Gazdaságtörténet

I. előadás
Elméleti bevezetés
Dr. habil. Lévai Csaba
egyetemi docens
Debreceni Egyetem Történelmi Intézete
 Immanuel Wallerstein kapitalista világrendszer elmélete
• Immanuel Maurice Wallerstein (1930-2019)
• A kapitalista világrendszer kialakulása a nagy földrajzi felfedezések következtében (15-
16. század).
• Családja galíciai lengyel zsidó származású, az első világháború alatt Németországba,
majd 1923-ban az USA-ba költöztek. A család New York Cityben élt, ahol Wallerstein
született.
• Columbia University New York City: BA 1951, MA 1954, PhD 1959
• Oxford University:1955-1956: ösztöndíjas doktorandusz hallgató
• A családi hagyománynak megfelelően baloldali politikai légkörben nőtt fel
• MA szakdolgozatában az USA-beli McCarthyzmust bírálta
• A gyarmati rendszer felbomlása utáni Afrika szakértője lett
• Bírálta a kialakuló globalizációt és a kapitalista világrendszer kialakulása kezdte
foglalkoztatni.
Immanuel Wallerstein kapitalista világrendszer elmélete
• The Modern World-System, vol. I: Capitalist
Agriculture and the Origins of the European
World-Economy in the Sixteenth Century (1974)
• The Modern World-System, vol. II: Mercantilism
and the Consolidation of the European World-
Economy, 1600-1750 (1980)
• The Modern World-System, vol. III: The Second
Great Expansion of the Capitalist World-
Economy, 1730-1840's (1989)
• The Modern World-System, vol. IV: Centrist
Liberalism Triumphant, 1789–1914 (2011)
 Immanuel Wallerstein kapitalista világrendszer elmélete
• A kapitalista világrendszer kialakulása a nagy földrajzi felfedezések után.
• Korábban csak sporadikus gazdasági kapcsolatok voltak a világ egyes részei között
• Organikus, integráns gazdasági világrendszer csak a nagy földrajzi felfedezések
eredményeként jött létre, amelyik már kapitalista alapon működött, s amelyben minden
résznek megvolt a maga szerepe.
• Miért olyan életképes a kapitalista világrendszer, hiszen még ma is ez határozza meg a
világgazdaság működését?
• A korábbi világbirodalmak és a kapitalista világrendszer összehasonlítása.
• Világbirodalmak: területük egyetlen, egységes politikai rendszer ellenőrzése alatt álltak.
Ez hosszú távon instabillá és sebezhetővé tették őket.
• A kapitalista világrendszer: A hozzá tartozó területek nem egyetlen egységes politikai
központ ellenőrzése alatt állnak. Ez nagyobb rugalmasságot és alkalmazkodóképességet
biztosít.
 Immanuel Wallerstein kapitalista világrendszer elmélete

• Centrum területek (core): A legfejlettebb országok, melyek gazdasági érdekei és

szükségletei alapvetően határozzák meg a világgazdasági rendszer működését egy
adott időszakban, amelyben egy ezeknek megfelelő munkamegosztás alakul ki.
Erős államok alkotják.
• Perifériák (periphery): A fejletlen vagy fejlődő területek, amelyek alá vannak
rendelve a centrum érdekeinek és szükségleteinek. Az ide tartozó államok
gyengék vagy nincsenek is államok. Gyenge államok esetében nincsenek
szükségszerűen politikailag alárendelve, ha nincsenek államok, gyarmattá válik az
adott terület.
• Félperifériák (semi-periphery): Fejlettségben a kettő között helyezkednek el.
Korábbi centrumterületek süllyednek le ide (Spanyolország, Portugália), korábbi
perifériák emelkednek fel (Skandinávia).
• Területek, amelyek nem részei a világgazdasági rendszernek
 Immanuel Wallerstein kapitalista világrendszer elmélete
• Folyékony, mozgékony rendszer, amelyik állandó változásban van.
• Az egyes centrumok hanyatlása nem eredményezi az egész rendszer bukását.
• Új centrumok emelkednek fel, amelyek átveszik a régiek helyét, s így az egész rendszer
tovább él.
• Wallerstein és a marxizmus:
• Marx: A termelőeszközöktől megfosztott és a termelőeszközöket birtokló kizsákmányolt osztály és az
uralkodó osztály kibékíthetetlen konfliktusa. A második osztály kizsákmányolja az elsőt.
• Wallerstein: a centrum területek kizsákmányolják a perifériákat.
Kritikák:
Történelmi elemzései nem pontosak.
Túlságosan alábecsüli a kultúra szerepét
Nyikolaj Dimitrijevics Kondratyev (1892-1938) és a hosszú hullámok elmélete
• Paraszti családban született
• Szentpétervári Egyetem: jogi tanulmányok
• 1917: Szociálforradalmár Párt (SZR) tagja.
• Agrár-közgazdaságtani és statisztikus szakértő.
• 1917. 10. 5.: ellátásügyi miniszter-helyettes
• 1917. 10. 25. Bolsevik hatalomátvétel
• 1917 december: az Alkotmányozó gyűlés tagja
• 1917. október: Nagy Péter Mezőgazdasági Akadémia
professzora
• 1920: Konjunktúrakutató Intézet megszervezése
 Nyikolaj Dimitrijevics Kondratyev (1892-1938) és a hosszú hullámok elmélete

