A kulturált vita és véleménynyilvánítás kritériumai

A vita lényege a vitafelek véleményeinek, álláspontjainak ütköztetése, azok igazolása.

A vita célja lehet:
 tanulás, ilyenek például a tanórai viták
 a másik fél meggyőzése, ez általában a közéleti, vagy hétköznapi vitákra jellemző
 szimpla eszmecsere, amikor a két fél nem feltétlenül ütközteti a véleményeit, csak
megosztja egymással, és a másikéra reflektál
 az egyik fél véleményének védése

A vita bármiről szólhat, de általában közéleti, közérdekű, és időszerű kérdésekről szól.

A vita erkölcsi szabályait vitakultúrának hívjuk.
A vitakultúra főbb kritériumai:
 A vita nem személyekről szól, hanem eszmékről és véleményekről, tehát a vita
személytelen és tárgyilagos
 A vitában a vitafelek mindig:
- Becsületesek, be tudják ismerni, ha nincs igazuk
- Őszinték, nem hazudnak/csúsztatnak a saját igazuk bizonyítása végett
- Higgadtak, nem hagyják, hogy elkapják az indulatok, végig tárgyilagosak
maradnak
- Türelmesek, nem vágnak egymás szavába, hagyják hogy a másik kifejtse
álláspontját
- A másik vitapontjait figyelembe veszik, átgondolják, ha kell azok szerint
újraértékelik a saját véleményük
- Felkészültek, logikus érvrendszerrel rendelkeznek
Főbb érvelési hibák és definíciójuk:

Állító kérdés: Olyan kérdés feltevése, amiben egyben tényszerűnek, és/vagy elfogadottnak
vannak beállítva olyan dolgok is, amik vagy nem bizonyítottak, vagy amikben korábban nem
volt megegyezés a vitafelek között.

Hamis okozat: Két, látszólag együtt járó vagy együtt változó dologról az egyik vitafél azt
feltételezi, hogy a kettő közül az egyik okozza/váltja ki a másikat, vagy hatással van arra,
miközben nincs se ismertetve, se bizonyítva, hogy ezt miként teszik.

Kétértelműség: Olyan állítás, ami kontextustól függően támogathatja bármelyik álláspontot,

ezzel biztosítva az adott fél fölényét a vitában.

Hamis dilemma: A szóba jöhető alternatívák mesterséges leszűkítése, hogy az adott vitafél
által favorizált szcenárió tűnjön a legelőnyösebbnek.

Személyes kétely, -vélemény, másik személyére irányuló megszólalás: bármiféle

személyeskedés érvelési hibának számít, hiszen a vitakultúra alappillére a személytelenség.
Bizonyítási kényszer áthárítása: Az egyik vitafél azt állítja, hogy álláspontja mindaddig vitán
felül áll, amíg a másik vitafél, vagy bárki más nem tudja kétséget kizáróan bizonyítani annak
hamisságát.

Középutas érvelés: A két álláspont közötti centrum megtalálása, és annak bizonygatása, hogy
mivel az az arany középút, ezért az a jó megoldás.

Náci kártya: A másik vitafél álláspontjának diszkvalifikálása, azon az alapon, hogy az egy
általad, vagy mások által nem elfogadott ideológiának a része pl. Nácizmus, kommunizmus,
liberalizmus, konzervativizmus.