Problémamegoldás gyakorlata

1. PPT: SZAKDOLGOZATKÉSZÍTÉS SZABÁLYAI

 Szakdolgozat felépítése:
 Bevezetés
 Elméleti háttér/ irodalom áttekintés
 Módszertan
 Eredmények/ gyakorlati probléma elemzése
 Összegzés (Összegzés, gyakorlati következtetések, jövőbeni kutatási irányok, kutatási
korlátok)

 Szakdolgozat megírásának sorrendje:

 Elméleti háttér
 Módszertan
 Eredmények
 Összegzés
 Bevezetés

 Idézés: egy másik szerző szövegének egy részét átvesszük

 Hivatkozás: egy másik szerző munkáját említjük, gondolatát átvesszük, de nem idézzük a
szövegét

Az idézés legfontosabb szabályai:

 Megfelelő hosszúságban kell idézni az értelmezendő részeket
 Csak akkor idézzünk, ha megállapításunk bizonyos fokú igazolására szolgál, ha kritizál,
vitatkozunk vele vagy nélkülözhetetlen megállapítást tesz
 Ha az idézet előtt, vagy után nincs kritikai megjegyzés, akkor egyetértünk vele!
 Minden idézet szerzőjét és forrását pontosan kell jelölni (szövegkörnyezetben vagy
lábjegyzetben)
 Régi forrás idézése során legyünk kritikusak (lehet, hogy már nem érvényes)
 Ha az idézet max. 2-3 sor, a bekezdésen belül tegyük idézőjelbe, ha több, akkor új bekezdés
ajánlott
 Az idézet mindig legyen hiteles és egyértelmű (ki, mit, hol ír le) és visszakereshető

A hivatkozás szabályai:

 Minden átvett, de nem hivatkozott anyag plágiumnak minősük

 A hivatkozások minősége lényegesebb a mennyiségnél
  Szakkönyvek esetében mindig a legfrissebb kiadásra érdemes hivatkozni (ritkább,
hogy arra, amiben először megjelent)
 Morális követelmény, hogy a szerző közvetlenül ismerje azokat az irodalmakat,
amikre hivatkozik. Ha nem, s másodkezű idézeteket használ, akkor cit. in jelzéssel
megadjuk, hogy honnan vettük.

2. PPT: KUTATÁSI TERV

 A kutatás olyan objektív, formális eljárás, amely a döntéshozatalt a gyakorlatban is

alkalmazható információkkal látja el az adatok rendszeres gyűjtése, elemzése és
közlése révén.
 A kutatási probléma egy konkrét társadalmi, környezeti, piaci vagy szervezeti
jelenség, amelynek nem ismertek:
◦ sajátosságai
◦ előfordulási gyakorisága és megoszlása
◦ oka(i)
 Kreatív képességek:
Szenzitivitás, Fluencia, Eredetiség, Rugalmasság, Szintetizálás, Elaboráció, Analízis,
Újradefiniálás, Komplexitás, Értékelés

Hipotézis: A kutatási problémával kapcsolatos döntési alternatívákat magukban foglaló,

egyértelműen eldönthető állítások.
Operacionalizálás: A vizsgált egyedek, jelenségek azon tulajdonságainak feltárása, melyek
alapján a hipotézisek valóságtartalmát eldönthetjük.
(Alapja a vonatkozó elmélet feldolgozása: olyan elméleti modellek felkutatása és kritikai
összehasonlítása, amelyek bizonyítottan leírják a vizsgált jelenséget)

 Elsődleges - Másodlagos adatgyűjtés:

Másodlagos adatgyűjtés: a már meglevő, korábban összegyűjtött adatok használata

Pl. Tudományos folyóiratok, Szakértői tanulmányok, Vállalatok éves jelentései, Fejlesztési
tervek Szakdolgozatok, Statisztikák, Tömegmédia, Szakmai kiadványok

Elsődleges adatgyűjtés: közvetlenül az adott probléma vizsgálatához, az eredeti

adatforrásoktól történő adatgyűjtés
Verbális módszerek:
◦ kérdőív
◦ interjú
Non-verbális módszerek:
◦ megfigyelés

 Kvantitatív- Kvalitatív kutatás:

Kvantitatív: korábbi kutatások alapján rendelkezésre áll olyan elméleti modell, amely leírja
a jelenséget reprezentáló tulajdonságokat és a közöttük fennálló kapcsolatokat
Célja szerint lehet:
o Leíró
o Ok-okozati

pl.
 Kísérlet
 Megfigyelés
Kvalitatív: a kutató kevés előzetes ismerettel rendelkezik a problémáról, nem áll
rendelkezésre kész, alkalmazható elméleti modell
Célja szerint lehet:
o Feltáró
pl.
 Interjú
 Esettanulmányelemzés
 Fókuszcsoport
 Tartalomelemzés
 Megfigyelés

Interpretáció: Szakmailag fontos kérdések tudományosan megalapozott megválaszolása.

