Magyar nyelv

Érvelés, megvitatás, vita

Az érv, érvelés
Gyakran előfordul az életben, hogy az embereknek nem egyezik meg a véleményük valamilyen kérdésben. Ha
az a célunk, hogy elfogadtassuk véleményünket, akkor a másik meggyőzése érdekében érveket használunk,
tehát érvelünk. A helyes érveléshez nélkülözhetetlen a józan gondolkodás, az értelem. Érvelés során nem a
másik legyőzésére kell törekednünk, hanem arra, hogy együtt, közös belátással közelebb jussunk az igazsághoz.
Az érv olyan megállapítás vagy körülmény, amellyel véleményünk igazságát bizonyítjuk. A meggyőző érvelés
alapjai: az érvelés, az érvfajtáknak, az érvek elrendezésének és az érvelés módszereinek az ismerete.
Az érv felépítése
Az érv felépítését tekintve kétféle érvtípust különböztetünk meg: a háromtagú és a kéttagú érvtípust.
A háromtagú érv tételből, bizonyításból és a kettőt összegkötő elemből épül fel. A tétel az érv legfontosabb
része, amely az a megállapítás, amely valamilyen következtetést fogalmaz meg. A bizonyíték a tétel
előzményét, magyarázatát tartalmazza. Az összekötő elem a bizonyítékot és a tételt összekötő logikai
láncszemet foglalja magába.
A kéttagú érv csak tételből és bizonyításból áll, mivel ha az összekötő elem magától értetődő, a hallgatóság
biztosan ismeri, akkor felesleges megfogalmazni, elegendő a kéttagúra rövidített érvet használni.
Az érvek fajtái
Az érveket a szerint csoportosíthatjuk, hogy milyen logikai úton jutunk el a tételben megfogalmazott
következtetésig. Az érvek fajtái lehetnek: meghatározásból levezetett érv, ok-okozati összefüggésből származó
érv, körülményekből levezetett érv, összehasonlításon alapuló érv, ellentéten alapuló érv, általános-egyes elvén
alapuló érv, valószínűségen alapuló érv és bizonyítékokból származtatott érv.
- meghatározásból levezetett érv:
A meghatározásból levezetett érvhez alapja egy pontosan körülhatárolt fogalom használata.
A jó meghatározás, definíció követelménye, hogy a fogalom és a meghatározás felcserélhető legyen
egymással anélkül, hogy ez félreértést okozna. A meghatározás általában két elemet tartalmaz:
- besoroljuk a kérdéses fogalmat, dolgot egy fölérendelt osztályba, csoportba
- megnevezzük azokat az eltérő jegyeket, amelyek megkülönböztetik a meghatározandó dolgot az
osztály többi tagjától
Nem csak a jellemző tulajdonságok és a jellemző csoport megnevezésével határozhatunk meg egy
fogalmat. Leírhatjuk az összetevői alapján, alkalmazhatunk hasonlítást s szembeállítást a fogalom-
meghatározásra. Fogalmat meghatározhatunk példák felsorolásával, vagy a fogalmat úgy is
megközelíthetjük, hogy elmondjuk mire jó, mire való az.
- ok-okozati összefüggésből származó érv:
Az ok-okozati összefüggésből származó érv nemcsak a következményt fogalmazza meg, hanem a kiváltó
okokat is kutatja. Ennél az érvtípusnál kezdhetjük az érvelést az okok részletes feltárásával is, és ekkor
csak a végén fogalmazzuk meg az okok következményeként az állításunkat. Azonban ha ezt a típusú
érvelést választjuk, meg kell bizonyosodnunk arról, hogy minden okot és feltételt számba vettünk-e,
amellyel állításunk indokolható. Helytelen egyetlen okkal magyarázni egy olyan dolgot, amely többféle
okra vezethető vissza. Arra is nagyon kell figyelni, hogy ne keverjük össze a véletlen egybeesést az ok-
okozati összefüggéssel.
- körülményekből levezetett érv:
A körülményekből levezetett érveknél úgy magyarázunk egy-egy eseményt, jelenséget, cselekedet, hogy a
körülményeket hibáztatjuk. Ennél az érvtípusnál nagy hangsúly esik a körülmények részletes leírására.
- összehasonlításon alapuló érv:
Ez az érvtípus összehasonlítást használ fel egy tétel bizonyítására. Az összehasonlítás céljára
alkalmazhatunk hasonlatot vagy metaforát. Ennél az érvtípusnál azt kell végiggondolni, hogy valóban
fennáll-e a hasonlóság a két párhuzamba állított dolog között.
Az összehasonlításon alapuló érv egy sajátos formája a „még inkább” típusú érvelés. Ilyenkor mindig két
lehetőségről beszélünk. Ebből a két lehetőségből az első nehezebben valósulhat meg, mind a második. S

