- A modern oktatási rendszerek a 18.19. Században alakultak ki, de csak a 20. századra nyerték el mai, eredeti formájukat. A modern oktatási rendszeren olyan nemzeti vagy országos rendszert értünk amelybe a népesség egésze belép, amelynek működését törvények szabályozzák, amely döntően közpénzből finanszíroznak és amely fölött az állam politikai felügyeletet gyakorol. A modern társadalom egymás elkülönülő ám egymáshoz kapcsolódó rendszerekből és alrendszerekből felépülő képződmény. E tekintetben figyelembe kell vennünk a különböző megközelítéseket amelyeket Parsons, Luhman és Habermas nevéhez kötődnek. Parsons számára szervezetileg elkülönült a meghatározott cselekvési formák hatékonyabb végzése érdekében. Luhman szerin az oktatási rendszernek saját logikája van, ami eltér más (al)rendszerektől. Habermas azt mondja, hogy saját funkciói vannak amelyeket speciális szervezeten keresztül lát el ezzel az életvilág teljességéből kiemelve azokat. Közös céljuk van az oktatási rendszereknek valamint jellemző a dualitás. A modern társadalmak egyik alap kérdése, hogy hogyan biztosítsák egyes alrendszerek önállóságát és a többi alrendszerhez kötődésüket, hogy ezek egymással összhangban és társadalmi igényeknek megfelelően működjenek. A társadalmi alrendszerek egyidőben egymást kiegészítő és egymással konfliktusban álló funkciókat képesek betölteni.
2. Hogyan csoportosíthatóak az oktatási rendszer funkciói? Mutasson be
különböző tipologizálási lehetőségeket! - Az oktatási rendszer elemzésekor 4 alapfunkciót szokás megkülönböztetni: reprodukciós, adaptációs, célkitűzős és integrációs. Az oktatási rendszer különböző mértékben ennek a 4 funkciónak mindegyikét betöltik. Egy másik osztályozás szerint 8 olyan funkciót különböztetünk meg amelyeket a modern oktatási rendszer kisebb vagy nagyobb eredményességgel betölt. Ezek a következők: az egyének személyiségének az átalakítása, a kultúra újratermelése, a társadalmi struktúra újratermelése vagy átalakulásának elősegítése, a gazdaság működésének és növekedésének elősegítése, a politikai rendszer legitimálása, a társadalmi integráció elősegítése, a politikai rendszer legitimálása, a társadalmi integráció biztosítása, különböző közvetlen szolgáltatási funkciók ellátása, a társadalmi változások elősegítése vagy fékezése. Egy harmadik osztályozás szerint , amely rendszerelméletű amerikai oktatásszociológiai
kézikönyv négy alapvető funkciót különböztet meg: kultúraátadás, társadalmi kontroll és
személyes fejlesztés, szelekció és allokáció valamint változás és innováció támogatás.
3. Mutassa be az oktatási rendszer funkcióit Halász [2001] osztályozása mentén!
- Az egyének személyiségének az átalakítása bonyolult világ számtalan komponenssel, részben velünk született s a környezeti hatások befolyásolják, ahogy az oktatás azt is befolyásolja, hogy mely személyiségjegyek vállnak dominánssá de okozhatnak torzulásokat is. Konfliktusban áll más funkciókkal, gyakran nem kap ez a funkció elegendő figyelmet, mivel a többi funkció elnyomja. A személyiség komponensrendszere egyszeri és megismételhetetlen.
- A kulturális reprodukció az egyik legfontosabb funkció, a társadalom által felhalmozott
tudás, társadalom által megalkotott értékek, normák átadása az újabb generációnak. Nem csak az oktatási rendszeren belül történik viszont az iskola a legfontosabb nyilvános terepe. Ez standardizált szabályos kereket között zajlik. A társadalmi átadás átadása a tudomány által kitermelt ismeretek valamint a mindennapi élet praktikus tudásának átadása is hozza tartozik: pl. technika-technológia, tanulás tanulása, problémamegoldás, kritikai gondolkodás. Fontos kérdés, hogy mi módon történik az átadandó tudás, kik veszek részt és milyen keretek között zajlik. Rendszeren kívűl, például a politikai, rendszeren belül pedig a tanárok. Tantervi előadások, vizsgakövetelmények, értékelési és pontozási szabályok betartását a tanügyi hatóságok ellenőrzik. Az értékek és viselkedési minták átadását is ez a funkció foglalja magába. Ahhoz, hogy az egyének részt tudjanak venni a társadalmi és gazdasági életben. Ennek van explicit és implicit értékmeghatározása vagyis az intézményen kívűl és belül lévő tényezők. A tanulók valódi tanulását, tapasztalatszerzését nevezik rejtett tantervnek.
