58.Norma – szabály – elv (158-161. o.) Mi a „norma” szó eredeti jelentése?

Mi a különbség a „leíró”
és az „előíró” értelemben vett szabály között? Mit jelent a szabály mint „függvény”? Mi a különbség a
„normasértő”, „szabályvétő” és „szabálysértő” aktusok között? Mik az „elvek”? Mi a szabályok és az
elvek közötti különbség Dworkin szerint? Részei a jognak az elvek?

Mi a "norma" szó eredeti jelentése?

-Latin eredetű szó
-eredeti jelentése a derékszögű mérce.
-Ezért a normális a derékszögűt jelentette.

Szabály szó jelentése?

I.Leíró értelemben vett szabály – Ugye "szabályosság, szabályos ismétlődés.
Ez csak leírja a történéseket és nem előírja. Pl Szabály szerint délután 4kor kezdődik a csúcsforgalom.

II.Előíró értelemben vett szabály – Ez egy előírás, ez egy követendő rend.

Pl Nálunk az a szabály, hogy mindenki elpakol maga után.

A norma és a szabály is vonatkozhat általánosságban, vagy egy individuális esetre.

Individuális norma a bírói ítélet.
Individuális szabály, pl fogad két barát.

Mit jelent a szabály mint "függvény"?

Ugye most az a feladat, hogy a normát a szabálytól és vica versa megkülönböztessük.
A szabályt függvényként is definiálhatjuk.

Hiszen a szabály nem csinál mást, mint egy bemenetet befogad, és kimenetté alakítja át.
Tehát bemenetből generál kimenetet.
Pl:
olvas – olvasnának
ír – írnának
asztal – asztalnának

A példák közül mindegyik szabálykövető.

A szabállyal szemben szelektál a norma.

Mi a különbség a "normasértő", "szabályvétő" és a "szabálysértő" aktusok között?

Ugye az asztalnának a szabálynak megfelelő, viszont akadémiai normát sért.
A asztalnának ugyak szabálynak megfelelő, de nem abba a szabályba tartozik, szabályvétő, rossz
helyre került gyakorlatilag.
A szabálysértő, amikor rossz az output, pl olvasta

Mi a norma?
Ugye a szabálynál átfogóbb fogalommal van dolgunk.
Egy norma a kötelezett magatartását vezérli. A normához kell illeszkednie az illető magatartásának.
A norma gyakran törvény képét ölti fel.
Főfogalomként fogjuk fel a normát, melyhez képest a szabály osztályfogalom.

Másik felfogás…
Másik felfogás szerint a normák
I.A szabályok osztályába tartoznak, vagy
II.Az elvek osztályába tartoznak.

1
Mi ez a "elv"?
Ez nem más mint értékek megfogalmazása. Ezek érvényre juttatását elsődleges kötelezettséggé
nyilvánítják.

Ugye a szabályok "határt húznak". Határt húznak a tilos és megengedett között, jogszerű és
jogszerűtlen között.
Az elvek nem húznak ilyeneket. Ezek csak olyan kívánatos helyzeteket fogalmaznak meg, ami felé
törekedni kell.

Ugye ilyen pl egyenlőség elve. Kérdéseket vet fel amikor az Alaptv-ben rögzítenek elveket.

A szabályok és az elvek közötti különbség Dworkin szerint:

1.
A szabályok "mindent vagy semmit" természetűek, azaz vagy vonatkoznak az esetre vagy nem, ha
nem akkor figyelmen kívül kell őket hagyni teljes mértékben.
Az elveknek viszont "súlyuk" van. Ellentétes elvek hatnak egymásra.

2.
A szabályok köre elvileg pontosan meghatározható.
Elvek köre nem határozható meg csak nagyjából.

3.Jogi eljárásban betöltött szerepük más

A szabályok döntés alapjául szolgálnak.
Az elvek csak érvként jelennek meg két lehetséges döntés között a mérleg nyelvét billenti el. Vagy
enyhíti a büntetést stb.

Részei a jognak az elvek?

