Népegeészségtan Egyben

Népegészségtan – 1.
alkalom
Bevezetés a népegészségtanba. A népegészségtan története. Egészségmodell felépítése. Epidemiológiai korszakok.
Népegészségügyi ciklus. Népegészségügyi Program.
1
2
A népegészségtan a lakosság egészségének megőrzésével és a betegségek
megelőzésével foglalkozó tudomány.
• Célja:
• a betegségek megelőzése,
• az élettartam meghosszabbítása
• az egészség előmozdítása, promóciója az egész népesség körében.
• Elsősorban a tömegek egészségével foglalkozik.
3
• A népegészségtan területei:
• Közegészségtan (környezet-egészségtan, munkaegészségtan,
táplálkozás- és élelmezés egészségtan)
• Járványtan (fertőző / nem fertőző betegségek járványtan)
• Magatartás- és társadalom-egészségtan (egészségfejlesztés,
egészségmegőrzés)
• Gyakorlati része a tudományos eredmények alapján végzett mindennapi

gyakorlati tevékenység, a betegségmegelőzés, az egészségelőmozdítás, az
egészségpolitikával és a jogi szabályozással kapcsolatos cselekvés, a
népegészségügy.
• Higiéné: elméleti népegészségtan + gyakorlati népegészségügy
4
5
A népegészségügy fő funkciói:
• Lakosság egészségi állapotának monitorozása, veszélyeztetettek azonosítása,

problémák, prioritások meghatározása
• Intézkedések kimunkálása, kormányzati és civil szervezetekkel együttműködés
• Egészségügyi szolgáltatások költséghatékonyságának és elérhetőségének biztosítása
6
• A népegészségügy alapvető feladatai:
• Lakosság egészségi állapotának folyamatos monitorozása, veszélyek azonosítása

• Egészségproblémák hátterének feltárása
• Lakosság tájékoztatása ezekről és a megelőzés lehetőségeiről
• Társadalom mozgósítása, partnerség kialakítása a kormányzat/civil szervezetek között
• Egészségfejlesztési, betegségmegelőzési programok kifejlesztése
• Egészségorientált döntéshozás és jogalkotás támogatása
• Szolgáltatások tervezésének és elérhetőségének támogatása
• Humán erőforrás biztosítása, továbbképzése
• Szolgáltatások effektivitásának, hozzáférhetőségének elemzése
• Tudományos kutatás tervezése, kivitelezése
7
A népegészségtan és az orvostudomány kapcsolata
• A népegészségtanon belül, az orvosi szakmához közvetlenül kötődő tudomány területeket orvosi

népegészségtannak nevezzük.
• Ezen belül is a megelőző orvostudomány emelendő ki.
• Megelőző orvostudomány:
Az orvostudomány ismeretanyagának azon része, amely:
• Az egészség védelmét
• Az egészség fejlesztését
• A betegségek megelőzését
• A betegségek megjelenésének késleltetését
célzó tevékenységhez hasznosítanak.
8
A népegészségtan négy alapvető funkciót tölt be
1. Vizsgálja a lakosság egészségi állapotát befolyásoló, meghatározó

tényezőket.
2. Kidolgozza az egészségvédelem és az egészségelőmozdítás, -promóció
módszereit, stratégiáit.
3. Közreműködik az egészségvédelemmel kapcsolatos programokban.
4. Értékeli az egészségvédelem és egészségjavítás érdekében végzett munkát.
népegészségtan spirálja = népegészségügyi ciklus.
9
Népegészségügyi ciklus
. Első fázis: a lakosság egészségi állapotának (és az azt befolyásoló környezeti és
genetikai tényezőknek) szigorú szakmai szempontok szerint elvégzett
epidemiológiai elemzése, melynek értékelése a helyzetelemzés fázisa
1. halandóság
2. okspecifikus halandóság
3. morbiditási mutatók
incidencia (új esetek előfordulása egy meghatározott időtartam alatt az eseménytől
addig mentes, érintett populációba.)
prevalencia (egy jelenség összes létező esete egy meghatározott időpontban az
érintett populációban, függetlenül attól, hogy az eset mióta áll fenn.)
Rokkantsággal korrigált elveszített életévek
(Disaility Adjusted Life Years – DALY)
A rokkantsággal megélt évek és a korai halálozás miatt elveszített potenciális életévek
időtartamának kombinált indexmutatója, amely a betegség terheit méri egy
populációban, figyelembe véve a korai elhalálozás mellett a rokkantság különböző
fokozatait is.
10
11
12
Születéskor várható egészséges életévek
száma
2012:
Nők: 60,5 év
Férfiak: 59,2 év
13
14
15
II. Második fázis: helyzetelemzés adataira építve a problémák (következésképp
a lakosság népegészségügyi szükségletei) azonosításának és rangsorolásának
fázisa.
• szükségletek
• Igények
Népegészségügyi súly
Betegség letalitása
• (letalitás: egy konkrét betegségben megbetegedettek körében méri az adott
betegség miatt bekövetkezett halálesetek arányát egy meghatározott
időtartamban, százalékos formában)
• Betegség gyakorisága
• Hatékony eszközök a megelőzéshez, gyógyításhoz
16
III. Harmadik fázis: az azonosított problémák megoldását/mérséklését célzó
konkrét egészségfejlesztési programok tervezésének és megvalósításának
fázisa.
• Bizonyítékon alapuló beavatkozások

(pl. szűrés, dohányzás megelőző prog. stb.)
• Elméletileg elérhető – gyakorlatilag elérhető hatások.
• Hatékonyságelemzés
17
18
Történet
• Járványtan
• Az ókortól a 19. századig járványok, éhínségek okozták az emberiség tömeges pusztulását.
•
a járványok a betegek és az egészségesek közötti érintkezés következményei, akik felépülnek,
csak ritkán kapják meg másodszor is ugyanazt a betegséget, de az orvosok nem rendelkeztek
megfelelő módszerekkel.
• 14. század - karantén
• EDWARD JENNER 1798 - védőoltás
• A járványtan a 19. század közepétől indult gyors fejlődésnek.
• SEMMELWEIS IGNÁC - gyermekágyi láz
• Anglia1854, JOHN SNOW cholera-járvány
• A legnagyobb fejlődés a 20. században a védőoltások rendszerének kialakításával, ill. az
antibiotikumok felfedezése és használata. (1928-Fleming)
19
• Munkaegészségtan
• 1700-ban Ramazzini olasz orvos elsőként ismerteti könyvében az ipari ártalmakat (porártalmak
és a fémmérgezések)
• Az iparosodás új betegségek tömeges jelentkezését hozta magával.
• Egyre több munkás vált munkaképtelenné a munkahelyi ártalmak miatt.
• A kórokok feltárása és a megelőzés lehetőségeinek keresése során alakult ki a
munkaegészségtan.
• Táplálkozás-egészségtan
• fejlődését az emberiséget sújtó éhínségek is motiválták.
• Az első hasznosítható eredmények 19. század végétől születtek: fejlett országokban a
táplálkozási hiánybetegségek túlnyomó részének a felszámolása
20
• Környezet-egészségtan
• 1865-ben Max Pettenkofer Münchenben megalapította a világ első közegészségtani tanszékét,
ahol kísérletekkel bizonyította a környezet és egészség közötti összefüggést.
• 20. században indult rohamos fejlődésnek a nagymérvű környezetszennyezés megállítására.
• Társadalom-egészségtan
• A veszélyeztetett korosztályok, társadalmi rétegek, népcsoportok egészségi állapotának
vizsgálatával és egészségvédelmével foglalkozik .
• 19. század végén és a 20. század első évtizedeiben indult gyors fejlődésnek, főleg angol
nyelvterületen fejlődött tovább.
21
22
23
Prevenció és szintjei
• Latin eredetű szakkifejezés (pre[előtte]+venire[jönni), a betegségek

megelőzésére vonatkozó átfogó és sokszínű tevékenységek összességét
jelenti.
• Egyes betegségek előfordulásának minimálisra szorítása, más betegségek

megjelenésének késleltetése, szövődményinek mérséklése a cél.
24
Primer prevenció
• Cél: az egészségkárosodás (betegség, baleset) bekövetkezésének megelőzése

vagyis incidenciájának csökkentése
• Eszköz:
• a szomatikus ellenálló képesség, a mentális jólét,a környezeti biztonság
megőrzése és erősítése
• a tömegesen veszélyeztető kockázati tényezők kialakulásának és
elterjedésének megelőzése
• a fertőző betegségekkel szembeni védettség és védelem erősítése
25
Szekunder prevenció
• Célja: a betegségek és egyes betegségmegelőző állapotok korai felismerése

lehetőleg a tünetmentes (preklinikai) szakban, amikor a biológiai elváltozás
már kialakult, de klinikai tünetek még nem jelentkeznek, a beteg
panaszmentes.
• Eszköze: szűrővizsgálat
26
Tercier prevenció
• Célja: a betegséggel/balesettel összefüggő szövődmények, tartós

károsodások, rokkantság kivédése, a gyógyulás időtartamának csökkentése.
• Eszköze: a rehabilitáció, vagyis az adott betegség/baleset előtti testi, lelki,
szellemi szociális állapot lehetőség szerinti visszaállítása.
27
Quaterner prevenció
• Cél: Szükségtelen/felesleges egészségügyi beavatkozások csökkentése,

• Ezen beavatkozások negatív következményeinek elkerülése
28
Egészségmodell
Az egészségmodellek az egészségmagatartást (egészségtudatosság)

meghatározó, annak kialakulását segítő és megnehezítő tényezőket vizsgálják
Meghatározói:
I. Egészség fogalma
II. Meghatározó tényezők köre, amelyekre a modell kiterjed
III. A tényezők között feltételezett kapcsolatrendszer
29
I. Az egészség fogalma:
• Biomedikális modell - XVIII. század

„az egészség nem más mint a betegségek hiánya”
• Percepcionális modell
Az egészséget az egyén saját véleménye alapján határozza meg
(kulturálisan meghatározott)
• Funkcionális modell - XX. század
Menyire tud különböző tevékenységeket végrehajtani  könnyen értelmezhető
általa az állapot jelentette betegségteher
az adott populációban (globális, regionális, vagy országos szinten) adott időpontban előforduló esetek által okozott
egészségkárosodás határozza meg, (életév-veszteség, életminőség-romlás). - Disability Adjusted Life-Years [DALY]
30
Funkciócsökkenés/fogyatékosság: a testi működésekben, struktúrákban olyan károsodás, amely
akadályozza a létfontosságú napi tevékenységeket és/vagy korlátozza a társadalom életében való
részvételt.
A funkcionalitás csökkenésének három kategóriája:

1. zavar (impairment)
A test anatómiai szerkezetét és/vagy valamely funkcióját érintő probléma
2. tevékenység akadályozottsága (activity restriction)
valamely (fizikai vagy mentális) tevékenységek végrehajtásában jelentkező probléma
3. részvétel korlátozottsága (participation restriction)
A társadalmi szerep betöltésében, a társadalmi életben való részvétel problémája Pl.: memóriazavar
Az egyén egészségének három szintje:

A szervezet, az egyéni és a társas tevékenység szintje
31
II. Meghatározó tényezők köre, amelyekre a modell kiterjed
1. Egyéni tulajdonságok
• biológiai tulajdonságok (chol.szint, betegségre való hajlam)
• pszichés tulajdonságok (személyiség,, megküzdési stratégia)
• magatartás (dohányzás, alkoholfogyasztás, sport)
• képzettség (iskolai végzettség)
2. Környezeti tényezők
• Egyént körülvevő környezeti tényezők 6 csoportja:
• politikai
• gazdasági
• fizikai
• társas
• kulturális
• egészségügyi ellátási
• Megkülönböztetünk: szűkebb és az azt körülvevő tágabb környezetet
32
33
34
III. A tényezők között feltételezett kapcsolatrendszer
• Kétirányú kapcsolatok az egészség, valamint az egyéni vagy környezeti

tényezők között működnek.
• Az egyes tényezők befolyásolják az egyén egészségét és az egészség is
visszahat az egyes tényezőkre.
Pl. keringési betegségek- egészségmagatartás viszonya
• Összetettség: az egészséget egyszerre több tényező befolyásolja.
35
Epidemiológiai korszakok
I. A pestis és az éhezés kora (Age of Pestilence and Famine) - Pandémiák
korszaka
• 18. század közepéig tart, premodern időszak

• Alacsony a természetes szaporodás (magas élveszületés, magas halandóság)
• Meghatározó betegségek: háború, fertőző betegségek (pandémiák), éhínség,
rossz életkörülmények
• Higiénia hiánya, alacsony szintje
• Halandóságcsökkenés oka: szervezet ellenálló képessége, környezetkárosító
ágensek egyensúlya
• Napjainkban a szub-szaharai régió egyes államaiban
36
II. A visszahúzódó járványok korszaka (The age of Recending Pandemic)
• Az ipari forradalomtól a II. világháborúig
• Fertőző betegségek dominálnak
• Kezdetét veszi a NFB lassú növekedése
• Várható élettartam 30-55 év
• Demográfiai forradalom (magas élveszületés, csökkenő halálozás)
• Megbetegedési struktúra változása (szoc- gazd helyzet változás- vízvezeték,
csatornázás, fertőtlenítés, technológiai fejlődés, védőoltások, csökkenő éhínség,
keringési betegség halandóság 10-35%)
• Halandóság csökkenés oka: szociális gazdasági helyzet változása (javuló
életszínvonal, higiéné, táplálkozás)
• Napjainkban a fejlődő országok egy része
37
III. Degeneratív és ember által okozott betegségek korszaka (The age of degenerative and Man-
Made Dsease)
 A II. világháborútól a XX. sz. végéig

 A mortalitás javulása fokozatosan lassul amint a SZVÉ >50 év
 A krónikus, nem fertőző, degeneratív betegségek dominálnak
 1952 a dohányzás és a tüdőrák kapcsolata
 1973 Framingham study- koronária betegségek rizikófaktorai
 születéskor várható élettartam: 55-65 év
 Változás a megbetegedési struktúrában
 - keringési rendszer betegségei miatti halálozás 35-55%
 - nő a daganatos betegség miatti halálozás
 - a változás motorja az életmód változása (dohányzás, magas szénhidrát és kalória bevitel,
testmozgás hiánya)
 - társadalom elöregedése
 Halandóság csökkenés oka: prevenció, közegészségügyi intézkedések
 Napjainkban az átmeneti társadalmak pl. Mo
38
IV. Megkésett dgeneratív betegségek korszaka (Age of delayed degenerative
disease)
• fejlett országokban a 1960 évektől a1990-es évek elejéig

• Nyugaton hatékony beavatkozások, Magyarországon ezek a beavatkozások
elmaradnak, a halandósági struktúra eltolódik.
• Születéskor várható élettartam >65 év
• Változás a megbetegedési struktúrában: krónikus betegségek megjelenése
idősebb korban, egészséges életmód tömeges elterjedése, jelentős szociális
és egészségügyi probléma az elöregedés
V. 1990-es évek elejétől

• Az egészségben töltött életévek növekedésére helyeződik a hangsúly!!
39
Népegészségügyi Programok
• Általános elvárások a népegészségügyi programok kapcsán:
• 1.A népegészségügyi tevékenység interszektoriális gyakorlat, csak akkor lehet
sikeres, ha össztársadalmi összefogásra és felelősségvállalásra épít (állam,
önkormányzatok,civil szervezetek).
• 2. Speciálisan felkészített szakembergárda
• 3.Az oktatás fontossága: szakmai képzés, egészséges életmódra nevelés,
egészségfejlesztési készségek elsajátítása
• 4.Alapvetően primer prevenciós egészségfejlesztési program kell, hogy legyen, de
bizonyítottan hatékony másodlagos és harmadlagos prevenciós programok is helyet
kell, hogy kapjanak.
• 5.Korlátozott költségvetés
• 6.Egészségmonitorozó rendszer felállítása és működtetése
40
• Az EVSZ Európai Régiójának 1984-ben elfogadott
"Egészséget mindenkinek 2000-re"
• stratégiája alapján készült el az első hazai egészségmegőrzési

kormányprogram 1987-ben (Csehák Judit), amelyet a rendszerváltozás után
1994-ben a második, kormányszinten elfogadott hosszú távú nemzeti
egészségvédelmi program követett (Kertai Pál).
41
• Az 1987. évi program 2005-2010-re tervezte a kitűzött célok elérését:
• társadalmi rétegek születéskor várható élettartama között ne legyen 10%-nál nagyobb különbség
• a csecsemőhalálozás 12 ezrelék alá csökkenjen
• a szív- és érbetegségek, a daganatos betegségek, valamint a balesetek okozta halálozás 10%-kal
csökkenjen
• nem szólította meg az egészségügyi dolgozókat, mintegy "demedikalizálta" a programot

 1990-es évek elején aktívan feledésbe merült.
42
• Az 1994-ben kormányszinten elfogadott A hosszú távú egészségfejlesztési politika
alapelveiről szóló program
A népegészségügy prioritása az ezredfordulóig alcímet viselte.
• A program
• 5 nemzeti célt  10 nemzeti feladat megvalósításán keresztül  20 programmal kívánta elérni.
• A határidő valamennyi programnál a 2000. év volt
 kormányváltás (1994) áldozatául esett.
43
„Egészséges Nemzetért Népegészségügyi
Program”
• Az első Orbán-kormány a lakosság
• egészségi állapotának javítása,
• az egészséges életmód elősegítése érdekében
a 1066/2001. (VII. 10.) Korm. határozat keretében
fogadta el a 2001-2010. évekre szóló
Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Programját
44
• Szorosan kapcsolódik az eddigi kezdeményezésekhez
• Felelőse: eü miniszter (¼ évente beszámol)
• Végrehajtásért felelős: országos tisztifőorvos

• Alprogramok vezetői
• Program tanácsadó testülete
• OTH- Program Iroda
45
• A Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program (2001-2010) tíz évre szóló
tárcaközi stratégiai program azzal a célkitűzéssel, hogy a magyar lakosság egészségi
állapotát arra a szintre emelje, amely megfelel az ország társadalmi és gazdasági
fejlettségéből adódó követelményeknek és minden magyar állampolgár a lehető
legegészségesebben éljen.
• 5 nemzeti célt fogalmaz meg:
az egészség a legfőbb értékek egyike legyen

a felnövő generációk számára esély nyíljék az egészséges fejlődésre
rokkantságmentes életéveket férfiaknál 64, nőknél 72 év legyen.
SZVÉ emelkedjék (nők > 78 év, férfiak > 70 év)
társadalmi egyenlőtlenségek az egészségben csökkenjenek
46
Tíz kiemelt nemzeti feladat
1.) Az egészséges életre nevelés, az oktatás és tudatformálás erősítése.
2.) A célzott lakossági szűrővizsgálatok bevezetésével a nagy népegészségügyi jelentőségű
betegségek korai felismerése.
3.) Az egészséges táplálkozás széleskörű elterjesztése.
4.) Az egészséges élethez szükséges mozgáskultúra fejlesztése.
5.) A káros szenvedélyek (túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, drog
fogyasztás) elleni küzdelem.
6.) Az egészséges élethez való egyenlő esély megteremtése és megtartása.
7.) A járványügyi biztonság erősítése.
8.) Az élelmiszerbiztonság feltételeinek javítása – felkészülés az új kihívásokra.
9.) Az egészséget támogató környezet kialakítása, a külső okok miatti
halálozás visszaszorítása.
10.) Az egészségügyi ellátórendszer népegészségügyi szempontokat is
figyelembe vevő fejlesztése.
47
A célok elérését és a feladatok megvalósítását
szolgáló 17 alprogram
48
Rizikófaktorok: dohányzás
49
Rizikófaktorok: táplálkozás
Magas kalóraibevitel
magas zsírenergia %
rostszegénység
vitamin-,
ásványianyag-, hiány
50
Rizikófakrotok: Mozgás szegénység
51
Rizikófaktorok: alkoholfogyasztás
52
Rizikófaktorok: környezetszennyezés
53
Rizikófaktorok: sugárzás
54
1. Infarktusos halálozás megelőzése
2. Agyérbetegségek miatti halálozás csökkentése
Megelőzés:
• rendszeres mozgás, testedzés
• egészséges táplálkozás
Szűrés:
• vérnyomás mérés
• koleszterin mérés
55
3. Daganatos betegségek megelőzése
lelki tényezők
3% szegénység
szerencse 6%
2% alkohol
dohányzás
immunrendszer 11% 10%
1%
fertőzések
5%
táplálkozás
környezetszennye 14%
stressz
zés
16%
12%
sport hiánya
genetikai
10%
10%
56
4. Mentális betegségek megelőzése
57
5. Mozgásszervi betegségek csökkentése
58
6. Egészséges életkezdet és gyermekkor biztosítása
59
7. A roma népesség egészségi egyenlőtlenségeinek
kezelése
60
8. Egészséges környezet kialakítása
61
9. Járványügyi biztonság fokozása
62
10. Élelmiszerbiztonság fokozása
63
11. Külső okok miatti halálozás csökkentése
64
12. Lakossági szűrővizsgálatok bevezetése
Alap szűrések:
• testsúly mérés
• vérnyomás mérés
• vércukorszint mérés
• anyajegyek vizsgálata
• fogászati szűrés
• rákszűrések (emlő; nőgyógyászati; vastagbél)
65
13. Egészséges táplálkozás támogatása
66
13. Egészséges táplálkozás támogatása
67
14. Dohányzás visszaszorítása
68
15. Egészségfejlesztés oktatása, nevelése
Lakossági programokhoz segítség:
• videófilmek különböző témákban
• ismeretterjesztő anyagok
69
16. Aktív testmozgás támogatása
70
17. Alkoholfogyasztás visszaszorítása, drog prevenció
71
A program prioritásai 2001-2002-re
1. Idő előtti halálozás csökkentése -infarktusos, szélütéses és daganatos halálozás csökkentése 65 év alatti
lakosoknál;
2. A szűrővizsgálatok kiterjesztése;
3. Egészséges életkezdet, egészséges gyermekkor biztosítása;
4. Az egészséges életmód "divatba hozása", elterjedésének széles körű támogatása; ezen belül:
1. a testmozgás fokozása,
2. az egészséges táplálkozás elősegítése és
3. a dohányzás és szeszesital-fogyasztás csökkentése
5. Az esélyegyenlőség biztosítása.
Az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program az Egészségügyi Minisztérium irányítása alatt, az Állami Népegészségügyi és
Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) vezetésével megvalósuló program, amely végrehajtásában az egészségügyi intézmények, társtárcák
megfelelő intézményei, társadalmi és civil szervezetek vesznek részt.
72
• A Kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít a népegészségügyi helyzet gyökeres
javításának:
• SZVÉ közelítsen az EU országainak átlagához.
• Változás csak hosszabb, több parlamenti cikluson átívelő időszak alatt érhető el.
• Az Országgyűlés felkérte a Kormányt, hogy - az „Egészséges Nemzetért” népegészségügyi

program korszerűsítésével és kiterjesztésével terjessze az Országgyűlés elé az
„Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programját” .
73
• Az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program 2003. évtől átalakuláson ment
keresztül a Népegészségügyi Programról szóló 46/2003. (IV. 16.) OGY határozat
formájában.
• A célkitűzések megvalósítását az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti

Programjáról szóló 46/2003. (IV. 16.) OGY határozattal meghirdetésre került
Népegészségügyi Program adta.
• A 4/2006. (II. 8.) OGY határozat a Program elnevezését „Egészség Évtizedének

Népegészségügyi Programja” (a továbbiakban: Népegészségügyi Program)
elnevezésre módosította.
• Az Országgyűlés felkérte a Kormányt, hogy évente tájékoztassa az Országgyűlést a

Program előrehaladásáról.
74
A Program célja
„ minden magyar állampolgár a lehető legegészségesebben éljen”
• 10 év alatt legyen három évvel hosszabb a SZVÉ mindkét nem esetében.
• állampolgárok egészségének védelme és fejlesztése egész életük során;
• főbb betegségek, sérülések, halálokok gyakoriságának csökkentése, az ezekkel járó

szenvedés mérséklése.
75
• Kidolgozását 3 alapvető érték vezérli
1. az egészség alapvető emberi jog;
2. az egyenlőtlenségek csökkentése és a szolidaritás;
3. az egyének, csoportok, intézmények és közösségek részvétele és

felelőssége az egészség fejlesztésében.
76
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS
HATÁROZATA
az egészségügy
területén második közösségi cselekvési
program (2007–2013) létrehozásáról
77
A program a Közösség átfogó céljaival összhangban lévő három általános
célkitűzés megvalósítására törekszik:
1. A lakosság egészségbiztonságának javítása

2. Az egészség ügyének támogatása a jólét és szolidaritás érdekében
3. Az egészséggel kapcsolatos tudás létrehozása és terjesztése
78
1534/2016. (X. 13.) Korm. határozat
a „Nemzeti Népegészségügyi Stratégia
2017-2026” kidolgozásához és
végrehajtásához szükséges intézkedésekről
• a középtávú stratégia címe: „Nemzeti Népegészségügyi Stratégia 2017-2026”,

annak megvalósítása 2017-ben kezdődik és 2026-ig tart
79
Kötelező irodalom
1. Ember István, Kiss István, Cseh Károly: Népegészségügyi orvostan, 2013
2. Ádány Róza: Megelőző orvostan és népegészségtan, 2011

www.tankonyvtar.hu/.../2011_0001_524_Megelozo_orvostan_nepegeszsegtan.pdf
3. Boncz Imre: Kutatásmódszertani alapismeretek, 2015

http://www.etk.pte.hu/protected/OktatasiAnyagok/%21Palyazati/sport/Kutatasmodszertan_e.pdf
4. Egészségjelentés 2016
www.egeszseg.hu/szakmai_oldalak/assets/cikkek/17-05/egeszsegjelentes-2016.pdf
80
Tételsor
1. Jellemezze az epidemiológiai korszakokat!
2. Mit vizsgált és milyen eredménnyel járt a Framingham study?
3. Mi napjaink legfőbb célja az egészségi állapottal kapcsolatban?
4. Ismertesse a népegészségügyi ciklus fázisait és főbb feladatait!
5. A halandósági mutatók milyen módon jellemzik az adott ország egészségi, betegségi állapotát?
6. Milyen módon kaphatunk képet a lakosság morbiditásáról?
7. Határozza meg az incidencia fogalmát!
8. Határozza meg a prevalencia fogalmát!
9. Határozza meg a DALY fogalmát!
10. Határozza meg a letalitás fogalmát!
11. Mit értünk népegészségügyi súlyon?
12. Milyen általános elvárások merülnek fel a népegészségügyi programok kapcsán?
13. Jellemezze a hazai népegészségügyi programok törekvéseit!
81
Népegészségtan – 2. alkalom
Epidemiológia (alapfogalmak, mutatók, kockázat, ok-okozati összefüggések, vizsgálati típusok)
1
Kutatások célja
• leírni a betegségek előfordulásának jellegzetességeit!
• Hányan
• Kik
• Hol
• Mikor
betegszenek meg?
2
• Gyakorisági mutatókkal (I,P) számszerűsíti, hogy hányan betegek, és vizsgálja
a betegség
• Hely
• Idő
• Nem
• Kor
• Társadalmi-gazdasági státusz
szerinti megoszlását. kirajzolódik a betegség mintázata
3
• leíró vizsgálatok
• monitorozzák a népesség egészségi állapotát
• meghatározó/befolyásoló tényezőket.
• ok-okozati összefüggéseket feltáró elemzéseknek lehet kiinduló pontja

• meghatározó tényező és egy egészségi állapottal kapcsolatos jelenség közötti ok-
okozati összefüggés lehet
4
• meghatározó tényező - kockázati tényező / rizikófaktor
• Expozíció: egyén vagy populáció érintkezése a rizikófaktorral
• Az ok-okozati kapcsolat – exp. jelenléte az előfordulási gyakoriság

növekedését / csökkenését okozza.
5
Kutatások stratégiája
• emberek különböző populációit hasonlítja össze.

• kockázati tényező gyakoriságát összeveti a beteg/betegségtől mentes populációban
• különbséget a gyakorisági mutatókból számolt kockázati mutatókkal

számszerűsítjük.
6
• A jó összehasonlíthatóság az epidemiológiai vizsgálatok alapfeltétele.
• az eset-kontroll csoport egyedeinek alaptulajdonságaikban hasonlítaniuk kell
egymásra, DE A GYANÍTOTT EXPIZÍCIÓBAN KÜLÖNBÖZZENEK!!
• A megfelelő csoport kiválasztása nagy körültekintést igényel.
7
Az etiológiai összefüggéseket vizsgáló kutatások
alaptípusai
Kísérleti (experimentális)
• Laboratóriumi kísérletező vizsgálatokhoz hasonlít

• Irányítás az epidemiológus kezében van
• Káros exp hatását vizsgálja kontrolált körülmények között
• !Ember!
Megfigyeléses
• Csak megfigyel
• Természetesen is előforduló jelenségek
• ! Populációk egyedei több jellemzőben is eltérnek
8
Kutatások általános menete
1. Tervezés
• Cél
• Mit miért akarunk vizsgálni?
• Hipotézis
• Kritériumok definiálása (exp,dg.)
• Vizsgálati típus kiválasztása
• Populáció  minta
9
2. Adatgyűjtés
• Mód meghatározása
• Kritériumok
• Kipróbálás
10
3. Adatelemzés
• Ok-okozati összefüggések feltárása

• Általánosítható?
• Értelmezés
11
Epidemiológiai alapmutatók
12
Esetszám
• Legegyszerűbb/legrégebbi mutató az epidemiológiában
• A betegségben szenvedő emberek száma, vagy kockázati tényező által

érintett emberek száma
• Az eü. készletek elosztása esetén hasznos lehet
• Epidemiológiai felhasználhatósága erősen korlátozott, mivel a népesség

méretéről, ahonnan az esetek származnak, nem ad információt.
13
Terminológia
• Tört (arány):
számláló esetszám
nevező = népesség
• Viszonyszám (Ratio): számláló és nevező között nincs speciális kapcsolat

• Részarány (Proportion): a számláló része a nevezőnek
• Arányszám (Rate): olyan viszonyszám, amit egy időtartam alatt mérünk
Gyakorisági adatok leírásakor minden esetben meg kell határozni az időt, a helyet és azt a
népességcsoportot, amire az adat vonatkozik!!!!!
Személy-hely-idő = Epidemiológi triász

14
1. Gyakorisági mutatók
Betegség vagy kockázati tényezők előfordulásának gyakoriságát írja le adott népességben
2. Kockázati mutatók
Összefüggések vizsgálatára, leírására használatosak
3. Társadalmi hatás mutatói

Kockázati tényező hatását adják meg adott népességre vagy annak egyes csoportjaira
15
Gyakorisági mutatók
• Incidencia (I) és Prevalencia (P) egyaránt egy betegség előfordulási gyakoriságát méri adott
népességben.
• I:
• egy időtartam alatt megjelenő ÚJ eseteket veszi számba.
• terjedésének sebessége érdekes számunkra
• Akut, gyors lefolyású betegségeknél alkalmazandó
• P:
• a VIZSGÁLAT IDEJÉN BETEGEK, függetlenül attól, hogy mikor betegedtek meg.
• Elsősorban krónikus betegségek esetén
• Általában egyéves időszakra szokás megadni
16
Incidencia
Új esetek – a bekövetkező esetek- előfordulása egy meghatározott időtartam alatt az
eseménytől addig mentes, érintett populációban.
• Incidencia arányszám
A populációban adott időtartam alatt

megjelent új esetek száma
Érintett populáció átlagos száma ugyanazon időtartamban
17
• Epidemiológiai vizsgálatokban kétféle incidenciát tudunk számolni:
• Kumulatív incidencia
• Incidenciasűrűség
18
Kumulatív incidencia
új esetek száma adott időszak alatt

Xk
A vizsgálati idő elején kockázatnak kitett
populáció létszáma
• A gyakorlatban: „k”=100 vagy 1000 → % vagy ‰

• Kockázati populáció:
• megfigyelési kezdetén még mentesek, de elvileg lehetséges, hogy a későbbiek folyamán megbetegszenek
• kockázatnak kitett népesség száma alatt általában a megfigyelés kezdetén vagy közepén mért népesség
számot értjük
• Olyan kohorsz vizsgálatban, ahol minden résztvevőt azonos ideig illetve a megbetegedés kialakulásáig követnek
(évek)
• megfigyelés alatt maradt a vizsgálat ideje alatt
• mi a kockázata, hogy megbetegszik?
• első epizód detektálására alkalmas
19
20
Egy fogorvosi egyetemi évfolyamon a HBV fertőzés incidenciáját vizsgáljuk. A
diplomaosztó idején, 50 hallgató közül 5 vérében kimutatható a HBV
ellenanyag. Az évenként végzett vizsgálat szerint csak 2 új eset.
• KI=?
• KI= 2 új eset/50 személy= 0,04 (4%) öt évre vonatkoztatva 

0,008 (0,8%) egy évre nézve.
21
Incidenciasűrűség
új esetek száma adott időszak alatt

xk
Annak az időnek az összege, amit az egyes vizsgálati személyek
kockázatban töltöttek el a megfigyelés ideje alatt
22
• Az új esetek számát a teljes megfigyelési időtartamhoz viszonyítjuk
• Ezt személy-idő egységben fejezzük ki, mint pl.:
• Személy-év
• Személy-hónap
• Stb.
• Leggyakrabban egy évre számítják.
• Pontosabb, ha változik a vizsgálati populáció mérete
23
• Hosszú időintervallum vizsgálatánál nagy az esélye annak, hogy a vizsgált személyek
egy része:
• Megbetegszik (esetté válik),
• Meghal,
• Elhagyja a vizsgálatot (elköltözik)
a megfigyelés vége előtt  nem lesz kitéve a kockázatnak a megfigyelés teljes ideje alatt  nem
érintett a vizsgálatban a továbbiakban.
• Mások viszont később lépnek be a vizsgálatba  ők is kevesebb időt töltenek

kockázatban
24
HBV incidenciasűrűsége az orvostanhallgatók között= ?
2 új eset/ 50 hallgató*5 év= 2/250 személy-év =0,008 (0,8%) ha mindenki a vizsgálatban

marad öt évig megegyezik a KI-val.
DE, ha az 50 hallgató közül 10 az első tanév végén külföldre megy?
2 új eset/ (40*5év)+(10*1 év)= 2/210 személy-év= 0,01 (1%)
0,8% - 1% - ha változik a kockázatban lévők száma az incidenciasűrűség pontosabb!
25
Kumulatív incidencia Incidenciasűrűség
Értelmezése egyszerű Értelmezése nehézkes
Nem tudja kezelni a megfigyelés során Rugalmasan képes kezelni a

elveszett, megbetegedett, későn vizsgálatot idő előtt elhagyó vagy azt
csatlakozott, stb eseteket. későn megkezdő eseteket.
Kockázat pontosabb mérésére alkalmas
Relatív kockázat számolható vele Relatív kockázat számolható vele
26
Prevalencia
Egy jelenség – többnyire betegség – összes létező összes esete egy
meghatározott időpontban/időszak alatt, az érintett populációban,
függetlenül attól, hogy az eset mióta áll fenn.
Prevalencia-arányszám:
Létező esetek száma

adott időpontban
xk
Az érintett populáció száma

ugyanazon időpontban
27
Pontprevalencia (P0)
Létező esetek száma adott időpontban

▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ xk
Kockázatnak kitett népesség száma az adott időpontban
28
Tartam-prevalencia (Pt)
Összes esetek száma (régi+új) egy időtartam alatt

xk
Kockázatnak kitett népesség száma az adott időtartam alatt
• itt, ha egy személy betegszik meg ezalatt az időtartam alatt kétszer, akkor az két külön
esetnek számít
• Általában 1 évre adjuk meg
• Pt= P0 + I
29
Élettartam prevalencia
Azon személyek száma, akik valaha az életük során megbetegszenek a

betegségben
xk
Népesség száma (általában a megfigyelés kezdetén)
30
• Prevalenciából kimenetel:
• Halál
• Gyógyulás
• Elvándorlás
• Prevalenciába „bejövetel”:
• Incidencia
• Bevándorlás
31
• Az I és a betegség lefolyásnak időtartama (T) befolyásolja a P-t.
• P= I * T
• Ha:
• P relatíve alacsony
• Incidencia stabil
• T stabil
32
Incidencia és prevalencia közti összefüggés
33
Kockázati mutatók
• Adott betegség előfordulási gyakoriságát befolyásolja-e valamely expozíció

jelenléte?
• Exponált - nem exponált csoport adott betegséggel kapcsolatos kockázatát

hasonlítjuk össze.
• Hányadosmutatók
34
Relatív kockázat
35
Relatív kockázat (RK;RR)
I exp a/(a+b)
I nem exp c/(c+d)
• hányszor nagyobb vagy kisebb a megbetegedés gyakorisága?

