Meggyőzéstechnika

IV. A racionális meggyőzés:

9.-10. előadás: Logika, pragmadialektika, Wason-teszt
Zemplén Gábor
A racionális vita
játékszabályai II.
A pragma-dialektikai elmélet
4 szobája Erik Krabbe alapján
Véleménykülönbség felmerülésétől a feloldásig
1. a konfrontációs szakaszban a véleménykülönbség
felszínre kerül,
2. a nyitó szakaszban nyilvánossá válnak a vita szerepei és
elköteleződései és eldől, van-e elég „közös pont”, amely
lehetővé teszi a VKF-át.
3. az argumentációs szakaszban történik a kritikai
ellenvetések visszaverése, majd
4. a záró szakaszban megfogalmazódik a vita eredménye–
ha nincs egyetértés, akkor a VKF nem történt meg

Ezek a szakaszok a rekonstrukcióban nem

szükségszerűen kronologikus sorrendben követik
egymást.
A beszédhelyzetek általános észlelése

• A nagyon általános
készségekben is fejlődhetünk
-> meghallgatni a másikat
• Most specifikusabb készség:
az elköteleződések vizsgálata
-> az 1-2. szoba
kapcsolódik a „bizonyítási
kényszer” szabályozásához
példa: CHARM-EU képzés
Pozitív és negatív álláspontok; kijelentés és állítás
A propozíció 4 típusa:
Egy kijelentés tartalma • Események vagy tények leírása:
„A múlt évi mozijegy eladás 3%-kal
mindig egy állítás. csökkent.”
• Jóslás:
Propozíció = Állítás „Az idegen nyelvek ismerete egyre fontosabbá
válik a közeljövőben.”
• vagy megerősít vagy • Megítélés:
tagad valamit és „Budapest Európa legszebb városa.”
• vagy igaz, vagy hamis • Javaslat:
„Félévente el kéne járnod fogászati
0,1 igazságértékkel kontrollra.”
rendelkezik. • Mindegyik típus esetén tipikusan
kérhetünk érveket / alátámasztást /
bizonyítást: Miért?
Pozitív és negatív álláspontok
A propozícióra nézve pozitív, negatív és semleges álláspontot
vehetünk fel.

„Úgy gondolom, hogy UFO-k léteznek.”

pozitív

„Nem hiszem, hogy léteznek UFO-k.”

negatív

„Nem tudom, hogy UFO-k léteznek-e?” semleges

Véleménykülönbség esetén mindig van egy fél aki egy pozitív vagy negatív
álláspontot képvisel egy propozícióval kapcsolatosan.
 A negatív álláspont és a kétely kifejezése
Sokszor nehéz megkülönböztetni a negatív álláspontot a kételytől (semleges):

„Bizonytalan vagyok abban, hogy ez tényleg jó ötlet.”

• Nem ugyanaz a következmény!

A negatív álláspontot meg kell védeni.

A kétely kifejezése nem követeli meg az

alátámasztást!
 Álláspontok és a kétely kifejezése – az
álláspont komplexitása
A megfogalmazott álláspont
komplexitása
• Egy vagy több propozíció egyidejű
álláspontba foglalása
• A propozíciók között szoros kapcsolat,
pl. és, vagy, hanem (-> logika)

„Elfogadhatatlannak tartom, hogy valaki csak

úgy bejöjjön a szobámba és kérdés nélkül
elvigyen egy könyvet”
„Nem találom szükségesnek, hogy B és C-
vitamint vegyek be minden étkezésnél,
szerintem elég csak reggelinél.”
 Fő és alárendelt véleménykülönbségek
Alíz: Elnézést, de azt hiszem, hogy ez a leves Fő véleménykülönbség
romlott.
Pincér: De hölgyem, az képtelenség!
Alíz: De nézze, penész darabkák úszkálnak benne.
Alárendelt véleménykülönbség
Pincér: Az nem penész, hanem aprított brokkoli.
Alíz: Hát, az biztos, hogy még sosem láttam ilyen
különös kinézetű brokkolit korábban.
Fő és alárendelt véleménykülönbségek
Meg kell vizsgálni, hogy az egyes alárendelt
véleménykülönbségek valóban fontosak, relevánsak-e a fő
véleménykülönbség szempontjából.

-> stratégiai manőverezés

-> komplex viták elemzése: menekülési fák

Nyelvi dekódolás ->Nemcsak fekete és fehér van,
hanem a szürke sok-sok árnyalata.
Például egy kurzusról megkérdezed a barátnődet:

- Szerinted milyen tanár X? Jó órát tart, érdemes felvenni?

- Hát X szigorú, de jó.

Vagy
- X jó, de szigorú.

Az egyik vagy másik leírást erősebben pro érvnek értik sokan, mivel a
megfogalmazás alapján az egyikben a pozitív, a másikban a negatív leírás
hangsúlyosabb (többszólamúság).

• (egyéb hatások is! Pl. kettős kódolás – lásd

https://www.researchgate.net/publication/329068315_A_kettos_kodolas_es_a_nem_tudatos_mozzanatok_a
_nyelvben_Fonagy_Ivan_koncepcioja )
Az érvelő vita alapja (2. szoba)
• Racionális vita esetén az érvelések a mindkét fél számára
elfogadható bizonyítékokra támaszkodnak.
• A közösen elfogadott állítások összessége a közös alap.
• Közös alap nélkül nincs racionális vita!
• A közös alapból indulnak ki az eltérő álláspontok egymással
versengő bizonyításai.
 A közös alap
Mi alkotja a közös alapot?
Mi a vita tárgya?
Milyen szabályok szerint folyik a vita?
(nyitó szakasz -> tárgyalás jelleg)

• Az előadott érveléseket a vitázó felek

mikor tekintik jónak és mikor rossznak?

• Tárgy szintű kérdések – mindkét fél

számára elfogadható bizonyítékokra
kell támaszkodni
3.11. Retorikai és dialektikai célok integrálása
Stratégiai manőverezés
Kommunikációs helyzetekben, hallgatói
elvárások esetén
MINDIG van mozgástér, topikus potenciál (a
lehetséges ‚lépések’)
• A lehetséges lépéseink (konkrétan használt
prezentációs eszközök) ELTÉRNEK abban,
• Hogy mennyire erős érveket használnak (igazolási
funkció)
• Hogy mennyire hatásosan kommunikálunk a célközönség
felé (attitűdváltoztatási funkció)

A stratégiai manőverezés a hatásosságot

maximalizálja az erősség gyengítése nélkül
 PD szabályok 1

A pragmadialektikai modell 10 szabálya

1. Szabadság szabály: A felek nem akadályozhatják meg, hogy új álláspontok vagy azokhoz kapcsolódó
kétségek merüljenek fel.

2. Bizonyítási kényszer szabály: egy álláspontot elővezető félnek kötelessége azt megvédeni, ha a
másik fél arra igényt tart.

3. Álláspont szabály: egy álláspont támadása a másik fél álláspontjának támadása kell, hogy legyen.

4. Relevancia szabály: egy fél az álláspontját csak úgy védheti meg, hogy az állásponthoz kapcsolódó
érveket ismertet.

5. Implicit premissza szabály: Nem utasíthatunk vissza álláspontunkban implicite felvállalt

premisszákat, és nem hamisíthatjuk meg a másik fél érvelésében felhasznált implicit premisszákat.
 PD szabályok 2

6. Kiindulópont szabály: Elfogadott kiindulási pontnak nem tekinthetünk nem elfogadott

premisszákat, illetve elfogadott premisszákról nem állíthatjuk, hogy azok nem tekinthetők elfogadott
kiindulási pontnak.

7. Érvelési séma szabály: Egyetlen álláspont sem tekinthetők végérvényesen védettnek, ha a

védelem nem a megfelelő érvelési sémákat (és/vagy) nem a megfelelő módon használja.

8. Érvényesség szabály: az érvelésnek formálisan érvényesnek vagy az implicit premisszák

hozzáadásával érvényessé tehetőnek kell lennie.

9. Lezárási szabály: Az álláspont sikertelen megvédését az álláspont visszavonásának kell követnie, a

sikeres (konkluzív) megvédését pedig a fenntartások visszavonásának.

