46.Az állítások megalapozásának módjai (117. o.

) Milyen skálára rendezhető a következtetés, az

igazolás és az érvelés? Miben különböznek?

Az állítások megalapozásának a módjai:

Állításainkat jól megkell alapozni, hogy építkezni lehessen rájuk. A megalapozásnak 3 skálája van:
 következtetés
 igazolás
 érvelés

47. A deduktív következtetés (117-120. o.) Melyik tudomány foglalkozik a következtetésekkel? Mi a

bizonyítás? Mi a dedukció alapsémája? Lehet-e új ismeretekhez jutni dedukció útján? Mikor igaz
a dedukció konklúziója? Mi az analitika? Mi a dialektika? Mi a „deduktivizmus”? Mivel kritizálható
a deduktivizmus? Mi az „enthüméma”? Mi a „szoritesz”?

1.Deduktív módszer
-Ez ugye az általánosból a különösre való következtetés eljárása.
-Kell premissza (ez lesz a levezetés, következtetés)
-Ez által jutunk el az igaz konklúzióig.
-Ha rossz a premissza, akkor nem az igaz konklúziót fogjuk kapni.
-a rendszer előnye, hogy személytelenül lehet eljutni a megoldásig.
-ez a fajta következtetés csak a meglévő ismereteink kibontására alkalmas.

Melyik tudomány foglalkozik a következtetésekkel?

Az analitika és a dialektika

Mi a bizonyítás?
Ugye itt az általánosból a különösre való következtetés

Mi a dedukció alapsémája?
Megbeszéltük.

Lehet-e új ismeretekhez jutni dedukció útján?

Nem. A meglévő ismereteinkel foglalkozunk, azokat bonjuk ki.

Mikor igaz a dedukció konklúziója?

Ha jó a premisszánk.

Mi az analitika?
Nyilvánvalóan igaz kijelentésekből deduktív módszerrel hasonlóképpen igaz ismeretekhez jutunk.
Itt az érvényes következtetések tehát a premisszák szabályait a logika határozza meg.
Tehát itt fix a premissza, tudjuk hogy az jó.

Mi a dialektika?
Itt a kiinduló premisszák hiányosak vagy ellentmondásosak. Ezért többféle következtetés is
levonható.

1
Mi a "deduktivizmus"?
-Minden következtetés kifejezhető a deduktív következtetés sémájában.
-Bármely állítás megalapozása az, hogy jó indokot (premisszát) rendelünk mellé. Ez deduktív.

-Ez ellen szól, hogy a gyakorlatban számtalanszor vonunk le következtetéseket amelyek nem
dedutívak. Pl: A barátom eddig mindig megadta a tartozását tehát most is így lesz.

-Másik ellenérv, hogy

-a premissza érvényes
-és a levezetés érvényes
-mégsem lesz kötelező erejű a konklúzió.

-Ha minden alátámasztás deduktív volna akkor nem volnának ellentmondásos indokok. Nem kéne
érveket és ellenérveket mérlegelni. Csakhogy ez nem így van a való életben.

Enthüméma
Ugye a deduktív módszer kétféleképpen következtet:

I.szillogizmus háromtételes formája

-felső tétel
-alsó tétel
-konklúzió

II.Enthüméma
Ez az ún. kéttételes/hiányos szillogizmus
pl Péter nagykorú
Péter választójoggal rendelkezik
(Ugye ha a kettő közé illesztjük, hogy minden nagyk. választójoggal rendelkezik akkor háromtételes
lenne, de ez így rövidebb, tömörebb, természetes nyelvben meggyőzőbb)

Mi az a Szoritesz?
Többpremisszás szillogizmus.
Ez valójában több szillogizmus láncolatát tömöríti egybe.

48.Az induktív következtetés (120-123. o.) Mi az indukció alapsémája? Eredményezhet-e bizonyossági

következtetést az indukció? Mi a valószínűségi következtetés? Lehet-e új ismeretekhez jutni indukció
útján? Mi a „plauzibilis következtetés”? Mi az „induktivizmus”? Mi az indukció köznyelvi megfelelője?

2.Induktív következtetés
Ez a dedukcióval ellentétes.
Míg a dedukció az általánosból az egyesbe következtet.
Addig az indukció az egyesből(egyesek példájából) az általánosba következtet.

Pl Minden eddigi megfigyelés szerint az erőszak erőszakot szült.

Tehát aki kardot fog, kard által vész el.

2
Eredményezhet-e bizonyossági következtetést az indukció?
Igen, viszont ehhez az alábbiakra van szükség:
 Az esetek köre véges, és mi mindegyiket megvizsgáltuk.
Tehát pl 30 utas van. És mi mindegyiket megvizsgáltuk következtethetünk az általánosra,
hogy minden utas a fedélzeten van.

Csak az a baj, hogy a való életben pl orvosi műtétek esetében az esetek köre nem véges,
folyamatosan végeznek műtéteket. Így viszont nem tudunk majd igaz következtetéseket levonni.
Na erre van a valószínűségi következtetés:

Mi a valószínűségi következtetés?
Ugye nem véges számú eseteket vizsgálunk. Akkor lemondunk a bizonyosságról. Viszont ettől még
hasznos lehet számunkra egy induktív következtetés. Ad egy valószínűséget. Megmondja, hogy többé
kevésbé igaz-e vagy hamis.

Lehet-e új ismeretekhez jutni indukció útján?

Lehet bizony! A valószínűségi következtetés adhat "előrejelzéseket". Ez hasznos info lehet
számunkra.

Mi a "plauzibilis" következtetés?
Amikor ugyan valószinűségi következtetésünk van csak, mégis ez olyan erős, olyan hogy valószínűsíti
a következtetésünk igazságát.

Mi az"induktivizmus"?
Ez egy szélsőséges álláspont. Bizonyos állításokat csak indukcióval alátámasztva fogadja el. Csak
azokat tekinti tudományosan megalapozottnak.