Logika

Készítette:Béres Csongor
BEVEZETÉS A LOGIKÁBA ÉS AZ
ÉRVELÉSTANBA
 1.1.A logika meghatározása
 1.2.A logika fontossága
 1.3.Az érveléstan és szerkezete
 1.4.A hagyományos logika alapelvei
1.1.A logika meghatározása
 Kezdetben a dialetika kifejezést használták.
 A görög logosz szóbol ered,ami értelmet és beszédet jelent.
 A III. században alakult ki a logika fogalma,amely aphrodisiasi Alexandrosz
nevéhez fűzödik.
 A logika szűkebb értelemben a bizonyítás tudományaként a helyes
gondolkozás általános törvényeit tárja fel.
 A logika tágabb értelemben a logika igaz kijelentésekből nem csupán
igaz,hanem valószínű kijelentésekig vezethet.
 A logika kettős felosztása:Tiszta és lehetséges következdtetések logikája
 3 részre oszthatjuk:Általános vagy klasszikus logika,Szimbolikus vagy
matematikai logika,A kortérs logika.
1.Általános vagy klasszikus logika:Az arisztotelészi hagyományokat követi,az alapvető logikai
formákat illetve az alapelveket tanulmányozza.
2.Az szimbolikus vagy matematikai logika:A 19. században jött létre,elsősorban a logikai műveleteket
tanulmányozza(negáció,konjunkció,diszjunkció) tanulmányozza.
3.A kortárs logika:Többféle módozattal és irányzattal az érveléstan központi témája körűl forog.
A mai logika olyan kijelentés,amely lehet igaz,hamis és valószínű.Ezekből kiderül,hogy a logika a
megimserő kijelentéseket tanulmányozza.
A Logika fontossága

 A logika abban segíthet,hogy tudatosan gyakoroljuk tudattalan logikai

gondolkozásunkat
Az érveléstan és szerkezete

 Az érvelés olyan folyamat ami által bizonyítunk,bemutatunk valamit objektív

bizonyítékok felmutatásával,vagy az érvelés egy olyan folyamat,amelyben
valakit megpróbálunk rávenni valamilyen gondolat elfogadására.
 Két részből tevődik össze:bizonyítás elmélete és érvelés,mint a meggyőzés
művészete
A hagyományos logika alapelvei
 Alapját képezik az alapelvek vagy a gondolkodástörvények
 Ezek az okfejtés általános feltételei
 4 elv van
 1.Az azonosság elve:kimondja azt,hogy minden dolog ugyanabban az időben
és ugyanabban a vonatkozásban csakis önmagával lehet azonos
 2.Az ellentmondásmentesség elve:kimondja azt,hogy egy dolog nem lehet
ugyanabban az időben és vonatkozásban.
 3.A harmadik kizárásának elve:kimondja azt,hogy egy adott rendszerben egy
kijelentés elfogadott vagy elutasított,harmadik lehetőség nincs.
 4.Az elégséges megindoklás:kimondja,hogy bármilyen kijelentésünknek
elégséges alapja kell legyen.Bármilyen állításunknak ellenőrizhetőnek kell
lennie.A következő alapokról beszélhetünk: 1.Se nem szükségszerűek,se nem elégségesek
2.Szükségszerűek,de nem elégségesek
3.Elégségesek,de nem szükségszerűek
4.Szükségszerűek és elégségesek
A fogalom

 Az ember a megismerés képességével felruházott lény

 A megszerzett ismeret sajátos jellemzőkkel,értelmezésekkel rendelkezik,ez
képezi az adott dolognak vagy tárgyosztálynak a fogalmát.
 A terminusban mindig valamilyen fogalommal van dolgunk amit egy szó vagy
egy szócsoport fejez ki,továbbá az adott fogalom értelme és az őt képviselő
tárgyak is kifejezésre jutnak.
 Nyelvi alkotóelem-szó vagy szócsoport
 Kognitív alkotóelem-maga a fogalom
 Lételméleti alkotóelem-tárgyak sokassága
A fogalmak osztályozása