10. Használati szabály: Egyik fél sem használhat nem kellően tiszta és világos megfogalmazásokat,
és mindkét félnek a lehető legfigyelmesebben és pontosabban kell a másik megnyilatkozásait
értelmezni.
 Nemcsak szabad, hanem ajánlatos is
megfelelően manőverezni a viták során
Ha kevés az elköteleződés, jóval nagyobb a mozgástér!
Ha sok álláspont mellett köteleződünk el, akkor nehezebb
(inkonzisztenciák nélkül) védeni az álláspontokat!
• Hatékonyság • Interakció

Cél Folyamat

Visszahatás Visszahatás
szervezetre egyénre

• Komplexitás • Önjavítás
A rejtőzködő Newton Krabbe házában
a racionális vita megrekedhet a tárgyalási (nyitó)
szakaszban! -> metavita
A leghosszabb érvelés konklúziója: nem kell reagálnom
a kritikádra… (ezt kell megcáfolnod, ha nem fogadod el)
Térkép (Forrai Gábor alapján)

Logika Dialektika Retorika

érvrekonstrukció alapfogalmak
érvszerkezetek
kimondatlan elemek üzenettervezési
szempontok
formális dialógusok/viták típusai
kijelentéslogika 4 szoba: a VKF folyamata toposzok
kategorikus a racionális vita jellemzői Sztászisz
szillogizmusok

informális pragmadialektikai [válságkomm.]

oksági szabályok
analogikus stb.
következtetések
fallációk (érvelési hibák)
kérdések és kérdőívek
Termék-felfogás: sémák
deduktív – induktív (oksági, analógia)

Struktúra Érvényes szerkezet Tipizálható felépítés Sok szinten elemezhető

(megfeleltethető) (besorolható érvelési (beszéd, alakzatok)
sémák és hibák)

funkció igazoló igazoló/befolyásoló befolyásoló

hatás nem vizsgált +/– hatás +/– erő alapvető cél

terület formális logika informális logika Retorika

Fogalmi háló
Helytálló
Érvényes
Nem helytálló
Deduktív

Érvénytelen Nem helytálló

ÉRVELÉS
Plauzibilis
Erős
Induktív Implauzibilis

Gyenge Implauzibilis
 Hogyan tudjuk eldönteni, hogy jó az
érvelés/következtetés?
• A deduktív érvelés vizsgálata:
formális logika: a következtetést formailag (a premisszák és a
konklúzió közti kapcsolat formáját, a logikai szerkezetet) vizsgáljuk,
az állítások tartalmától eltekintünk.

• Induktív érvelés vizsgálatához:

informális logika: a következtetés a benne szereplő állítások tartalmától
függően hol erős, hol gyenge következtetéshez vezet.
Melyik a ‚jobb’ érvelés? Nem egyértelmű a döntés - az érvelő céljától függ!
• Ha Jóska rosszul érzi magát, akkor • Jóska rosszul érzi magát.
pacalpörköltet evett pár órája a "Kis • Jóska ha eddig rosszul érezte magát, akkor mindig
gatyaszaggató"ban. pacalpörköltet evett pár órával korábban a "Kis
gatyaszaggató”-ban.
• Jóska rosszul érzi magát.
• Tehát Jóska pacalpörköltet evett pár órája a "Kis
• Tehát Jóska pacalpörköltet evett pár órája a "Kis gatyaszaggató"ban.
gatyaszaggató"ban.

DEDUKTÍV ÉRVELÉSEK INDUKTÍV ÉRVELÉSEK

Egy helyes deduktív érvelés konklúziója „csak” kibontja, explicit Egy erős induktív érvelés többet mond, mint a premisszái, olyan
módon megfogalmazza, ami már a premisszákban benne rejlik. ismereteket tartalmaz, amelyet maguk a premisszák nem
Ismeretkibontó érvelés. tartalmaznak.
Ismeretbővítő érvelés.

Logikai sémával rendelkezik, s ez a forma, ez a séma határozza Egy induktív érvelés nem feltétlen rendelkezik ilyen sémával.
meg az érvényességét. Erősségét az érv tartalma határozza meg.
Formális logika Tartalmi/informális logika

Egy igaz premisszákkal rendelkező érvényes deduktív érvelés Egy igaz premisszákkal rendelkező erős induktív érvelés csak
szükségszerűen maga után vonja a konklúzió igazságát. valószínűsíti a konklúzió igazságát.
Termék / produktum felfogás

Struktúra Érvényes szerkezet Tipizálható felépítés Sok szinten elemezhető

(megfeleltethető) (besorolható érvelési (beszéd, alakzatok)
sémák és hibák)

funkció igazoló igazoló/befolyásoló befolyásoló

hatás nem vizsgált +/– hatás +/– erő alapvető cél

terület formális logika informális logika Retorika

A logikai absztrakció -> 3.8.3. A logikai absztrakció

Vegyünk egy élő

nyelvi párbeszédet:
Anett: „Csilla azt mondta, az ebéd borjú lesz
vagy ponty. Végül hogy döntött?”
Bea: „Nem tudom, de ha már bevásárolt, a
hűtőből minden kiderül.”
Anett: „Nemrég felhívott a
Meggyőzéstechnika zh miatt, és azt
mondta, már túlesett a bevásárláson, hogy
tudjon még tanulni.”
Bea: „Akkor bekukkantok a hűtőbe… Dugig
van, de nem érzek halszagot.”
Anett: „OK, akkor veszünk egy kis gombát a
borjúhoz?”
 Elvonatkoztatási lépések – 1.
1. Szituáció-függetlenség: elhagyjuk a fölösleges (szituáció-specifikus) elemeket

A: Az ebéd borjú lesz vagy ponty.

B: Ha C már bevásárolt, az alapanyag a hűtőben
A: C bevásárolt (Tehát: alapanyag a hűtőben)
B: A hűtőben nincs hal(szag)
A: (Ha a hűtőben nincs hal, az ebéd nem ponty lesz.) Tehát az ebéd borjú lesz.

2. Személy-függetlenség: a következtetés elvileg személytelen, csak kijelentések

közti viszony

→ A, B-ről megfeledkezhetünk
 Elvonatkoztatási lépések – 2.
3. Premissza-konklúzió szerkezet(ek):

(p1) Az ebéd ponty vagy borjú lesz

(p2) Nincs hal
(p3) Ha nincs hal, nem ponty lesz az ebéd
(K) Az ebéd borjú lesz

vagy:

(p1) Ha C bevásárolt, a kaja a hűtőben van

(p2) C bevásárolt
(K) A kaja a hűtőben van
Elvonatkoztatási lépések – 3.
4. Elvonatkoztatás a tartalomtól (ami logikailag
irreleváns):

b: borjú lesz az ebéd; p: ponty lesz az ebéd;

h: van hal; c: csilla bevásárolt; k: kaja a hűtőben

b vagy p ha c, akkor k
nem h c
ha nem h, akkor nem p k
b
Elvonatkoztatási lépések – 4.
5. A logikailag releváns kifejezések jelentését
formálisan rögzítjük

bvp ck ~, v, : egy logikai

~h c elmélet ad jelentést
~h  ~p k (igazságtáblázatok,
b formális rendszer, stb)
6. A konkrét következtetéseket következtetési sémák
váltják fel

 v  , ~ , ~   ~  
,  
 Mi változik az egyes lépésekben?
6. Nem következtetési viszonyokra, hanem azok sémáira koncentrálunk

5. A logikailag „funkcionális” kifejezéseket egy formális elmélet objektumaival helyettesítjük

4. A „miről beszélünk” helyett „milyen formában”

3. A megnyilatkozások nyelvi sorrendjét egy absztrakt logikai sorrenddel helyettesítjük

2. Eltekintünk a megnyilatkozók személyétől

1. Elfeledkezünk arról, ami „lényegtelen”: relevancia-kritériumokat alkalmazunk

 A formális érvényesség
• Bizonyos érvelések formájuk alapján olyanok, hogy igaz
premisszák esetén szükségképpen igaz a konklúzió. Az ilyen
szerkezetű érveléseket deduktíve érvényes vagy logikailag
helyes érveléseknek is hívjuk. Nézzünk egy példát:
• P1 Attila magasabb, mint Bea
• P1 Bea magasabb, mint Csaba
• K Attila magasabb, mint Csaba

• Látszólag ez az érvelés érvényes, hiszen akárkiket írunk a nevek

helyére, ha P1 és P2 állítás igazak, nem tudnánk elképzelni,
hogy K állítás hamis legyen. Belátható azonban, hogy hasonló
szerkezetű érvelés nem mindig vezet igaz konklúzióhoz:
• P1 Attila legnagyobb szerelme Bea
• P2 Bea legnagyobb szerelme Csaba
• K Attila legnagyobb szerelme Csaba
 Érvényesség és helytállóság
• Ha szeretsz, megveszed ezt a bundát.
Szeretsz. .
Tehát megveszed a bundát.
Mi van, ha mégsem veszed meg a bundát? Rossz a következtetés?
NEM: vagy az első, vagy a második premissza hamis.
• Érvényes következtetés: ha a premisszák igazak, akkor igaz a
konklúzió. (De ha nem igazak, akkor semmit sem tudunk a
konklúzió igazságáról.)
• Helytálló következtetés: érvényes, és igazak a premisszák → a
konklúzió is biztos igaz
A vizsgált logikai kötőszavak

Természetes nyelvi kifejezés: Logikai szimbólum: Logikai elnevezés:

nem … ~ negáció
… és … & konjunkció
… vagy … v alternáció
ha …, akkor …  kondicionális
vagy …, vagy …  diszjunkció
… akkor és csak akkor, ha …  bikondicionális
Azért, mert a beszélgetés rekonstruálható a formális logika
eszközeivel, nem biztos, hogy érvelés!

