    Előző fejezet Következő fejezet 

    
 Hofmeister-Tóth Ágnes: A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS ALAPJAI › 2. Társadalmi rétegződés és életstílus › 2.1. A társadalmi rétegződés

2.1. A társadalmi rétegződés

Társadalmi rétegződésen – a legáltalánosabban – a társadalomban élő egyének és csoportok hierarchikus elrendeződésének módját
értjük. Az anyagi-egzisztenciális, valamint a hatalmi pozíció alapján ugyanis az egyének és a csoportok – egymáshoz viszonyítva –

igen széles skálán helyezkedhetnek el. Az anyagiegzisztenciális helyzet többnyire jól körülírható foglalkozási pozícióhoz kötődik. A
hasonló jellemzőket felmutató foglalkozási csoportok pedig sajátos arculatú rétegeket alkotnak, és a közöttük levő különbségekről,
egyenlőtlenségekről meghatározott rétegződési modellek alapján lehet képet alkotni.

A társadalom rétegződése, illetve tagozódása különféle dimenziók szerint vázolható fel. Így például elemezhető a foglalkozási pozíció,
az iskolai végzettség, a jövedelem, a vagyon, az életkörülmények és az életmód stb. szerinti rétegződés.


A leggyakrabban használt rétegképző tényező a foglalkozási pozíció. Megkülönböztetett szerepét arra alapozzák, hogy a társadalmi
munkamegosztásban elfoglalt pozícióhoz többnyire jól körülhatárolható anyagi-egzisztenciális helyzet kötődik. A foglalkozási

pozíció, illetve a többi rétegképző tényező közötti kapcsolat azonban gyakorta csak számos közvetítő tényezőn keresztül érvényesül,
illetve az is előfordul, hogy egy kedvezőbb helyzetű réteg bizonyos csoportjának a helyzete jelentősen eltér a réteg egészétől. Emiatt az
egyes rétegeket is igen bonyolult belső tagoltság jellemzi.

Státuszpozíció: az egyén státuszán a társadalomban tartósan elfoglalt pozícióját értjük, amely világosan definiálja az egyén számára
elérhető életlehetőségeket, életminőséget, gazdasági privilégiumokat és kulturális javakat.


Társadalmi réteg, rétegződés: a társadalmi réteg fogalmán a hasonló státuszpozícióval rendelkező emberek halmazát értjük, s a
társadalmi rétegek hierarchikus sorrendje alkotja a társadalmi rétegződést.


Osztály: a gazdasági és tulajdoni különbségek mentén elkülönülő társadalmi réteg. A társadalmi rétegződés osztály alapú
megközelítése tehát elsősorban a rétegek közötti gazdasági különbségekre összpontosít. Azokban a társadalmakban, amelyekben az

osztály-hovatartozás a tulajdonnal együtt öröklődik, a társadalmi osztályok stabil képződmények.

A társadalmi rétegződésnek az egyének vagyoni, hatalmi és presztízskülönbsége az alapja. A társadalmi osztály meghatározás az
egyén pozíciójára vonatkozik egy adott társadalmi rendszerben. A társadalmi hovatartozás azért fontos a marketingszakemberek

számára, mert a fogyasztási szokások/minták gyakran közvetlenül kapcsolódnak egy-egy társadalmi osztályhoz.

A társadalmi osztály koncepciójával és annak fogyasztásra gyakorolt hatásával sok szociológiai és marketingkutatás foglalkozik. Az
egyén társadalmi hovatartozását a következő tényezők határozzák meg: foglalkozás, végzettség, jövedelem és vagyoni helyzet.