Magyar nyelv és irodalom 1.

 Magyar nyelv
ha mégis az első valósul meg, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy a másodiknak még inkább meg
kellene valósulnia.
- ellentéten alapuló érv:
Ellenéten alapuló érv esetén, ha valamit bizonyítani akarunk elegendő annak az ellenkezőjét bizonyítani.
- általános-egyes elvén alapuló érv:
Általános-egyes elvén alapuló érv alkalmazásánál az általánosra hivatkozva magyarázunk.
- valószínűségen alapuló érv:
Valószínűségen alapuló érvet akkor használunk, ha egy állítást úgy próbálunk meg cáfolni, hogy a
valószínűségre hivatkozunk. Ennek az érvtípusnak az alapja egy olyan megfigyelés, tapasztalat,
megállapítás, amelyet a többség igaznak vél és elfogad.
- bizonyítékokból származtatott érv:
Bizonyítékokból származtatott érv esetén állításunk alátámasztására bizonyítékul fölhasználhatunk
tényeket, statisztikai adatokat, kutatási eredményeket, összegző értékeléseket, jelentéseket, vagy
tekintélyre való hivatkozást. Fontos, hogy az adatokat megbízható forrásból merítsük, és csak olyan
tekintélyre érdemes hivatkozni, aki annak a területnek mások által is elismert szakembere.
Az érvek elrendezése
Véleményünk igazságának bizonyítására meggyőző és hatásos érvrendszert kell felépíteni. Az érveket
háromféleképpen rendezhetjük el:
- megszerkeszthetjük a beszédünket úgy, hogy az erős érv köré csoportosítjuk a gyengébb érveket
- felépíthetjük a szöveget fokozásos érvelés szerint, a gyenge érvekkel kezdve, és a végére hagyva a
legerősebb évet
- használhatunk lejtéses érvelés, amikor a gyenge érveket hagyjuk a végére - ez esetben, ha az erős érv
önmagában is elegendő álláspontunk igazolására, akár el is hagyhatjuk a gyengébb érveket
Az érvelés módszerei
Az érvelésnek két módját különböztetjük meg: az indukciót és a dedukciót.
- indukció:
Ezt az érvelési módot akkor használjuk, ha egyedi esetekből, tényekből indulunk ki, és ebből vonjuk le az
általános következtetést, azaz az egyestől jutunk el az általánosig, Ezt az érvelési módot idegen szóval
indukciónak nevezzük.
- dedukció:
Ennél az érvelési módnál először egy általános tételt fogalmazunk meg, majd ebből következtetéseket
vonunk le egyedi esetekre vonatkozóan, tehát az általánostól haladunk az egyes felé. Ezt az érvelési
módot idegen szóval dedukciónak nevezzük.
Cáfolat
A meggyőző érvelés nélkülözhetetlen része a másik fél véleményének tagadása megfelelő bizonyítékokkal
alátámasztva. Ahhoz, hogy ezt megtegyük, meg kell érteni a másik véleményét, gondolatmenetét, csak így
tudjuk megkeresni érvelésének a gyenge pontjait. Sohasem a másik személyével kell vitatkoznunk, hanem a
véleményével. Vita során kerülni kell a személyeskedést.

Magyar nyelv és irodalom 2.