EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ- ÉS

FÖLDTUDOMÁNYIINTÉZET Földrajztudományi Központ

ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék

Vallásföldrajzi recenzió, Kis-Benedek

József cikkeiből

Forró Kata Barbara

Házi dolgozat

Földrajz Bsc

Népesség- és Településföldrajz Gyakorlat

BUDAPEST, 2022
Forró Kata Barbara, 2022

Vallásföldrajzi recenzió, Kis-Benedek

József cikkeiből
A földrajzhoz tartozó vallásföldrajz a népességföldrajz egyik ága, amely szorosan kapcsolódik
a vallástudományhoz is. Foglalkozik a Föld népességének vallási megoszlásával, ennek
különböző területeivel, vallási viszonyokkal, kapcsolatokkal és konfliktusokkal is. Ezen kívül
a vallás és az adott tér kapcsolatával, azaz egymásra gyakorolt hatásával. A vallásföldrajz
tárgyi szempontból széles spektrumot határoz meg, e közé tartozik például vallási turizmus, a
vallás hatása tevékenységekre (pl.: gazdasági, kulturális) vagy a vallás helyzete az egyes
régiókban. 4 fő ágazata van, ezek az;

 Általános vallásföldrajz
 Ágazati vallásföldrajz
 Regionális vallásföldrajz
 Történeti vallásföldrajz

A választott cikkeim érintik az általános vallásföldrajzot (azon

belül a vallás és a politika kapcsolatát), és a történeti
vallásföldrazjot is (iszlám vallás történetének részletei). Mindkét
cikk szerzője a képen látható Dr. hadil. Kis-Benedek József
(1948-), aki az MTA Hadtudományi Bizottságának elismert tagja
és a Magyar Hadtudományi Társaság Nemzetbiztonsági
Szakosztályának elnöke. „Tanulmányait a Kossuth Lajos Katonai
Főiskolán, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián, majd a Zrínyi
Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Doktori Iskolájában végezte.
A képen Kis-Benedek József látható, 1

Nagy-Britanniában nemzetközi hírszerző igazgatói tanfolyamon, Izraelben nemzetközi

összekötői tanfolyamon vett részt. Öt nyelvből szerzett nyelvvizsgát.”2 A cikkek témája Közel-
Keleti vallási

___________________________________________________________________________

1. kép forrása: https://uni-milton.hu/oktato/dr-habil-kis-benedek-jozsef/

 2. 2. tanulmányok forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kis-Benedek_J%C3%B3zsef

konfliktusok, és annak gyökerei. Az „A konfliktusok gyökerei a Közel-Keleten” c. írásából

származnak, címük pedig; „Az iszlamizmus megnyilvánulási formái és irányzatai” és az „A
vallási elemek jelentősége napjaink fegyveres konfliktusaiban és biztonsági kihívásaiban.”
Kis-Benedek József kutatási területei közé tartozik a Közel-Kelet és a terrorizmus is, rá
jellemzőek az e témájú tanulmányok.

„Az iszlamizmus megnyilvánulási formái és irányzatai” c. írásban a szerző kitér a nyugat

és az iszlám egymás közötti kapcsolatára. Visszavezeti az olvasót a dzsihádista szalafizmus
gyökereihez. Elmagyarázza a szalfita mozgalom elveit és céljait, amelyek a 18. századra
vezethetőek vissza (ekkor jelent meg elsőként ez a szunnita áramlat, a Nyugat gyarmatosító
tevékenységének hatására). Bevezet az iszlám vallás alapjaiba (egyistenhit, Korán,
ellenszenvezés más olyan nem iszlám kultúra felé, amelyet rájuk akarnak erőltetni, takfír
gyakorlat). Értelmezi többféleképpen a dzsihádot, mint fogalom és mint eszköz. Emellett
elmeséli ennek az egész folyamatnak a történetét és elhelyezkedését a történelmünkben.
Bemutatja az Al-Kaida (iszlám radikális terrorszövetkezet)
módszereit, amelybe beletartozik például az öngyilkos
merénylet (Allah megbocsájtja) is. Megemlít 2 dzsihádista

3, az Iszlám AL-Kaid zászlaja ideológust, Muhammad ibn Abd al-Vanhabot és Szajjid

Kutb-ot, akik mindketten az iszlám rendszer megtisztításáért, és Mohamedi gyökereinek
visszaállítása mellett harcoltak. Rajtuk kívül 2 dél-ázsiai gondolkodót, Abu-l-A’la Mawdudit
és Abu-l-Hasanal-Nadwit is. Összességében a szakcikk első fele a történeti vallásföldrajz
szempontjából vizsgálja meg és írja körül a témát.

