Életmód és a mindennapok

a Kádár-rendszerben.

Okostankönyv:
https://nat2012.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_12/lecke_04_026
https://nat2012.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_12/lecke_04_027
A legvidámabb barakk (a szocialista országok között). A barakk a
láger (tábor) képét hívja elő.

A gulyáskommunizmus a Kádár-rendszer hatalmi megszilárdulása utáni

politikailag engedékenyebb, az állampolgárai számára viszonylagos
jólétet biztosító időszak megnevezése.

A gulyás mint jellemző magyar sajátosság, egyúttal Fridzsiderszocializmus, ami a háztartások 1960-as
az evés, a jóllakás metaforája. évekbeli modernizációjára utal.
1. A gulyáskommunizmus
az 1960-as évektől a kádári politika jellemzői
 az elnyomás enyhült, nem avatkoztak be az emberek
magánéletébe - puha diktatúra
 életszínvonalpolitika – a lakosság életkörülményeinek folyamatos
és tényleges javítása
 a gazdasági reform eredménye – nőtt a lakosság fogyasztása
 nőttek a reáljövedelmek, a lakossági megtakarítások
 nyugati filmek, fogyasztási cikkek beengedése az országba
 a szocialista országok közül a legmagasabb életszínvonal, külföldre
utazás lehetősége – a legvidámabb barakk
 javult az élelmezési helyzet - gulyáskommunizmus
 elterjedt televízió, a hűtőgépek, egyéb háztartási gépek
használata – fridzsiderszocializmus
az életszínvonalpolitika összetevői - a szociálpolitikai juttatások
 ingyenes óvodai ellátás, oktatás (általános-közép-felső oktatás)
 ingyenes egészségügyi ellátás (DE: hálapénzes…)
 a lakásépítések támogatása
 1972 – a szövetkezeti parasztságra (TSZ tagokra) is kiterjesztették
a társadalombiztosítást (nyugdíjrendszert)
 az oktatási rendszer bővítésével a nők iskolázottsága utolérte a
férfiakét
 a nők tömeges munkába állása (bölcsőde-óvoda-iskola) –
kétkeresős családmodell (anyagi gyarapodáshoz vezetett)
DE: vezető pozícióba – politikai szerephez ritkán jutottak (felemás
női emancipáció)
„Te jó isten, hol is vagyok én
minden csütörtök este
másodállásban?”
2. A valós szocializmus
sokan vásároltak személygépkocsit – DE: mégtöbben szerettek volna
 éveket kellet várni rá
 hétvégi telkek vásárlása
DE: a társadalmi szolgáltatásokhoz nem mindenki juthatott hozzá
egyenlő mértékben
 a pártvezető elit – sokféle előnyt élvezett (luxuslakás, üdülés, külföldi
utazás, soron kívüli gépkocsi)
 a hiánygazdaság miatt hosszú várakozás után vagy protekcióval
lehetett sokféle áruhoz jutni (pult alól) (pl. banán)
 az egészségügy nem tudta biztosítani mindenkinek a színvonalas
ellátást (hálapénz rendszere)
 „fellebbent a vasfüggöny” – lehető vált a nyugatra utazás
(háromévente egyszer)
 hazánkba is látogathattak külföldiek (gyakoriak a „megfigyelések”)
 a szocialista rendszer alapelve: jövedelemegyenlőség - a
munkabérek között ne legyen túl nagy különbség
DE: nem volt fenntartható
 nőttek a jövedelemkülönbségek
 a maszekok jövedelme nőtt, sokan túlóráztak
 az életszínvonal nőtt – DE: önkizsákmányolással
 napi 12-13 órát is dolgoztak (másod- és harmadállás is)
negatív következményei
 depresszió, alkoholizmus, válások, öngyilkosság
„Előbb a kocsi, aztán a kicsi” szemlélet
 elsődleges az anyagi biztonság és a jólét megteremtése
 a gyerekvállalás halogatása
 megnőtt az abortuszok száma (meghaladta a születések számát)
 a halálozások száma meghaladja a születésekét (fogy a nemzet)
 a válások száma meghaladta a házasságkötések számát
3. A kultúrpolitika
 társadalmi mobilitás (egy személy vagy csoport társadalmi
helyzetének megváltozása)
 nőtt az első generációs értelmiségi, szellemi foglalkozásúak aránya
 elősegítette az oktatási és a közművelődési hálózat kiépítése
 kultúrházak építése, olcsó könyvek (nagy példány számban)
 szabadabbá vált a sajtó és a könyvkiadás
DE: a diktatúra ellenőrizte az állampolgárait és kulturális szokásait
 a kultúrpolitika irányítója – Aczél György
 kategorizálás – a „három T” politikája
 a kulturális termékek a támogatás-tiltás-tűrés kategóriájába estek
 a hivatalos marxista-leninista ideológiát nem tükröző, de
politikailag veszélytelen alkotásokat is kiadták
 hivatalosan nem létezett cenzúra
 a művészek kerülték a politikai állásfoglalást (öncenzúra)
 a mondanivaló kódolása – amit a bennfentes olvasó/néző értett (a
sorok közötti olvasás)
DE: „figyelt”
 az APO (a Központi Bizottság Agitációs és Propaganda Osztálya) is
fontos területté vált a filmgyártás
 Szabó István Oscar-díjas filmje Mephisto
 Jancsó Miklós, Makk Károly és Huszárik Zoltán népszerű alkotásai
 Bacsó Péter „A tanú” című filmje (1969) sokáig nem került
bemutatásra (dobozban maradt)
4. A tudományok és a sport
a magyar származású Nobel-díjasok – külföldi egyetemek kutatói
 Békésy György (orvosi), Polányi János (kémiai)
 Wigner Jenő és Gábor Dénes (fizikai)
a szovjet-magyar űrhajózás
 1980 – Farkas Bertalan (az első magyar űrhajó)
 az Interkozmosz program keretében - Szojuz–36 űrhajó fedélzetén
1980 - a Rubik-kocka (bűvös kocka)
 Rubik Ernő háromdimenziós mechanikus logikai játéka
 meghódította az egész világot
a sportban hazánk - az olimpiai nagyhatalom
 1972 – Münchenben (35 érmet szereztünk)
kiemelkedő eredmények
 Balczó András (öttusa) (Kondoroson született)
 Kárpáti Rudolf (vívás) Albert Flórián (az egyetlen magyar
aranylabdás)
5. Táplálkozási szokások és az öltözködés változása
 1964- az „ABC” hálózat kiépülése
 önkiszolgáló üzletek, „árú bőség”, nagytételben vásárlás
 az alapvető élelmiszerekből nem alakult ki hiány
 nőtt a húsfogyasztás mennyisége
 változtak az italfogyasztási szokások (bor és tömény mellett - SÖR)
 üdítőitalok (Márka, Traubisoda)
DE: kapható volt már Coca-Cola is (1968)
 a „lóden divat” leváltása az öltözködésben
 kötelező volt a nyakkendő
 később: farmer, a pulóver és a miniszoknya
 magyar farmer gyártás (Trapper), sportcipő (Tisza cipő)
6. A lázadó ifjúság
a politikai nyitás eredményeként
 a nyugati rock and roll, beatzene megjelenése
 mintakövetés -Elvis Presley, a Beatles, Rolling Stones
 hosszú haj, trapéznadrág
 magyar zenekarok - Illés, Omega, Metro (később LGT, Beatrice)
 dalaikban gyakran (finoman) bírálták a rendszert
 terjedt a hippimozgalom – lázadó nemzedék
az 1970-es évekre új könnyűzenei kultúra elfogadott lett
 a rádióban - zenei kívánságműsorok
 televízióban – táncdalfesztiválok
 a popkultúra (beat-rock-disco)
1984 - István, a király rockopera (népzene, rock, opera)
 Az órai anyaghoz tartozó

