Egészségfejlesztés-

egészségnevelés,
egészségpszichológia II.
Ápolás és betegellátás Alapszak
Egészségügyi gondozás és prevenció
Alapszak

Dr. habil. Deutsch Krisztina PhD

egyetemi docens
PTE ETK
 Tematika
• Az egészség determinánsai
• Rizikó és protektív modell
• Egészségfejlesztés fogalma és alapelvei
• Az egészségfejlesztő tevékenységek rendszere
Egészséget befolyásoló tényezők
Lalonde riport (1974) – egészségmező elmélet:
• genetika: 27-29%
• életmód: 40%
• közvetlen környezet: 20%
• egészségügyi ellátórendszer: 11-13%

• Egyénből, az egyén életmódjából és a gazdasági-fizikai-társadalmi környezetből adódnak.

Réteges egészségmodell
Dahlgren és Whitehead, 1991
Belső kör: egyénből fakadó
egészséget befolyásoló tényezők
Középpontban:
egyénből fakadó, nem módosítható egészséget
befolyásoló tényezők: nem, életkor, genetikai adottságok

Első réteg: egészségre hatással lévő, módosítható

tényezők
•életmód és egészségmagatartás: táplálkozás, testmozgás,
problémákkal való megküzdés, rizikóviselkedések, stresszel
való megküzdés stb.

5
Második és harmadik réteg:
környezeti hatások
Második réteg: Társas, közösségi környezeti
hatások
• családi, rokoni környezet
• barátok, munkatársak
• más közösségek

Harmadik réteg: Strukturális környezeti hatások –

élet és munkakörülmények
• település, lakókörnyezet, ivóvíz minősége, helyi
közbiztonság, oktatáshoz, egészségügyhöz való
hozzáférés
• iskolai, munkahelyi környezet
• élelmiszerekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférés
Negyedik réteg: társadalmi,
gazdasági, kulturális környezeti
hatások

•béke/háború
•politikai rendszer stabilitása, demokrácia
fejlettsége
•ország gazdasági helyzete, foglalkoztatottság,
jövedelmi viszonyok
•egészségpolitika, kisebbségi politika,
foglalkoztatási és lakáspolitika, környezetvédelem,
oktatáspolitika, árszabályozás
•társadalom struktúrája, korfája,
tömegkommunikáció
•vallási, kulturális jellemzők, tradíciók stb.
 Egészséget befolyásoló tényezők
Népegészségügyi jelentés, 2004

Forrás: A Népegészségügyi Jelentés 2004 egészségmodellje (© Alternatív Design)

Vitrai József, 2009: Az egészséget befolyásoló
egyéni és környezeti tényezőkre épülő részletes
egészségmodell
 Rizikó és protektív modell Jessor, 1993, Kopp
Mária, 2003
• Nem hagyományos:
• Rizikó tényezők (egészséget károsító, veszélyeztető tényezők)
• Protektív tényezők (egészséget védő, támogató tényezők )

Rizikó és protektív modell: a rizikó tényezők túlsúlya esetén

kedvezőtlen, a protektív tényezők túlsúlya esetén kedvezőbb az
egészségmagatartás és egészségi állapot.

Legfontosabb rizikó tényezők:

• alacsony szociális-gazdasági státusz és iskolázottság
• a munkahelyi kontroll képesség hiánya
• szorongás, depresszió
• nem adaptív érzelmi megbirkózás
• a társas támogatás hiánya
• hiányzó életcélok, vallásosság hiánya, ellenségesség
 Pozitív pszichológia: védőfaktorok
szerepe a serdülők és fiatal felnőttek
életében
Pikó Bettina, 2010
Modern társadalom - kockázati társadalom: a kockázatok egy része
nem változtatható egyéni szinten. Védőhatások jelentősége!
A pozitív pszichológia akkor fogadja el egy személyiségjegy
védőhatását, ha az biokémiai szinten is elősegíti az élethez való
pozitív viszonyulást, a mentális és testi egészséget (Seligman és
Csíkszentmihályi, 2000).

Pszichoszociális védőfaktorok:
-önbecsülés stabilitása
-énhatékonyság
-fejlett szociális készségek: érzelmi intelligencia, kommmunikáció
-megbocsátás, hála képessége
-támogató család és társas kapcsolatok
-spirituális beállítódás, vallásosság
 Egészségkultúra, életmód,
egészségmagatartás
•Egészségmagatartás: mindazoknak a viselkedési formáknak,
szokásoknak, ismereteknek, illetve a személyes értékeknek és
attitűdöknek az összessége, melyeket az egyén az egészségi
állapotának a fenntartása és megerősítése érdekében gyakorol.

