából
- Középkor: család, nagycsalád, település, céh, egyház
o Nem intézményes
- Szociális gondoskodás a jelentősen veszélyeztetett foglalkozásoknál: pl. bányászat
- Járványok – karantén (40 nap) közegészségügy
- Szegénység – alamizsna
- Koldusok – szegényházak – városi szegényügyi szabályrendeletek
o 16. sz. Anglia – dologházak
o 1601. Anglia (I. Erzsébet) szegényügyi törvény
 hatósági gondozórendszer
o németek: segélyezés
- Anglia
o 1535: VIII. Henrik rendelete:
 Szegénypénztárak létrehozása.
  Koldulás betiltása.
 Szegényadó-fizetési kötelezettség.
 A közösségek tartsák el saját szegényeiket.
o 1601: I. Erzsébet szegénytörvénye:
 Cél: féken tartani, érdemesek-érdemtelenek
 Zárt rendszer
- 1911, országos társadalombiztosítási törvény: betegségi, anyasági, munkanélküli biztosítás
- 1925: a társadalombiztosítási törvény kiegészítése: öregségi, özvegységi, árvasági ellátás
- német modell
o XVIII. sz., I. Frigyes rendelete:
 a közösségnek kell ellátnia a szegényeit
 a munkaképeseknek munkát
 a csökkent munkaképességűeknek alamizsnát
 a munkaképteleneknek szállást, élelmet
 a munkakerülőket büntetni
o Bismarck : „szociális törvényei”
 1881: üzemi balesetbiztosítás
 1883: munkásbiztosítási törvény – balesetre, betegségre
 1889: öregségi biztosítás
 Nem a meglevő pénztárakra építenek, új rendszert hoznak létre.
 Munkások és munkaadók számára kötelező befizetés az új pénztárakba.
 Az állam nem fizet.
 Foglalkoztatási biztosítás: csak az ipari munkásokra terjed ki (állami
alkalmazottakra nem > később rájuk is).
 Az ellátás arányos a korábbi munkabérrel és befizetésekkel.
 Megmarad a segélyezés és a hadigondozás.
- Franciaország
o Le Chapelier-féle törvény 1791
(Isaac René Guy le Chapelier)

Anglia
- 1066-1688
- korszakolás
o 1066 előtt
o 1066 – 1215 – 1265
o 1265 – 1295 – 1485: rendiség korszaka
o 1485 – 1603 – 1649: Tudor és Stuart abszolutizmus
o 1649 – 1660: Cromwell
o 1660 – 1688: restauráció
o 1689: Bill of Rights
o 1689 után
- 1066 előtt
o i.e. 1. évezred: kelta törzsek (britonok, belgák)
o Ceasar: De bello gallico - terület sűrűn lakott, és hasonlítanak a gallokra
o Tacitus: nyelvük és külsejük hasonlít a gallokra
o Claudius császár (i. sz. 43.) meghódítja = új provincia, Britannia (3 és fél millió lakos)
 o 410-ben elhagyják a rómaiak a szigetet
o 5. – 6. században 2 hullámban germán törzsek vándorolnak be (angolok, szászok,
/10-25ezer/, jütök, frízek, frankok)
o 8. sz. végétől vikingek
o 1066. október Vilmos – normannok
- Hódító Vilmos (1066-1087)
o Normann híveit magával hozza
o Francia nyelv használata
o Angolok, akik megadták magukat
o Nem egyben adja ki a földterületeket
o Hűbéri láncolat (alvazallusok a királynak is esküt tesznek)
o Witan = bölcsek tanácsa → Nagy Államtanács (Felsőház jogelődje)
o Feudalizálódott társadalom már 1066 előtt
o 12. sz. elejétől városi kiváltságok
o 13. sz-tól copy-holderek 15. sz-ra megszűnik a jobbágyság
o Egyházhoz való viszonya
o 1085: országos összeírás
 Mely birtokok, milyen címen, kinek a tulajdonában
 Kik, hányan élnek ott, milyen jogok, kötelezettségek
 Állatállomány
 Eszközállomány
 Mit termelnek
 Mennyi adót fizettek, fizetnek, és lehetne-e többet
o Vilmos idején rend és felvirágzás a városokban
o Jobbágyok védelme
o Szökött jobbágy 1 év + 1 nap után szabad lesz
o Szabadságot jelent az egyházi pálya 1164-ig
- Domesday Book (ítéletnapi könyv)
o kétkötetes összeírás az angliai birtokokról és a lakosságról.
o A név eredetileg arra utalt, hogy a benne szereplő személyek az Ítélet napjára
esküdtek meg a szolgáltatott adatok valódiságát illetően.
o Európa első ilyen jellegű, statisztikai igényű felmérése.
o A könyv 1086 augusztusában készült el és 13 418 település adatait tartalmazza.
o A középkorban a Domesday Bookot gyakran magával vitte a királyi család az
utazásai során. Elsősorban arra használták, hogy elrendezzék a birtokvitákat, ám a
18. században a híres angol jogtudós, Sir William Blackstone a könyv alapján
állapította meg azt is, hogy bizonyos hűbérurak kaphatnak-e szavazati jogot.
- 1215
o Konfliktus az egyházzal → III. Ince pápa kiközösítette az országot
o Háborúk miatt adóztatás
o Urak aláíratják június 15-én a Magna Chartát
o Modern szabadságjogok alapköve
o Alkotmányos törvények sorában az első
- Magna Charta
o 63 cikkely
 o Egyház szabadságát biztosítja
o Rendkívüli adókat csak a nagytanáccsal vethet ki a király
o Szabad embert tárgyalás nélkül nem lehet elítélni
o Kereskedők szabad mozgása békeidőben
o Egységes súly és mértékrendszer
o Büntetőjogban arányosság elve
o Önálló hűbéri bíráskodás
o Városok jogainak megerősítése
o Zsidók pénzkölcsönzésének visszaszorítása
o Nőkre nem lehet istenítéletet alkalmazni, kiv.: férjgyilkosság
o Nemesség is mentes a próbák alól
o Királyi bíróság hatáskörének kiterjesztése
o Ellenállási záradék (61. cikkely
o 25 fős bárói tanács – a Magna Charta betartásának ellenőrzése
o 4 fő észleli a tv.telenséget – felszólítja a királyt
o király 40 napja
o 25 fő dönthet a katonák toborzásáról
o király ígérete: nem fog szankcionálni
- 1258 oxfordi províziók – 24 tagú tanács: kormányzásra
– külön testület a tanácsadásra
- Simon de Monfort /1265/ városok és vidék képviselete
- 1295. Mintaparlament
- Parlament:
o Felsőház Alsóház
 House of Lords House of Commons
 világi és egyházi urak városok és vidék képviselői
 /14. sz.: 21 megyéspüspök város (ált. 80-90): 2-2 képviselő
47-67 világi úr vidék: 2-2 lovag (74 fő)
8-23 hivatalnok
+ apátok és mások/
 Névre szóló meghívók sheriff útján
 1429. szavazati jog: évi 40 shilling jövedelem
 1445. lovag – évi 20 font jövedelem
 vidéken választások közfelkiáltással
 városokban eltérő választójogi
feltételek
 ha a király az alsóházra támaszkodik →
 urak ellenében
 1384. Alsóház egyetértése nélkül nincs tv.
 VII. Henrik: parlament – király tv.hozásban egyenlők
 tv.szövegek parlamenti tekercsekben
o Parlament kivételes jogköre: bíráskodás (Alsóház: vádat emel, Felsőház ítéletet
mond, király: szentesít)
o Alsóház: speaker – viták vezetése
o Parlamenterek védelme 15. sz. közepétől (kiv.: felségsértés)
o Szólásszabadság
 o Pénzügyi tv.ek beterjesztése középkortól az Alsóházban
o Parlament nem szűnik meg az abszolutizmusban
- abszolutizmus
o Rózsák háborúja (York – Lancaster) Tudorok
o VII. Henrik: adó, fizetett katonák, hivatalnokok, diplomácia (Arthur fiát Aragóniai
Katalinnal házasítja össze)
o Polgárok nemesítése
o VIII. Henrik (1509 – 1547)
 6 feleség
 Egyik legkegyetlenebb uralkodó
 Fontos a tudás
 Anglikán egyház megalapítása, egyház feje a király (1528: William Tyndale: A
keresztény ember engedelmessége)
 1535: Mórus Tamás kivégzése, mert nem ismeri el a király egyházi
főhatalmát, 1540-ben a protestánsokat üldözi
o Legfőbb kormányzati szerv: Privy Council
o Tagokat a király nevezi ki (főkancellár, főkincstárnok, főpecsétőr, főkamarás,
admirális, meghívott tanácsosok) – kb. 15-20 tekintélyes személyiség, világi, egyházi
o Bizottságok: külügyi, belügyi, kereskedelmi, gyarmatügyi, ír ügyek b., tüzérségi,
o 1667 utáni bizottságok: külügyi, belügyi, admiralitás, gyarmatügyi, kérvény- és
panaszbenyújtás
o I. Erzsébet (1558 – 1603)
 Egyházreform
 Tengeri nagyhatalom
 Parlament erősödik
- stuartok
o Király – parlament konfliktusa
o 1628: Petition of Right
 Parlament beleegyezése nélkül a király nem kötelezhet senkit anyagi terhek
viselésére (kényszerkölcsön elvetése)
 Vádemelés nélkül senkit nem lehet letartóztatni, szabadságvesztést nem
lehet kiszabni törvényes elj. nélkül
 Statáriális bíróság nem ítélkezhet civilek felett
 Adót csak a parlament beleegyezésével lehet kivetni
 Katonák beszállásolásának tilalma
o 1649. I. Károly kivégzése
o 1649 – 1660: Anglia köztársaság (Cromwell)
o 1651. Hajózási tv.