Marketingszempontból a társadalmi osztály a fogyasztók egy olyan nagy csoportja, akiknek hasonló elképzelésük van arról, hogy
hogyan kell az életet élni. A fogyasztásra vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy az ízlés, a fogyasztói vágyakozások, a fogyasztási rituálék, a

vásárlási minták, a döntési folyamatok szorosan kapcsolódnak az egyéneknek a társadalmi rétegződésben elfoglalt helyéhez.
A szociológusok különféle módszereket javasoltak a társadalmi osztály mérésére, de ezek szegmentációra való használata a
marketingszakemberek számára nehézkesnek bizonyult. Ezek a módszerek különböző fontosságot tulajdonítanak a jövedelemnek, a

végzettségnek, vagy éppen a foglalkozásnak, de ezek nem egyformán relevánsak egy-egy adott termék szempontjából. Például a
Mercedes-Benz új luxus autómodellje szempontjából a jövedelem lehet fontosabb, míg az IBM legújabb személyi számítógépe
esetében a végzettség, illetve a foglalkozás lehet fontosabb.

2.1. táblázat. A 18 éves és idősebb magyarországi, illetve európai népesség megoszlása fő gazdasági aktivitás szerint 2010-ben (%)
Aktivitási kategória Magyarország EU

Alkalmazott 40,7 44,7

Vállalkozó 5 ,9 7,4

Munkanélküli 6,0 5,9

Nyugdíjas 26,8 23,4

Egyéb inaktív 19,9 18,2

Összesen 99,3 99,6

Forrás: EUROSTAT, EU SILC in Huszár Ákos (2012) Statisztikai Szemle 91/2. szám

Az esomar társadalmi kategória tartalma és megoszlása 

Az ESOMAR ajánlása szerint a háztartás társadalmi csoport besorolását az adott háztartás főkeresőjének jellemzői jelölik ki.
Definíció szerint a háztartás főkeresője a háztartásban élők közül az a személy, aki legnagyobb arányban járul hozzá a háztartás
jövedelméhez. A társadalmi csoport képző változói az aktív főkereső esetében a befejezett legmagasabb iskolai végzettség és a
foglalkozási kategória, az inaktívak esetében pedig a befejezett legmagasabb iskolai végzettség és a vagyoni helyzet. Az
ESOMAR-változó képzése az ajánlás által meghatározott szabályok szerint történik.

„A” társadalmi csoportba tartozók esetében a háztartás főkeresője önálló vagy alkalmazott értelmiségi (felsőfokú végzettséggel)
magasan képzett top menedzser; középvezető vagy más menedzser viszonylag sok (hat vagy több) beosztottal; átlagnál
magasabb iskolai végzettségű vagyoni javakkal jól ellátott inaktív.

„B” társadalmi csoportba tartozók esetében a háztartás főkeresője magasan képzett alsó és középszintű vezető hatnál több
beosztottal; középvezető; más menedzser hatnál kevesebb beosztottal, munkafelügyelő; felsőfokú végzettségű hat vagy hatnál
több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozó, legalább középfokú iskolai végzettséggel és átlagos vagy átlagnál jobb vagyoni
helyzetben lévő inaktív.
 „C1” társadalmi csoportba tartozók esetében a háztartás főkeresője középfokú végzettségű középvezető, vagy más menedzser;
középfokú végzettséggel rendelkező vállalkozás tulajdonosa, aki legalább hat alkalmazottal dolgozik; középfokú végzettségű
mezőgazdasági vállalkozó.

„C2” társadalmi csoportba tartozók esetében a háztartás főkeresője irodai alkalmazott; érettségizett szakmunkás,
munkafelügyelő; vállalkozás vagy üzletrész tulajdonosa öt vagy kevesebb alkalmazottal, alacsony iskolai végzettségű, anyagi
javakkal átlagosan ellátott inaktív, illetve középiskolai végzettségű, vagyoni helyzetét tekintve átlag alatti inaktív.

„DE” társadalmi csoportba tartozók esetében a háztartás főkeresője szakmunkás, képzetlen munkás, alacsony iskolai
végzettségű, hatnál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozó, mezőgazdasági termelő.

2.1.1. Státusz
2.1.2. A társadalmi osztály és a fogyasztói magatartás
2.1.3. Társadalmi mobilitás

 Előző fejezet Következő fejezet 

Impresszum Adatvédelem Súgó Szerzőknek Könyvtárosoknak Cégeknek GYIK Blog © 2015 - 2020 Akadémiai Kiadó Zrt.