•Életmód: azoknak a személyes lehetőségeknek és döntéseknek az

összessége, amelyek a mindennapi életvitelben/életvezetésben
öltenek testet (a munka megélése, alvás, szórakozás, táplálkozás,
öltözködés, szabadidő eltöltés, lakókörnyezet stb.)

•Egészségkultúra: az egészséggel kapcsolatos műveltség, amely

magába foglal ismereteket, készségeket és szemléletmódokat,
szokásokat és tradíciókat.
Egészségfejlesztés fogalma

Ottawai Charta (1986):

• „Az egészségfejlesztés olyan folyamat, amely képessé
teszi az embereket arra, hogy fokozzák kontrolljukat
egészségük felett, illetve javítsák azt.

Az egészség olyan fokon áll, amennyire az egyének és a

közösségek képesek önmaguk kiteljesítésére és szükségleteik
kielégítésére, valamint képesek megbirkózni a környezet
kihívásaival.” (Ottawai Charta, 1984)
 Egészségfejlesztés alapelvei
Ottawai Charta (1986): Erős a korreláció a társadalmi ranglétrán való
elhelyezkedés és a halálozás, valamint a krónikus betegségek előfordulásának
aránya között. Szoros a kapcsolat társadalmi és gazdasági kondíciók, a fizikai
környezet és az egyéni életmód között.

1.Egészséget támogató politika.

Az állam minden szervének tudatos közreműködése az egészség érdekében.
2.Egészséget támogató környezet.
A munkának és a pihenésnek az egészség forrásává kell válnia.
3.A közösségi cselekvések erősítése.
A közösségeknek legyen lehetőségük saját sorsukat befolyásolni.
4.Az egyéni készségek-képességek fejlesztése.
Ha képzett a társadalom akkor képes a saját egészségét befolyásolni.
5.Betegellátás irányvonalának újragondolása.
Az egészségügyi ágazatnak az egészségfejlesztés irányába kell elmozdulni a
gyógyító ellátás mellett. Prevenciót szolgáló kutatások, szolgáltatások
 Az egészségfejlesztő tevékenységek
rendszere
Forrás: L. Ewless – I. Simnett (2013): Egészségfejlesztés. Gyakorlati útmutató.

Egészségnevelési programok Megelőző jellegű

egészségügyi
szolgáltatások
Gazdasági és
szabályozási tevékenységek Az
Közösségi szintű
egészségfejlesztés munka
területei

Az egészséges környezettel
kapcsolatos intézkedések, Szervezeti szintű
tevékenységek fejlesztések

Egészséges közérdekű

intézkedések
Megelőző jellegű egészségügyi
szolgáltatások
• Prevenciós célú eü. ellátás, szolgáltatások pl. védőnői
hálózat
• Egészség megőrzésére irányuló egészségügyi
szolgáltatások
• Pl.: szűrővizsgálatok, immunizáció, családtervezés,
önvizsgálat tanítása stb.
Közösségi szintű munka
• Az egészségfejlesztés „lentről-felfelé” megközelítési
módja az emberekkel az emberért való munka
• Vezérlő elv: Problémaháromszög
• Fontos a civil szférával való együttműködés
• Magában foglalja a közösségfejlesztést is
• Cél: közös(ségi) szükségletek, érdekek felismertetése
és lépések megtétele azok megvalósítására
Problémaháromszög

• Mit akarok?
• Mit akarnak?
• Mit akarunk?

18
Szervezeti szintű fejlesztések
• Szervezeten belül dolgozók és az általuk nyújtott szolgáltatást igénybe
vevők egészségét támogató tevékenység
• Cél: a szervezeten belüli egészséges körülmények megteremtése
• Pl.: természetes fény, bútorzat, dohányzás mellőzése, egészséges ivóvíz
biztosítása stb.