 Tartalmi kör: a)Abszolút vagy Relatív

b)Elvont vagy Konkrét
c)Pozitív vagy Negatív
d)Egyszerű vagy összetett
 Kiterjédesi kör:
a)Üres és Nem Üres
b)Egyedi vagy Általános
c)Gyűjtő vagy Elosztott
d)Homályos vagy Pontos
A Fogalmak közötti viszony

 A kiterjedési kör figyelembevételével két féle viszonytipusról beszélhetünk

 Megengedő viszony: a)Azonossági viszony
b)Alárendeltségi viszony
c)Metsző viszony

 Nem megengedő viszony: a)Ellentétes

b)Ellentmondásos
Meghatározás és osztályozás

 A meghatározás az érvelés folyamatának szerves részét és a helyes érvelés

feltételrendszerét képezi,valójában fogalmakkal végzett logikai műveletről
van szó
 A meghatározás valójában újraalkotja a fogalmat,mivel pontosítja annak
tartalmi és kiterjedési körét
 A meghatározás szerkezete:
1.A meghatározandó vagy a definiendum.A meghatározás tárgya,vagyis az
a dolog amit meg kell határoznunk.
2.A meghatározó vagy a defiens.Az a fogalom amivel történik a
meghatározandó pontos leírása.
3.A meghatározási viszony
A meghatározás helyessége

 1:Az Adekváció vagy megfeleltetés törvénye.Ami azt jelenti,hogy a

meghatározásnak jellemzőnek kell lennie.Nem lehet sem túl szűk,sem túl
tág.Nem lehet azonosság a meghatározandó és a meghatározó között,illetve
az alárendeltségi viszony sem engedhető meg.
 a.Ha a meghatározandó a meghatározó alárendelt fogalmává válik,akkor túl
tág a meghatározás.
 b. Ha a meghatározó a meghatározandó alárendelt fogalmává válik,akkor túl
szűk a meghatározás.
 c.Előfordulhat amikor egyrészt túl szűk,másrészt túl tág a meghatározás.Ez
akkor fordul elő,amikor egymást metsző fogalmakról van szó.
 2.A meghatározásnak nem szabad körben forognia.
 3.A meghatározásnak állításnak kell lennie.
 4.A meghatározásnak világosnak és pontosnak kell lennie.
 5.A meghatározásnak konzisztensnek kell lennie.
A meghatározás fajtái

 Ismeretelméleti érték szempontjából:1.Tudományos meghatározás

2.Nem tudományos meghatározás

 A kijelentések módja szerint:1.Explicit

2.Implicit

 A meghatározás tárgya szerint,amit a meghatározó közöl: 1.Reális meghatározás

2.Nominális meghatározás

 A nominális meghatározók lehetnek: a)Lexikálisak vagy Explikatívak

b)Stipulatívak
A meghatározási eljárás módja szerint
létezik
 1.A meghatározás genus proximummal és differentia specificával
 2.Operacionális meghatározás
 3.Konstruktív meghatározás
 4.Felsoroló meghatározás
 5.Kiemelő,valamint ki- vagy bemutató meghatározás
OSZTÁLYOZÁS

 Az osztályozás egy olyan logikai művelet,amely révén kevésbé általános

fogalmakat bizonyos ismertetőjelek alapján általánosabb csoportokba
sorolunk.
 A szigorú osztályozásnak jól meghatározott feltételei vannak.
 1.Az osztályozás alkotóelemei,vagyis az osztályozás tárgyát képző
fogalmak,amelyek többszöregyedi fogalmak.
 2.Az osztályok,vagyis az osztályozás segítségével nyert fogalmak.
 3.Az osztályozás kritériuma,vagyis azok a sajátosságok,amelyek alapján az
elemeket osztályokba lehet sorolni.
AZ OSZTÁLYOZÁS HELYESSÉGE

 1.Az osztályozás feltételezi a 3 szerkezeti elemet.A fogalmakat,osztályokat és

az osztályozás alapát.
 2.Az osztályozásnak teljesnek kell lennie.
 3.Az osztályozás ugyanazon fokán,a létrejövő osztályok között kizárólag csak
nem megegyező viszony lehet.
 4.Egy műveleten belül az osztályozás alapvetése egységes kell legyen.
 5.A homogenitás szabálya,vagyis egy osztályon belül az elemek között több
hasonlóság kell legyen,mint külömbség.
AZ OSZTÁLYOZÁS FORMÁI