• Az érvelés nyelvi tevékenység (nem absztrakt séma),

• de racionális (nem bármilyen kommunikáció érvelés),
• melynek alapja a nézeteltérés (különben nem érvelünk),
• tehát társas kommunikációs szituációt feltételez,
• mindig adott állásponthoz kapcsolódik (ellene, mellette),
• melyet erősíteni vagy gyengíteni akarunk (a másik előtt),
• és ehhez kijelentéseket használunk,
• feltéve az ész alapú konszenzus lehetőségét.
Van véleménykülönbség/nézeteltérés? A fenti példa: nyelvi ugyan, társas és
racionális, de nincs nézeteltérés és
álláspont
→ nem érvelés?!

„Az érvelés egy verbális és társas

cselekvés, amely kijelentések valamilyen
elrendezésének segítségével erősíteni
(vagy csökkenteni) kívánja egy vitatott
Anett: „Csilla azt mondta, az ebéd borjú lesz
nézet elfogadhatóságát a
vagy ponty. Végül hogy döntött?” kommunikációs partner számára, akiről
Bea: „Nem tudom, de ha már bevásárolt, a
hűtőből minden kiderül.” feltételezi, hogy osztozik az érvelővel
A: „Nemrég felhívott a Meggyőzéstechnika zh
miatt, és azt mondta, már túlesett a
bizonyos ész alapú feltételek és
bevásárláson, hogy tudjon még tanulni.” szabályok elfogadásában.”
B: „Akkor bekukkantok a hűtőbe… Dugig van,
de nem érzek halszagot.”
A: „OK, akkor veszünk egy kis gombát a
borjúhoz?”
 Szabály / Elv Szabály / Elv
1. Minden kutya emlős. 1. A kutyák többsége okos.
2. Rex kutya. 2. Morzsi kutya.
K: Rex emlős. K: Morzsi okos.

A premisszák és a konklúzió Összefügg-e a

között a lehető legszorosabb premisszákban és a
kapcsolat -> a premisszák konklúziókban foglalt
minden kétséget kizáróan információ?
bizonyítani hivatottak a
konklúziót. Tartalmaz új
információt a
Az érvelő a konklúziót a konklúzió a
premisszák alapján teljes premisszákhoz képest?
bizonyossággal állítja.
Az ilyen érveléseket deduktívEgyedi eset Egyedi eset Premisszák milyen
érveléseknek nevezzük. mértékben alapozzák
DEDUKTÍV INDUKTÍV meg a konklúziót?
KÖVETKEZTETÉS KÖVETKEZTETÉS
 Informális logika
Tipizálható felépítés (besorolható)
-> induktív ‚sémák’; gyakori érvelési hibák sémái

Amíg a deduktív következtetések szükségszerűvé teszik a konklúziót

(ha a premisszák igazak),

addig az informális logika által vizsgált következtetések valószínűvé teszik azt

(ismét csak: ha a premisszák igazak).

Következik: Néhány példa induktív, oksági, analógiás érvelésre és érvelési hibákra

• A sémák vizsgálatánál a legáltalánosabb módszer a sémák használatával kapcsolatban kritikus
szempontok kérdés-válasz alapú megfogalmazása

-> az értékelés kifejtése kritikai kérdések mentén

 Induktív általánosítás Statisztikus
A megfigyelt F-ek x %-a G
Minden F x %-a G
szillogizmus
F x %-a G
Igazak a premisszák?
aF
Elég nagy a minta?
Milyen pontos a konklúzió a tehát G (vagy nem G)
majdnem minden, 50 % +/- 10 %, 95 %, 98,675 %
Nem elfogult a mintavétel?
Működnek sztereotípiák, előítéletek? Igazak a premisszák?
Rosszul van megfogalmazva (irányítottan) a Ahogy a % 100 vagy 0
kérdés?
felé tart erősödik az érv
A mintavétel módja megbízhatatlan informális
döntési eljárásokat tartalmaz? Van-e erős, a konklúziót
Hibák: aláásó érv?
• Túlzott általánosítás
• Elfogult mintavétel
 Következtetés a legjobb
magyarázatra
P hipotézis igen jól megmagyarázza Q jelenséget
Nincs más magyarázatunk, ami csak kb. olyan jól magyarázná meg Q-t, mint P.
P igaz.

Igazak a premisszák?
A magyarázat tartalmaz vitatható vagy nehezen hihető állítást?
A magyarázat ne igényeljen ugyanannyira magyarázatot.
Elég általános a magyarázat?
Ellentmond a magyarázat az eddig kijelentéseinknek?
Valóban megmagyarázza a jelenséget?
 Analógiás következtetés
a,b,c,d, rendelkezik F, G, H, I tulajdonsággal
x rendelkezik G, H, I tulajdonsággal
x rendelkezik F tulajdonsággal

Igazak a premisszák?
A közös tulajdonságoknak fontosnak kell lenniük.
Minél több ilyen, releváns tulajdonság annál jobb.
Vannak-e releváns diszanalógiák?
Az analógiás érvelés erősödik, ahogy a konklúzió gyengül.
Az analógiás érvelés erősödik, ahogy a vizsgált tulajdonságok
heterogenitása nő.
Hogyan értékeljük az analógiákat?
• Hány esetünk van?
• Mennyire változóak a vizsgált esetek?
• Hány közös tulajdonságuk van?
• Milyen relevánsok a közös tulajdonságok?
• Milyen számban vannak eltérő tulajdonságok?
• Milyen jelentősek az eltérő tulajdonságok?
• Milyen szerény a konklúzió?
 Oksági érvelések

Egyes érvelési sémák oksági kapcsolatot feltételeznek („oksági sémák”,

stb.)
• Hogyan lehet induktív következtetések segítségével oksági
kapcsolatokat felderíteni?
• Ritkán: ismert az ok, keressük az okozatot
• Gyakrabban: ismert az okozat, keressük az okát
•Pl. tudományos kutatás: a megfigyelt jelenségek okait keresi
 Mi az az okság?
Logikusok szerint: szükséges és elégséges feltételek rendszere
Matematikusok szerint: valószínűségi korreláció, feltételes valószínűség
Fizikusok szerint: a magyarázat alapjául szolgáló természettörvény + peremfeltételek
Filozófusok szerint: kontrafaktuális állítások igazságfeltételei a lehetséges világok mentén, stb.
➢ „Ha nem kérdezik, tudom, de ha kérdezik, akkor nem tudom.”

Mill
módszerei
J. S. Mill, 19. sz.: egyedi együttjárásokból általános korrelációra következtetni induktív lépés

• A tudomány csupa induktív következtetéseket használ, de ezeket módszeresen teszi

• Az oksági következtetések sosem biztosak (hiszen induktív), de

megbízhatóvá tehetők bizonyos módszerek követésének segítségével
Előzmény: F. Bacon, 17. sz. (hasonló szabályok)
1. A megegyezés módszere
• Egy kórházban egy csomó ember fekszik
ételmérgezéssel. Hogyan keresem az okot?

a evett A-t, B-t, C-t és D-t

b evett B-t, D-t, E-t, F-t és G-t
c evett D-t, F-t és H-t
Tehát a mérgezés oka D

Mert: más körülményektől függetlenül, amikor

D jelen volt, a betegség mindig kialakult (és
nincs más közösen meglevő jelölt)
 Másik példa: Ellenpélda:

Rum, pizza, ülök → fejfájás Rum + szóda → fejfájás

Rum, virsli, állok → fejfájás Vodka + szóda → fejfájás
Rum, ropi, fekszem → fejfájás Tequila + szóda → fejfájás
A rum fejfájást okoz. A szóda fejfájást okoz

Mivel induktív következtetésről van szó, nem alkalmazható

mechanikusan: a háttértudást mindig figyelembe kell venni!
• De sok esetben olyan „ideális” körülményeket tudunk teremteni,
ahol kizárjuk a nemkívánatos hatásokat (pl.
természettudományos kísérletezés)
2. A különbség módszere
• Mr. F. hétről-hétre képtelen lányokat felszedni a diszkóban. Mi az
oka?