• Agrár közgazdász, az élelmiszerellátás biztosítása

• Hadikommunizmus (1917-1921)
• Új gazdaságpolitika (NEP: 1921-1927): Kondratyev befolyásának csúcspontja
• Kondratyev a tervgazdálkodás ellen foglalt állást
• 1923-1926: terv a mezőgazdaság fejlesztésére, a Mezőgazdasági Népbiztosság munkatársa
• 1924-1928: terv a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás fejlesztésére
• Külföldi tanulmányútjai (Nagy-Britannia, Németország, USA, Kanada)
• Az üzleti ciklusok tanulmányozása
 Nyikolaj Dimitrijevics Kondratyev (1892-1938) és a hosszú hullámok elmélete
• Mi az oka a kapitalista világgazdaság ciklikus fejlődésének?
• Miért váltogatják egymást konjunktúrák és válságok?
• Megfigyelhetők-e szabályszerűségek a konjunktúrák és válságok váltakozásában?
• Clément Juglar (1819-1905): 1860: 8-11 éves ciklusok meghatározása. Prosperitás –
válság – visszaesés ciklikus váltakozása. A válságok kibontakozásának időpontjai
(visszaesés kezdetei): 1825, 1836, 1847, 1857, 1866, 1873, 1882, 1890, 1900, 1907, 1913,
1920, 1929.
• Joseph Kitchin (1861-1932): 40 hónapos ciklusok megállapítás (1927)
• DE Kondratyevet nem a rövidebb, hanem a hosszabb távú gazdasági ciklusok érdekelték.
• 1922: A világgazdaság és konjunktúrái a háború alatt és után
• Az alábbi mutatók hosszú távú vizsgálata a világ nagy gazdaságaiban: legfontosabb
nyersanyagok árai (szén, vasérc), nehézipar termelése, kamatlábak, külkereskedelem,
munkabérek, bankbetétek. (A 18. századig tudott visszamenni.)
 Nyikolaj Dimitrijevics Kondratyev (1892-1938) és a hosszú hullámok elmélete

• A tőkés világgazdaság fejlődésében 50-60 éves hosszú ciklusok mutathatók ki

• A gazdasági statisztika, dinamika és fluktuációk fogalmáról (1924)
• A prosperitás gyakoribb a ciklusok felívelő szakaszában.
• Az árak csökkenése esetén a mezőgazdaságban hosszabb és súlyosabb visszaesés
figyelhető meg, mint az iparban.
• A nagy technológiai újításokat a lefelé ívelő szakaszban találják ki, de a felfelé ívelő
szakaszokban dolgozzák ki, valósítják meg.
• A felfelé ívelő szakaszok elején az aranykínálat megnő és új piacok nyílnak meg.
• A legnagyobb és legpusztítók háborúkra a felfelé ívelő szakaszban kerül sor.
 Nyikolaj Dimitrijevics Kondratyev (1892-1938) és a hosszú hullámok elmélete

• A gazdaság nagy ciklusai (1925)

• Lefordították németre és egy rövidített változata angolul is megjelent (1935)
• A ciklusok elején a gazdaságok nagy értékű tőkejavakat állítanak elő. Ez és az
infrastrukturális befektetések következtében megnő a foglalkoztatás, nőnek a jövedelmek.
• DE néhány évtized után a befektetések utáni haszon a kamatlábak szintje alá csökken és
ezért visszaesnek a befektetések.
• A piacon túltermelés alakul ki, munkanélküliség, visszaesik a fogyasztási cikkek iránti
kereslet.
• Az emberek és a vállalatok visszatartják a befektetéseiket, amíg vissza nem tér a bizalom
és el nem kezdődik az új fellendülés, ami általában nagy jelentőségű technológiai újítással
jár.
• Az 1920-as évek elején három hosszú ciklust azonosított:
Nyikolaj Dimitrijevics Kondratyev (1892-1938) és a hosszú hullámok elmélete
 Nyikolaj Dimitrijevics Kondratyev (1892-1938) és a hosszú hullámok elmélete

