Prevenció (megelőzés)

Prevenció jelentése:
- a betegségek keletkezésének megelőzését, az egészség fenntartását
és a szervezet megerősítését, illetve az
állapotromlásmegakadályozását jelenti

A megelőző tevékenységek célja:

- a születéskor várható átlagos élettartam növelése
- az egészségi állapot javítása
- a jó egészségi állapotban megélt élettartam meghosszabbítása
- a morbiditás (megbetegedés) és a mortalitás (halálozás) csökkentése
- károsító tényezők mérséklése, melyek az egyén vagy a közösség
egészségére kedvezőtlen hatást gyakorolnak

A megelőzés szintjei:
- Elsődleges megelőzés (primer prevenció vagy profilaxis):
o lényege a betegségek és sérülések megelőzése
o egészségnevelés
o célja: az egészségi állapot megőrzése, az ellenállóképesség
fokozása, a betegségekkel szembeni fogékonyság csökkentése
- Másodlagos megelőzés (secunder prevenció):
o célja a betegségek korai felismerése, a rizikótényezők korai
kiküszöbölése
o fő eszközei a szűrővizsgálatok
- Harmadlagos megelőzés (tercier prevenció vagy rehabilitáció):
o lényege a betegségek kezelése, a rehabilitáció, az állapotromlás
megakadályozása
 Szűrés

Mi a szűrés?

 az egészségügyi szűrés olyan rendszeres, meghatározott időszakonként

végzett vizsgálatsorozat, melynek célja a rejtett betegségek, elváltozások
feltárása
 egészséges vagy magukat egészségesnek gondoló személyek vizsgálatát
jelenti
 egyszerűen elvégezhető, kellemetlenséget nem okozó (vagy tolerálható
kellemetlenséggel járó), alkalmas módszer segítségével történik
 a szűrésen való részvétel önkéntes (abban az esetben lehet kötelező, ha
a kiszűrhető megbetegedések fertőzőek)
 nem az érintett személy, hanem a szűrővizsgálatot szervező
kezdeményezi

A szűrővizsgálatok előnyei és hátrányai:

Előnyök:
- negatív eredménynél a vizsgált személy megnyugodhat
- a pozitív eredmény időben előrébb hozza a diagnózis felállítását és a
kezelést
- növeli a gyógyulási esélyt
- csökkenti a halálozást
- jobb életminőséget biztosít
Hátrányok:
- pozitív eredménynél meghosszabbítja a betegségtudatban töltött időt
- határesetben túldiagnosztizálást, túlkezelést eredményez
- ál-negatív eredmény biztonságérzetet okoz
- ál-pozitív eredmény káros lélektani mellékhatásokkal jár
 Szűrővizsgálatok formái

1. Alkalomszerű szűrés
2. Szervezett szűrés

Alkalomszerű szűrés:

- a szűrést maga a vizsgált személy kezdeményezi

- bármely más célból végzett orvosi vizsgálathoz kapcsolódhat
- történhet háziorvosi vagy szakorvosi rendelőben
- ide tartozik az egyes munkahelyeken kezdeményezett, esetleg
spontán részvételre épülő kampányszerű rákszűrés is
-
Szervezett lakossági szűrés:

- a szűrést az egészségügyi ellátórendszer („hatóság”) kezdeményezi

- nagy csoportokra terjed ki (olyanokra, akik életkoruk alapján a
célbetegségre veszélyeztetettnek minősülnek)
- adminisztratív eszközök segítségével személyes meghívás útján
történik
- népegészségügyi tevékenységnek tekinthető
- ilyen szűrővizsgálatot csak abban az esetben kezdeményezhet az
egészségügyi ellátórendszer, ha az alkalmazott szűrési módszer
eredményességére van tudományos bizonyíték (emlőszűrés,
méhnyakszűrés, vastagbélszűrés)
- a személyi adatok védelméről szóló jogszabályok figyelembevételével
országos szűrési nyilvántartás működik
- a szűrésen való részvétel önkéntes

Jogi értelemben nem kötelező részt venni a szűrővizsgálatokon, csak a

közösségre veszélyes fertőző betegségek elleni szűrésre kötelezhetőek az
egyének.