Igen. Az elveket úgy is nézhetjük, hogy az a funkciójuk, hogy racionáljanak szabályokat. Egy egy
szabály miértjét magyarázzák és indokolják a döntéseket.

60.Az értelmezés a jogban (167-170. o.) Mi az „értelmező propozíció”? Mikor van szükség
„értelmezésre”? Mi a hermeneutika, az interpretáció és az exegézis kapcsolata? Milyen különböző
értelemben használható az „értelmezés” kifejezés? A jogi értelmezés ezek közül melyikhez kötődik?
Mi a különbség a „derivatív” és a „klarifikatív” értelmezés között? Mit jelent az, hogy „Interpretatio
cessat in claris”?

Értelmezés a jogban
-Értelmezésre csak egyetlen esetben nem kerül sor, pl ha aki mást megöl, emberölés bűntettével
büntetendő, azt úgy értelmezzük, hogy aki mást megöl, emberölés bűntettével büntetendő.
-Ha a normaszöveget más szavakkal akarjuk körülírni, megmagyarázni az már rögtön értelmezés lesz!

Az értelmezés mindig magában hordozza az alkotás, kreativitás mozzanatát.

2
Mikor van szükség "értelmezésre"?
-Ugye azt gondolhatnánk, hogy a szöveg – értelmezés – megértés láncolata érvényesül minden
esetben. Valamint azt, hogy ez a láncolat töretlen és egyenes ágú.
Hallunk egy szöveget, értelmezzük annak szavait és összefüggéseit, ezt mindaddig tesszük
amíg meg nem történik a megértés.
-Gadamer ezzel az egészen ellentétesen vélekedik. Szerinte pl ha beszélgetünk valakivel akkor szinte
természetes módon jön a megértés. Nemkell a szöveget, szöveg részletet értelmezgetni.
-Gadamer szerint csak akkor kell hasznosítani ezt az értelmezési láncot amikor valami a szövegben
zavarttá válik. Vagyis csak akkor kell, ha a megértés nem sikerült elsőre. Ilyenkor kell tényégesen a
szöveg részeit megvizsgálni, a használt szavak jelentéseit elemezni.
-Gadamer gondolatával egyet érthetünk amikor arra gondolunk pl, hogy olvasunk egy szöveget. Ha
nem értünk meg elsőre egy mondatot akkor ahhoz visszamegyünk és elkezdjük elemezni.

Interpretáció
Másnéven értelmezés.
Ugye bármilyen írásbeli szövegre gondolunk akkor van egy "hír". Ez az amit átakar adni az író az
olvasónak. Ugye a "hír" az nem az amit leírt az író, hanem az amit mondott volna ha az olvasója lenne
a beszélgetőpartnere.

Mi az interpretáció és a hermeneutika kapcsolata?

Az interpretáció és a hermeneutika is kezdetben az égi jelekből való olvasást, a jóslást jelentette. Ide
tartoztak a madárjósok, álomfejtők is.
Ugye jelek megfejtésével foglalkoztak, később már nem a csillagok állását próbálták megfejteni,
hanem a szövegek jeleit. Vagyis gyakorlatilag értelmezés.

Mi az interpretáció és a exegézis kapcsolata?

Ugye az exegézis a Szentírás szövegét fejti meg. Az interpretáció pedig a jogi szöveget fejti meg.

Milyen különböző értelemben használható az "értelmezés" kifejezés?

Ugye az "értelmezés" szó mai használata nem egyszerű.
 Legtágabb értelemben: Értelmezés = Minden jelenségek mögött meghúzódó értelem
felfejtésére irányuló törekvés
Ebben az esetben az előfeltevésünk az, hogy a jelenségek nem véletlenül rendeződtek el úgy
ahogy, hanem egy mögöttes értelem(isten stb) rendezte el azokat.

 Szűkebb értelemben: Értelmezés = nyelvi szögeket jelentésének rekonstruálása.

Ugye itt az a előfeltevésünk, hogy a nyelvi jelek (szavak) nem véletlenül kerültek egymás
mellé, hanem a szöveg alkotója szerint.

