Bevezetés a

tudományos
kutatás
módszertanába
FARKAS ÁGNES
PTE GYTK FARMAKOGNÓZIAI INTÉZET
Bevezetés a tudományos kutatás
módszertanába - Tematika
Előadások Szemináriumok
1. A tudományos kutatás fogalma, 1. Saját kutatási terv elkészítése.
stratégiái, a végrehajtás
2. Kérdőív készítése.
folyamata. A kutatómunka
szervezése. A kutatási terv. 3. Szakirodalom gyűjtése saját kutatási
témában I.
2. Adatgyűjtés módszerei. Kérdőíves
vizsgálat. 4. Szakirodalom gyűjtése saját kutatási
témában II.
3. Szakirodalmazás.
5. Saját kutatási adatok kiértékelése I.
4. Kísérlettervezés.
6. Saját kutatási adatok kiértékelése II.
5. Az adatok feldolgozása, elemzése.
6. Adatok kiértékelése.
Bevezetés a tudományos kutatás
módszertanába - Tematika
Előadások Szemináriumok
7. A tudományos kutatás informatikai háttere. 7. Tudományos közlés gyakorlása I.
8. A tudományos kutatás informatikai háttere. 8. Tudományos közlés gyakorlása II.
9. A tudományos kutatás etikai kérdései. 9. Tudományos közlés gyakorlása III.
10. Állatkísérletek. Klinikai vizsgálatok. 10. Tudományos közlés gyakorlása IV.
11. A tudományos kommunikáció fogalma, célja, a 11. Tudományos közlés gyakorlása V.
tudományos írásmű fajtái. Tudományos
mérőszámok. 12. Tudományos közlés gyakorlása VI.
12. A tudományos közlés szabályai, követelményei. 13. Pályázat írásának gyakorlása I.
13. Pályázatírás. 14. Pályázat írásának gyakorlása II.
14. A hazai tudományos élet színterei és
intézményrendszere. Tudományos
együttműködések.
Bevezetés a tudományos kutatás
módszertanába – Ajánlott irodalom
 Csermely Péter, Gergely Pál, Koltay Tibor, Tóth János: Kutatás és
közlés a természettudományokban. Szerk. Koltay Tibor; Osiris kiadó,
1999
http://www.linkgroup.hu/docs/Kutatas-kozles-termtud.pdf vagy:
https://www.researchgate.net/publication/242496775_Kutatas_es_kozl
es_a_termeszettudomanyokban

 Hornyacsek Júlia: A tudományos kutatás elmélete és módszertana.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2014.
https://hhk.uni-nke.hu/document/hhk-uni-nke-hu/Teljes%20szöveg!.pdf
Bevezetés a tudományos kutatás
módszertanába - Követelmények
 Hiányzás: max. 15% (2 alkalom)

 Tejesítés feltétele:
 Szemináriumok: saját kutatómunkához kapcsolódó feladatok
 Szakirodalmazás
 Kutatási terv készítése
 Kérdőív készítése
 Adatok elemzése, kiértékelése
 Tudományos írásművek elkészítése
 Évközi jegy
A tudományos kutatás fogalma
A tudományos kutatás fogalma

 „A tudományos kutatás az eddigi tudományos ismereteken alapuló,

az ismeretlen megismerésére törekvő tevékenység, melynek célja az
eddigi ismeretek rendszeréhez kapcsolódó új ismeret, általános
érvényű adat, összefüggés, hatás vagy kölcsönhatás megállapítása
vagy létrehozása.” (Babbie 2008)
 „A tudományos kutatás … tervszerűen végzett, … eddigi
tudományos ismereteken alapuló emberi tevékenység, melynek
célja: új, az eddigi ismeretek rendszeréhez kapcsolódó, … általános
érvényű adat, összefüggés, hatás vagy kölcsönhatás megállapítása,
létrehozása.” (Paczolay 1970)
A tudományos kutatás fogalma