o 1660 után restauráció
o 1679. Habeas Corpus Act
o 1688. II. Jakab megszöktetése
o Dicsőséges forradalom: új korszak nyitánya, parlament és király közötti egyensúly
- Bill of Rights
o 1689
o a király nem teheti meg:
 Tilos a tv.-ek felfüggesztése, nem végrehajtása
  Tilos a parlament beleegyezése nélkül a tv.hozás
 Tilos a parlament beleegyezése nélkül az adókivetés
 Tilos különbíróság létrehozása
 Nem lehet a királynak békeidőben állandó hadserege
 Nem lehet megtagadni a petíciós jogot
 Protestánsok szabad fegyverviselése
 Képviselők mentelmi joga
 Szabad választások biztosítása
 Parlamenti szólásszabadság biztosítása
- Act of Settlement
o 1701
o Trónöröklési tv. (I. György 1714-től, Hannoveri ház)
o Angol király protestáns
o Hadsereget csak a parlament beleegyezésével használhatja külföldön
o Titokban nem hagyhatja el az országot a király
o A Titkos Tanács nélkül nem kormányozhat
o Hatalmi ágak szétválasztása
o Hatalmi ágakban csak a birodalom szülöttei működhetnek
- államforma
o Államberendezkedés formája:
 Monarchia
• abszolút monarchia
• alkotmányos monarchia
 Köztársaság
- kormányforma
o Hatalmi ágak egymáshoz való viszonya milyen
 Tvhozó és végrehajtó hatalom viszonya
 Ki gyakorolja a végrehajtó hatalmat
o Parlamentarizmus:
 Kormány a parlamentnek felelős
 Államfő (elnök/uralkodó) gyenge, protokolláris feladatkör, miniszteri
ellenjegyzés
o Parlamentáris kormányformák:
- parlamentáris köztársaság
- parlamentáris monarchia
- kabinet
o Minisztériumok összessége
o Az államigazgatás irányítása az egyes minisztériumok kezében
o Miniszterek politikai felelőssége
o Szűkebb kabinet, élén miniszterelnök
- kabinetrendszer az angol minta alapján:
o Végrehajtó hatalom: államfő gyenge
kormányfő erős
o Kormányfőnek van kabinetje, nem a kormánynak van miniszterelnöke
o Kormányfő – parlamenti többség akarata alapján – államfő nevezi ki
o A kormány tagjai parlamenti tagok is lehetnek
 o (hatalmi ágak szétválasztása??)
o Bizalmatlansági indítvány
- választási reformok
o 1829. Lord John Russel indítványa: azokat a kerületeket, melyekre nyilvános
vesztegetést bizonyítottak, fosszák meg a követküldés jogától és ruházzák azt a nem
képviselt nagy városokra. Az indítvány megbukott. (Rothadt kerületek)
- 1831/32. első reformtv.
o Első előterjesztés elutasítva
o Második előterjesztést /Alsóház: 608 képviselő szavazott, 1 szótöbbséggel/
elfogadják
 Freeholderek: ha
 tv.esen örökölte, vagy
 Jóhiszeműen birtokolta, vagy
 Házasság, végrendelet, vagy hivatal útján nyerte el.
o Mindenki választó, kinek telke vagy háza után legalább 10 fontnyi a jövedelme;
o Copyholderek- 10 font jövedelem
o Háztulajdonosok, vagy bérlők – ha 10 font
o Haszonbérlők, ha 20 éve bérlők
o a választókat állandó névsorba írják össze.
o nem elégszik meg a tv. a kerületek igazságosabb felosztásával, hanem a választók
számát is növeli,
o Polgárságnak előnyös
o Tanácskozás közben feloszlatják a felsőházat
o Újabb módosítás
 50 font évi bérletet fizető bérlők is választók, még ha rövid időre szól is
szerződésük. A rövid szerződésű bérlő legjobban függ földesurától.
 Tory-párt: obstrukcióval akarják meggátolni a tv.javaslat elfogadását
 1831. szept. az Alsóház harmadszor elfogadja a billt – Felsőház nem
 1832. július /2 év/ elfogadják a tv-t
 Lényeges változás nem lesz ennek alapján a parlament összetételében
 1858. aktív – passzív választójog közötti különbség megszüntetése
- 1867. 2. reformtv.
o minden 21. életévét betöltött férfi választásra jogosult, ha önálló háztartással
rendelkezett (Household suffrage),
o az ún. középosztály alsóbb rétegei és a városi munkásság számára is szavazati jogot
biztosított.
- 1884. egységes választási törvény (3. reformtv.)
o Anglia, Wales, Skócia és Írország számára egységes
o Férfi választók: 5 millió, a felnőtt lakosság 28,5%-a
o A nők csak 1918-ban kapnak választójogot
o Egy ember egy szavazat
o A városokban élő albérlőknek minden évben igazolniuk kellett választásra való
jogosultságukat, s ezt az eljárást kiterjesztették a grófságokra is.
o Az 1867-es tv. rendelkezéseit kiterjeszti a mezőgazdasági munkásokra
o 1885-ben elfogadott kapcsolódó tv. megvonta 79 olyan város képviseletét, melynek
15 ezernél kevesebb lakosa volt.
Az angolszász jogrendszer
- common law
o Szokásjogi jelleg
o Hagyományokban, tradíciókban, szokásokban gyökereznek
o Generációk örökítették egymásra
o A közösség szankcionálta a jog megsértését
o II. Henrik (1154 – 1189): 1154-ben,
 a helyi szokásjogot egységesítette
 országos szintre emelte,
 létrehozta az esküdtszékeket
- equity
o 15. századtól
o ha a common law alapján nem hozható döntés, felek a királyhoz fordulhattak
equity-re (méltányos eljárás) hivatkozva
o évszázadokig párhuzamosan léteznek
o önálló bíróságai
o 19. században válnak egy rendszerré
- statute law
o statutes (törvények)
o pozitív jog
o az uralkodó hozza
o a parlamentarizmus kialakulásától – törvényjavaslatok (bill) – az uralkodó
szentesítette (act)
- precedens (példa, irányadó eset)
o a jog az esetjogból levont analógia útján állapítható meg
o hasonló ügyben hozott-e döntést a bíróság
o ha igen, milyet
o ha létezik hasonló ügy, arra precedensként lehet hivatkozni
o a bírósági döntések elsődlegesek a jogszabályokkal szemben
o nem minden bírói döntés képezi az esetjog részét
o a bíróság dönthet úgy, hogy egyes ítéletei a továbbiakban nem citálhatóak
o Jellemző a common law és equity esetében
- A bírói jogalkotást 12. sz.-tól királyi bíróságok /1189-től rögzítik az ítéleteket/
o A common law alapján három bíróság:
 Court of Exchequer (Pénzügyi Bíróság),
 Court of Common Pleas (Közönséges Perek Bírósága),
 Court of King's Bench (Királyi Tábla Bírósága)
o Equity alapján a Court of Chancery (Kancellária Bíróság)
o Perindításhoz: engedélyt kellett kérni egy un. Royal Writ (performula) formájában.
o A Royal Writ megadása még nem jelentette, hogy a panaszos sikeres volt kérelme
ügyében, ha a kiállított Royal Writ ellenkezik az ország jogával.
o Writ – kancellár adja ki
o csak meghatározott számú és fajtájú Writ kiadására volt lehetőség.
 o 1258. Provisions of Oxford: az új Writ-ek kibocsátását a King's Council (Királyi
Tanács) engedélyéhez kötötte.
o A meglévő Writ-ek nem fedték le a társadalomban kialakuló új élethelyzeteket, így
számos ügy - Writ hiányában- nem került bíróság elé →megoldatlan maradt
a common law alapján.
o A Lord Kancellárnak joga volt a panasszal érintett személyt (az ügy alperesét, 'the
potentional defendant') maga elé rendelni, aki az ellene felhozott vádakra
a Kancellár előtt reagálhatott.
o Távolmaradás esetén a megidézett büntetésre számíthatott.
o A Kancellár az alapján döntött, amit helyesnek, méltányosnak tartott. ( equity)
o Különbség a common law és equity között: mindkettő esetjog, de
– a common law precedens alapján fejlődött
o – az equity a Lord Kancellár belátása szerint, a korábban hozott döntések
nem kötötték a Kancellária bíróságát.
o Amire a common law nem jelentett megoldást, azt az equity alapján intézték el. →
jogbizonytalanság
o A 17-18. századtól kezdve a Kancellária élére az egyházi vezetők helyett nagynevű
jogtudósok (Lord Nottingham, Lord Hardwicke, Lord Eldon) kerültek: az eqiuty-n
belül alapelveket fektetnek le → cél: jogbizonytalanság megszüntetése
o Alapelvek lefektetése → az equity megmerevedett
o 19. századra : a common law-val rivalizál
o A common law bíróságok nem bíráskodhattak az equity alapján
o A Kancellária Bíróságnak nem volt joga a common law bíróságok döntését
megváltoztatni.
o A Lord Kancellár elé vitt ügyek száma megnőtt, ez jelentős késedelmet okozott az
ügyek elbírálásában.