 Legszűkebb értelemben: Értelmezés = Akkor használjuk, ha kételyek támadnak a szöveg

megértésével kapcsolatban.

A jogi értelmezés ezek közül melyikhez kötődik?

Jogi értelmezésben az utolsó kettővel találkozunk.

Mi a különbség a "derivatív" és a "klaritatív" értelmezés között?

Ugye mind a kettő egy felfogás az értelmezésre.

Derivatív felfogás = Az a felvetés, hogy a szöveg értelme a nyelvhasználat szabályainak alkalmazásával

levezethető.

3
Klaritatív felfogás = A szöveg értelme a nyelvileg helyes értelmezések közül való választás
eredményeként állt elő. Tehát több nyelvileg helyes értelmezést kapunk, ezek közül választani kell.

Mit jelent az, hogy "Interpretatio cessat in claris"?

Az értelmezésnek csak ott van helye, ahol a szöveg nem egyértelmű.

61.Irodalmi és jogi értelmezés (170-173. o.) Mi a közös az irodalmi és a jogi értelmezésben? Az

értelmezés milyen típusait különbözteti meg Dworkin? Mi az elméleti és a gyakorlati mozzanat az
értelmezésben? Mi a „verba–sententia” különbsége? Melyek a jogi értelmezés előfeltevései? Miért
elkerülhetetlen a jogi szövegek értelmezése?

Mi a közös az irodalmi és a jogi értelmezésben?

Ugye napjainkban az irodalmi értelmezést szoktuk egybevetni a jogi értelmezéssel.

Egybevetés alapja:
 Mind a két esetben írott szövegről van szó.
 És ez a szöveg mind a két esetben autoritatív. Ezt abban az értelemben mondjuk, hogy mind
a két szöveg befejezett és érinthetetlen. És a szöveg mind a két esetben nyitott a lehetséges
olvasatok előtt.

Különbség:
 Mind a kettőnél van szerző ugyan, de az irodalmi művek szerzője korántsem olyan
autoritásként áll, mint a jogi szövegnél a jogalkotó.

Az értelmezés milyen típusait különbözteti meg Dworkin?

Három típusát különbözteti meg az értelmezésnek:

1.Artisztikus/Konstruktív
-Tudatosan, és célzatosan műveljük. Ide tartozik a jogi szöveg és az irodalmi szöveg értelmezése.
-Itt ugye az önmagában megálló szöveghez tudunk csak visszatérni, abból kell kibogozni a
mondanivaló értelmét.

2.Társalgási/Kreatív
-Ez a közvetlen emberi kommunikációban képződik. A mindennapi életben.
-Itt nincs is

3.Tudományos
-Tudományos életben. Itt inkább a megismerésről van szó, és nem a értelmezésről.
-Itt a természet mögül, hiányzik az "értelem". Tehát ugye itt nincs "hír" amit közölni szeretne velünk a
természet. A természet megnyilvánulásait kell megfigyelnünk, és ebből reméljük, hogy valami
értelmet levonhatunk.

Dworkin
A jogi szövegek értelmezését az irodalmi művek értelmezéséhez hasonlítja, ezáltal megfogalmaz két
előfeltevést:

Irodalmi műnél:
1.Irodalmi mű identitása (Tehát az irodalmi mű legyen koherens, legyen összefüggő)
2."jó művészet"

4
Jogi szövegnél: (Jogi értelmezés előfeltevései)
1.Jog identitása (Tehát legyen koherens, legyen egységes jogrendszer)
2."Jó döntés"

Verba és sententia különbsége: a törvény szövegéből (betűjéből) ki kell bontani a törvény értelmét
(szellemét), s e kettő egymás ellentéte is lehet

Miért elkerülhetetlen a jogi szövegek értelmezése?

 a jogszabályi szövegek nyitottsága a nyelvi jelentések nyitottságából következik → lehetnek
többértelműek; az alkalmazott fogalmak lehetnek homályosak

62. Mi a „funkcionális értelmezés”? Mi a „szubjektív” és „objektív” értelmezés? Mi a „duplex

interpretatio”? Mit jelent a „teleológiai értelmezés” ma? Mire támaszkodhat az értelmező
propozíciók igazolása? Mi lehet az értelmezés szerepe a norma konkretizálásában?

