Pannónia

Pannonia a Római Birodalom egyik provinciája volt. Északról és keletről a Duna,

nyugatról Noricum - kezdetben kelta királyság, majd római provincia - határolta, déli határa
a Száva folyótól mintegy 30–50 km-nyire délre húzódott. Nyugati határa - a Borostyánkő
út védelmi igénye miatt idővel nyugatabbra tolódott és így állandósult. Területe a mai Kelet-
Ausztriát, Szlovákia Dévény-Pozsony környéki részét, Észak-Szlovéniát, valamint a Kárpát-
medence délnyugati részét, azaz Magyarország nyugati felét (Dunántúl), Észak-
Horvátországot, Észak-Szerbia egy részét (Macsói körzet és a Vajdaság szerémségi körzete),
valamint Bosznia-Hercegovina északi sávját foglalta magába.

A rómaiak előtti lakosság

A területen eredetileg illír törzsek, pannonok és azalok éltek, majd az i. e. 4.
századtól kelta hódítók érkeztek. A kelták uralmának Burebista, dák király vetett véget:
a dákok az i. e. 50-es években Erdély felől előrenyomulva először a szkordiszkuszokat győzték
le, majd i. e. 50 körül a Patissos (Tisza)[1] Tisza folyó mellett lefolyt véres ütközetben
a boiokat és tauriszkuszokat. Ettől kezdve a Dunántúl területe dák befolyás alatt állt. Burebista
halála után (i. e. 44) királysága szétesett, a dák fennhatóság megszűnt.
Az i. e. 1. századig a rómaiak nem nagyon foglalkoztak Pannoniával, „a pannonok földjével”. A
római szerzők barbárnak, civilizálatlannak írják le a vidéket. Pannonia pontos földrajzi képét
illetően is rengeteget tévedtek, a területet övező érdektelenség miatt. Például úgy képzelték,
hogy a Duna egyik ága az Adriai-tengerbe, a másik a Fekete-tengerbe ömlik („bifurgatios”). Csak
az i. e. 1. századra kezdett Pannonia a rómaiak számára is fontossá válni, a térségbe irányuló
fokozódó kereskedelmi tevékenységük következtében. Pannonia ugyanis szárazföldi hidat
képzett a Balkán és Itália között, illetve itt húzódott az ókor egyik fontos kereskedelmi útvonala,
a borostyánút.
Pannonia tartomány meghódítása több részletben történt, i. e. 35 és i. sz. 49 között. Először, i. e.
35-14 között csak a Balatontól nyugatra lévő területeket foglalták el római csapatok, stratégiai
megfontolásból, mivel itt húzódott a borostyánút. Augustus uralkodása alatt, i. e. 14-9 között
került sor a Dráva-Száva közén élő kelta-pannon törzsek (szkordiszkuszok, breukok, amantinok)
leigázására északon a Dráva, keleten a Duna vonaláig.

Pannonia római kori történelmének időrendi áttekintése

 I. e. 12 - Pannonia területének meghódítása
 I. sz. 41-54 - Claudius uralkodása; Pannonia tartománnyá szervezése
 85-89 - Domitianus háborúi a szarmaták és a dákok ellen
 106 - Pannonia kettéosztása (Pannonia inferior és Pannonia superior)
 166-180 - a markomann-kvád-szarmata háborúk
 194 - Aquincum és Carnuntum colonia rangra emelése
 202 - Septimius Severus látogatása Pannoniában
 260 - szarmata-kvád betörés
 271/273 - Dacia feladása
 299/303 - Pannonia négy részre osztása
 374 - szarmata-kvád betörések
 380 - utolsó császári rendelet Sirmiumban
 430 k. - Pannonia feladása