FILOZÓFIATÖRTÉNET (SUTYÁK TIBOR)

2018.09.06. –nem volt óra

2018.09.13.
- A filozófiának nincsen funkcionális értelme. Hozzájárul ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat.
Bonyolultabbá teszi a világot.
- A filozófiai problémákra általában nincs végső megoldás
- A filozófiában nem az állítások a legfontosabbak. – Sokszor nincs egyetértés a megoldások
tekintetében.
- A kérdések a lefontosabbak – Angyal és filozófusok története
- Nem minden kérdés filozófiai
- Preszokratikus gondolkodás:
- Arché- a világ eredete erre vezethető vissza
- Cosmos - Sruktúrált szabályok irányítják, az elveket a metaelv irányítja.
- Chaos – Rendezetlen. Ez nem lehet a világ eredete, mert a világ rendezett.
- Az archék metafórái voltak a víz, apeiron stb.
- Parmenidészi gondolkodók- Egységes, szilárd dologban gondolkodtak, és a mozgást/változást
elkülönítették. Szerintük a világban azért tervezhetünk, gondolkodhatunk, mert a világ stabil.
Minden változás látszat, a lényeg a stabilitás.
- Hérakleoszi gondolkodás- Minden állandó változásból áll. A világot meghatározó fő elv a
változékonyság.
- Eleai Zénon – Nem vagyunk képesek racionálisan végiggondolni a mozgás tényét. Első
hallásra tarthatatlannak tűnik, de szerinte nincsen mozgás.
- Apóriák (jelentése zsákutca - olyan ösvény, ami nem visz sehová) – pl. Teknősbéka
apóriája, kilőtt nyíl.
- Két forrásból tájékozódunk, a tapasztalatból és a gondolkodásból. Mindkettőre szükség van.
Nehéz eldönteni, hogy melyiknek higyjünk, ha a kettő között konfliktus lép fel. Ilyen a mozgás
esete is.
2018.09.20.
- A preszókratikát a szókratikától a kritikus gondolkodás különíti el, amely érvekre alapul.
- Delphoi jósdában mondták, hogy a legbölcsebb ember Szókratész.
- Szofisták – pénzért tanították az embereket vitatkozni, érvelni a tetszőleges álláspont mellett
és szemben. A győzelem volt a fontos, nem az igazságtartalma az érvnek. Legismertebb szofista
Prothagorasz volt.
- Bűntetőperekben nyilvánosan érveltek (fizetett „védőügyvédként”).
- Szókratészt halálbűntetésre ítélték (istentagadó, megrontja a fiatalokat).
- Szofizma = látszólagosan érvényes dolog.
- Egy következtetés akkor érvényes, ha a premisszái garantálják az érvényességét.
- Időnkén önmagával is konfliktusba kerülhet a gondolkodás – paradoxon (meggyőző
premisszából érvényes következtetéssel abszurd eredményeket kapunk).
- Létezik tiszta és nem tiszta paradoxon, a tiszta paradoxont pedig hazug és szóritész (kupac)
paradoxonokra lehet osztani.
- Nem tiszta paradoxon – Nem akarjuk elfogadni igazságként. Pl. Akhilleusz és a teknősbéka,
előre bejelentett meglepetés dolgozat (A tanár évelején mondja, hogy egyszer lesz egy
meglepetésdolgozat az év folyamán. Ha már szólt, nem lehet meglepetésdolgozatnak nevezni.).
- Szólitész paradoxon – premissza1, p2, p3 -> konklúzió (abszurd)
(igazak) (érvényes következtetés)
- Egy szál haj a sok közül, egy szem búza a kupacból. Elmosódik a határ.
- Szinte minden predikátum szólitész érzékenységet mutat, ilyen helyzetben elveszíti az
értékét.
- pl. Hány szál hajat kell kitépni, hogy egy embert kopasznak mondhassunk. Hol a határ?
- pl.2 premissza: ő öreg, premissza2: Ha ő öreg, akkor 1 nappal ezelőtt is öreg volt.,
Konklúzió: Ő mindig is öreg volt.
- Van egy elmosódó sáv a határozott igen és nem között
- A határt nem tudjuk meghúzni, mert ahhoz tudni kellene, hogy melyik naptól számít
öregnek.
- Miért lehetséges ez? 3 feltevés:
1. A nyelvünk bizonytalan eszköz.
 2. A nyelvvel nincs gond. A világunk olyan, hogy nem lehet pontos határokat húzni.
Ilyen a makrovilág. Ezek valójában nem is léteznek, csak a részecskék léteznek, amik
halmaza alkotja a makrovilágot.
3. Episztemikus lehetőség – Sem a világunkat, sem a nyelvünket nem értjük, így nem
tudjuk ezeket összehozni.