Értelmezés eszközei:

1.Nyelvi értelmezés
-A nyelv szabályainak segítségével közelíti meg a szöveg jelentését.
-Ennek segítségével az alábbiakra lehet osztani a szöveget:
I.Pozitív szemantikai mag (Biztos jelentés)
II.Negatív szemantikai mag (biztosan nem rendelhető ez a jelentés ehhez a részhez)
III.Szemantikai félárnyék (ami még bizonytalan, hogy melyikbe tartozik)

2.Rendszertani értelmezés
Ugye a rendszert figyelembevéve von le következtetéseket. Pl van egy jogforrási hierarchia, akkor a
fentebb lévő jogforrással ellentétes értelmezéseket kizárja.

3.Funkcionális értelmezés
Azt vizsgálja, hogy az adott norma milyen célt hivatott szolgálni, mi a funkciója a normának.

Mi a "szubjektív" és "objektív" értelmezés?

Szubjektív – A jogalkotó feltehető szánkából indulunk ki.
Objektív – Jogszabály szövegéből indulunk ki.

Mi a "duplex interpretatio"?
Ez a szubjektív értelmezés és az objektív értelmezés szembeállításának a következménye. Ugye ez
olyan mintha a történész és a dogmatikus vitatkozna egy korabeli norma jelentésén. Lehet hogy
ellentétes véleményen vannak.

Értelmezés szerepe a norma konkretizálásában

Többféle szerepe lehet:
1.Interpretatio secundum legem: A norma tartalmát világítja meg. Ezt a szöveget nem fejleszti
tovább, nem változtatja meg, annak voltaképpeni tartalmát keresi.

2.Interpretatia praeter legem: Ez már a kreatív értelmezés. Mivel választ a normaszöveg homályos
jelentései közül egyet. Ezt úgy teszi meg, hogy nem fordul szembe a szöveggel.

3.Interpretatio contra legem: Ez az értelmeztések közül a legradikálisabb. A normát vagy

kiterjesztően értelmezi, vagy megszorítóan.

5
63. Az analógia (181-188. o.) Mi az „analógia” szó eredete? Melyek voltak a típusai? Mikor került
be az analógia a jogba? Mikor vált le az analógia a hasonlóságon alapuló argumentumról? Hogyan
különböztethető meg az analógia az argumentum a contrariotól? Melyek a jogi analógia alaptípusai?
Melyik analógiában jutnak szerephez az elvek? Mi a különbség a kiterjesztő értelmezés és az analógia
között? Mi okozta az analógiás módszer alkalmazásának hanyatlását? Miért vannak nehézségei a
klasszikus logikának az analógia kezelésével? Mi a kapcsolat az analógia és a jogelv között? Mi a
kapcsolat az analógia és a precedens között?

Analógia
-Az analógia görög eredetű szó, amely az analogos kifejezésből ered. Az analogos = a logos szerint
való.
-Az analógia nem más mint két dolog viszonyának a szintézise (egységbe foglalása), ami a görög
matematikában a közép fogalma köré szerveződött.

-Az analógiának 3 fajtáját különböztetjük meg:

1.Aritmetikai analógia
-A mennyiségek úgy állnak viszonyban egymással, hogy a különbségük azonos
-Tehát (a-b = b-c) pl. (8-6 = 6-4)

2.Geometriai analógia
-A mennyiségek hányadosának azonossága alapozza meg a viszonyt
-Tehát (a:b = b:c) pl. (18:6 = 6:2)

3.Harmonikus analógia
-Ez nem más, mint az előző kettő kombinációja
-Tehát egy mennyiség ugyanannyiad résszel kisebb, mint amennyivel egy másik
nagyobb egy harmadiknál.
-Tehát (a-a/n = b = c+c/n) pl (12-12/2 = 6 = 4+ 4/2)