3.PPT: IRODALOMFELDOLGOZÁS

A forrás olyan szöveg vagy adatállomány, amely:

◦Más szerző(k)től származik (esetleg saját korábbi művünk)
◦Közzétételre (publikálásra) került
◦Hozzáférhető
◦Kutatási témánk szempontjából jelentőséggel bír

Típusai:
 Tudományos folyóiratok
 Szakkönyvek
 Szakértői tanulmányok
 Vállalatok belső jelentései
 Fejlesztési tervek
 Szakdolgozatok/Diplomamunkák
 Statisztikák
 Tömegmédia

(NEM FORRÁS: minden olyan közlés, ahol a tartalom hitelessége (megbízhatósága)

kérdéses, mert
◦nem tudjuk, ki a szerző, vagy
◦nem tudjuk, a szerző mennyire ért ahhoz, amiről beszél/ír)

INTERNETES FORRÁSOK: !!!

Leggyakrabban használt folyóirat-adatbázisok

◦https://www.sciencedirect.com/ScienceDirect
◦http://www.scopus.com/
◦http://eisz.mtak.hu/index.php/hu/EISZ
◦https://mersz.hu/MERSZ
◦http://matarka.huMagyar Folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa

Egyéb
◦Google scholar
◦Google books.............

Irodalomfeldolgozás: Írásos dokumentum, mely összefoglalja, elemzés megvitatja a

kulcselméleteket, eredményeket, fejlesztéseket vagy kutatási korlátokat.

(NEM IRODALOMFELDOLGOZÁS:
 nem az olvasott anyagok leírása
 nem definíciók, kutatási eredmények egymás utáni, egymástól elszigetelt bemutatása)

Lépései:
1) Téma ismeretének igazolása –fogalmak beazonosítása
2) Legfontosabb elméletek bemutatása
3) Az elméletek kritikai elemzése (→ modellalkotás)
4) Eredmények alátámasztása

4.PPT: ESETTANULMÁNYKÉSZÍTÉS

Leegyszerűsítve: az esettanulmány egy analízis adott projektről, kampány(ok)ról,

desztinációról vagy akár vállalkozásról.

Mire jó?
Egy téma átfogó megismerésére, helyzetfeltárásra
Egy részletkérdésben való elmélyedésre
Hogyan? Miért? kutatási kérdések megválaszolására
Vélemények, módszerek, technikák megismerésére
Tapasztalatszerzésre mások rossz megoldásaiból
Ötletgenerálásra, alternatív megoldások keresésére

Típusai:

Belső, lényegre koncentráló

Eszközjellegű
Kollektív

Típusai végtermék alapján:

Felderítő
Leíró
Értelmező

5.PPT: TARTALOMELEMZÉS

A tartalomelemzés egy interdiszciplináris módszer–szövegelemzési technika.

Kritériumai:

 Objektivitás: ugyanazon kategóriák alkalmazásával egyező eredmények

 Rendszeresség: egész tartalom vizsgálata, nemcsak részek kiemelése
 Kvantitatív követelmény: megmutassa az elemzési kategóriák előfordulásának
gyakoriságát
 A dokumentumelemzés és a tartalomelemzés NEM ugyanaz!
 Dokumentumelemzés: explicit módon megjelenő tartalmak elemzése + nagyobb
kutatói szabadság
 Tartalomelemzés: nemcsak a manifeszttartalmak elemzésére irányul, hanem a látens
/rejtett összefüggésekre + kötöttebb, elemzés lépései

A tartalomelemzés lépései:

1) vizsgálat céljának meghatározása

2) mintavétel
3) egységmeghatározás
4) adatrögzítés
5) adatredukció
6) következtetés
7) elemzés