Egészségfogalmak

A legismertebb –WHO szerinti: testi-lelki-jóllét állapota

Biomedikális: a betegség hiánya
Naturalista: statisztikailag átlagos, ettől eltérő: patológiás
Funkcionális: népegészségügyi megközelítés –társadalmilag kívánatos szerepeit mennyire tudja ellátni
Laikusok: betegségtünetek hiánya, ideális egészségi állapot

WHO feladatai
Nemzetközi adatgyűjtés
Vizsgálatokon alapuló stratégiák kidolgozása
Egészség támogatása
Egészséghez való jog bővítése
Hozzájárulás a mindenkori harmonikus, biztonságos életvitel gyakorlásához

Egészség Modellek
1. Az egészség biomedikálismodellje:
-az egészség akkor van, mikor betegség nincs
-az egészség árucikk
-az emberi test egy szerkezet
-a test alkotóelemeire bontása
-az egészség számszerűsíthető
-az orvoslás mérnöki tevékenység
2. Az egészség társadalmi -gazdasági modellje:
-Dahlgrenés Whitehead(1994) ábra
3.Az egyén testi, lelki, szociális működésének épségét a funkcionális modell aszerint határozza meg, hogy
mennyire tud különböző tevékenységeket elvégezni. A funkciók legmagasabb szintje a társadalom (közösség)
életében való részvétel. (Vitrai,Vokó2006;InternationalClassificationofFunctioning,DisabilityandHealth2004)
E megközelítés szerint egy személy egészségét annak alapján lehet megítélni, hogy mennyire tudja a
társadalmilag kívánatos szerepeit, feladatait teljesíteni, azaz mennyire tud részt venni a társadalom életében,
annak kisebb-nagyobb közösségeiben, illetve mennyire képes harmonikusan alkalmazkodni a környezetéhez.

Egészségdeterminánsok:
alatt azokat az alapvető tényezőket és hatásokat értjük, melyek az egyén, és kiterjesztett értelemben egy
közösség egészségi állapotátmeghatározzák
1.jövedelmi támogatottság (jövedelmi viszonyok),
2.társadalmi támogatottság (szociális ellátórendszer fejlettsége),
3.iskolázottság,
4.foglalkoztatottság és munkakörülmények (gazdasági helyzet),
5.fizikai környezet,
6.magatartási, életmódtényezők,
7.egészséges fejlődés (gyermekkor) biztosítottsága,
8.egészségügyi szolgáltatások fejlettsége és elérhetősége,
9.genetikai (biológiai) tényezők,
10.kulturális sajátságok
Az egészségügyi ellátás fejlődése
Vakcinációskorszak (1900-1940):
Fő hangsúly a fertőző betegségek elleni küzdelem
Epidemiológiai korszakváltása (1941-1960):
Antibiotikum széles körben való alkalmazása
Technikai korszak (1961-1990):
Új diagnosztikus vizsgálóeljárások fejlesztése
Új terápiás eljárások (gyógyszerek, orvosi technikák) fejlesztése
Multidiszciplinakorszaka (1991-):
Bizonyítékokon Alapuló Orvoslás/Egészségügy
Alternatív medicina
Egészségmegőrzés

A megelőzés szintjei 1.
Elsődleges megelőzés (primerprevenció) – a szó szoros értelmében vett megelőzés. Jellemzően az
egészségügyi alapellátás szereplői által végzett betegségmegelőző tevékenység. Az egészségügyi ellátás
keratein kívül végzett prevenciós tevékenységek az egészségfejlesztés hatókörébe tartoznak. Az egészségügyi
alapellátás szakemberei által nyújtott legfontosabb primerprevenciós tevékenységek az alábbi csoportokba
sorolhatók:

Egészségtudatos magatartás
egészségi ismeretek
helyes táplálkozás
testedzés, stb.
Speciális védelem
védőoltások
carcinogénekelleni védelem
balesetvédelem, stb.

Másodlagos megelőzés (szekunder prevenció)

Korai felismerés és azonnali kezelés (szűrővizsgálatok)
A munkaképtelenség tartalmának csökkentése.

