Fogyasztás, életmód, életstílus, státuszcsoportok

egyenlőtlenségei
Életstílus- és miliőkutatások a német szociológiában
(Berger)
Fogyasztás és életstílus kutatás (Fábián – Kolosi – Róbert)

Örkény Antal, ELTE

A hagyományos struktúra felfogás kritikája
 Hagyományos osztály- és rétegződésmodellek vitatottá válnak
 Nemzedéki tapasztalatok
 a növekvő jólét, növekvő mobilitás, a munkaerő-piaci dinamika, az
oktatási rendszer jelentőségének növekedése
 miliő, az életstílus és az életvilág fogalmai
 az osztályok és rétegek formáját öltő vertikális struktúrák mellett az
egyenlőtlenség szerkezetét olyan egyéb dimenziók is alakítják, mint
a nem, a nemzetiség, a régió és az életkor
 Vertikális és horizontális struktúrák
 Interperszonális struktúrák, hálózati társadalom
 A jóléti növekedés miatt a rétegződési struktúra nem észlelhető a
hétköznapokban

 KRITIKA: Operacionalizálása vitatott

 A miliőmegközelítések jellegzetessége, hogy a társadalmat
felosztják néhány makro-miliőre, az egyéneket pedig besorolják
ezen miliők egyikébe
 hálózat fogalma, egymással kapcsolatban álló, bármilyen
szempontból egymáshoz hasonló emberek összessége
 társadalmi struktúraelemzés fogalmainak lefordítása
cselekvéselméleti fogalmakra, és a cselekvés magyarázata
 Fogyasztás és életstílus vizsgálata
 térkép felvázolása, amely az anyagi és kulturális fogyasztás
szempontjából különíti el a magyar társadalom fő csoportjait
 a társadalmi rétegződés leginkább látható dimenziója
 Veblen „A dologtalan osztály elmélet”, látható-rejtőzködő, fent és lent
 társadalmi szigetek
 nem is egyszerűen a szükségletek kielégítésében, aktív jelentéshordozó,
értékpreferenciák
 fogyasztás nem más, mint „beszéd”

 Nem vállalkozik a fogyasztás, a fogyasztói társadalom kritikájára

 Nem vállalkozik továbbá a társadalom struktúrájának a leírására

 nem piackutatás, nem kritika, nem társadalmi struktúra
 életstílus térkép
 Anyagi (lakás, tart.fogy. eszközök és kulturális fogyasztás
 fogyasztás tőkévé, kulturális tőkévé válhat
A fogalmak mérése: operacionalizálás

 a lakásvagyont és a lakással összefüggő

javak fogyasztását.
 tulajdonképpeni anyagi fogyasztás fogalma
alatt a tartós fogyasztási cikkek birtoklását
 A kulturális fogyasztási státus
 2. táblázat Az anyagi fogyasztási, a kulturális fogyasztási
és a lakás státus főkomponens elemzése

 ÉLETSTILUS
Fogyasztási státuszindex, vertikális dimenziók
 1 táblázat A lakás, az anyagi és a kulturális fogyasztási státus operacionalizálásához
felhasznált alapváltozók
 2. táblázat Az anyagi fogyasztási, a kulturális fogyasztási és a lakás státus főkomponens
elemzése: komponens mátrix

 korrelatív összefüggések vizsgálata

 Az anyagi és kulturális fogyasztás közötti kapcsolat szorosabb (r=0,68), mint az említett
változók kapcsolata a lakás státussal (r=0,3).
 főkomponens-elemzés során egyetlen faktor
 MI A KÉT TENGELY fogyasztási státus, státusinkonzisztencia
 horizontális és vertikális
Fogyasztási csoportok meghatározása
klaszterelemzéssel
 1. ábra A fogyasztási státuscsoportok (átlagai) a lakás, az anyagi fogyasztás
és a kulturális fogyasztás alapján

 Csoportok leírása
 Konzisztencia-inkonzisztencia
Fogyasztási csoportok elhelyezkedése a társadalmi
egyenlőtlenségek terében, klaszterelemzés a 2 főkomponens
alapján
 2. ábra Fogyasztási csoportok a fogyasztási státus és a státusinkonzisztencia
terében – az 1. és a 2. főkomponens faktor pontszámainak átlaga alapján
 3. ábra Társadalmi státus és státusinkonzisztencia fogyasztási csoportok szerint –
az 1. és a 2. főkomponens faktorpontszámai

 Az inkonzisztencia ezúttal – hasonlóan ahhoz, amit más fejlett ipari

társadalmakban megfigyeltek – a jövedelmi helyzet „meg nem
feleléséből” adódik.
 LAKÁS (nagyság, típus, melegvíz, fürdőszoba, fűtés, telefon, érték, tulajdon-
bérlet
 Tartós fogyasztási cikkek és pénzbeli kiadások, autó, gépek, internet, TV, kábel,
 JÖVEDELEM KÜLÖNBSÉG (legfelső legalsó 3,5) VS. KIADÁSBELI
KÜLÖNBSÉG (2,9)
 Megtakarítás!!!!!
 Kulturális fogyasztás
A fogyasztási csoportok társadalmi-demográfiai profilja
 5 ábra A fogyasztási csoportok megoszlása gazdasági aktivitás szerint (%)
 az iskolázottsági és települési egyenlőtlenségeket az életkori,
jövedelmi és gazdasági aktivitásbeli (nyugdijas) különbségek követik
 6 ábra A fogyasztási csoportok összetétele osztályazonosulás szerint
 7 ábra „Az Önök jelenlegi anyagi helyzete az ország lakosainak többségéhez
képest...” – az anyagi helyzet megítélése a fogyasztási csoportokban (%)
 szubjektív objektív
 vonatkoztatási csoport
 az ország lakosainak többségéhez képest
 8 ábra Fogyasztási szükségletek fogyasztási csoportok szerint (%)
 Fogyasztói attitűdök
 az árra vagy a minőségre figyelnek
 fogyasztói–befektetői relációban
 kockázatvállalás
Összegzés

 a deprivált és a depriváció közeli csoportok együttes aránya a kilencvenes évek

második felében Magyarországon 50–60%. A deprivált fogyasztási csoportok fő
jellegzetessége az iskolázatlanság, és az, hogy a munkaerőpiacon nem képesek
érvényesülni
 az idősebb jó lakású-depriváltak csoportjának
 A jó lakású-deprivált csoport két ötöde még aktív korú, megkapaszkodott
 az alapvető szükségletek kielégítése a deprivált csoportok kiadásainak közel 90–
100%-át felemészti
 A középrétegek két csoportja, a szabadidő-orientáltak és a felhalmozók
 A középrétegek és a jobb módúak között jelentősek a társadalmi státus-ban
megfigyelt hierarchikus különbségek. Az előbbiek esetében például a fogyasztási
csoportok között diplomások aránya 20% alatti, addig a jómódúak és az elit körében
a diplomások 40% feletti hányadot tesznek ki. Az elit a jómódúaknál nagyobb
arányban a fővárosban koncentrálódik, és körükben a vállalkozók aránya is
lényegesen magasabb
 9 ábra Lehetséges felfelé irányuló mobilitási utak.