A második felében részletezi a mai dzsihádista irányzatokat (ezek közötti eltéréseket),

amelyek az Arab országokon kívül már Észak-Afrikában is fellelhetőek (ezek a
szalafizmusnak egy újabb/frissebb ágai). Kitér a terroristák új és régi generációja közötti
különbségekre (pl.: 9/11-en látszik, hogy az új generáció jobban és alaposabban megszervezi
a merényleteit, míg a régi nem erre fektette a legnagyobb hangsúlyt).

Az utolsó harmadban az író levonja a fontos következtetéseket és megállapítja az

összegzést, amely alapján konstalálható, hogy mivel nem politikai és nem is gazdasági érdek,
napjainkban már az arab keresztények védelme nem napirendi pont. Ezt részletezi, és az
olvasó számára is egyértelműsíti, hogy mik az okai annak, hogy a közel-keleti kereszténység
miért
 3. kép forrása:
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/35/Flag_of_al-
Qaeda_in_Iraq.svg/1280px-Flag_of_al-Qaeda_in_Iraq.svg.png

nem tud érvényesülni. „Ma három tényező akadályozza a közel-keleti keresztények érvényesülését:

 A globalizáció felgyorsulása, a gazdasági és a politikai liberalizáció elősegítése.

 A keresztény szervezetek kapcsolatának javítása az államhoz és annak intézményeihez,
beleértve a nacionalizmushoz való viszonyt is.
 Saját intézményeik erősítése a pluralisztikus társadalmi megoldások helyett.”4

A második cikk, azaz az „A vallási elemek jelentősége napjaink fegyveres konfliktusaiban

és biztonsági kihívásaiban”, amelynek háttere megegyezik az előző cikkével. A tanulmány
legelőször elhelyezkedési szempontból vizsgálja a Közel-Keletet, majd áttér a stratégiai
viszonyokra (politikai helyzet stb.). Kitér a síita-szunnita ellentétekre és ennek a két
ágazatnak a szétszakadására.

A folytatásban tisztázza, a különböző vallások elterjedését, és számát a Földön. Ezután a

keresztények helyzetét részletezi a területen, először a hidegháború előtt, a globalizáció
időszakában, amikoris a misszionárius hittérítők megreformálták az oktatást (iskolákat hozta
létre). Mértékük is nőtt (Palesztinában, Szíriában és Libanonban 33%-ra emelkedett).
Másodszor a hidegháború utáni helyzetüket mutatja be, a globalizációhoz való lemaradást.
Számuk az előző időszakhoz képest kb. 10%-ra csökkent különböző okok miatt (polgárháború
miatti kivándorlás, mészárlások).

A tanulmány harmadik része az iszlám vallás kialakulásával foglalkozik, a síita-szunnita

ellentét gyökereit tárja fel történeti vallásföldrajz szempontból. Ezek mellett megismerteti a
fundamentalizmus ágait (radikális aktivista, mérsékelt, konzervatív). Hosszasan kifejti az
iszlám, mint állam és mint vallás újjászületését (amely a 70-es években kezdődött, és a
modernizáció terméke).

Összegzésképpen pedig a következőt mondja.; „21. század elején az iszlám és a Nyugat

kapcsolatrendszerében többszörös kihívásról beszélhetünk. Egyik az, amelyet az iszlám jelent
a Nyugat, a másik pedig az, amelyet a Nyugat jelent az iszlám világ számára. Különösen az
utóbbi szorosan összefonódik a globalizáció, illetve a modernizáció kihívásaival, amelyekre
az iszlám világnak viszonylag gyorsan meg kell találnia a megfelelő válaszokat. Az iszlám, de
még az iszlamizmus sem jelent globális fenyegetést a Nyugat számára. Ugyanakkor komoly
kihívás,

illetve biztonsági kockázati tényező, mégpedig különböző síkokon: politikai, katonai-

militarista

4. szöveg forrása: https://docplayer.hu/114218028-A-konfliktusok-vallasi-gyokerei-a-

kozel-keleten-1.html

ideológiai, demográfiai, civilizációs-kulturális és biztonsági területeken. Másfelől a