 Meglévő tudományos ismereteken alapszik

 Folyamat jellege van
 Kutatás tárgyának felvetésével kezdődik
 Kutatók adatokat nyernek
 Adatokból következtetések levonása
 Elméletek megalapozása és / vagy felvetett probléma megoldása
 Kutatók eredményeiket közzéteszik a tudományos kommunikáció
valamelyik formájában
A tudományos kutatás stratégiái
A tudományos kutatás stratégiái
Kvalitatív kutatási stratégia:
 Nyitott kérdésre keresi a választ
 Megfigyelés, interjú, szövegelemzés  kvalitatív adatok
 A probléma okait, összefüggéseit kutatja
 A kutatás közben is változtatja a folyamatot (kutató kreativitása,
analizáló, szintetizáló képessége fontos)
Kvantitatív kutatási stratégia:
 A téma változóira vonatkozó feltételezések
 Igazolásukra vagy elvetésükre valamilyen számadatot hozó adatgyűjtési
módszer (mérés, teszt, kísérlet)
 Értékek, mutatók, mérőszámok gyűjtése
 Fentiekből törvényszerűségek, következtetések levonása, összefüggések
felfedezése
A tudományos kutatás stratégiái

Leíró stratégia:
 A valóság adott területét mutatja be, nem vizsgálja az okokat, összefüggéseket,
nem változtatja a körülményeket
Kísérleti stratégia:
 Pontos mérések révén keresi az összefüggéseket
 A kutatók a kutatás tárgyára a körülmények változtatásával hatást gyakorolnak,
és elemzik, hogy az hogyan reagál a megváltozott viszonyokra
 Költségigényes – főleg az elméletileg már igazolt hipotéziseket teszteli, az
adatokat statisztikai módszerekkel dolgozza fel
Korrelációs stratégia:
 Megmutatja, összefüggenek-e a dolgok egymással; az összefüggési viszony
milyen irányú és erősségű
A tudományos kutatás stratégiái

Stratégia kiválasztása függ:

 Adott téma
 Kutató megismerési szemléletmódja
 Kutatási körülmények és lehetőségek
 Kutatást végzők ismeretei
 Kutatás típusa

 Gyakran keverve alkalmazzák a különböző stratégiákat.

A tudományos kutatás osztályzása
A kutatás célja szerint
Alapkutatás:
 Alapvető elméletek és azokhoz tartozó ismeretek megszerzésére irányul
 Elméletorientált
 „kísérleti vagy elméleti munka, elsősorban a jelenségek, megfigyelhető
tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében
folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok gyakorlati
alkalmazását vagy felhasználását”
Alkalmazott kutatás:
 Konkrét ismeretek és módszerek megszerzésére irányuló
gyakorlatorientált kutatás
 „célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások
vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások
vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez”
A tudományos kutatás osztályzása
Az adatok forrása szerint
1. Primer kutatás:
 Új adatok, új információk gyűjtése, azok értékelése  új ismeretek
kialakítása
 A kutató saját kísérlete, kérdőíves kutatása során felgyűlt adatokra épül
2. Szekunder kutatás:
 Már meglévő, közzétett információk elemzése, összehasonlítása
 Primer és szekunder kutatás gyakran egymással keverve
3. Tercier kutatás:
 Módszerek kialakítása, fejlesztése, rendszerezése, melyek segítségével
primer és szekunder kutatásokat végzünk
A tudományos kutatás osztályzása
A végrehajtás algoritmusa szerint
Szigorúan tervvégrehajtáson alapuló kutatás:
 Kvantitatív jellegű kutatás
 Előre rögzített terv alapján, lineárisan
 Elővizsgálat, adatgyűjtés, adatfeldolgozás, adatelemzés, nyilvánossá tétel
Folyamat közben alakuló kutatás:
 Kvalitatív jellegű
 Új eredmények tükrében változik a menete
Vegyes algoritmusú kutatás:
 Bizonyos fázisig szigorúan terv szerint
 Egy ponttól a megszülető eredményekre alapozva halad tovább
 Beavatkozás a folyamatokba (kísérlet)
 Kísérlet befejezése után újra a terv szerint haladva zárul a folyamat
 Pl. vállalati folyamatok, gazdaságosság vizsgálatát célzó kutatások
A tudományos kutatás osztályzása
Idődimenzió szerint
Keresztmetszeti kutatás:
 Egyszeri, nem ismétlődik
 Egy adott időintervallumban vizsgál egy eseményt, jelenséget
Longitudinális kutatás:
 Több, egymástól független kutatás
 Ezeket rendszeres vagy tetszőleges időközönként folytatják le, összesítik az
eredményeiket, következtetéseket vonnak le
Koncentrikus (közös középpontú) kutatás:
 Több, azonos tárgyú kutatás ugyanabban az időpontban
 Némelyik korábban, másik később fejeződik be
 Tovább tartó kutatások felhasználják a korábban lezajló kutatások
eredményeit, az összes eredményt a végén egybevetik
A tudományos kutatás folyamata,
szakaszai
A tudományos kutatás szakaszai
1. Témaválasztás
2. Előzetes kutatás, tájékozódás (kutatási kérdés, probléma és előhipotézis
megfogalmazása, címválasztás, előzetes tervezés)
3. Tervezés, kutatási terv (Honnan, mit, miért, hogyan? Cél, módszer meghatározása,
terv összeállítása)
4. A kutatás lefolytatása
 Kutatási elővizsgálat (módszerek, eszközök kipróbálása, korrekciók)
 Adatgyűjtés (másodlagos források feldolgozása, saját kutatómunka adatainak gyűjtése)
 Adatfeldolgozás és -elemzés (adatok rendszerezése, értékelése, összegzése)
 Következtetések levonása, javaslattétel
5. Az eredmények nyilvánossá tétele (dolgozat, cikk, jelentés, előadás készítése,
előadása, véleménycsere kutatók között)
A tudományos kutatás szakaszai
1. Témaválasztás
 Rendelkezik-e a téma már elméleti háttérrel?
 A téma a meglévő ismeretek és módszerek tükrében kutatható-e?
 Téma aktualitása
 A rendelkezésre álló vagy megszerezhető kutatási eszközökkel az
adott terület sikeresen kutatható-e?
 Tarthatóak-e a tudományetikai szabályok?
 Keletkeznek-e olyan új eredmények, amelyek alapot szolgáltatnak a
mindennapi gyakorlathoz, a fejlődéshez, esetleg további
kutatásokhoz?
A tudományos kutatás szakaszai
2. Előzetes kutatás, tájékozódás
 Kutatási probléma megfogalmazása, kutatási kérdés meghatározása
 Előzetes hipotézis megfogalmazása:
 Megelőzi:
 Irodalmak tanulmányozása
 Saját tapasztalatok, ismeretek elemzése
 Jó hipotézis:
 Egyértelmű, tömör, kutatás eredményeként igennel vagy nemmel lehet rá válaszolni
 Kutatásra késztető, kutatható, ellenőrizhető
 A feltételezés a téma legfontosabb változóira vonatkozik
 Fellelhető adatokra alapul, de lehetőséget ad új tézisek megfogalmazására
 Olyan felvetés, amely igazolása vagy elvetése csak kutatással tehető meg
 Kutatás előzetes tervezése – rögzíti:
 Elérendő célok, célok megvalósításának módszerei, eszközei, felelősei, határideje
A tudományos kutatás szakaszai
3. Kutatási terv
Mit? Miért? Hogyan?