- 1873-75
o Judicature Acts: fuzionálták a common law bíróságot a kancelláriai bírósággal,
 létrehozták a Supreme Court-t: mind a common law-t, mind
az equity alkalmazhatta az eljárásában.
 Ha a common law rendelkezései ütköztek az equity szabályaival, mindig
az equity alapján kellett dönteni.
o A common law és az equity egységes alkalmazása ellenére továbbra is különböző
elveken nyugvó, különálló joganyagok maradtak az angol jogrendben.
- common law elmélete
o A jogot nem a király, a parlament vagy a bíró alkotja, hanem az egy „mélyebb
valóság” , amit ők pusztán deklarálnak.
o A common law elmélete szerint a törvényekben és bírói ítéletekben kifejeződő
„mélyebb valóság” nem valamiféle univerzális racionális elveknek egy csoportja,
hanem a történeti fejlődés során kialakult és megszilárdult nemzeti szokás
o Anglia jogrendszere a common law-n alapul
 közös és történetileg kialakult szokásjog,
 az emberek emlékezete által megőrzött íratlan maximák és szokások
gyűjteménye,
 gyakorlatok, attitűdök, fogalmak és gondolkodásminták összessége,
 megszilárdította a hagyomány, a használat és a tapasztalat.
  Egy adott szabály akkor része a common law-nak, ha megjelent valaha egy
bírói ítélet jogi érvelésében:
 Akkor létezik, ha már korábban használták vagy támaszkodtak rá.
 Társadalmi elismertsége és elfogadottsága is erősíti kötelező erejét.
o A jog csak a gyakorlatban létezik.
o Törvényként vagy döntésként való megjelenése csak akkor lehetséges, ha már a
közösség gyakorlatának részét képezi.
o Csak az idő múlása teszi a szabályt érvényessé.
o A common law az ésszerűség és a közjó általánosan osztott értékeinek kifejeződése
o A jog a gyakorlatból nő ki.
o Különbség van a jog és a bírói döntés között, azok nem felcserélhetők egymással.
o A bírói döntés csak a jog egyik megjelenési módja:
o A bíró döntése ≠ a jog
o Ha a bíró téved, az új esetek új fényben mutatják meg a jogot, így a jog
megfogalmazásai (ítéletek vagy törvények formájában) sohasem véglegesek, mindig
korrigálhatók.
o A bírói jogalkalmazás nagyfokú rugalmassága: a bíróknak lehetőségük van arra,
hogy egy korábbihoz hasonló eset eldöntése során újrafogalmazzák a jogot
o Az eset és nem a bíró terjeszti ki a jogot.
- Hanák András: A precedenstan az Amerikai Egyesült Államokban c. cikkéből példa
o A skóciai Paisley városkában két hölgy tért be a Bethany Caféba. May Donoghue
barátnője fagylaltot rendelt és hozzá gyömbérsört (root beer soda). Maga a
tulajdonos szolgálta ki a hölgyeket, s egy színes, nem átlátszó palackból öntötte a
fagylaltra a ginger beer tartalmát. A hölgyek szerették a fagylaltot alacsony
alkoholtartalmú üdítőitallal hígítani. Előbb May Donoghue ivott a ginger beerből,
majd a barátnője a maradék italt is kiöntötte a kehelybe. Ekkor vették észre, hogy a
palackból csigamaradványok kerültek a pohárba. May Donoghue sokkos állapotba
került, majd kiderült, hogy gyomorfertőzést kapott. Mindezekre tekintettel 500 font
kártérítés iránt perelt.
 A hasonló ügyben már volt precedens, a Mullen v. AG Barr döntés.
 Közvetlen szerződéses kapcsolat tana: nem tette lehetővé, hogy a fogyasztó
a vele szerződésben nem álló gyártóval szemben lépjen fel kártérítési
igénnyel. Még az étteremmel sem volt meg a szükséges közvetlen
szerződéses viszony, mert nem Donoghue kisasszony, hanem a barátnője
rendelte meg a fagylaltot és az italt.
 Az ügy fellebbezés nyomán került a Lordok Háza elé. A Lordok Háza
hatályon kívül helyezte a döntést és új eljárásra kötelezte az első fokon
eljáró bíróságot.
 Indoklás:
 1. aki csiga maradványait hagyja a sörben, felelős a sör fogyasztójával
szemben;
 2. a szóda gyártója köteles biztosítani, hogy az általa készített és
palackozott termék alkalmas emberi fogyasztásra, és ez a
kötelessége a fogyasztóval szemben is fennáll;
 3. minden közeli és ésszerűen távoli
szomszédunkkal/embertársunkkal szemben olyan gondossági
 kötelem terhel bennünket, hogy magatartásunk ne vezessen az
általunk ésszerűen előrelátható károkhoz.

USA
- I.Jakab és a Virginia Társaság hajói 1606-tól kikötnek az amerikai partokon. Gyarmatok
alapítása 125 éven keresztül.
o Virginia (1607) – Georgia (1733)
- 1620. november 11. A Mayflower Cape Cod-nál horgonyt vet a puritánok első nagyobb
csoportjával. Az új telepesek Mayflower Egyezmény néven szerződést készítenek a jövőbeli
kormányzatról, amelyben kijelentik, hogy az igazságos és méltányos törvényeknek alávetik
magukat és engedelmeskednek.
- Kolóniák csoportosítása a keletkezésük és a jogi státusuk alapján:
o koronagyarmatok- részvénytársaságok
o chartális alapítású gyarmatok – puritánok
o tulajdonosi kolóniák - Calvert
- korszakok
o 1600-1660
o 1660-1773
o 1773-1776
o 1776-1791
o 19. sz. első fele (polgárháború)
o 19. sz. második fele
o 20. század
- gyarmati gyűlések
o 1619.
o A Polgárok Gyűlése volt az első választott képviselői gyűlés az észak-amerikai
gyarmatokon. A gyűlést a Virginia Társaság, az észak-amerikai letelepedés
ösztönzésére hívta össze.
o Angol mintára két ház van, de mindenki választott képviselő.
o A kormányzó a király kinevezettje, de a helyiek fizetik
o Helye:
 Jamestown, Virginia (1619-1699)
Williamsburg, Virginia (1699-1776)
- 1649. Marylandi vallási tolerancia törvény.
o Megelőzi Angliát ahol 1689-ban fogadják el, de a Test Act érvényben marad.
 Navigation Act 1660, 1663 , 1673, 1696
- 1733. Melasz törvény ( de üdvös elhanyagolás)
- 1764.
o Pénz törvény
o Cukor törvény,
o Bélyeg törvény
- 1765. Beszállásolási törvény
- 1767. Újabb vámtörvények
- 1770. Az angolok a burkolt adótörvények nagy részét visszavonják (argumentáció: nincs az
amerikaiaknak képviselője az angol parlamentben)
- 1773. bostoni teadélután
 o következménye: a „tűrhetetlen törvények”.
o a bostoni kikötő bezárása az elpusztított tea árának megtérítéséig
o Massachusetts közvetlen brit kormányzás alá rendelése
o A kormányzó a hivatalnokok elleni pereket más gyarmatra vagy az anyaországba
helyezteti át
o a kormányzó saját maga is kiutalhat szállást a katonáknak, ha a gyarmatok
törvényhozásai ezt nem teszik meg
o Québec tartomány területének növelése és a francia katolikus lakosságnak adott
kedvezmények
- 1774. philadelphiai kongresszus

Büntetőjog
- mit értünk alatta?
o Anyagi jog [nem kívánatos magatartások meghatározása: közösségellenes,
társadalomra veszélyes, materiálisan jogellenes ,
o közösségellenes ( a kor felfogás szerint)]
o Eljárásjog /büntetőjogi felelősségre vonás /
o Végrehajtási jog /ha bűnösnek nyilváníttatik: megbüntetik (büntetés végrehajtási
jog)/
- közjog vagy magánjog
o Germánok: magánjog
o nincs állam
o Frank birodalom: az állam erősödésével közjogi elemek
o 1215 után eljárásjogban kezd elkülönülni
o lassú folyamat
- bűncselekmény
o Társadalomra veszélyes cselekmény: tevékenység vagy mulasztás, amely mások
személyét vagy jogait, illetve egy ország társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti
vagy veszélyezteti.
o Elkövetés módja: /szóval, cselekedettel és mulasztással/
- bűnösség
o Felróható magatartás: szándékosság, gondatlanság
o Ok-okozati összefüggés
o Büntetőjogi felelősség
- modern kori alapelvek
o Jogegyenlőség
o Ártatlanság vélelme
o Nullum crimen sine lege (Nincs bűncselekmény tv. nélkül)
o Nulla poena sine lege (Nincs bűntetés tv. nélkül)
o Visszaható hatály tilalma (Deklaráció!!!)