Nyugat és a globalizáció sokkal inkább jelent „fenyegetést” az iszlám világ számára,
hiszen mindkettő meghatározó tényező a nemzetközi rendszerben és a világgazdaságban.
Az iszlám világ része a nyugati dominanciájú világrendszernek, de óriási és
behozhatatlannak tűnő a nyugati erő fölény.” 5

A választott cikkeim egy nagyobb egész tagjai, amely a 2018-ban íródott és az A

konfliktusok vallási gyökerei a Közel-Keleten c. tanulmány részei, mely párhuzamait a
közös szerző és az egy nagy témakör adja. Egymást kiegészítik és segítik a másik
megértését. Több közös pont is van, vannak résztémák, amelyeket mindegyik megemlít,
ilyen például a Nyugat kapcsolatát a Közel-Kelettel (a második cikk
befejezése/összegzése megegyezik az első cikk bevezetésével). Vallásföldrajzi
szempontból mindkettőről elmondható, hogy történeti és általános szempontból vizsgálja
a témát (mint említettem az első oldalon). Kiválóan részletezi és írja le mondandóját,
szaknyelvezete választékos, viszont érthető olyanok számára is akikhez nem áll olyan
közel.

A megjelenő különbségek egyedül a tartalomban mutatkoznak (nyilván nem szólhat

két külön cikk teljesen ugyanarról), de mivel nem függetlenek egymástól, sőt szoros
kapcsolatban állnak, így nem írható le róluk hatalmas nagy eltérés, az író nem követi el azt
a hibát, hogy ellentmond saját magának. A közös szerző biztosítja a stílus azonosságát is.
Terjedelemben sem tapasztalható nagy eltérés, 12-16 oldalas cikkekről van szó.

A cikkek, ahhoz képest, hogy 2018-ban íródtak ma is egy nagyon fontos és

napirendre tűzött problémát írnak le, és ezt segítik megérteni/értelmezni. Ugyan most már
nem a Nyugat és a Közel-Kelet közötti ellentétekről lehet hallani a mindennapokban,
hanem a belső elégedetlenségekről, (női) jogi aktivistákról. Személy szerint én nagy
érdeklődést mutatok a téma iránt, mivel fontosnak tartom, hogy a Közel-Keleten élő
 embereknek (főként nőknek), ne adódhasson abból problémájuk, hogy oda születtek,
ahova. Úgy vélem az alapvető emberi jogok gyakorlásának nem szabadna a terület
elmaradásától és a vallás maradiságától függenie.

Az író hozzáértését igazolja, hogy a témával kapcsolatban könyve is jelent meg

(Dzsihadizmus, radikalizmus, terrorizmus címen). Összességében hasznosnak találtam a
cikkeket, magas szintű betekintést nyújtott az Arab világ, azon belül is az iszlám vallás
keletkezésébe. Segített megtalálni az összefüggéseket a terroristák/terrorista szervezeteket
és a vallásuk között, viszont kirajzolta, hogy alapjáraton nem az iszlám vallás a helytelen,
hanem ahogy az emberek (hívők) használják, és ahogyan ürügyként használják, miközben
kényük/kedvük szerint alakítják, melynek legfontosabb része, hogy ők csak Allahnak
tartoznak felelősséggel, és Allah pedig megbocsájt.

Irodalomjegyzék
1. kép forrása: https://uni-milton.hu/oktato/dr-habil-kis-benedek-jozsef/
2. tanulmányok forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kis-Benedek_J%C3%B3zsef
3. kép forrása:
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/35/Flag_of_al-
Qaeda_in_Iraq.svg/1280px-Flag_of_al-Qaeda_in_Iraq.svg.png
4. szöveg forrása: https://docplayer.hu/114218028-A-konfliktusok-vallasi-gyokerei-a-
kozel-keleten-1.html
5. szöveg forrása: Iszlám 2.pdf
6. https://infostart.hu/cimke/kis-benedek+j%C3%B3zsef
7. http://real.mtak.hu/
8. https://hu.euronews.com/tag/iran
9. https://dl-sulinet.educatio.hu/download/erettsegi/2014/docs/
az_iszlam_vallas_fo_tanitasai.pdf
10. https://www.lira.hu/hu/konyv/ismeretterjeszto-1/tortenelem-politika/dzsihadizmus-
radikalizmus-terrorizmus