• I. hullám: 18. század vége – 1820-as évek közepe – 1847-1849

• II. hullám: 1840-es évek vége – 1870-es évek eleje – 1890-es évek eleje (Nagy Válság)
• III. hullám: Ezt nem teljesen dolgozta ki. Eredeti elképzelése: 1890-es évek eleje – 1914-1920. Módosított
változat: A felfelé ívelő szakasz végpontjának 1913-1914-ben kellett volna bekövetkeznie, de az első világháború
deformálta a ciklust, kitolta a fellendülést és az igaz fordulat csak az 1929-1933-as Nagy Gazdasági
Világválsággal következett be, a leszálló ág végét pedig az 1950-es évek eleje jelentette.
• 1928: az első ötéves terv meghirdetése. Kondratyevet elbocsájtják a Konjunktúrakutató Intézet éléről, az intézetet
beolvasztják a statisztikai hivatalba.
• 1930: SZKP 16. Kongresszusa
• 1930. július: Kondratyev letartóztatása: 8 év börtön.
• 1938: második pere: 10 év bötön.
• 1938. 09. 17.: kivégzése. 46 éves volt.
• 1987: rehabilitáció.
• IV. hullám: 1950-es évek eleje – 1970-1980-as évek – 2000-es évek eleje
Walt Whitman Rostow és a gazdasági növekedés lépcsőfokai
• 1916-2003
• Apja oroszországi zsidó származású
• 1904: Apja az USA-ba emigrált
• New York Cityben született
• Nevét Walt Whitman után kapta
• 15 évesen fejezte be a középiskolát
• 19 évesen fejezte be egyetemi tanulmányait (Yale)
• 24 évesen megvédte PhD dolgozatát
• Egy év Oxfordi Egyetem
• II. világháború: szövetséges bombázók
célpontjainak meghatározása: romániai olaj mezők
bombázása mellett
 Walt Whitman Rostow és a gazdasági növekedés lépcsőfokai
• Hit a stratégiai bombázás eredményességében – vietnami háború
• 1946: Oxfordi Egyetem
• Részt vett a Marshall-terv kidolgozásában.
• Európai egyesülés mellett
• 1951-1961: gazdaságtörténetet tanít a Massachusetts Institute of Technology-n
• Koreai háború: erőteljesebb katonai fellépésre van szükség a hidegháborúban – Vietnam
• 1954-1958: Eisenhower elnök tanácsadója és beszédírója.
• 1954: francia vereség Vietnamban. USA erőteljesebb beavatkozását.
• A fejlődő országok gazdaságának fejlesztésével lehet megnyerni a harmadik világ országait
és megnyerni a hidegháborút – Vietnam
• 1958: J. F. Kennedy szenátor tanácsadója.
• 1958: Cambridge-i Egyetemen tanít
 Walt Whitman Rostow és a gazdasági növekedés lépcsőfokai

• 1960: A gazdasági növekedés lépcsőfokai. Egy antikommunista kiáltvány

• Nyikita Sz. Hruscsov az SZKP főtitkára ekkor hirdette meg, hogy a SZU 1980-ra utoléri az
USA-t
• A modern gazdasági növekedés öt szakasza
• 1. A hagyományos társadalom
• 2. A nekilendülés előfeltételeinek létrejötte
• 3. A nekilendülés (take off)
• 4. Az érett gazdaság felé vezető szakasz
• 5. A magasszintű tömegfogyasztás kora
 Walt Whitman Rostow és a gazdasági növekedés lépcsőfokai
• 1. A hagyományos társadalom:
• Alacsony szintű termelékenység
• DE nem stagnálás, a termelés növekedhet például új termőterületek bevonásával.
• A newtoni tudomány előtti társadalmak
• Csak ad hoc jellegű, esetleges technológiai innováció.
• Fizikai munkára és legnagyobbrészt önellátásra támaszkodnak.
• A mezőgazdaság a túlnyomó szektor, amelyik zömmel az önfenntartást biztosítja.
• A gazdasági növekedésnek van egy felső korlátja, amit nem tudnak átlépni.
• A kereskedelem helyi, legfeljebb regionális jellegű, főleg cserekereskedelem, mivel drága,
nehézkes és veszélyes.
• A pénzügyi rendszer fejletlen.
• A beruházások aránya sohasem haladja meg az össztermelés 5 százalékát.
 Walt Whitman Rostow és a gazdasági növekedés lépcsőfokai