o Analógia alkalmazásának tilalma
o Arányosság elve /trichotómia-bűntett, vétség, kihágás/
o Kétszeres értékelés tilalma
- büntetés/szankció
o Joghátrány
o Büntetések rendszere:
 főbüntetés
 mellékbüntetés
 intézkedés
- feladat/cél
o Védelem (állampolgár, állam)
o Megtorlás
o Elrettentés
o Megelőzés
o jóvátétel
- középkor: anyagi jog
o Jogforrás: szokásjog
királyi törvények
egyházi törvények
o Tipikus bűncselekmények: tolvajlás, latorság /rablás/, gyilkosság, tolvajok és rablott
holmik rejtegetése, hamis pénzverés és -terjesztés, gyújtogatás, a pecsét- és
oklevél-hamisítás, bűbájosság, a fajtalankodás, csonkítás, megrontás + király,
egyház, állam ellenes bűncselekmények
- korai középkor:
o Büntetni: ami káros eredménnyel jár
o Eredményfelelősség
o Nem vizsgálták a felelősséget, felróhatóságot
o Nem vizsgálták a szándékot (csak kiv.)
o Büntetés - Fehde
o tipikus büntetések:
 halálbüntetés: akasztás, lefejezés, felnégyelés (14. sz.-tól), karóba húzás,
kerékbetörés, vízbefojtás, máglya, élve eltemetés
 Csonkító büntetések: nyelvkivágás, fül-, orrlevágás, kézlevágás
 Tükröző büntetések
 Megszégyenítő büntetések: kaloda, pellengér,
 Megbélyegző büntetések: kocka, betűk
 Elzárás
 Vagyoni büntetések
 Kiutasítás, száműzés
 Fenyítő büntetések
- akkuzatórius eljárás
o Polgári és büntető ügyekben
o Bíró passzív
o Felek aktívak (az ügy urai)
o Fél indítja
o Szóbeli, nyilvános, formális
o Bizonyítási eszközök: bevallás, szemle, eskütársak, istenítéletek (1215)
o Nincs jogorvoslat
- inkvizitórius eljárás
 o Csak büntető per
o Bíró aktív
o Vádlott, sértett
o A bűnösség vélelme
o Hivatalból indul (is)
o Írásbeli, titkos
o Kötött bizonyítás
o Bizonyítási eszközök: Bevallás, szemle, iratok, tanú, tortúra
o Van jogorvoslat
- constitutio criminalis carolina /V. Károly, 1532/
o Anyagi és eljárásjog
o Általános rész: tettes, részes, kísérlet, felelőtlenség
o Beszámíthatóság (7 éves korig nem büntethető, 7-14 éves korig mérsékelten)
o A véletlenül okozott sérelem nem büntetendő
o Kategóriák a bűncselekmények és büntetésekre
o Nem ismeri a nullum crimen sine lege és nulla poena sine lege elvét
- XIV. Lajos
o 1670. évi ordonnance criminelle
 Anyagi és eljárásjogi tv.
 Inkvizitórius elj. szabályai
- felvilágosodás
o Mária Terézia és II. József humánusabb rendelkezései (tortúra elvetése,
halálbüntetés megszüntetése)
o Beccaria (milánói iskola)
o Filangieri (nápolyi iskola)
- Beccaria: a bűnökről és büntetésekről (1738-1794)
o 1764
o Előzmény: Calas – ügy
o = a korabeli viszonyok kritikája
o halálbüntetést elveti
o Arányosság elve
o Tortúrát elveti
o Nullum crimen sine lege
o Nulla poena sine lege
- Gaetano Filangieri (1752-1788)
o Büntetőtv. Célja: a büntettest a büntett ismétlésétől visszatartani, másokat a rossz
példa követésétől elrettenteni.
o Amig a célt enyhébb büntetés által el lehet érni, súlyosabb büntetés nem
alkalmazandó.
o Rendszerez
o Nápolyi iskola

Franciaország
- korszakolás
o Széttagoltság kora /9. sz. -14. sz./
 o Rendiség kora /14. sz. – 15. sz./
o Abszolutizmus kora /16. sz. – 18. sz./
- széttagoltság kora (888-1301/1302)
o 843. verduni szerződés – nyugati királyság
o Hatalom alapja a föld
o Hűbéri viszonyok
Champagne grófja 10 seigneur vazallusa (1150)
o Uradalmak önálló egységek
o Feudalizálódó társadalom
- Roquetaillade – Aquitánia 8. sz. / 12. sz. / 14. sz.
o társadalom
 szabadok:
 világi nemesség
 egyházi nemesség
 polgárság
 parasztok
 nem szabadok: jobbágyok (személyi és gazdasági függés)
o uradalmak
 Uraság: hatalom (3 hatalmi ág szerint)
védelem
malom, kemence, szőlőprés használata
 Jobbágy: pénz-, munka, terményszolgáltatás, katonáskodás, földművelés,
röghöz kötöttség
 Polgár – város – piac – adó/vám
 Szabad paraszt – bérlet
o király
 Karolingok leszármazottai
 987. Capet Hugó (= 1 az urak közül)
Capetingek 1328-ig
 Angolokkal háborúk (Normandia)
 Király = szent és sérthetetlen
 Hatalom kiterjesztése
 II. Fülöp Ágost (1180 – 1223)
 Szent Lajos (1226 – 1270)
 Szép Fülöp (1285 – 1314)
/rex est imperator in regno suo/
o trónbetöltés
 Választás elve
 Utódkijelölés (dezignáció)
 Elsőszülöttség joga (primogenitura) (12. sz-tól)
csak férfiágon
 Fölszentelés és koronázás (Reims)
 Minden hatalom forrása
o udvar, curia regis
 asztalnok = hadvezető, prevots felügyelője
pohárnok
  Lovászmester = bíró, + hadvezető
(asztalnoknak alárendelt)
 Kamarás = palota felügyelője /→Kincstárnok
 Pék, szakács, étekmester, orvos, vadász
 Kancellária (főkancellár = reimsi érsek)/ → Nagypecsétőr
 + meghívottak
o helyi szervek
 Tartományok: Hercegségek, grófságok, őrgrófságok
 Északon: prévot
 Délen: vicarius
 Normandia: vicomte
 Bailli-kerületek (4 db) 1175-től
udvar tagjai, 3 évig, nem adható bérbe, elszámoltatják
 Feladat: adószedés, katona toborzás, gazdasági / közigazgatási irányítás,
bíráskodás
o párizsi parlament 13. sz.-tól
 Parlamentum = megbeszélni
 Párizsi parlament = bíróság
 Paierek bírósága (6 világi + 6 egyházi úr)
 Összeolvadnak, marad a párizsi parlament
 Különleges feladat: Törvények belajstromozása
o számadási kamara
 Pénzügyi felügyelet
 Bevételek, kiadások nyilvántartása
- rendiség kora (14. sz. – 15. sz.)
o Rend = azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezők csoportja
o I. rend: papság
o II. rend: nemesség
o III. rend: Harmadik rend = polgárság és szabad parasztság
csak szabadok!!
o város
 14. sz. : 25 db város 10 000-nél több lakos
 Párizs: Kb. 200 000 lakos!!!
 Városi kiváltságlevél:
jog az önkormányzatisághoz
 Választások
 Statutum
 Céhek
 Jogcsaládok
 A városi levegő szabaddá tesz
o rendi gyűlések
 Általános rendi gyűlés (États Généraux) – adómegszavazás,bíráskodás,
törvényhozás kivételesen!!!
 Előkelők gyűlése (Notables) - tanácsadás
 Az egyes rendek külön gyűlései – saját érdekképviselet
  Tartományi rendi gyűlések – helyi ügyek, király rendelkezéseinek
végrehajtása, szokásjog összegyűjtése
o harmadik rend
 Választott képviselet
 Panaszok, kérések előadása
 Utasításhoz kötött - panaszfüzetek
- Abszolutizmus fogalma
o Ulpianus: „Princeps legibus solutus” (az úr akarata törvény)
o Jean Bodin: a legitim uralkodó egyedül Istennek felelős, akitől méltóságát kegyből,
de kötelességként kapta.
o Bodin: a szuverenitás tana, amely szerint az állami hatalom egységes, törvényes
gyakorlóját teljhatalom illeti meg. (de nem despota)
o Thomas Hobbes: államelmélete a természetjogon alapszik (A természetjogot az
alattvalók védelme érdekében szükséges eszköznek tartotta, de – bibliai alapokon –
ragaszkodott egy erős rezsimhez, amelyben a patriarchális államvezetési
hagyományok biztosítékát látta. )
o John Locke: az uralkodó köteles a társadalmi szerződést betartani, hatalmát
alattvalóival megosztani, az isteni és emberi törvények megsértése esetén trónjáról
lemondani.
o Az abszolutizmus alatt tágabb értelemben ma is olyan korlátlan uralkodói hatalmat
értünk, amelynek gyakorlását mellé- vagy fölérendelt autonóm hatalom,
intézményes tényező nem korlátozza.
o Ugyanakkor az abszolút uralkodó alá van vetve Isten törvényeinek, a természetes
igazságosság szabályainak és az állam alapvető törvényeinek.