Szemüveg, szőke haj, viccelődés → lekoptatják

Nincs szemüveg, szőke haj, viccelődés → lekoptatják
Szemüveg, vörös haj, viccelődés → lekoptatják
Szemüveg, vörös haj, komoly pofa → nem koptatják le
A viccelődés volt a lekoptatás oka.

Mert: minden más megváltozásától függetlenül, ha V nem jelent

meg, L sem jelent meg
 Másik példa:

oxigén + papír + szikra → tűz

oxigén + papír + nincs szikra → nincs tűz
A szikra a tűz oka.

Ellenpélda:

oxigén + papír + szikra → tűz

nincs oxigén + papír + szikra → nincs tűz
Az oxigén a tűz oka.

• Ez sem működik automatikusan! Mit tegyünk?

3. Megegyezés és különbség egyesített
módszere
• oxigén + papír + szikra → tűz
nincs oxigén + papír + szikra → nincs tűz (– eddig OK, de:)
oxigén + bádoglemez + szikra → nincs tűz!
NEM az oxigén a tűz oka.

(A különbség módszere önmagában félrevezetne, de a

megegyezés módszere besegít)

• Rum + szóda → fejfájás

Vodka + szóda → fejfájás (– eddig OK, de:)
Rum + nincs szóda → fejfájás még mindig!
NEM a szóda a fejfájás oka

(A megegyezés módszere önmagában félrevezetne, de a

különbség módszere besegít)
• Lássunk egy pozitív példát is:

Juli, Mari, Teri elmegy a buliba → Mr. G elmegy

Gizi, Mari, Bori elmegy a buliba → Mr. G elmegy
Juli, Teri, Bori elmegy a buliba → Mr. G nem megy el
Mr. G Mari miatt jár a buliba.

• Amikor Mari ott van, Mr. G is ott van, de amikor

Mari nincs ott, Mr. G is távol marad
• Vajon ez a legbiztosabb módszer?
 Szükséges, elégséges feltételek
• Ha rum, akkor fejfájás: a rum a fejfájás elégséges feltétele
(elegendő rumot inni hozzá)
• Ha nincs oxigén, akkor nincs tűz: az oxigén a tűz szükséges
feltétele (nélküle nem megy)
(Vagyis: Ha tűz van, akkor oxigén is van)

• Ha Mari jön, akkor Mr. G is jön, de ha nem jön Mari, akkor nem
jön Mr. G sem: Mari ottléte Mr. G ottlétének szükséges és
elégséges feltétele
(Vagyis: Mr. G akkor és csak akkor jön el, ha Mari is)

• Ezek különböző okság-koncepciók: egyes helyzetekben mást

és mást értünk okság alatt
 4. A maradékok módszere
• Eddig nem tudtuk figyelembe venni az előzetes
tudásunkat. De most:

Állok, sört iszom, virslit eszem → fáj a lábam, a fejem, a hasam

Az állás lábfájást okoz.
A sör fejfájást okoz.
A virsli hasfájást okoz.

Mert: ha egyes jelenségek okait már ismerem, akkor

ezeket sorban kiejtve a kérdéses jelenség oka az eddig
nem tárgyalt körülmény
• Ha pl. a helyzet túl komplex ahhoz, hogy egyszerűen variáljam
a körülményeket: nincs idealizált kísérleti szituáció
5. Az együttváltozás módszere
• Fokozati kérdéseket is figyelünk:

1 rum, pizza, ülök → enyhe fejfájás

4 rum, virsli, állok → jelentős fejfájás
8 rum, ropi, fekszem → iszonyú fejfájás
A rum fejfájást okoz.

• A korreláció meglétének legbiztosabb formája a

kvantitatív korreláció
• De vajon a korreláció mindig oksági kapcsolatot
jelent?
 Oksági tévkövetkeztetések (hibák)
• Post hoc ergo propter hoc: „utána, tehát miatta”
két esemény egymást követi, vagyis okozza
Pl. A Szíriusz heliákus kelését mindig a Nílus áradása követi. Tehát a
csillagok szabályozzák a folyók járását.

• Cum hoc ergo propter hoc: „vele, tehát miatta”

két esemény együtt jár, vagyis oksági a kapcsolat
Pl. Az elmúlt években csökkent a Magyarországra érkező gólyák
száma. Ugyanakkor csökkent a születendő magyar gyermekek száma
is. Tehát a gólya hozza a gyereket.
• Sokféleképpen lehet hibázni, pl.:
Kevés számú esemény:
• Mr. H megkezdi hajóútját, belép a kabinba, és megnyomja a kapcsolót
az ajtó mellett. Iszonyú rántást érez, a földre esik, és az egész hajó
rázkódni kezd. Ekkor felhívja a kapitányt, és azt mondja: „Bocs,
meghúztam a vészféket”
(Kritika: vajon mindig ez történne a kapcsoló megnyomását
követően? Elégtelen alap!)

Túlzott extrapoláció:
• Ha többet locsolom a terményt, jobban nő. Tehát a víz jó a
terménynek.
(– És mi van az árvízzel?)
• Ha vörösbort iszom, jobb az emésztésem. Tehát az alkohol egészséges.
(– És napi 3 liter pálinka?)
Fordított okság: A → B helyett B → A
• A gazdag emberek általában részvényeket és kötvényeket vesznek. Tehát a
részvények, kötvények gazdaggá teszik az embert.
• A sziget egészséges bennszülöttein tetvek élősködnek, a betegeken nincsenek
jelen. Tehát a tetű egészséges.
Közvetett okság: A → B helyett A → C → B
• A Berkeley egyetemen a férfiakat nagyobb arányban vették fel, mint a nőket. …
a nők szívesebben jelentkeztek a népszerű szakokra, ahol viszont magasabb volt
az elutasítási arány.
(Tehát nem: Nő vagy → valószínűbb, h. nem veszünk fel
Hanem: Nő vagy → szívesebben jelentkezel népszerű szakra → valószínűbb,
hogy nem veszünk fel)
Közös ok: A → B helyett A  C → B
• Városunkban az utóbbi időkben megnőtt az ópiát-fogyasztás, és egyre
gyakoribbak a fegyveres bűntények. Nyilván az ópium agressziót okoz.
(Nem inkább a szervezett bűnözés térhódítása van mindkét folyamat
hátterében?)
A Berkeley egyetemre a férfiak nagyobb
arányban jutottak be, mint a nők.
• Az 1973-as adatok elsőre
egyértelműen az egyenlő
bánásmód ellen szóltak,
hiszen a férfiak 44%-át
vették fel (8442 fő), míg a
nők 35%-át (4321 fő). Mivel
ez alapján akár perelhető is
lehetett volna az egyetem,
jobban megnézték az
adatokat, kisebb
felbontásban, szakok
alapján.

https://stats.stackexchange.com/questions/310990/intuition-needed-when-using-weighted-average-to-explain-simpsons-paradox
 Simpson paradoxon
A csoportra érvényes megállapítások az ellentétükbe
fordulhatnak át a szétbontott ill. aggregált adatok vizsgálatával.

(statisztikában ismert antinómia) -> Adatok hasonló (téves) értelmezése bármikor

előfordulhat, ha két csoportot több részre bontunk.

Különösen könnyű oksági tévkövetkeztetéseket levonni összesített adatokból, ha a

csoportok elég eltérőek (pl. nagy kutatókórházak és regionális kórházak adatainak
összevetése A és B gyógyszer hatásainak vizsgálata során, ahol például nagy a
különbség a kezelt súlyos esetek arányában).
Logika – következtetés - érvelés
Wason-teszt
• Hatékony • Interakció
kommunikáció

Cél Folyamat

Visszahatás Visszahatás
szervezetre egyénre

• Komplexitás • Önjavítás
Négy kártyát lát egy asztalon - Wason (1966)

E K 4 7
Tudjuk:
Minden kártya egyik oldalán egy betű, a másikon pedig egy szám áll.
Állítás:
Ha egy kártya „betűs” oldalán magánhangzó van, akkor annak „számos” oldalán
páros szám áll.
Kérdés:
Mely kártyákat kell feltétlenül megfordítani ahhoz, hogy eldönthesse,
igaz-e az előbbi állítás ezekre a kártyákra?
Négy csekkfüzetből kitépett csekket lát egy
asztalon:
100 $ 10 $ . .
........................ ........................