• leggyakrabban használt mutató
• könnyen számítható
• összefüggés erősségének mérése használjuk
• kohorsz vizsgálatnál használatos
36
• RK = 1 – nincs összefüggés
• RK > 1 - rizikófaktor
• RK < 1 - protektív faktor
(pl.: dohányzás-tüdőrák RK=12  a dohányzás 12*-esére emeli a tüdőrák

kialakulásának kockázatát a nem dohányzókéhoz képest.)
37
A terhesség alatti anyai dohányzás a bölcsőhalál egyik kiemelt kockázati
tényezője.
1000 élveszületésre a nemdohányzó anyák csecsemői közt 0,37 dohányzó
anyáknál 1,8 bölcsőhalál jutott 1998-ban.
RK?
RK = Iexp/Inem exp = (1,8/1000)/(0,37/1000)= 4,86
Az anyai dohányzás csaknem ötszörösére emelte a bölcsőhalál kockázatát.
38
Esélyhányados (EH, OR)
• Eset-kontroll és keresztmetszeti vizsgálatok során számolt hányadosmutató

• Betegségi OR (keresztmetszeti)
• Expozíciós OR (eset-kontroll)
39
Betegség OR
Nagyobb-e a betegség kialakulásának esélye

a kockázati tényező jelenlétében mint annak
hiányában.
a
b a*d
c b*c
d
40
Expozíciós OR
a
c a*d
b c*b
d
Nagyobb-e az exponálódás esélye a betegek közt, mint az

egészségesek közt.
41
• OR=1 – nincs összefüggés
• OR>1 – kockázati tényező
• OR<1 – védőfaktor
42
Egy populációban 100 bölcsőhalál esethez 100 egészséges csecsemőt választunk, és arra
vagyunk kíváncsiak, hogy dohányzó anyáknál mekkora esélye van a bölcsőhalál
előfordulásának.
A bölcsőhalálban meghalt csecsemők édesanyja közül 80 dohányzott, a kontroll csoport
csecsemőinek édesanyja közül csak 10.
EH=?
EH= (a/b) / (c/d) = (80/10)/(20/90)= 36
EH= (a/c) / (b/d) = (80/20)/(10/90)= 36
Dohányosok körében 36-szoros a bölcsőhalál esélye, mint kontrollok körében.
43
Járulékos kockázat (JK)
JK = Iexp - Inem exp
• Az a többletkockázat (többletincidencia), amit az exponáltak csoportjában

expozíció okoz. (feltételezzük, hogy minden egyéb oki tényező azonos mértékben van jelen a két
csoportban)
• A kockázati tényező kiküszöbölésével mennyivel lehetne csökkenteni a

betegség incidenciáját az exponáltak csoportjában?
• JK = 0 – nincs összefüggés
44
tényezője.
JK?
JK = Iexp - Inem exp = (1,8/1000) - (0,37/1000)= 1,43/1000
1000 élveszületésenként 1,43-mal magasabb a dohányzó anyák gyermekeinél

bekövetkező bölcsőhalál incidenciája.
45
Járulékos kockázati hányad (JKH)
• JK-ból számítjuk
• Az exponált csoportban mért I arányában kifejezett járulékos kockázat
• Az exponáltak körében a vizsgált betegség incidenciája milyen arányban
csökkenne, ha a kockázati tényező nem állna fenn a körükben?
• Az exponált csoport incidenciájának hányad részéért felelős az adott
expozíció
• Általában százalékosan fejezzük ki.
• JKH = (Iexp-Inem exp)/Iexp*100
• JKH = ((RK-1)/RK)*100
46
tényezője.
JKH?
JKH = (Iexp - Inem exp)/ Iexp*100 = (1,8/1000 - 0,37/1000)/ 1,8/1000*100 = 79
A dohányzó anyák csecsemői körében 79%-kal csökkenne a bölcsőhalál

incidenciája, ha az anyák nem dohányoznának.
47
Populációs járulékos kockázat (PJK)
PJK= I össz(exp+nem exp) – I nem exp
• Többlet-incidencia (többletkockázat) a TELJES populációban a nem exponáltak

körében mérthez képest.
• A TELJES populációt tekintve adott kockázati tényező mennyivel növeli az I-t

ok-okozati összefüggést feltételezve az exp és betegség között?
48
Populációs járulékos kockázati hányad (PJKH)
• A TELJES populációban mért I arányában kifejezett populációs járulékos

kockázat
• Milyen arányban csökkenne az I a TELJES populációban, ha a kockázati

tényező nem állna fenn.
• A teljes népesség incidenciájának hányad részéért felelős a vizsgált expozíció.
49
• Általában százalékban fejezzük ki
I össz(exp+nem exp) – I nem exp

• PJKH= *100
I össz(exp+nem exp)
50
Epidemiológiai vizsgálatok
• A szakirodalomban elsősorban analitikus, illetve experimentális

vizsgálatokat találunk, melyek ok-okozati összefüggést keresnek
• Különböző vizsgálatok különböző erősségű „bizonyítékkal”

szolgálhatnak az ilyen összefüggések meglétére vagy hiányára
• Az oksági kapcsolat bizonyítása minden tudományos tevékenység

legkritikusabb pontja
51
• Céljuk a populáció egészségi állapotával kapcsolatos
Információk:
• gyűjtése,
• feldolgozása
• felhasználása a lakosság egészségének javítására.
52
53
Deskriptív epidemiológia
• Vizsgálja a lakosság körében – vagy annak egy csoportjában – a

létező jelenségeket, anélkül, hogy ok-okozati összefüggéseket
keresne, illetve a vizsgáló beavatkozna a folyamat természetes
alakulásába.
54
Esetleírás
(nem igazi epidemiológiai vizsgálat)
 Egy eset (beteg) leírása úgy, hogy a betegség kialakulásának lehetséges okait
ill. kockázati tényezőit is közöljük.
 Tiszta tüneti leírások az epidemiológusok számára kevéssé használhatók.
 Esetleírások összegyűjtése, összevetése elősegítheti hipotézisek

kidolgozását.
55
Eset-sorozat
 Esetleírások összefoglalt sorozata (klinikai)
 Közös jellemzők azonosíthatók
 Adott területen belül az összes esetet magába foglaló eset-sorozatot

regiszternek nevezzük
 A regiszterek információt adnak a betegség-teher alakulásáról, segítenek az

anyagi források elosztásában
56
Keresztmetszeti vizsgálat (prevalencia-vizsgálat)
• A betegséget és az expozíciót egyidejűleg vizsgálja
• Információt szolgáltat a betegség prevalenciájáról
• Időbeliség hiánya
(a kockázati tényező és a betegség kapcsolatát illetően)
57
Analitikus epidemiológia
A jelenség/betegség kialakulásának oki tényezőit vizsgálja. Kapcsolatot
keres a vizsgált jelenség gyakorisága és feltételezett okai között,
azonosítja az un. rizikófaktorokat (pl. dohányzás – tüdőrák), méri a
kockázati faktorok hatását.
• Hipotézis generálása
• Egyéni/populációs adatok
58
ÖKOLÓGIAI VIZSGÁLAT
(korrelációs vizsgálat)
• Aggregált adatokkal dolgozó epidemiológiai vizsgálat
• Célja: az egészségi állapot valamint valamely populációs szinten jobban

mérhető, befolyásoló tényezők mutatói közötti kapcsolat megállapítása
• Ha az exp nem, vagy nagyon körülményesen mérhető egyéni szinten

• Pl: légszennyezettség, alacsony/magas fluoridtartalmú ivóvízfogyasztás
• Deskriptív (térkép- egy főre jutó átlagos zsírbevitel)

• Analitikus (zsírbvitel-emlőrák kapcsolata korreláció)
59
• Információforrása általában már meglévő staisztika
• A vizsgálat egysége a teljes populáció vagy valamilyen szempontok
szerint leszűkített csoportok:
• Földrajzi
• Időbeliség
• Szociodemográfiai jellemzők
60
• Előnyei:
• Olcsó, egyszerű, gyors
• Hasznos lehet új hipotézisek generálásához
• Összehasonlítás
• Nagy populáció
• Hátránya:
• Eredmények nem alkalmazhatók egyénre
• Gyenge
• Hipotézis tesztelésére nem alkalmas
61
• Ökológiai hiba v. ökológiai tévkövetkeztetés
• Amikor populációs szintű eredményt individuális szinten is értelmezünk
• Atomisztikus hiba
• Egyéni szintű vizsgálatok eredményeiből vonunk le téves csoportszintű
következtetést
62
Kohorsz vizsgálat
• = követéses, longitudinális vizsgálat

• Kijelölnek egy csoportot (kohorsz), melynek tagjai (még) nem szenvednek egy
adott betegségben.
– Egy részük ki van téve egy bizonyos kockázati tényezőnek (exponált), a többiek nem
(nem exponáltak).
• Meghatározott ideig követéses vizsgálatot végeznek
63
64
65
• Exp-nem exp.
– Megbetegedéseit,
– Halálozási viszonyait
Összehasonlítják  következtetéseket tudnak levonni a betegség és a kockázati tényező
kapcsolatára vonatkozóan.
66
• Előny:
• Expozíció pontos mérését teszi lehetővé
• Képes több kimenetet összekapcsolni az expozícióval
• Kevésbé valószínű az információs torzítás
• RK számolható
• Ritka exp
• Pontos, precíz
• Valós adatok
• Időbeli kapcsolat feltárása
67
• Hátrány:
• Nagyon sok embert kell követni(több ezer-több tízezer)
• Hosszú követési idő
• Lemorzsolódás veszély
• Igen költséges
• Csak gyakori betegségeknél használhatók
• Zavaró hatások
• Több expozíció együttes hatását/kölcsönhatásokat nem tud vizsgálni
68
Eset-kontroll vizsgálat
• Két csoportot hasonlít össze

• esetek
• kontrollok
• kockázati tényezők múltbeli meglétét mérik fel  RK becslés
69
70
71
• használható mintanagyság (több száz-néhány ezer)
• esetek kiválasztása
• exp megállapítása
• Kontrollok kiválasztása
• Illesztés (páros,csoportos)
72
Előnyök :
• Viszonylag gyors és olcsó
• Hosszú időszak is feldolgozható
• Ritka betegségeknél alkalmazható
• Kis esetszám
• Több kockázati tényező vizsgálata egyszerre
Hátrányok:
-RK nem számolható
- visszaemlékezés
- exp mérés
- kontrollok
- egyszerre egy betegség
- ritka exp. esetén nem használható
73
KERESZTEMTSZETI VIZSGÁLAT
(prevalencia vizsgálat)
• egyszerre
• a kockázati tényező és
• a betegség
jelenlétét vagy az attól való mentességet.
• A vizsgálat a betegség és a kockázati tényező adott időpontbeli

létezésére szolgáltat adatokat (P).
74
• Előny:
• Hipotézis generálása
• Prevalencia
• Hátrány:
• Nehezen értelmezhető
• Leggyengébb
• Oksági elemzésekre nem alkalmas
• Időbeliség hiánya
75
76
Experimentális epidemiológia
• Az ok-okozati kapcsolat bizonyítása a feltételezett kóroki tényező és a
betegség kialakulása között (pl. jódozott konyhasó – golyvagyakoriság;
fluor prevenció – fogszuvasodás).
77
Intervenciós vizsgálatok
• Terápiás vagy preventív beavatkozás hatásait tanulmányozzuk

• Terápiás intervenciós vizsgálatok  klinikai kísérlet – egyéni szinten végzik
• Preventív vizsgálatok
• Egyéni szinten (területi kísérlet)
• Populációs szinten (közösségi kísérlet)
• Más lett-e a vizsgált paraméter a kísérleti csoportban mint az intervenció
nélkül lett volna?
• Intervenciós/kontroll csoport
• Randomizálás
• Vak/kettős vak vizsgálat
78
79
Kötelező irodalom


80
Tételsor
1. Sorolja fel a gyakorisági mutatókat, kiszámítási képletüket, határozza meg alkalmazásuk jelentőségét!
2. Sorolja fel a kockázati mutatókat, kiszámítási képletüket, határozza meg alkalmazásuk jelentőségét!
3. Sorolja fel a társadalmi hatás mutatóit, határozza meg alkalmazásuk jelentőségét!
4. Jellemezze az esetleírások, esetsorozatokat!
5. Jellemezze a keresztmetszeti vizsgálatokat!
6. Jellemezze az ökológiai vizsgálatokat
7. Jellemezze az eset-kontroll vizsgálatokat!
8. Jellemezze a kohorsz vizsgálatokat!
9. Jellemezze az intervenciós vizsgálatokat!
81
Demográfiai helyzetkép Magyarországon 1980-tól napjainkig.
1
Demográfia
• Démosz=nép +grafeia=leírás
• John Graunt: „Természeti és politikai megfigyelések a halálozási jegyzékek
alapján”
- létrehozta a demográfia mai felfogásának körvonalait
Demográfia (népességtudomány) a népességet és a népesség konkrét
történelmi feltételek között bekövetkezett változásait leíró és vizsgáló
tudomány.
2
Demográfiai helyzetkép
Demográfia és tárgykörei:
I. A népesség száma és összetétele (álló népesség)
II. A népmozgalmi folyamatok (népmozgalom)
3
Demográfia
Strukturális Népmozgalom
demográfia
(időpont) (időtartam)
A népesség változásai
A népesség állapota (népesedés)
(száma, struktúrája)
• Kor
• Nem Természetes Migráció
• Iskolázottság népmozgalom
• Gazdasági aktivitás
•Élve születés (natalitás) •Elvándorlók
• Háztartások, családok •Termékenység (fertilitás) •Ingázók
• Urbanizáció •Halálozás (mortalitás) •Bevándorlók
• Közművesítés •Szaporodás (reprodukció)
• Lakosság •Család (házasság, válás)
• Etnikai tagoltság
Demográfiai adatforrások
Strukturális demográfia adatforrásai: Népmozgalmi adatforrások:
• Népszámlálás (teljeskörű adatfelvétel, • Polgári anyakönyvezés (1894, de

cenzus) facto-esemény, de jure-utolsó
• 1784-87 II. József tényleges lakóhely)
• 1869
• Eszmei időpont
• Lakásbejelentési kötelezettségek
• Személy, háztartás, család, lakás, • Bevándorlások nyilvántartása
lakóépület jellemzői • Haláloki besorolás(BNO)
• Továbbszámítás
• Mikrocenzus (1-5%)
Strukturális demográfia
1. A népesség száma kor szerint
A népesség száma és korösszetétele az ország területén
1869-2003
A népesség száma és korösszetétele az ország mai
területén 1869-2011
Millió
12
10
0
1869 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2010 2011
0–14 éves 15–59 éves 60–X éves

A népesség számának és korösszetételének változása
1980, 2003, 2007, 2010-ben
A népesség száma korcsoportok szerint 2010-ben

Korcsoport
0-14 1 476 856 Összesen 2010-2007
15-39 3 558 564 10 014 324 - 51834
40-59 2 725 939
60+ 2 252 965
2. A népesség nemek szerinti megoszlása
2010 2011
FÉRFI 4 756 900 FÉRFI 4 718 479

NŐ 5 257 424 NŐ 5 219 149
Ezer férfira jutó nő: 1105 Ezer férfira jutó nő: 1106
A népesség nemek szerinti összetétele kifejezhető a teljes
népességhez viszonyítottan a férfiak és nők arányával.
férfiak száma
* 100
teljes népesség száma
pl. 2003-as adatok alapján
4 756 900
* 100 = 47,5%
10 014324
(nők :52,5%) Feladat!

2011-es adatok alapján?
3. A népesség száma kor és nem szerint
Forrás: KSH, népszámlálás 2011

A népesség nemek és korcsportok szerint 1949 és
2010 jan. 1. között
A népesség száma nem és életkor szerint 1980-2003
18
• Az egyes korcsoportokban látható behúzódások, kiugrások a
múltban lejátszódott események hatását tükrözik pl.:
második világháború, 1950-es évek túlprodukciója.
• Tehát a korfa jól mutatja a múlt eseményeinek demográfiai
hatását.
• Magyarország korfa típusa az urna alak körvonalait követi,
tehát az öregedő népesség csoportjába sorolható.
Magyarország népességének korpiramisa
előrejelzés 2021-re
https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html
4. Családi állapot
Családi állapot szerinti összesítés
1949 és 2010 között
Év hajadon
nőtlen házas özvegy elvált
A házas és nem házas népesség számának és
korösszetételének változása nemek szerint
2011
Házas: 3 769 734 Nem házas: 4 720 235
A házas és nem házas népesség számának és
korösszetételének változása nemek szerint 1980-2003
5. Iskolai végzettség
A népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása nemek szerint
2011: 19,0
A felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népességben 1980-2001
A különböző iskolai végzettségűek arányai nemek és
korcsoportok szerint (2001.évi megfigyelt és a 2021.évi
feltételezett arányok
Az iskolai végzettség demográfiai hatásai
• A magasabb végzettségűek kevesebb gyermeket vállalnak

• A halandóság jelentősen differenciálódik az iskolázottság szintje szerint (a
középfokú végzettségű férfiak mortalitása másfélszerese, az általános iskolát végzetteknek kétszerese, az
ennél alacsonyabb végzettségűeknek pedig háromszorosa, mint a felsőfokú végzettséggel rendelkező
férfiaké.)
• A várható élettartam egy felsőfokú végzettségű férfinál v. nőnél 5-15 évvel
meghaladhatja az alacsonyabb végzettségűek várható élettartamát.
• Egészség – érték!
6. Gazdasági aktivitás
Népesség gazdasági aktivitás és nemek szerint
1980-2001
2011
Foglalkoztatottak ffi, nő: 3 942 723
Népesség gazdasági aktivitás és nemek szerint 1980-2001 (folytatás)
1990-ben 129
7. Háztartások összetétele
2011
Egyszemélyes háztartás: 1 317138
8. Nemzetiség, anyanyelv
Strukturális demográfia
Összefoglalás
• Az össznépesség szám csökkenése

• Időskorúak arányának növekedése
• Csökken a házas népesség aránya
• Növekszik a magasabb iskolai végzettségűek aránya
• Növekszik a háztartások ill. az egyszemélyes háztartások száma
Demográfia
Strukturális demográfia Népmozgalom
Természetes népmozgalom Migráció
1. Születés, termékenység Külső Belső

2. Családalapítás és családstabilitás Bevándorlás
(immigráció) - Állandó
3. Halálozások, mortalitás
- Ideiglenes
Kivándorlás (emigráció)
- ingázás
Természetes népmozgalom:
1. Születés, termékenység
2. Családalapítás és családstabilitás
1. SZÜLETÉSEK ÉS TERMÉKENYSÉG
A termékenység (fertilitás) fogalmán a nők szülésgyakoriságát illetve az abból származó

gyermekszámot értjük.
Termékenységi mutatók:
Teljes termékenységi arányszám (TTA): Azt mutatja meg, hogy ha az adott év termékenységi
adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet.
1949 2,54 1980 1,92 1990 1,84
(2021-re 1,57)
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
TTA 1,27 1,27 1,3 1,34 1,31 1,35 1,32 1,25 1,23 1,34 1,34 1,41 1,44 1,49
(2021-re 1,57)
Nyers (bruttó) reprodukciós együttható: azt mutatja, hogy az adott év kor szerinti születési
gyakorisága mellett egy nő élete folyamán hány leánygyermeknek adna életet.
1949-1,223 1980-0,937 1990-0,900
Tisztított (nettó) reprodukciós együttható: azt fejezi ki, hogy az egy nőre jutó leánygyermekek
közül az adott év halandósága mellett hányan jutnának el a szülőképes életkorba.
1949-1,060 1980-0,090 1990-0,889 2003-0,609 2005-0,609 2007-0,637
Ha a mutató értéke 1, az a népesség stagnálását mutatja, 1-nél nagyobb érték szaporodást, az 1-nél kisebb érték
fogyást jelent.
A népesség egyszerű reprodukciójához szükséges termékenység azt mutatja meg, hogy mekkora az a
termékenység, amely biztosítja, hogy leánygyermekek nemzedékének száma azonos legyen az anyák
nemzedékének számával. Az egyszerű reprodukciót hozzávetőlegesen a TTA egy nőre számított 2,1-es értéke
biztosítaná. 2013-ban száz nőnek 208 gyermeket kellett világra hoznia ahhoz, hogy a népesség reprodukciója
hosszú távon biztosítva legyen.
Elvárt és valós reprodukciós ráta 2007
Élveszületés: olyan magzat világrajövetele, aki az életnek valamilyen jelét
(mint légzés, ill. köldökzsinór pulzálás) adja, tekintet nélkül arra, hogy mennyi
ideig volt az anya méhében és mennyi ideig élt.
1949-190398 1980-148673 1990-125679 2003-94676 2015-92135 2016-
95 361
• Nyers élveszületési arányszám: adott évben mennyi élveszületés jutott ezer
lakosra,
1949-20,6 1980-13,9 1990-12,1 2003-9,3
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
9,0 8,8 9,1 9,0 9,5 9,4 9,7
• Tisztított élveszületési arányszám: adott évben mennyi élveszületés jutott a
szülőképes korú (15-49 éves) nőkre.
Élveszületés, termékenységi ráta
1949 Fiú : 98 855 lány: 91 543 összesen: 190 398

1960 fiú: 75 788 lány: 70 673 összesen: 146 461
TERMÉKENYSÉGI RÁTA 2009: 1,33

2010: 29,8 év- szülő nők átlagos életkora
28,2 év- első gyermek vállalása
Élveszületés az anya korcsoportja szerint/ házasságban
vagy házasságon kívüli születés
Csecsemőhalandóság: speciális korspecifikus halandósági ráta: minden,
az élveszületést követően, de az egyéves kor betöltése előtt bekövetkezett
haláleset beleszámít
az év folyamán elhalt 1 éven aluliak száma
Csecsemőhalálozás =
az év során élveszületettek száma
1949-17327 1980-3443 1990-1863 2003-690 2009-495
Csecsemőhalálozási arányszám: ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli

meghalt.
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
1949-91,0 1980-23,2 1990-14,8
6,6 6,2 5,7 5,9 5,6 5,1 5,3 4,9 4,9 5 4,5 4,2
Szülés körüli (perinatális halálozás) a késői magzati halálozás és a 0-6 napos
korban történt csecsemőhalálozás.
1960-3237 1980-2281 1990-1097 2000-447 2009-225
Késői magzati halálozás: ha a magzat az anya testétől történt elválasztás

után az élet semmilyen jelét nem adta és a fogamzástól számított teljes 24
hétnél (1996-ig teljes 28 hétnél) hosszabb ideig volt az anya testében, vagy a
magzat kora nem állapítható meg, de a magzat testhossza a 30 cm-t, vagy a
magzat testtömege az 500 gramm-ot eléri, illetve ikerszülés esetén a magzat
korától függetlenül, ha legalább az egyik magzat élve született."
A demográfiai folyamatok egészségi vonzatai
Reproduktív egészség
Születésszabályozási
Formái: 1. fogamzásgátlás (100 potenciális terhességből 70)
2. terhesség művi megszakítása
Bekövetkezett 30 terhességből
17 (57%) élveszületéssel,
10 (33%) művi vetéléssel
3 (10%) egyéb magzati veszteség
Szülészeti események alakulása
Házas és nem házas fogamzások és élveszületések néhány jellemzője
Terhességmegszakítás (művi vetélés) a terhesség szándékos
beavatkozással – művi úton – történő megszakítása.
• Egy adott évre megadhatjuk a számukat,
• a 100 élveszületésre jutó arányukat,
• szülőképes korú (15–49 éves) nők számához viszonyítjuk.
• Teljes művi vetélési arányszám: azt fejezi ki, hogy az adott év
kor szerinti abortusz gyakorisága mellett egy nő élete folyamán
hány terhességmegszakításon esne át.
Terhességmegszakítások száma és aránya
Magyarországon, 1950–2013
Statisztikai tükör 2012
Statisztikai tükör 2012
Fogamzásgátlási gyakorlat
Nem része a hivatalos statisztikának (reprezentatív mintából)
Emelkedik a fogamzásgátlást alkalmazó nők (párok) aránya valamint
a korszerű módszerek dominálnak.
Teljes termékenységi és teljes abortusz arányszám
1957-2002
Főbb megállapítások – gyermekvállalás
• Az élveszületések száma az elmúlt években igen alacsony szinten stagnált, nem sikerül megközelíteni a 2008-as
válságig jellemző értékeket.
• A gyerekvállalás életúton belüli kitolódásának tempója az elmúlt években nagyon lelassult (első gyermekek
esetében meg is szűnt) a korábban elhalasztott gyermekek „bepótlása” csak alacsony arányban fog
bekövetkezni.
• A magasabb végzettségű anyák általában kevesebb gyermeket vállalnak. (a szakmunkás és az érettségivel
rendelkezők gyermekvállalási hajlandósága egyértelműen eltér egymástól, az érettségizettek és a diplomások
viszonylatában többé-kevésbé megegyezik.
• A házasságon kívüli gyermekvállalás aránya 2014-ben csaknem elérte a 48%-ot, a házasságon belüli
gyermekvállalás már kizárólag a diplomás nők körében maradt domináns. 2012 óta hazánkban az első
gyermekek többsége házasságon kívül születik. (A házasságon kívüli gyermekvállalás növekedése elsősorban az
élettársi kapcsolatokban történő gyermekvállalás előretörésére vezethető vissza)
• Az elmúlt években felerősödő kivándorlás elsősorban a gyermekvállalási korban levő korosztályokat érinti.
Népmozgalom – természetes fogyás
Terhességmegszakítások anyai korcsoport szerint
2013: 100 élveszületésre 39,3 terhességmegszakítás

2014: 32, 7 ezer beavatkozás
100 élveszületésre 35, 7 terhességmegszakítás
A művi vetélések egészségi kockázatai
A művi vetélés lehetséges kockázatai szempontjából külön kell választani a

figyelmetlenség vagy felelőtlenség miatt és azokat, melyek már a
végleges családanyaság kialakulása után következnek be.
Magas a koraszülött és spontán vetélés aránya
Az abortuszon átesett nők

- 50%< nem védekezett rendszeresen (2014)
-27-29% gyermektelen (2014)
-időzítési probléma (később szeretne gyermeket)
Koraszülöttek aránya az előző művi vetélések
száma szerint 1980-2002
Tizenévesek szülészeti eseményei a terhesség
kimenetele szerint 1990-2002
Terhességek egészségi kockázatai a szülő nő
korcsoportja szerint 2002
Szinapszis Kft., 2011
Akaratlan és akaratlagos gyermektelenség
• A 25 éves nők 78%-a, 30 éves nők 48%-a gyermektelen (2010)

• A szülőképes nők 10-15%-a reprodukciós problémákkal küzd
• 1963-ban született nők 8,5%-a volt gyermektelen a szülőképes kor végén
• Emelkedik a gyermektelen nők aránya
Gyermeket nem tervezők aránya korcsoport
szerint 2001.
Kívánt és nem kívánt terhességek, gyermekek
A végső családnagyság általában 10-20%-al marad el a tervezettől.

Eltérések okai:
- anyagi helyzet,
- betegség, egészségi állapot,
- lakáskörülmények,
- munkavállalás,
- gyermeknevelés konfliktusai
- terhesség, szülés nehézségei
A védekezés mellett bekövetkezett terhességek
kimenetele a védekezés módja szerint
Termékenység, születésszabályozás
Összefoglalás
• Termékenységi ráta 1,49 (2016)
• Emelkedett az anyák átlagéletkora 29,8 év (2010)
• Gyakoribb a házasságon kívüli gyermekvállalás
• Házasságon kívüli fogamzások magas kockázata
• Születésszabályozás: korszerű fogamzásgátló módszerek és művi vetélés
• Művi vetélések magas kockázat
• Korai és késői gyermekvállalás
CSALÁDALAPÍTÁS ÉS CSALÁDSTABILITÁS
A hajadonok első házasságkötési arányszáma
1990-2002
Az először házasulók átlagos életkora 1990-2002
Párkapcsolatok a nők körében, korcsoport szerint 1990-2001
Családi állapot – házasok és elváltak száma nemek
szerint
Év házas elvált
Férfiak 1949 2 105 147 30 826
1980 2 818 932 149 362
2000 2 228 399 324 775
2010 1 944 994 370 237
Nők 1949 2 159 618 57 268
1980 2 818 679 246 108
2000 2 238 404 466 671
2010 1 959 726 542 537

Válások száma a házasság időtartama szerint
A 20 éves és idősebb népesség standardizált
halálozási arányszáma családi állapot szerint
1970-2002
HALÁLOZÁSOK, MORTALITÁS
• A halál statisztikai szempontból „az élet minden jelének megszűnése az
élveszületés megtörténte után bármely időpontban”.
• Halandóságon (mortalitás) a meghaltak számát értjük egy időegység –
általában 1 év – alatt és 1000 lakosra számítjuk.
Egy év alatt meghaltak száma

Halandóság = * 1000
Népesség évközi száma
Halálozások száma, nemenként
Év Meghalt Meghalt Összesen Férfiak Nők átlag

férfiak nők száma átlag életkora
száma életkora
1949 54545 51173 105718 47,56 52,02

1980 76729 68626 145355 64,87 70,86
1990 76936 68724 145660 64,75 72,41
2003 70016 65807 135823 66,92 74,79
2009 66324 64090 130 414 68,14 75,86
Élveszületés és halálozás mutatók ezrelékben
néhány országgal összehasonlítva 2007-ben
Természetes fogyási és szaporodási
arányszámok 2007-ben
Természetes fogyási és szaporodási arányszámok 2013-ban (KSH)
Élveszületések és halálozások száma
1980-2002
Természetes szaporodás (fogyás): az élveszületések és halálozások különbözete

2011:
Halálozások száma: 128,7 ezer Élveszületés: <90.000
Születések és halálozások alakulása
2001-2020
Halálokok
A halálokokat jellemzően a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) – az
Egészségügyi Világszervezet (WHO) betegségosztályozási rendszere – alapján állapítják
meg.
Halálozás főbb okok szerint 2016
1% fertőző és élősdiek
1%
3% 9% okozta betegségek
daganatok
5% 26%
keringési rendszer
6% betegségei
légzőrendszer
betegségei
emésztőrendszer
betegségei
balesetek
49%
öngyilkosság
Forrás: KSH adatok, saját szerkesztés
Standardizált halálozási arányszámok főbb
korcsoportok , halálokok szerint 2001
Várható élettartam
• A születéskor várható átlagos élettartam azoknak az éveknek a száma,

amelyeket az élveszületettek átlagban leélhetnének ha a halálozási
viszonyok nem változnának.
• Nemenként számítják születéskor és minden más életkorban.
A születéskor várható élettartam:
• 2002 férfiak: 68,25 év nők: 76,56 év
• 2009 férfiak: 70,05 év nők: 77,89 év
• 2013 férfiak: 72,00 év nők: 78,7 év
• 2016 férfiak: 72,43 év nők: 79,21 év
Férfiak és nők születéskor várható élettartama
1949-2002
Születéskor várható élettartam EU
országaiban 2000-es évek elején
Születéskor várható átlagos élettartam 2007-ben
Születéskor és az egyes egzakt
életkorokban még várható élettartam
Kötelező irodalom


111
Tételsor
1. Demográfia fogalma, felosztása
2. Jellemezze Magyarország strukturális demográfiai helyzetét 1980-2016 között
3. Az iskolai végzettség változásainak hatása a demográfiai helyzetre
4. Jellemezze Magyarország születési és termékenységi helyzetének változásait!
5. Termékenység fogalma, termékenységi ráta és annak változásai.
6. Csecsemőhalálozás, perinatális halálozás.
7. Élveszületés fogalma.
8. Művi vetélések jellemzői, változásai Magyarországon, és annak egészségi kockázatati.
9. Családalapítás és családstabilitás Magyarországon.
10. Halál, halálozás alakulása az elmúlt 50 évben.
11. Várható élettartam.
112
Halandósági viszonyok Magyarországon. Az egészségi állapot egyenlőtlenségei.
1
Közvetlen egészségdeterminánsok szintjén:
1.Egészségügyi ellátás
Az elkerülhető halálozások egészségügyi ellátás minősége

„Elkerülhető halálokok” körébe azokat a betegségeket, betegségcsoportokat sorolhatjuk,
melyek megelőzése elsősorban az egészségügyi ellátás hatáskörébe tartozik és/vagy
kezelhetők (gyógyíthatók).
Halálokok korcsoport Orvosi-eü.-i beavatkozás

Tuberkulózis 5-64 Megelőzés, szűrés, kezelés
Méhnyak rosszindulatú daganata 15-64 Szűrés, dg, műtét, kezelés
Tüdőgyulladás 5-49 Dg., kezelés

Cukorbetegség 5-64 Szűrés, dg, kezelés, gondozás
2. Környezet-egészségügyi kontroll
Volt szocialista országokban levegőszennyezés a halálozás 5.5%, vízminőség 0,1%,
3. Életmód (táplálkozás, dohányzás, alkoholfogyasztás, fizikai aktivitás stb.)
A középkorú férfiak haladóságát meghatározó tényezők
1970 – 9000
1999 – 17000
1970-1999 – 280 000 férfi
145 000 nő
Társadalmi-gazdasági státusz és társadalmi tőke
elemek hatása a halandóságra
45-64 éves férfiak halálozása a kistérségekben 1996-2000 között

-16% -10%
jövedelem -17%
közösségi hatékonyság
+87% -54% -8% +35%
képzettség kölcsönösség
+14% +6%
bizalmatlanság részvétel civil szervezetekben
+27% +9% +6%
versengés vallásgyakorlás
A krízis oldódása 1993
• 1993-2001 – férfi 3,6 év, nő 2,6 év

• 0,4 éves élettartam növekedés – 10 évig!
Halandóság egyenlőtlenségei
1. A nemek között
Halálozás főbb okok szerint 2016
1%
fertőző és élősdiek okozta
1% 9%
3% betegségek
daganatok
5% 26%
keringési rendszer
6% betegségei
légzőrendszer betegségei
emésztőrendszer
betegségei
balesetek
49%
öngyilkosság
Forrás: KSH adatok, saját szerkesztés
•Regionális különbségek
•A GDP és a születéskor várható élettartam egyenlőtlenségei
•Település nagyság
•Iskolai végzettség
•Roma lakosság aránya

A középkorú férfihalálozás és a depressziós tünetegyüttes megyei
pontszámai


73
72
születéskor várható élettartam (év
Budapest
100 000 -
71 50 000 - 99 999
30 000 - 49 999
70 10 000 - 29 999
5 000 - 9 999
69 3 000 - 4 999
1 000 - 2 999
0 - 999
68
67
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999
Forrás: Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelési Jelentése 2013-15

Forrás: Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelési
Jelentése 2013-15

Kutatási eredmények I.
A 90-es években elsősorban az ország olyan területein javultak az életkilátások,
ahol 1993-ban nem regisztráltak környezetük által cigánynak tartott lakosokat.
Korlátozott megbízhatóságú becslés:
1,2 1992-ben +46%
1997-ben +25%
1,1
2002-ben +82%
1 "0%"
SHH
"0,1-4,9%"
0,9
"5%-" légzőszervi betegségek
0,8 "15%-" (RK2002 = 3,15)
hipertónia és
0,7
cerebrovaszkuláris betegségek
0,6 (RK2002 = 2,75)
1992 1997 2002 Öngyilkosság
(RK2002 = 2,17)
SHH a roma lakosság települési .
részaránya szerint (2002) .
.
„0 %” 1 822 928
.
„0,1-4,9 %” 6 223 590
„5-14,9 %” 1 666 771 Emlőrák
„15- %” 389 103 (RK2002 = 0,35)
Kutatási eredmények II.
•Rossz egészségügyi helyzet, - magatartás oka lehet a rossz szociális, társadalmi, földrajzi helyzet
• ? Genetikai jellemzők eltérése átlag népességtől

•Roma asszonyok szűrővizsgálatokon való részvétele elmarad a nem romákétól
•Kulturális hagyományok szerepének hatása nem zárható ki egyes egészségkárosító

magatartásformákban
•Gyakoribb a krónikus betegségek, csecsemőhalandóság előfordulása
•10 évvel rövidebb élettartam
•Rossz lakhatási körülmények és a gyenge egészségi állapot közötti kapcsolat
•Nem megfelelő kommunikáció-> egészségügyi ellátás hatékonyságának csökkenése
Kutatási eredmények III.
•Gyakoribb a mozgásszervi -, mentális problémák, szexualitással összefüggő egészségügyi

betegségek, fogászati elváltozások előfordulása
•Jellemzőek a recesszíven öröklődő betegségek (pl.: zöldhályog)
•Sclerosis multiplex ritkább előfordulása
•Alacsonyabb iskolai végzettség
•Gyakori a 20 éves kor előtti szülés
•Több, mint kétszeres arányban nevelnek háromnál több gyermeket
•92,0% minimális jövedelmi szint alatt él, táplálkozásukból a friss zöldség, gyümölcs, tejtermékek
hiányoznak
Kiváltó okok
Hatékony népegészségügyi eszközök mellőzése áll jelentős részben a magas halandóság hátterében (tüdőrák -
dohányzás kontroll; méhnyakrák, emlőrák, colorectális carcinóma, cerebrovaszkuláris és ischaemiás szívbetegségek
– szűrések…)
Kevés adat, kevés kutatás, hazai vizsgálati eredmény a népbetegségek magyar viszonyok között érvényesülő
etiológiai hátteréről
(életmód, egészségügyi ellátás, környezeti hatások …)
Hiányzó értékelés a népegészségügyi természetű kutatások eredményességéről, a prioritások megfelelőségéről
Több ismeret szükséges a nagy és gyorsan növekvő halandósági különbségekről

(magas kockázatú csoportok azonosítása, speciális problémakezelés…)
Rugalmasabb jogi, informatikai környezetre van szükség az egyes szakmai/földrajzi részterületekért felelős kutatók,
elemzők, döntéshozók kiszolgálásához
(vitális statisztikai adatok, népmozgalmi adatok…)
Csökkenteni kellene a népegészségügyi kutatásokat és intervenciós programokat gátló szakemberhiányt