• 1. A hagyományos társadalom:
• Hierarchikus társadalmi struktúra, amely a hagyományokon, a szokásokon, az
engedelmességen és az alávetettségen alapul.
• A családi kapcsolatok a társadalmi szerveződés alapelemei.
• 2. A nekilendülés előfeltételei:
• Lassan elkezdődik a váltás az agrártársadalomról az ipari társadalomra.
• A kereskedelmi aktivitás a szomszédságból és a régióból távolabbi régiókra is kiterjed,
létrejönnek a nemzetközi piacok.
• A megtermelt többletből származó jövedelmet már nem a nagybirtokosok vagy az állam
fogyasztja el, hanem az ipar és az infrastruktúra fejlesztésére fordítják.
• Elkezdődik a mezőgazdaság kommercializálódása és gépesítése, előtérbe kerül az exportra
termelés és a vállalkozás a mezőgazdaságban.
 Walt Whitman Rostow és a gazdasági növekedés lépcsőfokai

• Ekkor a mezőgazdaság termeli meg a többlet nagyobb részét és képes lesz eltartani a
növekvő városi és ipari népességet. Ez a fő exportszektor.
• A mezőgazdaság termelékenysége nő, ennek hatására nő az ipari termékek belső piaca is.
• A beruházások szintje túllépi a nemzeti jövedelem 5 százalékát.
• Kezd megváltozni a társadalom attitűdje a kockázatvállalással, a társadalmi és politikai
szervezetek megváltozásával és a munkakörülmények átalakulásával kapcsolatban.
• A változást egy fejlettebb társadalom beavatkozása váltja ki.
• 3. Nekilendülés (take off):
• A gazdasági növekedés dinamizálódik.
• Gyors, önfenntartó növekedés.
• A növekedés válik a gazdaság normális állapotává.
 Walt Whitman Rostow és a gazdasági növekedés lépcsőfokai
• A nekilendülés előfeltételei
• 1. A produktív beruházások aránya a nemzeti jövedelem 5 százalékáról 10 százalékra nő.
• 2. Egy vagy több alapvető ipari szektor kifejlődése.
• 3. Olyan politikai, társadalmi és intézményi keretek létezése vagy gyors kialakulása, amelyek
kihasználják a modern szektor növekedési impulzusait.
• A szükséges tőkét a hazai forrásokból kell előteremteni és a gazdaságba kell fektetni, nem
pedig a belső fogyasztásra vagy az állam szükségleteire kell fordítani.
• Nagy, megfelelő mennyiségű tőkére van szükség az ipari szektor növekedéséhez. Ennek ét
alapvető forrása van:
• 1. A jövedelmek átcsoportosítása a nagybirtokosoktól adók, földreform és egyéb
költségvetési eszközökkel.
• 2. A profitok újra befektetése. A profitok vagy a külkereskedelemben keletkeznek vagy a
belső piac növekedésének következményei.
 Walt Whitman Rostow és a gazdasági növekedés lépcsőfokai
• Innovatív, a növekedést felgyorsító vállalkozókra van szükség.
• Ez a vállalkozói csoport azért alakult ki, mivel bizonyos kirekesztő társadalmi és jogi
jellemzők miatt, a hagyományos utakon (házasságkötés útján, a hagyományos gazdasági
tevékenységekben való részvétellel, kormányzati vagy katonai szolgálattal) nem tudtak
maguk számára társadalmi presztízs teremteni.
• Milyen képességek teszik lehetővé egy ország számára, hogy átmenjen ezen a szakaszon?
• 1. A kulcs szektorok termékei iránt meglévő nagy és állandó kereslet megléte.
• 2. A kulcs szektorokban új, produktív technikák és technológiák bevezetése.
• 3. A társadalom egyre nagyobb mértékben legyen képes arra, hogy a nekilendüléshöz
szükséges tőkét megtermelje, előteremtse.
• 4. A kulcs szektor láncreakciószerű lökést adjon a gazdaság más szektorainak
növekedéséhez.
 Walt Whitman Rostow és a gazdasági növekedés lépcsőfokai
A nekilendülés időszaka egyes Az érett gazdaság elérésének
országokban időpontja egyes országokban
 Walt Whitman Rostow és a gazdasági növekedés lépcsőfokai
• 4. Az érett gazdaság felé vezető szakasz:
• A kitartó növekedés hosszan tartó szakasza.
• A modern technológiát a gazdaság egészében kezdik alkalmazni.
• A nemzeti jövedelem 10-20 százalékát befektetik a gazdaságba, ami lehetővé teszi, hogy a
hozam növekedési üteme rendszeresen felülmúlja a népesség növekedésének ütemét.
• A gazdaság egésze átalakul.
• Átalakul a külkereskedelem szerkezete.
• Az érettség szakasza körülbelül 60 évvel a nekilendülés után következik.
• A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotton belül 20
százalékra csökken.
• Felismerik az iparosítás környezeti és egészségügyi hatásait és tenni kezdenek
kezelésükre.
 Walt Whitman Rostow és a gazdasági növekedés lépcsőfokai

