6.A „helyesség” mozzanata a dogmákban (20-22. o.

) Mi a dogmatikusok és a szkeptikusok tudással

és tévedéssel kapcsolatos álláspontja közötti különbség? Mi az „érvényesség” és a „helyesség” közötti
különbség? Mi a döntési elem a dogmatikában?

A "helyesség" mozzanata a dogmatikában

Tudás és döntés kapcsolata.
Ha tudom az igazságok akkor nemkell gondolkoznom hogyan döntök majd. Nincs választási
lehetőség. Pl tudom hogy esni fog az eső. Vagyis vinnem kell esernyőt.
Ha viszont nem tudok valamit bizonyossággal akkor kell dönteni. Több lehetséges cselekmény közül
kikell választanom. A helyes döntést fogom meghozni.

Helyesség kérdése a cselekvés szabadságával van összefüggésben.

Ha nem lenne szabadságunk eldönteni, hogyan cselekedjünk akkor nem vizsgálnánk a helyesség
kérdését sem.
Ugye helyesen szeretnénk cselekedni. Ehhez a gyakorlati filozófia segít minket. Elkell dönteni hogy pl
"megmondjam-e az igazat?" 'Eladjam-e a részvényeimet?"

A válaszhoz valahogyan elkell jutni. Ezt következtések alapján tesszük. A "helyesnek" vélt cselekvést
fogjuk majd véghez vinni.
!Döntésre csak akkor van szükségünk, ha több alternatív lehetőség áll előttünk és egyik sem tűnik
kizárólagos megoldásnak! Ha döntésre van szükségünk akkor a "helyesség" vizsgálata is kelleni fog.

Ha csak egy cselekvés tűnik kizárólagos megoldásnak (pl esik az eső, és nem akarok elázni akkor
viszek esernyőt.) Akkor nemkell döntenem egyértelmű, hogy viszek esernyőt.

Mi a dogmatikusok és a szkeptikusok tudással és tévedéssel kapcsolatos álláspontja közötti

különbség?

A döntések a tévedés lehetőségét magában rejtik.

A dogmatikusok: Ennek tudatában hoznak döntéseket.
A szkeptikusok: Lemondanak a döntésről, még akkor is ha a meghozott döntés lehetne igaz is.

Mi az "érvényesség" és a "helyesség" közötti különbség?

Az érvényesség – Ugye rendelkezésünkre állnak premisszák. Logikai következtetést végzünk el, így
jutunk el egy döntéshez.

A helyesség – A fenti alapján elért következtetést ellenőrzés alá vetjük. Elfogadható-e az eredmény
ami a logikai következtetés során kijött? Helyes azt megtenni?

Ez tehát két teszt, csak mind a kettő megválaszolása után jutunk el a megoldáshoz, vagyis ahhoz hogy
mit kell tenni.

1
 7.A „tanítás” mozzanata a dogmákban (23-24. o.) Hogyan teszünk szert a „helyesség” mércéjére?
Mire való a „tan”? Mi a tételes jog és a jogtudomány viszonya? Mi az „institutio”?

A helyes cselekmény meghozatalához felkészültség szükséges. Erre jó a "tanítás". A tanításban

összefoglaltak nem mások mint korábbi erőfeszítések és eredmények tan(tétele). Ezek a dogmák.
Ezek az összegyűjtött tanok egyrészt segítik a döntés meghozatalát, másrészt lehetővé teszik a
tanítást. Mert egy mesterség pl az orvoslás ezáltal tanítható meg.

A tételes jog és jogtudomány viszonya

Már kezdetektől kapcsolatban állt a tételes jog és a jogtudomány. Már a Római jognál is:
-A jogtudomány feldolgozza a tételes jog anyagát
-Tudós véleménye konkrét döntéseket alapozhatott meg
-Tudósok jogmunkái jogforrási erőre emelkedhetett.
-A jogtudósok kifejtik hatásukat a jog fejlődésén keresztül. Egyedül ez az utolsó maradt meg a mai
napig.

Mi az "institutio"?
-Több összefonódó jelentése van: Rendez, berendez, elrendel, szabályoz, tanít, oktat. Másrészt
tankönyvek jelöléseként szolgált.

8.A „tekintély” mozzanata a dogmákban (25-26. o.) Miért van szüksége tekintélyre a dogmatikának?
Miből fakadhat a tekintély? Milyen tekintélyt nevezünk autoritásnak? Mi az „autoritas” és
„auctoritas” különbsége? Mi a „de iure” és „de facto” tekintély különbsége? Mi a „gyakorlati” és
„elméleti” tekintély különbsége? Mi a „személyes” és „intézményes” tekintély különbsége?

Miért van szüksége tekintélyre a dogmatikának?

A dogma támogatásra szorul, annak érdekében hogy elfogadják. Ezt adja meg a tekintély.
A tekintély származhat a szerző tekintélyéből. Vagy az általa használt irányadó szöveg tekintélyéből
is. Pl Szentírás.

A tekintélyeket csoportosítani tudjuk erejük alapján:

1.Kényszerítő tekintély
-Kikényszeríti akaratát.
-Pl pofozó atya
2.Kötelező
-Nem kikényszerít, viszont kötelezettségeket keletkeztet.
-Ennek alapja a parancsolási jog. Joga van parancsokat adni, köteles vagy
engedelmeskedni.
-Pl bíró ítélete, szülő rád szól.
-Ezt nevezzük autoritas-nak
3.Hajlító
-Nem kényszerít, nem is kötelez, de mégis meghajlunk előtte.
-Ez a szó voltaképpeni értelmében a tekintély
-Tehát ezt elfogadni nem kötelező, de mégis elfogadjuk.
-ezt nevezzük auctoritas-nak.

2
Másik csoportosítás:
De facto – De iure tekintély
Mind a kettőt az jellemzi, hogy vélemény tartalmától függetlenül elfogadásra és követésre tart igényt.
A De facto – Az elfogadottság vagy fennáll vagy nem. Ez csak egy empirikus kérdés.
A De iure – Azonos az autoritas-al. Azt jelenti, hogy joga van az illetőnek kötelező erejű tétel
felállítására. Pl a király hoz egy jogszabályt.

Autoritas csoportosítása
Elméleti autoritas – Azt határozza meg hogyan vélekedjünk valamiről.
Gyakorlati autoritas – A cselekvést határozza meg. Vagyis azt, hogy mit kell tenni.

A tekintélyeket forrásuk alapján is csoportosíthatjuk:

Ez lehet egy személy vagy akár egy intézmény is. A dogma forrását kell megvizsgálni, hiszen lehet
hogy pl a pap csak közvetít egy dogmát, ilyenkor a tekintély nem tőle származik majd. Vissza kell
vezetni a szerzőhöz.

9.A dogmatikus tudományok jellemző ismérveinek összefoglalása (27. o.)

Ez tehát az eddigiek összefoglalása.

-A dogma tételei nem a bizonyosság, hanem a valószínűség skáláján mozognak. Ott alkalmazzuk a
dogmát ahol bizonyosság nem érhető el, hanem csupán vélemények fogalmazhatóak meg. Ezek
viszont igazolásra szorulnak és változhatnak.

-A dogma nem vitatott kiindulópontra támaszkodik. Ilyen a tapasztalat, ész, hit, törvény. Ezekre
alapoz majd.

-A fogalmi gondolkodás síkján mozog. Fogalmai rendszert alkot.

-Központi szerepet tölt be a dogmatikában a módszer, azaz a dogmák kimunkálásának, igazolásának

és felhasználásának a módja.

-Gyakorlati funkciót tölt be, a helyes cselekvésre vonatkozó tudást adja át.