Kötelező irodalom


49
Tételsor
1. Jellemezze az epidemiológiai krízist Magyarországon.
2. Jellemezze a relatív és többlethalálozás alakulását 1993-ban 1977-hez képest!
3. Jellemezze az epidemiológiai krízis lehetséges okait!
4. Ismertesse a legfontosabb halálokokat!
5. Jellemezze a halandóság egyenlőtlenségi faktorait!
6. Egyenlőtlenségek regionális és település lélekszám szerinti jellemzői.
7. A GDP és a várható élettartam kapcsolata.
8. A képzettség és a halandóság összefüggései.
9. A roma lakosság halandósági viszonyai.
50
Daganatos betegségek népegészségügyi jelentősége. Szűrővizsgálatok általános
jellemzői, értékelése. Szervezett és alkalomszerű szűrővizsgálatok Magyarországon
1
A szűrővizsgálatok jogi szabályozása
• Az egészségügyi törvény (1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről)

definiálja a szűrővizsgálat fogalmát , a végezhetőség feltételeit, típusait.
• életkorhoz kötött rutinszerű és a célzott lakossági szűrővizsgálatokat sorolja fel
• Járványügyi érdekből
• Megelőző ellátások (népegészségügyi jelentőségű)
• Az „ 51/1997 (XII. 18) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és a
korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatokról” részletesen szabályozza az életkorhoz
kötött kötelező és önkéntesen igénybe vehető szűrővizsgálatokat.
1. Kötelező szűrővizsgálatok (0-18 éves kor):

• Újszülött korban (0-4 nap) pl.: fizikális, érzékszervi (hallás, látás), csípőficam, idegrendszeri, veleszületett
fejlődési rendellenességekre irányulnak a vizsgálatok.
• 1, 3 és 6 hónap: fizikális vizsgálat, csípőficam szűrés, rejtettheréjűség, pszichomotoros és mentális fejlődés,
érzékszervek vizsgálata történik.
• 1 -6 évig évente: fizikális, idegrendszer, fejlődési, tápláltsági állapot, korai fogászat
• 6-18 évig kétévente: fizikális, családi anamnézis, vérnyomás, fogászat, 4. évfolyamtól pajzsmirigy tapintásos
vizsgálata, érzék-mozgásszervek
• 16 év (szept 1. ): fizikális, családi anamnézis, vérnyomás, fogászat, pajzsmirigy tapintásos vizsgálata, érzék-
mozgásszervek
2. Az önkéntesen igénybe vehető szűrővizsgálatok:
• 21 éves:
• a) családi anamnézis frissítése: szülők, testvérek között (férfiaknál 55, nőknél 65 évnél fiatalabbaknál) jelentkező szívkoszorúér-betegségre,
érelmeszesedéssel kapcsolatos szélütésre, verőérszűkületre,
• b) életmódbeli tényezők (táplálkozás, fizikai aktivitás, dohányzás,alkohol)
• c) részletes fizikális vizsgálat, testsúly, haskörfogat, testmagasság, BMI, vérnyomás
• d) abdominális obesitas (haskörfogat nőknél ≥ 80 cm, férfiaknál ≥ 94 cm) esetén a metabolikus szindróma más alkotóelemei (triglicerid-szint,
HDL-koleszterin-szint, vérnyomásérték, éhomi vércukorszint) fennállásának a vizsgálata,
• e) a 2-es típusú diabetes mellitus szempontjából nagy kockázatú személyeknél (elhízás, a diabetes mellitus családi halmozódása, a
kórelőzményben gestatios diabetes) orális glükóz tolerancia teszt elvégzése (éhomi és perces értékek értékelése) vagy ennek
kivitelezhetetlensége esetén éhomi és postpra120 ndiális vércukorszint meghatározása,
• f) a teljes kardiovaszkuláris kockázat felmérése (kol, vérnyomás, BMI)
• g) vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyek (öröklődő vesebetegség familiáris előfordulása, hipertónia, diabetes mellitus stb.
fennállása) vizsgálata
• h) a családi kórelőzmény elemzése a 40 éves kor alatt a szülők és a testvérek között előforduló benignus és malignus szolid tumorokra,
valamint hajlamosító állapotokra,
• i) sztomato-onkológiai vizsgálat, különös tekintettel a parodontosisra, mint ateroszklerózisra is hajlamosító tényezőre, valamint az ajak- és
szájüregi rákra hajlamosító állapotokra,
• j) látásvizsgálat.
• 21-40 és kor között
• ötévente az 1. pont a)-f) vizsgálatok ismétlése az 1. pont f) alpontja alapján kis
kardiovaszkuláris kockázatú egyéneknél,
• b) kétévente az 1. pont a)-f) vizsgálatok ismétlése az 1. pont f) alpontja alapján
közepes és nagy kardiovaszkuláris kockázatú egyéneknél,
• c) kétévente a vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél
(hipertónia, DM) vizsgálat
• d) kétévente sztomato-onkológiai szűrővizsgálat.
• 40-64 éves kor között
• ötévente az 1. pont a)-f) vizsgálatok ismétlése az 1. pont f) alpontja alapján kis
kardiovaszkuláris kockázatú egyéneknél,
• b) kétévente az 1. pont a)-f) vizsgálatok ismétlése az 1. pont f) alpontja alapján közepes
és nagy kardiovaszkuláris kockázatú egyéneknél,
• c) kétévente a nagy kardiovaszkuláris kockázatú személyeknél a panaszt nem okozó
ateroszklerózis tüneteinek a vizsgálata (a perifériás artériák tapintása és meghallgatása),
ultrahangos áramlásméréssel („mini-Doppler”) a boka-kar index meghatározása,
• d) kétévente a vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél (hipertónia,
DM) vizsgálat
• e) kétévente sztomato-onkológiai szűrés,
• f) évente mellkas-szűrővizsgálat (tüdőszűrés) – 29/2013 EMMI
•65 éves életkor fölött
• az életkorral járó fokozott kardiovaszkuláris kockázat miatt kétévente az 1. pont b)-e) alpontjaiban
szereplő vizsgálatok ismétlése,
• b) kétévente a panaszt nem okozó ateroszklerózis tüneteinek a vizsgálata (a perifériás artériák
tapintása és meghallgatása), ultrahangos áramlásméréssel („mini-Doppler”) a boka-kar index
meghatározása,
• c) kétévente a vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél (hipertónia, DM) vizsgálat
• d) kétévente sztomato-onkológiai szűrés,
• e) évente az érzékszervek vizsgálata,
• f) évente mellkas-szűrővizsgálat (tüdőszűrés) – 29/2013 EMMI
3. Népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatok
• 25 és 65 év között népegészségügyi céllal egyszeri negatív eredményű szűrővizsgálatot
követően háromévenként méhnyakszűrés, különös figyelemmel a méhnyakelváltozások
sejtvizsgálatára (citológia),
• 45 és 65 év között népegészségügyi céllal kétévenként az emlő lágyrész
röntgenvizsgálatán alapuló emlőszűrés (mammográfia),
• 50 és 70 év között vastagbélszűrés
Prevenciós szintek
• Primer prevenció
• Rizikószűrés, rizikófaktor-szűrés
• Szekunder prevenció
• Rejtett morbiditás feltárása
• Harmadlagos prevenció (gondozás)
• Adott betegség szövődményeit
• Társbetegségeket
• Relapszust
A szűrővizsgálat
A szűrővizsgálat a tünet- és panaszmentes személyek rendszeresen végzett vizsgálata, melynek célja:

• az életmóddal összefüggő rejtett rizikótényezők felderítése
• biológiai kockázati tényezők (pl. emelkedett koleszterin szint, rákmegelőző állapotok stb.) feltárása
• valamint a még kialakulásának kezdeti szakaszában lévő betegség(ek) felismerése.
A szűrővizsgálatok további célja, hogy megszakítsa a betegség kialakulásának folyamatát, annak teljes
kibontakozását és még az előtt az orvoshoz jutassa a beteget, mielőtt tünetei miatt önszántából tenné
azt. Az időnyerés esélyt ad arra, hogy a korábbi kezeléssel megelőzzük a betegség előrehaladottabb
stádiumának kialakulását.
• Általában nem diagnosztikus!
DAGANATSZŰRÉS
Daganat fejlődésmenete
expozíció Klinikai szakasz

Preklinikai szakasz
Ép szakasz
Sejour time
Biológiai kezdet
tünetek jelentkeznek,
szűréssel diagnózis
kimutathatóvá válik
szűrés ideje
Szűrővizsgálat: A preklinikai kimutathatóság szakaszában tünet és
panaszmentes személynek a rejtett betegség kimutatására alkalmas
módszerrel végzett vizsgálata.
Szűrővizsgálat célja: a daganatos betegségből eredő halálozás mérséklése
A szűrés két modellje:

1. Alkalomszerű (opportunisztikus)
2. Szervezett lakosságszűrés
Szervezett szűrés elemei:
• területileg szervezett lakosságszűrés, szűrőállomások

• illeszkedik az egészségügyi ellátó rendszerbe
• szűrésre jogosultak egyénileg azonosíthatók
• szakmai protokoll (életkor, gyakoriság)
• behívási, visszahívási, követési rendszer
• területi szűrési regiszter (lakosságlista, megjelenési lista, különbség lista)
• egészségnevelési, minőségbiztosítási program támogatja
Célbetegség kiválasztása
• gyakoriság és haláloki szerepük miatt népegészségügyi probléma

• fejlődésmenetük ismert (pl. méhnyakrák „sejour time” (preklinikai
szakasz) ideje 10 év, emlőrák 3 év)
• alacsony a túldiagnosztizálás és túlkezelés kockázata
• a korai kezelés kedvezően befolyásolja a betegség természetes
kórlefolyását
• alkalmas módszer
A szűrővizsgálati módszer
• egyszerű, könnyen kivitelezhető

• biztonságos (ne legyen mellékhatása)
• önkéntes részvétel, „társadalmi elfogadottság”
• olcsó
A szűrési módszer alkalmasságának értékmérői
Validitás (hitelesség, megbízhatóság) azt jelenti, hogy milyen mértékben alkalmas a teszt a
céljára, vagyis a preklinikai stádiumban levő betegnek az egészségesektől való
elkülönítésére.
Két összetevője a szenzitivitás és specificitás

1. érzékenység (szenzitivitás)
• A vizsgálatban részesült összes daganatos személy hány %-ban volt pozitív az eredmény
• A vizsgálat akkor érzékeny, ha a tévesen negatív esetek száma alacsony.
• Milyen mértékben képes a valóban betegek azonosítására a teszt
• Preferálni Pl. AIDS – nagyon fontos, hogy a szűrés ne adjon álnegatív eredményt
2. fajlagosság (specificitás)
• A daganat mentes esetek hány %-ban ad negatív eredményt.
• Akkor kellően fajlagos, ha kevés a tévesen pozitív esetek száma.
• Mennyire jól azonosítja az egészséges eseteket a teszt
3. pozitív prediktív érték

• A szűrővizsgálati módszer megbízhatóságát jellemzi.
• A teszt-pozitív személyek hány %-a valóban daganatos.
4. Negatív prediktív érték
• A teszt-negatív személyek hány %-a valóban daganatmentes.
• Reproduktivitás!
• Tévesen negatív: negatív lelet, de később felfedezik a daganatot klinikai úton.
Megalapozatlan biztonságérzet
• Tévesen pozitív: pozitív a szűrővizsgálati eredmény, de azt szövettani vizsgálat v.
kórlefolyás nem igazolja.
Felesleges teher
• intervallum rák
• „cut-off-point” - a pozitív és negatív esetek közötti átmenet
A szűrés hatékonysága I.
1. Halálozás csökkenése: csökken a célbetegségből eredő halálozás a szűrőtevékenység
által lefedett teljes (nem csak a szűrésben részesült) népességben.
2. A szűrt esetek száma meghaladja az egyébként megfigyelt incidenciát.
3. Részvételi arány (távolmaradók!) – volunteer bias
személyi, társadalmi jellemzők különbözösége
nem reprezentálja az átlag populációt
4. Szűrt esetek stádium eloszlása: jobb prognózis felé tolódik a nem szűréssel diagnosztizált
esetekhez képest (jobb kezelési hatékonyság)
5. Túlélési idő I.
torzítások: overdiagnosis
A szűrés hatékonysága II.
5. Túlélés III. (lead time bias)
Betegség szűrés nélkül klinikai diagnózis halál
túlélési idő
Elváltozás felismerése- diagnosztikus kezelés! 60 éves 64 éves

Betegség szűréssel szűrés diagnózis
halál
látszat túlélés túlélési idő
53 éves 64 éves
A szűrés hatékonysága III.
6. Kezelési hatékonyság: az adott stádiumban a kezelés jobb eredménnyel jár, mint a

tünetek alapján diagnosztizált esetek kezelése.
7. Pozitív esetek kivizsgálási hatékonysága
8. Tesztkombinációk hatásossága
SZERVEZETT LAKOSSÁGI SZŰRÉSEK
1. EMLŐRÁK
Rákbetegségek standardizált halálozási arányszáma
Epidemiológiai helyzet
Az emlőrák szűrése 1.
1980 – 32,6/100 000 2000 – 43,3/100 000
2010 – 38,3/100 000 2004 - 2349 halál eset (46,6/100000)
2013 – 7507 új eset; 2167 halál eset
évenkénti új esetek: ~7000-8000
Korai felismerés – korai kezelés!!!
Tumor átmérő 5 10 15 20 30 mm
Metasztázis
valószínűsége
40 70 %
10 15 25
Cél a még nem tapintható tumorok felkutatása.

Módszerei: mammográfia, fizikális vizsgálat, emlők önvizsgálata
Az emlőrák szűrése 2.
Érzékenység (%) Fajlagosság (%)
Mammográfia 78-92 96-97

Fizikális vizsgálat 57-83 98-96
Mammográfia és 91-96 87-97

fizikális vizsgálat
Mammográfia
• Emlő lágyrész vizsgálata – a 10mm-nél nem
nagyobb, nem tapintható, rejtetten növő daganat
kimutatása.
• A sugárzás daganatot indukálhat.
• 20% mortalitás csökkenés – 12 ezer megnyert életév
• Ajánlott életkor: 45-65 évesek
• Gyakoriság: 2 évente
• 2014- megjelenési arány 44%
Mammográfia
vizsgálat Szűrt Részvételi Követési idő Halálozás

esetszám arány (%) (év) csökkenés (%)
New York 31.000 65 18 29
Svéd 77.000 89 11 31
Malmö 21.000 74 9 19
Stockholm 39.000 61 10 17
Emlőrák szűrés
• Cél: korábbi felismerése, amelyet a nők még nem tapintanak (átmérője a 10mm-t nem haladja meg).
• 70%-a idejében felismert lehet.
• Előny:
• Specificitása 90-95%
• Szenzitivitása 70-85% (UH-val javítható)
• klinikai tünetek előtt 2 évvel korábban diagnosztizálható
• kockázatot felére csökkenti.
• Ajánlás I – népegészségügyi
• 45 és 65 év között kétévenként az emlő lágyrész röntgenvizsgálatán alapuló emlőszűrés (mammográfia)
• Veszélyeztetett nők szűrése
• (familiáris emlő vagy petefészekrák, BRCA 1,2 mutáció hordozás, kórelőzményben szereplő emlőrák):
• 30 éves kor felett szükség esetén évente
• A 40-49 éves korosztály szűrése (C ajánlás)

• a kisebb incidencia okán a halálozás csökkenése is alacsonyabb.
• lényegesen agresszívebbek.
• Az idősebb nők szűrése (65 év felett)

• tovább kell folytatni, ha nem áll fenn (3-5 éven belüli halálhoz vezető) egyéb súlyos betegség.
• az összes új emlőrákos eset 45%-át a 65 éves vagy idősebb nők carcinomái adják
• javasolt szűrési intervallum 1 év

• A kisebb tumorméret szoros összefüggésben van a hosszabb túléléssel.
(Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Mammográfiás emlőszűrésről és a korai emlőrák diagnosztikájáról Készítette: a Radiológiai Szakmai Kollégium – Ajánlás II.)
• Az emlő ultrahangvizsgálata 30 éves kor felett a mammográfia kiegészítője, míg 30 éves kor alatt – malignus
daganat gyanúját kivéve – önmagában vagy első vizsgálatként is alkalmazható.
• Kevésbé hatékony az emlő tapintásos vizsgálata

American Cancer Society 2015 – Ajánlás III.
• Women ages 40 to 44 should have the choice to start annual breast cancer screening
with mammograms (x-rays of the breast) if they wish to do so.
• Women age 45 to 54 should get mammograms every year.
• Women 55 and older should switch to mammograms every 2 years, or can continue
yearly screening.
• Screening should continue as long as a woman is in good health and is expected to
live 10 more years or longer.
• All women should be familiar with the known benefits, limitations, and potential harms linked to breast cancer screening. They also should know
how their breasts normally look and feel and report any breast changes to a health care provider right away.
• Some women – because of their family history, a genetic tendency, or certain other factors – should be screened with MRIs along with
mammograms. (The number of women who fall into this category is very small.) Talk with a health care provider about your risk for breast cancer
and the best screening plan for you.
A fizikális emlővizsgálat
• Önmagában nem tekinthető szűrővizsgálatnak (alaptalan biztonságérzet)
• Mammográfiával együtt alkalmazva 20-30%-os mortalitás redukció
Emlők önvizsgálata
• Önmagában nem tekinthető szűrővizsgálatnak

• 20 éves kor után, a menstruációt követő 5-7 napon
• Oktatás hatásfoka (80% tudja, 3% alkalmazza)
• Pozitív üzenetként: „Ismerd meg emlőidet!”
SZERVEZETT LAKOSSÁGI SZŰRÉSEK
2. MÉHNYAKRÁK
Méhnyakrák gyakorisága
Méhnyakrák halálozás 100 ezer lakosra
600
550
539
513
481 493
500
465 476
438
420 424 418 414 426 405 420
450
396
400 379
350
esetszám
300
250
200
150
100
50
2000200120022003200420052006200720082009201020112012201320142015
év
Méhnyak szűrés
• 1980: 33,1/100 000, 2003: 465 haláleset (9,6/100000) – 2005: 7,9/100 000 2010-
7,2/100 000
• 2013: 1096 új megbetegedés; 405 haláleset
• 40-60% halálozás csökkenés
• Mo. alkalomszerűen 1950, citológiai vizsgálat 1960, asszisztensek
képzése 1972,
cervix-program 1981
Cél: a rák kialakulását megelőző hámelváltozások feltárása
10 évig tünetmentes lehet a rákmegelőző állapot.
Méhnyak szűrés
• Veszélyeztetettség meghatározása életkor alapján
Ajánlott: 25 éves korban elkezdett és 65 éves korig periodikusan 3 évente. (Ajánlás I. -

Népegészségügyi ajánlás)
• „high-risk” csoportok:
- társadalmilag hátrányos helyzet (2x)
- korai, aktív szexuális élet
- 20 év alatti első terhesség (3x)
- szülések és szexuális partnerek száma
- genitális higiéné, humán papilloma vírus fertőzés (HPV)
Méhnyak-szűrés – Ajánlás II-Nőgyógyászati társaság
• Bizonyítottan hatásos módszere a méhnyak hüvelyi felszínéről és a

nyakcsatornából hüvelyi feltárással vett kenet citológiai vizsgálata.
• nemi élet megkezdése után, de legkésőbb 21 éves kortól célszerű

elvégezni
• Fiatal nőknél
• évente célszerű a nőgyógyászati rákszűrést elvégezni, és ha kolposzkóppal a
méhnyak épnek látszik, akkor a citológiai kenetet elég kétévente venni.
• Ha a sejtkenet háromszor egymás után negatív, és kolposzkóppal sem látható

elváltozás, akkor súlyos elváltozás kialakulása három éven belül nem valószínű,
tehát megfelelő a háromévenkénti citológiai vizsgálat.
• Változókorban,
• ha a kolposzkópos vizsgálat negatív, elegendő a háromévenkénti kenetvétel.
• Hatvanöt éves kor után,

• ha nemi kapcsolat nincs már, és a korábbi szűrések negatívak voltak, célszerűtlen
további szűrések végzése.
(Bősze P., Gőcze P., Hernádi Z., Pap K., Ungár L. (2009) A méhnyakrák szűrésének szempontjai: hazai irányelvek. In:
Nőgyógyászati Onkológia, 14, pp 11-17)
SCREENING FOR CERVICAL CANCER
CLINICAL SUMMARY OF U.S. PREVENTIVE SERVICES TASK FORCE
RECOMMENDATION 2012 – Ajánlás III.
• 21 év alatt – nem kell (D ajánlás)

• 21-65 éves kor között 3 évente cytológia (A ajánlás)
• 30-65 év között cytológia 3 évente vagy cotesting (cytológia és HPV teszt) 5
évente (A ajánlás)
• 65 év felett megfelelő korábbi eredményekkel és kockázati faktorok
hiányában nem kell (D ajánlás)
• 30 éves kor alatt nem kell HPV teszt (D ajánlás)
American Cancer Society 2015 – Ajánlás IV.
• Cervical cancer testing should start at age 21. Women under age 21 should not be tested.
• Women between the ages of 21 and 29 should have a Pap test done every 3 years. HPV testing should not be
used in this age group unless it’s needed after an abnormal Pap test result.
• Women between the ages of 30 and 65 should have a Pap test plus an HPV test (called “co-testing”) done every 5
years. This is the preferred approach, but it’s OK to have a Pap test alone every 3 years.
• Women over age 65 who have had regular cervical cancer testing in the past 10 years with normal results should
not be tested for cervical cancer. Once testing is stopped, it should not be started again. Women with a history of
a serious cervical pre-cancer should continue to be tested for at least 20 years after that diagnosis, even if testing
goes past age 65.
• A woman who has had her uterus and cervix removed (a total hysterectomy) for reasons not related to cervical
cancer and who has no history of cervical cancer or serious pre-cancer should not be tested.
• All women who have been vaccinated against HPV should still follow the screening recommendations for their
age groups.
Méhnyakrák szűrés
A szűrés gyakorisága Az invazív cervixrák Az elvégezhető
gyakoriságának csökkenése szűrővizsgálatok száma
1 évente 93,3 30
2 évente 93,3 15
3 évente 91,4 10
5 évente 83,9 6
10 évente 64,2 3
Feltételezve:
-35-64 év közötti korcsoport szűrését, 100%-os részvétel
- Előzőleg egy negatív eredménnyel járt szűrővizsgálat
Az emlő és méhnyak rosszindulatú daganatos halálozásának megoszlása korcsoportok szerint Magyarországon
3. VASTAG- ÉS VÉGBÉLRÁK
Magyarországon a vastagbélszűrés 2004 óta modellprogramként működik.

Vastag- és végbélrákok korai felismerése
1980: 33,1/100 000 ff 33/100 000 nő
2000: 51,7/100 000 ff 44,3/100 000 nő
2010: 56,9/100 000 ff 43,1/100 000 nő
2013: 10.515 új eset; 5.107 haláleset
Kockázati tényezők:
táplálkozás, öröklött hajlam (vastagbélrák vagy familiáris
polipózis szindróma, vastagbél krónikus gyulladása (colitis
ulcerosa), anamnézisben adenoma vagy polip
Cél: az 1 cm-nél nagyobb adenomatózus polipok korai, még csak bélfalra terjedő felismerése.
Módszerei
1. Rektális digitális vizsgálat (végbélgyűrűtől 7-10 cm távolság, Rectum tumorainak 35%-a újjal
elérhető)
2. Endoszkópos vizsgálat (complaince)
a.) szigmoideszkópia (rigid -25 cm, flexibilis 60 cm, 60-70% - 5 évente
b.) kolonoszkópia (költséges, dg., kivizsgálás eszköze - 10 évente
• arany standard a teljes vastagbéltükrözés - Szenzitivitása 90%
3. Rejtett bélvérzés kimutatása – FOBT (fecal occult blod test)

- nem invazív, egyszerű, viszonylag olcsó, hatásos, tömeges szűrésre alkalmas
- a polipok, rákok 20%-a egyáltalán nem vérzik, vagy szakaszosan
Elvárás:
- jelezze a vastagbél eredetű vérzést
- „human specifikus”
Életkor:
• 50-75 éves korban (A ajánlás)
• 76-85 éves korban –nem kell automatikusan szűrni (C ajánlás)
• 85 év felett –nem szükséges (D ajánlás)
• Fokozott kockázat esetén korábban, gyakrabban kell széklet-vér illetve 3
évente endoszkópos vizsgálat
Rejtett bélvérzés kimutatásának módszerei
a.) Biokémiai eljárás: hemoccult teszt

guaiac-teszt – hgb peroxidáz-szerű aktivitásán alapuló színreakció
álpozitív eredmény: peroxidáz tartalmú élelmiszerek (vöröshús, zöldség), gyomor
nyálkahártya irritáló gyógyszerek, aranyér, gastrointestinális fekélyek
álnegatív eredmény: intermittáló vérzés, székletben magas antioxidáns szint (pl. C-
vitamin)
Étrendi előkészítés!
Rehidráció
Rejtett bélvérzés kimutatásának módszerei
b.) Immunológiai, kétfázisú és kombinált teszt
egy érzékenyebb guaiac teszt+immunkémiai teszt
(csökkenti az álpozitív esetek számát)
hgb+albumin vizsgálat – emberre specifikusabb
Nem igényel étrendi előkészítést!

Hagyományos, rehidráció nélküli: érzékenység 52-80%
fajlagosság 96-98%
Gyenge pont: alacsony és életkorral csökkenő lakossági részvétel, „társadalmi elfogadottság”

alacsonyabb
Háziorvosok felelősége;
50-70éves korosztály, 2 évente
American Cancer Society 2015
• Starting at age 50, both men and women should follow one of these testing plans:
• Tests that find polyps and cancer

• Flexible sigmoidoscopy every 5 years*, or
• Colonoscopy every 10 years, or
• Double-contrast barium enema every 5 years*, or
• CT colonography (virtual colonoscopy) every 5 years*
• Tests that mostly find cancer
• Yearly guaiac-based fecal occult blood test (gFOBT)**, or
• Yearly fecal immunochemical test (FIT)**, or
• Stool DNA test (sDNA) every 3 years*
Javasolt szűrési stratégia
„kétlépcsős” szűrés:
• első lépésében a székletbeli rejtett vér kimutatása vagy immunkémiai vérkimutatás alkalmazása történik,
• Majd pozitív szűrővizsgálati eredmény esetén kolonoszkópos vizsgálat
„egylépcsős” stratégia a szűrővizsgálat egyedüli módszereként az „arany standardnak” tekinthető kolonoszkópos
vizsgálat alkalmazását jelenti. Segítségével a vastagbél teljes hossza átvizsgálható, lehetőséget ad a talált polipok
eltávolítására és ezáltal azok szövettani vizsgálatára. Diagnosztikus és terápiás hatékonyságára tekintettel önálló
szűrőmódszerként 50 év felett a 10 évente megismételt, vagy az „egyszer az életben 50 év után” („once in a life-
time colonoscopy”) kolonoszkópia a legelfogadottabb módszer.
Átlagos kockázatú személyeknél 50-70 éves kor között két évente ajánlott elvégezni a rejtett bélvérzés (humán-
specifikus) kimutatását és szükség szerint a tükrözéses vizsgálatot.
Bőrdaganatok
Bőrdaganatok
• Nem melanoma típusú bőrrákok

• Gyakoriak DE alacsony mortalitásúak
• Incidencia 2010: 4902 ffi., nők 6055
• Melanoma malignum
• Összes bőrdaganat 5%-át teszi ki
• Agresszív lefolyású
• Letalitása magas
• Incidencia 2010: 1011 ffi., nők 1174
Bőrdaganatok
 Nem melanoma típusú bőrrákok 80%-a napsugárzásnak kitett (fej, nyak, kézfej)
testrészeken jelenik meg
• Melanoma malignum: leggyakrabban festékes anyajegyekből indul ki

Melanoma malignum
Melanoma malignum mortalitása Magyarországon

Melanoma malignum
Melanoma Malignum mortalitása Ausztráliában

2008: 53/100.000 fő
Melanoma malignum
Melanoma malignum mortalitása Magyarországon – korcsoportok szerint - 1999

Melanoma malignum
Melanoma malignum mortalitás – nemzetközi összehasonlítás -2000

Melanoma malignum
Kockázat:
• Túlzott napfény expozíció; gyermekkori leégések

• UV-B expozíció
• Világos bőrszín, kék szem, vörös vagy szőke haj, nehezen barnuló, szeplős bőr
• Családi halmozódás
• Nagyszámú vagy nagy, szabálytalan anyajegyek
• Az esetek 50%-ában 55 éves kor előtt jelenik meg
• Szolárium használat
.
Melanom malignum
További kockázati tényezők:
• Immunszupresszált állapot
• Dohányzás
• Egyes kémiai karcinogének (pl. arzén)
• Krónikus fekélyek, hegek
• Krónikus irritáció
• Egyes örökletes betegségek (albinizmus)

Melanom malignum
ABCD szabály: a melanoma malignum kialakulás kockázatának megbecslését
könnyíti meg
1. A = Aszimmetria Az anyajegy szimmetrikus, a melanoma aszimmetrikus
2. B = Border (határ) Az anyajegy éles, a melanoma elmosódó határú.
3. C = Color (szín) Az anyajegy egyszínű, a melanoma sokszínű.
4. D = Diaméter (átmérő) Az anyajegy 6 mm alatti, a melanoma ennél nagyobb.
5. E = Eleváció (kiemelkedés) Ha egy korábban lapos képlet kiemelkedik a bőrfelszínből.
Melanom malignum
SANSZ szabály
Sokféle szín (ha az anyajegy több színű)

Asszimetria (ha az anyajegy két fele nem egyforma)
Nagyság (ha az anyajegy nagyobb 6 mm-nél, azaz egy ceruzaradírnál)
Széle (ha az anyajegy széle nem egyenletes és szabályos)
Bőrrák szűrése
• USPSTF – 2009 – „I” nem ajánlott
• Melanoma malignum
• Bőrgyógyász – dermatoszkóp
• Önvizsgálat
• MM esetén a teljes bőrfelületet át kell vizsgálni

• 20-40 év között tünetmentesnek 3 évente
• 40 év felett évente
• Családi halmozódás esetén 6 havi kontroll

Prosztatarák szűrése
• Def.: a férfi gentitális rendszerhez tartozó dülmirigy rosszindulatú megbetegedése
• Európa : 214/1000 fő férfi
• Kor előrehaladtával nő
• Dg.:
• rektális digitális vizsgálat
• Szenz, spec. alacsony
• észlelhető 0.2 ml vagy nagyobb térfogat
• szérum PSA-szint mérése (prosztata specifikus antigén)
• Transzrektális ultrahangvizsgálat (TRUS).
• A PSA-mérés és a rektális digitális vizsgálat ajánlható minden 50 évesnél idősebb férfinak, ha a

vizsgálatkor a várható élettartama a 10 évet meghaladja. az érintettet tájékoztatni kell (előnyök,
hátrányok) és a döntésére bízni a részvételt (D ajánlás)
• Családi halmozódás (egyenes ágú rokon) esetén 45 éves kortól

American Cancer Society 2015
• The American Cancer Society recommends that men make an informed decision with a health care
provider about whether to be tested for prostate cancer. Research has not yet proven that the
potential benefits of testing outweigh the harms of testing and treatment. We believe that men
should not be tested without first learning about what we know and don’t know about the risks and
possible benefits of testing and treatment.
• Starting at age 50, men should talk to a health care provider about the pros and cons of testing so
they can decide if testing is the right choice for them.
• If you are African American or have a father or brother who had prostate cancer before age 65, you
should have this talk with a health care provider starting at age 45.
• If you decide to be tested, you should get a PSA blood test with or without a rectal exam. How often
you’re tested will depend on your PSA level.
Szájüregi daganatok
Szájüregi daganatok
Mortalitás 2007: 1282 férfi, 289 nő

5 éves túlélés – 19-79%
Rizikótényezők:
-40 év feletti kor + férfi nem
-alkoholfogyasztás
-dohányzás
-rossz szájhigiéné
-elhanyagolt fogazat
Szűrés: alkalomszerű, háziorvos, fogorvos

Primer prevenció!
Szájüregi daganatok szűrése
• USPSTF – 2009 – „I” nem ajánlott
• A szájüregi rákok okozta halálozás drámai emelkedése miatt sürgető feladat.

• Korai stádiumban észlelni lehetne
• Megtekintés (fogorvos-háziorvos)
• tapintásos vizsgálata,
• továbbküldése
Take control of your health, and help
reduce your cancer risk.
• Stay away from all forms of tobacco.
• Get to and stay at a healthy weight.
• Get moving with regular physical activity.
• Eat healthy with plenty of fruits and vegetables.
• Limit how much alcohol you drink (if you drink at all).
• Protect your skin.
• Know yourself, your family history, and your risks.
• Get regular check-ups and cancer screening tests.
A Nemzeti Rákellenes Program alapvető
célkitűzése a daganatos halálozások növekvő
trendjének megállítása, amelyek eléréséhez az
alábbi célokat kell megvalósítani.
I. CÉL: A ROSSZINDULATÚ DAGANATOS MEGBETEGEDÉSEK KIALAKULÁSÁT
ELŐSEGÍTŐ TÉNYEZŐK ELŐFORDULÁSÁ-
NAK VISSZASZORÍTÁSA AZ ELSŐDLEGES MEGELŐZÉS
HATÉKONYSÁGÁNAK ÉS TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁ-
GÁNAK NÖVELÉSÉVEL
1. Biztosítani kell a lakosság egészségi állapotának folyamatos monitorozását, s az azt
károsan befolyásoló tényezők alakulásának folyamatos elemzését.
2. Széleskörű és a célcsoportoknak megfelelő felvilágosító programokat kell szervezni

a népesség egészségnevelése, az egészséges életmódra szoktatás, az egészséges
életfelfogás helyes kialakítása érdekében.
3. El kell érni, hogy a daganatképződést elősegítő környezetkárosító tényezők aránya

fokozatosan csökkenjen.
4. Támogatni kell az egészségkárosító szenvedélyekre (pl. alkoholfogyasztás) és szokásokra

(mértéktelen napozás) való rászokás megelőzését, vagy a leszoktatás, a személyi
higiénia igényének és gyakorlatának kialakítását.
5. Lépéseket kell tenni a dohányzás visszaszorítása érdekében, ideértve a nemdohányzók

védelmét szolgáló jogszabályok további szigorítását és hatékony leszoktató
programokat kell szervezni.
6. Elő kell segíteni a helyes táplálkozási kultúra kialakítását és a mindennapos aktív

testmozgás, valamint az iskolai testnevelés feltételeinek megteremtését.
7. Mozgósítani kell a civil szervezeteket az előzőekben megfogalmazott feladatok

megoldásának elősegítéséhez.
8. Ösztönözni kell a települési egészségtervek fenti szempontoknak megfelelő elkészítését,

illetve felülvizsgálatát, valamint a közösségi döntéshozatal során az egészséghatás
vizsgálatok figyelembe vételét.
II. CÉL: A ROSSZINDULATÚ DAGANATOS MEGBETEGEDÉSEK MINÉL
KORÁBBI FELISMERÉSE AZ EREDMÉNYES GYÓGYÍ-
TÁS ÉRDEKÉBEN A MÁSODLAGOS MEGELŐZÉS (SZŰRÉS)
HATÉKONYSÁGÁNAK ÉS TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGÁNAK
NÖVELÉSÉVEL
1. Minden rendelkezésre álló eszközzel növelni kell a szervezett lakossági szűréseken
való megjelenés arányát, el kell érni, hogy a leginkább veszélyeztetett korosztályok
minél nagyobb arányban vegyenek, vehessenek részt a szűréseken.
2. Mozgó szűrőállomások programozott munkába állításával is emelni kell az átszűrtség

mértékét, a szűréseken való megjelenések számát a leginkább rászoruló területeken.
3. Tovább kell erősíteni a civil szervezetek aktivitását, a különböző egyházi kezdeményezéseket

és az üzleti szféra támogatói szerepét.
4. Fejleszteni kell az egyének egészségtudatos magatartását és képességüket az önvizsgálatra,

a daganatos gyanújelek korai felismerésére.
5. El kell érni, hogy érvényesüljön az onkológiai éberség minden orvos-beteg találkozás

során.
Határidő: folyamatos
Egyéb betegségek korai felismeréséhez kapcsolódó szűrővizsgálatok
Szív- és érrendszeri betegségek

• A cél a magas rizikójú embercsoportok felismerése és azok aktív kezelése.
Ezt szolgálják a különböző szintű szűrések.

