EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ- ÉS

FÖLDTUDOMÁNYIINTÉZET Földrajztudományi Központ

ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék

Típus városok szegregációi

Forró Kata Barbara

Házi dolgozat

Földrajz Bsc

Népesség- és Településföldrajz Gyakorlat

BUDAPEST, 2022
 Típus városok szegregációi
A szegregáció, azaz a földrajzi elkülönülés Magyarországon, azon belül először
Budapesten a rendszerváltás idején erősödött fel látványosan. Ez a jelenség több kategóriát is
magába foglal, melyeknek lényege mind egy bizonyos elszeparálódás valami mástól
(történhet ez nemi, etnikai stb. alapon), csak inhomogén populációban mehet végbe. „A
földrajzi szegregációt leggyakrabban az egyének lakóhelyével mérik, de a  földrajzi
adatok  növekvő elérhetősége lehetővé teszi a szegregációs indexek kiszámítását az
egyének  tevékenységi területe alapján, részben vagy egészben.”1

Dr. Béres Judit Ildikó, ELTE-n, PhD-s fokozaton végzett oktató

szakcikkében a budapesti szegregáció egy új korszakáról ír,
amelyben már nem csak az alsó, szegény rétegek elkülönülése
látszik a városon belül, hanem a magasabb státuszban lévőké is.
Ez a marketing fogásoknak és azok fejlődésének hála jóval
szembetűnőbb
2. mint
Dr. Béres Judit PhD bármely másik társadalmi réteg
szegregációja.

A cikk bevezetésében feltárja nekünk, az „elit szegregáció” létezését, okait és hátterét.

Ehhez a jelenséghez egy szuburbanizációs folyamat is, ugyanis a lakóparkok nagy részét a
városok külsőbb részeiben, akár a Duna partján találjuk (elhelyezkedésük is utal egy
magasabb kategóriájú életvitelre, például dunai panoráma). Megtudhatjuk, hogy ez a téma a
hazai irodalomban még nemigen tűnt fel, szakmai megvilágításban, viszont a külföld (főként
a Nyugat) számára ez nem ismeretlen.

A második felét a cikknek egy tipikusan amerikai lakópark bemutatásával és elemzésével

kezdi. Először is elárulja, hogy véleménye szerint mi tesz egy lakóparkot lakóparkká. Ezek a
következő szempontok:

 „zárt egységet alkot (a zártságot az épületek elrendeződése, épített kerítés, vagy akár
mindkettő biztosíthatja)
 építészetileg egységes képet mutat, de ez nem jelent monotóniát;

___________________________________________________________________________

1
Szegregáció fogalma - https://hmn.wiki/hu/Geographical_segregation
2
Dr. Béres Judit PhD arcképe és szakmai életrajza - https://docplayer.hu/105267124-Cv-dr-
beres-judit-phd.html

 épületei egy nagyobb szabású magánberuházás keretében épültek;

 a hangsúly nem az épített lakások mennyiségén, hanem azok minőségén van
(ellentétben a szocialista korszak házgyári építkezéseivel);
 lakásai a kor igényeinek messzemenően megfelelnek;
 a lakófunkción túl biztonságot, nyugalmat, sportolási és rekreációs lehetőségeket
biztosít lakói számára.”

Ebből is egy olyan életszínvonalnak a képét kapjuk, amely az átlagon felüli, gazdagabb
rétegek kiváltsága. Mivel ez egy zárt egységet képző, külön közösségként működő rendszer,
az elkülönülés érzete kézzel foghatóbb. Jellemzői mellet USA-ban történő elterjedésére is
kitér a szerző. A lakóparkok növekedésén fontos szerepet játszik, a biztonság, amit nyújthat.
Ezek az úgynevezett „presztízs közösségek”, amelyek a középosztály felső részének
nyújtanak otthont.

Miután megismerhettük az USA-i lakóparkokat, áttér a

cikk a magyarországi megjelenésükre. Az előbbi
3.
Lakópark Zugló szívében
bemutatása azért is volt lényeges, mivel erre a mintára
épültek/épülnek a hazai egységek is. Ezek többnyire a
fővárosban találhatóak, azon belül is a külső zöld
területeken, de megtalálhatóak Buda magasabb színvonalú
kerületeiben is. A cikk 2010 előtt íródott, azóta viszont a lakóparkok már nem csak
Budapesten és környékén találhatóak meg, hanem egy sokkal általánosabb kifejezésként már
szinte minden megyeszékhelyen és nagyobb városban fellelhetőek.

Összegzésében szóba hozza a rendszerváltás okozta változásokat és összeveti a hazai és

külföldi lakóparkok időbeliségét.

A cikk érhetően, de tömören adja át az információkat, de összességében egy teljes képet

ad a lakóparkok kezdeti elterjedéséről Magyarországon, és egy általános tudást ezek
szerkezetéről és működéséről.

A második választott cikkben, a Dél-Alföld szegregációinak típusait ismerhetjük meg.