El kell határolnunk az analógiát az argumentum a contario-tól

-Először is mi ez a "argumentum a contrario"?Ez nem más mint az ellenkezőből való következtetés. Pl
Jogszabály nem zárja ki a fellebbezés lehetőségét. Ebből az következik, hogy bírósági határozat ellen
van helye fellebbezésnek.
-Az analógiánál és az argumentum a contrario-nál is azonos az alaphelyzet. Van egy elbírálásra váró
eset de nincs arra vonatkozó norma.
-Ugye döntenünk kell.
-A legközelebbi hasonló normát alkalmazzuk. (analógia)
-Vagy mivel nem vonatkozik rá a norma ezért arra nem alkalmazzuk. (Argumentum a contario)

A jogi analógia 2 típusa

1.Analogia legis – Törvényi analógia. Ugyan nincs az esetünkre vonatkozó norma. De van
hasonló eset, tehát van olyan eset aminek a lényegi elemei megegyeznek a mienkkel. amire
alkalmaztak normát. Ezt kell megvizsgálnunk. És ezt a normát kell alkalmaznunk.

2.Analogia iuris – Joganalógia. Még a miénkhez hasonló eset sem áll rendelkezésünkre.
Itt a magasabb hierarchiában lévő elvek segítenek majd nekünk a norma kiválasztásában.

6
 64. A jogalkalmazás modelljei (189-192. o.) Mi a jogalkalmazás lényege? Mi a „voluntas” és
„ratio” különbsége? Milyen a jogi racionalitás jellege? Milyen kiindulópontjai lehetnek a
jogalkalmazói döntésnek? Mi a jogalkalmazás deduktív és induktív modelljének lényege? Melyek a
jogalkalmazás modelljei Fikentscher szerint?

Mi a "voluntas" és a "ratio" különbsége?

1.Jogalkotói voluntas:
-Kiválaszt célokat a jogalkotó
-És ezek megvalósításához alkalmas jogi eszközöket rendel melléjük a jogalkotó

2.Jogalkalmazói ratio:
Ez az ésszerűségre mint racionalitásra korlátozódik.
-A cél kiválasztásától el van zárva a jogalkalmazó.
-A cél megvalósításához alkalmas eszközök kialakítása, és annak működtetése tartozik rá.

A jogalkalmazás deduktív és induktív modellje:

 Deduktív modell: Törvény szövegtől jutunk el az esetig.
 Induktív modell: A kontréttól (tehát az esettől) elkell jutni az általánosig. (ugye a szabályig)
Na most az általánosig vezető út lehet pl korábbi döntések összehasonlítása az esetünkkel.

Jogalkalmazás modelljei:
I.szubszumpció tan
Adott eset jogilag releváns tényeit próbálja a tv-i tényállásnak megfeleltetni. Ezáltal
megtalálni a jogszabályt, és a jogszabályban előírt követelményt.
II.Kiegyenlítés tan
Az eset és norma szintjének kiegyenlítése. Az eset és a norma között az értelmezés
teremt kapcsolatot.
III.Döntés-norma-nélkül-tan
Itt a hangsúly a bíró meggyőződésén van.

68.A jogi argumentumok (200-202. o.) Mitől „jogi” egy érvelés? Mire irányul a jogi argumentáció? Mi
a különbség az argumentáció és a demonstráció között? Mi a jogi argumentumok racionalitásának
biztosítéka? Mi a „topika”? Melyek a jogi argumentumok csoportjai

A jogi argumentumok

jogi argumentum vagy jogi értelmezés?

A kettőt elkell határolni egymástól.
Az értelmezés:
-Van egy eset, és van egy alkalmazandó norma.
-Nem folyik arról vita, hogy melyik az alkalmazandó norma.
-Csupán azt akarjuk tisztázni az értelmezés során, hogy mi a norma jelentése a konkrét
esetben.

Arumentáció:
-Van egy eset.
-Pont arról folyik a vita, hogy melyik normát kell alkalmazni, vagy hogy hogyan lehet
megállapítani, mi a módszer amivel megtudjuk állapítani melyik esethez melyik norma
tartozik.