• Fejlett országokban vezető halálok (50%)
• Magyarországon 1993-tól csökken
• WHO csoportosítása:
• Ischaemiás szívbetegség (koszorúér-betegség)
• Cerebrovaszkuláris betegségek
• Hypertonia betegség
• Perifériás érbetegségek
• Szívelégtelenség
• Reumatikus eredetű szívbetegség
• Congenitalis szívbetegség
• Cardiomyopathiák
Forrás: Ember I.,Kiss I., Cseh K. Népegészségügyi orvostan

Forrás: Döbrőssy L.,Kékes E., Döbrőssy B., Németh E. Szűrővizsgálatokról szakembereknek
A szív-és érrendszeri megbetegedések kockázati
tényezőinek csoportosítása I.
Fő módosítható kockázati tényezők Magas vérnyomás
Abnormális lipidszint
Dohányzás
Fizikai inaktivitás
Elhízás
Egészségtelen táplálkozás
Diabetes mellitus
Egyéb módosítható kockázati tényezők Alacsony gazdasági státusz
Mentális betegségek
Pszichoszociális stressz
Alkoholfogyasztás
Bizonyos gyógyszerfogyasztás
Lipoprotein(a)
A szív-és érrendszeri megbetegedések kockázati
tényezőinek csoportosítása II.
Nem módosítható kockázati tényezők Kor
Öröklődés, családi halmozódás
Nem, etnicitás
Újabb kockázati tényezők Emelkedett homocisztein szint a vérben
Gyulladás
Abnormális véralvadás
Forrás: Ember I.,Kiss I., Cseh K. Népegészségügyi orvostan

Szív- és érrendszeri szűrések I.
Szív- és érrendszeri szűrések II.
Forrás: Döbrőssy L.,Kékes E., Döbrőssy B., Németh E. Szűrővizsgálatokról szakembereknek

Kardiovaszkuláris szűrővizsgálatok
korcsoportonként II.
Kockázatbecslő skála – A végzetes szív- és érrendszeri
események előfordulásának kockázata 10 éven belül
Forrás: MHT-SZIB Irányelve, 2009
A Heart Score kockázatbecslő skála szerint (40 éves kor alatt 60 éves korra előrevetítve, 40 éves kor felett a következő 10 évre jósolható kockázatot mutatja) normális 3% alatt,
közepes rizikó 4-5%, nagy rizikó 5-8% között és igen nagy rizikó 8% felett.
Kockázat becslő skála – A végzetes szív- és
érrendszeri események előfordulásának
kockázata 10 éven belül 40 év alatti egyénekre
vonatkoztatva
Forrás: MHT-SZIB irányelve, 2009
Egyéb betegségek korai felismeréséhez kapcsolódó szűrővizsgálatok
Diabetes
(cukorbetegség)
Diabetes típusai
• 1-es típusú
• Inzulintermelés elégtelensége
• 2-es típusú
• Népbetegség
• Inzulinrezisztencia
• Relatív inzulinhiány
• Gestatios diabetes
• Esetek többségében átmeneti inzulinhiány
• Egyéb speciális diabetes típusok
2011: mortalitás 100.000 főre 27,9

Diabetes- Figyelemfelkeltő tünetek
• Általános tünetek: fáradékonyság, gyengeség.

• A magas inzulinszint okozta tünetek: nagy étvágy, gyakori vizeletürítés, szomjúság,
fogyás.
• A folyadék- és elektrolit háztartás zavara okozta tünetek: éjszakai izomgörcsök,
lábikragörcs, látászavar.
• Bőrtünetek: viszketés (gyakran a végbél és a genitáliák környékén), bőrfertőzések,
férfiaknál gyakran súlyos potenciazavar.
• Előfordulhat, hogy tünetszegény és már a szövődmény pl. infarktus vagy stroke hívja
fel rá a figyelmet.
(EüM Szakmai irányelve, 2010; Döbrőssy, 2010)
Éhgyomri vércukorszint
≤6,0 mmol/l Normál
6,1-6,9 mmol/l Emelkedett éhomi vércukor
≥7,0 mmol/l Diabetes mellitus
Orális Gluküz-Tolerancia Teszt (OGTT)

2 órával 75 gramm glukózterhelés urán)
<7,8 mmol/l Normál glukóztolerancia
7,8-11 mmol/l Csökkent glukóztolerancia
≥11,1 mmol/l Diabetes mellitus
Forrás: Ember I., Kiss I., Cseh K. Népegészségügyi orvostan

Vércukor-meghatározás indokolt:
• cukorbetegségre utaló tünetek esetén,
• veszélyeztetett egyének számára (45 év felett, családban már előfordult a

cukorbetegség, elhízás, magas koleszterin szint, magas vérnyomás, megelőzően
szív- és érrendszeri betegség)
(EüM Szakmai irányelve, 2010)
Szűrővizsgálatok gyakorisága és módszerei
betegség/állapotok szerint
!
Kötelező irodalom


101
Tételsor
1. Szűrővizsgálatok jogi szabályozása az 51/1997 (XII. 18) NM rendelet szerint
2. Prevenciós szintek és feladataik
3. Szűrővizsgálat fogalma, célja
4. Jellemezze az alkalomszerű és a szervezett szűrés közötti különbségeket.
5. Célbetegség kiválasztásának ismérvei
6. Szűrővizsgálattal szembeni követelmények
7. Érzékenység, fajlagosság
8. Pozitív prediktív érték, negatív prediktív érték
9. Tévesen negatív és tévesen pozitív esetek
10. A szűrés hatékonyságának ismérvei.
11. Emlőrák szűrés célja, gyakorisága, módszerei
12. Méhnyakszűrés célja, gyakorisága, magas rizikójú csoportok.
13. Vastag- és végbélrák szűrés célja, kockázati faktorok, gyakorisága ( a szűrés elvégzésének), módszerei (jellemezze is)
14. Bőrdaganatok típusai, jellemzői
15. Melanoma malignum kockázati tényező, szűrés lehetőségei
16. Az ABCD és a SANSZ szabály
17. Szájüregi daganatok rizikótényezői, szűrési lehetőségei
18. Prosztatarák szűrés
19. Szív és érrendszeri betegségek WHO szerinti csoportosítása
20. Szív és érrendszeri betegségek kockázati tényezői (fő módosítható, további, nem módosítható, újabb)
21. Szív- és érrendszeri szűrővizsgálatok
22. Kardiovaszkuláris szűrések - korcsoportonként
23. A diabetes típusai, határértékek, figyelemfelkeltő jelei – vércukormérés javallata
102
Szív-érrendszeri betegségek népegészségügyi
jelentősége
1
Szív- és érbetegségek
Szív- és érbetegségek a szív koszorú ereinek, az agyi erek és a perifériás

artériák atheromatózus átalakulása következtében kialakult betegségeket
foglalja össze.
Következmények: koszorúerek károsodása, agyi erek károsodása, perifériás

erek károsodása
• 17,9 millió ember halt meg (31%) a világon
• 7.4 millió ISZB

• 6.7 millió stroke
• Az elvesztett életévek tekintetében már nem első korspecifikus halálozás
• Daganat 2145 életév
• CVD 1044 életév
• Fejlett régiókban már rég felismerték  meg is látszik a halálozásokon

• Az uniós átlag a 70-es évektől folyamatosan csökken (30 év -60%)
• Finno. -74%
• Mo.80-ig 1993-tól
de még mindig az EU átlag 2*-e
• Fejlődő régiókban is már a vezető halálokok között szerepel

• Több országban 1. v 2.
• Sőt, fejlődőben fiatalabb életkorban  (minden 2. 70>)
• Fejlettben 1:4
• Mo-on 2011-ben 28.555 férfi és 35.695 nő halt meg a keringési rendszer
betegségei miatt
• Ez férfiak esetében a teljes halálozás 44,7%-a, a nők halálozásának 55%-a.
• A közel 65.000 haláleset azt jelenti, hogy kb. 8 percenként hal meg valaki
WHO csop:
1. ISZB
2. Cerebrovascularis betegségek
3. Hypertonia betegség
4. Perifériás érbetegségek
5. Szívelégtelenség
6. Reumatikus eredetű szívbetegség
7. Congenitalis szívbetegségek
8. Cardiomyopathiak
ISZB
• = Koszorúér-betegség
• A koszorúerek szűkülése, elzáródása következtében
• atherosclerosis cardialis megnyilvánulása
• más szív és érrendszeri betegség kialakulásának alapja lehet (agyi-, perifériás
érbetegség)
• Legfontosabb keringési rendszeri halálok
• Világviszonylatba 60 év felett a legfontosabb

• Morbiditás: 1.
• Fiatal felnőtt: 2. vezető halálok
A koszorúér betegségeinek fő kockázati
csoportjai
1. Fő módosítható/befolyásolható kockázati tényezők

2. Egyéb módosítható/befolyásolható kockázati tényezők
3. Nem módosítható/befolyásolható kockázati tényezők
4. Újabb kockázati tényezők
Mayo Klinika rizikófaktor
csoportosítása
• Kauzális/konvencionális rizikótényezők (dohányzás, hypertonia, diabetes,
magas szérum-koleszterinszint, alacsony HDL)
• Prediszponáló rizikótényezők (túlsúly, elhízás, fizikai inaktivitás, férfi nem,
családi anamnézisben korai kezdetű koszorúér betegség, gazdasági, szociális
tényezők, életmód, inzulinrezisztencia)
• Feltételes/kondícionális rizikótényezők (homocisztein, fibrinogén, lipoprotein
(a), kis LDL részecskék, C-reaktív protein)
• Újabban felmerülő rizikótényezők (pl.: oxidatív stressz markerei, egyes allél
polimorfizmusok)
• Kóros vérzsírszintek: 54%
• Dohányzás: 36%
• Magas vércukorszint: 12%
• Magas vérnyomás: 23%
• Hasi elhízás: 34%
• Pszichoszociális stressz: 29%
• Zöldség-gyümölcs fogyasztás: 13%
• Mozgáshiány: 26%
• Alkoholfogyasztás: 14%
• Egyesített kockázat: 90%
(INTERHEART-tanulmány alapján)
Fő módosítható/befolyásolható kockázati tényezők
1. hypertonia
2. dyslipidaemia
3. dohányzás
4. fizikai inaktivitás
5. elhízás
6. egészségtelen táplálkozás
7. diabetes mellitus
1. Hypertonia
• Kettős természete van:

• Önálló betegség
• Kockázati tényező
2. Dyslipidaemia
• Framingham Heart Study- prospektív epidemiológiai vizsgálat

• szérum összkoleszterin szintje pozitív összefüggést mutat ISZB-ek kockázatával
• 1960 A dohányzás fokozza a szívbetegség előfordulásának kockázatát
1961 A koleszterinszint, a vérnyomás és az EKG-eltérések összefüggenek a szívbetegség kockázatával
1967 A fizikai aktivitás csökkenti, az elhízás fokozza a szívbetegség kockázatát
1970 A magasvérnyomás növeli a szélütés kockázatát
1978 Pszichoszociális tényezők befolyásolják a szívbetegségek előfordulását
1988 A magas HDL-koleszterinszint csökkenti a halálozás kockázatát
1994 A bal kamra megnagyobbodása fokozza a szélütés kockázatát
1996 A magasvérnyomás-betegség előrehaladása szívelégtelenséghez vezet
• Összességében a CVD-ek 1/3-áért a magas koleszterinszint felelős
Atherosclerotikus plakkok kialakulásának fontos eleme  érlumen szűkülése /

elzáródása
• Lényeges koleszterinfrakciók:
• LDL
• HDL
• A magas koleszterinszint:
• Férfiaknál gyakoribb
• Életkorral nő
• Férfiaknál 45-54 év között, nőknél 65-74 év között tetőzik
• Alacsonyabb társadalmi csoportokban gyakoribb
Lipidszintek befolyásolásának lehetősége
életmóddal, táplálkozással
Hatás erőssége Evidenciaszint
Az össz- és az LDL-koleszterinszint Telített zsírbevitel csökkentése +++ A

csökkentésére
Élelmi rostbevitel növelése ++ A
Koleszterinbevitel csökkentése ++ B
Súlyfelesleg csökkentése + B
Rendszeres fizikai aktivitás növelése + A
A trigliceridszint csökkentésére Súlyfelesleg csökkentése +++ A
Alkoholfogyasztás mérséklése +++ A
Rendszeres fizikai aktivitás növelése ++ A
A HDL-koleszterinszint emelésére Súlyfelesleg csökkentése ++ A
Mérsékelt alkoholfogyasztás ++ B
Rendszeres fizikai aktivitás növelése +++ A

Európai ajánlás
Összkoleszterin < 5.5 mmol/l
LDL < 3.0
HDL > 1.0 ffi

> 1.2 nő
Triglicerid < 1.7

Alkalomszerű szűrés
• 5 évente (háziorvos)
• Ismételten emelkedett értékeknél 3-6 hónaponként ellenőrzés
Fokozottan veszélyeztetettek
• Azon tünet- és panaszmentes középkorúak, kiknél a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából kettő vagy három
kockázati tényező is jelen van (dohányzás, elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás…)
• 50 év alatti személyek, kiknek valamely hozzátartozója szív- és érrendszeri betegségben 65 év előtt meghalt
• 65 évnél fiatalabbak, kiknek személyes kórelőzményében valamilyen szív- és érrendszeri betegség szerepel
• Azon tünetmentes személyek, akik esetében 7,8mmol/l értéket meghaladó családi hypercholesterinaemia fordult elő
• 50 év alatti személyek, kiknél koleszterintároló daganatszerű bőrelváltozást, xanthomat kórisméztek

Emelkedett koleszterin szint csökkentése
Irányelvek követése:
5mmol/l felett:
• Étrend, életmódi tanácsadás
6-7mmol/l:
• Étrendi utasítások
• Gyógyszeres kezelés, ha 3-6 hónap után sincs eredmény
7mmol/l felett:
• Étrend
• Gyógyszeres kezelés
8mmol/l felett:
• Közvetlen hozzátartozók szűrése
Kezelés
Életmód
• Táplálkozás
• Koleszterin 200 mg/ nap alá (csirkemáj: 750mg/100g, tojássárga: 220-250mg/db, vaj:
225mg/100g, sajt: 110mg/100g)
• Telített zsírsav csökkentése
• LDL csökkentése
• Optimális testsúly
• Megfelelő fizikai aktivitás
• Dohányzás elhagyása
Gyógyszeres
3. Dohányzás
• CVD halálozások 1/5-t felelős
• WHO:
• Ny-Európai férfiak prevalenciája: 30-45%
• Volt szocialista országok: 45-60%
• Rendszeresen dohányzók között:

1. Stroke
2. ISZB RK=2
3. Impotencia
Perifériás érbetegségeké RK>4

• Károsítja az erek endotheliumát
• Fokozza a plakk-képződést
• LDL nő
• HDL csökken
• Fokozza a thrombocyta-aggregációt
• Csökken a NO felszabadulás
• Fokozza a szívműködést
• VNY nő
• Vér oxigén szállítása csökken
• Passzív dohányzás:
• Szintén magasabb a kockázat +25-30%
• Gyermekkori a legveszélyesebb
• USA: 62000 ember hal meg passz dohCVD miatt

4. Fizikai inaktivitás
• 1980-98 +80% a gépjárművek száma

• 2/3 fejlett
• 1/3 fejlődő
• Életünket egyre kényelmesebben rendezzük be
• Technikai eszközfejlődés
• Ülő testhelyzet: 30-40óra/hét
• Koszorúérbetegség és ischaemiás stroke RK=1,5

• Már szerény mértékű mozgás is észrevehetően csökkenti a CVD-ek
számát
• Kockázat csökkentés
• Heti 150 perc (5 nap 30perc) – mérsékelt-közepes vagy 75 perc kifejezetten erős
aerob fizikai aktivitás
Optimális
• Heti 300/150perc – napi 45 perc közepes aktivitás
Lényeg a rendszeresség, és HA MÉG NEM TETTÜK, AZONNAL KEZDJÜNK
HOZZÁ!
Tevékenység Időtartam
Autómosás 45-60 perc
Ablaktisztítás 45-60 perc
Babakocsit tolni 30 perc (2,5 km)
Séta 30 perc (3 km)
Úszás 20 perc
• Gyermekkori mozgás!
• Betegségben szenvedőknek is fontos:

• Orvos tanácsai, felügyelete, mellett
A rendszeres testmozgás:
• Csökkenti a VNY-t
• Csökken az elhízás kockázata
• Fokozza az inzulinérzékenységet
• Csökken a thrombocyta-aggregáció
• Csökken a vér viszkozitása
• Nő a koszorúerek vérátáramlása
• Oldja a feszültséget
• Javítja szociális kapcsolatokat
5. Elhízás
• Önálló betegségként is tekinthetjük
6. Egészségtelen táplálkozás
• Szerepe legalább 30%

• Indirekt módon érvényesül (elhízás, hypertonia, kóros lipidszint)
• Kol bevitel (1990)
• Ffi: 530-580 mg
• Nő 410mg
• Só (2009 OTÁP)
• Ffi: 17,5g
• Nő: 12,1g
7. Diabetes mellitus
• 2-es típusú független, önálló kockázati tényező

• Szívinfarktus, stroke RK=5
Egyéb módosítható/befolyásolható
kockázati tényezők
1. Alacsony gazdasági-szociális státusz

2. Mentális betegségek
3. Pszichoszociális tényezők
4. Alkoholfogyasztás
5. Egyes gyógyszerek
6. Lipoprotein(a)
7. Bal kamra hypertrophia
1. Alacsony gazdasági-szociális státusz
• Eltérő a fejlett/ fejlődő országokban
• Fejlődő:
• Gazdagabb
• Iskolázottabb rétegekben gyakoribb
• Fejlett:
• Szegény
• Alacsony iskolázottságú
• Nem feltétlenül az éhezés jelenti a szegénységet.
• Pl.: Kanada - szegény gyerekek közt 2szer annyi az elhízott mint gazdagabbaknál
• Fejlett országokban főleg
• Hiányos ismeretek (kockázati tényezők, egészséges táplálkozás)

• Egészséges alternatívákhoz való hozzáférés (egészséges, jó minőségű ételek)
• Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés
• Egészségtelen lakás és munkakörülmények
• Krónikus stressz
2. Mentális betegségek
• Egyesek fokozzák a szívbetegségek kockázatát (depresszió)

• DE betegség fennállása hajlamosít
3. Pszichoszociális tényezők
• Stressz
• Szorongás
• Izoláció
• Stressz:
• Framingham: A-típusú személyiség –nél gyakoribb a szívinfarktus mint B –típusú
• megtanulja kezelni
• Alacsony szociális-gazdasági helyzetben levők között gyakoribba szívinfarktus mint vezető
beosztásban
• Fizikai munkás: életen át fennálló stresszhelyzet a családfenntartás, munkanélküliség
• Rossz házasságban gyakoribb az ISZB
(Házastárs súlyos beteg)
• Depresszió
• Kis mértékű tünetek megjelenése már kockázatemelő
• Szorongás
• Düh/harag
• Mérsékelt kedvező
• Napi bevitel-összhalálozás  J-görbe
• Ajánlott napi
• Nő – 1
• Ffi – 2
(1-1,5 dl bor, 0,4 dl tömény)
• Mennyiség
• Alkohol forma
• Alkoholfogyasztási szokás jellege (absztinens, nagy ivás, evéshez társuló, nyilvános helyen,
erősakhoz kapcsolódó)
5. Egyes gyógyszerek
• Kombinált orális fogamzásgátlók

(egyidejűleg más kockázati tényezővel)
•!
• dohányos,
• elhízott,
• hypertoniás,
• 35 évnél idősebb
• 45 év alatti elsőfokú rokon szívinf v cerebrovascularis esemény
6. Lipoprotein(a)
• ISZB független rizikófaktora

• Legtöbb epidemiológiai vizsgálat szerint magasabb szintje fokozza az ISZB és
agyi érbetegségek kockázatát is
7. Balkamra - hypertrophia
• Szoros összefüggés a cardiovascularis morbiditással

• Stroke, akut szívizominfarktus
• Gyakoribb oka:
• Magas VNY
• Diabetes
• Elhízás
Nem módosítható/befolyásolható
kockázati tényezők
1. Kor
2. Öröklődés, családi halmozódás
3. Nem
4. Etnicitás
1.Életkor
• legerősebb független kockázati tényező, exponenciálisan nő
2. Öröklődés, családi halmozódás
• Elsőfokú rokon
3. Nem
• Posztmenopauzálisan nő<ffi
4. Etnicitás
• Országon belül élők
• USA- magasabb stroke halálozás feketék, kínaiak, mexikóiak között
Újabb kockázati tényezők
1. Homocisztein
2. Gyulladás
3. Véralvadási tényezők
1. Homocisztein
• Szérum emelkedett szintje  fokozza
• Táplálkozással csökkenthető: folsav, B6, B12
2. Gyulladás
3. Véralvadási tényezők
További tényezők
1. Fertőzések
• Chlamydia pneumoniae
• Helicobacter pylori
• Cytomegalovírus
• Herpes simplex
2. Ca, Mg bevitele
3. Kálium bevitele
Hazai kockázati kategóriák (2011)
Igen nagy kockázat

• Fennálló koronáriabetegség és
• 2-es diabetes vagy
• 1-es diabetes ,mikro vagy makroalbuminuriával vagy
• Erős dohányzás vagy
• Krónikus vesebetegség vagy
• Perifériás érbetegség
• Akut koronária szindróma
• Ischaemiás stroke
• Krónikus végtag ischaemia
Nagy kockázat
• Alábbi betegségek valamelyikének fennállása
• Atherosclerotikus eredetű koronária- vagy cerebrovascularia vagy perifériás érbetegség
• 2-es diabetes vagy 1-es diabetes ,mikro vagy makroalbuminuriával
• krónikus vesebetegség
Kardiovascularis tünetektől mentes nagy kockázat
A
• Igazolt szubklinikus atherosclerosis vagy
• Legalább egy jelenléte az alábbiak közül:
• Összkoleszterin 8,0 <
• Vérnyomás 180/110 <
• Testtömegindex 40<
• Balkamra-hypertrophia
B
• Rizikóegyüttesek
• SCORE rizikó 5%<
• Globális kardiometabolikus kockázatot meghatározó tényezők: legalább 3 (pl.:doh, elhízás,
MVny, dislipid) mellett legalább 1 reziduális kockázat (pl.:kóros húgysav, CH anyagcsere zavar,
alvási apnoe)
Közepes kockázat
• Legalább 2 rizikófaktor és SCORE 1-5% között
Hypertonia
Magas vérnyomás
Tartósan emelkedett systoles és diastoles vérnyomás

(magasabb, mint 140/90Hgmm), megfelelő feltételek között mérve.
PRIMER (esszenciális) SECUNDER

95%-ban nincs fellelhető ok 5%-ban található
specifikus ok
(más kórképekkel társulnak)
pl.: vesebetegség
A vérnyomás normális és kóros értékei 18 év felett
Forrás: Magyar Hypertonia Társaság.Hypertonia és nephrologia 2001.

• Szoros összefüggésben áll az idő előtti halálozással

• Fejlett országokban a lakosság fele hal meg a magas vérnyomás miatti
szív- és érrendszeri megbetegedésben
• Előfordulási gyakoriságát nehéz meghatározni (10-30%)
• 65 év felett jóval gyakoribb
• A világon a legtöbb halálesetért felelős kockázati tényező
• A világon mintegy 1 milliárd embert érint 7,3 millió halálesetért felelős
• Mo-on 2,7 millió ember él magas vérnyomással (KSH)
• WHO szerint
• cerebrovascularis betegség 72%-ának oka
• ISZB-ek 58%-áért felelős
• CVD kockázata duplájára emelkedik a
• diastoles VNY minden 10 Hgmm
• systoles 20 Hgmm növekedésére
• 50 év alatt a diastoles, idősebbeknél a systoles meghatározóbb
• Fejlett, fejlődő országban is az életkor előrehaladtával emelkedik

• fejlett országban szinte törvényszerűen kialakul idősebb korban
Szűrővizsgálatra szükség van!
• Emeli a ischaemias szívbetegség és a stroke kockázatát mielőtt önálló betegségként súlyos
panaszokat okozna vagy a személy orvoshoz fordulna
• A Magyar Hypertonia Társaság (MHT) szerint minden orvos-beteg találkozásnál meg kell
történjen a vérnyomásmérés
• Normális érték esetén
• alacsony CVD rizikó (kettőnél nem több rizikófaktor) kétévente, 40 éves kor felett évente
• 3 vagy több rizikófaktor megléte esetén legalább évente
• DM - félévente
• A magas vérnyomás kockázati tényezői összefoglalóan:
• Prehypertonia
• Dohányzás
• Elhízás (BMI > 30)
• Fizikai inaktivitás
• Dyslipidaemia
• Diabetes mellitus
• Életkor
• Családi halmozódás
• Rassz
• Túlzott alkoholfogyasztás
• Magas Na bevitel (napi max. 2 gramm – 5g konyhasó)
• Elégtelen K bevitel
• Stressz
Megelőzés lehetőségei
• Cél: a gyakoriság csökkentése

• a vérnyomás 140/90Hgmm alatt tartás
• Módjai: elsődleges megelőzés

korai felderítés
korszerű kezelés
• Eszköze: egészségnevelés
Életmódváltozással 20-25%-kal csökkenthető a magasvérnyomás betegség
gyakorisága
• Kormányzati politika (mezőgazdaság, kereskedelem, élelmiszeripar)

• Egészségügyi ellátórendszer
• Tömegkommunikáció
Korai felismerés
Cél: a veszélyeztetett személyek kiszűrése, gondozása

Eszköze: vérnyomásmérés
• Vásároljunk megfelelõ készüléket!
• Figyeljünk a mandzsetta méretére!
• Mérjünk mindig a szív magasságában!
• Nyugalmi helyzetben mérjünk!
• Tartsunk meghatározott idõpontokat!
• A mandzsettát a mérést megelõzõen légteleníteni kell.
• Ne pumpáljuk fel túlságosan a mandzsettát!
• Lassan engedjük ki a levegõt!
• Figyeljünk a „fehér köpeny-hypertonia” eshetőségére
• Rendszeres mérés!!!
Szűrés
• Szervezett lakosságszűrés nincs

• Alkalomszerű szűrővizsgálat célravezetőbb
• Előnyei:
- alapellátás helyszíne
- rutinszerű orvos-beteg találkozáskor
- esetek felderíthetővé válnak
- életmód tanácsadás lehetősége
- jobban monitorizálható
Korai kezelés
• Kezelésnél figyelembe kell venni:

- Vérnyomás értékeit
- Kockázati tényezők fennállását, mértékét
- Meglévő szervi károsodásokat
- Társbetegségeket
• Cél: vérnyomás csökkentése
• Kezelés:
• nem-gyógyszeres
• gyógyszeres
Nem-gyógyszeres kezelés
• Fontos a visszafogott sófogyasztás.
• A rendszeres dinamikus testmozgás
• Súlyfelesleg csökkentése
• Rostos ételek fogyasztása
• Kerüljük a túlzott kávéfogyasztást, igyunk helyette gabonakávét, zöld- vagy vörösteát.
• Ne dohányozzunk!
• Relaxációs technikák
• Együnk K és Mg-ban gazdag, zsírszegény ételeket, friss zöldségeket, gyümölcsöket!

Nem-gyógyszeres kezelés
Módszerek Várható systolés vérnyomás- Megjegyzések
csökkenés
Testsúlycsökkentés 5-20 Hgmm/10kg BMI: 18,5-24,9
Nátriumbevitel csökkentés 2-8 Hgmm 2,4 g Nátrium vagy 6g NaCl
Megfelelő táplálkozási stratégia 8-14 Hgmm Gyümölcs és zöldség fokozása, zsírszegény

tejtermékek
Alkoholbevitel mérséklése 2-10 Hgmm Napi 2 ital férfiaknak, napi 1 ital nőknek
Testedzés/sport 4-9 Hgmm Napi 30-60 perc lehetőleg minden nap a

maximális szívfrekvencia 70%-án
Tennivalók az alapellátásban
• 20 év felettiek rendszeres ellenőrzése (évente)
• Szakorvoshoz küldés (kivizsgálás)
• Páciens megtanítása az önellenőrzésre:
- Mérőeszköz használata - Mérés módja - Norm.értékek - Mérés gyakorisága
- Mérési napló vezetése
• Alapos anamnézis, fizikális vizsgálat
• Rizikótényezők feltérképezése
• Kezelés típusának megválasztása (szakmai irányelvek szerint), figyelembe venni:
- Életkor
- Kórelőzmény
- Családi anamnézis
- Szervi károsodások
- Kardiovascularis kockázati tényezők
• Életmódváltoztatás fontossága!!!
Stroke
• Agyi érbetegségek legfontosabb csoportja
• Az agyi vérellátás csökkenése miatt hirtelen kialakuló IR-i működészavar,
„a fokális (vagy globális) agyi működészavar gyorsan kifejlődő klinikai tünetei,

amelyek legalább 24 óráig tartanak vagy halált okoznak, és a vascularis
eredeten kívül más látható okuk nincsen”
• A koszorúér-betegség után a 2. legfontosabb halálok
• 6.5 millió haláleset/év (2012) (2004-5.5 millió)
• Túlélők között gyakran fordul elő hosszan tartó

károsodás, rokkantság
• Fejlett orsz-ban súlyos, tartós rokkantság legfőbb oka
• 2011-ben Magyarországon
• Agyállományi vérzés miatt – 1992
• Agyi verőerek elzáródása miatt – 5291 fő halt meg (KSH)
• Leggyakoribb típusa az ischaemiás stroke
• Stroke-os betegek több mint 80%-a
• Az agyi erek elzáródása kapcsán alakul ki, leggyakoribb oka
• Atherosclerosis
• Thrombosis
• Leggyakoribb – esetek 50%-a
• Lehet kis és nagy ereket érintő
• Embolia
• Ritkább - a szívből érkező leszakadt trombus okoz érelzáródást
• Másik csoportja a vérzéses eredetű stroke-ok csoportja

• Intracerebralis (12%) - hypertonia
• Subarachnoidealis – agyi aneurismak repedése következtében
• Egy hónapon belüli elhalálozás
• Ischemiás stroke-on átesett betegek 8-12%
• Vérzéses 37-38%-a
• Az egy éven belüli elhalálozás aránya

ffi 22%
nő 25%
• Kockázati tényezők közül nem befolyásolható
• Életkor
• Nem (gyakoribb férfiaknál)
• Rassz
• Genetikai tényezők
• Módosítható
• HYPERTONIA – fiziológiás tartományon belül tartsuk minél alacsonyabban!
A systolés prediktív értéke erősebb
• További kockázati tényezők:
• Szívbetegség
• Dyslipidaemia
• Sarlósejtes anaemia
• Magas fibrinogénszint
• Dohányzás
• Egyes gyógyszerek, kábítószerek
• Diabetes
• Anamnézisben TIA (transient ischemic attack) vagy stroke
• A prevenció szempontjából fontos, hogy a kockázati tényezők felerősíti
egymást
• Meg kell próbálni az összessel szemben DE a legfontosabbakkal

mindenképpen egyszerre felvenni a versenyt
MPOWER
1. Monitor tobacco use and prevention policies

2. Protect people from tobacco smoke
3. Offer help to quit tobacco use
4. Warn about the dangers of tobacco
5. Enforce bans on tobacco advertising, promotion and sponsorship
6. Raise taxes on tobacco
Protect people from tobacco smoke
• 100%-os füstmentes levegő csökkenti

• Secondhandsmoke expozíciót
• A szívbetegségből eredő morbiditást
• A légzőszervi tüneteket
• A füstmentes munkahely csökkenti a cigarettafogyasztást, sikeres leszokáshoz vezet
• Nem okoznak kárt az éttermek/bárok működésére vonatkozóan
• Csökkentik a fiatalok dohányzását
• Füstmentes környezet a szülőket ösztönzi a füstmentes otthonok megvalósítására (Új-
Zéland: 3 év alatt -50%, Skócia: -40%)
Offer help to quit tobacco use
• Tanácsadás
• Térítésmentes telefonos szolgáltatás
• Olcsón elérhető leszoktatást segítő készítmények
Warn about the dangers of tobacco
• Kína (2017):
• Nagyméretű képek figyelmeztetéseket, cigarettás dobozokon az első és hátsó részének
legalább 50%-án
• Közoktatási kampány:ismeretátadás, leszoktatás
• Adó  idővel kevésbé legyenek megfizethetők.
• Kanada (2018):
• 70% -kal csökkentették a nikotinszintet a cigarettákban a függőség megelőzésére
• Vásárlási korhatár: 21+
• A dohányosok 59%-a támogatja a dohánytermékek forgalmazásának tilalmát.
Enforce bans on tobacco
advertising, promotion and
sponsorship
• Egyes országokban a reklámozások betiltásának bevezetése után 16% -kal
csökkent a fogyasztás.
• A TAPS átfogóbb tilalma a dohányfogyasztást akár 7,4% -kal csökkentette
• A részleges tilalmak azonban korlátozott hatásúak
Raise taxes on tobacco
• A végső fogyasztói ár legalább 70% -os jövedékiadó-részesedése

• Az adóemelések, amelyek meghaladják a fogyasztói árak és jövedelmek
növekedését, csökkentik a dohánytermékek megfizethetőségét
SHAKE
• Só fogyasztás 30%-os csökkentése

• 2025-ig < napi 5 gramm
• Magas vérnyomás előfordulásának 255-os csökkentése
• (140/90 alá)
Primer Prevenció
• Cél: az első koronária-, stroke- vagy perifériás érbetegséghez köthető esemény, rokkantság
és a korai halál megelőzése.
• Ez megvalósítható
• életmód-változtatással,
• a nagy rizikófaktorok kezelésével és
• a profilaktikus gyógyszerek szedésével.
• A megelőzés egy komplex folyamat, amely életmódbeli változtatást igényel, de három
alapvető pillére van:
• a dohányzásról való leszokás,
• az egészségesebb táplálkozás és
• intenzívebb fizikai aktivitás.
• A dohányzás jelentős kockázati tényező
• egyes felmérések szerint az ischaemias szívbetegség kialakulásának relatív rizikója dohányzók esetében 20%-
kal magasabb, mint nemdohányzók esetén.
• A dohányzás a mikrovaszkuláris szövődmények (retino-, nephro-, neuropathia) korai kialakulását segíti elő,
fokozza a triglicerid szintet és csökkenti a HDL koleszterint, elősegíti az inzulin rezisztencia kialakulását.
• A dohányzás abbahagyása ugyan a vérnyomást csak kismértékben, de a kardiovaszkuláris rizikót jelentősen
csökkentheti. A leghatékonyabb programok dohányzásellenes törvénykezéssel és árpolitikával társulnak.
• Az Egyesült Államokban az 1970-1980-as években zajló kampánynak köszönhetően 20%-al szorították vissza a
dohányosok arányát, ezzel egyidejűleg a koszorúér-betegség rizikója több, mint 10 %-kal csökkent.
• Egyes epidemiológiai kutatások kimutatták, hogy a még a sikertelen leszoktatásoknak is rizikócsökkentő hatásuk
van.
• A táplálkozási tényezők befolyásolása.
• szorgalmazni kell a bőséges gyümölcs és zöldség fogyasztást, a mérsékelt vörösborfogyasztást,
• a sófogyasztás mérséklése.
• cél a bevitt telített zsírsavak (pl. állati zsírok, húsok és húskészítmények, tej és tejtermékek,
kókuszolaj, mogyoróvaj), koleszterin (tojás, húskészítmények és tejtermékek) és transz-zsírsavak
(margarin és az ebből készült ételek) mérséklése, illetve az egyszeresen, illetve többszörösen
telített zsírsavak (olivaolaj, repce olaj, napraforgó olaj) és hosszú láncú Omega-zsírsavak
bevitelének fokozása.
• A DASH (Dietary Approaches to Stop Hypertension)-diétának köszönhetően a vérnyomás akár 8-
14 Hgmm-rel csökkenthető (zöldség, gyümölcs, alacsony zsírtaltalmú tejtermék, baromfihús, hal,
hüvelyesek fogyasztása, édességek kerülése).
• A megfelelő fizikai aktivitás.
• Testmozgás heti 4-5 alkalommal 20-30 percig tartó aerob terhelést jelent, mely végzése során célunk elérni az
átlagos maximális szívfrekvencia 60-75%-át.
• a lakosság legszélesebb rétegei számára a mérsékelt energia leadással járó aktivitásokat kell ajánlani, legegyszerűbb
séta formájában, de számos egyéb rekreáció testmozgás is ajánlható.
• A táplálkozással együtt nagyon fontos a testsúly BMI index szerinti normális tartományba hozása, illetve tartása, a
túlsúly és az elhízás kerülése.
Miután a kardiovaszkuláris betegségek vezetik a halálozási statisztikát, így mindenkinek feladta a rizikó faktorok
csökkentése.
• Gyakori a nagyszabású program
• Észak Karélia – CVD -60%, dag -40%