2018.09.27. –nem volt óra

2018.10.04.
- A paradoxonok esetében be lehet bizonyítani, hogy a következtetés mégsem igaz, vagy az
egyik premissza hamisságát kell igazolni, ha meg akarjuk cáfolni.
- A hazug és szólitész paradoxonok számos ilyen cáfolást éltek túl.
- 3 alapelv:
- T-séma:
- Egy állítás akkor igaz, ha úgy van.
- Igaz az, hogy “a taná krétát tart a kezében” akkor, és csakis akkor, ha “a tanár
krétát tart a kezében”.
- Ha az általa jelzett tény fennáll, akkor igaz.
- Ellentmondás-mentesség törvénye:
- Egy állítás igaz vagy hamis, de nem lehet egyik sem, vagy mindkettő
- Kizárt harmadik törvénye:
- Minden állítás igaz vagy hamis, és harmadik lehetőség nincs. Két kategória van.
- Hazug paradoxon – pl. Jött egy ember Krétáról és azt állítja, hogy minden krétai hazudik.
-> Ő is krétai, tehát ő is hazudik
Ha hamis a (H) Hamis mondat, akkor igaz - hamis.(H)
Ha igaz a (H) Hamis mondat, akkor hamis - igaz.(H)
- A filozófia szerint velünk van a gond, nem értjük az alapfogalmainkat (pl. Igazság,
hamisság).
- Másik elmélet, hogy a racionális gondolkodás nem jó – megbízhatatlan a
gondolkodásunk, racionalitásunk.
- Russell szerint ez a mondat önmagáról szól, és nem közöl semmit. A mondat nem
értelmes, ha önmagáról szól (paradoxonok megoldásánál ezt lehet használni).
- pl. Ez a mondat igaz -> Ez már igaz
- A kizárt harmadik elvét ki lehet venni (igaz, hamis, neutrális) -> Megoldja a hazug
paradoxon problémáját.
- Olyan logika is van, ahol végtelen számú igazságérték van.
- A jövőre vonatkozó állítások értelmesek, de jelen pillanatban értékrésesek, sem igaz,
sem hamis. Pl. Holnap jégeső lesz. (Nem tudhatom, hogy igaz vagy sem jelen
pillanatban.)
- (H*) Ez a mondat vagy hamis, vagy neutrális.
Ha igaz, akkor nem igaz.
Ha hamis, akkor igaz.
Ha neutrális, akkor igaz, akkor hamis...
- A predikátumok halmazokként fogalmazhatóak meg. Lehetnek tulajdonságok és
viszonyok. Pl. Fehér (összes fehér tárgy halmaza).

