Érvelés

Az élet különböző területein az emberek véleménye gyakran eltérő. Ilyenkor néha az is elegendő,
ha kifejtjük a véleményünket, megmagyarázzuk az álláspontunkat-nincs szükség megegyezésre. Van,
amikor érvekkel kell meggyőzni az egyik félnek a másikat, közös nevezőre kell jutniuk. És van,
amikor az érveinkkel rábeszélünk: elhatározásra, tettre akarunk ösztönözni.
Az érv: Az érv olyan tény, megállapítás vagy körülmény, amellyel véleményünk igazságát
bizonyítjuk. Az érv felépítése: háromtagú érv: tétel, bizonyíték, összekötő elem. Pl. tétel: Anna nem
vihette el a pénzautomatát. Bizonyíték: Anna negyven kiló mindössze, az automata pedig több, mint
egy mázsa. Összekötő elem: Nem valószínű, hogy Anna elbírta volna az automatát. Kéttagú érv: Ha
az összekötő elem magától értetődő, nem szükséges kitennünk. Az érv felépítése.
● A tétel: A tétel röviden, tömören, lényegre törően foglalja össze fő állításunkat. Előfordul, hogy
felosztással elemezzük a tárgyat, és a felosztásnak megfelelően külön-külön tételeket állítunk fel. A
tétel mellett használhatunk altételeket is. Ilyenkor minden tételt és altételt bizonyítani kell.
● A bizonyítás: A bizonyítási eljárás lehet részletes, mindenre kiterjedő, amely a létező és
lehetséges ellenérveket egyenként megcáfolja, vagy egyszerű, a tételre szorítkozó. Az argumentáció
csak megerősíti a tételt, pl egy tekintélyre hivatkozással, egy frappáns hasonlattal vagy egy idézettel.
A konfirmáció logikai bizonyítást tartalmaz, a logikai érvek alkalmazásával.
● A cáfolat: Az érvelés része a cáfolat is. Ahhoz, hogy eredményesen és tisztességesen
cáfolhassuk mások érveit, meg kell ismernünk és meg kell értenünk azokat, csak így tudjak megtalálni
az érvelésük gyenge pontjait. Bírálnunk csak az érveket szabad, soha sem az ellenfél személyét.
Bírálhatjuk pl a források megbízhatóságát, a fogalmak meghatározásának pontatlanságát, az
egyoldalú megközelítésmódot, a bizonyítékok hiányát vagy nem elegendő voltát, az érvek
egyoldalúságát stb. Pl. Nekem úgy tetszik, hogy a bizonyíték nem kielégítő. Vagy: Nekem az a
véleményem, hogy a bizonyítás téves, ugyanis… Vagy: Nekem más adatok állnak rendelkezésemre.
Az érvelés logikája, technikája: Az érvelésnek több fajtája lehetséges:
● Meghatározásból (definicióból) levezetett érv: A definíció egy-egy fogalom (tétel)
meghatározása, kifejtése, többnyire körülírással. A definíciókhoz többnyire érvek, érvsorok is
kapcsolódnak, az érvekkel elfogadtatják a tényeket, meggyőznek. A meggyőzés, a hatásos érvelés
alapfeltétele, hogy jól érthető és pontosan körülhatárolt fogalmakat használjunk. A fogalmak
meghatározásában segítségül hívhatjuk az értelmező szótárakat, szakszótárakat. Pl.:Az internet
általánosan elterjedt kommunikációs eszköz, amely a gyors információszerzés leghatékonyabb
eszköze. Tehát az internet ma már megkerülhetetlen.
● Ok-okozati összefüggésből származtatott érv: Az ember természetétől fogva kíváncsi, egyik
leggyakoribb kérdésünk: a „miért”. Ezekre a kérdésekre az ok-okozati összefüggésből származó
érveléssel felelhetünk. A tudományos gondolkodás és a tudományos érvelés alapvető módja az
okfejtés: az okok feltárásával bizonyítunk, magyarázunk. Pl.: Ma már nem fér el több autó Budapest
utcáin. Ezért támogatni kell a tömegközlekedést.
● Körülményekből levezetett érv: A körülményekből levezethető érvekkel arról akarjuk
meggyőzni a hallgatóinkat, hogy az általunk bemutatott körülmények elkerülhetetlenné tesznek
bizonyos lépéseket, cselekedeteket; más mód nem lehetséges vagy nem elfogadható. Az ilyen érvek
jellegzetes mondatokban fogalmazódnak meg, általában így kezdődnek: „Nincs (nem volt) más
választásunk, minthogy” stb. Pl.: Beleakadt a lábam a gumiszőnyegbe. Mikor föltekintettem, láttam,
hogy egy szemben haladó gépkocsi átjött a sávomba. Félrerántottam a kormányt, és nekimentem a
szabályosan parkoló autónak. Nem tehettem mást.
● Összehasonlításon alapuló érv: Az összehasonlítás, az analógia igen hatásos érvelési mód: az
érvek szemléletesebbé tételére, megerősítésére használjuk fel őket (formájuk gyakran metafora vagy
hasonlat). Pl: A barátság olyan, mint a szerelem: ha nem ápoljuk, hamar elmúlik. Ezért ápolnunk kell
baráti kapcsolatainkat.