• 5. A magaszsintű tömegfogyasztás kora:

• A létfenntartáson messze túlmutató fogyasztás.
• Tartós fogyasztási cikkek nagy tömegben történő fogyasztása.
• Három fő cél megvalósítása kerül előtérbe az egyes társadalmakban
• 1. Katonai és biztonsági célok.
• 2. Egyenlőségi és jóléti ügyek.
• 3. hatalmas luxus a felső osztályoknak.
• Az egyes országok politikai, földrajzi helyzetétől, kulturális hagyományaitól és
értékrendjétől függ, hogy ezek közül melyiknek ad prioritást.
• Az USA és a nyugat-európai országok majd Japán az 1950-es években érte el ezt a szintet.
 Walt Whitman Rostow és a gazdasági növekedés lépcsőfokai
• Univerzális modell: minden egyes ország gazdasági fejlődése ezeken a szakaszokon megy át,
a különbség csak az, hogy ez eltérő időpontokban történik.
• Nagy hatása a fejlődő országokban: Rostow a kezükbe adta a gazdasági fejlődés receptjét.
• Kritikák:
• Elméletét az európai és az észak-amerikai történelem alapján dolgozta ki és nincs tekintettel
az ezen kívüli területek eltérő történelmi hagyományaival. Ezért modellje nem alkalmazható
ezekre a területekre.
• A neoliberális gazdaságpolitika alkalmazását feltételezi minden országban.
• Nem tett különbséget a kommunista és a kapitalista országok fejlődése között, azokat azonos
jellegűnek vette.
• Simon S. Kuznets (1901-1985): Az egyes szakaszok elhatárolása nem világos és átfedik
egymást. Szerinte: 1. Nem modern gazdaság. 2. A modern gazdasági növekedést előkészítő
szakasz. 3. Modern gazdasági növekedés.
• Rostow válasza:
• Japán, majd az ázsiai „kis tigrisek” példája az ő elméletét támasztja alá.
Alexander Gerschenkron és a gazdasági elmaradottság
• 1904-1978
• Oroszország, Ogyessza, értelmiségi család
• 1920: Emigráció Ausztriába.
• 1924: Közgazdasági diploma (Bécsi Egyetem)
• 1938: Anschluss: emigráció az USA-ba.
• 1938-1943: University of California, Berkeley
• 1943: Federal Reserve Board: a szovjet gazdaság
szakértője a háborús együttműködés idején.
• 1948: harvard professzor
 Alexander Gerschenkron és a gazdasági elmaradottság
• 1951: A gazdasági elmaradottság történelmi távlatban
• Eltérő vélemény Rostowtól: a fejlett és az elmaradott országok nem ugyan azokon a
fejlődési szakaszokon mennek keresztül.
• Az elmaradottságból kilépő országok gazdasági fejlődésének sajátosságai:
• 1. A gazdasági növekedés gyorsabb üteme.
• 2. Nagyobb hangsúly a beruházási javak, a termelési eszközök, mint a fogyasztási cikkek
termelésén.
• Nagyobb méretű üzemek.
• Alacsonyabb életszínvonal.
• A tőkeintenzív termelés túlsúlya a munkaintenzív termeléssel szemben.
• A mezőgazdaság csökkenő szerepe.
• A nagybankok és a kormányok aktívabb szerepe a gazdaság fejlesztésében.
 Alexander Gerschenkron és a gazdasági elmaradottság

• A későn jövők előnye:

• A később fejlődésnek induló, elmaradott országok azonnal a kor legfejlettebb technikáját
tudják alkalmazni, míg a korábban fejlődésnek indult országoknak ehhez le kell építeni a
korábbi technológiát, ami költséggel jár (Nagy-Britannia és Németország a 19.
században).
• Az iparosítás típusai a 19. századi európai gazdaságban:
• 1. Nagy-Britannia: az iparosítást az ipari szektorban megtermelt tőkéből folyamatosan
finanszírozni tudták.
• 2. Franciaország, Németország, Belgium: a bankok döntő szerepet játszanak az iparosítás
finanszírozásában, a bankszektor és az ipari szektor közötti szorosabb kapcsolat.
• 3. Kelet-Európa: az állam kezdettől fogva fontos szerepet játszik az iparosítás
finanszírozásában.