• USA: doh ellenes - -40%  -10 % CVD
• Egészséges táplálkozást elősegítő (zsír, só)
• Fizikai aktivitás növelése
• Vérellátás
• 150-300kalória leadás
Egészségfejlesztési programok a keringési betegségek
okozta halálozás csökkentésére
A Framingham vizsgálat (Framingham Study)- követéses
USA, keringési rendszer betegségeinek háttértényezőinek feltárása
Minta: 5209 fõs vizsgálati csoportot Massachusetts állam Framingham nevű kisvárosának lakosai, 30 és 62 év közötti
férfiak és nők
• orvosi vizsgálat, életmódra vonatkozó kérdõív, laborvizsgálatokkal kiegészítve - kétévente ismételték
• 1971-ben a vizsgálatot kiterjesztették 5124 további személyre (az eredeti résztvevők felnőtt gyermekeire és azok
házastársaira)
• Vizsgálat alapján legfontosabb kockázati tényezők: a magasvérnyomást, a magas vérzsír-szintet, a dohányzást,
elhízást, cukorbetegséget és a mozgásszegény életmódot, a vér triglicerid- és HDL-koleszterinszint, a kor, nem,
valamint pszichoszociális tényezõk szerepét.
A legfontosabb megállapítások:
• 1960 A dohányzás fokozza a szívbetegség előfordulásának kockázatát
1961 A koleszterinszint, a vérnyomás és az EKG-eltérések összefüggenek a szívbetegség kockázatával
1967 A fizikai aktivitás csökkenti, az elhízás fokozza a szívbetegség kockázatát
1970 A magasvérnyomás növeli a szélütés kockázatát
1976 A menopauza fokozza a szívbetegség kockázatát
1978 Pszichoszociális tényezõk befolyásolják a szívbetegségek elõfordulását
1988 A magas HDL-koleszterinszint csökkenti a halálozás kockázatát
1994 A bal kamra megnagyobbodása fokozza a szélütés kockázatát
1996 A magasvérnyomás-betegség elõrehaladása szívelégtelenséghez vezet
Hét ország vizsgálat
(Ancel Keys 1940)
• Induló hipotézise az volt, hogy a szívinfarktus és a stroke különböző országok populációkban megfigyelt
gyakorisága összefüggést mutat az emberek fizikai jellemzőivel és életmódjával, elsősorban a táplálkozással, azon
belül is a táplálék zsírtartalmával.
• Az 1956-1957-ben Finnországban, Olaszországban és Görögországban 1958-ban indult és 1970-ig tartott a
formális vizsgálat, amely hét ország 18, főleg vidéki régiójában összesen több mint 12 000, 40-59 éves férfira
terjedt ki.
• Tanulmányozták a különböző régiók étkezési szokásait, az egyének étrendjét, a fogyasztott élelmiszerek
összetételét, az egyének koleszterinszintjét, valamint a kardiovaszkuláris megbetegedés és halálozás alakulását.
• A vizsgálat 1970-ben közölt eredménye szerint a telített zsírokat kis mennyiségben tartalmazó diétát fogyasztók
körében a szérum-koleszterinszint alacsony, míg a telített zsírokban gazdag diétát fogyasztókra magas
koleszterinszint jellemző.
• Az eredmények szerint nagyon szoros összefüggés volt kimutatható a telített zsírfogyasztás és az ötéves
koronária-halálozás között (r=0,84), az össz-zsírfogyasztás esetében azonban ennél lényegesen gyengébb
összefüggés állt fenn (r=0,40). A telített zsírok fogyasztása és a koronáriabetegség között fennálló összefüggést a
25 éves követés adatai is igazolták.
MONICA projekt
• az 1980-as évek elején a WHO szervezésében azzal a céllal, hogy a keringési betegségek előfordulásában és
halálozásában megfigyelhető, illetve azok kockázati tényezőire és orvosi ellátására vonatkozó tendenciákat
kövesse.
• 21 ország 32 együttműködő központja vesz részt. A koszorúér betegségek regisztrációja a résztvevő központok
számára kötelező, az agyér-betegségeké választható.
• Az adatokat egy, az 1990-es évek közepén lezárult tíz éves időszak során, több mint hétmillió, 35-64 éves férfi és
nõ által alkotott populációban gyűjtötték.
• A vizsgált kockázati tényezők közé tartozott a dohányzás, a szisztolés vérnyomás, a szérum-koleszterin szint és a
BMI.
• a koszorúér-betegségek bekövetkeztének változása összefüggésben van a kockázati tényezők összességének
gyakoriságában bekövetkezett változásokkal; de csak mindkét nemben csak kevesebb mint 50%-ban magyarázzák
a koronáriabetegségek bekövetkeztének változását. (További nem ismert vagy nem vizsgált kockázati tényezők
szerepe?
• A koronáriabetegség okozta halálozás 10 éves trendje mutat-e összefüggést az orvosi ellátás változásának
ugyanezen időtartam alatt mutatott trendjével. (Az esemény előtt és után alkalmazható módszerek) ---- az akut
ellátás és a másodlagos prevenció változásával (javulásával) jelentősen csökkent mind a fatalitás, mind a
koronária-megbetegedés és halálozás előfordulása.
Közösségi (kvázi-kísérletes) vizsgálatok a koronáriabetegségek
kockázati tényezõinek csökkentésére
Stanford Három Közösség Vizsgálat (Stanford Three Community Study)

• 1972-ben indult, és arra szolgált bizonyítékkal, hogy a keringési betegségek szempontjából magas kockázatú
csoportoknál tömegközlési eszközök és személyes tanácsadás révén kedvező változásokat lehet elérni a
szívbetegségek kockázati tényezőinek előfordulására vonatkozóan.
Stanford Öt Város Projekt (Stanford Five City Project, FCP)

• közösségi egészségnevelési programok és a keringési betegségek kockázati tényezőinek, megbetegedések és a halálozások
csökkentése
• A program 1980 és 1986 között két észak-kaliforniai városban, mintegy 120 ezer lakos számára nyújtott egészségneveléssel
kapcsolatos információkat tömegközlési eszközök révén; ezen kívül a helyi lakosság bevonásával is szerveztek tömegkommunikációs
programokat, illetve személyes találkozáson alapuló egészségnevelési alkalmazkat. Kalifornia északi és középső részén három másik
város képezte a kontrollt.
• A projekt kezdete előtt (1979), befejeződésekor (1986), majd azt követően három évvel a városok 25-74 éves lakosai körében (1989)
vizsgálatok történtek az egészséggel kapcsolatos tudás és az egészségi állapot felmérésére.
• Az intervenciós városokban a nők szignifikánsan többet tudtak a keringési betegségekről, és körükben kisebb volt a koronária-
betegség kockázata, mint a kontroll városokban; a vérnyomás, összkoleszterin-szint, dohányzás, testtömegindex és a bármilyen okból
bekövetkező halálozás kockázata azonban nem volt szignifikánsan eltérő. A férfiaknál a szisztolés és diasztolés vérnyomás, valamint a
testtömegindex szignifikánsan alacsonyabb volt az intervenciós városokban a kontrollhoz képest.
Észak-Karélia Projekt (North Karelia Project)
1972-ben indult azzal a céllal, hogy Finnországnak ebben a keleti tartományában csökkenjen a keringési betegségek okozta halálozás gyakorisága.
• A programot a tartomány politikai vezetői és lakossága kezdeményezte, miután világossá vált számukra, hogy a keringési betegségek okozta, a
többi országhoz képest egyébként is igen magas finnországi halálozás a tartományban az országos átlagnál is magasabb.
• A program közösségi alapon szerveződött és zajlott. A projektet irányító, a tartományi fővárosban felállított hivatal szakértői – képzés, koordinálás,
értékelés
• védõnõt és orvost felkértek arra, hogy fordítson figyelmet betegeinek kockázati tényezőire és segítsen azokat módosítani; a falvak vezetői a projekt
segítőivé váltak; a munkahelyek számos program színtereként szolgáltak; országos tévéműsorok célzottan foglalkoztak a dohányzással és az
egészséggel kapcsolatos tudnivalókkal; a falvak és iskolák között koleszterinszint-csökkentő versenyeket szerveztek.
• ötévenként felmérték a különféle kockázati tényezők gyakoriságát. Az élelmiszeripar új, csökkentett zsírtartalmú húsáruk és tejtermékek, illetve
bizonyos csökkentett sótartalmú élelmiszereket állított elő és terjesztett el; az állattenyésztés visszaszorulásával előtérbe került a bogyós
gyümölcsök és egyéb növények termesztése.
• 1992-re 90%-ról 15%-ra csökkent; a zöldség- és gyümölcsfogyasztás 20 kg/fõrõl 1992-re 50 kg/fõre emelkedett. A dohányzás elterjedtsége
nagymértékben csökkent a férfiak körében, míg a nõk körében emelkedett.
• A keringési betegségek okozta halálozás a 35-64 éves férfiak körében 1992-re, a program utolsó évére igen jelentősen, 57%-kal csökkent.
Ugyanezen időszak alatt azonban a keringési betegségek okozta halálozás Finnország egészét tekintve is 52%-kal csökkent, tehát alig valamivel
maradt el az Észak-Karéliában észlelt javulástól. Megemlítendő azonban, hogy a daganatos halálozás a projekt 20 éve alatt jelentősen nagyobb
mértékben csökkent Észak-Karéliában, mint országosan.
• Az Észak-Karélia Projekt nagyban hozzájárult a CINDI projekt kialakításához; sikeres modellként szolgált más országok közösségi alapú
egészségfejlesztési programjai számára. Az Észak-Karélia Projekt által elért eredmények nagyságrendjét azonban a más országokban szervezett
hasonló projektek nem tudták megismételni.
Minnesota Egészséges Szív Program (Minnesota
Heart Health Program)
• Az 1980-1990 között, a vizsgálat célja, hogy a hosszú távú egyéni, kiscsoportos és közösségi beavatkozások miként
hatnak az egészségmagatartásra és a kockázati tényezőkre
• A program három USA (Minneapolis, Észak- és Dél-Dakota) városban került megvalósításra, amelyet három
referencia-várossal társítottak minden intervenciós közösségnek volt egy kontroll közösségi párja.
• Összesen négyszázezer, 30-74 éves férfi és nő. A programok közösségtől függően 5-6 évig tartottak.
• Az eredmények szerint a kockázatcsökkentésre irányuló akciók ismertsége az intervenciós közösségekben
lényegesen nagyobb volt, mint a kontroll csoportokban egy, illetve három év után; az ötödik és hatodik évben
azonban már nem.
• A szérum-koleszterinszint, illetve a vérnyomás populációs átlagértéke mind az intervenciós, mind a kontroll
közösségekben lényegében azonos mértékben csökkent; míg a testtömegindex átlagértéke mindenütt nőtt a
megfigyelési idő alatt. A program kezdete után 13 évvel végzett felmérés szerint a kockázati tényezők tekintetében
nem volt különbség az intervenciós és a kontroll közösségek között, kivéve a dohányzást nők körében, amely az
intervenciós közösségekben hosszú távon is alacsonyabb maradt a kontroll közösségekhez képest.
• A szívkoszorúér-betegség kockázata mind az intervenciós, mind a kontroll közösségekben csökkent; szignifikáns
különbség e tekintetben sem volt a két csoport közösségei között.
Randomizált kontrollált kísérletek a koronária-betegségek
legfontosabb kockázati tényezőinek egyidejű csökkentésére
Egészségügyi Világszervezet Gyárvizsgálat (WHO factory study)

• Belgium, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország és Nagy-Britannia 44 párba állított gyáraiban dolgozó, 40-59
éves férfiak képezték a célcsoportot, összesen mintegy 63 ezer fő.
• kardiovaszkuláris állapotfelmérés - magas kockázatú csoportokat hoztak létre.
• A kockázati tényezők csökkentésére általános kampányt szerveztek poszterek, szórólapok, személyre szóló levelek,
csoportmegbeszélések, a diétára, testmozgásra, dohányzásról való leszokásra vonatkozó életmód-tanácsadás
formájában. A magas kockázatúak ezen túlmenően egyéni tanácsadásban is részesültek, és időközönként
ellenőrizték az állapotukat; a magasvérnyomás-betegségben szenvedők gyógyszeres kezelést kaptak.
• Az intervenciós csoportban a kockázati tényezők közül a szisztolés vérnyomás 0,5; a diasztolés 0,3 Hgmm-rel volt
alacsonyabb; a dohányzás prevalenciája 0,03%-kal, a koleszterinszint 0,004 mmol/l-rel volt magasabb a
kontrollcsoporthoz képest a vizsgálat végén. Mivel a mintaválasztás nem volt teljesen random, szignifikancia-
próbát nem végeztek.
• Az összhalálozás és a koronária-betegség okozta halálozás kockázata nem csökkent szignifikánsan az intervenciós
csoportban a kontrollhoz képest.
Göteborg vizsgálat (Göteborg / Gothenburg study)
• 1970 és 1983 között

• célja a kardiovaszkuláris kockázati tényezők populációs szintű csökkentésének lehetőségének megvizsgálata,
illetve, hogy a programnak milyen hatása van a szívinfarktus és a stroke okozta megbetegedés és halálozás,
valamint az összhalálozás előfordulására.
• A vizsgálatba Göteborg város mintegy 30 ezer, 47-55 év közötti férfi lakosát vonták be, akik közül véletlenszerűen
10 ezret az intervenciós csoportba soroltak be. Az intervenciós csoportba soroltak és a kontroll csoport 2%-
a először szűrővizsgálaton vett részt.
• intervenciós csoport tagjainál rendszeresen ellenőrizték a vérnyomást, kiscsoportos diétás tanácsadásban
részesültek, illetve a dohányosokat dohányzásról leszoktató programba hívták.
• A tíz éves követés során a vérnyomás, a szérum-koleszterinszint és a dohányosok aránya is csökkent az
intervenciós csoportban, ez a csökkenés azonban a kontroll csoportban is bekövetkezett, és a két csoport között a
bekövetkezett változás nem volt szignifikánsan különböző. Az átlagosan 11,8 éves követés során nem találtak
statisztikailag jelentős különbséget a két csoport között a koronáriabetegség előfordulásában, a szélütés okozta
halálozásban és az összhalálozásban sem.
Oslo vizsgálat (Oslo study)
• A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy az emelkedett vér-lipidszint csökkentése diéta révén és
a dohányzás tartós elhagyása csökkenti-e a koronáriabetegség első előfordulását 40-50 éves
férfiakban.
• 1232, 40-49 éves, normotenzív, de koronáriabetegség szempontjából magas kockázatú férfit vontak be
az öt évig (1973-1978) tartó vizsgálatba, véletlenszerűen soroltak be az intervenciós vagy
kontrollcsoportba.
• Az intervenciós csoportban egyénenként diétakövetés és diétás tanácsadás történt, illetve a
dohányosok a leszokásra vonatkozó tanácsokat is kaptak. Az intervenciós csoport tagjait félévenként, a
kontrollcsoport tagjait évente vizsgálták, melynek részeként rögzítették a kardiovaszkuláris betegségre
utaló tüneteket, a testsúlyt, vérnyomást, szérum-koleszterinszintet, valamint EKG készült.
• Az intervenciós csoportban öt év után jelentősen, 17%-kal csökkent a koleszterinszint a csoport
kezdeti átlagához képest, és ez 13%-kal volt alacsonyabb, mint a kontrollcsoportban. A dohányzás
prevalenciája 45%-kal nagyobb mértékben csökkent az intervenciós csoportban a kontrollhoz képest.
Az intervenciós csoportban a kontrollhoz képest statisztikailag jelentős mértékben csökkent a halálos
és nem halálos szívinfarktus, valamint a hirtelen halál előfordulása is.
Több kockázati tényezõre irányuló intervenciós vizsgálat (Multiple Risk Factor Intervention Trial, MRFIT)
• Célja: milyen mértékben csökkenti a koronáriabetegség okozta halálozást egy olyan intervenciós
program, amely egyszerre több kockázati tényező befolyásolására törekszik.
• 1973-1982 között vizsgálatba több mint 12 ezer, 35-47 év közötti, magas kockázatú férfit vontak be,
akiket több mint 360 ezer, kardiovaszkuláris szűrővizsgálatra meghívott közül választottak ki.
• A résztvevőket véletlenszerűen intervenciós és kontrollcsoportba osztották; - évente hívták orvosi
vizsgálat. Az intervenciós csoport tagjai közül a dohányosok leszoktatásra vonatkozó egyéni
tanácsadásban és kiscsoportos foglalkozásokon vettek részt; a csoport minden tagja rendszeres
egyénre szabott diétás tanácsadásban részesült; a magasvérnyomásos páciensek gyógyszeres kezelést
kaptak. A legrövidebb követési idő 6 év, az átlagos követési idő 7 év volt.
• Eredmények:diasztolés vérnyomás, a dohányzás prevalenciája és a szérum-koleszterinszint is
szignifikánsan alacsonyabb volt az intervenciós csoportban a kontrollcsoporthoz képest a követési
periódus minden évében. A koronáriabetegségek okozta halálozás a hét éves követés végén azonban
nem volt szignifikánsan különböző a két csoport között; hasonlóképpen nem volt statisztikailag
jelentős különbség az összhalálozásban sem.
Oxcheck vizsgálat (oxcheck study)
• Az 1989-1992 között folytatott kísérlet célja az volt, hogy megvizsgálja az alapellátásban (körzetben)
dolgozó ápolónők által végzett egészségfelmérés és tanácsadás hatékonyságát a kardiovaszkuláris
kockázati tényezők csökkentésére a családorvosi körzetekben.
• A kísérlet több mint 11 000, 35-64 éves férfi és nõ bevonásával indult Nagy-Britannia Bedfordshire nevû
megyéjének öt városi körzetében. A résztvevõket háztartások szerint, véletlenszerűen sorolták be négy
vizsgálati csoportba a kockázati tényezők vizsgálata nélkül. Az intervenció (vizsgálat és tanácsadás) során
a részletes egyéni és családi anamnézis felvételére került sor, rögzítették a kliens táplálkozási, mozgási
és dohányzási szokásait, illetve legfontosabb paramétereit (testsúly, testmagasság, vérnyomás, szérum
koleszterin).
• Az adatok elemzése szerint az intervenciós csoportban a kockázati tényezők közül a szérum-koleszterin
és a vérnyomás szignifikánsan csökkent a kontrollhoz képest; a szérum-koleszterin csökkenés a nőknél
statisztikailag szignifikánsan nagyobb mértékű volt a férfiakhoz képest. A vérnyomás csökkenését a
kutatók nem a beavatkozásnak, hanem – egyéb tanulmányokban megfigyeltekhez hasonlóan – a
vizsgálat által kiváltott stresszhez való hozzászokásnak tulajdonították. A dohányzás gyakoriságában a
két csoport közt nem volt eltérés. A négy év alatt sem az összhalálozás, sem a koronária-halálozás
tekintetében nem volt különbség a két csoport között.
Szekunder Prevenció
• A szekunder prevenció az egyén vagy populáció egészségügyi problémáinak korai

stádiumban való felismerésére fókuszál, ezzel nagyobb esélyt ad a gyógyulásra,
megelőzi vagy lassítja a súlyosbodását, a betegség szövődményeit.
• Magas kockázati csoportokban, már a betegség gyanúját felvető jelek megjelenése
előtt saját vagy szakellátás által végzett vizsgálatokkal kell szűrni az esetlegesen
kezdődő vagy kialakult kórállapotot.
• A betegség, elváltozás azonosítása gyorsan kivitelezhető tesztek, vizsgálatok és egyéb
eljárások (pl. rizikófelmérés) alkalmazásával történik.
Kardiovaszkuláris kockázati tényezők felismerése, szűrése
• Dohányzás: a rendszeres dohányzás minden formája
• Mozgásszegény életmód: a sportolás és a rendszeres fizikai aktivitás hiánya.
• Egészségtelen táplálkozás: a szükségletet meghaladó energia-bevitel, a telített zsírok, a koleszterin és az egyszerű szénhidrátok
magas aránya az étrendben.
• Elhízás: túlsúlyosság
• Hipertónia: ≥135/85 Hgmm (automata) 140/90 Hgmm (higanyos mérő) értéket meghaladó vérnyomás
• Magas VNY kiemelt népegészségügyi probléma - számos betegség
• SZSZB megye 55-64 év
• 15%-ban sem a beteg sem az orvos nem tudott a hypertonia meglétéről
• Kezelt < nem kezelt
• Mo-on
• 80% ismert
• <60% kap kezelést
• <30% tekinthető kontrolláltnak
• Szakszerűen ellátott 15%

Tercier Prevenció
• Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a kardiológiai rehabilitáció egy komplex, multidiszciplináris
tevékenység, amelyek révén a kardiovaszkuláris eseményt elszenvedett betegek a legjobb egészségi-, fizikai-
, mentális- és szociális állapotba kerülhetnek, így visszanyerhetik társadalmi pozíciójukat és aktív
életvitelüket.
• A rehabilitáció egy igazán szerteágazó tudományág, ahol összehangolt csapat munkára van szükség a lehető
legkorábbi időponttól kezdve.
• A rehabilitáció
• fekvőbeteg osztályon,
• kardiológiai/szívsebészeti őrzőben, illetve
• szakambulancia keretein belül zajlik. A
A Kardiológiai Szakmai Konzílium irányelvei részletesen taglalják a rehabilitációt, illetve annak menetét.
• A korai mobilizációval nem csak trombembóliás betegségek kockázatát csökkentjük, hanem nagyban
hozzájárulunk a betegségtudat csökkentéséhez is.
• ha a beteg állapota stabil és nem áll fel semmilyen ezt akadályozó kontraindikáció (pl. szívritmuszavar).
• meg kell határozni a mozgás típusát, intenzitását és időtartamát.
• mentális egészség fejlesztés
• általában csoportos foglalkozás formájában történik, de olykor, egyéni terápia is kezdhető.
• interperszonális kapcsolatokat építenek
• számos fontos ismerethez jutnak például az egészséges életmódról, megelőzhető a betegek elmagányosodása is
• az egészségnevelés, amely több témával is foglalkozik:
• a dohányzás veszélyeivel,
• a megfelelő étkezéssel
• mozgással
• rekreációs tevékenységek fontosságával,
• a munkába való visszaállás előnyeivel,
• a szexuális tanácsadással.
Kötelező irodalom


102
Tételsor
1. CVD meghatározása, epidemiológiai jellemzői
2. ISZB meghatározása, jellemzői
3. ISZB kockázati tényezői
4. Lényeges lipidfrakciók, életmódi befolyásolás lehetőségei, célértékek, szűrés, csökkentés lehetőségei
5. A hypertónia meghatározása és értékeinek besorolása
6. A hypertónia kockázati tényezői
7. A hypertónia következményei
8. A hypertónia népegészségügyi súlya
9. A hypertónia korai felismerése, szűrése
10. A hypertónia nem gyógyszeres kezelésének szempontjai
11. Hypertónia esetén tennivalók az alapellátásban
12. A stroke meghatározása, jellemzői
13. A stroke kockázati tényezői
14. A megelőzés lehetőségei (primer, szekunder, tercier)
15. Ismertessen legalább három olyan projektet, melyek a keringési rendszerek visszaszorítását célozták (cél, beavatkozás, eredmények)
103
Táplálkozási ajánlások, a magyar táplálkozás jellemzői, a táplálkozási szokások
befolyásolásának lehetőségei.
1
Táplálkozás, mint kockázati tényező
• Legsúlyosabb teher:
• CVD-51%
• Daganatok-25%
• Elhízás, túlsúly
• DM
• Hypertonia
• Diszlipidaemia – érelmeszesedéshez vezető vérzsír koncentráció rendellenesség
• Mo-on halálozás ¾ részéért táplálkozással és életmóddal kapcsolatos
betegségek felelősek Idő előtti halálozás
túlzott:
• Zsiradék
• Telített zsír
elégtelen:
• Koleszterin
• Só
• Cukor - Élelmi rost
- Antioxidáns
• Elégtelen:
• Vas, kalcium, jód és fluorid, B-vitaminok, folsav, A-vitamin
• SZVÉ: -10 év (74,5 -2010)
1.Táplálkozási ismeretek elégtelensége,

2.Anyagi eszközök elégtelensége,
3.ET-ba beilleszthető élelmiszerek elégtelen választéka,
4.ET elveit nem alkalmazó közétkeztetés
• Európai Bizottságnak készült jelentés szerint Európában:
• 65> CVD halálozás több, mint 1/3-a táplálkozás eredetű
• Daganatok 30-40%-a lenne megelőzhető
• + megelőzhetők: osteoporosis, fogszuvasodás, fogágybetegségek

Alapfogalmak
• Tápanyagok: az életfolyamatokhoz szükséges energiát szolgáltató, kémiailag

meghatározott anyagok (zsírsavak, szénhidrátok, fehérjék, vitaminok, nyomelemek)
energiatartalmuk kalória
• Élelmi anyag: olyan nyersanyag, amelyből az élelmiszeripar vagy a konyhatechnika ételt

készít (gabona, gyümölcs…)
• Élelmiszer: kereskedelmi forgalomban kapható, táplálékként szolgáló nyersanyag vagy

késztermék (kenyér, cukor…)
• Étel: az élelmiszerek konyhatechnikai folyamatok során készült fogyasztható formája

A táplálék összetevőinek alapvető funkciói
• Fehérje – testszövetek növekedése, fenntartása

• CH – szervezet működése, fizikai tevékenység
• Zsír – energiaforrás
• Ásványi anyag, vitaminok – életfolyamatok szabályozása
• Víz – élet feltétele, tápanyagok hatékony felhasználása
• Az 5 alapvető tápanyagcsoport napi mennyisége egyénenként eltérő (nem, kor,

életmód)
• Jelenleg 40-re becsült, a szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyagok
csoportosítása:
• Energiaadók ( zsír, CH, feh)
• Építők (feh, ásványi sók)
• Szabályozók (vitaminok)
1.Makrotápanyagok – több gramm (CH-több 100g)

2.Mikrotápanyagok – milligramm, mikrogramm (Na, K 1-2-g)
• A szervezet E szükséglete
• alapanyagcseréből
energiaigényéből Tevődik össze
• munkavégzés
• fizikai aktivitás
• + termogenezis / növekedés / terhesség / szoptatás szükséglete.
• Szokásos fizikai aktivitás mellett az alapanyagcsere teszi ki az energiafelhasználás

nagyobb részét.
• Az alapanyagcsere a szervezet fenntartásához szükséges minimális E
mennyiség, amely
• teljes nyugalmi állapotban,
• 10-12 órával az utolsó étkezést követően,
• semleges külső hőmérsékleten,
• gyógyszeresen nem befolyásolt
személyben mérhető.
• függ: tt, tm, nem, kor, gesztációs állapot

Tápláltsági állapot felmérése
• A szervezet azon állapotára utal, amely a rendelkezésre álló tápanyagok

felhasználásának eredményeként alakul ki.
• táplálkozási problémák felismerése

• kezelések megtervezése
• Összetevők:
1. Étrendi anamnézis
2. Klinikai adatok
3. Antropometriai mérések
4. Biokémiai vizsgálatok
5. Orvosi-szociális-gazdasági adatok
• Értékelés célja:
1. Páciens jelenlegi/várható tápláltsági állapotának meghatározása
2. Jelenlegi/várható táplálkozási probléma okának meghatározása
3. Terápia megtervezéséhez szükséges adatok biztosítása
4. Terv a beteg táplálkozásához vagy táplálásához
Lakosság élelmiszer, tápanyag- és
energiafogyasztásának vizsgálata
Élelmiszer mérleg táblázatok
• Táplálékfogyasztás becslését teszi lehetővé az élelmiszer-felhasználás vizsgálata

• Az ország által megtermelt és importált élelmiszerek mennyiségéből kivonják az
exportált és a nem emberi fogyasztásra felhasznált élelmiszerek mennyiségét, és ebből
kiszámítják az egy lakosra eső élelmiszer- és tápanyag-felhasználást
• Nem tükrözi a ténylegesen elfogyasztott élelmiszerek ill. tápanyagok mennyiségét, a
rendelkezésre álló készleteket adja meg.
• A népesség különböző csoportjainak táplálkozásában levő különbségek sem mutathatók
ki
• Pontossága változó, az adott ország statisztikai adatbázisának megbízhatóságától függ
• Alkalmas az országra jellemző táplálkozási szokások bemutatására, a változások időbeli
követésére („egy főre jutó készletek”)
Lakosság élelmiszer, tápanyagfogyasztásának,
élelmiszerkiadásának követése
• Háztartási felmérések
• Feljegyzik a háztartásba kerülő élelmiszereket és azok mennyiségét egy meghatározott időn

keresztül
• A nem otthon fogyasztott élelmiszerek mennyiségét megbecsülik
• Előre szerkesztett kérdőív alapján is történhet

Egyéni táplálkozási felmérések
•Lakossági egészségfelmérések, epidemiológiai vizsgálatok céljából
•Segítségével megítélhető egyes populációk, csoportok táplálkozása
•Vizsgálható a táplálkozás és egészség ill. betegségek kialakulása közötti kapcsolat
•Értékelhető általa a táplálkozási intervenciós programok hatása
•24 órás visszaemlékezés;táplálkozási napló; élelmiszerfogyasztási-gyakorisági kérdőívek

Táplálkozási ajánlások I.
• Egészséges táplálkozás alapelvei:
• Minden esszenciális tápanyagból biztosítsuk a szükségleteknek megfelelő bevitelt, ne lépjük

túl
• A táplálék energiatartalma legyen az egyén fizikai aktivitásával arányos és biztosítsa a

kívánatos testsúlyt, azaz a testtömegindex 18,5- 25,0 közötti értékét
• Az energiát szolgáltató tápanyagok megfelelő arányban jussanak a szervezetbe

Táplálkozási ajánlások II.
• Minden főétkezés legyen komplett, azaz tartalmazza a különböző esszenciális és

energiát szolgáltató tápanyagokat
• A táplálék legyen fizikai, kémiai és biológiai szempontból biztonságos

Táplálkozási ajánlások III.
Ajánlott tápanyag beviteli értékek a táplálkozástól függő krónikus betegségek

megelőzésére
Tápanyag Cél (az össz. E %-a ill. az adott egység
szerint)
Össz. zsír 15-30%
Telített zsírsavak <10%
Telítetlen zsírsavak 6-10%
n-6 telítetlen 5-8%
n-3 telítetlen 1-2%
Transz-zsírsavak <1%
Egyszeresen telítetlen zsírsavak A különbség
Forrás: Ádány R. Megelőző orvostan és népegészségtan, saját szerkesztés
Táplálkozási ajánlások IV.
Ajánlott tápanyag beviteli értékek a táplálkozástól függő krónikus betegségek

megelőzésére
Tápanyag Cél (az össz. E %-a ill. az adott egység
szerint)
Össz. szénhidrát 55-75%
Szabad cukor (mono- és <10%
diszacharidok)
Fehérje 10-15%
Koleszterin <300 mg
Nátrium-klorid (nátrium) <5g/nap (<2g/nap)
Zöldség, gyümölcs ≥ 400 g/nap
Össz. étkezési rost >25 g/nap (élelmiszerből)
Forrás: Ádány R. Megelőző orvostan és népegészségtan, saját szerkesztés
•Gabonafélék
•Zöldségek
•Gyümölcsök
•Olajok,zsírok
•Tej, tejtermékek
•Hüvelyesek
Forrás: Ádány R. Megelőző orvostan és népegészségtan 2011.

Különböző zsírok és olajok százalékos zsírsav-összetétele
Zsiradéktípus
olívaolaj
repceolaj
földimogyoró-olaj
sertészsír
pálmaolaj
vaj
kukoricaolaj
lenmagolaj
napraforgóolaj
kókuszolaj
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
egyszeresen telítetlen telített ω6-többszörösen telítetlen ω3-többszörösen telítetlen
Forrás: Varjas T. A táplálkozás és a rák (előadás 2016.10.14), saját szerk.

A táplálkozási szokások átalakulása s
ennek hatásai az egészségre
- Fogyasztási szokások táplálkozási összetevői – nemzeti jólét
- Iparosodás, urbanizáció, gazdasági fejlődés, piaci globalizáció
- Nemzeti populációk táplálkozási szokásai
- Változik az élelmiszer felhozatal
- Változnak a táplálkozási szokások (gabonafélék, hüvelyesek stb. helyett készételek,

hozzáadott cukor, só, zsír stb. )
Kiválasztott európai országokra vonatkozó zöldség
és gyümölcsfogyasztás (átlag g/nap)
WHO:400 g/nap
European Food Safety Authority (2008). Concise Database summary statistics - Total population.
Available at: http://www.efsa.europa.eu/en/datexfoodcdb/datexfooddb.htm
A tejzsír fogyasztás a WHO európai régiójának
országaiban, 1998
0 10 20 30 40 50
Francia 24 20
Izland 24 13
Sájc 23 14
Finn 26 10
Auszt ria 21 11
Ír 24 8
Holland 26 5
Svéd 22 9
Német 16 15
Albánia 28 1
Belorus 17 12
Belgium- 16 13
Görög 26 3
Észt 16 13
Norvég 23 6
Egyesült - 21 7
Lengyel 17 10
Olasz 18 5
Románia 21 1
Cseh 12 9 Tejzsír
Mált a 20 0
Dánia 16 4
Let t 15 4 Vaj
P ort ugál 15 4
Ukrán 14 5
Szlovénia 16 2
Bulgária 18 1
Orosz 13 5
Szlovákia 12 6
Kirgiszt an 16 1
Spanyol 16 1
Kazakhszt an 15 1
T urkmeniszt an 11 5
Magyar 13 3
Macedonia 3 11
Israel 12 2
Üzbekiszt an 12 1
Horvat ho. 12 1
Lit vánia 8 5
Moldovai 12 1
Azerbajdzsán
Örmény
6 10 3 2
Tejzsír fogyasztás: magas koleszterinszint, CVD
A halhús elérhetősége a WHO európai
régiójának országaiban
0 50 100 150 200 250 300
Island
Portugal
Norvég
Spanyol
Málta
Finn
Hal 200g/hét/fő (csak 10% érik el)

Francia
Svéd
Görög
Dánia
Izrael
Csökkenti a szívizomzat
Olasz
Egyesült-Királyság
Orosz Federáció
ingerelhetőségét – hirtelen szívhalál

Belgium_Luxemburg
Észt
Svájc
Litvánia
kockázata csökken
Holland
Ír
Német
Lengyel
Ausztria
Lett
Cseh-Köztársaság
Ukrajna
Cink, vas, fehérje forrás – magasság
növ., anaemia megelőzése
Szlovénia
Szlovákia
Macedonia
Magyar
Kroácia
Bulgária
Kazahsztán
Georgia
Turkmenisztán
Albánia
Románia
Azerbajdzsán
Belorusz
Örmény
Moldáv Köztársaság
Kirgizisztán
Uzbegisztán
Vashiány I.
• A vas szerepet játszik:
• Oxigéntranszport-folyamatokban
• Oxidatív anyagcserében
• Sejtnövekedésben
• Felnőtt ember szervezete 3-4 g vasat tartalmaz

• 75%-a metabolikusan aktív vegyületekben
• 25%-a vasraktárak
Vashiány II.
• Vashiány: a szervezet vasraktárainak megfogyatkozása, kiürülése
• Vashiányos anémia: a szérum haemoglobin-koncentrációjának kritikus érték alá esése

Vashiány III.
• Gyakori táplálkozási hiánybetegség

• Emberiség egyharmada érintett, különösen nők, gyermekek
• Fejlődő országokban:
• Férfiak, nők, gyermekek, idősek 40-50%-a anémiás
• Fejlett országokban:
• Legveszélyeztetettebbek terhes nők, kisgyermekek ; anémia:20-30%
• Hazánkban vashiányos anémiában szenved

• Minden 5. reproduktív korban lévő nő
• Minden 3. kisgyermek
Vashiány IV.
• Veszélyeztettek:
• Gyors növekedésben lévők

• Vérveszteséget elszenvedők
• Húsféléket nem fogyasztók (vegetáriánusok)
• Kisgyermekek
• Fogamzóképes korú nők (!vérzészavarban szenvedők)
• Várandósok
Vashiány V.
Negatívan befolyásolja a vas felszívódását:
- Növényi élelmiszerekben található fitátok (teljeskiőrlésű gabonafélék, fényezetlen rizs,

hüvelyesek)
- Polifenolok (tea, kávé, kakaó, vörösbor)
- Oxalátok (sóska, spenót, rebarbara)
- Egyes növényi fehérjék (szója)
- Magas kalciumbevitel
Elősegítik a vas felszívódását:
- C-vitamin, hús, hal fogyasztás

- Fermentált élemiszerek (pl. savanyú káposzta)
Vashiány VI.
Tünetek:
- Nyálkahártya-, bőrelváltozások
- Immunfunkciók romlása, fertőző betegségekkel szembeni ellenállás csökken
- Gyakoriak a bőr- és nyálkahártya candidiasisok, enteritisek, hűléses megbetegedések
- Teljesítménycsökkenés (fizikai, szellemi)
- Gyermekek: csökken a koncentrálóképesség, figyelem, memória, tanulási képesség, romlik a
teljesítmény
Vashiány VII.
• Megelőzés:
• Helyes táplálkozás, változatos, kiegyensúlyozott, étrend
• Vas felszívódást elősegítő ételek fogyasztása (pl.: magas C-vitamin tartalmú gyümölcs,
gyümölcslé)
• Túladagolás!
• Vasfelszívódást gátlók kerülése , kontrollált fogyasztása ( pl.: tej, tejtermékek,tea)

Folsavhiány I.
• A folsav szintetikus formáját és a természetben előforduló folát mono- és poliglutamátokat
közös néven folátoknak nevezzük
• A folsav részt vesz a nukleinsavak és az aminosavak szintézisében
• Hiányában súlyos zavarok lépnek fel a homocisztein-metionin-anyagcserében, és károsodik a
sejtosztódás
• A folsavszükségletet jelentősen megnövelik sejtosztódás fokozódásával járó fiziológiás állapotok
(növekedés, terhesség, laktáció)
• Terhesség alatti folsavhiány:

• Velőcsőzáródási rendellenességek kockázatát
• Magzat növekedési retardációját
• Alacsony születési súly
Folsavhiány II.
• Folsav – szupplementáció
• Csökkenti a velőcsőzáródási rendelleneségek gyakoriságát
• Felnőttkorban csökkentheti a cardiovascularis betegségek előfordulását
• Folátban gazdag élelmiszerek:

• Máj
• Zöld leveles zöldségek
• Hüvelyesek
• Élesztőkivonat
• Szintetikus folsav hozzáadása egyes gabonakészítményekhez

Folsavhiány III.
• Folát szükséglet:
• Csecsemőknek napi 60–80 μg
• Gyermekeknek életkortól függően 160–400 μg
• Felnőtteknek 400 μg
• Fogamzóképes korban lévő -, terhes nőknek 600 μg/nap folátbevitel javasolt
• A laktáció alatt napi 500 μg fogyasztása javasolt

Fogbetegségek I.
Táplálkozás által jelentős mértékben befolyásolt fogbetegségek
• Fogszuvasodás (caries)
• alapvetően a szájüreg bakteriális flórájától, a cukorfogyasztás mértékétől függ, de a fogak
minősége, valamint a nyál mennyisége és minősége is befolyásolja
• Dentalis erozió:
• fogfelszín nem bakteriális pusztulása, ami rendszerint savas vegyhatású élelmiszerek
rendszeres fogyasztása során alakul ki
Fogbetegségek II.
DMF- index:
• A caries által okozott károsodások mértékének jellemzésére nemzetközileg elfogadott (decayed,
missing, filled – szuvas, hiányzó, tömött fogak)
• 5–7 éves gyermekekben a fejlett nyugati országokban 2 alatti, Magyarországon 4,5
• A 12 éves gyermekek DMF-indexe Nyugat-Európában csökkenő (Angliában pl. 1983-ban 3,1,
1997-re 1,1 volt), míg számos fejlődő országban növekvő tendenciát mutat
• 35–44 éves felnőttekben a DMF-indexet 14 fölött tartják magasnak
• Az idősek körében gyakori a teljes foghiány, Magyarországon a 65–74 évesek 27%-ának
egyetlen saját foga sincs
Fogbetegségek III.
• A fogak minőségét a csecsemőkori és korai gyermekkori táplálkozás is befolyásolja