Tudjuk:
Minden csekk első oldalán valamilyen összeg szerepel,
minden csekk második oldalán az aláírás helye van.

Szabály:
Ha a csekk értéke meghaladja az 50$-t, akkor kizárólag aláírva érvényes.

Kérdés:
Mely csekket kell feltétlenül megfordítani ahhoz, hogy eldönthesse, érvényes-e?
A két mondat formailag azonos, ugyanúgy kell bánni velük:
‘Ha A, akkor B’ hamis akkor, ha A igaz és B hamis:
• Az egyik oldalon páros a szám és mássalhangzó van a másik oldalon
-> érdekes, hogy ha ‚érdekeltek’ vagyunk, jobban döntünk - Valaki alkoholt iszik és
nem múlt el 18 éves… esetleg ‚csalásdetektorunk’ van?

Persze mi véges lények könnyebben ítélünk tartalom alapján, mint forma alapján: az ismerős
szituációban biztosabban tudunk dönteni

▪ „Ha A, akkor B” formájú állítások.

▪ Az A helyén szereplő állítást előtagnak vagy előzménynek, a B helyén szereplő
állítást utótagnak vagy következménynek nevezzük.
▪ A feltételes állításban sem A-t, sem B-t nem állítjuk külön, hanem a két állítás
között fennálló viszonyról állítunk valamit: az előtag és az utótag között állapít
meg egy logikai viszonyt. Ez tehát egy összetett állítás.
▪ A logikában használatos elnevezése: kondicionális. Jelölése: ⊃ (patkó)
Mit értünk „ha A akkor B” szerkezeten?
Feltételes állítások:
• „Ha nem eszel vitamint, beteg leszel.”
• Jenő evett vitamint,
• mégis megbetegedett.

• „Ha az egyenlet megoldása során nem hibázol, helyes eredményhez

jutsz.”
• Helyes az eredmény,
• pedig Jenő az egyenlet megoldása során hibázott.
 Összetett mondatok a logikában
Bizonyos következtetések formáját a bennünk szereplő kötőszavak
határozzák meg (lásd előző példák)

• Itt eltekinthetünk az elemi mondatok értelmétől: Ha A, akkor B.

De A. Tehát B.

• – itt a következtetés mindig érvényes, függetlenül attól, hogy

milyen mondatokat helyettesítünk A és B helyére

Alapelv: a kötőszó igazságértékeinek vizsgálata

A kondicionális (“feltételes”) állítások két
állításból állnak
P – előtag
Q – utótag p q r: p⊃q

Abból, hogy
i i i
(p⊃q): Ha köd van, óvatosan kell vezetni
• nem következik, hogy i h h
(q⊃p): Ha óvatosan kell vezetni, köd van.
h i i
konverziós hiba
h h i
Érvelések összetételekkel
Mivel ezekben a szituációkban a forma számít, nem a tartalom,
érvényes érvelési formákat tudunk megállapítani

• Csak az összetételek módján múlik az érvényesség: ha a premisszák

igazak, akkor a konklúzió is igaz

Könnyen kiszűrhetők a formailag hibás következtetések

 p q r: p⊃q

Kondicionális: kezdeti nehézségek i i i

i h h
• Ha A és B mondatok, akkor az A  B kondicionálist h i i
képezik, ahol A az előtag és B az utótag h h i
• Pl. „Ha egy szám nagyobb 4-nél, akkor az nagyobb
kettőnél” – minden számra igaz A kondicionális igaz, ha az előtagja
igaz és az utótagja hamis.
• Pl. 5-re, melynél az előtag és az utótag is igaz IGAZ 0,00% 68 19,54%
• Pl. 3-ra, melynél az előtag hamis, az utótag igaz HAMIS 100,00% 274 78,74%

• Pl. 1-re, melynél az előtag és az utótag is hamis [Nincs

válasz]
0,00%
6
1,72%
• De olyan szám nincs, amelynél az előtag igaz (nagyobb
négynél), és az utótag hamis (nem nagyobb kettőnél)! A kondicionális hamis, ha az előtagja
hamis és az utótagja igaz.
• AB csak akkor hamis, ha A igaz és B hamis, minden IGAZ 0,00% 150 43,10%
más esetben igaz HAMIS 100,00% 192 55,17%
[Nincs 6
0,00% 1,72%
válasz]
✓ Példa-elemzés: p és ~q vizsgálata
• Egy Wason tesztben veszel részt, ahol • p, ~q - Hogy eldöntsük a szabály igazságát, meg kell
járműtípusok és színek alapján adnak a fordítani a(z) : "bicikli" és "zöld" kártyákat
kártyák információt konkrét utazási "bicikli" és "zöld" kártyákat 100,00% 78
eszközökről. A vizsgálandó szabály: "Ha egy 69,64%
eszköznek van kereke, akkor metálszínű"
• ~p, q - Hogy eldöntsük a szabály igazságát, meg
• A 1-2. kártyák első oldalán ezt látod: "bicikli" kell fordítani a(z) : "vitorlás jolle" és "metálkék"
és "vitorlás jolle" kártyákat "vitorlás jolle" és "metálkék"
kártyákat 0,00% 14 12,50%
• A 3-4. kártyák hátoldalát látod, ilyen • ~p, ~q - Hogy eldöntsük a szabály igazságát, meg
feliratokkal: "metálkék" és "zöld". kell fordítani a(z) : "vitorlás jolle" és "zöld"
kártyákat "vitorlás jolle" és "zöld" kártyákat
• Párosítsd, hogy az elkezdett állítás igaz legyen!
0,00% 20 17,86%
Negáció
p p Természetes nyelven: nem; nem igaz, hogy; hamis,
hogy; hazugság, hogy; lehetetlen stb.
I H
Következtetés vele: kettős tagadás kiküszöbölése
H I

Nem igaz, hogy Lajos nem lüke. p

Lajos lüke. p

p p p
I H I
H I H
konklúzió premissza
Példa-elemzés: negáció vizsgálata
~(p, ~q) - A szabály ellenőrzésénél nem kell
• Egy Wason tesztben veszel részt, ahol
vizsgálnunk a(z) : "bicikli" és "zöld" kártyákat
járműtípusok és színek alapján adnak a
0,00% 16 14,29%
kártyák információt konkrét utazási
p q r: p⊃q
eszközökről. A vizsgálandó szabály: "Ha egy ~(~p, q) - A szabály ellenőrzésénél nem kell
eszköznek van kereke, akkor metálszínű" i i i vizsgálnunk a(z) : "vitorlás jolle" és
"metálkék" kártyákat
• A 1-2. kártyák első oldalán ezt látod: "bicikli" i h h
és "vitorlás jolle" – p, ~p 100,00% 29 25,89%
h i i
~(~p, ~q) - A szabály ellenőrzésénél nem kell
• A 3-4. kártyák hátoldalát látod, ilyen h h i vizsgálnunk a(z) : "vitorlás jolle" és "zöld"
feliratokkal: "metálkék" és "zöld". q, ~q kártyákat
• Párosítsd, hogy az elkezdett állítás igaz legyen! 0,00% 67 59,82%
Példa-elemzés: negáció vizsgálata
Ha egy kártyán levő járműnek kereke van, az
• Egy Wason tesztben veszel részt, ahol
garantálja az előtag igazságát
járműtípusok és színek alapján adnak a
kártyák információt konkrét utazási 100,00% 34 26,77%
p q r: p⊃q
eszközökről. A vizsgálandó szabály: "Ha egy
??? Ha egy kártyán levő járműnek kereke
eszköznek van kereke, akkor nem metálszínű" i i i van, az garantálja : "bicikli" és "zöld"
• A 1-2. kártyák első oldalán ezt látod: "bicikli" i h h kártyákat
és "vitorlás jolle" – p, ~p 0,00% 32 25,20%
h i i
? Ha egy kártyán levő járműnek kereke van,
• A 3-4. kártyák hátoldalát látod, ilyen h h i az garantálja : az utótag igazságát
feliratokkal: "metálkék" és "zöld". q, ~q
0,00% 44 34,65%
• Párosítsd, hogy az elkezdett állítás igaz legyen!
Példa-elemzés: negáció vizsgálata
p, q - Hogy eldöntsük a szabály igazságát,
• Egy Wason tesztben veszel részt, ahol
meg kell fordítani a : "bicikli" és "zöld"
járműtípusok és színek alapján adnak a
kártyákat 0,00% 28
kártyák információt konkrét utazási
p q r: p⊃q 22,05%
eszközökről. A vizsgálandó szabály: "Ha egy
eszköznek van kereke, akkor nem metálszínű" i i i p, ~q - Hogy eldöntsük a szabály igazságát,
meg kell fordítani a : "bicikli" és "metálkék"
• A 1-2. kártyák első oldalán ezt látod: "bicikli"
i h h kártyákat 50,00% 56 44,09%
és "vitorlás jolle" – p, ~p
h i i ~p, q - Hogy eldöntsük a szabály igazságát,
meg kell fordítani a : "vitorlás jolle" és "zöld"
• A 3-4. kártyák hátoldalát látod, ilyen h h i
kártyákat 0,00% 17 13,39%
feliratokkal: "metálkék" és "zöld". q, ~q
• Párosítsd, hogy az elkezdett állítás igaz legyen!
Példa-elemzés: az előtag 1 "300 000 Ft"
"gyakornok"
25,00%
0,00%
162
20
46,55%
5,75%