- Vannak normál és öntartalmazó halmazok (pl. azon halamazok halmaza, amiről

beszéltünk).
- Az összes normál halmaz halmaza normál halmaz-e?
Ha igen, akkor nem.
Ha nem, akkor igen.
-> Russell paradoxon (önmagáról szól)
2018.10.11.
- A filozófia felosztható logikára, metafizikára, ismeretelméletre és etikára.
- Logika:
- Formális – Köze van a filozófiához, de nem tartalmi, hanem formai kérdésekkel
foglalkozik.
- Matematikai logikával jár.
- Metafizika:
- A legáltalánosabb dolgokkal foglalkozik (okság, szabadság, létezés, test-elme, idő, halál
stb.).
- Ontológia (a léttel foglalkozik) – ez is ide tartozik.
- Az idő problémája: Megfordítható-e? Mennyire függ össze a térbeli változással? Van-e
üres idő? Szent Ágoston szerint az emberi gondolkodás/lélek sajátossága, csak az elménk
észleli.
- Mi a kapcsolat a test és a lélek között?
- A mentális és fizikai állapotok hathatnak egymásra? Különbözőek ezek?
- A fizikaiak mérhetőek, a mentálisak nem (pl. Hány cm az éhség?).
- A test-elme probléma a metafizika legklasszikusabb problémája.
- A szabadság problémája – minden pillanatban döntések előtt állunk.
- Szokratész- a lélek halhatatlansága. Nem tudjuk, hogy mia ahalál. Azt sem tudjuk, hogy
rossz-e. Tehát irracionális félni tőle.
- Ismeretelmélet:
- Mennyire ismerhető meg a világ? Vannak-e megismerhetetlen részei? Mitől lesz az
információból tudás? Stb.
- A tudás igazolt, igaz vélekedés. Faktív (nem fiktív) – tényszerű. Lehet empírikusan és
tisztán racionálisan is tudást szerezni.
- A metafizikai ismerethez nem kell tapasztalat, tisztán racionális tudás, logikai
folyamatok révén jutunk el hozzá.
- Az esetek többségében a két tudás ugyanoda vezet.
- Az ismeretelmélethez tartozik az esztétika, a tudományfilozófia és a nyelvi filozófia.
 - Esztétika: - Érzéki megismerés, művészetek
- Milyen speciális élmények vannak ilyenkor?
- Látvány, tapasztalás
- Az észlelés hollisztikus, egészben van, és ki is pótoljuk az érzéki dolgokat.
- Ide tartozik a művészetfilozófia is, ami azzal foglalkozik, hogy mi számít
műalkotásnak. Nem redukálható arra a kérdés, hogy ami szép, mert ez nem
feltétele szükségszerűen.
- Tudományfilozófia: - Tudományismeretekkel foglalkozik. Ha valami annak számít,
vajon máshogy nézünk rá?
- Mi számit természettudományosnak? Mi az ami áltudományos?
- Demarkáció – elhatárolni más nem tudományos dolgoktól.
- Nyelvi filozófia: - A nyelvet beszélve képesek vagyunk információt átadni, átadni a
gondolatunkat.
- Mire való a nyelv? Mi a jelentés? A kimondott szó hogyan képes egy tárgyat
jelölni?

2018.10.18.
- Etika:
-Normatív ítéletek. Nem leíró, hanem előíró.
- Minden kultúra tartalmazza a maga normatí etikáját.
- Vannak univerzális tilalmak: emberölés, magántulajdon elvétele, inceszt.
- Etikai racionalizmus:
- Az ész kormányoz bennünket etikai döntéshelyzetekben.
- A következmények kiszámíthatóak, ha pozitív döntést hozunk, és ránk is
hatással lesznek.
- Emotizmus:
- Közvetlen érzelmeink irányítanak bennünket.
 - Együttérzünk másokkal, nagyjából átéljük azt amit a másik érez.
- Potyautas probléma
- Kötelességetika:
- Bizonyos dolgokat azért teszünk meg, mert így kell tennünk.
- Leghagyományosabb formái a valláserkölcsök (azt kell tenni, amit Isten
„előírt”)
- Szabadság kell ahhoz, hogy egy cselekedetünk etikailag megítélhető legyen.
- A gyakorlati elvek megmagyarázzák a cselekedeteket.
- A cselekedeteinket a Kategorikus Imperativusz hatja át – cselekedj úgy, hogy
cselekedeted más számára is követendő példa legyen – Immanuel Kant nevéhez fűződik.

2018.10.25.
- Alkalmazott filozófia és általános etikai problémák:
- Szakmai etikák: - Egy szakma etikája, amelyet az etikai kódex ír elő.
- Pl. Orvosi etikai kódex, média etika
- Konvencióra épül.
- Számos szakmához kötődő általános dolgok – nyitott dilemmák:
- Egy részük noha új téma, de mindig jelen volt az ember életében:
- Pl. Abortusz, eutanázia, drogok – tudatmódosító szerek,
liberalizáció, élet-halál témakör, halálbüntetés stb.
- Vannak teljesen új, az emberi történelem során példátlan témák:
- Pl. Környezetvédelem – környezetszennyezés, mesterséges
intelligencia (gyors fejlődés miatt).