- A társadalmi struktúra újratermelésében az oktatási rendszernek meghatározó szerepe van.
A társadalmi különbségek leképzése csupán a különbségek meglétét szolgálja. A tudás megszerzése az előnyösebb társadalmi pozíció megszerzésének eszköze. A második összefüggés, hogy lehet ennek pozitív és negatív értelmezése, ugyanis az oktatási rendszerek szolgálhatják a különbségek megőrzését de annak a gyengítését is. A harmadik említésre méltó összefüggés a funkció gyakorlásának indirekt vagy direkt módja.
- A gazdaság működésének elősegítése rendkívül fontos funkció és az oktatás szerepe
meghatározó a gazdaság működésének és növekedésének biztosításában. Az oktatás áruként jegyezhető, meghatározó kiadást jelent. Az oktatás az állami költségvetés jelentős hányadát teszi ki, az iskolák fejlesztésére, tankönyvek megvásárlására, tanárok bérezésére. Alapfeltétele, hogy a munkaerő piacra kilépő emberek rendelkezzenek azokkal az alapvető ismeretekkel, amelyekre szükség van, hogy megfelelő állásban tudjanak elhelyezkedni. Az emberi tőke megalakulása is ehhez a funkcióhoz tartozik.
- A politikai integráció biztosításában is jelentő szerepet játszik az oktatás. A politikai
rendszerek stabilitásában, fenntartásában illetve egy-egy politikai rendszer társadalmi elfogadtatásában azaz legitimációjában. Arra teszi képessé az embereket, hogy belépjenek a politikai rendszerbe, és élni tudjanak a szavazati jogaikkal (plurális) és a társadalmakban egyaránt (ideológiai). Megkülönböztetünk direkt politikai nevelést amikor a politikai rendszer elfogadását ismeretekkel adják át vagy pedig ún. politikai szocializáción keresztül nevelési folyamatba ágyazott a megismertetése.
- A társadalmi integráció biztosításában is jelentős szerepet játszik az oktatás. Hozzájárul a
közös nyelvezetének, viselkedésmintáinak, valóságértelmezésének a kialakításához. Biztosítja a gyermekmegőrzést amíg a szülők dolgoznak. Különböző társadalmi integritást veszélyeztető problémák megoldását is az oktatástól várják.
- Szolgáltató funkciója is van az oktatási rendszernek, tehát az oktatás mint szolgáltatás
definiálható ebben a funkcióban. Az egyetem is lehet szolgáltató például amikor egy külső megrendelő részére elemzést és fejlesztési adatok előállítását vállalja.
- A társadalmi változások elősegítése v. fékezése is jelentős funkció, ugyanis nagy
mértékben befolyásolják a változások dinamizmusát. Hozzájárulhatnak a technológiai változások, új munkaformák, értékek, szerepek, magatartásformák, felfogások elterjesztéséhez és elfogadtatásához vagy éppen ellenkezőleg, gátolhatják is azt. Például a modern tömegoktatás szerepe a tradicionális társadalmak modern ipari társadalommá való alakulásában vagy a hatvanas-hetvenes években az oktatást tudatosan használták a harmadik világ elmaradott országainak a gazdasági és társadalmi modernizálását szolgáló eszközként. Az iskola természetes konzervativizmusa is nagyban hozzájárul ennek a funkciónak a betöltésére.
- Örömszerző funkciója sem hanyagolható el az oktatási rendszerek elemzésekor, ugyanis ez
is nagyban hozzájárul az intézmény jól működtetésének, a kellemes légkör megteremtésének elősegítésében.
4. Milyen viszonyban állhatnak egyes funkciók egymással? Gondolkozzon
példákon is! - Egy-egy funkció ellátása elkerülhetetlenül más funkciók rovására mehet. Az egyes funkciók és az ellátásukhoz kapcsolódó társadalmi érdekek így konfliktusban kerülhetnek egymással. Például az integráló funkció és a kultúraátadásához köthető funkciók között is vita alakul ki, mert vajon feladata-e a tanárnak a szociális jellegű feladatok ellátása? Ha például növelik a szakmai képzés arányát, akkor az erre fordított időt esetleg a tudományos alapismeretek átadásából kell elvenni. Valamennyi funkció megfelelő színtű ellátása számos terület képviselőinek összehangolt munkáját igényli.
Az Egyesült Nemzetek Titkos Szövetségének (ENTSZ) Társadalomátnevelési Tervezete 2050-ig/Society Re-education Plan until 2050 of The United Nations secret Alliance (UNSA)