Kommunikáció Vig Tamás József B58H36

2005.10

A kommunikáció fajtái, eszközei, területei, résztvevői

1. → Kommunikáció fogalma:
Valamilyen kapcsolatban álló felek egy általuk kialakított jelrendszerrel képesek egymással valamit
közölni, s ily módon befolyásolni egymás viselkedését. A jel ebben a folyamatban bármi lehet, ami
nemcsak önmagával azonos, hanem még valamire utal.
Mindenfajta kommunikáció megindulásának alapvető feltétele, hogy a partnerek között
kommunikációs kapcsolat létesüljön. Ugyanígy a kommunikáció csak addig áll fenn, amíg a
kommunikációs kapcsolat meg nem szakad.

A kommunikáció 4 jelentése:
▪ Tájékoztatás, közlés
▪ Hírinformációk közlése vagy cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, illetve
jelrendszer (nyelv, gesztus stb.) útján
▪ Közlemény (ritkán)
▪ Összeköttetés, közlekedés, érintkezés (régiesen)

Kommunikációs jelek:
Természetes jelek: melyek kialakulásában semmiféle szándék nem mutatható ki pl.: füst
és tűzjelek
Mesterséges jelek: amelyek valamely közösség által megegyezés alapján jöttek létre pl.:
nyelvek, jelképek

A kommunikáció tényezői:
1. Adó (küldő)
2. Vevő (befogadó)
3. Információ (amelyet az adó a vevőnek eljuttat)
4. Csatorna (közeg)
5. Kód (valamilyen közös kifejezőeszköz, mely a megértést szolgálja)

2. → A kommunikáció típusai:
Egyirányú kommunikáció:
Egyirányú a kommunikáció akkor, amikor a vevőnek nincs módja a folyamaton belül a
feladó szerepét betölteni (pl.: költő, író és a művet olvasó, befogadó viszonya; előadás;
televíziós adás)

Kétirányú kommunikáció:
Kétirányú abban az esetben, ha a kommunikációs folyamatban részt vevő feladó és címzett
időről időre szerepet cserél (pl.: beszélgetés, telefonálás, vita)
A kétirányú kommunikáció azonban nem jelenti a felek egyenrangúságát is.
Közvetlen kommunikáció:

1
Kommunikáció Vig Tamás József B58H36
2005.10

Közvetlen a kommunikáció akkor, ha a feladó és a címzett egyszerre vesz részt a

folyamatban, és térben közel van egymáshoz.

Közvetett kommunikáció:
Közvetett kommunikációról beszélünk minden más esetben. Például a tömegkommunikáció
minden fajtája.
Autokommunikáció: amikor a feladó és a címzett személye ugyanaz, pl.: magunknak
készítünk emlékeztető feljegyzést.
Közvetett a kommunikáció akkor is, amikor egy harmadik résztvevő segítségével jut el az
üzenet a feladótól a címzettig (pl.: színházi előadás, szóvivő, tolmács, kerítő, ügynök).

3. → A kommunikáció szintjei:
A kommunikációnak két szintjét különböztetjük meg; a szavakba öntött tényleges, illetve a
kommunikáló partnerek közötti viszonyról szóló üzenetek, az ún. metakommunikáció. Tehát,
megkülönböztetünk nyelvi (verbális), illetve nem nyelvi (nem verbális) kommunikációt. A kutatók
nagyjából egyetértenek abban, hogy teljes közlésrendszernek csak mintegy 35-45%-a zajlik a verbális
csatornában, a közlésnek több mint a fele nem verbális eszközökkel történik.

Verbális kommunikáció: Verbális kommunikáció, mely a nyelvvel, mint digitális kóddal

kifejezhető emberi beszédet és írást jelent

Nem verbális kommunikáció: A nyelvi eszközökkel szorosan együtt használatosak olyan

nem nyelvi jelek is, amelyeket hajlamosak vagyunk a beszéd szerves tartozékainak tekinteni.
Beszédünket általában valamilyen gesztus vagy mimika kíséri. Ezek egy része szándékos, másik része
viszont szándéktalan, egy-egy érzelmi állapot velejárója. Ezek a jelek itt és ekkor nem a témára, hanem
a kommunikációs helyzetre vonatkoznak, ezért a "közlésen túli közlésnek", idegen szóval
metakommunikációnak nevezik.

Az én megjelenítése:
A beszéd ezekben a helyzetekben kevés segítséget nyújt önmagunk bemutatására. A közvetlen
interakcióban ezt a közlést nem verbálisan kell elvégezni; a barátságos mosoly, a jóságos fejcsóválás
vagy homlokráncolás intelligenciát tükröz, mikor mit kíván a helyzet.
A személyes tulajdonságokon kívül fontosak a személy státusára vonatkozó információk is.

Érzelmi állapotok kifejezése

Hasonlóan az énre vonatkozó szóbeli közlésekhez, a nyugati kultúra alig-alig tűri meg, hogy a köznapi
kommunikációban érzelmeinket szavakba öntsük. Ezekről az állapotokról gyakran kap információt
környezetünk a nem verbális viselkedésünk, mindenek előtt az arcunknak köszönhetően. Az öröm, a
meglepetés, a harag, a düh, a bánat, az undor és a többi érzelmi állapot jellegzetes jegyei jól
felismerhetők rajta. Ezek a mimikai mozgások a legújabb kutatások eredményei szerint olyan szoros
kapcsolatban állnak az érzelmekkel, hogy az arcizmok megfelelő mozgatásával az adott érzelmi állapot
előhívható. Az érzelmek arckifejezéseit lehet szimulálni, a valódi érzelmek az álarc mögül könnyen
előbújhatnak. Ez azért is van így, mert nem csak az arcon történik az érzelem kifejezése, hisz a
testtartásban, gesztusokban is kifejezésre jutnak, a hangerő, a hangszín és a hanglejtés jelzéseiből pedig
az érzelmi állapotok széles skálájára lehet meglehetős biztonsággal következtetni.