- XIV. Lajos (1638-1715) és kora – uralkodott (1651-1715)
o 5 évesen király – régensség
o Anyja: Ausztriai Anna - régensnő
o Keresztapja: Mazarin bíboros (olasz), - kormányzás feladata
o Jó nevelést kap (francia, latin, olasz, spanyol nyelv, földrajz, szépírás, matematika,
rajz, történelem, zene + politikai nevelés – a legtehetségesebbeket állítja majd az
állam szolgálatába)
o A múlt: XIII. Lajos és Richelieu keménykezű kormányzása
o Korábbi befolyásukat akarják: főnemesek, bírák, pénzügyi tisztviselők, főpapok,
hataloméhes intrikusok, kalandvágyó szépasszonyok
o Vidéken: éhínség – intendánsokat elkergetik,
o Ellenség: külföldi anyakirálynő + külföldi miniszter
o 1648 – 1653 között felkeléssorozatok1648: párizsi parlament bírái kimondják:
jogukban áll módosítani a királyi rendeleteket – letartóztatások – barikádok az
utcán
o Főurak egy része is melléjük áll
o Királyi család menekül
o Hercegek lázadása – egész tartományok mellettük – letartóztatások
o Főpapok is követelik a szabadon bocsátást
o 1651 – Mazarin elhagyja Párizst, majd külföldre
o Szabadon bocsátások
o Köznemesek: hívják össze rendszeresen a rendi gyűlést – ezt ellenzik: bírák,
főnemesek, papság, kormány
o Mazarin: „Nem szabad, hogy Felségednek kétségei legyenek az iránt, hogy
kiegyezzen olyan személyekkel, akik ártalmára voltak. Viselkedésének szabályait
sohase irányítsa a gyűlölet vagy szeretet szenvedélye, hanem az állam előnyeinek
érdekei.”
o 1651. szept. 5.: Lajos 13 éves lett – nagykorú
párizsi parlament Mazarint távollétében száműzte
o Condé herceg (+12 ezer katona) délen szövetséget köt a spanyol királlyal – király
4000 katonával utána – Mazarin 4000 német zsoldossal be – újra káosz
o Saját unokanővére uszít ellene – polgároknak elege van
o Mazarin újra el
o Király általános amnesztiát ígér
o 1653 február: Mazarin újra be – a nép ünnepli – nyártól vége a felkeléseknek
o Kb. 2 millió halálos áldozat, gazdasági megtorpanás
o Király sokmindent megtapasztalt – felesküdött a rendre
o 1654 (16 éves) – ünnepélyes királlyá szentelés
o Intendánsokat vissza a tartományokba
o Spanyolokkal béke
o Belföldön kegyelmezés
o Spanyol feleség
o 1661: Mazarin meghal – király kijelenti: nem lesz többé 1. minisztere, ő fog
irányítani
o Legenda: Lajos alacsony volt – valójában 187 cm magas!! , jó megjelenésű, udvarias
o Szigorúan fellép azokkal szemben, akik megkérdőjelezik hatalmát
o Hatalom Istentől való, senki nem ellenőrzi, de a törvényeket, kiváltságokat
tiszteletben kell tartania
o Gyakorlati újítások: királyi tanácsból eltávolítja a család tagjait
o Legfontosabb kérdéseket minisztereivel beszéli meg (Colbert pénzügyminiszter)
o Minisztereit ellenőrzi
o Végső döntést a király hozza
o Colbert: hatékony államgépezet, költségvetési egyensúly, megkétszerezte a
jövedelmeket, felére csökkentette a kiadásokat
o Király: tiszteletben tartja a kiváltságokat, bírák, főnemesek politikai befolyását
csökkenti, képzett hivatalnokok, de a helyi önkormányzatokat nem számolja fel,
központi kormányzat hatalmának kiterjesztése
o 20 milliós társadalom, 700 -800 fő a központi államapparátusban, 1665-ben: 47.500
fő vidéki hivatalnokokkal együtt
o Főnemesség újra az udvarban
o Versailles-t elkezdik építeni (éves kiadásokból 3-4%)
o Corneille, Racine, Moliere, La Fontaine – Lully – építészek – képzőművészek –
tudósok támogatása
o Francia lett a diplomácia nyelve
o 1678: hadsereg 280 000 fő
o 1671: több hadihajó, mint Angliának és Hollandiának együttvéve
 o Kiadások több mint a fele a hadseregre (békeidőben!!!) – (háborúban: 75 %)
o Anglia: belpolitikai gondok
o Ausztria: török veszély
o Spanyolország. Pénzügyi gondok
o Gyarmatok bővítése
o 1685: nantes-i ediktum visszavonása
o 1680-as évek: fordulat a világban
o Felvilágosodás
o Távolsági kereskedelem jelentőssé válik
o Törökök Magyarországról elmennek
o Anglia: 1689
o Oroszország: reformok
o 1682: Versailles – székhely – néppel közvetlen kapcsolat megszűnik
o Újabb nemzedék a kormányban
o 1691-től vette át a közvetlen irányítást a kormányban és nem 1661-ben !
o 1694: fejadó vagyon alapján
o Közrendűeknek is kiváltságok
o 1700: kereskedelmi tanács – kereskedővárosok képviselői, konzultatív jelleg
o Külföldön ellenfelek erősödnek
o 1693-94: éhínség, 1,3 millió halálos áldozat
o Költséges háborúk
o Kritikák
o 1701-1714: spanyol örökösödési háború – ellenfelek összefognak
o Mégis: gazdagabb, népesebb, védhetőbb országot hagyott hátra, mint amit örökölt
o A következő 60 év a fr. gazdaság és kultúra virágkora
o „Én elmegyek, de az állam örökre itt marad.”
- Abszolutizmus hivatalnokrendszere
o Államtitkárságok külügyekre, pénzügyekre, hadügyekre
o 18. sz.-ra:
 Külügyi államtitkár
 Hadügyi államtitkár
 Haditengerészeti államtitkár
 Királyi ház államtitkára (udvar ügyei, belügyek, klérus ügyei)
 Kancellár
 Pénzügyek főellenőre
- intendatúrák (17. sz.-tól)
o 1566-tól: utazó felügyelők katonai és pénzügyi kerületekbe
↓
o Pénzügyi, igazságügyi, rendészeti,
o Királyi rendeletek végrehajtásának biztosai
o Helyi szinten: közigazgatás, pénzügy, bíráskodás (pénzügyi)
o Felügyeleti szerve: Kérvények tanácsa
- nagy változás
o a személyi függőségek láncolatát felváltotta a hivatali tisztségek személytelen
hierarchiája,
 o a közhatalom elvált a privát hatalomtól,
o a közpénzek elváltak a magánpénzektől

Magánjog
- definíció
o A magánjog a jogrendszer azon jogterülete, amely a magánérdekű életviszonyokat
szabályozza,
o olyan gyűjtőfogalom, amely a mellérendelt jogalanyok jogviszonyait foglalja
magába.
o ABGB: A magánjog az emberek egymás közötti viszonyait szabályozza.
o Római jog: ius civile (római polgárok személyi és vagyoni viszonyait szabályozta)
o Ulpianus: megkülönböztette a közjogot a magánjogtól.
o Magánjog/polgári jog/civiljog
o Jellemzők:
 funkció: személyeket megillető alanyi jogok biztosítása,
 mellérendeltség,
 autonóm akarat,
 érdekkiegyenlítés.
- részei
o Személyek joga,
o Dologi jog,
o Kötelmi jog (szerződések joga),
o Öröklés,
o Családjog
o Munkajog
o Polgári eljárásjog
o Családjog
o Kereskedelmi jog
o Agrárjog
o Anyagi jog
o Eljárásjog
- személy
o Természetes személy
o Jogi személy
= szervezet, amely jogképes,
↓
o azaz a saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat
Pl. : RT, Kft, Alapítvány
- modern kor előtt
o az ember közösségekhez van kötve
- vérségi, rokoni alapon
(kis-, nagycsalád, törzs, nemzetség, ág ↗apai
↘anyai)
- nem vérségi alapon: hűbéri viszonyban, földesúr „családja”
- vagyoni, politikai, foglalkozási közösségek
- Modern kor után
o Individuális
- Jogképesség = embernek jogai és kötelességei lehetnek / jogok és kötelezettségek alanya
lehet.
- Különbség társadalmi státus szerint:
o Szabad →arisztokrácia
hierarchizált nemesség (egyházi, világi, ezen belül is fokozatok)
polgárság
szabad paraszt
o Nem szabad → jobbágy
rabszolga (gyarmatokon)
- Különbség: nem, vallás alapján, törvényes házasságban született, állampolgárság
- Modern kor: szabadság, törvény előtti egyenlőség
- Cselekvőképesség = az ember cselekedeteivel jogokat és kötelezettségeket szerezhet
magának és másoknak.
o Kell hozzá: testi érettség, szellemi épség, akarat elhatározás felelős magatartás
alapján.
o Cselekvőképes (életkor – megállapítható?, házassággal)
o Korlátozottan cselekvőképes
o Cselekvőképtelen
- a férfi
o Mundium = védelem/kéz/biztonság/(hatalom alatt lenni)
o Atya, gyám, férj, gazda/mester, király (közjogi hatalom)
- Jogképesség vége:
o halál, holttá nyilvánítás, polgári halál
- házasság
o Modern kor előtt: egyház szabályozása
o Modern kor után: állam szabályoz
o Házasság formái 13. sz. előtt:
 Szerződésen alapul/nővétel (férj mundiumot nyer)
 Nőrablás ( →Fehde – nincs mundium)
 Szöktetés (nő nem jár vissza, elveszíti korábbi családját – nincs mundium)
 Megegyezés (nincs mundium)
 Férj egyoldalú elhatározása (szolganővel)
o 12. század: házasság = szentség
o „consensus facit nuptias” /megegyezés hozza létre a házasságot
o Frank kortól: eljegyzés – házasságkötés
o Eljegyzés: vőlegény és após között megegyezés, vőlegény ad pénzt, gyűrűt (arrcha)
– ha a férfi visszalép, elveszti –
o + menyasszony családja szakcionál (Fehde, compositio)
o Ha menyasszony visszalép?
o Longobárd jog: elveszíti az örökösödési jogát
o Esküvő: menyasszony átadása – rokonok jelenlétében – templom előtt (áldásért) –
szimbólumok (nő belép a férfi cipőjébe)
o Férfi fizet
o Elhálás
o Reggeli ajándék (nő özvegységére biztosíték)
o Egyház küzd a többnejűség ellen /barátnőfeleség, ágyas/
 12.-13. sz-ra kánonjogi szabályok
 1215. 4. lateráni zsinat: pap előtt
„Házassági szerződéseteket megerősítem.”