• A fogszuvasodás kialakulását befolyásoló táplálkozási tényezők:
• a cukorfogyasztás (mono- és diszacharidok) mennyisége és gyakorisága
• a fluorbevitel
• nyálelválasztást befolyásoló élelmiszerek
• A fogszuvasodás ellen:
• gyermekek esetében a fluoridszupplementáció 20-40%-kal csökkenti a caries előfordulását
(1 mg/l fluoridtartalmú ivóvíz fogyasztása)
Fogbetegségek IV.
A fogszuvasodás ellen védőhatású:

• gyermekek esetében a fluoridszupplementáció 20-40%-kal csökkenti a caries előfordulását
(1 mg/l fluoridtartalmú ivóvíz fogyasztása)
• sajtfogyasztás
• teljes kiőrlésű gabonából készült sütőipari termékek -> több rágást igényelnek ->erősen
stimulálják a nyálelválasztást (földimogyoró és a rágógumi)
• nyers növényi élelmiszerek -foszfáttartalom
• feketetea-kivonatok növelik a plakkok fluoridkoncentrációját, ezáltal csökkentik a cukrok
cariogen hatását
• Cukorfogyasztás korlátozása! ≤ Energiabevitel 10%-a
DMF átlagos száma gyermekeknél az
Európai Régióban
DMF: decayed „szuvas”; missing „hiányzó”; filled „tömött”)
WHO cél 3-nál kisebb DMF az átlag populációban

A csípőtörések éves számának előrejelzése
1995-2050 között az EU-ban
2000
1500
nő
1000 f éri
total
500
0
95
00
10
20
30
40
50
19
20
20
20
20
20
20
További táplálkozással összefüggésbe hozható
betegségek I.
• Osteoporosis (D- vitamin hiány, elégtelen Ca fogyasztás)
• Daganatos betegségek
• Elhízás
• vastag és végbélrák
• Menopauza utáni emlőrák
• Hasnyálmirigyrák, veserák, nyelőcsőrák
• Túlzott alkoholfogyasztás (szájüreg-, garat-, gége-, nyelőcső-, máj-, vastag és végbél-,
emlődaganatok)
• Vörös húsok (marha-, birka-, sertéshús)- vastag és végbélrák
• Tartósított húskészítmények (sonka, szalámi, kolbász)- vastag és végbélrák
• Sózással tartósított és sós élelmiszerek- gyomorrák
• Nagyon forró ételek és italok fogyasztása
• Aflatoxinok (földimogyoró, kukorica, pisztácia)-májrák
További táplálkozással összefüggésbe
hozható betegségek II.
• Szív- és érrendszeri betegségek
• Kockázatuk csökkenthető
• bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztással,
• halfogyasztással (eikozapentaénsav és dokozahexaénsav)
• linolénsavban és káliumban gazdag növényi élelmiszerek bőséges fogyasztásával
• 2-es típusú diabetes mellitus

• Kockázata csökkenthető
• telített zsírok bevitelének korlátozásával
• élelmi rostok bevitelének növelésével
Védőhatással rendelkezők…
• Zöldség-, főzelék- és gyümölcsfogyasztás csökkentik a szájüreg-,a garat-, a gége, a nyelőcső-, a tüdő-, a

gyomor-, valamint a vastag és végbéldaganatok kockázatát
• A keresztesvirágúk (káposztafélék, retek, torma) vastag-és végbél- és a pajzsmirigyrák kockázatát
• A hagymafélék, paradicsom (jelentős flavonoid- és likopintartalom), citrusfélék gyomorrák kockázatát
• A zöldségekben és gyümölcsfélékben található karotinoidok tüdőrák kockázatát csökkentik, flavonoidok
• Teljes kiőrlésű gabonafélék, tej- vastag- és végbéldaganatok kialakulásának kockázatát csökkentik

Társadalmi egyenlőtlenségek és szegénység
DAFNE tanulmány (1990) – háztartás élelmiszer vásárlásait a különböző társadalmi-gazdasági

csoportoknál az iskolai végzettséget alapul véve (Belgium, Görög, Lengyel, Magyar)
Jelentős különbségek:
- alacsonyabb gazdasági csoportok több zsír, hús, cukor, de nem a legalacsonyabb gazdasági
csoportok
- magasabb képzettség több zöldség, gyümölcs

Az élelmiszer okozta betegségek trendje I.
Faktorok amelyek befolyásolják a számát és veszélyét az élelmiszer okozta betegségeknek:
- A patogén organizmusok változása, fokozódó rezisztenciája és új virulencia tulajdonságai
- Új analitikus technikák a korábban nem gyanús veszélyeztető anyagok kimutatására
- Új előállítási rendszerek, amelyek nagyobb tömegtermeléssel s hosszabb élelmiszer lánccal

járnak
- A környezetszennyezés, változó ökológia és klíma
- Új élelmiszer termékek, előállítási technikák, tartósító szerek, adalékok és csomagolás

Az élelmiszer okozta betegségek trendje II.
• Faktorok amelyek befolyásolják a számát és veszélyét az élelmiszer okozta betegségeknek:

- szociális állapotok változása, növekvő szegénység és szennyezés
- változások a populációk és subpopulációk egészségi státuszában
- étkezési szokások változása és nagyobb igény a minimálisan kezelt élelmiszerekre
- változó élelmiszer beszerzés, gyakoribb utcai árusoknál vásárlás, és otthonon kívüli

(éttermi) étkezés
- utazás, migráció és mozgása a patogént hordozóknak

- fokozódó élelmiszer kereskedelem, állati etetés és takarmányozás expozíciós veszélye is
növekszik
A betakarítástól a fogyasztásig felmerülő
problémák
- Nem megfelelő hőmérséklet (hűtés, főzés, újramelegítés, melegen tartás) 44%-ban felelős a
járványokért
- Függ a földrajzi helytől: Mediterrán országokban – hűtés nem megfelelő
- Északi országokban – nem megfelelő főzés, melegítés, melegen tartás
- Nem megfelelő alapanyag a járványok 20%-ért felelős

(kémiai, mikrobiológiai, gomba méreg)
- Nem megfelelő kezelés a járványok 14%-ért felelős
(higiénia, maradék újra felhasználása, nem megf. előállítás)
- Környezeti tényezők 13%-ban voltak felelősek
(személyes kontamináció, eszközök, nem megf. tárolás)
Élelmiszerfertőzések, - mérgezések kitörési helyei
Európában:
- Otthon az esetek 40%-a
- Éttermek, kávézók, más ellátást biztosító szolgáltató 22%
- Iskolák, óvodák, gyermekotthonok 9%
- Kórházak 3%
- Kiskereskedő boltok 2%
- Intézetek 1%
- Idősek otthona 1%
- Más egyéb helyek 22%
Összefüggés az alultápláltság és a
fertőzés között
Nem megfelelő étrend
Csökkent étvágy, tápanyag Súly csökkenés,

vesztés, malabsorbció, növekedésbeni visszamaradás,
megváltozott metabolizmus nem megfelelő immunitás,
nyálkahártya károsodás
Gyakoribb betegség
előfordulás,betegség komolysága,
időtartama növekszik
Táplálkozás és táplálék okozta fertőzések
terhei
- Világszerte 12 millió 5 év alatti gyermek/év haláleset, ezek 50%-a malnutrícióval társul

- Maga a fertőzés ronthatja a tápláltsági státuszt
- Csökkenti az élelmiszer bevitelt pl. hasi fájdalom, étvágytalanság, fájdalmas szájfekélyek
- Csökken az abszorpció pl. bélkárosodás
- Változnak a tápanyag szintek és szükséglet, pl. a fertőzés hatása és metabolizmus változása
miatt
- A betegség miatt nem tud élelmiszert termeli illetve pénzt keresni, hogy megvásárolja azt
- A tápanyagok direkt eltávolítása, pl. paraziták
Egyenlőtlenségek az élelmiszerbiztonságban I.
Az alacsony jövedelmű csoportok vagy országok különösen fogékonyak a következő veszélyekre:
1. A rossz minőségű étel vagy nem megfelelő szakértelemmel elkészített ételeket - alacsonyabb
ár - alacsony költségvetéssel rendelkező fogyasztókat vonzzák
2. A nem képzett élelmiszer eladó által eladott élelmiszer - mikrobiológiai szempontból csökkent
minőséget jelenthet
3. Az élelmiszerszállítás - fagyasztott ételek hazaszállítása probléma
4. Nem engedhetnek meg bizonyos higiénés tényezőket - hűtő, fagyasztó, rovar és rágcsáló biztos
tárolás, meleg illetve tiszta víz.
5. Nagyobb valószínűséggel használnak fel ételmaradékot
6. Csökkent az anyatejes táplálás - pótláshoz használt eszközök veszélyforrást jelentenek a
csecsemőre
Egyenlőtlenségek az élelmiszerbiztonságban II.
7. Rosszabb tápláltsági állapot
8.Kevesebb információ higiéniával illetve élelmiszerkezeléssel kapcsolatban - rizikó az infekciók

tekintetében, nagy valószínűséggel terjesztik embertársaikra és a háztartás más tagjaira a
betegséget
9. Akik az egészségügyi szolgáltatókhoz kisebb eséllyel vagy nem jutnak el, nem kapnak megfelelő
kezelést - betegség súlyosabb lehet - háztartás többi tagjára ill. a közösségre való átvitel
kockázata is nagyobb
10. Egyéb: urbanizáció, rossz infrastruktúra, az egy lakásra jutó személyek száma magas,
nagycsalád méret,
11. Analfabetizmus: nem értik meg az élelmiszereken szereplő információkat

Gazdagabb szociális rétegek problémái:
1. Külföldi utazások
2. Iparizált állattenyésztés (Salmonella, Campilobakter)
3.Mezőgazdasági gyakorlatok, vegyszerek használata elterjedtebb
4. A nem megfelelően hő kezelt ételek fogyasztása gyakoribb, általában bizonyos ételekre

vonatkoznak, mint csirke, kacsa ill. zöldségek egy részére
5. Lehetőség van az alacsony hőmérsékleten való tárolásra, un. frigophil mikroorganizmusok

jelentősége megemelkedett (mint Listeria és yersinia)
6. A gazdag országokban a régiók különböző importált betegségek nagyobb százalékban

fordulnak elő
Food security
- A társadalom minden tagja biztonságosan, elegendő mennyiségű és minőségű táplálékhoz

jusson hozzá, függetlenül a gazdasági és szociális helyzetétől, anélkül, hogy az élelmiszerek
biztonságán, minőségén rontana.
- Mindenki képes lesz fizikailag, gazdaságilag hozzáférjen annyi ételhez, amennyi szükséges az
aktív és egészséges élethez
Ez az elképzelés a következő elvek alapján áll össze:

- A technológia és a technika amellyel az ételek ki vannak osztva az fenn tarható hosszútávon,
vagy sem
- Az étel termelése és fogyasztása biztosítva van-e, irányítva vannak-e a szociális hálózatokon és
értékeken keresztül, és morálisan és etikusan vannak-e bevezetve.
- Mindenki számára biztosított a táplálékhoz való hozzáférés.
- A táplálék elég tápláló és a személy számára kulturálisan elfogadható
- Az élelmiszer olyan módon elérhető, hogy fenntartja az emberi méltóságot
Food security
XX. században XXI. Században Élelmiszer biztosítás

Élelmiszer biztosítás 1. Fenntartó előállítási módszerek:-
- Bőséges élelmiszer ellátás csökkentett ráfordítás- ökológiailag
- sok termelés érzékeny termelés
- bőséges globális kereskedelem 2. Az élelmiszer veszélyek rizikójának
csökkentése
- javultak a termelési és feldolgozási 3. A termelés meg kell, hogy feleljen a
technikák diétás szükségleteknek
Élelmezés biztosítás 4. Egyenlőbb hozzáférés az
Népegészségügyi célpontok élelmiszerekhez
Egészséges üzenetek oktatása 5. A félrevezető üzenetek kontrollja
A megelőzés lehetőségei
A Magyarországi reprezentatív vizsgálatok eredményei – lásd. Népegészségtan anyag
• 1.Kormányzati szintű élelmezés- és táplálkozáspolitika

• 2.Tudományosan megalapozott ajánlások és cselekvési tervek
• 3.Egészségnevelési programok
1. Kormányzati szintű élelmezés- és
táplálkozáspolitika
- Szelektív árpolitika az egészséges táplálkozással összhangban
- Árszabályozás
- Reklámtevékenység
- Egészséges választék, mely elérhető és vonzó legyen
- Összetevők feltüntetése a címkén
- Egészségfejlesztő programok kidolgozása

Hollandiai „Egészséges táplálkozás” program
- „Zsírfigyelő” projekt
- Ösztönzés, hogy egészségesebb termékek jelenjenek meg a piacokon
- Figyelembe venni a helyes táplálkozás kritériumait
- Eredmény: telített zsírok fogyasztása csökkent (16,4-ről 14,1%-ra esett vissza 1987 és 1992
között)
a magas koleszterinszint előfordulási aránya csökkent 6%-kal (1987-1995 között)
Árszabályozás
French és társai kimutatták:

- Automatában alacsony zsírtartalmú ropogtatnivalók ára 3 héten át alacsonyabb volt
fogyasztásuk megduplázódott
- Vendéglőben zöldségek, gyümölcsök ára 50%-kal csökkent
a fogyasztás háromszorosra nőtt
Lengyelország: állati zsírok ártámogatása megszűnt 1986-1990 között 23%-os volt a csökkenés a
fogyasztásban
A Magyarországi reprezentatív vizsgálatok eredményei – lásd. Népegészségtan anyag

2. Tudományosan megalapozott ajánlások és
cselekvési tervek
- Követésétől az egészséges táplálkozási szokások fokozatos térhódítása, és a helytelen

táplálkozással összefüggő idült betegségek mérséklődése várható
- 1998: „Ép szív”program
Egyéb:
- Észak-karéliai projekt
- Stanford-i Szívbetegség Prevenciós Program
- Minnesota-i Szívegészség Program (1980-1993)
- Német Szívérrendszeri Prevenciós Tanulmány
Kelet-Finnország, Észak-Karélia 1972,
megelőzési program
- Alacsony zsírtartalmú margarin kifejlesztése (koleszterin csökkentő repceolaj)

- Termékek zsír és sótartalmának feltüntetése
- Iskolák, katonák étkeztetése1972-1997 között:
növényi eredetű élelmiszerek fogyasztása háromszorosára, halfogyasztás kétszeresére nő
csökkent a teljes zsírtartalmú tehéntej fogyasztása
növényi eredetű főzőolaj felváltotta a vajat
A 35-59 éves korú észak-karéliai nők és férfiak zsíros és fölözött tej
fogyasztásának arányai százalékban kifejezve, 1972-ben és1997-ben
90 25
80
20
70
% 60
15
50 %
40
10
30
20 5
10
0 0
f érf i (1972) nő (1972) f érf i (1997) nő (1997) f érf i (1972) nő (1972) f érf i (1997) nő (1997)
A 35-59 éves korú, észak-karéliai férfiak és nők vaj és növényi olaj fogyasztása százalékban kifejezve,
1972-ben és 1997-ben
90 40
80 35
70
30
60
25
50
40 20
30 15
20 10
10 5
0 0
f érf i (1972) nő (1972) f érf i (1997) nő (1997) f érf i (1972) nő (1972) f érf i (1997) nő (1997)

3. Egészségnevelési programok
- A népesség táplálkozási kultúráját befolyásoló
- Egészséges táplálkozási szokásokat népszerűsítő
Helyei:
- Iskola
- Munkahely
- Élelmiszerüzletek
- Éttermek
Iskolai programok
- Készségek átadása
- Társadalmi támogatás nyújtása
- Környezet megerősítő segédlete
- Itt minden gyermek és serdülőkorú elérhető

- Lehetőséget kínál az egészséges táplálkozás gyakorlati alkalmazására (iskolai étkezde)
- Megfigyelhető az iskolás társaktól származó egészséges táplálkozás elleni nyomás
- Szakképzett személyzet áll rendelkezésre
- Képzést kapnak a szülők is

Munkahelyi programok
- A készségekre
- A környezeti, társadalmi támogatásra helyezik a
- A felszolgálásra hangsúlyt
- Kockázati tényezők bemutatására
- EVSz 1970 (80 európai gyár) Európai Együttműködési Kísérlet a szívkoszorú-érrendszeri

megbetegedések Multifaktoriális Prevenciójáért
- Eredményei: - dohányzás csökk.2%
- se-koleszterin csökk.0,5%
- magas vérnyomás csökk. 1,5%
- halálos szívkoszorú-érrendszeri megb.csökk.7%
- nem halálos 15%
- teljes halálozási ráta 5%-os visszaesés
Szakmailag megalapozott ajánlásokkal ösztönözni a
lakosságot
- Zsírfogyasztás csökkentése, hogy a napi energiabevitel nem több, mint 30%-át, de nem
kevesebb, mint 15%-át fedezze
- Több telítetlen és kevesebb telített zsírsavat tartalmazó étel fogyasztása, ezek aránya 0,45
legyen
- A telített zsírsavak felvétele ne haladja meg az összenergia 10%-át
- A napi koleszterin bevitel max.300 mg legyen
- A nagy molekulájú, összetett szénhidrátok fogyasztását növeljék, hogy az elérje a teljes energia
bevitel 50%-át
Ajánlások személyes tanácsadás formájában
- Ezt úgy kell megtenni, hogy ez megfeleljen az ajánlásokban meghatározott

tudományos szempontoknak
- Közérthető legyen
- Egyértelmű legyen (db, tányér…)
- Kérdésekre biztosított idő
Az egészségtelen táplálkozás és az egészségkárosodás kapcsolatának tudatosítása
- Az emberek tisztában legyenek azzal, hogy milyen táplálkozási hiba milyen betegségeket
okoz
Táplálkozási stratégiák
Kedvezőbb összetételű élelmiszer kínálat

- élelmiszerek termelését befolyásolni
- étkeztetési formák fejlesztése
- élelmiszer segélyek szegényeknek
Oktatási, tájékoztatási stratégia
- gyermekek oktatása
- korrekt hirdetés felnőtteknek
- megfelelő termékcímkézés
táplálkozási szakemberek képzése
Kutatás
- táplálkozási surveillance
- veszélyeztetett csoportok felkutatása
Táplálkozási Testület
- koordinációs szerep
Köszönöm a figyelmet!
74
Kötelező irodalom


75
Tételsor
1. Alapfogalmak
2. A táplálék összetevőinek alapvető funkciói
3. Tápláltsági állapot felmérése összetevői, értékelés célja
4. A táplálkozással kapcsolatos gyakoribb vizsgálati lehetőségek
5. Táplálkozási ajánlások
6. Zöldség, gyümölcs, halfogyasztás jellemzői
7. Vashiány és folsav hiány
8. Foghiány jellemzői és annak problémája
9. Élelmiszer okozta betegségek trendje
10. A betakarítástól a fogyasztásig felmerülő problémák
11. Táplálkozással kapcsolatos fertőzések terhe
12. Egyenlőtlenség az ételbiztonságban
13. Food security elvei
76
Elhízás, Mozgásszegénység
1
Az elhízás és típusai
WHO: Kóros vagy túlzott mennyiségű zsír felhalmozódása, mely káros az egészségre
Elhízott: akiknek a testtömege 20%-al nagyobb, mint az azonos korú, nemű és magasságú társaik átlaga és ez a
zsírszövet mennyiségének a növekedéséből származik.
(újabb definíció szerint a 30 feletti BMI esetén)
• „takarékos genotípus”
• Hyperplasias típus: már gyermekkorban észlelhető, egész életén át kíséri – az elhízás az egész testre kiterjed
• Hypertrophiás – kifejezett formáját 40 éves kor körül éri el, férfiakon főleg hasra, nőkön a csípőre, combra
lokalizálva.
Tápláltsági állapot mérése
1. Testtömeg (body mass) index (BMI) meghatározás

BMI = testtömeg (kg) / testmagasság2 (m2)
2. Broca-index = (testsúly (kg) /testmagasság (cm) – 100)*100

normál érték: 80-107%
3. derék/csípő hányados = haskörfogat (cm)/csípőkörfogat (cm)
WHR=wait-hip ratio normál érték: férfiak –>1 nők 0,85
4. A test zsírtartalmának meghatározása (bőrredőmérés alapján becsült)
Haskörfogat (cm)
Centrális
Distális
(Lokalizált)
férfi 94 férfi 102

nő 80 nő 88
növekvő kockázat nagy kockázat
Bőrredő vastagság mérése
Gyermekek BMI értékének meghatározása
BMI értékei
Forrás:www.upload.wikimwdia.org
Adott életkorhoz és magassághoz tartozó BMI értékek 1.
Adott életkorhoz és magassághoz tartozó BMI értékek 2.
BMI-értékhatárok és kockázati szintjei
18,5 alatt Kifejezett soványság hiánybetegségek
18,5-24,9 Normál
25-29,9 túlsúly Csekély kockázat Tartósan 27

felett fokozza a kockázatot
30-34,9 Enyhe, I. fokú elhízás mérsékelt kockázat
30-39,9 Középsúlyos, II. fokú nagy kockázat

elhízás
40 felett Súlyos, III. fokú elhízás Kifejezetten nagy kockázat

Elhízást elősegítő tényezők 1.
1. Öröklődés
- együtt növekvő egypetéjű ikrek testtömege 1% tér el
- különböző családoknál felnövő ikerpároknál 3% különbség
- két normális testtömegű szülőnél 10% az esély arra, hogy a gyermek kövér lesz
- ha egyik szülő kövér 50%, mindkét szülő kövér 80%
1.Vásárlőerő növekedése
2.Nők munkavállalása - csökken az otthoni ételkészítés gyakorisága - zsírban, cukorban
gazdag, finomított élelmiszerkészítmények fogyasztása nőtt
3.Családok anyagi helyzete javul
4.Csökken a fizikai aktivitás - tv, videó, számítógép elterjedése - munkafolyamatok
gépesítése (munkahelyen és háztartásban)
Mozgásszegény életmód segíti elő az elhízást?
Az elhízottak húzódoznak a fizikai aktivitástól?
5. Obesogén (elhízást elősegítő) környezet
6. Túlzott energiafelvétel – 30% feletti zsíradék

- fokozott energiafelvétel – elhízás?
- energiaraktározás szabályozásának zavara?
(külső körülmények, belső szabályozás változásaitól függően változhat, különösen kritikus az első 6 év.)
- rossz napi ritmus
7. Mozgásszegény életmód
mozgásszegénység – elhízás
elhízás – mozgásszegény életmód
8. Jelentős lelki események (bánat, elkeseredés, életuntság) fokozott táplálékfelvétel
Az elhízás, mint kockázati tényező
(következmények) 1.
1. A fiatal korban kialakult túlsúlyosság nagy valószínűséggel felnőtt korban is megmarad

2. Másodlagos pszichoszociális következmények (kortárs közösségekből, programokból való kirekesztetttség,
alacsony önértékelés)
3. Negatív társadalmi megítélés
4. Rontja a fizikai állóképességet, egyéni életkilátást
5 kg súlytöbblet 8%-kal
Növeli a 40-50 év közötti
13,5 kg 28%-kal férfiak idő előtti
22,5 kg 56%-kal halálozását
40,5 kg 116%-kal
(következmények) 3.
11. +10 kg
• +6,5 Hgmm systolés VNY emelkedés
• +0,3 mmol/l összkoleszterin emelkedés
• +0,11 mmol/l éhgyomri VC szint emelkedés
12. Nehézlégzés, alvási apnoe (30*gyakoribb)
13. Mycosis (gombás fertőzések)
14. Inkontinencia
15. Műtéti szövődmény, lassabb sebgyógyulás

(következmények) 4. Elhízás és a reproduktív egészség
A reproduktív korban lévő nők kb. 10%-a küzd súlyproblémákkal
• A 35 BMI feletti nők 73%-ának nincs rendszeres peteérése
• Számos elhízással járó endokrin kórképben zavart a menstruációs ciklus

Elhízás 
daganatos megbetegedések
Férfi Nő
Nyelőcső +51% Nyelőcső +51%
Pajzsmirigy +33% Epehólyag, méh +59%
Vastagbél, vese +24% Vese +9%

Elhízás  egyéb megbetegedések
Gyomor-bélrendszeri:
• májzsírosodás
• epekő
• rekeszsérv
• reflux
Mozgásszervi:
• térd
• csípő
• gerinc
• Lúdtalp
Légzőszervi:
• alvási apnoe
Idegrendszer:
• depresszió
Népegészségügyi súly 1.
• 1,4 milliárd túlsúlyos (overweight), 0,5 milliárd elhízott felnőtt (obesity) – 2008
• 2,8 millióan haláleset/év elhízás miatt
• 1980-2008 között megduplázódott
• 40 millió óvodáskorú túlsúlyos (2008)
• Gyermekkori elhízás a legsúlyosabb közegésségügyi probléma a 21. században

(nagyobb a valószínűsége a felnőttkori elhízásnak és a kapcsolódó betegségeknek – fiatalabb korban jelentkeznek – korai halálozás,
rokkantság)
Népegészségügyi súly 1.
• Dohányzás után a leggyakoribb megelőzhető rizikófaktor

• Fejlett országokban gyakoribb
(pl. USA: 55% túlsúlyos, 25% elhízott; UK: 16% elhízott)
• Európában a 20-65 év közötti népesség egyharmada vagy egynegyede 27 körüli BMI-vel rendelkezik
• USA: az elhízás gyakoribb a fehér, mint a néger férfiaknál, a nőknél fordított
• A társadalmi hierarchia magasabb szintjén az elhízottak aránya kevesebb
• Alacsonyabb gazdasági kategóriában tartozók, alacsony iskolai végzettség
• USA pl. 170 000 gyorsétterem, 3 000 000 üdítőital automata
• Az étkezések mindössze 38% otthon (USA)
• Felnőttek 75%, gyermekek 91% naponta fogyaszt valamilyen snackételt (UK)
Országos táplálkozás és tápláltsági állapot felmérés 2009
Serdülőkori elhízás (HBSC)
HBSC 2010
(megvalósult mintanagyság 8096 fő, 5- 7- 9-11. évfolyam)
• A fiatalok 29,2%-a soha nem reggelizik rendesen hétköznapokon

• 13% azoknak az aránya, akik még heti gyakorisággal sem esznek gyümölcsöt
• Üdítőitalt 31,7%-uk, édességet pedig 16,9%-uk ritkábban mint hetente
fogyaszt
(Forrás: HBSC 2010)
• 2010-ben több mint 43 millió 5 év alatti gyermek túlsúlyos volt
• Aki serdülő kora előtt elhízott, annál ez 60%-os valószínűséggel felnőtt korára
is megmarad, magával hordozva az alábbi kockázatokat:
• CVD
• 2-es típusú DM
• Ortopédiai elváltozások
• Mentális problémák
A túlsúly és elhízás megelőzése, kezelése 1.
I. Támogató környezet és közösség alapvető az emberek döntéseinek, választásának

alakításában és az elhízás megelőzésében, kezelésében
Egyéni felelősség kérdése??? Hozzáférés az egészséges életvitelhez!!
II. A gyerekek döntéseit, az étrendben és a fizikai aktivitásban befolyásolja az őket
körülvevő környezet.
Politika, mezőgazdaság, közlekedés, várostervezés, környezetvédelem, oktatás, élelmiszer feldolgozás- és forgalmazás,
marketing
III. Az egészséges étrend

Az ember képes: 1. fenntartani az egészséges testsúlyt, 2. korlátozni a zsírbevitelt (telített zsírok helyett a telítetlen
fogyasztása), 3. növelni a gyümölcs-, zöldség-, hüvelyesek-, teljes-kiőrlésű gabona- és diófélék bevitelét, 4. korlátozni a
bevitt cukor és só mennyiségét.
IV. Fizikai aktivitás
(Lásd. Testmozgással kapcsolatos ppt)
V. Action Plan for the Global Strategy for the Prevention and Control of Noncommunicable
Diseases
A globális elhízás-járvány megfékezéséhez populációs alapú, multiszektorális, multidiszciplináris és kulturálisan releváns
megközelítést igényel. A terv olyan ütemtervet biztosít, amely támogatja-e problémák kezelését, megelőzését többek
között az elhízással kapcsolatban is.
http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/94384/1/9789241506236_eng.pdf
Action Plan for the Global Strategy for the Prevention and
Control of Noncommunicable Diseases 1.
Action Plan for the Global Strategy for the Prevention and
Control of Noncommunicable Diseases 2.
2011. évi CIII. törvény
A népegészségügyi termékadóról
Az Országgyűlés a népegészségügyileg nem hasznos élelmiszerek fogyasztásának

visszaszorítása és az egészséges táplálkozás előmozdítása, valamint az egészségügyi
szolgáltatások, különösen a népegészségügyi célú programok finanszírozásának javítása
érdekében a népegészségügyi termékadó fizetésének a kötelezettségéről a következő
törvényt alkotja….
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100103.TV
Törvény néhány eleme
• előrecsomagolt termékként forgalomba hozott:hozzáadott cukrot tartalmazó, 8g/100ml, kevesebb mint 25% gyümölcs,
illetve zöldséghányadot tartalmazó nektárok, gyümölcslevek és zöldséglevek, szörpök, metil-xantint tartalmaz,
• taurint tartalmaz, hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 25 gr/100 gramm mennyiséget,
• gabona, burgonya vagy olajos magvak felhasználásával készült, sütött, extrudált vagy pörkölt, ízesített és azonnali
fogyasztásra alkalmas termék, ha sótartalma meghaladja az 1-5 gr/100 gr (sós snack)
• ízesített sör, alkoholos frissítő
• lekvár hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 35 gramm cukor/100 gramm mennyiség
Tételsor
1. Az elhízás fogalma
2. Az elhízás formái és típusai
3. A tápláltsági állapot mérésének lehetőségei
4. A haskörfogat normál és kóros tartományai
5. Az elhízást elősegítő faktorok
6. Az elhízás kockázati tényezői
7. Az elhízás mint kockázati tényező
8. Jellemezze a felnőtt lakosság elhízással, túlsúllyal kapcsolatos állapotát (BMI – túlsúly arány; haskörfogat – kóros arány a népesség körében; ff és nők közötti különbségek)
9. Jellemezze a serdülők körében a túlsúly problémáját (HBSC adatok alapján)
10. A túlsúly és az elhízás megelőzésének és kezelésének 5 pontja
46
Népegészségtan – 7. hét
MOZGÁSSZEGÉNYSÉG
Mozgásszegénység
47
Alapfogalmak
• Fizikai aktivitás: Minden testmozgás, ami energia felhasználással jár. Magába foglalja a napi rutin
tevékenységeket is, mint a háztartási munkák, vásárlás, gyaloglás, kerékpározás, lépcsőzés stb.
• Testmozgás: Tervezett és strukturált ismétlődő mozdulatok a fitnesz és az egészség javítása érdekében.
Olyan tevékenységeket foglal magába, mint pl. tempós séta, kerékpározás, aerobik, tánc, aktív hobbi
(kertészkedés, vagy versenysport).
• Sport: Fizikai aktivitás, mely magába foglalja a szabályok szerinti strukturált versenykörülményeket. Sok
európai országban a kifejezést használják az összes testmozgás és szabadidős fizikai aktivitásra.
• Fizikai fitnesz: Olyan tulajdonságok sora, mint a kitartás, mobilitás és erő melyek kapcsolódnak a fizikai
aktivitás elvégzésének képességéhez.
• (http://www.eufic.org/article/en/page/BARCHIVE/expid/basics-physical-activity/)
Alapfogalmak
• Mérsékelt intenzitású fizikai aktivitás: relatív skálán egyénre szabottan általában 5 vagy 6-os
fokozatot jelent egy 0-10 skálán.
• Erőteljes intenzitású fizikai aktivitás: az egyén személyes kapacitása alapján 7-8 egy 0-10 skálán.
• Aerob tevékenység: más néven állóképesség/kitartás aktivitás, javítja a szív teljesítőképességét,
például: tempós séta, futás, kerékpározás, ugráló kötelezés, úszás.
(http://www.cdc.gov/physicalactivity/everyone/glossary/index.html#mod-intensity)
A testedzés védő hatása
• 50%-al csökkenti az ischémiás szívbetegség, kisebb mértékben az agyvérzés kockázatát
• 30%-al csökkenti a magas-vérnyomás kialakulásának kockázatát
• Növeli a HDL szintjét, csökkenti az LDL szintjét
• Energiaegyensúly javítása – 50%-al csökken az elhízás kockázata
• Vércukor szint csökken, glükóz tolerancia növekszik
20-30%-al csökkenti a II. típusú diabetes kockázatát
• Védőhatás a menopausa utáni csontritkulással szemben
• Növeli a fibrinolitikus aktivitást, csökkenti a VII. faktor aktivitást – trombózis megelőzés
• Javul a fizikai edzettségi állapot, stresszkezelés, fáradság leküzdése
• 25-50% kisebb esély az öregkori mozgáskorlátozottságra
• 50%-al kisebb aerobkapacitás csökkenés – 10-20 év önálló életév nyereség
• 40-50% colorectalis carcinoma rizikó csökkenés
További hatások
• Dianamikus vagy aerob testedzési formák

• Edzett szervezet – nő a szívizom kontrakció ereje – vérellátása fokozódik
• Tüdő vitalkapacitásának növekedés – fokozott O2 felvétel, CO2 leadás
• Neuromuscularis koordináció javulása – csökken a munkavégzéshez szükséges idő, nő a
munkafolyamatok pontossága, minősége
• Fokozódik a HDL, nátriuretikus faktor, az endorfin, a komplementfaktorok, fagocitozist serkentő
anyagok mennyisége
• Csökken a glükoz, inzulin, katekolaminok és az LDL koncentráció
• Kevéssé bizonyított: az edzett szervezet lelkileg kiegyensúlyozottabb
Ajánlások
• A 18-64 éves korosztálynak ajánlott, legalább 150 perc mérsékelt intenzitású aerob testmozgást hetente (0-10 skálán 5-6 fokozatú) vagy
legalább 75 perc élénk intenzitású aerob testmozgást (0-10 skálán 7-8 fokozatú), vagy azzal egyenértékű kombinációja mérsékelt és
erőteljes intenzitású tevékenységnek.
• Aerob aktivitást egyszerre legalább 10 percig kell fenntartani alkalmanként.
• További egészségügyi előnyök érdekében ajánlott a mérsékelt intenzitású aerob testmozgást heti 300 percre, illetve az élénk intenzitású
aerob testmozgás 150 percre növelése, vagy azzal egyenértékű kombinációja a mérsékelt és erőteljes intenzitású tevékenységnek.
• Izomerősítést a nagy izomcsoportokat érintve ajánlott hetente 2 vagy több napon.
(http://whqlibdoc.who.int/publications/2010/9789241599979_eng.pdf?ua=1)
• „Mindenki számára egy kevés aktivitás is jobb, mint a semmi. A fizikai aktivitás
szinte mindenki számára biztonságos és az egészségi előnyei messze felülmúlják
a kockázatot.” (2008 Physical activity Guide for America)
• Népegészségügyi súly
(fizikai aktivitás – inaktivitás)
• A WHO (2000) európai régió populációjának több mint a fele nem végez az egészség
megtartásához optimális fizikai aktivitást.
• A 11, 13 és 15 évesek közül csak 34% felelt meg az érvényes ajánlás szintjének. A
• fiúk 65%-ban, a lányok 47%-ban vettek részt VPA aktivitásban kétszer vagy többször hetente,
ugyanakkor a fiúk 80%-a és a lányok 63%-a vett részt legalább heti 2 vagy több órán át. Az egyes
országok közötti relatív
• hasonlóak az európai országokéihoz. A 11 éves korcsoportban például a francia lányok 11%-os, a
fiúk 25%-os részvételi értékeket mutattak. A legaktívabbak között voltak az írek, a lányok 51%-os és
a fiúk 61%-os arányaival. A magyar minta Aszmann
szerk., 2003) rangsor szerint a 21. helyezett a 41 ország között 11 éves (lányok 19%,
• fiúk 28%) és 15 éves korban (lányok 11% fiúk 19%), míg a 15. helyezett 13 éves korban (lányok 13%
és fiúk 29%). Az adatokból kitűnik, hogy a magyar fiúk is aktívabbak a lányoknál, valamint jelentős
az életkorral járó csökkenés is. Az életkorral együtt járó csökkenés a középiskolai évekre is jellemző.
Fiatalok fizikai aktivitása /inaktivitása
Mérése (HBSC):
• Elegendő a fizikai aktivitás, ha minden nap mozgott legalább mérsékelt intenzitással, legalább 60 percet a
tanuló (STRONG és mtsai, 2005),
• közel elegendőnek, ha legalább 5 napon végzett testmozgást a kérdezést megelőző héten,
• kevés, ha ez 3-4 napon jellemző
• nagyon kevés, ha ez legfeljebb 2 napon fordult elő
HBSC, 2010
A 15 éves korcsoportban hetente kétszer vagy többször
sportolók az európai régióban (%)
Észak Ír
Austria
Skócia
Német
Wales
Svájc
Ír
Anglia
Belgium
Francia
Észt
Litvánia
lányok
Lett
Cseh Köztársaság fiúk
Lengyel
Magyar
Görög
Portugal
Izrael
Orosz Federáció
Finn
Norvég
Svéd
Dánia
Dánia (Grönland)
0 20 40 60 80 100
Felnőtt lakosság fizikai aktivitása
Az ELEF kutatás adatai szerint a felnőtt lakosság

49,7% - egyáltalán nem végez intenzív testmozgást
33,4% - még mérsékelt testmozgást sem
21% nem is gyalogol még napi tíz percen keresztül sem!!
Testedzés gyakorisága és az azt befolyásoló tényezők
• Család alacsony társadalmi gazdasági státusza (Nagy-Britannia, Németország)

• Család alacsony iskolázottsága, napi több óra tévénézés, édesség, készétel fogyasztás
(Németország, 5-7 évesek)
• Felnőttek EU-ban 32% nem végez sport-tevékenységet
• Déli országokban kevesebb mozgás
• Munkanélküliség, képzetlen kétkezi munkások
• 14 év felettiek 43% aktív testmozgás, 16% sportol (Magyarország, Tárki, 1998)
• 11-16 év közöttiek: 12% heti 5 tornaóra
20% heti 3 órában sem
Változó környezet, technikai fejlődés
XX. sz. elején az ipar és mezőgazdaság energiaszükségletének 30%-a emberi munka, ma 1%
Testtömegnövekedés
Izomatrophia
Rossz kapillarizáció
Hipokinetikus
Csökkent vitalkapacitás
syndroma
Magas plazmalipid-szint
Elégtelen alkalmazkodás a fizikai munkához
MEGELŐZÉS
Testedzés
Megelőzési stratégiák
Cél: a népesség egészére kiterjedő népszerűsítés.