 1.Az osztályozás során nyert osztályok számát tekintve létezik kettős és

többes osztályozás.
 2.Az osztályozás kritériumának fontosságát tekintve-a)Természetes
b)Mesterséges
 3.Az osztályozási művelet módja szerint-a)Nominális
b)Besoroló
KATEGORIKUS KIJELENTÉSEK

A kategorikus kijelentés azon logikai

forma,amelyben két fogalom egyetlen viszonyáról
beszélünk,anélkül,hogy más dologgal
összefüggésbe hoznánk vagy egyéb feltételt
szabnánk.
A KATEGORIKUS KIJELENTÉSEK
SZERKEZETE
 A)Logikai objektum
 Jele S
 Az a fogalom amiről mondunk valamit
 B)Logikai predikátum
 Jele P
 Az a fogalom amit mondunk az S-ről
 Azokat a szavakat amelyek a kategorikus kijelentések mennyiségét
szabályozzák,kvantornak nevezzük
 1.Egyetemes kvantor
 2.Részleges kvantor
 3.Egyedi kvantor
A KATEGORIKUS KIJELENTÉSEK FAJTÁI

 1.Minőség szerint beszélhetünk-állító

-tagadó
 2.Mennyiség szerint-Egyetemes kvantor
Részleges kvantor
Egyedi kvantor
 Egyetemesen állító-Minden S P jele A
 Egyetemesen tagadó-Egyetlen S sem P jele E
 Részlegesen állító-Némely S P jele I
 Részlegesen tagadó-Némely S nem P jele O
A KATEGORIKUS KIJELENTÉSEK KÖZÖTTI
VISZONY
 1.Ellentmondásos viszony
 2.Ellentétes viszony
 3.Alárendelt ellentétes viszony
 4.Alá- és fölérendelt viszony
A következtetések

 A következtetés az a logikai művelet,amely segítségével a premisszáknak

nevezett kijelentésekből a konklúziónak nevezett kijelentést származtatjuk.
 Ehhez több feltételnek teljesülnie kell
 1.Adott néhány kijelentés
 2.A premisszákból a konklúziónak nevezett új kijelentést származik
 3.A premisszák szükséges vagy elégséges alapot kell nyújtsanak
 4.A konklúzió szükséges vagy elégséges következményét kell jelentse
TÍPUSAI

 1.Deduktív
 2.Induktív
SZILLÓGIZMUS

 A szillógizmusban a konklúziónak nevezett kijelentést két vagy több

premisszénak nevezett kijelentésből származtathatjuk.
 Így közvetett következtetés jön létre,amely a premisszák számát figyelembe
véve lehetnek 1.Egyszerű kategorikus szillogizmus,ha két premisszéból
következtetünk
2.Összetett szillógizmus,ha kettőnél több premisszából
következtetünk
SZERKEZETE

 1.A konklúzió alanya S,az alsó terminus

 2.A konklúzió állítmánya P,a felső terminus
 3.A középső terminus M
ALAKZATAI ÉS MÓDOZATAI
 1.Alakzat BARBARA CELARONT
BARBARI FERIO
CELARENT DARII
 2.Alakzat

CAMESTRES CESARE
CAMESTROP CESARO
BAROCO FESTINO

3.Alakzat DARAPTI BOCARDO
DISAMIS DATISI
FELAPTON FERISON

4.Alakzat
BRAMANTIP CAMENOP
CAMENES DIMARIS
FESAPO FRESION
ÁLTALÁNOS TÖRVÉNYEI

1. Az érvényes szillógizmus 3 terminust tartalmaz

2. A középső terminus az egyik premisszában elosztott kell legyen
3. A szélső terminusok bármelyike a konklúzióban akkor és csakis akkor
eloszott,ha a premisszában is elosztott
4. Két állító premisszából állító következmény származik
5. A szillogizmus legalább egy állító premisszát kell tartalmazzon
6. Egy állító és egy tagadó premisszából szükségszerüen tagadó
következmény származik
7. Legalább az egyik premissza egyetemes kell legyen
8. Egy egyetemes és egy részleges premisszából részleges konklúzió
származik
 KÖSZÖNÖM SZÉPEN A FIGYELMET!