‚kezelése’ ált. könnyebb "400 000 Ft" 0,00%

"étterem manager" 0,00%
143
9
41,09%
2,59%
[Nincs válasz] 0,00% 14 4,02%

3 "300 000 Ft" 0,00% 13 3,74%

"gyakornok" 25,00% 200 57,47%
"400 000 Ft" 0,00% 13 3,74%
"étterem manager" 0,00% 107 30,75%
[Nincs válasz] 0,00% 15 4,31%
1. Kontrapozíció
Ha részeg vagyok, hülyeségeket beszélek .
Ha nem beszélek hülyeségeket, nem vagyok részeg”

• Hiszen R  H = ~R v H
valamint ~H  ~R = ~~H v ~R
de nyilván ~~H = H
tehát R  H = ~H  ~R

Mivel a két mondat logikailag ekvivalens, ha az egyik igaz, a

másik is igaz, és fordítva:
ez a következtetés oda-vissza működik!
2. Modus ponens
Ha részeg vagyok, hülyeségeket beszélek.
Részeg vagyok. .
Hülyeségeket beszélek.
• A legalapvetőbb következtetés formális logikában
AB,A  B

Modus ponens hiba (az utótag állítása):

Ha részeg vagyok, hülyeségeket beszélek.
Hülyeségeket beszélek. .
Részeg vagyok.
(A  B , B  A)
3. Modus tollens
Ha részeg vagyok, hülyeségeket beszélek.
Nem beszélek hülyeségeket. .
Nem vagyok részeg.
(A  B , ~B  ~A)

Modus tollens hiba (az előtag tagadása):

Ha részeg vagyok, hülyeségeket beszélek.
Nem vagyok részeg. .
Nem beszélek hülyeségeket.
(A  B , ~A  ~B)
• Ezek nem hibák, ha a „ha-akkor” bikondicionálist fejez ki!
4. A kondicionális ekvivalensei
• „Ha valaki alkoholt iszik, az elmúlt 18 éves” =
„Nem lehet, hogy alkoholt igyon, és nincs még 18”
A  B = ~(A & ~B) (lásd kond. igazságfeltételei)
• „Ha elhanyagolod a tanulást, akkor megbuksz” =
„Ne hanyagold el a tanulást, vagy megbuksz”
A  B = ~A v B
• A természetes nyelvben rengetegféleképpen ki lehet
még fejezni (feltéve, amennyiben, ugyanis), de sokszor
nem egyértelmű, hogy erről van-e szó
 p q pq
(Bikondicionális) I I I
I H H
Persze a természetes nyelvben többféleképpen
érthetjük a ha-akkor kapcsolatot, pl.: H I H
H H I
„Ha kérsz csokit, adok”
• „Nem igaz, hogy kérsz csokit, és én nem adok” Lajos akkor és csak akkor
~(K & ~A) = K  A teljesíti a kurzust, ha legalább
• „De az sem igaz, hogy nem kérsz, és én adok” elégségest ér el az összes
~(A & ~K) = A  K zárthelyin és megszerzi a
Valójában „Akkor és csak akkor adok, ha kérsz” zárthelyikért beszámításra
→ akkor igaz, ha mindkét tagmondat igaz, vagy kerülő pontszám 50%-át.
mindkét tagmondat hamis – hamis, ha az egyik igaz, a
másik hamis
• Konverziós hiba:
Ha részeg vagyok, hülyeségeket beszélek
Ha hülyeségeket beszélek, részeg vagyok
Hiszen más helyzetben is beszélhetek hülyeséget:
R  H = H  R (a kondicionális nem bikondicionális!)
• Kontrapozíciós hiba:
Ha részeg vagyok, hülyeségeket beszélek .
Ha nem vagyok részeg, nem beszélek hülyeséget
Hiszen mástól is beszélhetek hülyeségeket:
R  H = ~R  ~H
• Lásd: szükséges és elégséges feltételek különbsége
(~A  ~B) (A  B)
Fontos átalakítások, formulák
a p⊃q úgynevezett kontraponáltja:
p⊃q ⇔ ~q⊃~p

• p elégséges feltétele q-nak. p⊃q

• p szükséges feltétele q-nak. q⊃p
• Csak akkor p, ha q. pq
• p, kivéve ha q. p  ~q azaz q  ~p
 Rakoncátlan kondicionálisok 1.

p szükséges feltétele q-nak. qp

p elégséges feltétele q-nak. pq

megvan a megvan az az ösztöndíjhoz a 4,5-ös átlag

4,5-ös átlag ösztöndíj 4,5-ös átlag elégséges az
p q szükséges ösztöndíjhoz
I I I I
I H I H
H I H I
H H I I
 Rakoncátlan kondicionálisok 2.
Csak akkor p, ha q. pq
p, kivéve ha q. p  ~q azaz q  ~p

A brazilok Neymar Neymar A brazilok A brazilok

nyernek. játszik. nem csak akkor nyernek,
p játszik. nyernek, ha kivéve, ha
p q ~q Neymar Neymar
játszik. játszik.
I I H I H
I H I H I
H I H I I
H H I I I

Hogyan lehetne bebizonyítani, hogy

p  ~q ugyanazt mondja, mint q  ~p?
Ennyi legyen elég…
Nem minden kötőszóra igaz, hogy a tagmondatok
igazságértéke meghatározza az összetett mondat
igazságértékét, függetlenül az értelemtől

A legtöbb esetben a tartalom is számít, és ilyenkor nem

tudunk formális logikai eszközökkel megfelelő
rekonstrukciót adni
• De néha tudunk → ezzel foglalkozunk most
Hogy értsük az alábbi szerződésszöveget?
• 13. A bérbeadó jelen szerződést azonnali hatállyal felmondhatja:
- ha a bérlő jelen szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt lényeges
kötelezettségét nem teljesíti
- ha a bérlő rendeltetésellenes magatartást tanúsít
- ha a bérlő a bérleti jogot átruházza, vagy a bérleményt albérletbe adja a
bérbeadó hozzájárulása nélkül.
Ezen esetekben a bérleti jog ellenértékének időarányosan csökkentett
részének 50 %-a jár
vissza a bérlőnek.
• 14. A bérlő jelen szerződést azonnali hatállyal felmondhatja:
- ha harmadik személynek a bérleményre vonatkozóan olyan joga van,
amely bérlőt a használatban korlátozza, vagy megakadályozza
- ha a bérlemény rendeltetésszerű használatra alkalmatlan.
Ezen esetekben a bérlőnek visszajár a bérleti jog ellenértékének
időarányosan csökkentett része.
Hogy értsük az alábbi szerződésszöveget?

• Mi a tétje annak, hogy jól értjük-e?

„Bérbeadó bérbe adja a tulajdonában lévő … fős VIP
páholyt jelen szerződés megkötésétől kezdődően
meghatározott időtartamra 2012. december 31.napjáig.
A szerződő felek a bérleti jog ellenértékét 13.500.000 Ft
(10.800.000,- Ft + 25 % Áfa), azaz Tizenhárommillió-
ötszázezer forintban állapítják meg.”
Mit szabályoz az alábbi szerződésszöveg-részlet?
13. A bérbeadó jelen szerződést azonnali hatállyal felmondhatja:
- ha a bérlő jelen szerződésben vállalt vagy jogszabályban
előírt lényeges kötelezettségét nem teljesíti
- ha a bérlő rendeltetésellenes magatartást tanúsít
- ha a bérlő a bérleti jogot átruházza, vagy a bérleményt albérletbe
adja a bérbeadó hozzájárulása nélkül.
Ezen esetekben a bérleti jog ellenértékének időarányosan
csökkentett részének 50 %-a jár vissza a bérlőnek.