Eszközei: egészségpolitikai célkitűzések és népegészségügyi programok
• Egészségnevelés
• Személyes tanácsadás
• Sporttevékenységet támogató fizikai és társadalmi környezet kialakítása
• Kulturális normák megteremtése
• Tömegkommunikáció
A fizikai aktivitás előmozdítását célzó ajánlások
Gyakoriság
hetente 3X, lehetőleg ne egymást követő napon
Időtartam
három szakasz, összesen 25-60 perc
- bemelegítés (5-10 perc)
- terhelés (15-40 perc)
- levezetés (5-10 perc)
A fizikai aktivitás előmozdítását célzó ajánlások
Intenzitás
Maximális pulzus 220-életkor
bemelegítés és levezetés szakaszában ennek 30-50%-a
teljes terhelés idején 60-80%
Gyakorlatok típusa
séta, kerékpározás, kertészkedés, kocogás, futás, úszás, evezés, labdajáték,
tánc stb.
Illeszkedjék az egyén megszokott életviteléhez

További szempontok:
• Testre szabott gyakorlatok

• Edzettségi állapot figyelembe vétele
• Kiindulási szint felmérése
• Rendszeresség
• Fokozatosság
• Sérülések kerülése (ennek érdekében pontos tanácsadás)
• Gyakorlatok közbeni panaszok megfigyelése
• Mozgásszervi problémák figyelembe vétele
Munkahelyi egészségfejlesztés
Együttműködés a helyi sport létesítményekkel
„Lépcsőházak az egészségért” program
Gyaloglás támogatása
Aktív szünet
• 10 perc tempós séta az ebéd- vagy kávészünetben

• nyomtasson a munkaterületétől távolabb eső nyomtatóval
• parkoljon távolabbi parkolóban
• szálljon le egy megállóval korábban
• ebédszünetben sétáljon kollégáival 10-15 percet, sétáljon a kávészünetben – tempósan sétálja körbe az
épületeket, használja a lépcsőket is
• ha lehetősége van, sportoljon ebédidőben
• ha ülőmunkát végez, tartson minden órában 1 -1,5 perces szünetet
• tartson kézi súlyzókat az asztalánál és használja azokat 3-4 alkalommal naponta izmai erősítésére
73
Kötelező irodalom


74
Tételsor
1. Testmozgás hatásai
2. A tesmozgás/sport gyakorisága fiatalok és a felnőttek körében
3. A testedzés gyakorisága és az azt befolyásoló faktorok
4. A testmozgást elősegítő stratégiák szempontjai
75
Kötelező irodalom


76
Emelkedett koleszterinszint,
Oszteoporózis
1
A koleszterin
• Fehérjékhez kötötten van a szervezetben
• Forrása:
- állati eredetű
- szervezet szintetizálja
• Zsíros lerakódáshoz (arteroszklerózishoz) vezethet

Forrás: Lampek K., Kívés Zs., Törőcsik M. Férfiegészség Szolgáltatási kézikönyv vállalatoknak
Egészségkárosodások I.
LDL= alacsony denzitású lipoprotein
• Koleszterinben gazdagok
• Összkoleszterin szint ¾-e
• Érelmeszesedés
• Ateromatózus plakkok kialakulása
• Koszorúér betegségek
10%-os LDL emelkedés 20%-kal növeli koszorúér betegség kockázatát
Egészségkárosodások II.
HDL= magas denzitású lipoprotein
• Nem rakódnak le az erekben
• Védőhatás az iszkémiás szívbetegségekkel szemben

• Kórosan magas triglicerid szint dominánsan férfiakra jellemző
• Gyakorisága korral nő
• Gyakoribb az alacsony társadalmi-gazdasági helyzetűeknél
• Magas koleszterin leggyakrabban az egészségtelen táplálkozás és a testmozgás

hiányának következménye
• Szakma protokollok a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését célozzák:
- alacsony zsírtartalmú étrend
- gyógyszeres kezelés
- életmód befolyásolására irányuló tanácsadás

Koleszterinszint meghatározás
• Éhgyomorra
• Vérből (vénapunkció vagy ujjbegy)
• Ismételt magas eredményre való odafigyelés!!!

Szűrés
• „Ismerd a saját koleszterin szintedet”
Otthoni mérési lehetőségek
• Kardiológiai szűrések
Megfontolandó kérdések
• Gépek megbízhatósága
• Enyhén emelkedett érték jelentősége
• Álnegatív, álpozitív esetek
• Haszon-kár aránya
• Biztosítható-e az emelkedett értékek ellenőrzése
• Helyes-e a teljes népességnek ajánlani
• Biztosítható-e a szakszerű tanácsadás

Teendők az alapellátásban
• Alkalomszerű koleszterinszint meghatározás (5év)
• Emelkedett értékeknél 3-6 hónaponként ellenőrzés
• Figyelem a fokozottan veszélyeztetetteknek
• Személyes tanácsadás
• Koleszterinszint csökkentése
• Kizárni a másodlagos hyperlipidaemia lehetőségét (elhízás, alkohol,

hypothyreosis, diabetes, vesebetegség)
Lipidszint csökkentő kezelés
Irányelvek követése:
5mmol/l felett:
 Étrend, életmódi tanácsadás
6-7mmol/l:
 Étrendi utasítások
 Gyógyszeres kezelés, ha 3-6 hónap után sincs eredmény
7mmol/l felett:
 Étrend
 Gyógyszeres kezelés
8mmol/l felett:
 Gyógyszeres kezelés
 Közvetlen hozzátartozók szűrése
Tanácsadás
• Alacsony zsírtartalmú, kétlépcsős étrend
1. 30%-a a kalóriabevitelnek, telített zsírsav bevitele max.10%; a koleszterin

bevitele max.300mg legyen
2. telített zsírfogyasztást 7%-ra, a koleszterin fogyasztást 200 mg-ra csökkenteni

Fokozottan veszélyeztetettek I.
• Azon tünet- és panaszmentes középkorúak, kiknél a szív- és érrendszeri

betegségek szempontjából kettő vagy három kockázati tényező is jelen van
(dohányzás, elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás…)
• 50 év alatti személyek, kiknek valamely hozzátartozója szív- és érrendszeri

betegségben 65 év előtt meghalt
• 65 évnél fiatalabbak, kiknek személyes kórelőzményében valamilyen szív- és

érrendszeri betegség szerepel
Fokozottan veszélyeztetettek II.
• Azon tünetmentes személyek, akik esetében 7,8mmol/l értéket meghaladó

családi hypercholesterinaemia fordult elő
• 50 év alatti személyek, kiknél koleszterintároló daganatszerű bőrelváltozást,

xanthomat kórisméztek
Kötelező irodalom


17
Tételsor
1. A koleszterin típusai, normál és kóros értékei
2. A magas koleszterin szint népegészségügyi súlya
3. A megelőzés lehetőségei
4. A lipid csökkentés kezelési irányelvei
5. Az alacsony zsírtartalmú kétlépcsős étrend jellemzői
6. Részletezze a fokozottan veszélyeztetettek ismérveit!
18
Oszteoporózis
19
a csontváz generalizált, progresszív megbetegedése, amelyben a csonttömeg megfogyása, a
mikroarchitektúra károsodása és a csontminőség romlása fokozott törékenységhez vezet
• Világszerte 8,9 millió törés/év → 3mp
• 200 millió nőt érint évente
• A csípőtörések 20-25% férfiakat érint, a teljes mortalitás 20% az első

évben a törés után
• Hazánkban 50 év< kb. 600 000 nő és 300 000 férfi szenved osteoporosisban
• ennél jóval több a D-vitamin-hiányos ember
• évente 2500 új hyperparathyreosisos beteg
→ az osszeális következmény: csonttörés
• évente körülbelül 30 000 csigolyatörés és legalább 50 000 egyéb, típusos
osteoporosisos csonttörés
• 50 év< 12-13000 csípőtáji, 37 000 csuklótáji és 12 000 proximális felkartörés történik
évente
•postmenopausalisan nők felénél spontán törés, Ca-felszívódás ↓; Ca-ürítés ↑
•Csúcscsonttömeg – 35 éves kor körül (nőknél 25-30%-al kisebb)
Osteoporosis II.
Csontritkulás fajtái
• 1. Elsődleges
• Az I-es típusú, menopauza utáni (postmenopauzális) csontritkulás
• A II-es típusú, időskori (senilis) csontritkulás
• 2. Másodlagos
• más betegségek vagy gyógyszerek szedése okozza.
Osteoporosis rizikófaktorai I.
1. BMD (bone mineral density)

2. Genetika - az egyéni csonttömeg részben öröklött, csípőtörés szülői előzményben
3. Csecsemőkori súly → felnőttkori csonttömeg
4. A fizikai inaktivitás, ülő életmód, valamint a neuromuszkuláris funkciók károsodása (izomgyengeség,
egyensúlyzavar) → törések
5. Dohányzás → alacsonyabb csonttömeg, töréskockázat (életkorral nő)
7. Kortikoszteroid tartós alkalmazása - 30-50% -ában törések fordulnak elő (csípőtáji törés RR=2 nő, RR=2,6 férfi)
8. A protonpumpa gátló gyógyszerek (Ca felszívódás)
9. Az alacsony testtömeg, súlycsökkenés
10. fiatal sportoló nők (amenorrhoea)
11. traumás törés
12. Középkorú és idősebb férfiak és nők > 0,5 cm éves magasságvesztés
13. esések
14. Anxiolitikumok, nyugtatók és antidepresszánsok
Osteoporosis rizikófaktorai II.
RR Rizikó faktor
Erős (RR>4) immobilitás
Moderált (RR 2-4) vékony testalkat
sok alkohol
Gyenge (RR<2) dohányzás
fizikai inaktivitás
alacsony calcium bevitel
Kalcium tartalmú élelmiszerek (mg/100g)
burgonya 10
sóska 110
banán 110
gyümölcs, zöldség 20-50
alma 10
kenyér 200
tészta 25
hús 5-15
tej 120
sajt 400-800
A kalcium felszívódását befolyásoló tényezők
+ -
1,25-(OH)2-D3 D-vitamin hiány
savas pH lúgos pH
zsír rost
fehérje oxálsav
laktóz immobilizáció
kálium gyógyszerek
nátrium
Koffein
Kalcium beviteli ajánlások
Serdülőkor - 1000 mg/nap (tej, tejtermék)

Egészséges felnőtt – 800 mg/nap
Időskorúak/Menopausa
• 1500 mg/nap + D-vitamin bevitel
Magyarországi ellátottság
600-700mg a napi átlagos bevitel
nők 80%-a rosszul ellátott
férfiak 70%-a rosszul ellátott
Calcium szupplmentáció ajánlott!

Osteoporosis és az alkoholfogyasztás
Túlzott alkoholfogyasztás
alacsonyabb BMD, gyakoribb törések
• osteoblast aktivitás direkt gátlása
• Calcitoningátlása
• több mint 4 egység alkohol / nap megduplázhatja a csípőtörés kockázatát
• Hosszútávú hatás: férfiaknál a csigolyák és a csípőtörések
Moderált alkoholbevitel
• nők 200 ml/hét (5-10% BMD magasabb mint az asztinenseknél)
• férfiak 400 ml/hét (kisebb hatás)
Szűrés
(Bone Mineral Content, csontdenzitás mérése) populációs
szinten nem alkalmazható
Klasszikus röntgen
• 25%-os csonttömegvesztésig nem érzékeny, korai kiemelésre alkalmatlan
• Radiomorfometriás indexek (alaki változások mérésére)
SPA (gamma foton abszorpcimetria, single photon absorptiometry)
• Kisebb sugárterhelés, csöves csontok (radius), 2% denzitása változást is jelez
DEXA (dual energy X-ray absorptiometry)
• Kis sugárterhelés, nemcsak a csöves csontok esetén jó
CT (pontos, de túl költséges), UH
Biokémiai módszerek
• S-kalcium, -foszfor, csontépítési, csontlebontási markerek
általános >20%,
csípő >3% – kezelés
megfontolandó
Ajánlott szűrés
• Perimenopausalisan az ösztrogén szupplementáció indukálása előtt

• Tartós kortikoszteroid kezelés
• Hipertireozis
• Pajzsmirigy hormon kezelés
• Krónikus emésztőrendszeri betegség
• Krónikus májbetegség
• Kétoldali calcium vesekő
• Rizikófaktorok halmozódása esetén
• Akiknél egyéb okból kell RTG-felvételt készíteni
Az osteoporosis és a törések
prevenciója
1. IZOMERŐ, KOORDINÁCIÓ, ELESÉS
• rendszeres testedzés: a megfelelő intenzitású és frekvenciájú rendszeres (minimum heti 3-
szori alkalommal végzett) aerobik jellegű, ütközéssel járó mozgásforma preventív céllal,
illetve osteopenia eseteiben (A)
• nagyobb csontmennyiséget a pubertáskor előtt elkezdett fizikai aktivitás eredményez a
terhelésnek kitett csontokon (A)
• az immobilizáció kerülése – immobilitás megszüntetése lehetőség szerint 7 napon belül
(C);
• >70 évnél idősebbeknél évenkénti esésanamnézis (D)
• koordinációs tesztek alkalmazása (D)
• prevenciós javaslatok adása (elsősorban a környezet „akadály/botlás/csúszás”
mentesítésére) (D)
• fokozott esési kockázat esetén az egyéb (pl. esési kockázatokhoz vezető gyógyszeres
kezelés) okok keresése és elkerülése (A–C)
• • D-vitamin-hiány korrekciója (B)
2. ÉTKEZÉS, ÉLETVITEL:
• megfelelő kalóriabevitel (BMI>20 kg/m2) (A–D)
• napi 1000–1500 mg kalcium bevitele étkezéssel, szükség esetén gyógyszeres kiegészítéssel
(D)
• semmiképpen nem több napi kalciumbevitel, mint 1500 mg (nõk), illetve 1200 mg (férfiak)
(D)
• napi minimum 30 perc szabad levegőn, napfény-expozícióval (C), illetve szükség esetén
napi 800–2000 NE D3-pótlással (B)
• Megfelelő B12- és folsavellátottság biztosítása (B)
• dohányzás elhagyása (A)
• drasztikus testsúlycsökkentés kerülése (C)
3. GYÓGYSZEREK
• Csak a valóban szükséges gyógyszerek kellő/elegendő mennyiségű szedése a
negatív csonthatások elkerülésére:
• glükokortikoidok (A, 33, 51)
• szedatívumok (B, 33);
• antiepileptikumok (C, 33);
• antidepresszánsok (C, 33);
Csúcscsonttömeg növelése
Időskori csontvesztés lassítása
Fiatal
• Diéta, fizikai aktivitás
• Dohányzás és excesszív alkoholbevitel (különösen fiatal nők esetén) elhagyása,
kerülése
• Nagyon vékony ideál „felhagyása”
• Excesszív koffein bevitel kerülendő
Perimenopausalisan
• Ösztrogén szuplementáció
• Rendszeres fizikai aktivitás
• Calcium bevitel
• Dohányzás, extrém alkohol bevitel kerülése
Időseknél elesés biztos lakások kialakítása
45
Kötelező irodalom


46
Tételsor
1. Osteoporozis Magyarországi epidemiológiája, fajtái
2. Sorolja fel az osteoporosis rizikófaktorait?
3. Osteoporozis megelőzésére ajánlott Ca bevitel a különböző életkorokban, kalcium felszívódását befolyásoló tényezők (pozitív és negatív).
4. A túlzott és moderált alkoholfogyasztás hatása az osteporózis szempontjából.
5. Az osteoporosis szűrési lehetőségei, ajánlásai
6. Dexa T-score eredményeinek jellemzése, javasolt terápia
7. Az osteoporosis és a törések prevenciója
47
Dohányzás, mint népegészségügyi probléma
1
Történet
• 1492 Amerika felfedezése

• 1884 gépesítés a kézi sodrás helyett, tömeggyártás
• I. világháború – Pershing tábornok – felszerelés
• 1920-1950 között gyors terjedés
• Női emancipációs mozgalmak – Eleonor Roosevelt
• 1935 a ff. 50%-a
• II. vh. Pozitív értékek kapcsolódása - Hollywood
Roosevelt, férfiak 50%, reklámok
• 1950 a kultúra része
• 1950, 1952-54 dohányzás és tüdőrák kapcsolata,
• 1960 televíziós reklámok – tanítják a fiatalokat
• 1970 nincs TV reklám – sport szponzorálás
• 1990-es évek: perek, droggá nyilvánítás, passzív dohányzás (1992!)
Number cigarettes consumed per person per year, 2000
Bulgaria
Spain
Greece
Russian Federation
Netherlands
Switzerland
Slovenia
Hungary
Poland
Ireland
Italy
Croatia
European Region
Belarus
Portugal
Germany
Belgium
Denmark
Iceland
France
Austria
Slovakia
United Kingdom
Finland
Sweden
Albania
Norway
0 500 1000 1500 2000 2500 3000
Dohányzási szokások Magyarországon
1984 (KSH) – minkrocenzus – 14+ - 33,2% prevalencia (ff 47%, nő 20,7%)

1994 (KSH) – 15+ - 5476 fő – 35% prevalencia (ff 44%, nő 27%)
2000 (KSH) – 15+ - 10 456 fő – 30% prevalencia (ff 40%, nő 26%)
(OLEF 2000 hasonló eredmények)
2003 OLEF – 33,9% - (ff 40,7%, nő 27,9%)
2007 – 34%
2007 (Tombor) 36,6% - (ff 40,6%, nő 31,7%)
Bácskai (1990-2008 metaanalízis) húsz év alatt 21%-ról 37,8%-ra emelkedett

Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés 2012
• Global Youth Tobacco Survey (GYTS) Magyarország (13-15 éves korosztály)

• WHO – 1998-ban indította (MO.: 2003 , 2008, 2012)
• Kétlépcsős, rétegzett, csoportos mintavétel – 13-15 évesek, 7, 8, 9, o.
• Összes magyar iskola – évfolyam és település szerinti rétegzés
• Első lépcső: iskolák a diákok számának arányában és településkategória szerint – második
lépcsőben: kiválasztott iskolákból egy osztály véletlenszerűen.
• Válaszadási arány 94% - 3844 tanuló – 60%-uk (2325)13-15 éves
Eredmények 1.
• 57%-a kipróbálta már valaha a dohányzást (fiúk =61%, lányok =52%)

• 35%-a jelenleg is fogyaszt valamilyen dohányterméket (fiúk =41%, lányok =30%)
• 27%-a jelenleg cigarettázik (fiúk =31%, lányok= 23%)
• 7%-a jelenleg naponta cigarettázik (fiúk =9%, lányok =5%)
• 6% szívott szivart, szivarkát az elmúlt 30 napban (fiúk =9%, lányok =3% )
• 13% szívott kézzel sodort cigarettát az elmúlt 30 napban (fiúk =15% , lányok = 10%)
• 20% szívott pipát / vízipipát az elmúlt 30 napban (fiúk = 24% , lányok =15%)
• 13%-a azoknak, akik már kipróbálták a dohányzást, 10 éves koruk előtt próbálták először (fiúk =15% , lányok
=10% )
• 23%-a azoknak, akik soha nem dohányoztak lehetségesnek tartja, hogy a következő évben el fogja kezdeni a
dohányzást (fiúk =22% , lányok =23% )
• 13% használt e-cigarettát az elmúlt 30 napban (fiúk=16%, lányok 10%)
• 4,7% aki soha nem szívott dohányterméket használt e-cigarettát az elmúlt 30 napban
Eredmények 2.
Hozzáférés és elérhetőség- Jelenleg dohányzók

• 13%-uk otthon szokott dohányozni
• 45%-a boltban veszi a cigarettát
• 43%-át azoknak, akik boltban vásárolták a cigarettát, nem utasították vissza az eladók a kiszolgálás során a
korukra való hivatkozással
Passzív dohányzás
• 44%-uk otthonában az ő jelenlétükben dohányoznak
• 70%-a otthonán kívüli helyeken dohányfüstnek van kitéve
• 97% egyetért a dohányzást tiltásával az otthonán kívüli helyeken
• 60%-a úgy gondolja, hogy mások dohányzása káros az ő számára
• 49%-uknak legalább egyik szülője dohányzik
• 33%-uknak dohányzik az édesanyja.
• 37%-uknak dohányzik az édesapja.
• 22%-nak a legtöbb vagy minden barátja dohányzik
Eredmények 3.
Leszokás- Jelenleg dohányzók
• 42% le akar szokni a dohányzásról
• 59% az elmúlt évben megpróbált leszokni a dohányzásról
• 49% már kapott valaha segítséget a leszokáshoz
• 24%-a mindig úgy érzi, hogy reggel rögtön rá kell gyújtania
Média és reklám
• 70%-a látott dohányzásellenes média üzeneteket TV-ben
• 43%-a látott dohányzásellenes üzenetet (megelőzés, leszokás segítés) hirdetőtáblán
• 45%-a látott dohányzásellenes hirdetést (megelőzés) újságban v. magazinban
• 10%-nak van valamilyen reklámtárgya valamely cigaretta márka logójával
• 91% látott dohányzó színészeket TV-ben, videón, DVD-n vagy moziban.
• 11% az iskola épületében naponta látja a tanárait iskolaidőben dohányozni
• 13% az épületen kívül, de az iskola területén (pl. udvaron) naponta látja a tanárait iskolaidőben dohányozni
• 7% az iskola épületében naponta látja a diáktársait iskolaidőben dohányozni
• 13% az épületen kívül, de az iskola területén (pl. udvaron) naponta látja a diáktársait iskolaidőben dohányozni
Deaths from secondhand smoke
• A világon (2015)
• Az összes daganatos halálozás (8.8 millió) 19,2%-át tüdőrák (1.69 millió)
okozta
• A dohányzással az összes daganatos megbetegedés 22%-ért felelős.
• A súlyos dohányosok (napi 5+ cigaretta) több mint 20% -os,míg a nem
dohányzóknak mindössze 0,3% -os esélyük van a betegség kialakulására.
• Magyarországon (2013)
• Férfi – hörgő-tűdő rosszindulatú daganat incidencia: 6741 fő
• Nő – 4582 fő
Tüdőrák miatti halálozás
(férfi-nő együtt)
(férfi)
(nő)
Tények a dohányzásról
• WHO – 1,1 milliárd ember dohányzik világszerte

• WHO - évente 7 millió ember halálát okozza
• A Világbank becslése szerint 1994-ben dohányzás okozta gazdasági teher -
200 milliárd dollár
• A felnőtt magyar dohányosok átlagosan 12,7 éves korukban szoktak rá
• Az egy felnőttre eső cigaretta fogyasztás 3260 szál/év
• A dohányzás okozta halálesetek 90%-a megelőzhető lenne.
• A dohányzás átlagosan 20 évvel rövidíti meg az életet
• Dohányzás miatti halálozások ¾-e 65 év alatt következik be
Dohányzás mint összetett probléma
• Mint közegészségügyi probléma: levegőszennyezés, munkavédelem, tűzvédelem

• Társadalom-orvostani probléma: egészsépolitikai és gazdaságpolitikai intézkedések –
törvények, rendeletek, adópolitika, reklámkorlátozások
• Egészségfejlesztés, egészségmegőrzés
• Egészségügyi ellátási probléma: koraszülött ellátás, tüdőgyógyászat, szívsebészet stb.
Szűkös anyagi keretek!

A dohányzás okai
• „látszat” gyerekek – felnőttnek;

• nők – egyenrangúnak;
• férfiak – erősnek
• Megnyugtató vagy éppen élénkítő
• Elkezdték és nem tudják abbahagyni
A cigarettafüst jellemzői
• A dohányfüstben több mint 4000 vegyi anyag van, amelyek közül több mint 50 ismerten rákot okoz.
Egy végigszívott cigaretta füstjének mennyisége kb. 500 mg, ennek 92%-a gáznemű anyag (szén-monoxid, szén-
dioxid, ammónia, ciánhidrogén, szénhidrogének).
főfüst: a cigaretta szívásakor beszívott füst
mellékfüst: a cigaretta szívási szünetében képződő és közvetlenül a levegőbe kerülő

füst
➢ A környezeti dohányfüst: a mellékfüstből és a dohányzó által kilélegzett, kifújt

füstből tevődik össze.
➢ A mellékfüst a főfüsthöz képest nagyobb mennyiségben tartalmaz inger- és mérgező

anyagokat, valamint rákkeltőket!
➢ A másodlagos dohányfüstnek nincs biztonságos szintje.

A káros hatások kialakulása…
szén-monoxid: 300x nagyobb az affinitása a hemoglobinhoz, így kiszorítja az oxigént
a vörösvértestekből a szív és a szövetek kevesebb oxigénhez jutnak
nikotin:
• fizikai függőséget okoz (a dohányzás elkezdése után 7 perccel már eljut az
agyba!)
• növeli a pulzusszámot és a vérnyomást (noradrenalin felszabadításán keresztül), - a
szívnek több oxigénre van szüksége
rákkeltő anyagok
egyéb hatások: hajlamosít a magas koleszterin szintre, fokozza az érelmeszesedést

és a trombóziskészséget
A nikotin hatásai
Tévhit: a cigarettázás megnyugtat - szorongásoldó hatás
•A dohányosok a szorongató szituációban rágyújtanak (cigarettájukkal,

öngyújtójukkal játszanak, ajkukat beszívják.)
•Ha ilyenkor rágyújthatnának, feszültségeik jelentősen csökkennek, a dohányzás segít
abban, hogy ellazuljanak és tisztán gondolkodjanak.
• A szervezet ugyanis az egyre gyakoribb dohányzással egyre jobban hozzászokik a
nikotinhoz és amikor ennek szintje csökken a vérben, hiányérzet, nyugtalanság érzet
jelentkezik. Ezt az érzést újabb cigaretta elszívásával tudja csillapítani. Ezáltal a
dohányzó egy ördögi körbe zárja saját magát.
Függőség jellemzői
• Egyre nagyobb dózis igénye

• Csökkenő hatás azonos dózisok mellett
• Elvonási tünetek
• Elvonási tünetek enyhíthetők újbóli használattal
• Tovább/nagyobb dózisban használja mint eredetileg tervezte
• Folyamatos leszokási vágy/sikertelen kísérletek
• Sok időt fordít az anyag megszerzésére/használatára/élvezetére
• Szerhasználat miatt befolyásolt szociális/munka/szabadidő
• A káros hatások ismerete ellenére tovább használja
Nikotin-függéség
• Gyorsan kialakuló függőség
• A nikotin ugyanazokra az érzékeny területekre (receptorokra) hat az agyban, mint a
kokain vagy a heroin.
• fokozza a dopamin (ingerület-átvitelt befolyásoló anyag) elválasztását - felszabadulása

kellemes érzés kialakulásával jár
• Reverzibilis!!!
• Elvonási tünetek (nikotin éhség, feszültség, ingerlékenység, koncentrálási zavarok,
nyugtalanság, nagyobb étvágy) – 12-24 óra eléri csúcspontját, 10-14 nap alatt
megszűnnek – farmakológiai nikotin éhség nincs, de magatartási szinten
meghatározott lehet
• Társas támogatás, környezet!!!
A nikotin pszichés hatásai
Pszichés függőség kialakítása
A függőség biztos jelének tekinthető, ha:

• a napi első cigarettát érzi a legkellemesebbnek
• egy cigi elszívása a nap első teendője
• nagyon nehéz ellenállni a rágyújtás késztetésének dohányzástól tiltott területen
• nem képes csökkenteni az adagot, vagy abbahagyni még akkor sem, ha betegek
vagyunk
• magas nikotintartalmú vagy szűrővel nem ellátott cigarettamárka fogyasztása
• minden slukk mély letüdőzése
• minden cigaretta a lehetséges maximális elszívása
• cigaretta elszívása után rögtön gyújt a következőre
• a cigaretta elfogyásának gondolata szorongást vált ki
Fontos tudni, hogy minden függőség feladása tulajdonképpen életmódváltást jelent,

amely a szabadulótól nagy akaraterőt, a környezetétől pedig fokozott toleranciát
követel!!!
"Szociális" hozzászokás
• A kortársak, a kollégák, az iskolatársak, a barátok dohányzása másoknak

is kedvet ad arra, hogy a cigarettához.
• Hogyan lehet védekezni a kísértések ellen?

• Nem kell elfogadni
• Megértés a káros szokás rabjaival szemben
• Tapintatos figyelmeztetés
Mutassunk példát!
Az egészségre gyakorolt
hatások…
Egészség károsító hatások I.
Aktív dohányzás
• ajak, szájüreg, gége, garat, tüdő,gyomor, nyelőcső, vese, hólyag, pancreas, cervix
daganatai és egyes leukémiák
• ischémiás szívbetegségek, stroke, perifériás érbetegségek, hirtelen szívhalál, aorta
aneurizma, fogamzásgátló szerekkel együtt véralvadási zavarok
• kr. bronchitis, emphisema, alsó légúti infectió, COPD, asthma
• gyomor fekély, duodenális fekély, osteoprosis, SM, RA, psoriasis,
• csökkent fertilitás, korai menopauza, spontán abortusz, kisebb születési súly, nagyobb
perinatális mortalitás, több újszülöttkori alsólégúti infectió
• középfülgyulladás, cataracta (szürke hályog), bőr ráncolódása, gingiva betegségei,
osteoporozis
Egészség károsító hatások II.
• tüdőrák, romló légzésfunkció, asthma súlyosbodása, légúti infectio
• ischemiás szívbetegség,
• középfülgyulladás
• kisebb születési súly, SID (hirtelen csecsemő halál)
• szem/orr diszkomfort
A légzőrendszer megbetegedései
• a légzésfunkciós értékek csökkennek, idült hörghurut és tüdőtágulat alakul ki → reggeli

köhögés, bő köpetürítés
• a halálozások száma összefüggést mutat az elszívott cigaretták számával, a

dohányzással eltöltött évekkel és a füst beszippantásának mélységével
• oka: a dohányfüst kén-dioxid, nitrogén-dioxid és ammóniatartalma → ingerlik a felső

légutak nyálkahártyáját és a felgyülemlő fehérvérsejtek (granulociták) elasztáz enzimje
bontja a tüdő rugalmas rostjait
• a dohányzás abbahagyása után a normál viszonyok nagyon sokára vagy egyáltalán nem
állnak helyre; 10 évi szünet után 12-ről csak 10-szeresre csökken a relatív kockázat és
még 20 éves szünet után is kétszerese a légúti halálozás a nemdohányzókénak
•
• a koszorúér betegségek mintegy 30%-a írható a dohányzás számlájára
• a dohányosok koszorúér-betegség miatti halálozása 2-3-szor nagyobb, mint a

nemdohányzóké; a dohányzás abbahagyása után már 1 évvel felére csökken a
halálozási többlet
• az alsó végtag ereinek elzáródására a napi 20 cigarettát elszívó egyénnek 11-16-szor

nagyobb esélye van, mint egy nemdohányzónak; a dohányzás abbahagyása után 1-5
évvel az előfordulása alig kétszerese a nemdohányzókénak, 5 év után pedig nincs
veszélyeztetettség
• a napi 20 szál cigarettánál többet fogyasztóknál, férfiak esetén a stroke előfordulása

1.5-4.5-ször, nőknél kb. 6-szor magasabb, mint a nemdohányzóknál; a dohányzás
abbahagyása után két évvel a veszélyeztetettség a felére csökken
Egyéb
Impotencia, eldeformálódott hímivarsejtek
mozgásszervi betegségek
szürkehályog, az időskorú vakság egyik okozója
a csontritkulás egyik rizikófaktorának tekinthető.
csökkenti a szervezet C, B-1, és B-6 vitamin tartalmát
ráncosodás
• A terhesség alatti dohányzás a születendő gyermek értelmi fogyatékosságának lehet az
okozója.
• A terhesség alatt dohányzók újszülöttei körében gyakran észlelhető légúti megbetegedés.
• Az apa dohányzása növeli az utódok rákos megbetegedésének a kockázatát. (A

dohányzás miatt károsodott ondósejt átörökítheti a rákos megbetegedési hajlamot!)
• A dohányzó terhesek újszülöttei között gyakoribb a megnagyobbodott pajzsmirigy.
•Azoknak az anyáknak, akik naponta 1-9 szál cigarettát szívnak el a terhesség

alatt naponta, 1,6-2,5-ször nagyobb eséllyel halt hirtelen csecsemőhalált
gyermekük. Akik 10 vagy annál több szálat szívtak naponta, azoknak 2,3-3,8-
szor volt nagyobb az esélyük, hogy gyermekük hirtelen csecsemőhalált halt.
Mortalitás 1.
• Legsúlyosabb károkat okozó életmódi tényező!