 Átfogó tervezés (Stratégiai tervezés):

a kutatás egészére nézve határozza meg a célokat, feladatokat,
határidőket, módszereket – benne több részkutatással
 Részkutatások tervezése:
pl. kérdőíves felmérés végrehajtásának tervezése
 Műveleti tervezés:
egyes szakaszok, feladatok lépéseinek, megvalósításának tervezése
A tudományos kutatás szakaszai
A kutatás tervezésének főbb lépései
1. Irodalom áttekintése
2. Kutatási célok meghatározása
3. A téma logikai tagolása, konceptualizálása,
operacionalizálása
4. A kutatási stratégia, módszerek és eszközök kiválasztása
5. A kutatási módszerek meghatározása
6. A kutatási terv összeállítása, írásba foglalása
A tudományos kutatás szakaszai
A kutatás tervezésének főbb lépései
1. Irodalom áttekintése
 Eddigi kutatások ebben a konkrét témában
 Milyen módszerekkel végezték a kutatást
 Az eredményeket mennyire kezelték kritikusan
 Az eljárások megbízhatóak, objektívek, érvényesek voltak-e

 Adott kutatásokat megerősítő / cáfoló szakirodalmak elemzése

 Irodalmi összefoglaló készítése ajánlott

A tudományos kutatás szakaszai
A kutatás tervezésének főbb lépései
2. Kutatási célok meghatározása
A téma logikai egységekre bontása, a végzendő tevékenység
előrevetítése

 Célkitűzések összeállítása:
• Kutatás tárgya
• Kutatásához szükséges tevékenységek
 Célkitűzésekhez előzetes feltevések, hipotézisek

