Államvizsga tesztkérdések Az epidemiológia alapjai

Az epidemiológia alapjai

Gyakorisági mutatók:
1. incidencia idő ( nem elégséges csak a betegségben szenvedők számát vagy
részarányát figyelembe venni; számításba kell venni:
 a betegség kialakulását megelőző időt
 azt az időtartamot, amely alatt az új eseteket rögzítjük)
2. kumulatív incidencia ( KI=n/N n= az új esetek száma; N= a kockázatnak kitett
populáció száma
 nincs mértékegysége
 értéke 0 és 1 között változik
 Az egyén számára az esemény bekövetkeztének átlagos kockázatát becsli
 a közvetlen méréshez az adott populációban minden egyedet követni kell , amíg
az esemény bekövetkezik vagy a megfigyelési periódus véget nem ér
 időben specifikált
 a medicnában használt KI mutatók: abszolút kockázat, letalitás, 5 éves túlélés,
megbetegedési arány
A KI megmutatja, hogy az adott T idő alatt, a betegség mekkora utat tett meg a
populációban.
3. incidencia arányszám
3. a. incidencia sűrűség IS
A kockázatnak kitett, kezdetben betegségtől mentes populációban megfigyelt személy-
idő egységre eső új esetek száma.
IS= n/ szumma személy idő
Személy idő= N*delta T, ha a kockázat időtartama delta T és a populáció zárt
 dimenziója van
 csak azon események kerülhetnek bele a számlálóba akik olyan
személyek körében fordulnak elő akik a nevezőhöz is hozzájárulnak
 gyakran csak a betegség első epizódjára vonatkozik

24
Államvizsga tesztkérdések Az epidemiológia alapjai

 a kockázatot csak indirekt módon lehet becsülni

 általában n/10K személy-év formátumban használatos
 0 és végtelen közt vehet fel értéket
Azt fejezi ki, hogy az adott pillanatban milyen sebességgel halad a betegség a
populációban
Pillanatonként változhat
4. prevalencia: a már fennálló betegség gyakoriságáról szolgáltat infót
P= n/N n= a betegségben szenvedők száma; N= az érintett populáció nagysága
 nincs dimenziója
 0 és 1 között vesz fel értéket
 Keresztmetszeti kép a populációról

Abszolút számok:
a numerikus mutatókon belül egy csoport H;Hi
H= szumma Hi
 belőlük sohasem szabad gyakorisági következtetéseket levonni

Halálozási arányszám: Egy meghatározott területen élő populáció körében méri a

halálozás gyakoriságát egy adott időtartamban, ált egy év alatt elhaltak évi száma az
adott ter-n/ a népesség évközepi száma ua a ter-n x 1000
Nyers mutató

Epidemiológiai vizsgálatok:
2 csoportja van:
 experimentális vizsgálatok
 klinikai
 területi
 populációs intervenciós vizsgálatok
 Nem experimentális vizsgálatok:
 deskriptív
 analitikus

25
Államvizsga tesztkérdések Az epidemiológia alapjai

Klinikai intervenciós: célja, hogy új terápiás eljárást értékeljen, és a betegség

következményeit előzze meg
 diagnosztizálni kell a kérdéses betegségben szenvedőket és a diagnózis
meghozatalát követően röviddel be kell választani őket a vizsgálati populációba
 a betegség enyhe vagy nagyon súlyos stádiumában lévő betegeket ki kell zárni
 a vizsgálati alanyok prognosztikai jellemzői eltérnek
 randomizáció kell
 vak vizsgálatok (kettős, hármas) ideális esetben ; a csoportba sorolást végző, a
beteg, a vizsgálatokat végző

Területi intervenciós: egészséges személyeket von be a vizsgálatba

 a betegség kialakulásának kockázata alacsony ezért nagyobb számú vizsgálati
populációra van szükség ezért költséges
 mivel nem betegek így fel kell őket keresni, vizsgálati központok kellenek
 hatékonyabb ha nagy kockázatnak kitett személyeket célzunk meg
 randomizációs besorolás

Kohorsz:
 a megbetegedés bekövetkezése előtt indul
 a betegség kialakulása és a feltételezett kockázati tényező összefüggéseit
vizsgálja
 a vizsgált betegségtől mentes egyének exponált és nem exponált csoportjaiból
indul ki és minden egyénnél vizsgálja a megbetegedést
 évekig, évtizedekig tartó rendszeres követést igényel
 belőle közvetlenül mérhető incidencia és kockázati mutatók, ellentétben az eset-
kontroll vizsgálattal
 kevesebb benne a szisztematikus hiba
 nagy munka, időigényes és költséges
 ritka betegségek és hosszú indukciós periódusú betegségek etiológiai
vizsgálatára nem alkalmas

26
Államvizsga tesztkérdések Az epidemiológia alapjai

 különösen hasznos, ha
 az időbeli kapcsolat vizsgálata a cél
 az expozíció ritka
 az expozíció többféle hatásának a vizsgálata a cél
 csökkenthetőek a költségei, ha
o a vizsgált betegség monitorozására már meglévő rendszert
használunk (rákregiszter)
o retrospektív a vizsgálat (a kutató a rendelkezésre álló expozíciós
adatok alapján definiálja a kohorszokat, majd azonosítja az egyes
csoportokban előforduló eseteket)
o használunk beágyazott eset-kontroll vizsgálatot
o a nem exponált kohorszt helyettesítjük az általános populációbó
származó adatokkal

