16.

tétel A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése

A vita fogalma
VITA = az érvek ütköztetése. Célja a vitapartnerétől eltérő vélemény igazolása, a partner meggyőzése.
A vitának van témája, és legalább két résztvevője eltérő állásponttal. A vita, az érvelés több
társadalomtudományi ágazat fontos eszköze (és témája), pl. politika, retorika, filozófia, etika, jog,
kommunikációelmélet, logika, pszichológia, stb.
A vitának vannak erkölcsi szabályai, ezt nevezzük vitakultúrának.
A vita célja
 tanulás
 a közös belátás elérése
 az igazság közelítése
 eszmecsere
 véleményünk megvédése
 a másik fél meggyőzése
 érveinek cáfolása

A vita témája: tulajdonképpen bármi lehet. Egy nyilvános vitában általában valamilyen aktuális
jelenség, időszerű, közérdekű kérdés

A kulturált vita kritériumai

A jó vitában: szembenálló feleknek nem az a céljuk, hogy legyűrjék a másikat, hanem, hogy együtt,
közös belátással közelebb jussanak az igazsághoz. A vita sohasem személyekről szól, hanem
eszmékről, véleményekről (nem szabad személyeskedni)
 becsületesség, őszinteség, beismerés képessége —ha saját érvelésünk gyenge
 udvariasság
 figyelem, türelem: (igyekezni megérteni az ellenkező vélemény érveit)
 higgadtság
 megfontoltság
 körültekintés
 a másik álláspontjának megismerése, gondolatmenetének követése, érveinek megértése,
helyzetnek átélése
o de attól még ne adjuk fel a saját álláspontunkat
 nem szabad személyeskedni
 jól felépített, logikus érvrendszer

o jó érvek és bizonyítás
 a másik gyenge pontjainak felismerése

A jó vitatkozó: türelmes (igyekszik megérteni az ellenkező vélemény érveit), udvarias, higgadt,

végighallgatja a másikat, éso rendelkezik kritikai gondolkodás készségével (a gondolatok és érvek
felismerését, megfogalmazását és igazolását jelenti) Ez segít abban, hogy kövesd vitapartnered
gondolatmenetét, megértsd érveit, és felismerd, hol vannak a gyenge pontjai.
Felkészülés a vitára:
Érvek gyűjtése mindkét oldal/álláspont mellett. Az anyaggyűjtés, kutatómunka forrásai:, saját
forrás(ötletek), külső forrás. Az anyag elrendezése, lényegkiemelés, osztályozás (erős és gyenge
érvek). Szerkesztés: az érvek hatásos megnyilatkozássá, beszéddé formálása.