- Élet-halál témakör:
- Számos szakmakört érintő téma.
- Minden állam alaptörvénye valamilyen szinten érinti a témát.
- Fontos kérdés, hogy minek van nagyobb értéke: önmagában az életnek, vagy annak,
hogy az életet egy bizonyos szint felett tartsuk – ezt a témát veti fel az eutanázia is.
 - Valóban nem fog javulni a helyzete?
- Transzcendenciális értékek (pl. Valláserkölcs, az élet érinthetetlen).
- Kölönböző értékek csapnak össze (Vajon elfogadnánk-e azt az életet? Érdemes-
e ilyen életet élni? Vs. Az életnek nincs értéke, az életminőségnek van értéke.).
- Halálbüntetés:
- Az állam kezébe kerül a sorsa az embernek.
- Ellene: Annak az államnak a kezébe adnám-e az életem?
- Mellette: Elemi igazsáágérzet, a közösség működésének érdekében történik.
- Drogok:
- Részben érinti a politikát, a tudományt, az egészségügyet, a gazdaságot is
- Mennyire addiktív a szer? Mit csinál? Mi lesz, ha tiltják?
- Különböző ártalomenyhítési stratégiák vannak.
- Számos morális kérdést is érint a téma – pl. Mennyi anyagi ráfordítást igényel
az, hogy megvédjük az érintetteket, a nem érintettek (anyagi) kárára?
- Fontos az is, hogy mi alapján nevezzük el, csoportosítjuk, hiszen teljesen más
hatásúak pl. A fű és az ópiátok – valójában a drog kifejezés egy mesterségesen
létrehozott kategória, fontos tisztázni mit értünk alatta.
- A bűnözés régóta épül a drogterjesztésre.
- Egy esetlegesen jó stratégia lehetne az, ha némelyiket legalizálnák (könnyű
drogok), némelyiket pedig teljesen elérhetetlenné tennék – a jelenséget a jelenség
szintjén kezelni. Pl. Kialakítani egy életformát, használják jutalomként, vagy
alkalmanként.

2018.11.01. –nem volt óra (szünet)