 Templomi kihirdetés (1215.)
 Anyakönyvek (születés, házasság, halál) 16. sz.-tól általános
 Clandestin házasság (puszta megegyezésen alapul) – 1563-ig fennmarad –
Franciaország: 17 évig nem lajstomozzák be /tridenti zsinat: pap és 2 tanú/
o abszolutizmus
 Franciaország: házassági perek 18. sz.-tól királyi bíróságokhoz
 16. sz-tól: eljegyzés csak polgári jogviszonyt teremt, jó okból visszavonható
 Háromszori kihirdetés
 Nyilvános, pap + 4 tanú
 Kötelező 2 anyakönyv vezetése → 1-t év végén bíróságnak letétbe
 Cromwell: kötelező polgári házasság
 II. József 1783. házassági pátens
 Common law: házasság érvényességéhez pap közreműködése –erről tv.
1823-ban
 Angliában polgári házasság bevezetése /fakultatív alapon/: 1836.
 Modern korban az új PTK-k bevezetik a polgári házasságot
o házassági akadályok
 Kiskorúság
 Békevesztett
 Rokoni kötelék (negyedíziglenig való)
 Nők részéről: többszörös házasságkötés (kezdetben fordítva igen)
 Mundium alatt állót engedély nélkül nem
 Szabadok és szolgák között
 Egyház: egyházi személyek esetében tilalmak
 Csak 2 nem között
o érvénytelenítő okok
 Tévedés
 Kényszer
 Már meglévő házasság
 Franciaország: beleegyezés nélküli házasság
o házasság megszűnése:
 Germánok: megegyezés alapján felbontás
 Szabad házasság – bármelyik fél felbonthatja
 Halál
 Polgári halál
 Békevesztés
 Mundiumos házasság – megegyezéssel
 Eltaszítás – házasságtörés, boszorkányság, meddőség
Ha jogtalan → Fehde
 Ágytól, asztaltól való elválás
 Reformáció – protestánsok engedik a válást
  II. József – megengedi a válást a protestánsoknak
- a gyermek
o Házasságon belül született
o Ha a szülők nem egyenrangúak – gyermek az alacsonyabb társ. helyzetet követi
o Házasságon kívül született (késő frank kortól kerülnek hátrányos helyzetbe) –
infámia (megbecsülése csökken/megszűnik: pl. céhtag nem lehet, „rendes” temetés
nincs) – 18.sz.: tartásra jogosult
o Napóleon: apaságkutatás tilos, ellátásra jogosult
o BGB: apa – ellátás, nincs rokoni kapcsolat
anya – van rokoni kapcsolat
o Utólagos házasságkötés – törvényesít (12. sz.)
(Napóleon: vérfertőzésből vagy házasságtörésből származó gyermeket nem lehet!!)
o Franciao. – csak a király joga az utólagos legitimáció
o Fiú – lány
o Elsőszülött fiú
o Fogadott/adoptált gyermek
o Mostoha gyermek
o Apai hatalom alatt
o Ha az apa visszaél a hatalmával – mundium elvesztése
o Gyermek vagyonát apja kezelte – nem csorbíthatja
o 20. század: gyermekvédelem
- gyámság
o Törvényes
o Bíró által elrendelt
o Végrendeleti
o A gyám számadásra köteles
o Gyámoltnak zálogjoga a gyám vagyonán
o 1539. :
 számadás 10 éven belül megtámadható
 gyámolt végrendelkezése gyám javára semmis
- dologi jog
o Magánjog része
o Személyek számára jogi uralmat biztosít a vagyon /vagyoni értékű javak felett
o Dolog = ami tulajdonjog tárgya lehet
birtokba vehető testi tárgy
↙ ↘
fizikai lehetőség jogi megengedettség
o Felosztás: ingó –ingatlan
osztható – oszthatatlan
élő – élettelen (stb.)
 Gyümölcs = gazdasági előny, dolog használata során keletkezik
(pl.: alma, gabona, bérleti díj, szerzői jog)
- Tulajdonjog = legfőbb hatalom a dolog felett
o Jogok:  birtoklás
 használat
 rendelkezés joga
 o Kötelezettségek:
 teherviselés
 kárveszély viselése
 szükséghelyzetben okozott kár tűrése
o A Szász tükör ismerte a nő külön vagyonát
o a férj igazgatta, és arról a feleség egyedül nem dönthetett, még akkor sem, ha az a
hozományához tartozott
o Sváb tükör : a férj kezelte
o Hozzájárulása nélkül a feleség saját külön vagyonával sem rendelkezhetett, de a férj
sem dönthetett felesége különvagyonáról annak és a rokonoknak a hozzájárulása
nélkül.
- birtok
o Kapcsolat egy személy és dolog között
o Személy uralma alatt van a dolog
o Tulajdon: jogi hatalom
o Birtoklás: tényleges hatalom
- kötelmi jog = szerződések joga
o Sok feudális kötöttség – gátló tényező
o Földbirtokok: beneficium, allódium, feudum
o Sokféle szokásjog
o Földbirtok átruházása korai időszakban: jelképes külsőségekkel
o Telekkönyvek a városokban (12. sz. Köln)
o Beneficium esetében: invesztitúra
o Szerződés = egy vagy több személy joghatás kiváltására irányuló, egybehangzó
akaratnyilatkozata
o Érvényesség:
 a felek akaratának és nyilatkozatának hibátlansága,
 a célzott joghatás feleljen meg a jogrend előírásainak
 E nélkül a szerződés nem válthat ki joghatást, az ilyen szerződés
nem keletkeztet kötelmet.
 A lehetetlenre irányuló szerződés semmis
- öröklés
o a nők és férfiak helyzete, vagyonjogi viszonyaik nem azonosak
o elsődleges szempont: a javak nemzetségen belüli megtartása - a fiági öröklés rendje
szinte minden régióban
o Törvényes öröklés
o Végrendelet lassan, fokozatosan alakul ki
o hagyaték (pozitívum, negatívum)
o Első szülött fiú kiemelkedő szerepe
o Vagyontárgyak, melyek ágakra visszaháramlanak
- női különjogok
o A hajadoni jog = az atya halálával elárvult leány joga a rangjához illő ellátásra (azaz
lakásra és eltartásra) valamint kiházasításra az atyai vagyon terhére
o A jog az összes leányt megillette külön-külön és egyenlő mértékben.
o Szász tükör, Sváb tükör: ez a feladat a gyámra hárul, nem az örökösökre
 o Az özvegyi jog: a nő lakhatásra, ellátásra, ruházatra, kiházasításra való jog
o eltartásáról már második férjének kellett gondoskodnia, függetlenül attól, hogy az
asszonynak volt-e saját vagyona
- A Sváb tükör: ismeri a végrendelkezést
- „Az anya halála után, vagy ha egyházi életre adja a fejét, hagyatékát a gyerekek öröklik. Az
artikulus nem választja ketté a fiú és a lány örökösöket, sem az ingó, vagy ingatlan
hagyatékot.”
- „Ha a férj utódok nélkül hal meg, az özvegynek az örökösök tanácsával kell megrendeznie a
temetést, majd az utóbbiak ott maradnak a birtokon. A hagyatékból előbb a szolgák
megszolgált bérét kell kifizetni, majd az örökösök osztoznak az asszonnyal az ingóságokon.”
- Az özvegy, miután a hagyatékot elosztották, veheti magához a nászajándékát, és az
ingóságokat.

