2015.12.02.

Bevezetés a
kommunikációelméletbe

Takács Judit
2015-16. őszi félév

Fogadó óra: H 9-10, Sz 9-10 (főép. 336)

judtaka@gmail.com

Bevezetés a kommunikációelméletbe
Tematika:

I. A kommunikáció fogalmának értelmezései

II. A kommunikáció kutatása, kommunikációs
iskolák
III. A kommunikációs modellek

A jegyszerzés módja:

írásbeli vizsga, mely kiváltható az órák végén megírt,

összességében minimum 90%-os eredményt elérő zárt-
helyi dolgozatokkal

1
 2015.12.02.

Kötelező irodalom:

1. Róka Jolán: Kommunikációtan. Századvég, 2001. 7–73.

2. Kommunikáció I-II. Szerkesztette: Horányi Özséb. Bp.,
1977.
3. Em Griffin: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat
Kiadó, 2001. 34–64.
4. Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabály-
szerűségei. Bp., 1994, 50–104.
5. Béres István - Horányi Özséb (szerk.): Társadalmi
kommunikáció. Budapest, Osiris, 2001.

http://communicatio.hu/publikaciok/beres_horanyi_tarsad
almi_kommunikacio/tartalom.htm
(Az első két fejezet, a kultúraközi kommunikációval bezárólag)

Probléma

Kommunikációnak tekinthetők-e az alábbiak?

Egy kiállításon megnézünk egy szobrot

-Üdvözlöm! Egy egészségmegőrzéssel kapcsolatos igen

hasznos előadásra szeretném elhívni Önt!

Hajótörött üzenetet küld egy bedugaszolt palackban,

amit 105 év múlva találnak meg egy cet gyomrában

Miért nem adható mindenki számára

egyformán elfogadható válasz?

2
 2015.12.02.

az egyes meghatározások csak bizonyos szempontból

javasolnak megoldásokat, válaszokat erre a kérdésre

Miből áll a világ? ESSZENCIÁLIS KÉRDÉSEK

Mi az ember? nincs általános megoldásuk

Mi a kommunikáció?

Mi a tulajdonnév?

A kommunikáció interdiszciplináris jellegű

pszichológia
szociológia
szociálpszichológia
pedagógia
nyelvészet
antropológia
élettudományok
műszaki tudományok

3
 2015.12.02.

Feladataink

1. meg kell keresnünk a kommunikáció vizsgálatára

alkalmas elméletet

2. ezen elmélet alkalmazásával megválaszoljuk, mi a

kommunikáció

Alakítsa át a következő párbeszédet!

Feleség: -Segítesz a mai bevásárlásban?

Férj: -Nem, meg akarom nézni a meccset a tévében.
Feleség: -Soha semmit nem akarsz velem együtt
csinálni!
Férj: -Hát, ez ebben a formában speciel nem igaz!
Feleség: -Néha azon gondolkodom, szeretsz-e még
egyáltalán...

Feleség: -Segítesz a mai bevásárlásban?

Férj: -?

4
 2015.12.02.

A kommunikáció korszakai és fogalma

Kommunikációs korszakok

1. A beszéd megjelenése

2. Az írás kialakulása (elsősorban a fonetikus írás

megjelenése)

3. A könyvnyomtatás megjelenése
„Gutenberg-galaxis” – Kr.u. 1440

4. Az elektromos hírközlő eszközök - távíró, telefon,

rádió, televízió - megjelenése

film – 1895 (Lumière fivérek)

rádió – 1901 (Marconi)
TV – 1928 (Tihanyi Kálmán)
internet – 1973

5
 2015.12.02.

5. A számítógépes hálózatok által vagy másként a

számítógépek közvetítette kommunikáció

CMC: computer-mediated communication

ötödik kommunikációs forradalom

A kommunikáció területei

6
 2015.12.02.

A kommunikáció fogalmának megközelítése

fogalmi meghatározása több százra tehető

A kommunikáció az emberek közötti viszonyok, kölcsön-

hatások szerveződésének eszköze, melynek során gondo-
latok, információk állandó cseréje zajlik.

A kommunikáció a társadalmi élet egyik alapjelensége,

nélküle társadalmi élet nem képzelhető el.

A kommunikáció eredendően nem pusztán az információ

továbbításának eszköze, hanem a társadalmi kohéziót
szolgálja.

A kommunikáció fogalmának megközelítése

»Nemcsak úgy áll a helyzet, hogy a társadalom átadás-

átvétel [transmission] által, közlés-közlekedés [commu-
nication] által marad fenn, de joggal mondható, hogy az
átadás-átvételben, a közlés-közlekedésben létezik. Több
mint verbális kapcsolat van a közös, közösség, közlés-
közlekedés között. Az emberek a közösen bírtak révén
élnek közösségben; s a közösen birtokoltakhoz a közlés-
közlekedés juttatja őket.«

John Dewey: Demokrácia és nevelés, 1915.

7
 2015.12.02.

A kommunikáció fogalmának megközelítése

A meghatározások közös eleme az a gondolat, hogy vala-

mi az egyik dologtól vagy személytől átkerül a másikhoz.

A kommunikáció ebben a felfogásban információtovábbí-

tás a szó legtágabb értelmében véve.

Ennek során eseményeket, adatokat alakítanak át infor-

mációvá és juttatnak el a címzetthez.

A kommunikáció fogalmának megközelítése

H. Paul Grice nyelvfilozófus szerint ha a beszélgeté-

seinknek csupán az információátadás lenne a céljuk, a
következő szabályok alapján jönnének létre:

Csak annyit mondj, amennyi feltétlenül szükséges!