2018.11.08.
- Mesterséges inteligencia:
- Nem egy kész mesterséges intelligenciára kell gondolni, hanem egy tanuló programra.
- Racionalizálja a szituációt, optimalizálja a cél elérési útját.
- Searle - Kínai szoba elmélet:
- Egy szoba, ami olyan, mintha intelligens lenne, de nem képes valódi megértésre.
- Benne kínai nyelvű feliratok vannak, amikhez különböző utasítások (mint egy
szótár), hogy tárgyakat pakoljunk ide-oda. Ennek következtében a szobán kívül
felirat jelenik meg a mi hatásunkra, de mi valójában nem is értjük, hogy mit
csináltunk.
- Kritika: Miért kell az öntudat? Miért kell a teljes rendszernek intelligenciát
mutatnia?
- Penrose – Gödel tétel:
- Különböző számítási állításokat mondatoknak feleltetett meg.
- Levezette azt a mondatot is, hogy „Ez az állítás nem bizonyítható ebben a
rendszaerben”.
- Van olyan matematikat állítás, amelyre nincs bizonyíték.
- Az emberi intelligencia a belátás többletképességével rendelkezik. Egy gép nem
látja be, ha egy feladat nem oldható meg algoritmikusan (pl. az előző mondat).
- Kritika: Ez akkor volna meggyőző, ha tudnánk mi az intelligencia.
- Dennett – Keretezési probléma:
- A mesterséges intelligenciának meg kell adni egy keretet. Nem lehet általában
intelligenciát létrehozni a mai logikai rendszerekre épülő számítógépekkel.
- Varjakat megfigyelt, ha megoldódott valamilyen probléma általában váratlan
dolog történt.
- Az ember a számára lehetetlen dolgokat nem tudja programnyelvre lefordítani.
2018.11.15.
- A mesterséges intelligencia (MI) etikai kérdései:
- A munka:
- A 2020-as évek végére jósolnak egy áttörést. A ma emberek által végzett
munkák egy jelentős részét gépek és MI fogja végezni.
- Mit fogunk csinálni a nagy tétlenséggel? Mindenfajta munkát nem vennének át,
illetve ha bizonyos munkák megszűnnek, lesznek teljesen új munkakörök
helyettük.
- Bizonyos dolgokat szinte biztosan átvennének: pl. Betegelosztási rendszerek,
banki hitelbírálatok (Sokmindenre kell majd itt fegyelni, többek között ne legyen
rasszizmu. Mást viszont figyelembe kell venni, ilyen a lakóhely. Viszont van ahol
ez összefügg).
- A jogi bíráskodást is akár átveheti a MI (Akár a korábbi döntéseket is
figyelembe veheti. Nincs elfogultság, mert egy személytelen gép dönt.
Tulajdonképpen az esküdtszék is hasonló, mint egy MI. A tisztán racionális része
peépíthatő, DE mit fogunk szólni ehhez mi? Van egy tartózkodás affelé, hogy egy
gép ítélkezzen felettünk. Emellett a kultúránkban a bíráskodásnak van egyfajta
színházi jellege. Szókratész a saját perén is úgy gondolta, hogy ettől meg kell
szabadulni).
- Troli dilemma:
- Az önvezető autókkal kapcsolatos erkölcsi dilemmákról szól. Mit tekinthetünk
fontosnak. A morális preferencia bizonytalanságát vizsgálja.
- Ha megjelennek a sofőr nélküli autók, akkor is lesznek balesetek. Világszerte
töltettek ki a fejlesztők online kérdőíveket, hogy megtudják milyen
tulajdonságokat preferálnak az emberek döntéshelyzetben. Ez egy filozófiai
kérdés, nincs feltétlenül jó megoldása, inkább példázza azt, hogy az élet milyen
bonyolult.
- Különböző országokban mást preferáltak az emberek. Pl. A déli országokban
(Magyarország is ide tartozik) prefernciát mutatnak a gyerekek és a nők felé, az
emberi életet az állati élet elé helyezik, preferálják még a vékony testalkatot,
egészséges embereket, a szabálykövetés nem veszik figyelembe, illetve a
büntetlen előéletűeket a bűnözőkkel szemben preferálják. A nyugat országokban
van testalkati, egészségállapoti, szabálykövetésipreferencia, illetve a gyerekek
életét is preferálják, de nemi preferencia egyáltalán nincs, emellett az, hogy illető
büntetett előéletű-e szintén nem számított, és az állatokkal szemben sem
preferálták az emberi életet. A keleti országokban nincs kor szerinti vagy
testalkati preferncia, ellemben nemi van. Ők a férfi életet előnyben részesítik.
-Gépekkel való bánás:
- Nekik velünk és nekünk velük szemben milyen jogaink vannak?
- Új önálló szubjektum ( saját döntési mechanizmusa alapján cselekszik, van
magára rálátása)
- Használhatjuk-e őket rabszolgaként? Kikapcsolhatjuk-e ha meghibásodnak?
Jogunkban áll-e megváltoztatni, javítani rajtuk?
- A kreativitást nincs jogunk korlátozni, de ebben az esetben sem? (pl. Az
öntudatra ébredt gép valamilyen kreatív dologba kezd, jogom van-e ahhoz, hogy
kijavítsam és megváltoztassam?).
- Az állatoknak sokáig nem volt joguk, kb. a 20. századig. Pl. Sampongyártásnál
sok nyulat kínoztak meg stb.
- Vallási okok – Isten a saját képmására teremtett bennünket.
- Mi alapján adunk személyiségi jogokat valaminek, és mi alapján vesszük el azt?
- Abortusz – A magzat biztosan kevesebbet érez, mint egy felnőtt kifejlett emlős?
Nincs úgy beidegezve.
- Lehet, hogy a MI örömöt és szenvedést is érez. Megjelenhet a gépölés fogalma.
- Bíróság előtti elbírálás, lehet-e ugyanolyan? Pl. Egy állatot, vagy egy gyereket,