Ezen területen a chicagói iskola településszociológia elvei érvényesülnek, megfigyelhetők a
középponti és a peremi elkülönülések.
___________________________________________________________________________

3
Lakópark Zuglóban - https://metrodom.hu/metrodom-panorama/a-haz

Ezen szakcikk három (Lennert József, Kovács András Donát, Bódi Ferenc), a Szegedi
Tudományegyetem Természettudományi és
Lennert József Farkas Jenő Zsolt Bódi Ferenc
Informatikai Karán (TTIK) és egy (Farkas
Jenő Zsolt), a Debreceni Egyetem
Természettudományi Karán végzett (TTK),
és/vagy oktató személy által íródott. Mind a
négyen a Magyar Tudományos Akadémia földrajzzal foglalkozó szakosztályának
tagjai/voltak.

Cikküket (egy rövid összefoglaló után) ők is egy történelmi visszatekintéssel indítják,

megismerhetjük kicsit régebbre visszanyúlva, mint Dr. Bére Judit irományában, a
magyarországi szegregáció eredetét. Ezen kívül céljaikat is megismertetik az olvasóval.

Az alapok lefektetése után, még mélyebbre belenyúl a téma múltbeli gyökereihez.

Elárulja, hogy ez soha nem csak a roma kisebbséget érintő jelenség (viszont őket nagyon nagy
mértékben, 20. századra már a 90%-uk telepeken élt), hanem ennél egy sokkal általánosabb
probléma. „Már az első szabad királyi városainkban is megjelentek az ún. „Latin
Negyedek”.”. Ezek a telepek, a nyomor szóval rendkívül jól azonosultak, mivel fő
tulajdonságaik közé tartoztak a rossz építkezési adottságok (árvíz-, belvízveszély). A
nyomortelepek helyzete a két világháború között és a II. világháború alatt súlyosbodott.
Amellett, hogy számuk exponenciálisan megnőtt az időszakban, az ott élők életminősége
csökkent. A szocialista rendszer alatt, sikerült mérsékelni a problémát, ennek oka az
iparvárosok és az ipar munkaerőigényének növekedése.

A következőkben ismerteti a cikk írásához szükséges módszertant, majd az ezekből

alkotott eredményt, amely a következő: „az alacsony státuszú lakosság koncentrálódása az
alföldi mezővárosokban hármas térbeli tagolódást mutat”. Ez a mondat vezeti fel a fő
összetevőjét a szakcikknek, ez pedig ezen három tagolódás bemutatása, amelyek a
belterületeken, a belterületek peremén és a települések külterületein elhelyezkedő
szegregátumok.

___________________________________________________________________________

4
Lenner József arcképe és szakmai életrajza - http://www.rkk.hu/hu/cvs/lennert_jozsef.html
5
Farkas Jenő Zsolt arcképe és szakmai életrajza -
http://www.rkk.hu/hu/cvs/farkas_jeno_zsolt.html

6
Bódi Ferenc arcképe és szakmai életrajza - https://tk.hu/kutato/bodi-ferenc

Az első

„A települések belsejében elhelyezkedő szegregátumok”, ez a forma a vizsgált 27

településből, csak 3-ban található meg (Baja, Kecskemét, Szarvas), ez mutatja, hogy nemigen
jellemző a Dél-Alföldre. Ezeken a településeken különösen magas a szociális segélyekre
szoruló lakosok száma.

A második

„A belterületek peremén található szegregátumok”, ezek a 27 településből, 19-ben

felfedezhetőek, tehát ez egy Dél-Alföldre jellemzőbb típus. A városfejlődés történetében
ezeknek alapterülete többnyire az alacsonyabb rétegek telephelyei voltak. A továbbiakban
megemlít a szöveg néhány várost (Kecskemét, Makó, Hódmezővásárhely, Füzesgyarmat) és
ezeknek ismertebb ma is funkcionáló szegregátumát.

A harmadik

„Szegregálódási folyamatok a települések külterületein”,

___________________________________________________________________________

Felhasznált irodalom

Béres Judit – Új nagyvárosi lakosztály: Lakóparkok, 2002

Lennert József – Kovács András Donát – Farkas Jenő Zsolt – Bódi Ferenc - Lakóhelyi
Szegregáció a Dél-alföldi Mezővárosokban, 2014

Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium - Kötetlen (Az ELTE Angelusz

Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium tanulmánykötete), A burzsoázia diszkrét bája
(Lakóparkok és önkéntes szegregáció Franciaországban)

___________________________________________________________________________

Források
1
Szegregáció fogalma - https://hmn.wiki/hu/Geographical_segregation

2
Dr. Béres Judit PhD arcképe és szakmai életrajza- https://docplayer.hu/105267124-Cv-dr-
beres-judit-phd.html

3
Lakópark Zuglóban - https://metrodom.hu/metrodom-panorama/a-haz
4
Lenner József arcképe és szakmai életrajza - http://www.rkk.hu/hu/cvs/lennert_jozsef.html

5
Farkas Jenő Zsolt arcképe és szakmai életrajza -
http://www.rkk.hu/hu/cvs/farkas_jeno_zsolt.html

6
Bódi Ferenc arcképe és szakmai életrajza - https://tk.hu/kutato/bodi-ferenc