MODERN

TUDOMÁNY
, K U LT Ú R A
ÉS
ÉLETMÓD
KÉSZÍTETTE: NAGY ÁKOS
A MODERN TUDOMÁNY
• A 20. század elején több olyan meghatározó tudományos elmélet született amelyek megingatták
az addig érvényesnek hitt világképet
• Sigmund Freud az ember ösztönös viselkedésével foglalkozott, arra a következtetésre jutott hogy a
lelki betegségek az ösztönök elfojtásából adódnak, ennek részleteit pszichoanalízissel akarták
feltárni.
• Albert Einstein a relativitás elmélet megalkotója úgy vélte, hogy az idő máshogy telik mozgásban,
és nyugalomban lévő testeknél.
• Ezáltal a biztosnak hitt tudást kérdőjelezte meg mindeki számára Einstein.
• A két világháború között folytatódtak a 19. században megindult folyamatok, ezért nem
beszélhetünk külön korszakról.
• A Curie házaspár foglalkozott a radioaktivitással és a fizika legújabb felfedezésével az atomokkal
és azok kisseb részecskéikkel.
• Wilhelm Condrad Röntgen átörő felfedezést tett az egészségügyben azáltal hogy feltalálta a
röntgensugarat.
ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK
• A 19.század végén és a 20. század elején jelentős eredményeket értek el az orvostudományban, egészségügyben és az
élelmezésügyben.
• Louis Pasteur: fertőzések és járványok megelőzése
• Robert Koch: baktériumok vizsgálata
• Alexender Fleming: penicillin (antibiotikum)
• A vitaminok szerepének a felismerése és tömeggyártásuk megoldása fontos szempont volt.
• Szent-Györgyi Albert: C-vitamin (Nobel díj)
• A korszak legnyagyobb egészségügyi problémái a tbc és a rák volt, a nyomorban és a fejletlen területeken pedig az
alultápláltság és a hiánybetegésgek voltak
• A fejlett világban az egészségügy is fejlődött, tobb orvos, több korház, szűrővizsgálatok és a fejlődő gyógyszeripar jelentett
közösen hatékony megoldást ebben a korszakban.
• A tudomány fejlődését az új találmányok elterjedése jelezte a legjobban:
• Megjelentek a léghajók és az első utasszállító repülőgépek
• Első helikopterek (Asbóth Oszkár)
• Telefon, rádió, valaming a mozi (hangosfilm, szinesfilm)
• Televízió, magnó
• (1938 Bíró László: golyóstoll)
• 1940-es évek elején írógép, Neumann János első számítógépek
A KULTÚRA ÚJ JELENSÉGEI
• A modern kultúrán belül három réteget lehet elkülöníteni:
• A magaskultúrát (elitkultúra)
• A tömegkultúrát
• A népi kultúrát
• Az egyes kulturális rétegek különböző társadalmi csoportok igényeit elégítik ki.
• A magaskultúrában a kalsszikus műfajokban alkotott igényes művek körét soroljuk, közönsége a társadalmi elit.
• A tömegkultúra a fogyasztói társadalom szórakoztatóipari termékek csoportját jelenti.
• A nép kultúrába pedig a paraszti társadalmak művészetét soroljuk.
• A korszakban újult erőre kapott a népköltészet, a néptánc, népsziokások gyűjtése
• A népzene és a néptánc korabeli divatja mindenütt megfigyelhető volt
• (Magyarország: Bartok Béla)
• A fogyasztói társadalom terjedésével nőtt a kereslet a modern tömegkultúrára.
• Nagy szerepet kapott a szórakoztatóipar
• A zene, a film, a fotó, a képesmagazinok
• A szórakoztató filmek gyártásában kiemelkedővé vált Hollywood, Rajzfilmkészítő Walt Disney.
A KULTÚRA JELENSÉGEI
• 1927-ben elkészült az első hangosfilm
• A dzsessz a korszak legnépszerűbb zenéje lett.
• A fasiszta, kommunista és náci diktatúra alatt pár kiemelkedő
propagandamú is született.
• Válaszul azonba számos leleplező célú alkotás is készült, melyek
kigúnyolták a propagandák egyoldaluságait és tulzásait.
SPORT A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
• A huszadik század első felében a fejlett világban nőtt a sport jelentősége.
• A nyugati világban a profi sport rendezvényein való szurkolás, és az eredményekre való fogadás egyre
népszerübbé vált.
• Egyéni, és csapatsportok (ökölvívás, labdarugás, baseball, kosárlabda)
• Az első világháboró után egyre nőtt a tömegsport iránti igény.
• A korszakban megfigyelhető a nők emancipációja a sportban.
• Elfogadottá vált a női sport
• A nemzetközi sportélet a két világháború között jelentősen átpolitizálódott.
• Az olimpiát ugyanis a 19.század végén a remény hajtotta, hogy a nemzetek közti sportviadal a tartós
világbékét ünnepelhette.
• Viszont a világháború miatt elhalasztották az olimpiát, és a vesztes nemzetek sokszor kizárták a versengésből.
• Ebben az időszakban a versenyt a nemzeti erőfitogtatásra használták, és az összesített nemzeti rangsor
is nagy figyelmet kapott.
• Nőtt a csapatsportok száma, amely hozzájárult a nemzeti érzés tömeges felkeltésére.
SPORT A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
• Számos állam a politikai porpaganda eszközének használta a sportot.
• Az elért sikereket az állam ideológiájának és törekvéseinek igazolása ként tüntették fel.
• Különösen igaz volt ez az 1936-ban megrendezett Berlini olimpiára.
• A összesített éremtáblázat alapján a legsikeresebb ország Németország, majd ezt az
Egyesült Államok és Magyarország követte a dobogón.
• 1930-ban a FIFA szervezésében rendezték meg az első labdarúgó-
világbanjnokságot Uruguayban.
• Azonban a második világháború miatt az olimpiához hasonlóan itt is elmaradt a 1942-
es és az 1946-os vb
• Sikerekben a fasiszta Olaszország büszkélkedhetett a bajnoki cím
elnyerésével, viszont 1938-ban Magyarország ezüstérmes helyezést ért el.
Köszönöm a figyelmet!