14.

tétel

Digitális és nyomtatott szövegek

A sajtótermék

 A sajtótermék olyan kommunikációs eszköz, amely információközlés közben eleget

tesz három követelménynek:

 publicitás (nagyobb nyilvánosság);

 perioditás (szabályos időszakonkénti ismétlődés);
 aktualitás (időszerű információk továbbítása).
A sajtótermékek típusai

 A sajtótermékeknek számos típusát különíthetjük el.

 A megjelenés rendszeressége szerint vannak napilapok, hetilapok, kéthetente,
havonta vagy rendszertelenül megjelenő újságok.
 Rendszerezhetjük a sajtótermékeket a megjelenés, terjesztés helye, köre szerint is:
országos, helyi, regionális, vagy éppen intézményi újságokat különböztethetünk meg.
 Megjelenési módja alapján megkülönböztetjük az elektronikus és
a nyomtatott sajtót.
 Nagyon fontos a különféle lapok tartalom szerinti csoportosítása: vannak politikai-
közéleti, szórakoztató, tudományos, irodalmi, valamint vegyes lapok.
 A sajtóműfajok két legfontosabb csoportját a tájékoztató (információs)
és véleményközlő (publicisztikai) műfajok alkotják.

Az elektronikus sajtó

A hírműsorok szerkesztőségi munkarendje a napindító értekezlettel kezdődik, ahol a

főszerkesztő vagy a napi (felelős) szerkesztő kiosztja a feldolgozandó témákat.

Az információgyűjtés során információforrásokból való tájékozódás történik. Az interjúkészítés

során - a nyomtatott sajtóhoz képest, ahol sokszor háttér-információ is szükséges - az
elektronikus sajtóban már nyilatkozóra is szükség van.

A vágás (szerkesztés) során a szerkesztőriporter rendszerezi az összegyűjtött információkat,

visszanézi és meghallgatja a felvett interjúkat, majd megírja hozzá az összekötő szöveget. Az
elektronikus sajtóban a vágás révén - melyen a mondanivaló előre eldöntött sorrend szerinti
összeillesztését értjük - alakul ki a felvett anyagból, az összekötő szövegből és
hangillusztrációkból álló tudósítás. A rendelkezésére álló műsoridőn belül a szerkesztő-
riporternek arra kell törekednie, hogy minden érintett felet megszólaltasson, nézeteiket
ütköztesse és a néző, rádiózás esetén a hallgató számára is egyértelmű legyen, hogy mi a
probléma, illetve milyen álláspontot képviselnek az érintettek.

Az anyagleadás határidejének meghatározása - nyomdai termékeknél lapzárta - során szem

előtt kell tartani, hogy még a műsor előtt meg kell írni a hírolvasó (bemondó)
bevezetőszövegét (felkonf) is, de az elkészített, megvágott tudósításnak legkésőbb a
hírműsor kezdetéig el kell készülnie.
A sugárzás nem csupán technikai értelemben vett terjesztés, hanem az is fontos szempont,
hogy a hírolvasó személyisége jelentős hatással van a hírműsor hangulatára, stílusára. A
televíziós műsortípusokról bővebben itt40 olvashat.

A tájékoztató műfajok

 A tájékoztató műfajok a közvéleményt foglalkoztató információkat közvetítenek.

 Leggyakrabban ezek közül a hírrel találkozunk. Ez az újságírás egyik legnépszerűbb,
legelterjedtebb műfaja. Jellemzően rövid, tömören és érthetően megfogalmazott
aktuális információkat közöl a befogadókkal.

 A közlemények általában tényközlő beszámolót adnak valamilyen megtörtént vagy

várható eseményről.
 A tudósítás a tudósító személyes jelenlétére és értelmezésére épülő, leíró jellegű
beszámoló.
A véleményközlő műfajok

A véleményközlő műfajokban a közvélemény érdeklődésére számot tartó információk mellett

nagy teret kap az újságíró véleménye, a tények értelmezése. A véleményközlő műfajokban
a tényközlőeknél hangsúlyosabban jelenik meg az olvasó befolyásolásának szándéka.

 A kommentárok a hírekhez fűzött különféle értelmezések. Ezek főként az olvasók

értelmére hatnak, az információk megértését segítik.
 A glossza rövid terjedelmű, gyakran vitázó, bíráló szándékú, ironikus, esetleg gúnyos
hangvételű megjegyzés egy aktuális esemény kapcsán.
 Az olvasói levél műfaja egy lap olvasóinak enged teret, hogy a megjelent írásokkal
vagy aktuális eseményekkel, történésekkel kapcsolatos véleményüket, kérdéseiket
kifejthessék. Általában rövidített, átdolgozott formában kerülnek be a lapba.
 A kritika valamilyen műre, műalkotásra vonatkozó, esztétikai és szakmai érveken
nyugvó bírálat. Célja a nézőpontok felvázolása, értelmezési lehetőségek megadása.
 Az ismertetés tárgyilagos módon mutatja be tárgyát (pl. egy szerzőt, irodalmi művet,
zenei albumot), hogy felkeltse az olvasó érdeklődését.
 Az ajánlás személyes kötődéssel mutatja be tárgyának legfontosabb jellemzőit, hogy
felkeltse az olvasó érdeklődését.
Átmeneti műfajok

 Egyes sajtóműfajokban a tájékoztatás és a véleményközlés egyformán jelentős

szerepet játszik.
 A riport, az interjú és a cikk átmeneti sajtóműfajok, amelyekben a közérdekű
események, hírek mellett az azokban részt vevő, érintett alanyok véleménye is
hangsúlyosan jelenik meg.
 A cikk olyan, az újságban, folyóiratban megjelenő rövidebb írásmű, amelyben
tényközlő és szubjektív véleményt tartalmazó részek kapcsolódnak össze.
 A riport és az interjú párbeszédes formájú. A riport – a tudósításhoz hasonlóan – az
események helyszínén készül.