Harmadlagos prevenció (tercier prevenció)

Az egészség helyreállítása, egészségkárosodás vagy funkció csökkenés megelőzése
Rehabilitáció, therápia, gondozás.

Negyedleges prevenció (Quaterner prevenció)

a felesleges egészségügyi beavatkozások elkerülése

Ottawai Karta 1986

az egészségnek vannak bizonyos alapfeltételei, úgymint béke ,lakás, oktatás, élelem, jövedelem, stabil
ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság és egyenlőség, amelyeket az egészség
javításához biztosítani kell,

a Karta az egészségfejlesztést olyan folyamatként határozta meg, amely módot ad az embereknek egészségük
fokozott karbantartására és tökéletesítésére, és ennek elérése érdekében az alábbiakban felsorolt öt
főtevékenységi területet jelölte meg:
az egészséget támogató politikai döntések,
az egészséget előmozdító környezet,
közösségi tevékenységek,
egyéni képességek fejlesztése–egészségnevelés,
az egészségügyi ellátás szervezése.

A népegészségügy alapvető feladatai

1.a lakosság egészségi állapotának folyamatos monitorozása,
2.az egészségproblémák hátterénekfeltárása,
3.a lakosság tájékoztatásaaz egészségproblémákról és azok megelőzésének/kezelésének lehetőségeiről,
4.a társadalom mozgósításaa problémák megoldása érdekében, partnerség kialakítása az érintett
kormányzati és civil szervezetek között,
5.egészségfejlesztési, betegségmegelőzési programok kifejlesztése,
6.az egészségorientált döntéshozás és jogalkotás támogatása és érvényesítése,
7.az egészségügyi szolgáltatások tervezésének támogatása, az általános elérhetőség biztosítása,
8.a népegészségügy humán erőforrásának biztosítása és továbbképzése,
9.az egészségügyi szolgáltatások effektivitásának, hozzáférhetőségének elemzése,
10. tudományos kutatások tervezése és kivitelezése

McKeown angolorvos-szociológus a XIX–XX. században Angliában és Walesben megfigyelt népességszám-

növekedés hátterét elemezve azt mutatta ki, hogy annak oka elsősorban a fertőző betegségek okozta halálozás
nagymértékű csökkenése volt, ami még azelőtt következett be, hogya fertőző betegségek hatékony orvosi
kezelésének módszerei rendelkezésre álltak volna.A halálozás csökkenésének és így a népesség
számnövekedésének legvalószínűbb okaként McKeown a táplálkozás, az ivóvízellátás ,illetve a higiénés
körülmények javulását feltételezte.

Lalonde-modell:

életmód: >40%
genetika: 27-29%
környezeti hatás: 19%
eü ellátás: 11%
Népegészségügyi programok:
Kertai-program
Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program 2001–2010”
Nemzeti Népegészségügyi Program2003–
2019-2022.évekre szóló Nemzeti Népegészségügyi Szakpolitikai Program

Nemzeti Rákellenes Program

Nemzeti Keringési Program
Nemzeti Mozgásszervi Program
Nemzeti Gyermekegészségügyi Program
Nemzeti Mentális Egészségügyi Program
2018. 5 Nemzeti Egészségügyi Program

A demográfia két nagy részterületre osztható:

Strukturális demográfia
Népmozgalom

A strukturális demográfia a népesség szerkezetét (számát és összetételét) mutatja be különböző

szempontok szerint: kor, nem, lakhely, lakókörülmények, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, jövedelem,
háztartástípus, etnikai csoportok

A korfáknak 3 alaptípusát különböztetjük meg:

piramis – szaporodó népesség (magas a gyermekek aránya)

harang – stagnáló népesség (a fiatalok és középkorúak aránya közel azonos)
urna – fogyó népesség (az idősek aránya nagyobb, mint a fiataloké)

A népmozgalom jelzőszámai a népesség változásait írják le a születéstől a halálig:

természetes népmozgalom

élveszületés(natalitás),
elhalálozás (mortalitás),
termékenység (fertilitás)
szaporodás (reprodukció)
házasságkötés
válás

népvándorlás (migráció)
belső (országon belüli)
külső
kivándorlás
bevándorlás

A lakosság egészségi állapotának jellemzéséreszolgáló indikátorok

Incidenciaés prevalencia
Az incidenciaés a prevalenciaolyan epidemiológiai mutatók, amelyek a jelenségek gyakoriságátmérik egy
adott populációban.