(25% szívbetegség, 24% tüdőrák, 16% magas vérnyomás agyérbetegségek, 10% idült
obstruktív légzőrendszeri betegségek, 10% daganatok)
• Élettartam rövidülés
Dohányzásnak tulajdonítható halálozás/összhalálozás (x1000) 1990
férfiak nők összesen

daganatok összesen 8,6/17 1,4/13 10/31
49% 11% 32%
összhalálozás 23/77 6/69 29/146

29% 9% 20%
Mortalitás 2.
Dohányzás okozta halálozás/teljes halálozás (x1000)
Korcsoport (év) férfiak nők Átlagos dohányzás miatti életév

veszteség (év)
0-34 -/4,2 -/2,1 -

35-69 16/39 3/21 20
70+ 6,5/34 3,1/46 8
összesen 23/77 6/69 16
Mortalitás 3.
Okspecifikus halálozás
Dohányzásnak tulajdonítható halálozás/összhalálozás (x1000)
férfiak nők férfiak nők férfiak nők

korcsoportok 0-34 0-34 35-69 35-69 70+ 70+
Tüdőrák -/- -/- 3,7/3,8 0,6/0,8 1,5/1,6 0,5/0,7
Daganatok -/0,3 -/0,3 6,2/10 0,8/6,4 2,3/6,8 0,6/6,8
Vaszkuláris betegségek -/0,4 -/0,2 7/16 1,4/8,6 2,4/20 1,5/31
Légzőszervi -/0,2 -/0,1 1,2/1,6 0,3/0,7 1,5/2,3 0,8/1,8

betegségek
Minden egyéb ok -/3,4 -/1,6 1,5/11 0,4/5 0,3/4,5 0,2/6,3
összhalálozás -/4,2 -/2,1 16/39 3/21 6,5/34 3,1/46
Megelőzés lehetőségei
• Elsődleges megelőzés – kipróbálók, rászokók arányának csökkentése
• Másodlagos megelőzés – dohányzók leszoktatása
• Harmadlagos megelőzése
a.) szívinfarktuson, hörgőrákon, idült obstruktív tüdőbetegeket eltiltani.
b.) leszokni képtelenek gyakoribb szűrővizsgálati részvétele
ha el sem kezdjük…
- fokozott erőnlét, sportteljesítmény

- bőr lassabban öregszik
- később és kevésbé alakulnak ki ráncok
- fogak nem színeződnek sárgára
- zavartalanul érezheti az illatokat, az ételek ízét
- könnyebb légvétel, kisebb a hajlam a megfázásra
- elkerülhetőek a dohányzás okozta betegségeket (érszűkület,
szívbetegség, tüdőrák)
- nincs nikotinfüggőség
- a lakás és a ruhák nem bűzlenek a cigarettaszagtól
- pénz megtakarítás
Európai Dohányzás Elleni kódex
1. A dohányzásmentes, friss levegő alapvető meghatározója az egészséges, környezetszennyezéstől

mentes emberi környezethez való jognak.
2. Minden gyermeknek és serdülőnek joga van arra, hogy védjék a dohányzás káros hatásaitól és hogy
megkapjon minden lehetséges tájékoztatást és segítséget ahhoz, hogy ellen tudjon állni a dohányzás
elkezdése kísértésének.
3. Minden állampolgárnak joga van a dohányfüst-mentes levegőhöz bármilyen zárt közösségi helységben
illetve közlekedési eszközön.
4. Minden dolgozónak joga van arra, hogy dohányfüst nélküli levegőt lélegezzen be munkahelyén
5. Minden dohányosnak joga van arra, hogy megkapjon minden lehetséges segítséget, hogy abba tudja
hagyni káros szenvedélyét.
6. Minden állampolgárnak joga van arra, hogy kellőképpen informálódhasson a dohányzás
egészségkárosító kockázatáról.
(ebből a 3. pont valósult meg, a többire nemzeti akcióprogramot hoztak létre)

Nemzeti akcióprogram
1. Nem dohányzók védelme (1999)

2. Rászokás megelőzése
3. Leszokni kívánók segítése – alapellátás, kampányok
Pl. CINDI program – „Hagyd abba és nyersz” - díjak
FONTOS!!!
A dohányfüstben levő egészségkárosító anyagoknak nincs biztonságos

szintje: nincs olyan kis mennyiségük, aminek a belégzése ne lenne
ártalmas. A "gyenge" cigarettát szívó ember ugyanolyan kockázatot
vállal, mint a bármely más dohány terméket rendszeresen elfüstölők.
A könnyű cigaretták még károsabbak a többinél, mivel a füstjét

mélyebbre szívják, és sűrűbben gyújtanak rá.
Rászokás megelőzése
1. Reklámtevékenység korlátozása
2. Hozzáférés korlátozása (automaták tilalma, címkézés, korhatár)
3. Adópolitikával
• az adóemelés, amely 10% -kal növeli a dohányárakat, 4% -kal csökkenti a magas
jövedelmű országokban, és 5% -kal az alacsony és közepes jövedelmű
országokban a fogyasztást.
Leszokás támogatása
Célpopuláció jellemzői
• 90% le akar szokni

• Sokan próbálták is
• Általában 3-4 sikertelen kísérlet után sikerül
• Sok dohányzó példálózik a dohányzó egészséges ismerősével (egyéni szintű rizikóbecslés)
Sikeres abbahagyásra jellemző személyiségjegyek

sikerorientáltság
kis dohányzási intenzitás,
sok tartós leszokási kísérlet,
alacsony stressz terhelés,
önkontroll, önbizalom
Leszoktatási programok legfontosabb elemei 1.
Informálás
• Rövid távú előnyök bemutatása
• Megtakarítások
• Kevesebb nátha
• Jobb fizikai állapot
• Javuló ízérzés, egyéni higiéné
• Jobb szociális elfogadottság
• Családtagok jobb egészségi állapota
• Pozitívumokra koncentrálni, nem az ijesztésre
Alacsony nikotin és kátránytartalmú márkák választása
1950 (25.30mg/cigaretta) 1990 (5-15mg/cigaretta)
(Kompenzatórikus dohányzás növekedés)
Pipa – kisebb rizikó, jobb leszokni, mint átszokni
Leszoktatási programok legfontosabb elemei 2.
„Szerződéskötés” – minél több formalizált aktus,

leszokási időpont kijelölése
↓
családdal, barátokkal
alternatív tevékenységek
rövid távú célok, jutalmak
kapcsolható ünnephez
Elhízás
maximum 6kg – erősebb dohányosnál több
segíteni kell/lehet
Szoros követés
gyakori visszaesés miatt, 4 hónapi nem dohányzók között csak 65% marad követés nélkül,
leggyakoribb az újrakezdés
Háziorvos /alapellátás?
• Dohányosok 70%-a szerint effektív segítség

• Gyakran találkozik dohányosokkal
• Kapcsolat betegségek esetén lehetőség az intervencióra
• Laikusok nincsenek tisztába eléggé a következményekkel
• Megbízható információforrás
De:
• Kommunikációs nehézségek
• Időhiány
• Pénzügyi ösztönzés megoldatlansága
• Félelem, hogy elidegeníti a beteget (zaklatás)
Különböző körülmények között alkalmazott leszoktatási programok hatékonysága a leszokás
gyakoriságával (és a dokumentált programok hatékonyságának tartományával) kifejezve.
Gátak a leszokáshoz
• Nem jó információk a következményekről (52%-uk tudta, hogy esélye van a tüdőrákra, de 71%-uk
azt hitte, hogy ez egy kezelhető betegség!)
• Kudarctól való félelem
• Nikotin éhség
• Elhízás
Az abbahagyás közvetlen kiváltó okai
• Aggodalom az egészségért
• Tünetek esetén magasabb a hatékonysági ráta
• Pénzügyi ösztönzés
• Szociális nyomás
• Családi, baráti bátorítás
Előnyös egészségi változások a dohányzás elhagyása után
A leszokás óta eltelt idő Előnyös változások

20 perc Visszatérnek a vérnyomás és a pulzus normál értékei
8 óra A vér nikotin és szén-monoxid szintje a felére csökken, az oxigén szint visszatér a
normál értékre
24 óra A szervezetből kiürül a szén-monoxid. A tüdő kezd megtisztulni a dohányzás okota
lerakódástól.
48 óra A szervezetből teljesen kiürül a nikotin. Jelentősen javul az íz- és szagérzés.
72 óa A légzés könnyebbé válik, a hörgők ellazulnak és megnő az energiaszintjük.
9-12 hét Javul a érkeringés.

3-9 hónap Enyhülnek a légzési problémák, a köhögés, a fulladás. A tüdőfunkció akár 10%-al javul.
5 év A szívinfarktus kialakulásának veszély felére csökken, mint egy dohányosnál.
10 év A tüdőrák kialakulásnak kockázata a dohányosokéhoz képest a felére csökken. A

szívinfarktus kockázata a nem dohányzók szintjére esik.
Hosszútávon jelentkező hatások – népegészségügyi
nyereség
• Kardiovaszkuláris rizikó
- 1 év alatt csökken
- 10 év múlva a nem dohányzó rizikó szint
- komplikációk csökkenése (ISZB, ritmuszavarok)
- még 65 év felett is komoly rizikó csökkenés
• Tüdőrák
- 15 év kell a nemdohányzó szint eléréshez
- pár év kell a rizikócsökkenés elindulásához is
• Légzőrendszer
- kilégzési teljesítmények nem térnek vissza, de idővel kisebb különbség
- fiataloknál teljesen reverzibilis
• Neonatalis hatások
- születési súly közel a nemdohányzókéval azonos, ha terhesség alatt nem dohányzik
81
Kötelező irodalom


82
Tételsor
1. A Nemzetközi Dohányzás Felmérés alapján jellemezze a fiatalok dohányzási szokásait!
2. A napi dohányzás jellemzői a felnőtt lakosság esetében (férfi/nő, anyagi helyzet, iskolai végzettség alapján)
3. Tüdőrák előfordulása, halálozás
4. Függőség jellemzői (általában)
5. A Nikotin függőség jellemzői
6. Az aktív dohányzás egészségi hatásai
7. A passzív dohányzás egészségi hatásai
8. A dohányzás megelőzés lehetőségei az egyes prevenciós szinteken
9. A rászokás megelőzésének lehetőségei
10. Leszoktató programok jellemzői (célcsoport, elemek, gátak..stb)
11. A Nemzeti akcióterv elemei
12. Előnyös egészségi változások a dohányzás elhagyása után (az utolsó cigaretta utáni eltelt idő függvényében)
13. A leszokás hosszú távú egészségi hatásai
83
Alkohol- és kábítószer fogyasztás trendje és hatásai
Öregedő társadalom
1
Drogfogyasztás
Káros szenvedélyek biopszichoszociális alapjai
Drog: minden olyan vegyi anyag, amely az élő folyamatokat befolyásolja, szűkebb
értelemben a mentális működésre ható termékek.
Addikció: olyan kényszeres viselkedés, amely a drog mindenáron való megszerzésére és
fogyasztására irányul. Kényszer, amelynek alapja a függőség.
Függőség, a dependencia megnyilvánulhat pszichés és szomatikus (elvonási tünetek)
formában
Abúzus : droggal való visszaélés, a terápiás (orvosi) hatástól és céltól függetlenül következik
be a drog excesszív (mértéktelen) használata (altatók, nyugtató, hashajtók)
Minden pszichés és szomatikus függőséget okozó szer túlzott fogyasztásra, abúzusra késztet.
Tolerancia: egyre növekvő adag szükséges ugyanolyan hatás eléréséhez.
Szenvedélybetegségek lefolyása
- öröm fázisa, a szer „kedvező” hatásainak megismerése

- szerfogyasztás krónikussá válik, szenvedéllyé válik
- fizikai állapot romlása, elvonási vagy betegségtünetek (irreverzibilitás
veszélye)
- terminális szak, szervi károsodás, súlyos betegségtünetek
Drogok csoportosítása
(hatás szerint)
• Lassítók -KIR működését tompítja
• opiodok (ópium, morfin, heroin), alkohol
• Gyorsítók – stimulánsok
• nikotin, koffein, kokain, amfetaminok
• Hallucinogének
• kannabiszszármazékok (marihuána, hasis), bizonyos gombák, kaktuszok hatóanyagai,
LSD, szerves oldószerek
Illegális droghasználat gyakorisága, középiskolások körében
• 1995-1999 között 10% → 19%

• Marihuana, hasis 20% már kipróbálta
• Stimulánsok kipróbálása 3-4%
• Lányok 17%, fiúk 27% használt már tiltott drogot
Középiskolások droghasználatát elősegítő faktorok:

- Inger-, és kockázatkereső magatartás
- Megterhelő érzelmi állapotok
- Megküzdési képességek korlátozottsága
- Droghasználathoz kapcsolódó pozitív minta
- Családi kapcsolatok hiánya
- Kortárs csoportok mintája
- Iskola inadekvát reakciója a nem megfelelően teljesítővel szemben
- Helyes önértékelés hiánya
Illegális droghasználat gyakorisága
Felsőoktatási intézményekben: 35% kipróbált

6% alkalmi
1% rendszeres
18-65 éves 6,5% (73% - 17-18 évesen)
Férfiak
Budapest
Következmények
Fertőzésveszély (HBV, HIV)
Hallucinációk (önsértés)
Balesetek
Kezelt drogfogyasztók
Az év folyamán kezelésen megjelent kábítószer-fogyasztók főbb adatai
Megnevezés 2010 2011 2012 2013 2014 2015
Az év folyamán kezelésen első alkalommal megjelent kábítószer-fogyasztók száma
Összesen 5 337 5 781 5 883 4864 6866 5566
Ebből:
férfi 3 079 4 043 3 333 2938 4621 3886
nő 2 258 1 738 2 550 1926 2245 1680
Az év folyamán kezelésen megjelent kábítószer-fogyasztók száma
Összesen 16 923 16 150 16 016 12114 14268 12350
Ebből:
férfi 9 854 10 858 9 662 7906 9878 8833
nő 7 069 5 292 6 354 4208 4390 3517
Az év folyamán kezelésen megjelent kábítószer-fogyasztók megoszlása főbb kábítószerfajták szerint (%)
Opiát típusú 11,7 13,2 9,8 11,5 3,9 9,6
Kokain típusú 1,3 1,1 0,7 1,0 0,7 1,0
Kannabisz típusú 23,1 31,1 24,5 29,4 35,1 36,5
Hallucinogének 0,4 1,0 0,4 0,3 0,7 2,4
Amfetamin típusú 9,4 16,9 14,5 16,4 26,3 16,1
Nyugtató típusú 45,6 26,9 44,0 30,0 22,0 22,8
Politoxikománia 6,3 7,5 4,1 8,3 9,2 8,0
Szerves oldószerek 1,6 1,1 0,9 0,8 0,8 0,5
Egyéb kábítószer 0,6 1,1 1,1 2,4 1,4 3,1
Kábítószer-mérgezés miatti halálozási adatok nem szerint, 2015
Kábítószer-kategóriák Férfi Nő Férfi, nő együtt
Opiát típusú 19 15 34
Kokain típusú 1 – 1
Kannabisz típusú – – –
Hallucinogének – – –
Amfetamin típusú 12 4 16
Nyugtató típusú 56 74 130
.. .. ..
Politoxikománia (nem a fenti kategóriák)
Szerves oldószerek (inhalánsok) 29 5 34
Egyéb kábítószer 7 1 8
Összesen 124 99 223
Figyelemfelkeltő jelek
• Étvágytalanság → fogyás, beesett arc
• Pupilla (szűk, v. tág) napszemüveg
• Orrfolyás
• Vérfoltos ruha, karokat rejtő ruházat (véraláfutás, tűszúrás nyomok)
• Speciális tárgyak (kormos kanál, citrompótló)
• Kölcsönkér, eladja dolgait, bűncselekmény
• Korábbi kapcsolatai fellazulnak, titkolózó, agresszív, koncentráló képesség csökkenése, feledékenység,

megbízhatatlanság, teljesítő képesség ingadozása
• Jellegzetes szag szobában, ruházaton

Alkoholfogyasztás
Alkoholfogyasztás jellemzői
• Világszerte
• 3.3 millió haláleset történik az alkoholfogyasztással összefüggésben ( összes halálozás
5.9 %-a)
• Több mint 200 betegség/sérülés oka lehet az alkohol
• 20-39 év közötti halálozások 25%-a alkohollal összefüggő
• TBC, HIV/AIDS – alkoholfogyasztás között összefüggés van
• Jelentős társadalmi és gazdasági veszteségeket okoz
• Európában
• Az alkoholfogyasztás a 6. oka a korai halálozásnak
• Egy ország egy főre jutó alkoholfogyasztása szorosan kapcsolódik az alkohollal
kapcsolatos károk és az alkoholfüggőség előfordulásához
• Az Európai Unió a legsúlyosabban ivó régió a világon
• A felnőttek 70%-a fogyaszt alkoholt – átlag: 10,7 l tiszta szesz/év
• 2014-ben: 19,4 liter a férfiaknál, 12,9 liter a nőknél
• a férfiak 31,8% -a és a nők 12,6% -ánál fordult elő
súlyos epizodikus ivás az elmúlt 30 napban
• a férfiak 6,4% -a, a nők 1,2% -a becslések szerint
alkoholfüggő
• A 15 évesnél idősebb népességnek több mint egyötödénél fordul elő súlyos epizodikus ivás (öt vagy
annál több ital egy alkalommal, vagy 60 gramm alkohol) legalább hetente egyszer.
Egy főre jutó alkoholfogyasztás az egyes országokban 2015-ben
Alkalmazott fogyasztási kategóriák
(1 egység= 15 g alkoholtartalom)
Nagyivó
Férfi: előző héten több mint 14 egység, vagy egy alkalommal legalább 5 egység
Nő: előző héten több mint 7 egység, vagy egy alkalommal legalább 3 egység
Mértékletes ivó:
Előző héten fogyasztott alkoholt, de nem nagyivó
Ritkán ivó:
Előző héten nem fogyasztott alkoholt, de az azt
megelőző héten igen
Középiskolások fogyasztási szokásai 2003-ban
Élete során már Havonta legalább egyszer Élete során volt Havonta legalább
fogyasztott alkoholt fogyaszt alkoholt már részeg egyszer részeg
Fiúk
1995 91,5 55,7 60,8 28,9
1999 92,7 62,0 69,6 34,6
2003 94,9 66,6 72,3 35,5

Lányok
1995 91,4 45,5 46,3 14,8
1999 94,1 54,5 52,9 19,5
2003 95,5 60,4 65,7 25,0
10. osztályosok között megfigyelt alkoholfogyasztási szokások Magyarországon (%).

A nyilvántartott alkoholisták száma
A pszichiátriai gondozókban alkoholos
Addiktológiai Pszichiátriai Aránya százezer pszichózis miatt nyilvántartott betegek
Év Együtt
gondozókban gondozókban lakosra
férfi nő együtt
2000 41 067 1 205 42 272 414,4 229 113 342
2001 38 433 931 39 364 386,9 190 77 267
2002 34 483 1 044 35 527 338,2 187 83 270
2003 33 647 1 425 35 072 346,6 169 54 223
2004 31 465 1 754 33 219 329,0 197 49 246
2005 30 989 1 899 32 888 326,4 223 78 301
2006 27 112 1 910 29 022 288,3 176 65 241
2007 24 347 1 693 26 040 259,2 159 56 215
2008 18 364 1 788 20 152 200,9 123 42 165
2009 11 897 3 174 15 071 150,5 269 94 363
2010 14 270 4 714 18 984 190,1 475 505 980
2011 11 977 4 058 16 035 161,0 289 67 356
2012 7 711 3 674 11 385 114,9 221 100 321
2013 8 974 3 439 12 413 125,7 307 108 415
2014 10 110 4 634 14 744 149,6 353 120 473
2015 11 122 4 561 15 683 159,5 328 101 429
Iskolázottság
Nem
Település nagyság
Társas támogatottság
Az alkoholos májbetegség miatt meghaltak és az alkoholisták becsült száma
Alkoholos májbetegség miatt meghaltak száma Alkoholisták becsült száma, ezer

Év
férfi nő együtt férfi nő együtt
2000 4 332 1 425 5 757 624 205 829
2001 3 850 1 395 5 245 554 201 755
2002 3 784 1 201 4 985 545 173 718
2003 3 663 1 323 4 986 527 191 718
2004 3 570 1 238 4 808 514 178 692
2005 2 252 748 3 000 324 108 432
2006 2 577 961 3 538 371 138 509
2007 2 596 809 3 405 374 116 490
2008 2 817 924 3 741 406 133 539
2009 2 918 967 3 885 420 139 559
2010 2 774 851 3 625 399 123 522
2011 2 497 800 3 297 360 115 475
2012 2 271 744 3 015 327 107 434
2013 2 065 640 2 705 297 92 390
2014 2 153 683 2 836 310 98 408
2015 2 061 670 2 731 297 96 393
Alkoholfogyasztás hatása az egészségre 1.
Akut hatások (alkoholmérgezés, balesetek, erőszakos bűncselekmény, nem szándékolt

terhesség, szexuális úton terjedő betegségek)
Krónikusan → tápcsatorna teljes hosszában (máj, hasnyálmirigy, keringési rendszer,
petefészek/here hormontermelése, csontrendszer, idegrendszer, szájüreg, garat,
nyelőcső, máj daganat)
Másodlagos hatások (kapcsolódó káros szokások)
3 év/ férfi életévveszteség

1,3 év/nő
Átlagosan 10-12 év veszteség (alkoholisták)
Alkoholfogyasztás hatása az egészségre 2.
Moderált alkoholfogyasztás előnyei:

értágító hatású
- 50%-os redukció a koronária betegségek rizikójában
- Kisebb az ischémiás stoke rizikó
Hátrányai:
Májcirrhozis, sérülések, vérzéses stroke, emlőrák, vastagbél karcinóma
A különböző életkori csoportokban más az egészségnyereségek és
az egészségveszteségek aránya.
Idősek: magas rizikónyereségek, alacsony abszolút veszteségek

Fiatalok: alacsony nyereségek, magas abszolút veszteségek
40 férfi/50nő év alatt nincs protektív hatása az enyhe alkohol bevitelnek sem!

A lényeges nyereség csak 70 –es és 80-as életévekben jelenik meg (magyar
átlagéletkor?)
nő 65 év felett 1999
1970
nő 35-64 év
férfi 65 év felett
férfi 35-64 év
0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 9000

halálesetek száma
Prevenció lehetőségei
• Alkohol adóztatása
• Nincs tolerancia ittas vezetés esetén, vezetői engedély elvesztése
• Megemelt vásárlási korhatár
• Alkohol árusítás korlátozása
• Címkézés
• Közösségi projektek
• Háziorvosi szűrővizsgálat
• Gyógyítás támogatása
• Mintaadó réteg kialakítása
Kötelező irodalom


23
Tételsor
1. A drog fogalma
2. Addikció fogalma
3. Függőség fogalma
4. Abúzus fogalma
5. Középiskolások droghasználatát elősegítő faktorok
6. Droghasználatára utaló jelek
7. Alkoholfogyasztás jellemzői (világszerte, Európában)
8. Felnőttek alkoholfogyasztási szokásainak jellemzői Magyarországon.
9. Alkoholisták számának alakulása, alkoholos májbetegség miatti halálozás alakulása
10. Alkoholfogyasztás egészségi hatásai
11. Alkoholfogyasztás prevenciós lehetőségei
24
Öregedő társadalom
25
Öregedés: fiziológiásan bekövetkező, irreverzibilis folyamatok összessége
Tudományterületek:
• Gerohigiéné – értékes életminőségű öregkor biztosításával foglalkozik
• Gerontológia - öregedés és időskor fiziológiás változásait vizsgálja (jelei, okai, molekuláris biológiai
módszerekkel)
• Gerontológiai demográfia - idősek aránya, változásai
• Geriátria – idősgyógyászat – öregedéssel kapcsolatos betegségek gyógyítása (kóros jelenségekkel és
gyógyításukkal)
• Szociális gerontológia (időskorúak társadalmi helyzetét, problémáit vizsgálja)
WHO életkor definíciók
45-59 éves középkorú Angolszász irodalom szerint
60-74 éves idősödő 65-74 éves időskorúak (elderly people)
75 év felett idős 75 év felett öregek (older people)
90 év felett agg
100 év felett matuzsálemi
Időskorúak és öregek aránya a mai társadalomban
Ország 1990 2000 2010 2020 2030

UK 23 22,3 22,3 25,5 31,1
Németország 22,3 25,4 30,6 33,5 43,6
Franciaország 20,9 23,3 24,5 30,6 35,8
USA 20,1 22,6 25,7 29,3 35,3
Japán 16,2 22,6 29,5 33,6 31,9
65 év felettiek 1997-ben 390 millióan – 2025-re 800 millió lesz

Magyarország 1990 1,373 ezer (összlakosság 13,2%)
1997 1,454 ezer (összlakosság 14,3%)
2020-2030-ra 25%-ra növekedhet
A WHO Európai Régiójában élő 65 éves vagy annál idősebb
populáció arányának trendjei, 1970-1998
18
16
EU átlag
14
12 CCEE átlag
10 NIS átlag
8
Skandináv átlag
6
4 Közép Ázsiai
Köztársaság átlag
2
0
1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000
Időskorúak és öregek aránya a mai társadalomban
Okok:
Fejlett országokban:
• orvostudomány fejlődése
• sokgyermekes családok gyermekei most érték el az idős- és öreg kort
• fiatalok számának csökkenése
• egyes településeken növekvő idős népesség – fiatalok elvándorlása
Fejlődő országokban:
• Lassabban, de növekszik az idősek aránya (orvoslás)
• Fiatalok migrációja a fejlett országokba
Öregkori morbiditás
• Vázrendszer kopását jelző elváltozások (pl.gerinc panaszok, arthritis stb.)

• Érzékszervek funkciócsökkenése (közlekedési és egyéb balesetek kockázata)
• Hypotermia – 65 év felett 3-5%, rectális hőmérséklet 35 °C
• Elesés (egyensúlyvesztés, szédülés, leesés – érzékszervi működés zavar)
• Vizeletürítési zavarok (túlfolyásos forma, stroke utáni állapot, idült húgyúti fertőzések,
emocionáis tényezők stb.)
• Alultápláltság (mentális zavarok, hiányos fogazat, nyelési zavar, nyálkahártya atrophia,
izoláció, alacsony jövedelem)
• Mentális zavarok (65 év felett 15% depresziós tünetek eltérő súlyossággal, öngyilkosság,
dementia – 85 év felettiek 20%-a)
Időskorúak és öregek szociális helyzete
I. Pszichés problémák
Aktivitás, tevékenységek, kapcsolatok – életmód átalakítása
II. Családi kapcsolatok
III. Gazdasági helyzet
• Nyugdíjasok száma nő
• Nők aránya magasabb – több állami támogatás szükséges
• Kórházi ágyszükséglet (65 év felett 3x)
• Szociális otthonok, rehabilitáció,
Az Európai Közösségben élő idősek egészségi
állapota
• Várható élettartamban eltérések

• Kedvezőtlen kép
• Egészségben leélt életévek növelése
• Rokkantság aránya nők körében magasabb – nők hosszabb élettartam – rokkantság
mentes várható élettartam viszont rövidebb
• Egészségügyi költségek 50%-a rokkantsági kiadások
• Fiatalkori életmód – időskori egészségi állapot
• Időskori egészségfejlesztés
– egészség-nyereség
- életminőség-javítás
Egészséges táplálkozás
Problémák: csökkent jövedelem, társadalmi elszigeteltség, depresszió,

demencia, betegségek, gyógyszerek, evési, rágási problémák
Vitamin hiány, magas zsíradék, alacsony zöldség, gyümölcs fogyasztás
Elhízás
Nagyon idősek körében soványság, alacsony táplálékbevitel
Egészség-hatások
Táplálék kiegészítők alkalmazása (D-vitamin, kalcium, folsav)
Idősek fogegészsége
65-74 évesek körében az idősek Olaszországban 13%, Hollandiában 65% nem rendelkezik saját foggal.
Rizikófaktor: rossz egészségi állapot, otthonukból kimozdulni nem tudók, gazdaságilag, társadalmilag
hátrányos helyzet
Fogászati kezelések igénybevétele alacsony

Okai: költségek, fogak elhanyagolása, közlekedési nehézségek, félelem a beavatkozástól.
Saját fogak – fogászati szolgáltatásokra nagyobb igény
• A fogszuvasodás idősebb korral felgyorsulhat
• Az íny betegség kialakulásának esélye az évek előrehaladtával nő. Kevesebb maradandó fog, nagyobb
valószínűséggel válnak fogatlanná
• Rágással kapcsolatos problémák - étkezési nehézségeket
• Műfogsor - korlátozza a tápanyagbevitelt és a táplálkozási állapotot
• A foghullás kapcsolatban áll a nehezen elrágható élelmiszerek alacsonyabb bevitelével (alma, répa) a
fogatlan emberek kevesebb gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak, kevesebb rostot és karotint és több
koleszterint, telített zsírsavakat és energiát, mint azok az emberek, akiknek sikerült megőrizniük fogaikat
Étrenddel kapcsolatos kutatások I.
• A FINE tanulmánya több mint 3000, 50 és 70 év közötti emberen vizsgálta az étkezési szokások és a
halandóság kapcsolatát.
•A finn emberek, egészségesebb étrend mellett magasabb halálozási arányszámot értek el, mint az olaszok egészségtelenebb
étrendjükkel.
• Más európai tanulmányok a megfelelő étrend jelentőségét hangsúlyozzák a betegségi és halálozási

arányszámok és a szellemi aktivitás meghatározásánál. 1988 és 1999 között a SENECA kimutatta hiányokat:
• 47% D vitamin
•Bizonyított, hogy a plazma homocysteine szint sok idős embernél a folsav elégtelen
bevitelével függ össze. A homocysteinkapcsolatot mutat a a CVD és különösen a trombózis
hajlammal.
•Olaszországi tanulmányok kimutatták, hogy az alacsony folát szint különösen a saját otthonaikban élő
időseknél jellemző, férfiaknál nagyobb arányban fordul elő és azok között, akik alkoholt vagy gyógyszereket
fogyasztanak.
•Más európai tanulmányok szerint az idős emberek 75%-ának rendellenesen magas a homocysteine szintje
Étrenddel kapcsolatos kutatások II.
• A zsírban oldódó vitaminok

• E vitamin csökkenti az atherosclerosis kialakulásának valószínűségét idősebb korban. E vitamin,
illetve a B vitaminok megfelelő szintű bevitele kapcsolatba hozható a magasabb túlélési és az
alacsonyabb halandósági rátákkal. A SENECA tanulmány rámutat az E és B6 vitaminok hiányának
gyakoriságára az európai időseknél. Az idősek figyelemreméltó részénél a gyengébb szellemi
teljesítőképesség tehát megelőzhetőnek bizonyulhat Európa szerte.
• Amint az idősek csökkentik tápanyagbevitelüket a vasbevitel is csökken. Az

étel elrágásával kapcsolatos nehézségek, amelyeket a fogvesztés okoz,
csökkentik a vasat tartalmazó zöldségek és hús bevitelét. Martins et.al.
kimutatták, hogy portugál 81-86 éves idősek közül a férfiak 49%-a, a nők
73%-a fogyasztott kevesebbet, mint az európai legalacsonyabb javasolt
tápanyagbevitel.
Egészségmegőrzésének lehetőségei időskorban
Fizikai aktivitás
• Rendszeres, közepes intenzitású, nagy izmokat átmozgató mozgás
• Mozgáskoordináció, izomerő javítható
• Esések gyakorisága és súlyossága csökkent
• Rendszeresen mozgó 50 év felettiek körében jelentősen alacsonyabb a mozgásszervi fájdalom gyakorisága
14 évig tartó követéses vizsgálatban
• Javul az egyensúlyérzék, csökken a székrekedés súlyossága
Javaslat:
Mindennapokba beiktatható, felszerelést, anyagi ráfordítást nem igénylő mozgás (gyaloglás, kertészkedés,
lépcsőn járás stb.)
Orvosi vizsgálat
Fokozatosság
Egészséges életvitelhez kapcsolódó kutatás:
A SENECA tanulmány kihangsúlyozta a kölcsönhatást a jó étrend és a fizikai aktivitás

között, idős emberek túlélésének hatását vizsgálva egyénenként és nemdohányzókkal
kapcsolatban. A vizsgált populáció 70-75 éves emberekből, 631 férfiből és 650 nőből állt,
belga, dán, olasz, holland, portugál, spanyol és svájci városokból. Az életstílus pontot a
három életstílus tényező összeadásával számították ki. Minden egyes tényező és a teljes
életstílus pont az életbennmaradással állt összefüggésben ezekben az európai
populációkban.
Az egészségtelen viselkedési típusok kombinációja növelte a haláleset kockázatát: férfiak és
nők három egészségtelen viselkedési típussal három- négyszeres növekedést értek el
halandóságban.
A tízéves vizsgálati időszak alatt az egészséges életstílusú túlélők egészségi állapota kevésbé
mutatott hanyatlást
Egészségügyi és szociális ellátás biztosítása
Egészség-hatások
Integrált jóléti és egészségügyi szolgáltató rendszer – civil szervezetek
Idősek számára fontos szolgáltatások:

1. Csökkent képességek kompenzálása (szemüveg, hallókészülék, járáshoz, fürdéshez szükséges segédeszközök)
2. Idősek önálló életet élhessenek (takarítás, bevásárlás, étkeztetés)
3. Orvosi és ápolói ellátást biztosító szolgáltatások (közösségi ápolók, incontinentia kezelések)
Intézménybe utaltak számának csökkenése

halálozás csökkenése
javuló általános közérzet
megvalósult önállóság
gondozószemélyzet terheinek csökkenése
Gazdasági hatások
• Közösségi szolgáltatások biztosítása csökkenti az intézményi ellátás igényét

• Közösségi szolgáltatás + közköltségek + magánköltségek
• Díjköteles szolgáltatások (UK 65 év felettiek szemészeti szolgáltatásokért bevezetett díjak után 20%-al
csökkent a glaukóma észlelése.)
Szociális és politikai hatások
egészségük és életminőségük javításával a társadalom „hasznosabb” tagjaivá

válhatnak.
családok ápolási terhe csökken
Szegénység visszaszorítása, egészségben jelentkező
egyenlőtlenség csökkentése
• Jóléti és életszínvonalbeli különbségek

• Kedvezőtlen társadalmi-pénzügyi helyzetben élő idősek nagyobb intézményi ellátási és
rokkantsági arány
• Nők veszélyeztettek
• Szolgáltatásokkal kapcsolatos jogok ismerete, igénybevétele (UK négyből egy nyugdíjas
nem kér kiegészítő támogatást)
Idős emberek otthonukban történő ellátása
Külső környezet kialakítása (közvilágítás, járdák, zebrák, tömegközlekedés.

Egészség-hatások
• Önállóan élők életminősége jobb, funkcionális képesség csökkenés ritkább, mint felnőtt lakótárssal, de nem
házastárssal élőké. Gyakrabban vesznek részt otthonukon kívül zajló tevékenységekben.
• Saját otthon – jó közérzet, társadalmi részvétel
Lakások minősége
• Nyirkos, hideg, nehezen fűthető – magasabb halálozás
• UK: 65 év felettiek harmada évente legalább egyszer elesik. 85 év felett 1000-ből egy elesés miatt veszti életét.
Társadalmi hatások
Lakáskörülmények, megfelelő berendezés – szociális elszigeteltség csökkenése Pl. telefon csökkent hallású, finom
mozgáskoordinációs zavarban szenvedőknek.
Gazdasági, politikai hatások
Otthoni ellátás olcsóbb, mint az intézményi
Németország, Olaszország időseket ellátók jóléti támogatása
Lakónegyedek
Kitüntetett szerepű társadalmi környezet
Egészség- és szociális hatások

Kapcsolódó beavatkozás akkor hatékony, ha:
• Hosszú távra szól
• Csoport tevékenységen alapul
• Konkrét célcsoportja van pl. nők, özvegyek
• Résztvevőknek beleszólási joguk van
• Sok elemből álló megközelítés
45
Kötelező irodalom


46
Tételsor
1. Az öregedéssel kapcsolatos fogalmak
2. Idősek aránya
3. Az elöregedés okai
4. Az öregkori morbiditás, leggyakoribb betegségek
5. Az idősek egészségi állapotának jellemzői
6. Idősek táplálkozása és fogegészsége
7. Öregedés és az egyenlőtlenségek
47

Népegeészségtan Egyben

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Népegeészségtan Egyben

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Népegészségtan – 1.

• Elsősorban a tömegek egészségével foglalkozik.

• Gyakorlati része a tudományos eredmények alapján végzett mindennapi

• Higiéné: elméleti népegészségtan + gyakorlati népegészségügy

• Lakosság egészségi állapotának monitorozása, veszélyeztetettek azonosítása,

• Lakosság egészségi állapotának folyamatos monitorozása, veszélyek azonosítása

• A népegészségtanon belül, az orvosi szakmához közvetlenül kötődő tudomány területeket orvosi

1. Vizsgálja a lakosság egészségi állapotát befolyásoló, meghatározó

népegészségtan spirálja = népegészségügyi ciklus.

• Bizonyítékon alapuló beavatkozások

• Latin eredetű szakkifejezés (pre[előtte]+venire[jönni), a betegségek

• Egyes betegségek előfordulásának minimálisra szorítása, más betegségek

• Cél: az egészségkárosodás (betegség, baleset) bekövetkezésének megelőzése

• Célja: a betegségek és egyes betegségmegelőző állapotok korai felismerése

• Célja: a betegséggel/balesettel összefüggő szövődmények, tartós

• Cél: Szükségtelen/felesleges egészségügyi beavatkozások csökkentése,

Az egészségmodellek az egészségmagatartást (egészségtudatosság)

• Biomedikális modell - XVIII. század

A funkcionalitás csökkenésének három kategóriája:

Az egyén egészségének három szintje:

• Kétirányú kapcsolatok az egészség, valamint az egyéni vagy környezeti

• 18. század közepéig tart, premodern időszak

 A II. világháborútól a XX. sz. végéig

• fejlett országokban a 1960 évektől a1990-es évek elejéig

V. 1990-es évek elejétől

"Egészséget mindenkinek 2000-re"

• stratégiája alapján készült el az első hazai egészségmegőrzési

• nem szólította meg az egészségügyi dolgozókat, mintegy "demedikalizálta" a programot

A népegészségügy prioritása az ezredfordulóig alcímet viselte.

fogadta el a 2001-2010. évekre szóló

Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Programját

• Felelőse: eü miniszter (¼ évente beszámol)

• Végrehajtásért felelős: országos tisztifőorvos

• 5 nemzeti célt fogalmaz meg:

az egészség a legfőbb értékek egyike legyen

Lakossági programokhoz segítség:

• videófilmek különböző témákban

• Az Országgyűlés felkérte a Kormányt, hogy - az „Egészséges Nemzetért” népegészségügyi

„Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programját” .

• A célkitűzések megvalósítását az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti

• A 4/2006. (II. 8.) OGY határozat a Program elnevezését „Egészség Évtizedének

• Az Országgyűlés felkérte a Kormányt, hogy évente tájékoztassa az Országgyűlést a

„ minden magyar állampolgár a lehető legegészségesebben éljen”

• 10 év alatt legyen három évvel hosszabb a SZVÉ mindkét nem esetében.

• állampolgárok egészségének védelme és fejlesztése egész életük során;

• főbb betegségek, sérülések, halálokok gyakoriságának csökkentése, az ezekkel járó

1. az egészség alapvető emberi jog;

2. az egyenlőtlenségek csökkentése és a szolidaritás;

3. az egyének, csoportok, intézmények és közösségek részvétele és

1. A lakosság egészségbiztonságának javítása

• a középtávú stratégia címe: „Nemzeti Népegészségügyi Stratégia 2017-2026”,

1. Ember István, Kiss István, Cseh Károly: Népegészségügyi orvostan, 2013

2. Ádány Róza: Megelőző orvostan és népegészségtan, 2011

3. Boncz Imre: Kutatásmódszertani alapismeretek, 2015

• leírni a betegségek előfordulásának jellegzetességeit!

• ok-okozati összefüggéseket feltáró elemzéseknek lehet kiinduló pontja

• Az ok-okozati kapcsolat – exp. jelenléte az előfordulási gyakoriság

• emberek különböző populációit hasonlítja össze.

• különbséget a gyakorisági mutatókból számolt kockázati mutatókkal

• Laboratóriumi kísérletező vizsgálatokhoz hasonlít

• Ok-okozati összefüggések feltárása

• Legegyszerűbb/legrégebbi mutató az epidemiológiában

• A betegségben szenvedő emberek száma, vagy kockázati tényező által

2 új eset/ (405év)+(101 év)= 2/210 személy-év= 0,01 (1%)

JKH = (Iexp - Inem exp)/ Iexp100 = (1,8/1000 - 0,37/1000)/ 1,8/1000100 = 79