Mentálhigiénés értelemben is felfogható: pl. mentálhigiénén alapuló

szervezetfejlesztési program iskolában, munkahelyen
 Egészséges közérdekű intézkedések
• A társadalomban lecsapódó jelenségek egészségre gyakorolt
hatásait ismeri fel (pl.: lakáspolitika  lakáskörülmények, megújuló
energiaforrások, fenntartható környezet)
• Cél: olyan intézkedések, tevékenységek melyek országos, vagy
települési szinten javítják a lakosság, illetve a hátrányos helyzetű
emberek egészség esélyeit, közvetve vagy közvetlenül.
• Multiszektoriális összefogást feltételez: kormányzati, vagy
önkormányzati szereplők, vállalati szféra, civil szféra
Pl. településen sportolási, rekreációs tevékenységek támogatása (pl.
uszodához való hozzáférés), környezetszennyezés csökkentése
megfelelő hulladékkezeléssel, tömegközlekedés lakossági
igényekhez igazítása
 Egészséggel kapcsolatos
intézkedések
• Fizikai környezetünk egészségesebbé tételét szolgáló
tevékenység
• Egyrészt hagyományos közegészségügyi intézkedések: a víz, a
levegő, a talaj és élelmiszerek biztonságának, tisztáságának
ellenőrzése, lakosság tájékoztatása a veszélyekről pl.
szmogriadó, bizonyos élelmiszerek fogyasztásának aktuális
tiltása
• Másrészt környezetvédelem: természetes és mesterséges
környezetünk védelme
• Pl.: szeméttárolók kihelyeztetése, bicikliutak kialakítása, állatok
védelme stb.
• Állami és civil szféra szerepe
Gazdasági és szabályozási
tevékenységek
A mindenkori parlament és kormány szabályozási
tevékenységei:
• árszabályozás
•reklám és médiaszabályozás
•korlátozó jogszabályok: pl. dohányzáskorlátozó
rendeletek
Politikusokkal, országgyűlési, önkormányzati
képviselőkkel, döntéshozókkal kapcsolatos
lobbitevékenység az egészség érdekében: célok,
érdekek, programok eladása
Egészségnevelési programok
Elsőfokú egészségnevelés: egészséges emberekre irányul
•Elsődleges célja az egészség romlásának megakadályozása
•Másodlagos célja az egészség és életminőség pozitív irányba történő
előmozdítása
•Pl.: egészségfejlesztő programok óvodában, iskolában

Másodfokú egészségnevelés: reverzibilis állapotú emberekre irányul,

akiknél már rizikómagatartás, vagy állapotváltozás megjelent, de az
egészség helyreállítható
Cél a kliens informálása állapotával kapcsolatosan és a magatartásváltozás
támogatása Pl.: dohányzásról való leszokás, túlsúlycsökkentés, adaptív
megküzdés támogatása, szűrővizsgálatok igénybevételének támogatása

Harmadfokú egészségnevelés: krónikus vagy gyógyíthatatlan betegekre,

szenvedélybetegekre irányul
Cél a rehabilitáció támogatása és az életminőség javítása
Egészségfejlesztő képességek

• A jobb egészség érdekében végzett tevékenységek köre

szélesebbé vált.

• Az egészségnevelést az egészségfejlesztés fontos részének

tekintjük.

• Mindez az egészségfejlesztő szakembertől új képességek és

készségek kifejlesztését követelte meg.

• Facilitátor (segítő, támogató, előmozdító), közösségfejlesztő,

oktató, kommunikációs, marketing (piackutatási) és reklám,
valamint vezetési képességek.
 Irodalom
- Ewles, L. – Simnett, I. (2013): Egészségfejlesztés. Gyakorlati útmutató. Medicina Kiadó. Budapest. ISBN: 978
963 226 433 2
- Deutsch Krisztina, Pusztafalvi Henriette (2022): Egészségnevelés. In: Boncz Imre, Lampek Kinga, Pusztafalvi
Henriette (szerk.) KÉZIKÖNYV AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSHEZ. PTE ETK. Pécs.
- Pikó Bettina (2010): VÉDŐFAKTOROK NYOMÁBAN. A KÁROS SZENVEDÉLYEK MEGELŐZÉSE ÉS
EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS SERDÜLŐKORBAN. L’Harmattan Kiadó. Budapest.
- Prochaska, J.O., Norcross, J.C., DiClemente, C.C. (2009): Valódi újrakezdés. Hatlépcsős program ártalmas
szokásaink leküzdésére és életünk jobbá tételére. Budapest: Ursus Libris Kiadó.
ISBN: 9789639718234
- Czeglédi Edit (2012): A viselkedésváltozás transzteoretikus modelljének alkalmazási lehetőségei az elhízás
kezelésében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. 13 (2012) 4, 411—434.
Ajánlott:
- Németh Ágnes és Várnai Dóra (szerk) (2019): KAMASZÉLETMÓD MAGYARORSZÁGON
Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása elnevezésű, az Egészségügyi Világszervezettel
együttműködésben megvalósuló nemzetközi kutatás 2018. évi felméréséről készült nemzeti
jelentés. ELTE PPK L’Harmattan Kiadó, Budapest.
-KSH (2018): Egészségi állapot és egészségmagatartás, 2016–2017. Statisztikai tükör.
Központi Statisztikai Hivatal http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/egeszsegallapot1617.pdf
- ELEF 2019. Európai lakossági egészségfelmérések. https://www.ksh.hu/elef/kiadvanyok.html
- Ember István, Kiss István, Cseh Károly (2013): Népegészségügyi orvostan. PTE ÁOK.