39.

Tétel - A kulturált véleménynyilvánítás és vita gyakorlata

Ha egy témán belül két ember ellenkező véleményt képvisel, vitáról beszélünk. A vita célja,
hogy megvédjük álláspontunkat illetve megcáfoljuk a másik érveit. Szövegműfajként
értelmezve általában dialogikus (párbeszédes) és érvelő. Van témája, mely a vita folyamán
ugyanaz, és legalább két résztvevője eltérő állásponttal.
A vita, az érvelés több társadalomtudományi ágazat fontos eszköze pl.: politika, retorika,
filozófia.
Egy jó vitában a szembenálló feleknek nem az a céljuk, hogy legyűrjék a másikat, hanem,
hogy együtt, közös belátással közelebb jussanak az igazsághoz.
A nyilvános vita tárgya általában valamilyen időszerű, közérdekű kérdés.
A vita szó a latin eredetű disputa elnevezésből (ma is használhatjuk), illetve a vitatkozik latin
eredetű megfelelője: disputál, vagy a disputázik.
A vitának vannak erkölcsi szabályai, ezt nevezzük vitakultúrának.
Vitában tehát fontos
 Becsületesség, őszinteség (amikor érvelünk, amikor válaszolunk a másik fél
kérdéseire)
 Megértésre törekvés, a közös cél egy jobb út legyen
 Be kell ismernünk, ha kiderül, nincsenek jól alátámasztható érveink, vagy logikai
hibát követtünk el
 A vita sohasem személyekről szól, hanem eszmékről, véleményekről (nem szabad
személyeskedni)
 Egyfajta objektív rálátással kell néznünk az oldalt, amit képviselünk

A jó vitatkozó
 Ismeri és betartja a vitakultúra alapvető szabályait
 Türelmes (igyekszik megérteni az ellenkező vélemény érveit)
 Udvarias, higgadt, végig hallgatja a másikat
 Rendelkezik kritikai gondolkodás készségével (a gondolatok és érvek felismerését,
megfogalmazását és igazolását jelenti) Ez segít abban, hogy kövessük vitapartnerünk
gondolatmenetét, megértsük érveit, és felismerjük, hol vannak a gyenge pontjai.
 Belátja, ha a másiknak van igaza, nem ragaszkodik a saját véleménybuborékjához
 Jól, logikusan felépített érvrendszerrel készül

Felkészülés a vitára
 Próbáljunk mindkét oldal mellett érvelni (egyszer állító, azután a tagadó oldalon)
 Kutatómunka, információgyűjtés
 Analógia: mindennapi példák segítségével támasztjuk alá véleményünket (mi alkotjuk
meg legfontosabb érveinket)
  Van, hogy külső forrásokból származó bizonyítékokra, adatokra, mások véleményének
idézésére van szükség
Felkészülésre bármit használhatsz: olvass könyveket, újságokat, internet, másoktól
személyes vélemény.

A vita típusai
 Veszekedés
A felek érzelmektől túlfűtöttek, céljuk a másik legyűrése, sokszor a másikon történő
feszültség levezetés

 Racionális
Itt megjeleníthetők a különböző álláspontok. Nem biztos, hogy a felek meggyőzik
egymást, de a vita anélkül is eredményes lehet. Ilyenek pld.: a tudományos viták.

 Törvényszéki típus
A felek célja a meggyőzés, de nem a másikat akarják meggyőzni, hanem a külvilágot.
Ez lehet egy bíró, egy bizottság vagy a közönség is, vagyis ez zajlik a bíróságon vagy
egy politikai vitában.

 Tárgyalás
A közös cél a megállapodás, de mindkét fél a számára előnyösebb helyzet
megszerzésére törekszik. Alapesete az üzleti tárgyalás.

Ezek között a mindennapi életben folytatott vitákban átmenetek vannak. Például két diák az
osztályteremben indíthat vitát tárgyalásként, de ha az odagyűlő társakat is megcélozzák, ez
átfordulhat törvényszékibe, és az érzelmek felfokozásával akár veszekedésbe is.

A vita menete
1. Értő hallgatás
Kérdés, visszakérdezés, a másik álláspontjának egyértelműsítése

2. Tételmondat
Olyan rövid és egyszerű állítás, amely meghatározza, hogy miről vitatkoznak a
szembenálló felek.
A jó tételmondat magába foglalja az állítás és a tagadás lehetőségét is.
Pl.: Az iskolai menzákon népszerűsíteni kell a magyar konyha ízeit.

3. Fogalmak meghatározása
Ez a tételmondatban szereplő fogalmak meghatározását jelenti, és azért szükséges, mert
előfordul, hogy a felek csak azért vitatkoznak, mert ugyanazt a fogalmat másképpen
értelmezik.
Pl.: Mit értenek: magyar konyha ízein, illetve a népszerűsítés szón
4. Érvelés
Felhasználhatunk bármilyen érvfajtát.
Meggyőzőek leszünk és hatásosak, ha:
a. Érveléskor személyes példát, élményt is elmesélünk
b. Szaktekintélyeket idézünk
c. Minél több bizonyítékot, adatot gyűjtünk össze
d. Hasonlatokat is fölhasználunk
Fontos, hogy minél változatosabban érveljünk. Az érvelésnek világosnak, logikusnak kell
lennie. Érdemes nem egyszerre az összes érvünket a másik félre zúdítani, egy-egy érv
kifejtésére több időt fordítani.
Vita zárásakor következtetéseket fogalmazunk meg.
5. Keresztkérdések
A másik meghallgatása után lehet keresztkérdéseket feltenni.
Segítenek tisztázni a vitapartner állásfoglalását, illetve kiemelik a másik fél hibáit.
Céljuk: meggyengítsék az ellenfél érveit és a sajátunkat erősítsék.

6. Én-beszéd
Személyes konfliktusok esetén a saját érzelmek kifejtése, a másik fél minősítése nélkül.

7. Cáfolat
A keresztkérdésekre adott válaszok segítenek a cáfolat megfogalmazásában, azaz a másik
fél véleményének a tagadásában.
Célja: a másik fél erős érveinek megcáfolása, rávilágítani, hogy hibás az értelmezése,
téves a hasonlatainak alkalmazása, nem logikus a következtetése.

8. Összegzés
Vélemény összefoglalása a legerősebb érvek megismétlésével.

A bíró és a vitavezető
 Bíró: Általában egy harmadik, kívülálló személy, aki eldönti a vitát.
 Vitavezető feladatai
o =Mediátor
o Célja: közös megállapodás (pld.: válás setén)
o Vita levezetése
o Figyeli az igazságos időbeosztást
o Végig pártatlan marad
o Segít, hogy ne durvuljon el a vita (megfelelő stílus, személyeskedés)