Az incidencia az új esetek előfordulása egy meghatározott időtartam alatt a vizsgált populációban.
Az incidenciaarányszám (I) általános alakja: új esetek száma az adott időtartamban/az érintett populáció
átlagos száma ugyanazon időtartamban x k
A prevalencia a vizsgált populációban létező esetek gyakoriságát méri egy adott időpontban. A
prevalenciaarányszám(P) számításának általános képlete
P = a létező esetek száma adott időpontban/az érintett populáció száma ugyanazon időpontban x k
Letalitás

Egy konkrét betegségben megbetegedettek körében méri az adott betegség miatt elhaltak arányát százalékos
formában, adott betegség miatt meghaltak száma egy adott időtartamban/adott betegségben
megbetegedettek száma ugyanazon időtartam alatt x 100

A Betegség Nemzetközi Osztályozása (BNO-kódrendszer)

Kialakításának célja: bármely országban megbetegedett, illetve sérülést szerzett személy diagnózisát
egységeskódrendszeralapján lehessen besorolni
Összehasonlítást lehet végezni az országok között (WHO, ICD kódok magyar nyelvre lefordított és a
hazai viszonyokra adaptált változata)

BNO-10
•WHO irányításával a 80-as években dolgozták ki
•Magyarország 1993-ban vezette be
–(1993/9 NM rendelet)
•3+1 karakter :
•PL: Lebenyes tüdőgyulladás: J18.1

A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO)

Célja: az egészség és az egészséghez kapcsolódó állapotok minősítése
Egységes és szabványosított összehasonlíthatóság
•WHO adtaki1980-ban
•2001 óta új változat

alkotóelem: testi funkciók; testi struktúrák; tevékenységek és részvétel; környezeti tényezők

Hazai adatok
•Kórházak száma -164 (89?)
•Kórházi ágyak száma –700 (100 ezer lakosra)
•Az egészségügyi ellátás erősen kórházközpontú
•Az ambuláns ellátásban is karbantartható állapotok miatti kórházi kezelések aránya a második

legmagasabb az Unión belül→ az alapellátás további fejlesztésére van szükség

Ellátási szintek
Országos
Intézetek,
Egyetemek
Regionális
központok
Általános kórházak
Városi, megyei
Járóbeteg szakellátás
rendelőintézetek, szakgondozók, szakambulanciák, otthoni szakápolás, hospice
Alapellátás
gyermek és felnőtt háziorvosi, fogászati ellátás, ügyeleti szolgálat, (üzemorvosi), iskolaorvosi ellátás,
védőnői szolgálat
Állami feladatellátás:
Elv: Progresszív betegellátás

Egyéb ellátások
•Ügyelet
•Mentés
•Betegszállítás
•Taktikai medicina
•Ápolás
•Különleges ellátások
•Haldokló beteg gondozása
•Rehabilitáció

Területi ellátási kötelezettség:

Az egészségügyi szolgáltató fenntartójának, illetve tulajdonosának, valamint az egészségügyi
szolgáltatónak azon kötelezettsége, hogy az egészségügyi szakellátásban meghatározott ellátási területen
a lekötött szakellátási kapacitásai felhasználásával a kötelező egészségbiztosítás egészségügyi
szolgáltatásaira jogosultak számára egészségügyi szolgáltatást nyújtson.

•Az ÁNTSZ nyilvántartást vezet a 2006. évi CXXXII. Tv. alapján az érvényes finanszírozási szerződéssel
rendelkező járóbeteg/fekvőbeteg ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók területi ellátási
kötelezettségéről.

