Általános szociológia 9.

A Kolosi-féle rétegződés modell,

a nyolcvanas évek

Kerülő Judit

1 22.09.21.
 Kolosi Tamás rétegződés vizsgálata 1981-1982.

 A nyolcvanas évek elején a Ferge modell már volt nem

képes magyarázni a megváltozott magyar társadalmat.

 Néhány hipotézis azonban még kapcsolódik a Ferge-

modellhez.

 Ezek közül a legfontosabb, hogy a társadalomban nem

csupán hierarchikus különbségek vannak, hanem
vertikálisan megjelenő másságok is.

2 22.09.21.
 Család és az egyén társadalmi helyzetét
meghatározó tényezők

 Foglalkozás– Ferge féle modell

 Életkörülmények
 Az életmód

3 22.09.21.
 Kolosi vizsgálatának alapjai

 A rétegződés sokdimenziójú jelenség

 A kutatók hét dimenzióval jellemezték minden

személy helyzetét
 Minden dimenziót 1-7-ig terjedő skálával
jellemeztek (7-es pontszám nagyon kedvező
helyzetet, 1-es pontszám nagyon kedvezőtlen
helyzetet jelölte)

4 22.09.21.
 A vizsgált dimenziók I.

 Fogyasztás
A kedvező pontszámhoz hozzájárult, ha a
család gyakran fogyasztott húst,
déligyümölcsöt, fodrászhoz,
kozmetikushoz, étterembe járt, ha a
gyermekének külön órát tudott fizetni.

5 22.09.21.
 A vizsgált dimenziók II.

 Kultúra és életmód
Vizsgált szempontok:
 Iskolai végzettség
 Kulturális intézmények látogatása
 Olvasási szokások
 Házi könyvtár nagysága
 Utazási szokások (üdülés, nyaralás)
6 22.09.21.
 A vizsgált dimenziók III.

 Érdekérvényesítés
Vizsgált szempontok:
 Munkahelyi beosztás, jutalom
 A munkahelyi hátrányokat ki tudja-e védeni
 Társadalmi, politikai szervezetekben betöltött
funkciók

7 22.09.21.
 A vizsgált dimenziók IV-V.

 Lakás
 Nagyság
 Komfortosság
 Berendezése

 Település
 Fejlettsége,
 A lakóövezet jellege (kertváros, lakótelep stb.)
 Ellátottsága kereskedelmi, oktatási, szolgáltató
intézményekkel

8 22.09.21.
 A vizsgált dimenziók VI-VII.

Anyagi színvonal
 Jövedelem
 Nagy összegű bankbetét
 Nyaraló, személygépkocsi, tartós fogyasztási eszközök

 Munkamegosztás
 A foglalkozási kategóriák, amit az átlagos iskolai
végzettségéből, a keresetből, és a nemzetközi
presztízsskálából számítottak ki.
 Munkakörülmények, műszakbeosztás, önállóság,
egyhangúság

9 22.09.21.
 A vizsgálat értékelésének módja

 Matematikai, statisztikai módszerekkel

értékelték a vizsgálat eredményeit.

 Klaszter (státuszcsoport): Az azonos

tulajdonságokkal rendelkező személyek,
családok által alkotott csoport. A
társadalmat 12 státuszcsoportra osztotta.

10 22.09.21.
 A vizsgálat eredményeként létrejött
státuszcsoportok I.

 I. Elit
 II. Városias felsőréteg
 III. Falusias felsőréteg
 IV. Fogyasztói magatartású középréteg
 V. Városias, jómódú munkások
 VI. Rossz anyagi helyzetű középcsoport

11 22.09.21.
 A vizsgálat eredményeként létrejött
státuszcsoportok II.

 VII. Falusias középcsoport

 VIII. Érdekérvényesítő alsó csoport
 IX. Jó anyagi helyzetű, falusias csoport
 X. Városias alsó csoport
 XI. Enyhén deprivált családok
 XII. Deprivált helyzetű családok

12 22.09.21.
 Felső státuszcsoportok

Elit
 Életkörülményei minden területen a legjobbak.
 Kedvező munkamegosztási helyzete
 Magas a műveltsége
 Érdekérvényesítése kiváló

Városias felső – falusias felső

 Egyedül lakáshelyzetük rosszabb, mint az elitnek, a
többi dimenziójuk megegyezik az elitével.

