KATEGÓRIKUS KIJELENTÉSEK SZERKEZETÜK: Az S és P között létrehozott kategorikus kijelentés harmadik szerkezete a kopula,

Általános jellemzés: a nyelvet kijelentések a. logikai szubjektum (S)=az a fogalom, ami kapcsolatot teremt az S és P között. Azokat a szavakat, amelyek a kategorikus
alkotják, ami ábrázolást, bemutatást jelent. amiről mondunk valamit kijelentések mennyiségét szabályozzák, kvantornak nevezzük.
Ezek a logikában kategorikus kijelentéseknek b. logikai predikátum (P)=az a fogalom, amit 1.egyetemes kvantor: minden, bármely, egyetlen …. Sem szavak
felelnek meg. A kategorikus kijelentés azon mondunk az S-ről 2.részleges kvantor: néhány, némely, létezik legalább egy...
logikai forma, ahol két fogalom viszonyáról -az S és P közötti kapcsolatban látnunk kell az 3.egyedi (individuális) kvantor: ez, az, én te, ő, stb. Minden kutya emlősállat
beszélünk anélkül, hogy más dologgal állítás és tagadás lehetőségét. Ezt A kategorikus kijelentések Fajtái:
összefüggésbe hoznánk. kategorikus kijelentések minőségének 1.Minőség szerint: -állító kijelentés: S és P között megegyező a viszony. (minden S
Pl. 1) Minden tanár jelen van nevezzük annyi, mint P vagy némely S annyi, mint P)
2) egyetlen növény sem halhatatlan -tagadó kij.: S és P között nem megegyező a viszony. (egyetlen S sem P vagy némely
A kategorikus kijelentések közötti viszonyok S nem P)
1.Ellentmondásos viszony: két, egymással ellentmondásban levő kijelentés nem lehet u. abban az 2.Mennyiség szerint: -egyetemes: P az S egész terjedelmére vonatkozik (Minden S
időben és vonatkoztatásban egyaránt igaz és egyaránt hamis. Pl Minden ember kék szemű – annyi, mint P, és Egyetlen S sem P)
-részleges: P az S egy bizonyos részére vonatkozik (Néhány S annyi, mint P, Néhány
hamis, akkor a ,,Néhány ember nem kék szemű” kijelentés igaz.
2.Ellentétes viszony: u. abban az időben és u. abban a vonatkoztatásban nem lehetnek egyaránt S nem P)
igazak, de lehetnek egyaránt hamisak. Pl Minden hal kétéltű–hamis. Egyetlen hal sem kétéltű- igaz -egyedi: a P az S egyetlen elemére vonatkozik. Pl Ez a tanár hiányzik.
3.Alárendelt ellentétes (szubkontrárius) viszony: u. abban az időben és vonatkoztatásban nem AZ ÉRVELÉS TECHNIKÁI
lehetnek egyszerre hamisak, de lehetnek egyszerre igazak. Pl Néhány ember halhatatlan-hamis. Meghat.: A következtetés az a logikai művelet, amely segítségével premisszáknak
Néhány ember nem halhatatlan-igaz. (Némely S nem P) nevezett kijelentésekből a konklúziónak (Némely P nem S)
4.Alá és fölérendelt viszony: az egyetemesen kategorikus kijelentést nevezzük fölérendeltnek, a nevezett kijelentést származtatják. Feltételek:
részlegest pedig alárendeltnek. Pl Néhány kutya hüllő-hamis, így a Minden kutya hüllő is hamis. 1.Adott néhány kijelentés (premisszák: lehetnek igazak vagy hamisak)
A következtetések típusai: 1.Deduktív és induktív következtetések 2.A premisszákból a konklúziónak nevezett új kijelentés származik
Deduktív: az adott premisszákból egy olyan konklúzió származik, ami csak annyira vagy kevésbé általános, 3.A premisszák a konklúzió levonásához szükséges alapot kell nyújtsanak
mint azok a premisszák, amikből származik. Pl Némely gimnazista sportoló. Tehát nem minden sportoló 4.A konklúzió a premisszák szükséges következményét kell jelentse
gimnazista.
A SZILLOGIZMUS
Induktív: a konklúzió általánosabb azoknál a premisszáknál, amelyekből származtatjuk, és legyenek bár a
A szillogizmus esetében a konklúziónak nevezett kijelentést 2 vagy több
premisszák igazak, a konklúzió csupán valószínű. Pl Sikó Kriszta, Pete Andrea és György Anita egészséges.
prem. nevezett kijelentésből származtatjuk. Így közvetett következtetés
Sikó Kriszta, Pete Andrea és György Anita a 9F osztály néhány diákja. Tehát: Minden 9F osztályos tanuló
jön létre, ami lehet: 1. egyszerű kategorikus, ha 2 prem. -ból
egészséges.
következtetünk
2.A premisszák számát figyelve a deduktív következtetések lehetnek közvetlenek (ha egyetlen
2.összetett, ha 2-nél több prem. -ból következtetünk
premisszából származik. Pl Egyetlen tanuló se csúnya -> Minden tanuló szép) vagy közvetettek (ha a
A szillogizmus pontos meghatározása: 1. 3 kijelentésből és 3 terminusból
konklúzió egynél több premisszából származik).
álló következtetés
3.Logikai érvényességüket tekintve a deduktív következtetések lehetnek érvényesek (ha igaz
2. az az érvelés, amely 2 olyan prem. -át tartalmaz, amik 1 közös elemmel
premisszákból kiindulva igaz konklúziókat kapunk) vagy érvénytelenek (ha lehetséges, hogy az igaz
és a premisszákból levont konklúzió a másik 2 terminust egyesíti.
premisszákból hamis konklúzióhoz jussunk Pl Némely tanuló költő -> Némely költő tanuló).
3. deduktív következtetés alapvető típusa, amik közül 2 prem. És 1
4.A Prem. Típusát figyelembe véve a közvetett következtetések lehetnek feltételesen-kategorikusak és
konklúzió. Pl a 9F minden diákja tornászik. Sikó Kriszta 9F osztályos diák.
diszjunktív-kategorikusak
Tehát Sikó Kriszta tornászik.
5.A vizsgált elemek számát figyelve az induktív következtetések lehetnek teljes és nem teljes indukciósok.
Alakzatjai: A középső terminus premisszákban elfoglalt helyét figyelembe
6.A konklúzió valószínűségű figyelembe véve az induktív következtetések lehetnek erősek (ha a prem.
véve a Szillogizmus 4 osztályba különíthető el.
igazak és a konklúzió igazságának nagy a valószínűsége. Pl 12 tételből 11et tudok a vizsgára, valószínű,
Módozatai: A szillogizmus premisszaiban és konklúziójában résztvevő
hogy jó jegyet kapok) és gyengék (ha a prem. Igazak és a konklúzió igazságának kicsi a valószínűsége Pl
kategorikus kijelentések minőségének és mennyiségének kombinálásából
12ből 3 tételt tudok a vizsgára, valószínű, hogy jó jegyet kapok).
adódnak.