Németország
- korszakolás
o 9. sz. végétől 12. sz-ig (törzsi hercegségek széthullása
o 12. sz. – 15. sz.
o 15. sz. végétől (1495) – 17. sz-ig (1648): rendiség kora
o 1648 – 1806: abszolutizmus kora
- 9. sz. végére a Frank Birodalom helyén:
o Nyugati frank állam (Franciaország)
o Keleti Frank állam (Németország)
o Felső Burgundia
o Alsó Burgundia
o Itália
o Keleti frank állam a Karoling utódok kezén (911-ig)
o Polgárháborús állapotok + külső támadások
/É: vikingek
D: arabok
K: magyarok/ → törzsi hercegségek
o I. Konrád, I. Henrik választással kerülnek a trónra (I. Henrik: + utódnevezés)
- Különböző elnevezések
o 11. századtól: „regnum Teutonicum” (német királyság)
o 14. században: deutsche Lände (német országok/államok)
o Regnum Allemanniae
o Regnum Germaniae / Teutoniae
o Regnum Romanorum
- 9. sz. – 12. sz.
o Feudalizálódás
 Hűbéri viszonyrendszer
 Földesúr és jobbágy közötti gazdasági kapcsolat
 társadalmi tagozódás
o Király = primus inter pares (első az egyenlők között)
o 936. I. Ottót királlyá koronázza az egyház (= egyház erős támasz a világi főurakkal
szemben
 o 962. pápa császárrá koronázza
o 11. sz. közepétől 12. sz. közepéig: politikai konfliktusok sorozata
o VII. Gergely pápa – IV. Henrik: invesztitúra (1077. Canossa-járás)
- 12. sz. – 15. sz.
o 1180. után területek újrafelosztása (Oroszlán Henrik szász herceg legyőzése)
o 1250-re a hercegek területi hatalma megszilárdult
o Fejlődés és felvirágzás, kereskedelem fellendülése
o 12. sz. végén 7-8 Millió lakos
o 1300-ra: 14 Millió lakos
o 1150-1300 között: Elbától keletre kolonizáció
o Lovagi kultúra fénykora (13. sz.)
o Barbarossza Frigyes (1152/1155 király/császár - 1190)
o 13. sz-ban 3 000 város
o Hanse – szövetség (1358-tól az elnevezés)
- tükrök
o 13. sz. eleje: Szásztükör
 Eike von Repgow
 2 kard elmélet
 Landrecht (országos jog): a szabadokra vonatkozó polgári jog, büntető jog,
eljárásjogok
 Hadipajzsrendszer
 1. pajzs: király
 2. pajzs: püspökök, apátok, apátnők
 3. pajzs: világi fejedelmek
 4. pajzs: bárók
 5. pajzs: bárók hűbéresei, esküdtképesek
 6. pajzs: 5. pajzson lévők hűbéresei
 7. pajzs: ?
o 13. sz. vége: Svábtükör
 Hadipajzsrendszer
 1. pajzs: király
 2. pajzs: püspökök, apátok, apátnők
 3. pajzs: világi fejedelmek
 4. pajzs: világi urak
 5. pajzs: ülnökök és bárók hűbéresei
 6. pajzs: miniszteriálisok
 7. pajzs: egypajzsos nemesek
o 14. sz. eleje: Franktükör
o Tükrök = szokásjogi gyűjtemények
- aranybulla
o 1356
o Királyválasztás
o 7 választófejedelem:
 trieri érsek - brandenburgi őrgróf
 mainzi érsek - rajnai palotagróf
  kölni érsek - szász herceg
- cseh király
- Wormsi országgyűlés
o 1495.
o Állandósul a Reichstag (Birodalmi gyűlés)
o Reichsregiment (birodalmi kormány)
o Reichskammergericht (Birodalmi Kamarai Bíróság) létrehozása
o Gemeine Pfennig (közfillér =állandó birodalmi adó)
o Örök béke
o Sokféle immunitás az egyes Landok részére
o Privilegium de non appellando (fellebbezés tilos)
o Privilegium de non evocando (elvonni az ügyeket nem lehet)
o Privilegium de non evocando et non appellando (mindkettő egyszerre)
- Reichstag (Birodalmi gyűlés) = rendi gyűlés
o 1. kollégium: 7 választó fejedelem
o 2. kollégium:
 Egyházi „Bank”: 4 érsek, 46 püspök, 83 egyéb egyházi személy
 Világi „Bank”: 24 világi herceg, 145 gróf és más uraság
o 3. kollégium: 83 birodalmi város képviselői:
 Rajna menti
 svábföldi
o Feladatkör: Adómegszavazás, törvényhozás
o Nem hatékony:
 csak, ha a szokásjog nem szabályoz
 Nehézkes a folyamat, egyetértés kell
 A törvény érvényesülését megakadályozzák
- Birodalmi Kamarai Bíróság
o Élén: bíró (császár nevezi ki)
o Bírák = assesorok
 8 nemes
 8 tanult bíra
(kinevezés: császár, a rendek beleegyezésével)
o Polgári fellebbviteli bíróság
o Római jog alkalmazása
- Reichskammergericht (székhelyek: Frankfurt am Main, Worms, Augsburg, Nürnberg,
Regensburg, Speyer, Esslingen, 1689 – 1806: Wetzlar)
- Wittenberg
o 1517.
o Luther tézise – reformáció (Martin Luther, 1483-1546)
o 1555. augsburgi vallásbéke – cuius regio, eius religio
o 1545 – 1563 tridenti zsinat
- Abszolutizmus
o Birodalom: decentralizált
o Az államokban: hatalmi koncentráció
 Állandó hadsereg,
 Lojális hivatalnokrendszer,
  Rendszeres adóztatás,
o Poroszország felemelkedése
(1740: jövedelmek 80 %-a hadseregre)

Oroszország
- kezdetek
o 10. századi Európa: kisebb-nagyobb egységek (királyság, fejedelemség, hercegség)
o I. Ottó német császár küzd Bizánc elismeréséért (fia felesége bizánci hercegnő)
o Sikerül kiterjeszteni Közép-Európára a keresztény befolyást
o Közép-Európa Nyugat és Bizánc között – hatások
o Szlávok 6-8. sz. szétszóródnak
o Keleti szlávok 7-10. sz. földrajzilag köthetők – védelmi közösségek
o Vikingek, normannok = varégok (államalapításban jelentős szerep, társadalom felső
rétege)
- Kijevi Rusz
o Rurik (uralkodott kb. 830-879) → dinasztia
o 882 Oleg fejedelem elfoglalta Kijevet
o Fejedelmek: zsákmányszerzés, adóztatás, de nem a saját népüket!!!!
o Vlagyimir uralkodásától (978-1015) a tatárok megjelenéséig (1237-1240) tartó
időszak
 intézmények kialakulása
 írásbeliség megteremtése
 kultuszok egységesítése
 felvette a kereszténységet
o Trónutódlás: szeniorátus elve (nemzetség legidősebb tagja)
o Többnejűség
o Valós sorrend: erőviszonyok
o Bölcs Jaroszláv (1019 – 1054) már fiai között megosztja a hatalmat
o Voloszty = ahol adót tud szedni valaki
o 1097-től voloszty örökölhető lesz
o Otcsina =apai birtok
o Votcsina = örökbirtok
o Földrajzi adottságok: gazdaságot meghatározza
o 11./12. sz. nincs igazolható nyoma a 2-3 nyomásos gazdálkodásnak
o Elvetett mag 2x-ese terem még a 14./15. sz-ban is
o Önellátás
o Kereskedelem elsősorban a varégok kezében
o Adófizetés: közösen fizették területenként, és akkor, ha Kijevtől függnek
o Települések + nomádok
o „város” – védelmi szerep, de nincsenek testületi jogok, privilégiumok
o Társadalom: fejedelmek, kíséret, törzsi társadalom
o Nagyfejedelem: hadat vezet, dönt háború-béke kérdésében, vallási kérdésekben
véleményt nyilvánít, igazságszolgáltatás letéteményese
o Nagyfejedelem: trónra ültetés, nincs spirituális megerősítés
o Kíséret – hierarchia, tanácskozások
 o Fejedelem és kíséret – nem tartózkodnak állandó helyen,
o Voloszty igazgatása a megbízott irányítása alatt
o Közszabadok –városokban testületek (vecse) véleményt alkotnak a politikai
életben /11. – 13. sz./
o Szolga (holop) – általuk okozott kárért uruk felel, nincs vérdíja, csak „ára”, nem
tanúskodhatott bíróság előtt, keresik, ha megszökött,
o Szolgai állapot létrejötte: adás-vétel, ha valaki rabnőt vett feleségül, ha valaki
szolgálatba szegődik szerződés nélkül
o Egyházszervezet konstantinápolyi pátriárka joghatósága alatt (konfliktus)
- jogforrások
o Kereskedelmi megállapodások
o Szokásjog
o Russzkaja Pravda 12./13. sz.
o Bizánci törvénykönyvek (Nomokanon 883)
o Usztav – adományok az egyháznak pl. püspökség alapítására
o - egyházi bíróság hatásköre pl. házasság
o Nyírfakéregre írt levelek (magánszemélyek)
- A „Moszkvai Oroszország”
o 16. sz.-ig szolid népességnövekedés, nincs éhínség, önellátás, nincs termékfelesleg,
o 16. sz. háromnyomásos gazdálkodás
o Kézműipar elsősorban megrendelésre
o Novgorod kiemelkedő helyzete (Hansa-szövetség)
o Földbirtok= majorság + sok kis szabad paraszti birtok
o Szabad költözés (kiv. holopok)
o Adózás a régi szokások szerint
o III. Iván, 1497: az uralkodó elleni lázadás főbenjáró bűn (Szugyebnyik)
o IV. Iván igyekszik összegyűjteni az orosz földeket–földadományok takarékos
osztogatása, adómentesség szűkmarkú osztogatása, birtokfelmérések,
o 1550. Új Szugyebnyik (büntetőtv. reform)
o 1551. az egyházi birtokokat is megadóztatja
o Régi kiváltságok eltörlése, de az egyházi birtokok maradnak
o Földvásárlások engedélyhez kötöttsége
o Bojárok előjogainak megnyirbálása
o Cár, bojárok – ha a cár gyenge, jelentős szerep
o IV. Iván (uralk. 1547-1584) korlátlan hatalomra tör
o 1565: az országot 2 részre osztja (zemscsina – opricsnyina)
o zemscsina – bojár duma kormányozza
o opricsnyina = a cár közvetlen irányítása alá tartozó területek (1000, majd 6000 fős
gárda)
o 1572: kettéosztást megszünteti a cár
o Zemszkij szobor (1553 – 1653)
o - főleg tanácskozó szerv
o - 1598. Borisz Godunov-ot cárrá választja
o - hatályos törvények megreformálása (1649)
o a cár hívta össze,
 o ő határozta meg a megtárgyalandó témákat, a meghívottak körét
o nem ismerte az ellenszavazat intézményét.