2
Kommunikáció Vig Tamás József B58H36
2005.10

A személyes viszony kifejezése

Az üzeneteknek egy másik nagyobb csoportja a kommunikációban álló felek egymás iránti viszonyára
vonatkozik. Különösen erős tabuk tiltják a legtöbb helyzetben az ellenszenv szavakba öntését, de
meglehetősen furcsán hatna az is, ha beszélgetőpartnereinket minduntalan szeretetünkről biztosítanánk.
A nem verbális kommunikáció jelzéseit, a mosolyt, a hanghordozást, a tekintetkapcsolatot, a téri
elhelyezkedést használjuk arra is, hogy kifejezzük ki is a domináns fél a kapcsolatban.

Nem verbális jelek csoportosítása eredetük szerint:

Örökölt (ontogenetikus) jelek:
Az egészséges emberekre jellemzők, s a világ minden táján azonos jelentésük van. Ezek az
alapérzelmek arckifejezései: öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor, érdeklődés
Ösztönösen megtanult (filogenetikus) jelek:
Egy-egy nyelvi közösségre jellemzők, az adott kultúrától függenek, pl.: a fejbólintás, a fügemutatás
Egyezményes (konvencionális) jelek:
Tudatosan tanult, ismert eredetű és meghatározott céllal használt jelek, pl.: a siketnémák abc-je, a
vakok írása

4. → A nem verbális kommunikáció csatornái:

Arcmimika: Arcvonásainknak két nagy csoportjuk van. A statikusak az egyéniség állandó és
könyörtelen kifejezői. Ezek egy része genetikai adottság, más részük az évek során "vésődik" rá
arcunkra. Ezeken nem tudunk változtatni! A dinamikus vonások a pillanatnyi lelkiállapotunkat
tükrözik.

Tekintet: Ez a csatorna igen fontos a partnerek közötti személyes viszony alakításában. Egy
beszélgetésben az egymás iránt rokonszenvet érző emberek keresik a szemkontaktust, vagyis a partner
tekintetének keresése figyelmet, odafordulást, rokonszenvet tükröz.
A hang: Egyes érzelmi állapotokra a hangmagasságból, a hangszínből, a beszéd tempójából, a
hangerőből csaknem ugyanolyan biztonsággal lehet következtetni, mint az arckifejezésből.
Térközszabályozás: A távolság, amelyet a kommunikációban egymással szemben elfoglalunk, függ a
közöttünk lévő kapcsolat személyességétől, és megfordítva, a távolság kifejezi egy kapcsolat
személyességét. 0-60 cm = intim viszony, 60-120 cm = személyes viszony, 120-300 = személytelen, de
társalgási viszony, 3m-től nyilvánosság.
Testi érintés: Ez a kommunikációs csatorna mutatja a legnagyobb kulturális különbségeket. A
megérinthető területek köre más és más kultúránként.
Gesztusok: Gesztusokon általában a kéz- és karmozgásokat értjük, de szintén sokat közölnek rólunk a
fejünk, testünk és végtagjaink legtöbb mozgása is.
A személyek közötti erőviszonyok igen pontos kifejezője a testtartás.

5. → Verbális jelek
Az emberiség kezdete óta meghatározó és fontos szerepe van a nyelvnek. Kutatása a nyelvtudomány
feladata. A verbális csatorna a beszédből és az írásból áll.
Mi a nyelv?
A nyelv a közlés, a kommunikáció eszköze, jelek rendszere. Társadalmi jelenség, a társadalom hozta
létre, fejlesztette ki, a társadalom fennmaradásának biztosítéka.

3
Kommunikáció Vig Tamás József B58H36
2005.10

A nyelvek keletkezése
A nyelvek keletkezéséről sok elképzelés látott napvilágot, amelyeket két nagy csoportra oszthatunk:
Monogenezis: Eszerint a nyelvek egyetlen ősnyelvből erednek.
Poligenezis: Ellentétesen képzeli el a nyelv keletkezését, miszerint az emberi hordák a Föld több
pontján alakultak ki, így a nyelvük is többféle volt.
A világon napjainkban kb. 3000-4000 nyelvet beszélnek. Minden nyelvet teljesnek, egyenrangúnak kell
tekinteni attól függetlenül, hogy hányan beszélik.
A nyelvtörténettel foglalkozó tudósok a nyelvet rokonságuk alapján családokba sorolták: mintegy 17
főbb nyelvcsaládot különítettek el.
A magyar nyelv az urali nyelvcsaládhoz, azon belül a finnugor ághoz tartozik.
Mi a beszéd?
A beszéd olyan egyéni produkció, mely a nyelv ismeretével, használatában jön létre.
A nyelvi kommunikáció lényege, hogy a beszélő információkat akar átadni a hallgatónak. A nyelvi
kommunikáció alapformája a hangos beszéd, azaz két vagy több ember egymással való kötetlen
társalgása.
Mi az írás?
Az írás a hangos beszéd rögzítésére jött létre. Vizuális formában valósítja meg a kommunikációt.
Írásban nem támaszkodhatunk a szituációra, hiányzik a gesztus, a mimika, a hanglejtés (nem verbális
kommunikációs elemek).