1.) Azt szabályozza, hogy a bérlő milyen viselkedése esetén jogosult a bérbeadó
azonnali hatállyal felmondani.
a) igen b) nem

2.) Azt szabályozza, hogy milyen következményekkel jár a bérbeadó azonnali hatályú
felmondása bizonyos feltételek teljesülése esetén.
a) igen b) nem
Páros munka
• Egyeztessétek egymással, hogy ki mit jelölt meg?
• Vitassátok meg a különbségeket!
• Próbáljátok egymást meggyőzni!
• Legyetek szakszerűek!
• Koncentráljatok arra, hogy a tét nem kicsi: legyél nyitott a
másik érvelését megérteni, igazát elfogadni. Ha szükséges,
módosítsd eredeti álláspontodat az 1. és a 2. állítás kapcsán!
 Koncentráljunk egy kitételre!
13. A bérbeadó jelen szerződést azonnali hatállyal felmondhatja:
- ha a bérlő rendeltetésellenes magatartást tanúsít.

Mi van, ha a bérlő nem tanúsít rendellenes magatartást?

A bérbeadó akkor is azonnali hatállyal felmondhatja a jelen szerződést?

Átalakítva, hogy tagmondatok olyan sorrendben legyenek, amely segíti az értelmezést.

Megtehetem ez a lépést? Nem változtatom meg vele a mondat értelmét?
Koncentráljunk egy kitételre! 2.
• 13. A bérbeadó jelen szerződést azonnali hatállyal felmondhatja:
- ha a bérlő rendeltetésellenes magatartást tanúsít.

Átalakítva:
• Ha a bérlő rendeltetésellenes magatartást tanúsít, akkor a bérbeadó jelen
szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
• DE: a bérlő nem tanúsít rendeltetésellenes magatartást (nem igaz, hogy a
bérlő rendeltetésellenes magatartást tanúsít).

Korábban elfogadtátok, beláttátok, hogy:

• ‘Ha A, akkor B’ hamis akkor, ha A igaz és B hamis.
• Minden más esetben igaz.
 Ha A, akkor B. Nem lehetséges, hogy B hamis, miközben A igaz.

1. van rendeltetésellenes magatartás, és van

Kondicionális felmondás: bérbeadó élt a jogával, amit
kikötött.
2. van rendeltetésellenes magatartás, nincs
p q p q
felmondás: bérbeadó nem élt a jogával,
I I I amit kikötött.
3. nincs rendeltetésellenes magatartás, de
I H H
van felmondás: bérbeadó betartja a
H I I szerződést, amikor felmond (?)
4. nincs rendeltetésellenes magatartás, és
H H I
nincs felmondás: bérbeadó betartja a
szerződést, amikor nem mond fel.

Úgy tűnik, a bérbeadó a kondicionális értelmezése alapján

• nyugodtan felmondhat akkor is, ha a bérlő nem tanúsít rendeltetésellenes magatartást!!!
• és ez a szerződés betartásának fog minősülni!!!
Nézzük, megy-e a kondicionális?

A másik 3 kitétellel ugyanerre az eredményre jutnánk!

• 13. A bérbeadó jelen szerződést azonnali hatállyal felmondhatja:
- ha a bérlő jelen szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt lényeges
kötelezettségét nem teljesíti
- ha a bérlő rendeltetésellenes magatartást tanúsít
- ha a bérlő a bérleti jogot átruházza, vagy a bérleményt albérletbe adja a
bérbeadó hozzájárulása nélkül.

• Az előbbi értelmezés szerint a bérbeadó akkor is felmondhatja

azonnali hatállyal, ha:
• bérlő jelen szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt lényeges
kötelezettségét teljesíti,
• a bérlő nem tanúsít rendeltetésellenes magatartást,
• nem igaz, hogy (a bérlő a bérleti jogot átruházza, vagy a bérleményt albérletbe
adja a bérbeadó hozzájárulása nélkül).
Nézzük, megy-e a kondicionális? 2.

A bérbeadó a szerződést lényegében bármi alapján azonnali

hatállyal felmondhatja!
Akkor mit tudtak szabályozni az előbbi kitételek?
• Ezen esetekben a bérleti jog ellenértékének időarányosan
csökkentett részének 50 %-a jár vissza a bérlőnek.
• Azaz: ezekben az esetekben, tehát amik a kitétel hatálya
alá esnek, a bérbeadó úgy mondhatja fel a szerződést, hogy
visszatarthatja a hátralévő bérleti díj felét.
És a többi esetben, ami nem esik a kitételek hatálya
alá?
• felmondhat azonnali hatállyal, de nem tarthatja vissza a hátralévő
bérleti díj felét?
És a bérlő?
Hogy értsük az alábbi szerződésszöveget?
• 14. A bérlő jelen szerződést azonnali hatállyal felmondhatja:
- ha harmadik személynek a bérleményre vonatkozóan olyan joga van, amely bérlőt a
használatban korlátozza, vagy megakadályozza
- ha a bérlemény rendeltetésszerű használatra alkalmatlan.
Ezen esetekben a bérlőnek visszajár a bérleti jog ellenértékének időarányosan csökkentett
része.

Ha a kondicionális előtagja igaz, akkor a bérlő úgy mondhat fel azonnali hatállyal, hogy
visszajár neki a bérleti jog ellenértékének időarányosan csökkentett része.
Ha a kondicionális előtagja hamis, akkor a bérlő felmondhat azonnali hatállyal.
• De jár-e neki a bérleti jog ellenértékének időarányosan csökkentett része, ha már
egyszer jogszerűen mondott fel?
 Összefoglalás
Ez a szerződésszöveg nem véd meg az azonnali, bármilyen okból történő felmondásoktól!
• Ha az volt a cél, hogy szabályozza, mikor lehet azonnali hatállyal felmondani, akkor ezt ez a szöveg nem
képes betölteni!
Azt szabályozza, hogy mi van a kitételeknek megfelelő felmondás esetén bérleti díj vonatkozásában.
• Vita, majd bíróság lehet azonban abból, hogy:
• A kitételeken kívüli felmondások jogosak-e?
• Mi van ilyenkor a bérleti díjakkal? Visszajár az időarányosan fennmaradó rész, ha a bérlő más okból mond fel, mint a
kitételekben szerepel?

Hogyan kellett volna megfogalmazni, hogy azt kapjuk:

azonnali hatállyal felmondani csak ezekben az esetekben lehet?
 További példák
• Ugyanonnan másik példa:
9. A bérlő csak a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával értékesítheti
bérleti jogát, valamint adhatja albérletbe a bérleményt.
Ha a bérlő a helyiséget - a bérbeadó engedélyével - más használatába adta, a
használó magatartásáért, mint sajátjáért felel.

• Mi lehetett a közbeszúrás célja?

• Ehhez képest milyen eredményt ért el?
• Hogyan módosította a közbeszúrás a mondat értelmét, eredeti
feltételrendszerét?
Máshonnan példa:
• Amennyiben most rendel Ervamatin hajápoló szert, különleges akciónk
keretében még egy flakon Ervamatint kap ajándékba! A készlet tartalma
így két darab 200 ml-es ERVAMATIN Hajápoló, az ár pedig még mindig
csupán 12.990,- forint.
Ez még nem minden! Ha még két Ervamatint rendel, ill. törzsvásárlónk
lesz, a csomagot 9.990 forintos áron kapja tőlünk.

• Mi az, ami itt bekavar a kondicionális értelmezésében?