Mondj igazat!
Maradj a témánál!
Légy egyértelmű!

8
 2015.12.02.

A kommunikáció fogalmának megközelítése

A kommunikációs jelenség megközelítése

•tartalmi szempontból: a mondanivaló jelentése, értelme

•szociálpszichológiai szempontból: a kommunikáló
személyek közötti viszony
milyen a beszédpartnerhez fűződő viszony, azaz a
kijelentés értelmét színezi

ugyanazt az üzenetet a körülményektől függően

sokféleképpen adhatjuk elő

Azt akarom, hogy csinálja meg ezt a feladatot.

Az igazgató kívánja így.
Nem gondolja, hogy ez a legjobb, amit tehetnénk?
Mindenkinek nagy örömére szolgálna, ha megtenné.
Erre a feladatra Önt tartom a legalkalmasabbnak.
Csukd csak be!
Csukd be!
Csukd be, ha akarod!
Jól van, hát akkor csukd be.
Csukd be, ha mered!
Becsukhatod.
Be kell csuknod!
Be kellene csuknod.
Légy szíves, csukd be!

9
 2015.12.02.

A kommunikáció kapcsán általában csak a jelközlést

vagy jelváltást hangsúlyozzák, azaz a kommunikáció meg-
határozott csatornáinak működését, holott mindenféle
cselekvésnek és magatartásmódnak lehet kommuniká-
ciós aspektusa IS

10
 2015.12.02.

A kommunikáció fogalmának értelmezése különböző

tudományágakban

1. az információelmélet kommunikációnak tekint

mindent, amiben információ-továbbítás történik,
függetlenül attól, hogy az információ milyen jelekben,
kódban van kifejezve.

Tágabb értelmezésben a szervetlen és a szerves anyag

szerveződéseit is tekinthetjük kommunikációnak,
csakúgy, mint a gépi rendszerek információcseréjét.

11
 2015.12.02.

2. A technika kommunikációnak tekinti az információ-

átadást ember alkotta, technikai rendszerekben (telefon,
számítógépek stb.)

3. Az élettudományok (biológia) szerint kommunikáció

az élő szervezetek különféle rendszereiben folyó -
többnyire biokémiai úton indukált – információ-átadás.

„A kommunikáció annak a két alapvető folyamatnak az

egyike, amely minden élő rendszerre jellemző.

Az egyik a táplálék átalakítása energiává, a másik a való-

ságról szerzett adatok információ-feldolgozásával kapcso-
latos. Ez a két folyamat létfontosságú minden élő szervezet
számára. Kommunikálunk információt, tudást, tévedést,
nézeteket, gondolatokat, eszméket, tapasztalatokat, vágya-
kat, parancsokat, utasításokat, érzelmeket, érzéseket,
hangulatokat.”

Ayer, A. J.: Mi a kommunikáció?

12
 2015.12.02.

4. Szociológiai szempontból „olyan társadalmi folyamat,

amelyben jeleket hoznak létre és visznek át, észlelnek és
kezelnek olyan közleményeket, amelyből jelentés
következtethető ki.”
Worth, S.– Gross, L.: Szimbolikus stratégiák

A tudomány szóhasználata elkülönítette (szűkítette)

a kommunikáció fogalmát az élő szervezetre, azon
belül is elsősorban az állatvilágra és az emberre.

Osgood, Charles: „Kommunikációra akkor kerül sor,

amikor az egyik rendszer - a forrás - egy másik rendszer
- a befogadó - állapotát vagy tevékenységét olyan alter-
natív jelzések közti választással befolyásolja, amelyek
közlési csatornán továbbíthatók.”

A beszéd során nem csupán a grammatikai kompetencia

fontos, hanem a kommunikatív kompetencia is!
Jó reggelt!
Erőt, egészséget! jel és szabálygyűjtemény
Kedves Mikulás! Én már nagyon várom Önt!
tegezés-magázás

13
 2015.12.02.

A meghatározáskísérletek 3 korszaka

1. Az amerikai szociológia és szociálpszichológia a

század elején jórészt interperszonális viszonyként kezelte.

Cooley (1909): „a kommunikáción azokat a mechaniz-

musokat értjük, amely által az emberi viszonyok léteznek
és fejlődnek, a képzelet vagy elme szimbólumai együtt
azzal a jelentéssel, amelyek hordozzák a térben és megőr-
zik őket az időben”

A meghatározáskísérletek 3 korszaka

2. A nyelvészeti kutatások a kommunikációt szimbólu-

mok segítségével történő jelentésátvitelként fogták fel.

3. Az információelmélet és kibernetika korszakának

beköszöntével a 20. század végén e két új tudomány
hatása érvényesül.

14
 2015.12.02.

Feladat

Mi vitte félre a következő párbeszédet és miért?

-Fáradt vagyok.
-Hogy vagy fáradt? Fizikailag, szellemileg vagy csak
unatkozol?
-Nem is tudom, főleg fizikailag, azt hiszem.
-Úgy érted, hogy fájnak az izmaid vagy a csontjaid?
-Nem is tudom pontosan.
-Szeretném, ha pontosan fogalmaznál!
-Mi van veled, hagyd már abba!

Próbáljon szituációkat keresni az alábbi párbeszédhez!

-Van egy tizennégy éves fiam.

-Az nem baj.
-Van egy kutyám is.
-Ó, sajnálom.

Mikor mondunk ilyesféléket, látszólag magunknak:

- Hinnye!

15