Területi ellátási kötelezettség nélküliség:

•a betegek választása alapján jön létre, de miután nincs ellátási kötelezettsége, senkit nem köteles
fogadni,
•az egészségbiztosítással szerződésben áll,
•a betegek számára térítésmentesen (illetve az általános igénybevételi szabályoknak megfelelően)
vehető igénybe,
•ellátási kötelezettség hiányában csak fejkvóta alapú bevételben részesül.

Betegutak
A finanszírozó vagy a tulajdonos által kialakított ellátás-szervezési megoldás, amely meghatározza,
hogy egyes betegségek esetén a beteg milyen láncolaton keresztül, mely szolgáltatóknál veheti
igénybe az ellátást.
Az általános betegutak: háziorvos → szakambulancia → centrum vagy háziorvos → területi kórház.

Beutalási rendszer
Előjegyzési rendszer
Várólista

Alapellátás
•A beteg lakóhelyén, munkahelyén részesül folyamatos egészségügyi ellátásban

•Feladata:
–Primer prevenció, secunder prevenció, tercier prevenció
–A betegségek korai felismerése
–Az egészségi állapot figyelemmel kísérése
–Az egészséges életmódra nevelés, felvilágosítás

2015. évi CXXIII. Törvény az egészségügyi alapellátásról

4/2000. EüM rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi tevékenységről
Megelőző ellátások
•betegségek megelőzését, azok korai felismerését szolgáló ellátások
•fertőző betegségek megelőzésére vonatkozó vizsgálatok, szűrővizsgálatok
•környezet-és foglalkozásegészségügyi egészségügyi tevékenységek
•család-és nővédelmi gondozás

Járóbeteg szakellátás
•A szakorvos által végzett egyszeri vagy alkalomszerű ellátás
•Továbbá a fekvőbeteg-ellátást nem igénylő krónikus betegségek gondozása
•(Otthoni szakápolás, hospice)
•Feladata:
–Szakvizsgálatok (szakorvosi vizsgálat, műszeres diagnosztika, terápiás beavatkozások)
–szakgondozás

Fekvőbeteg szakellátás
•Folyamatos bent-tartózkodás mellett végeznek diagnosztikai, gyógykezelési, rehabilitációs vagy
ápolási célú tevékenységeket
–Megyei/Járási kórházak
–Területi kórházak
–Klinikák
–Ápolási és rehabilitációs intézetek

Kórház
•Működése: gyógyító team (orvos, ápoló, szülésznő, dietetikus, gyógytornász…), valamint a
gazdasági-műszaki rendszerek összehangoltmunkája
•Szervezeti tagozódása:
–Igazgatás
–Fekvőbeteg osztályok, járóbeteg ambulanciák
–Diagnosztika
–Gyógyszerellátó egység
–Központi szolgáltatók, gazdasági-műszaki egységek

Szolgáltatások feltételei
60/2003. (X. 20.) ESzCsMrendelet - „Minimum rendelet”
•az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről
•Működési engedély
•(Eü. államigazgatási szerv)

Ápolás a szociális ágazati szolgáltatók részéről

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
•Házi segítségnyújtás keretében történő ellátás (Szoc.tv63.§)

Egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei

•Sürgős szükség esetén elsősegélynyújtás
•Területi ellátási kötelezettség-kompetenciaszint szerint
•Szükség esetén tovább irányítás
•Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása -kezelőorvos joga
•Ellátás megtagadásának joga –szakmai, erkölcsi, jogszabályi okok alapján (Eütv.131.§)
•Tájékoztatási
•Dokumentációs
•Titoktartási

Eü. szakképesítést személyek nyilvántartása

Alapnyilvántartás
Működési nyilvántartás
-5 éves érvényesség (Eütv. 112.§-113.§)

Kamarai tagság
•2006. évi XCVII. Törvény az egészségügyben működő szakmai kamarákról 14/A. §
•Egészségügyi tevékenységet -egyéb feltételek mellett -csak az végezhet, aki tagja az adott
tevékenység végzésének feltételeként előírt illetékes szakmai kamarának.