● Ellentéten alapuló érv: Ha bizonyítani akarunk valamit, akkor az is elegendő, ha bizonyítjuk,
hogy az ellenkezője hamis- ellentéten alapuló érveket használunk. Az érvelésnek ez a formája a
feszültségteremtés eszköze lehet. Pl.: A magányos emberek könnyen esnek depresszióba. Ezért
érdemes társas kapcsolatokat keresnünk.
 ● Általános-egyes elvén alapuló érv: Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós. Nekünk is
ápolnunk kell anyanyelvünket.
● Valószínűségen alapuló érv: Alapja olyan megfigyelés, tapasztalat, megállapítás, amit mindenki
elfogad. Pl.: Anna alig negyven kiló. A pénzautomata több, mint egy mázsát nyom. Nem valószínű,
hogy Anna vitte el az automatát.
● Bizonyítékokból származtatott érv: Statisztikák bizonyítják, hogy a dohányosok gyakrabban
betegszenek meg rákban. Tehát a dohányzás elsődleges rizikófaktor a rákos megbetegedésekben.
● Ellenérv: A vitapartner érvével szembeállított ellentétes érv. Nem azonos a cáfolattal, mert a
tételt nem semmisíti meg, csupán meggyengíti, más megvilágításba helyezi, amely ellentétes
következtetésre ad alkalmat. Pl.: Egyfelől igazat kell adnunk ennek az érvnek, de másfelől nézve…
Az ellenérvek számbavétele és cáfolata (refutáció) nélkül a bizonyítás hiányos
Az érvek elrendezése: Két alaptípus ismert: a lejtéses érvelés, amikor az erős érvektől haladunk a
gyengébbek felé, és a fokozásos érvelés, amikor a gyenge érvek felől haladunk az erősek felé.
A következtetés lehet kétirányú: indukció vagy dedukció.
A következtetés iránya szerint indukcióról (az egyedi esetekből vonjuk el az általános tételt, pl.
Nagy Sándor meghalt, Caesar meghalt, Nagy Károly meghalt, még senki sem élte meg a 150 évet.
Tehát az ember halandó.) vagy dedukcióról beszélhetünk (általános igazságból következtetünk az
egyes esetekre, pl. Minden ember halandó. Szókratész ember. Tehát Szókratész halandó.)
A releváns és a hibás érv megkülönböztetése: A szabályos és szabálytalan következtetéseket már
Arisztotelész is tárgyalja az indukciók között. Pl.: Szabályos következtetés: 1. premissza: Minden
ember halandó. 2. premissza: Szókratész ember. Konklúzió: Szókratész halandó.
Szabálytalan következtetés: 1. premissza: Némely ember filozófus. 2. premissza: Homérosz ember.
Konklúzió: Homérosz filozófus.
Az érvelő szövegtípus: Kisebb-nagyobb nyilvánosságnak íródik, tudatos, gondos szerkesztés,
világos, arányos, előrehaladó szerkezet. Érdeklődést keltőnek kell lennie. Fontos: erősebb tagolást
kell alkalmazni. Gyakori az előre és visszautalás, ismétlés.
Felépítése: Mint a szónoki beszédnél, a bevezető és befejező rész az érzelmekre hat, a közepe az
értelemre. Bevezetés: Meg kell nyerni a hallgatóság jóindulatát, megszólítás, dicséret, fel kell kelteni
a figyelmét a témaválasztás indoklásával, hangsúlyozni kell a téma fontosságát, újszerű
témamegközelítés, elő kell készíteni a beszédet, a téma megértését. Lehet utalni arra, hogy hogyan
fogom kifejteni.
Elbeszélés : A téma megjelölése, a fő gondolat, amit később részletezésre kerül. Rövidnek kell
lennie, tömörnek, egyértelműnek, lényegre törőnek. Összetett téma esetén több tételmondat is
megfogalmazható.
Részletezés A tételek kifejtése bővebben Eszközök: — Fogalommagyarázat
— Példák
— Szemléltetés
— Kitérők személyes élményekkel
— Először a fő téma kifejtése — Ha nagyon ismert, akkor a részletezés elhagyható
Bizonyítás Az érvelő fogalmazás legfontosabb része. Álláspont igazságának bizonyítása érvekkel.
— Összegyűjtött adatok
— Törvények
— Tanúvallomások
— Bizonyítékok segítségével érvelhetünk, utána következtetéseket vonhatunk le.
Cáfolás A velünk ellentétes véleményt vallók nézeteinek cáfolata, érveinek közömbösítése,
megdöntése, megsemmisítése. Érvelni kell, levonható a következtetés.
Befejezés Ismétlése a fő gondolatoknak, összegzés. Netán felvillantja a megközelítés más módjait
is. Lehet előretekintés a jövőbe. Az olvasók érzelmeire hatással kell lennie, újra meg lehet szólítani
őket, esetleg fokozni a felháborodást az ellentábor ellen. A saját elkötelezettség is hangsúlyozható.