 A médiagazdaság és alapjai

1. Mi a média ? Médiaanalízis.
A média a tömegkommunikációs eszközök és intézmények összessége.
Két fajtája ismeretes: nyomtatott és elektronikus média. - mellékelve fénymásolat -

2. A nyomtatott sajtó típusai.

- lásd fénymásolat –

3. Politikai és bulvár lapok.

Politikai lapok: Magyar Nemzet, Népszabadság, Magyar Hírlap, Népszava.

Bulvárlapok: Mai Blikk, Sztory, Aktuell, Elit

Fontos tudni és ismerni a célközönséget, ezért a választott műfajok meghatározzák a
lap besorolását. Pl. Blikk: félanalfabéták lapja, színes fotók, nagyobb betűméret,
nincs publicisztika

4. Egy jellegzetes napilap bemutatása

Népszabadság: 13-as fólió, fekete-fehér, 45 g-os újságnyomó papír/1 m 2
1. lapfelület: figyelemfelkeltő
1. oldal: kommentár vagy jegyzet: véleményformáló
2. oldal: külpolitika
3. oldal: külpolitika és álláspont (vezércikk, nem írják alá) vagy 7. oldal: publicisztika
(csak belső munkatárs írhatja)
4. 5. oldal: belpolitika, hírblokkok
5. oldal-tól: interjú, riport, esszé, kultúra, 12. oldalig
12. oldal: fórum-rovat, külső szerzők, levelező rovat, véleményrovat
2. lapfelület: piac-gazdaság, ezt követi a keretes hirdetés, apróhirdetés, valamint a
mozaikoldal (ezek adják a bulvárlapok fő címeit)
Fontosak a mellékletek: pl. autós melléklet, főzőcske, számítástechnika, egészséges
életmód, TV-program, hétvégi melléklet, ingatlanpiac.
A napilap egyre inkább hetilapra kezd hasonlítani és figyelmet szentel színes
anyagoknak (lásd mellékletek), ez válságba sodorja a hetilapokat (pl. autós újságok
stb.)

5. Az objektív sajtó, a függetlenség, „a hír szent, a vélemény szabad”

A tájékoztató műsorok, a rovatok szerkesztésekor törekedni kell a teljességre és az
objektivitásra. Alapelvek: tisztesség, függetlenség, megbízhatóság és érzékenység
(BBC). A tájékoztatásnak függetlennek kell lennie attól, hogy a szerkesztők a
szerkesztőségben a megtörtént eseményt kívánatosnak, hasznosnak vagy
haszontalannak, szerencsésnek vagy szerencsétlenek ítélnek meg. Egy mérlegelési
szempont lehetséges: fontos-e, hogy eljusson nézőinkhez, olvasóinkhoz a hír, az
információ vagy sem. Van-e hírértéke vagy nincs hírértéke az eseménynek. Fontos
megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől, az objektivitásnak is vannak határai.
Pl. dönteni kell, hogy mi kerüljön adásba (30 perc a híradó) vagy mi kerüljön a lapba
(1-2 oldal belpolitika). A műsoridő és a lapfelület egyaránt behatárolt.
A BBC etikai kódexében a bombamerénylet előzetes bejelentése esetén a
következőket mondja: „az újságíró elsődleges kötelessége a rendőrség értesítése.
Ez fontosabb, mint a tudósításhoz szükséges stáb kiküldése”.

6. Az információs műfajok (hír, hírérték, hírforrások)

Hír: A hírnek tartalmaznia kell: mi, hol, mikor, hogyan, miért és milyen szereplőkkel ?
Hírérték: kérdés: kinek a számára van valaminek hírértéke. Praktikus, ha a hír
fogalmát úgy közelítjük meg, hogy elsőként azt tisztázzuk, milyen orgánumnál
dolgozunk. Kell ismerni az olvasótábort, nézőközönséget.
A hírértéket az esemény újdonsága adhatja, fontossága, aktualitása.
Minuszos hír: csupán a felsorolt kérdésekre ad választ.
A források megnevezése fontos az információnál. A hírforrások ellenőrzése a
sajtóorgánumról kialakult hiteles kép előfeltétele.
A hírügynökségektől átvett anyagok, a más sajtótermékekből idézett szemelvények
után mindig kötelező megjelölni az eredeti forrást. Nem szerencsés szerkesztőség
forrásaként „jól értesült köröket, illetékes helyet vagy megbízható helyről kiszivárgott
információt” említeni. Kerülni kell a bizonytalansági elemeket, mely a hitelességet
gyengíti.

7. Az elektronikus sajtó szerepe

Napjainkban a TV a hírterjesztés elsődleges forrása. A hír, vagy valamely történés,
esemény szűkszavú leírása. Megköveteli a rövidséget, tömörséget. Stílusa,
szóhasználata a hallgatóság befogadási szintjéhez igazodik. Meghatározó a
műsoridő, fontosak a műsorvezető metakommunikációs üzenetei.

8. Egymásrautaltság és versengés a korszerű médiában

Az újság sokkal jobban szakosodott. A TV-s műfajnak minden fázisához érteni kell a
riporternek. Ez utóbbi sokkal nagyobb közönséghez szól, elsődleges, primer info
(látom az ügyész arcát, látom Clinton szemét). Az anyag nem megy át egy
sajtóorgánum szerkesztőjének szűrőjén. Információtartalma van a ruhának, hang,
gesztus. Ha párhuzamot vonunk a sajtóhír és az elektronikus sajtó hírei között, az
elsőt a négy W (Why, What, Where, Who) míg a másodiknál a négy C (Colour,
érdekes, pörgős) jellemzi. A különbség, hogy a TV-híradó rövidebb. Egy 30 perces
híradó = kb. 500 gépelt sor. 1 perc 16 gépelt sor, tehát egy híradó = egy napilap egy
oldalával. Mindent megmagyaráz az a kínai mondás: egy kép az 1000 szó.
A sajtó előnye ebben a versengésben, hogy igénybe veszi az olvasó fantáziáját,
gondolati-ráció.

9. Hír, hírérték fogalma……………

lsd. 6. tétel
Az 1800-as években a New York Times értelmezésében: ”all the news that’s fit to
print”. Mindaz, ami kinyomtatásra érdemes.
A hír, a tudósítás az információs műfajcsaládhoz tartozik, legfontosabb ismertetője,
hogy az újságíró eltűnik a háttérben és nem első szám egyes személyben narál.

10. Hírforrások a hazai sajtóban

Az újságíró három forrásból nyerhet értesülést:
- feljegyzésekből és dokumentumokból
 - beszélgetésekből
- személyes megfigyelés alapján
MTI, Internet, Reuters, CNN, AP (Associate Press), WTN (World TV News), Westel
Press. A sajtóorgánumok előfizetnek ezekre a hírforrásokra és megrendelik pl. a képi
szolgáltatásokat a legnagyobb hírügynökségektől, léteznek díjcsomagok (pl. csak a
nap legfontosabb világeseményeire fizetek elő).