5.

PANNÓNIA
A római hódítás idején Pannónia lakói kelta törzsek voltak. Nem hoztak létre egységes
államot, törzsekként települtek le. A tartomány egészének meghódítása Augustus nevéhez
fűződik (Kr.e. 9.)
Augustus támadást indított Pannónia elfoglalása céljából. Először a Száva vidékét szerezték
meg, majd Augustus légiói véres harcokban törték meg a pannon törzsek ellenállását.
Pannónia 2 fő szempontjából volt fontos Rómának:
- A Duna vonala északról biztosította Itáliát a váratlan támadásokkal szemben és jelentős
kereskedelmi útvonalként szolgált.
- Pannónián át húzódott az Itáliát a Balti-tenger vidékével összekötő borostyánút.
Az első városok a borostyánút mentén épültek. Ilyenek pl. Emona, Savaria (ma Szombathely),
Scarabantia (ma Sopron).
Később, a limes kiépülésével katonai táborok mellett jöttek létre városok. Ilyen pl. Aquincum
(ma Óbuda). Aquincumnál romjaiban is láthatjuk a katonai és tőle jól elkülönülő
polgárvárost. Később a belső területek is fejlődésnek indultak, s újabb jelentős városok jöttek
létre (pl. Sopianae-Pécs).
A Duna menti védelmi vonalat a Kr. u. ll. században érték az első nagyobb támadások. A
betörő germán törzsekkel hosszú és véres harcokat vívtak a rómaiak szerte a Kárpát-
medencében. A győzelem után a határ menti germánokat és az Alföldi szarmatáit szövetségi
rendszerbe illesztve igyekezett Róma féken tartani.
A béke fellendülést hozott. Növelték az itt állomásozó légiók számát, megerősítették a limest,
és a Duna túloldalán is erődöket emeltek (ilyen erőd romjait láthatjuk ma az Erzsébet híd
pesti hídfőjénél). Előrehaladt a városiasodás. Az elkészült paloták, amfiteátrum (pl. Óbuda)
általában Róma épületeinek kisebb méretű és egyszerűbb kivitelű másolatai. A tartományt
vezető réteg gyorsan romanizálódott, s nőtt a betelepültek száma. A népesség zöme azonban
sokáig megőrizte eredeti szokásait. A romanizáció a Kr. u. lll. század végére fejeződött be.
A Pannóniában állomásozó nagy létszámú haderő növelte a provincia katonai és így politikai
jelentőségét. A császárkori polgárháborúk során az itteni légiók is beleszóltak a küzdelmekbe.
Így lett Pannónia helytartójából, Septimus Severusból római császár (Kr.u. 193). A katonák
ide is magukkal hozták a keleti istenek tiszteletét: Ízisz- (Szombathely) és Mithrasz-szentélyek
épültek. Terjedőben volt a kereszténység (keresztény kápolna Pécsett).
Pannónia nem rendelkezett a birodalom szempontjából kiemelkedő gazdasági adottságokkal.
A Kr. u. l-ll. században a romanizációval párhuzamosan kiépültek a római civilizációra
jellemző gazdasági és római életvitelt biztosító épületek. A Kr. u. lll-lV. században Pannónia
egy átlagos római provincia képét mutatta, gazdasága kevéssé szorult rá a római ipar
termékeire, hiszen azokat már itt is előállították. A városokban több kilométeres
vízvezetékek juttatták el a vizet, az emberek kövezett utcákon jártak, látogatták a fürdőben, a
színházakban és amfiteátrumokat.