13 22.09.21.
 Közép státuscsoportok

Fogyasztói magatartású közép:

 Fogyasztásban hasonlít az elithez
 Anyagi és érdekérvényesítés területén
marad le a felső csoportoktól.
Városi jómódú munkás:
 Anyagi és lakáshelyzete hasonlít az elithez
 Fogyasztása és művelődési mutatói területén
marad le a felső csoportoktól.

14 22.09.21.
 Közép státuszcsoportok

Rossz anyagi helyzetű közép:

 Anyagi és fogyasztás területen marad el a
felső csoportoktól
Falusias közép:
 Lakáshelyzete rosszabb, mint a felső
csoportoknak

15 22.09.21.
 Alsó státuszcsoportok

Érdekérvényesítő alsó:
 Egyedül az érdekérvényesítése átlagos, minden más
dimenzióban lemarad a közép csoportoktól.
Jó anyagi helyzetű falusias alsó:
 Többletmunka miatt (háztáji, mezőgazdasági munka) anyagi
helyzete átlagos
 Minden más – főként a kultúra és életmód – területén lemarad
a közép csoportoktól
Városias alsó:
 Lakókörnyezete átlagos
 Minden más területen jelentős a lemaradása

16 22.09.21.
 Alsó státuszcsoportok

Enyhén deprivált (megfosztott):

 Fogyasztása átlagos
 Minden más – főként lakás – területen
jelentős a lemaradása.
Deprivált:
 Minden státuszdimenzió tekintetében
lényegesen leszakadtak a többi csoporttól
 A hátrányok összeadódnak, halmozódnak.

17 22.09.21.
 A vizsgálat által feltárt tények I.

 Elit csoport (7,2%) Messze kiemelkedik a többi

csoport helyzetéhez képest.
 Deprivált csoport (14,4%) Messze leszakad a
társadalmi átlaghoz képest.
 A II. és V. státuszcsoportok (28,8%) messze a
társadalmi átlag felett élnek.

18 22.09.21.
 A vizsgálat által feltárt tények II.

 VIII.-XI.
csoport (32,2 %) lényegesen
a társadalmi átlag alatt helyezkednek
el.

 VI.-VII.csoport (17 %) alkotja a

viszonylag szűk középréteget.
19 22.09.21.
 Elméleti modell a társadalom
szerkezetéről – Kolosi Tamás L modell

 Ez az elméleti modell a nyolcvanas évek magyar

társadalmának szerkezetét mutatja be (empirikus
vizsgálat nem kapcsolódott hozzá)
 Abból indulnak ki, hogy a második gazdaság és a
piac megváltoztatta a magyar társadalom
szerkezetét.
 L-modell: a függőleges tengely az állami,
redusztributív gazdaságban elhelyezkedőket
 Vízszintes tengely: a piaci viszonyok közt
elhelyezkedőket ábrázolta.

20 22.09.21.
 Az „L” modell
1. Redisztributív szektorban
dolgozó politikai, államigazgatási 4. Magánvállalkozók
vezetők 5. Latens magánvállalkozók
2. Redisztributív szektor nem 6. magánszektor kisárutermelői
vezető középszintű alkalmazottai 7. második gazdaságban részt
és munkásai vevő szakképzetlenek
3. redisztributív szektorban 8. menedzserek, gazdasági
foglalkoztatott szakképzetlen vezetők
munkások (nem tudnak
bekapcsolódni a második 9. redisztributív szektorban és a
gazdaságba) második gazdaságban
egyaránt nagy jövedelmet
elérő értelmiségiek,
szakmunkások
10. redisztributív szektorban és a
második gazdaságban
egyaránt közepes jövedelműek

21 22.09.21.
 Az L modell

22 22.09.21.
 Az L - modell

 A magyar társadalom fejlődése abba az

irányba haladt a nyolcvanas évek végén,
hogy az állami szektor súlya csökkent, a
piacié megnőtt.
 Átmeneti modell, amely a vártnál sokkal
kevesebb ideig tudta magyarázni a
társadalom szerkezetét.

23 22.09.21.