Kötelező
évszám-személy-fogalom-topográfia
Évszám
•-
Személy
•-
Fogalom
• Rubik-kocka - 1974-ben Rubik Ernő által megalkotott kocka, amelynek
minden oldala 9 kockából áll, amik síkok mentén forgathatóak. A logikai játék
célja, hogy a játékosnak úgy kell forgatnia az elemeket, hogy a kocka minden
oldala azonos színű kockákból álljon
Topográfia
•-
Az okostankönyvben (javasolt minden órai készüléshez)
 Olvasd el a forrásokat!!! (a szürke hátterű)
 Értelmezd az ábrákat, táblázatokat, diagrammokat!
 Figyelj a képi forrásokra!
 Olvasd el a kitekintőt!
 Gyakorold az interaktív feladatokat!
 Addig érdemes gyakorolni (akkor biztos lesz a tudásod), ha
minden feladatod eredménye 100%-os!!!
 https://nat2012.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_12/lecke_04_026
 https://nat2012.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_12/lecke_04_027
 Az órai anyaghoz tartozó tanulást segítő tartalmak
A tananyaghoz tartozó videók, animációk, segédletek,
stb. megtalálhatók a

https://padlet.com/magyaristvan/12evfolyam

„virtuális falon”
További hasznos segédanyagok (emelt szint)
38