• Milyen értelmezéseket enged meg a kötőszó?
• Hogyan befolyásolja a kötőszó értelme, hogy a cég milyen árat
számlázhat ki?
• Melyik értelmet válasszuk, és milyen indok alapján?
Algoritmus szerződésszövegek értelmezéséhez
Hord magában értelmezési bizonytalanságot?
1. Ha igen, akkor a helyes értelmezést illetően tájékozódj alaposan, fordulj
szakemberhez:
• nézd meg értelmező- vagy szinonimaszótárban, helyesírási tanácsadóban,
• kérdezz megy egy nyelvészt, vagy logikust.
2. Ha igen, akkor tisztázd, hogy Te és a másik szerződő másik fél ugyanúgy értitek-e?
• Mondd ki abban a formában, ahogy Te érted az adott kötőszót, és kérj jóváhagyást.
a) Ha jóváhagyja, kérdd, hogy módosítsátok a szöveget, és írjátok át így a kötőszót, hiszen így
joggal remélheted, hogy mindketten ugyanúgy értitek.
b) Ha jóváhagyja, hogy úgy érti, de nem akarja, hogy módosítsátok a szöveget, légy óvatos, legyen
gyanús.
c) Ha nem hagyja jóvá, hogy ő is úgy érti, akkor időben vagytok: még a szerződés megkötése előtt
kiderült, hogy a szerződés alá van aknázva, hiszen különböző feltételrendszert gondoltatok
teljesítésnek stb.  Pont ezekből lesz majd vita, pereskedés stb.
Algoritmus szerződésszövegek értelmezéséhez
Hord magában értelmezési bizonytalanságot?
3. Ha az 1. lehetőség sem hozott megnyugtató megoldást, vagy
látni akarod, hogy az értelmezésbeli különbség mennyiben okozhat problémát (valós
veszélynek vagy-e kitéve 2.b. vagy 2.c. esetén, és milyen mértékű a veszély), akkor
fordulj az érveléstechnikai jóindulat elvéhez, és válaszd a másik fél számára
kedvezőbb, számodra rosszabb értelmezést!
a) Ha így is aláírhatod, mert nem fog számodra elfogadhatatlan következményekre
vezetni, miért ne írhatnád alá?
b) Ha így olyan következmények vetülnek előre, amelyek elfogadhatatlanok, akkor
miért írnád alá?
Ha mégis aláírod, bízva benne, hogy mégsem lesz belőle probléma, akkor konzerválod a bizonytalanságot, és
vita, majd pereskedés esetén kiszolgáltatod egy 3. félnek a döntést.
 1. Negáció
Ha A egy mondat, ~A a mondat negációja
• Pl. A: „Esik az eső”; ~A: „Nem esik az eső”
Mit csinál a „nem” szócska? Igaz mondatból hamisat csinál, hamisból pedig igazat
→ tökmindegy, mi A értelme, mert a „~” a mondat igazságértékére hat, nem az
értelmére

Ez persze erős egyszerűsítés: a természetes nyelv „nem” szava ennél sokoldalúbb

„Józsi nem ment el a buliba”
„Nem Józsi ment el a buliba” ezek logikailag azonosak:
„Józsi nem a buliba ment el” ~(Józsi elment a buliba)
 2. Konjunkció
• Ha A és B mondatok, A&B kettőjük konjunkciója
• Pl. A: „Esik az eső”; B: „Hideg van”
A&B: „Esik az eső és hideg van”
• A fenti mondat csak akkor igaz, ha A is igaz és B is igaz, minden más
esetben hamis
• Ez is értelemfüggetlen viszony az igazságértékek között, nem úgy, mint a
természetes nyelvi „és”:
„Fejberúgtam és hanyattesett” a kettő logikailag azonos,
„Hanyattesett és fejberúgtam” egyébiránt nem igazán
• Mindig mondatok között: „Józsi és Pisti buliba mentek”
= „(Józsi buliba ment) & (Pisti buliba ment)”
 Konjunkció
p q p&q Természetes nyelven: és, de, míg, noha, bár,
I I I habár, nemcsak … hanem is, jóllehet, pedig,
ugyanakkor, mégis, stb.
I H H
Következtetés vele: két mondatból
H I H konjunkciójukra (konjunkció), konjunkcióra
H H H bármelyik tagjára (egyszerűsítés).

Bea bájos. p
Lajos lüke. q pr pr konk
Bea bájos és Lajos lüke. p&q p q p&q
I I I
I H H
H I H
Bea bájos és Lajos lüke. p&q H H H
Bea bájos. p konk pr
3. Alternáció
Ha A és B mondatok, A v B kettőjük alternációja
• Pl. A: „Józsi buliba ment”; b: „Józsi moziba ment”
AvB: „Józsi buliba vagy moziba ment”
Mi az igazságértékek közti viszony?
• Ha egyik helyre sem ment, akkor AvB hamis
• Ha az egyikre ment, a másikra nem, akkor AvB igaz
• Ha mindkét helyre elment, akkor AvB legyen igaz:

– „Mit csinálsz ma este, Józsi?”

– „Még nem tudom, buliba vagy moziba megyek”

→ nyilván nem hazudott, ha mindkét helyre elment

 Alternáció
p q pvq Természetes nyelven: vagy
I I I Következtetés vele: diszjunktív szillogizmus,
I H I addíció
H I I
H H H

diszj. Olvasok vagy tévézek. pvq

szill. Nem olvasok. p pr konk pr
Tévézek. q p ~p q pvq
I H I I
I H H I
H I I I
add. H I H H
Olvasok. p
Olvasok vagy tévézek. pvq pr konk
3.b Diszjunkció 
Gizi, Józsi barátnője közbeszól:
– „Tudod, hogy siralmasan állunk anyagilag, nem pazarolhatunk.
Vagy moziba megyünk, vagy buliba!”

Ekkor is a „vagy” szót használjuk, de másképp:

AB akkor igaz, ha A és B közül pontosan az egyik igaz,
de hamis, ha mindkettő igaz, vagy (☺) ha mindkettő
hamis
• Alternáció: a „vagy” megengedő használata: a két
tagmondat lehet egyszerre igaz
• Diszjunkció: a „vagy” kizáró használata: a két
tagmondat nem lehet egyszerre igaz
 Más „vagy”-ok Kizáró vagy (diszjunkció): a
p q pvq természetes nyelvben gyakoribb
I I I az alternációnál, a „vagy-vagy”
I H I tipikusan ezt jelenti
H I I Pénzt Életet Pénzt vagy
H H H életet!
I I H
összeférhetetlenségi vagy: ritka, a
I H I
„vagy-vagy” néha ezt jelenti
H I I
Iszol Vezetsz Iszol vagy
H H H
vezetsz
I I H
I H I
H I I
H H I
4. Diszjunktív szillogizmus
Ma moziba megyek vagy berúgok.
Nem megyek moziba.
Berúgok.
(A v B, ~A  B)

Hibás diszjunktív szillogizmus:

Ma moziba megyek vagy berúgok.
Moziba megyek.
Nem rúgok be.
(A v B, A  ~B)
• Nem hiba, ha a „vagy” diszjunkciót fejez ki, nem alternációt
5. Hipotetikus szillogizmus
Ha randizok, ideges vagyok.
Ha ideges vagyok, idétlenül vihogok.
Ha randizok, idétlenül vihogok.
(A  B , B  C  A  C)

• Ez így magában egyszerű, de ha keveredik kontraponált állításokkal,

nehezebb követni
→ figyelni kell, ne keveredjen bele konverziós vagy kontrapozíciós
hiba
6. Konstruktív dilemma
A félév végén vagy zh-t írtok, vagy beadandót.
Ha zh-t írtok, napokig kell magolni az anyagot.
Ha beadandót írtok, napokig videót kell elemezni. .
A napok magolással vagy videóelemzéssel fognak telni.
(A v B, A  C, B  D  C v D)

• Itt már mind a kondicionális, mind az alternáció

lehetséges hibáit figyelembe kell venni!

• Természetesen (végtelen) sok következtetési séma

lehetséges még itt, de talán ezek a leggyakoribbak
Az érvényesség ellenőrzése

1. Módszer: érvénytelenség megmutatása ellenpéldával

1. Formalizáld a következtetést.
2. Keress olyan behelyettesítést, amely esetén a premisszák igazak, de a konklúzió
hamis. (=formális diszanalógia)
Korlát: az érvényességet nem bizonyítja, ti. ha nem találunk ellenpéldát, lehet, hogy
csak ügyetlenek vagyunk.

2. Módszer: szisztematikus ellenőrzés igazságtáblázattal

1. Formalizáld a következtetést.
2. Vedd fel az elemezhetetlen kijelentések lehetséges igazságértékeit.
3. Számítsd ki az összetett kijelentések igazságértékeit az összes esetre.
4. Húzd ki azokat a sorokat, amelyekben valamelyik premissza hamis.
5. A következtetés akkor érvényes, ha a konklúzió minden megmaradó sorban igaz.
Tartalmak a könyvből
• 3.5. Érvelés: termék és folyamat
• 3.6. A véleménykülönbség keletkezése és feloldása
• 3.7. Érv: struktúra és funkció
• 3.8. A sikeres alátámasztás = igazolás
• 3.9. Struktúra és formalizáltság
• 3.10. Az érvelés célja és eszköztára
• 3.11. Retorikai és dialektikai célok integrálása
• 4.3. A kijelentéslogika
• 4.6. Informális logika