Működési engedély feltételei

96/2003.(VII.15.)Korm.rendelet
azegészségügyiszolgáltatásgyakorlásánakáltalánosfeltételeiről,valamintaműködésiengedélyezési
eljárásról
•Szolgáltató kapja (eü. államig, szerv adja)
•Tárgyi, személyi feltételek, felelősségbiztosítás (Eütv.108.§)

Továbbképzések
•2012. január 01-től az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályozás megváltozott
(63/2011. (XI.29.)
•5 éves időszak alatt 150 pontot kell gyűjteni
•Szabadon választható és Kötelező Szakmacsoportos képzések (SZAFTEX 2 rendszer)

Betegjogok
1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről
Az egészségügyi ellátáshoz való jog
7.§(1)Mindenbetegnekjogavan-jogszabálybanmeghatározottkeretekközött-azegészségiállapota által
indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének
megfelelő egészségügyi ellátáshoz.
Az emberi méltósághoz való jog
10. §(1) Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani.
•(2) A betegen -e törvény eltérő rendelkezésének hiányában -kizárólag az ellátásához szükséges
beavatkozások végezhetők el.
•Jogok gyakorlása
•Személyes szabadság korlátozása
•Várakoztatás
•Szemérem
A kapcsolattartás joga
•11§. (4) A kiskorúbetegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy
törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon.
•(5) A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt
folyamatosan vele lehessen, a szülést követően pedig arra, hogy -amennyiben ezt az ő vagy
újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki -újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.
Látogatók fogadása
Vallásgyakorlás
A gyógyintézet elhagyásának joga
•12. §(1)A betegnek joga van a gyógyintézetet elhagyni, amennyibenazzal mások testi épségét,
egészségét nem veszélyezteti. E jog csak törvényben meghatározott esetekben korlátozható.
•(4)A beteg gyógyintézetből történő elbocsátásáról a beteget, illetőleg hozzátartozóját előzetesen
tájékoztatni kell, lehetőség szerint legalább 24 órával a tervezett elbocsátást megelőzően.
A tájékoztatáshoz való jog
13. §(1) A beteg jogosult a számára
egyéniesített formában megadott teljes körű
tájékoztatásra.
14. §(1) A cselekvőképes beteg a tájékoztatásáról lemondhat, kivéve, ha betegsége természetét
ismernie kell ahhoz, hogy mások egészségét ne veszélyeztesse.
Ha a beavatkozásra a beteg kezdeményezésére és nem terápiás célból kerül sor, a tájékoztatásról
való lemondás csak írásban érvényes.
•(2)Az (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket a 16. életévét betöltött kiskorú személy esetén is
alkalmazni kell.
Az önrendelkezéshez való jog
15. §(1) A beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog, amely kizárólag törvényben meghatározott
esetekben és módon korlátozható.
(2) Az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e
egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik
bele, illetve melyeket utasít vissza, figyelembe véve a 20. §-banelőírt korlátozásokat.
Az önrendelkezéshez való jog
15. §
•(5)Az invazív beavatkozásokhoz és a 197. §szerinti önkéntes gyógykezelésbe vételhez a beteg
írásbeli vagy -amennyiben erre nem képes -két tanú együttes jelenlétében, szóban vagy más módon
megtett nyilatkozata szükséges.
•19. §(1) A beteg írásbeli beleegyezése szükséges bármely -a beavatkozással összefüggésben -
életében eltávolított sejtjének, sejtalkotórészének, szövetének, szervének, testrészének -
egészségügyi ellátásával össze nem függő -bármilyen célú felhasználásához. Nem kell a beteg
beleegyezése ezen anyagok szokásos módon történő megsemmisítéséhez.
Az ellátás visszautasításának joga
•20. §(1) A cselekvőképes beteget -a (2)-(3) bekezdésekben foglaltakra tekintettel, illetőleg a (6)
bekezdésben foglalt eset kivételével -megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak
elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné.
•(2) A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan
súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű
magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza.
Az ellátás visszautasításának joga
20. §
•(6) A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, ha várandós és
előre láthatóan képes a gyermek kihordására.
Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
•24. §(1) A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait,
illetve joga van ahhoz, hogy -a 135. §-banfoglaltak figyelembevételével -egészségügyi adatairól
tájékoztatást kérjen.
A beteg jogosult
•c)az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról kivonatot vagy másolatot
készíteni vagy saját költségére másolatot kapni
Az orvosi titoktartáshoz való jog
•25. §(1) A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása
során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait (a továbbiakban: orvosi titok) csak az
arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék.
•(2) A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről kiknek
adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes
megismeréséből.
Az orvosi titoktartáshoz való jog
•25. §
•(3) Az érintett beteg egészségügyi adatait annak hozzájárulása hiányában is közölni kell,
amennyiben ezt
•a)törvény elrendeli,
•b)mások életének, testi épségének és egészségének védelme szükségessé teszi.
A betegek jogainak érvényesítése
Betegjogi képviselő
•Tanácsot ad, tájékoztat, közvetít
•Büntetlen előélet, felsőfokú végzettség, betegjogi tanfolyam
Panasz tehető:
•Intézmény vezetőnél, fenntartónál, Országos Tisztifőorvosnál