Eset-kontroll:
 már kialakult megbetegedés előzményeit elemzi
 összehasonlítja a feltételezett befolyásoló tényezők a megbetegedettek körében
észlelt előfordulását a nem megbetegedettek körében észlelhető gyakoriságával
 egyéneket figyel meg
 egy eset és egy kontroll csoportból indul ki és mindkét csoportban, minden
egyénnél vizsgálja a kockázati tényezők jelenlétét
 a megfigyelés lapvető feladata az exponáltak és a nem exponáltak azonosítása,
számuk meghatározása
 a megfigyelt időtartam hosszát a vizsgált probléma jellege határozza meg (pl.:
tüdőrák esetén a régmúlti dohányzás érdekes, míg, AMI esetén a közelmúltbeli
vizsgálandó
 az elemzésnek viszonylag kisebb a költség- és időigénye
 számos hiba zavarhatja: kiválasztási hiba, megfigyelési hiba, visszaemlékezési
torzítás

27
Államvizsga tesztkérdések Az epidemiológia alapjai

 a torzítási hibák kiküszöbölésére:

 vak vizsgálat, mikor a megfigyelést végző nem tudja ki a kontroll és ki
az eset
 kettős vak vizsgálat, ha a vizsgáltak sem tudják
 hármas vak vizsgálat, ha az elemzést végzők sem tudják
 a megfigyelés adataiból sem incidenciát, sem kumulatív incidenciát, sem
incidencia sűrűséget nem lehet közvetlenül mérni, kivéve, ha a
mintavételezési arány ismert, de ez általában ismeretlen marad
 a betegség és a kockázati tényező közötti kapcsolatot a kockázati tényezőnek
való kitettség esélyhányadosával lehet meghatározni 2x2-es kontingencia
táblával
megfigyelt személyek száma
eset kontroll
exponált a b
nem exponált c d

EH= (a/c)/(b/d)=ad/bc
 hatékony és relatíve olcsó
 ritka betegségek esetében az egyetlen használható vizsgálati típus
 ha az expozíció ritka, kevésbé alkalmazható jól
 alkalmas etiológiai kutatásokra, ha a hitelességet zavaró tényezőket
minimalizáljuk

Zavaró hatás kiküszöbölése:

 randomizáció
 korlátozás
 illesztés

Epidemiológia: az egészséggel kapcsolatos jelenségek és az előfordulásukat

befolyásoló tényezők kapcsolatát vizsgáló tudomány
 jelenség gyakorisága =f
 kvantitatív medicina

28
Államvizsga tesztkérdések Az epidemiológia alapjai

 kockázati tényező – etiognosztikus - vizsgálat betegség

 intervenció – prognosztikus vizsgálat –kimenetel
 diagnosztikus jellemzők – diagnosztikus vizsgálat – betegség

Megfigyelési hiba:
a vizsgált egyedek megfigyelt/mért adatainak szisztematikus eltérése a valóságtól,
amelynek következtében a vizsgálat eredménye is torzított.
Formái: differenciáló és nem differenciáló

Zavaró tényező:
egy kockázati tényező és betegség (kockázat) összefüggésének vizsgálatakor olyan
külső tényező, mely: - kapcsolatban van a vizsgált kockázati tényezővel, - saját maga is
kockázati tényezője az adott betegségnek, - ugyanakkor nem eleme a vizsgált kockázati
tényezőt és a vizsgált betegséget (kockázatot) összekötő oksági láncnak

Véletlen hiba:
a véletlen ingadozás okozta eltérés a valódi értéktől, amelynek következtében
egyformán lehetséges, hogy a mérés alatta vagy felette van a valódi értéknek

Statisztikai módszerek szükségesek:

 Pont becslés: a kapcsolatot leíró mutatók/függvények kiszámításához->az
epidemiológiai vizsgálat alapján mi a kapcsolati mutató legvalószínűbb értéke

 Intervallum becslés: a mérés pontosságának becsléséhez -> mennyire pontosan

becsli a számított kapcsolati mutató teoretikus értéket

Vizsgálati protokoll:
1. a vizsgálat célja
2. a vizsgálat indoklása
3. a vizsgálat típusa
 vizsgálati populáció

29
Államvizsga tesztkérdések Az epidemiológia alapjai

 kiválasztási kritériumok
 kizárási kritériumok
 mintaelem számítás
 mintavételezés
 intervenció
 gyűjtendő adatok köre
 adatgyűjtés módszere/nyomon követés
 a kimeneteli változó definíciója
 a vizsgálat korlátai
 adatkezelés, adatbevitel
 adatelemzés
4. kommunikációs terv
5. eredmények terjesztése
6. etikai követelmények
7. SWOT analízis
8. költségvetés
9. ütemterv
 előkészítés
 lebonyolítás
 adatelemzés, értékelés
 záró konferencia, eredmények terjesztése

Kockázati mutatók:
1. relatív kockázat becslésére használt
 KI hányados= KI1/KI0
 Incidencia sűrűség hányados= IS1/IS0
2. járulékos kockázat becslésére használt
 KI különbség= KI1-KI0
 ISkülönbség=IS1-IS0

30
Államvizsga tesztkérdések Az epidemiológia alapjai

3. járulékos kockázati hányad becslésére használt

 etiológiai frakció/ hányad
 preventív frakció
4. populációs járulékos kockázati hányad becslésére használt

Keresztmetszeti:
A keresztmetszeti vizsgálat átmenetet képez a deskriptív és az analitikus vizsg. között
Az egyének megfigyelésére épül, de egy meghatározott időpontbeli állapotról ad képet
Egyszerre vizsgálja a betegségek és a befolyásoló tényezők fenn állnak-e.
A betegség és a befolyásoló tényező adott időpontbeli létezésével kapcsolatban
szolgáltat adatokat.

Ökológiai/korrelációs:

Torzítások az epidemiológiai vizsgálatokban:

Kiválasztási hiba:

Esetszám:

31