Szubsztantív jogi argumentumok

Mi tartozik ide?
1.Argumentum ad finem: Ugye az adott normához kapcsolódik egy cél. Ez az ami miatt
létrehozták az adott normát. Ezzel a céllal érvelünk. Lehet a jog létezésével, mint
általánosabb céllal is érvelni.

2.Argumentum per consequentiam: A társadalmi következményekkel érvelünk. Pl ha ezt a

normát erre az esetre is használnánk akkor az milyen társadalmi következményekkel járna.
Lehet ezáltal a norma mellett, vagy ellen is érvelni.

3.Argumentum per coherentiam: Coherentiam, azaz koherencia. Itt a koherens

jogrendszerünkre, a korábbi joggyakorlatokra, jogfejlődésre hivatkozunk. Pl a norma
alkalmazása erre az esetre megborítaná a korábbi joggyakorlatunkat.

Igazságelméletek

Kétféle álláspont van:

Funkcionalista: Szerinte az igazságnak van valamiféle alapja a valóságban. Az egyes
kijelentésekről objektív módszerrel eldönthető, hogy igaz-e vagy sem.

Koherencionalista: Semmilyen tudás sem biztos.

Igazság mibenléte?
Többféle elmélet van:

1.Megfelelési elmélet
Ugye van egy vélekedés és van valóság. A kettő közötti viszony kétértékű. Ez azt jelenti, hogy
a vélekedésünk vagy Igaz, vagy Hamis. Akkor lesz igaz a vélekedésünk (és akkor állapítottuk
meg az igazságot) ha a vélekedésünk megfelel a valóságnak(vagyis annak a dolognak).

2.Koherenciaelmélet
Ugye van vélekedés és van valóság. A koherenciaelmélet szerint a dolog (amelyre a
vélekedésünket tettük) nem alkalmas arra, hogy az eldönthetőséghez vezessen minket, vagyis
nem tudja megmondani, hogy Igaz, vagy Hamis a vélekedésünk.
Na de akkor, hogy dönthető el az igazság? Úgy, hogy a kijelentést más kijelentésekhez kell
viszonyítani, ha ez koherenciát alkot akkor megállapítható, hogy a kijelentésünk igazság.

3.Konszenzuselmélet
Az 1. és a 2. előnyeit összegzi.

A valószerűség?
-Honnan ered ez a kifejezés? Ugye a valóságos és az egyenlőség szavak összetételéből.
-A narrativitás elmélete azt mondja, hogy a tudás nem közvetlenül, hanem történetek formájában jut
el hozzánk.
-a retorika részévé válik a reprezentált valóságnak, tehát egyfajta elhajlást, eltérést idéz elő a
valósághoz képest.

A valószínűség
-Ezzel a valószínűségszámítás foglalkozik.
-A teljes bizonyosságot 1-el, és a teljes kizártságot 0-val jelöli. A kettő közé eső értékek jelölik a
valószínűséget.
A valószínűség az induktív modell egyik eljárása.

1
Fikció
-Fikció, amikor valóságnak fogadunk el egy valótlan tényállítást. Tudottan valótlan tényállítást
valósnak fogadunk el.
-Pl méhmagzatot már megszületettnek kell tekinteni, valahányszor az értékének óvásáról volt szó.

Vélelem
-Biztosnak feltételezünk valamit, ami valószínű. Pl apasági vélelem, vélelmezett fogamzási idő.(182-
300)
-Van megdönthető és megdönthetetlen vélelem.

Ténybeli argumentumok
1.Argumenta a persona:
-Tehát érveit a tényállás valamelyik szereplőjének adatai segítségével kívánja megalapozni.
-Pl: Az elkövető nem követhette el, hiszen mindig adakozott, barátai nyugodt embernek
ismerték.
-Sztem ilyen a Johnny Depp pere

2.Argumenta a re:
-Nem a történés szereplőinek a tulajdonságait használja fel, hanem a cselekvés körülményeit.
-Ok, hely, idő, mód stb. Ezekből kíván táplálkozni, ezekkel kívánja megalapozni az érvét.

Autoritatív ténybeli argumentumok

Tekintélyen alapul. Sajátosságuk, hogy tényként kell őket elfogadnunk. Tehát ez is az érv
megalapozására szolgál.

1.Fikció és vélelem: Ugye ez is felhasználható állításunk alátámasztása érdekében. Fikciókra

és vélelemre hivatkozhatunk. Ezt azért engedhetjük meg, mert joghézag van, és ezeket
kénytelenek voltak ilyen eszközökkel orvosolni.

2.Köztudomás, hivatalos tudomás: Erre is támaszkodhatunk. Vannak köztudomású tények,

és vannak hivatalos személyek, pl a bíró által szerzett tudomás. Ezeket felhasználhatjuk.

3.Res iudicata: Ugye ez a jogerő. Már egyszer jogerősen megállapított tényekre, részekre
hivatkozhatunk.

4.Ne ultra petitia: Kérelemhez/vádhoz kötöttség. Ugye a bíróság csak ebben a dimenzióban
vizsgálja a történteteket.

Kvázi logikai ténybeli argumentumok

1.Argumenta a similitudine: Ez nem más, mint a hasonlóságon alapuló érvek. Valamilyen

összefüggést, hasonlóságot kell bemutatnunk, az érvünk erre fog támaszkodni.

2.Argumenta a distrinctione: Megkülönböztetésen alapuló érvek. Ugye ez arról szól, hogy a

különbségeket összeszedjük, és azokat használjuk. Pl van egy hasonló eset, de nem akarjuk
azt a normát erre, akkor kiemeljük mi mindenben különbözött a két eset.

3.Argumenta a notatione:Ez a jelölésen alapuló érvek. Pl az adott dolognak a neve, miért

pont az a neve. Ez is lehet egy támasz.

2
Szubsztantív ténybeli argumentumok
Ugye ez már nem logikai következtetés. Ezek a valóságot, a tényeket hívják segítségül.
Ide tartozik:
1.Ok-okozat. Pl házasság megromlott, ennek az oka a férj gyakori italozása. Ok és okozat.
Nekünk kell az ok és okozat közötti kapcsolatot megkeresni.

2.Dolgok természete. Tehát pl így alakult ki az ember, ilyen hajlamai vannak, ilyen igényei
vannak. Pl az ember társas lény.
Vagy pl bármilyen palackról is beszélünk 247bár nyomást nem bír el, szétfog robbanni.
Ugye vonatkozhat az emberre, de akár a dolgokra is.

3.Ismétlődés. Pl gyermekek meghaltak, ugyanolyan játék használatával. Bár a játék és a

haláleset között ok-okozatot nem tudtak egyértelműen kimutatni, mégis megnöveli a gyanút.