Tudatvesztés, vagy tudatzavar –olyan állapot amelyben a normális öntudat és környezettudat

hiányzik.

•Eszméletvesztés–olyan állapot amelyben az éberség hiányzik, és ezért tudatzavar áll fenn.

A súlyosság megítélése
Első, sürgősségi értékelés: AVPU
•A –alert, éber
•V –VerballyResponsive, felszólításra reagál
•P –PainfullyResponsive, fájdalomra reagál
•U –unresponsive, nem reagál
Az "A" -nál alacsonyabb pontszámok rendellenesnek tekinthető

A szemnyitás, a beszéd, és a mozgás tevékenységek hármasát egységes formában a Glasgow Coma

Scale (GCS) (is) tartalmazza, melyet a tudatzavar mélységének megítélésére használnak.
•Ezzel objektíven állapítható meg a beteg idegrendszeri állapota, valamint összehasonlíthatósága
miatt a beteg állapotváltozása is jól követhető.
•Fontos megjegyezni a későbbi teendők kivitelezéséhez, hogy a 8 pontszám alatti betegeknél a
köhögési reflex már olyan mértékben hiányozhat vagy csökkenhet, hogy fennáll az aspiráció
veszélye, ezért ezen állapotú betegeknél a stabil légútbiztosítására lépéseket kell tenni

Ha GCS összpontértéke 8 vagy az alatti, akkor súlyos, 9–12 között közepes, 13 és e feletti pontérték
esetén enyhe agykárosodás valószínűsíthető.

•A GCS pontrendszer hátránya, hogy általában csak gyakorlott személyek tudják gyorsan felmérni
vele a beteg állapotát.

•Annyit azonban könnyen megjegyezhetünk, hogy az a beteg, aki szemét nem nyitja ki erős ingerre,
és nem ad verbális választ, a motoros választól függetlenül maximum 8 pontot érhet el, így számukra
a légútbiztosítás fontos.

Tudatzavarok fokozatai
A különböző értékelő skáláktól függetlenül az eszméletzavarnak 3 súlyossági (mélységi) fokozatát
ismerjük:
•Somnolencia(aluszékonyság). A beteg aluszékony, enyhe, közepesen erős ingerek hatására szemét
kinyitja, és rövid ideig általában nyitva is tartja, majd ismét behunyja.
•Sopor. A beteg mély kábultság állapotában van, erős (fájdalmas) ingerekre szemét kinyitja, de
nagyon gyorsan vissza is csukja, közben kérdésekre alig/nehezen vagy nem válaszol.
•Coma. A beteg kontaktusba nem vonható, szemét semmilyen ingerre (fájdalomra sem) nem nyitja
ki, nem beszél, légzése és keringése ellenben megtartott.
•Egyesek a legelső fokozatnak a kábultságottekintik, majd azt követi a szomnolenciaés a többi
stádium.

Oki feltárás
•Anamnézis
•Vizsgálatok (vitális paraméterek, vércukor, vizelet, EEG, CT, MR, liquor, vérgáz)