- I. Péter (uralk. 1682-1721) reformjai
o Naptárreform nyugati mintára
o Hadsereg reformja (1718. 45 000 fős katonaság + 20 000 szökésben)
 15 évestől kötelező katonai szolgálat
 130 000 fős hadsereg + 70 ezer helyőrség katonái + 105/107 000 irreguláris
(kozákok) + flotta
o Mibe kerül? Békeidőben is a bevétel 2/3-ba
o Adóztatás + behajtás megreformálása – korrupt hivatalnokok (100 rubelből 30 jut el
az udvarhoz)
o Városi reformok – ha vállalják a 2x adót, mentesülnek a vajdák fennhatósága alól
o Közigazgatás – guberniumok (központi irányítás – de sikertelen)
o Megoldás: 1718. : 9 kollégium (külügyi, pénzügyi, igazságügyi, pénzügyi ellenőrzési,
hadi, admiralitási, kereskedelmi, bánya-manufaktúra, Állami Kiadások kollégiuma)
o Helyi végrehajtás és igazságszolgáltatás elkülönítése
- II. (Nagy) Katalin (uralk. 1762. – 1796. reformjai)
o Nemesi kiváltságlevél
 Nemesi gyűlések / választójog szélesítése
 Nemesség személyes adómentességet kap
 Fővesztésre nem ítélhetők
 Testi fenyítésre nem ítélhetők
 Jobbágya csak nemesnek lehet, orosz földje, csak orosz nemesnek
 Előterjesztési joga a gyűlésnek
 Szabad kereskedelmi jog, szabad gyáralapítási jog
o Városoknak szóló kiváltságlevél
 városi lakosság 6 csoportja (városi ingatlanok tulajdonosai, kereskedők,
céhes kézművesek, más városokból ide származottak, tekintélyes
polgárok /értelmiség, gyáros/, poszádlakók /céhlegények, napszámosok/
 Városi tanácsot választanak
 Első 2 osztály kiváltságosabb
o eltörölte az uralkodó személyének megsértéséért járó halálos ítéletet,
o enyhítette a bírósági büntetéseket,
o szekularizálta az egyházi birtokokat,
o megszüntette a vallási üldözéseket,
o engedélyezte a külföldön betiltott művek terjesztését.
o 1765-ös és 1767-es törvények:az orosz földesurak saját belátásuk szerint bármikor
száműzhették, kényszermunkára ítélhették, testileg brutálisan megfenyíthették,
korlátozás nélkül adhatták-vehették és katonának is besoroztathatták jogfosztott
jobbágyaikat, „megkeresztelt tulajdonaikat”
- I Sándor (uralk. 1801-1825 reformjai)
o I. Sándor reformjai /Szperanszkij és Arakcsejev/
o Szperanszkij alkotmánytervezete:
 Nemesség (politikai jogok)
 Polgárság (politikai jogok)
 Munkások, parasztok (nincs politikai jog)
  Összoroszországi duma létrehozása (választott)
 Miniszterek felelősek a dumának
 Államtanács (kinevezett) – tanácsadó szerv
o Arakcsejev: miniszterelnök – helyettes → kezébe veszi az ügyeket, csak rajta
keresztül mehet az információ
o Nem nemes is vásárolhat földet – jobbágy ekkor felszabadulna
o Mintatelepek
- II. Sándor cár (1818-1855-1881)
o 1861. jobbágyfelszabadítás
 II. Sándor rendelete
 jobbágyok megkapják a személyi szabadságukat,
 tilos őket eladni,
 elzálogosítani,
 önkényesen áttelepíteni,
 szabadon házasodhattak,
 saját nevükre ingatlant szerezhettek,
 A falu önigazgató egységgé alakult: ügyeit a férfi családfőkből álló falugyűlés
és az általa választott elöljáró intézte.
 Több falu alkotott egy körzetet, amelynek élén szintén egy parasztok által
választott elöljáró állt.
 A paraszti önkormányzatokat a helyi nemesség soraiból kikerülő békebírók
ellenőrizték.
 Jobbágyfelszabadítás megváltással
 A föld a földesúré, de bizonyos területet át kell adjon a jobbágynak fizetés
ellenében
 Jobbágy ezt kell hogy fogadja, + a megváltást meg kell fizetnie
 Nincs határidő
 Az 1880-as években teszik kötelezővé a szerződéskötést
 obscsina (falusi földközösség) (ahol volt) fennmaradt,
 Intézményesen felelt, hogy mindenki eleget tegyen az állammal és a
földesúrral szembeni kötelezettségeinek.
 A kapott földet az obscsina használta és időközönként újraosztotta a tagok
között.
- Reformok 1863-1874 között
o Közigazgatási reform (1864)
 Zemsztvo = (kormányzósági és kerületi választott önkormányzati szervek)
 Feladat: helyi gazdasági és népművelési ügyek intézése (iskolák, kórházak
létesítése, a járvány-és állategészségügyi ellátás megszervezése, utak,
közraktárak építése, ismeretterjesztés, statisztikai adatgyűjtés, stb.)
 3 évre választják
 évenként egy ülést tartottak
 A határozatokat a szintén 3 évre választott, de állandóan működő
intézőszékek feladata volt végrehajtani.
 Miért újszerű? - az állami bürokráciától független, választott szerv működése
addig ismeretlen volt
 Működésüket helyi adókból fedezték.
  A zemsztvókban a nemesség vezető szerepe érvényesült.
o 1870. Városi önkormányzati reform
 a városi közigazgatás élén rendi hovatartozást figyelembe nem vevő
választott szabályalkotó szervek, dumák
 ezek mellett városi intézőszékek gyakorolták a végrehajtó hatalmat
 Az intézőszékek tagjai: vagyoni cenzus alapján 4 évre választott tanácsnokok
 Feladat: a város gazdasági ügyei és a városfejlesztés
 Az új rendszer a gazdagabb városi rétegeket favorizálta.
 a szenátus felügyelete alá tartoznak
 1863-ban megszüntették a testi fenyítéseket. A vesszőfutást, a korbácsolást,
a szégyenbélyeg alkalmazását és az arc megbélyegzését törölték a
büntetések sorából, de a botozást még pár évig fenntartották, csak a nők
nyertek felmentést alóla.
o 1864. bírósági reform
 megszűnt a rendi jogszolgáltatás,
 Az új választott esküdteket, valamint a nyilvánosság bevonásával működő
bíróságokat függetlenítették az állami közigazgatástól.
 A törvény elismerte a törvény előtti egyenlőséget és a védelem jogát.
o 1874. hadsereg reformja
 az általános hadkötelezettség,
 ez véget vetett a toborzásnak,
 minden 20. életévét betöltött férfit szárazföldön 6, tengeren pedig 7 év
katonai szolgálatra kötelezett a tv.,
 + tartalékos szolgálat, ezzel a modern hadviseléshez nélkülözhetetlen
gyorsan mobilizálható kiképzett tartalékot hozott létre
o A reformok megtorpanása
 Radikális eszmék
 Terrorizmus
 1881. II. Sándor elleni merénylet
 megtorpanás
- III. Sándor (1881-1894)
o a rendőrséget megerősítették,
o a szabadságjogokat és a bíróságok függetlenségét újra korlátozták,
o létrehozták a titkosrendőrség új központi szervét, az Ohranát (biztonsági osztály),
o az önkormányzat jogkörét csökkentették,
o a parasztok választott testületei mellé a kormány által kinevezett felügyelőket
állítottak,
o Az ideiglenesnek szánt elnyomó intézkedések 1917-ig érvényben maradtak.
o 1881-1884 között revízió alá vették a korábban hozott polgári reformokat
o az 1882-es sajtótörvény korlátozta a sajtószabadságot,
o az 1884-es egyetemi „reform” több kitűnő professzort eltávolított az egyetemekről,
o 1886-ban egy törvényerejű rendelettel a mezőgazdasági munkásokat teljesen
kiszolgáltatták a munkaadó birtokosoknak,
o 1887-ben megtiltották a szegényebb származásúak felvételét a gimnáziumokba,
o 1887-ben és 1889-ben szigorú törvényekben szorították korlátok közé az
esküdtbíróságok tevékenységé,
 o 1889-ben egy rendelet nemes földbirtokos származású közigazgatási felügyelők
hatáskörébe helyezte a paraszti önkormányzatokat, a paraszt bíróságot és
megszüntette a polgári jellegű kerületi békebíróságok ügyeinek többségét,
o 1890-ben a zemsztvók működésének új szabályzásakor a parasztok befolyását
teljesen megszüntették,
o a zemsztvók választását is korlátok közé szorították,
o 1892-es rendelet megfosztotta a városi lakosság szegényebb elemeit az
önkormányzati szervek választásában való részvétel jogától, az ingatlantulajdonosok
befolyását megerősítette.
o Súlyosbodott a nemzetiségek elnyomása,
o Belorussziában és Litvániában megtiltották a nemzeti nyelv használatát,
o zsidó pogromok
- Miklós (1894-1917)
o tovább korlátozta II. Sándor reformjait,
o megszigorította a cenzúrát,
o kiterjesztette a falvak élén álló közigazgatási főnökök hatáskörét,
o a rendőri üldözés