vagy egy szellemi sérültet sem ugyanúgy bírálunk el.
- Van-e morális értéke a valóságnak? Ezt a problémát a virtuális tér létrejötte
hozza fel. Azért nem merült fel eddig ez a probléma, mert csak valóság volt.
2018.11.22.
- Halálfélelem – Van-e értelme félnünk a haláltól?
- Szokratész – Episztemikus érv:
Premissza1: Csak attól ésszerű félni, amiről tudjuk, hogy rossz.
P2: A halálról nem tudunk semmit..
P3: Ha valamiről nem tudunk semmit, nem tudjuk, hogy rossz.
Konklúzió1: A halálról nem tudjuk, hogy rossz.
K2: A haláltól nem érdemes félni.
- Epikurosz – Metafizikai érv:
P1: Ha valamitől ésszerű félni, az kárt okoz nekünk.
P2: Ha valami kárt okoz nekünk, az vonatkozik ránk.
P3: A halál nem vonatkozik ránk. (Azért nem, mert élünk. A halál az élőt
nem érint, mert ő még él, a halottat sem, mert neki meg már nincs
tapasztalása.)
K: A haláltól nem ésszerű félni.
- Lukréciusz – Szimmetrikus érv:
P1: Ha ésszerű félni a nemléttől, a nemlétezés rossz dolog.
P2: A halál utáni és a születés előtti idő szimmetrikus. (Egyikben sem
voltunk/leszünk jelen.)
P3: Ha a halál utáni idő rossz, akkor a születés előtti idő is rossz.
P4: A születés előtti idő nem rossz.
K1: A halál nem rossz.
K2: A haláltól nem érdemes félni.
- Ezek logikus érvek, mégsem fogadjuk el őket, nem tartjuk meggyőzőnek.
- A meggyőződéseinket mennyire erősen tudják befolyásolni a születési attitűdünk? Van
aki szerint befolyásolhatja, de van aki szerint, ha meggyőző is az érvelés, akkor sem tudja
felülírni a születési előrehuzalozottságunkat.
2018.11.29. –utolsó óra
- Cáfolatok halálfélelem ésszróerűtlenségéval kapcsolatos érvekre:
- Ma az új cáfolatok reneszánszukat élik. Főként az angolszász országokban.
- Szokratész – Episztemikus érv cáfolata:
- A halálról nem tudunk semmit. -> Ez nem teljesen igaz, számos tudásunk van
már róla.
- Ha nem vagyunk itt, nincsenek szubjektív élményeink. -> Ez rossz számunkra.
- Epikurosz – Metafizikai érv cáfolata:
- A halál nem érint bennünket, nincs benne pozitív vagy negatív tapasztalatunk.
-> Nem a haláltól/nem léttől félünk, hanem a haldoklástól.
-> Viszont Nagel szerint nem ez a fontos, hanem az, hogy a halál megfoszt a jó
dolgoktól is, a nyitott lehetőségektől. A halál ezeknek az elvesztését is jelenti.
Emellett az életben vannak olyan történések, amik önmagukban is negatívak,
mégha nincs is tapasztalatunk róla. Ilyen pl. ha a barátunk a hátunk mögött
kibeszél vagy a megcsalás/ megcsaltnak lenni. Még ha nem is tudjuk meg, akkor
is negatív dolgok. Ha kiderül, azért okoz szenvedést, mert önmagában véve rossz
dolog. A halál is önmagában rossz, ezért félünk tőle. (Ez az Episztemikus érv
cáfolataként is felhasználható)
-> Szellemi fogytékosnak lenni, vagy azzá válni (pl. baleset miatti agykárosodás
stb.) senki sem szeretne (Maximum reverzibilisen pl. tudatmódosító szerek
révén). Lehet, hogy ő boldog abban az állapotban, amiben van, mégsem
szeretnénk így élni -> Tehát nem csak a szenvedés számít. Nem lehet érv a halál
mellett.
- Lukréciusz – Szimmetrikus érv cáfolata:
-> Az összes nélkülünk eltelt idő a nyitott lehetőségektől foszt meg minket ->
Ha igaz Nagel állítása, akkor a szimmetrikus érv igaz, mert így értelmezve a
születésünk előtti idő szimmetrikus a halálunk utáni idővel.
-> John Martin Fischer szerin aszimmetrikus.
- Gondolatkisérlet: Egy kórházban vagyunk egy nagyon fájdalmas műtét
előtt, nincs érzéstelenítő, altatás semmi, csak egy olyan szer, aminek
hatására másnap nem emlékezünk semmire. Ketten vagyunk a
kórteremben, és mindketten ugyanarra a műtétre várunk. A műtét előtt
elalszom, majd felébredek. Nem fogom tudni felébredéskor, hogy túl
vagyok-e már a műtéten és a szer miatt mindent elfelejtettem, vagy csak
most jön. Bejön a nővér, és azt mondja, hogy egyikünket már
megműtötték, de nem tudja melyikünket, kimegy megnézni. Ekkor azt
akarjuk, hogy mi legyünk azok, akik túl vannak a szenvedésen, hiába
 fogjuk elfelejteni utána. A felébredés pontosan ugyanolyan, de a jövő- és
múltbeli fájdalom iránti attitűdünk nem ugyanaz. Túl akarunk lenni
rajta, nem szimmetrikus a két idő.
- Igaz, hogy tartunk a jövőbeli tapasztalatoktól, DE a halálban nincs
fájdalom.
- A szimmetriáról jó az elgondolás, csak meg kell fordítani. Most nem
egy fájdalmas műtét vár ránk, hanem egy 2 órán át tartó eufórikus
állapot. Minden más ugyanaz. Most azt fogjuk remélni, hogy a másik az,
aki már túl van rajta. -> A már megélt örömök kevésbé számítanak,
mint amelyek még előttünk vannak.
- Az élet nyitott élményeihez hozzátartozik, hogy örömöket élünk át,
racionálisan indokolt, hogy az előttünk lévő dolgok a fontosabbak.
- A születésünk előtti idő nem foszt meg bennünket semmilyen jövőbeli
örömtől. -> Emiatt nincs igaza Lukréciusznak.
- A jövőbeli lehetőségektől/örömöktől való megfosztás nem jó dolog -> A
halál ettől megfoszt -> A halál nem jó dolog.

2018.12.06. – Elővizsga volt