7
Ugye a jogi argumentum alapja a logika. Elképzelhető, hogy érvényes normából, a logika
használatával egy másik normát vezetünk le. Ez a norma azonban lehet hogy logikailag érvényes,
azonban jogilag nem lesz érvényes.
Na de miért nem? Azért mert a jogi nyelv az természetes nyelv, ezzel szemben a logika mesterséges
nyelv.(szimbólumok,stb-k).
Éppen ezért megerősítésre, támasztékokra van szükség:
Ez lesz:

1.Általánosság
Vagyis kell, hogy az alkalmazott szabály, elv, érték legyen hasonlóképpen alkalmazható a hasonló
esetekben is.

2.Igazoltság
-Tehát legyen olyan premissza/propozíció ami alátámassza a következtetésünket.
-(Jó indok legyen erre..)

A jogi argumentumoknak 3 csoportja van:

1.Autoritatív érvtípusok
2.Kvázi logikai érvtípusok
3.szubsztantív érvtípusok

1.Autoritatív jogi argumentumok

-Ez a tekintélyen alapul.
-A normák mögött autoritás áll.
-a jogi normák ugye hatalmi alapon állnak.

-két alcsoportja van:

I.Argumentum per autoritatem
-A jog maga az autoritás
-a tv-vel szemben nem lehet érvelni

II.Argumentum ab autoritate
-Itt a személy, vagy testület az akinek autoritása van.

2.Kvázi logikai érvtípusok

-Itt a normákból vmilyen eljárással levezetett elvekről van szó.
-Az ide tartozó érvek akkor válnak szükségessé, ha nem áll rendelkezésünkre közvetlenül
hivatkozható norma.

-Alcsoportjai:
I.Argumentum a similinus ad similia
-A hasonlóból a hasonlóra való következtetésről van itt szó.
-A már meghozott hasonló döntéseket használja érvként az alkalmazandó szabály
meghatározásához.
-Ennek eredménye lehet az, hogy már meglévő szabály alkalmazását próbálja a konkrét
esetre igazolni, vagy a meglévő szabály nem alkalmazhatását próbálja igazolni.

8
II.Argumentum per anologiam
-Ez a hasonlóságon alapuló
-hiányzik az esetre alkalmazandó norma
-Itt nem azt csináljuk, hogy egyszerűen olyan norma alá vonjuk ami a hasonló eseteket
szabályozza. Hanem egy olyan általános propozíciót alkotunk amelybe már az elbírálásra váró
esetünk is beletartozik majd.

III.Argumentum a fortiori
-Analógia továbbfejlesztése
-ugye van a norma. Ennek bizonyos feltételei fennállása esetén beáll a következmény (tehát
vonatkozik az esetre ha bizonyos feltételek fennállnak) Ha minél több feltételt megtudunk
állapítani, annál inkább megállapítható, hogy az adott norma a megfelelő választás.
-Pl "tilos kutyát bevinni!" Akkor oda méginkább tilos elefántot bevinni.
-Ennek két változata van:
a) Többről a kevesebbre történő következtetés
-Ha a norma egy osztályra igaz, akkor igaz az osztályba tartozó speciális esetekre is.
-Pl Ha "több oldal megendegett", akkor a kevesebb oldal is megengedett.

b)Kevesebbről a többre történő következtetés

-Ha vmely osztályba tartozóról sikerül megállapítani, hogy vonatkozik rá a norma,
akkor az osztályra is igaz lesz. !Kivétel ha ezt kizárják!
-Pl kell ebadó a 5kg-nál kisebb súlyú kutyákra is, akkor a nagyobb súlyú ebekre is
vonatkozik ez a szabály.

IV.Argumentum a contrario
-Ez az ellentétből való következtetés.
-Tehát ha az adott eset nem eldönthető, de az eset reciproka igen, akkor ezáltal válasz adható
majd az eredeti esetünkre is.

V.Argumentum ad absurdum
-Ez a IV. továbbfejlesztéseként is jellemezhető.
-Itt is ellentétből következtetünk.
-Arra való, hogy egy következtetés esetében bemutassuk, hogy ebből elfogadhatatlan
következtetés származik.