 A célkitűzéstől függ az eredményesen alkalmazható módszerek köre

 A tudományos kutatás szakaszai
A kutatás tervezésének főbb lépései
3. A téma logikai tagolása, konceptualizálása, operacionalizálása
 Logikai tagolás:
• A kutatást logikai egységekre bontjuk
• Eldöntjük, mely egységeket fogjuk elemezni (tud. probléma megfogalmazása),
melyeket nem (körülhatárolás)
 Konceptualizálás:
• Megkeressük az egyes kutatási egységeket jellemző legfontosabb fogalmakat,
ismérveket és változókat
• Változó: adott jelenség jellemző tulajdonságainak összessége
• Független: mi változtatjuk vagy választjuk (ami hat) – a változtatás hatását mérjük
a függő változón
• Függő: amelyen a változás, hatás mutatkozik, amit a kutatás során mérünk,
értékelünk
 A tudományos kutatás szakaszai
A kutatás tervezésének főbb lépései
3. A téma logikai tagolása, konceptualizálása, operacionalizálása

 Operacionalizálás:
• Adott fogalmak, jelenségek mérhetővé tétele
• Kérdések megfogalmazása, amelyek megválaszolásával számszerű képet
kapunk a kutatott dolgokról
• Indikátor (jelzőszám): olyan paraméter vagy érték, amely információt nyújt
valamilyen jelenség, környezet stb. állapotáról, helyzetéről
A tudományos kutatás szakaszai
A kutatás tervezésének főbb lépései
4. A kutatási stratégia, módszerek és eszközök kiválasztása
 Kvalitatív stratégia
 Kvantitatív stratégia
 Korrelációs stratégia
 Kísérleti stratégia

 Minden stratégiának megvannak a rá jellemző kutatási

módszerei
A tudományos kutatás szakaszai
A kutatás tervezésének főbb lépései
5. A kutatási módszerek meghatározása

Hogyan?

 Kvalitatív:
• kutatás tárgyának minőségi jellemzői, összefüggései
 Kvantitatív:
• a kutatás tárgyának számszerűsíthető adataira fókuszál
• matematikai-statisztikai módszerek
A tudományos kutatás szakaszai
A kutatás tervezésének főbb lépései
6. A kutatási terv összeállítása, írásba foglalása

Honnan indulunk?

Hová akarunk eljutni?

Mit? Miért? Hogyan?

 A kutatási terv összeállítása

Bevezető rész:
 Kutatás címe
 Kutató(k) neve
 Elméleti háttér
 Téma megnevezése
 Tudományos probléma és kutatási kérdés megfogalmazása
 Témaválasztás indoklása
 A kutatási terv összeállítása

Érdemi rész:
 Előzetes kutatás során megfogalmazódott gondolatok, adatok
 Kutatás aktualitása
 Célkitűzések
 Hipotézisek
 Választott kutatási stratégiák leírása és indoklása
 Választott módszerek
 A kutatási terv összeállítása

Érdemi rész:

 Folyamat tervezése:
kutatás konkrét végrehajtásának főbb lépései

 Személyi, tárgyi feltételek tervezése

 Időmenedzsment tervezése – Ütemezés

 A kutatási terv összeállítása
Személyi, tárgyi Időmenedzsment
Folyamat tervezése feltételek
Elővizsgálat
• Adatgyűjtés Eszközök Indítás
• Feldolgozás Anyagok Adatgyűjtés, feldolgozás
• Elemzés, értékelés Pénz Adatok elemzése
• Következtetések Segítők Összegzés
• Ellenőrzés Saját felkészülés Ellenőrzés
• Közzététel Engedélyek Publikáció írása
Megjelentetés
Kutatás „utóélete”: konferen-
ciák, gyakorlatban kipróbálás
 A kutatási terv összeállítása

Befejező rész:
 Várható eredmények
 Dokumentálás elvei, keretei
 Kutatás etikai kérdései
 Nyilatkozatok (pl. adatvédelem)
 Engedélyek
 Szükséges formanyomtatványok
 A kutatási terv összeállítása
Pályázat Apáczai Doktorandusz Ösztöndíjra – kutatási terv minta
A kutatás lefolytatása
 A kutatás lefolytatása
 Egypólusú kutatás:
Egy kutatási módszerrel (pl. kérdőíves vizsgálat) végrehajtott tevékenység

 Két- vagy többpólusú kutatás:

2 vagy több módszerrel és eszközzel végrehajtott kutatás

Kutatás lépései:
 Kutatási elővizsgálat
 Adatgyűjtés
 Adatelemzés
 Értékelés
 Következtetések levonása
 A kutatás lefolytatása
1. Elővizsgálat
 Célkitűzéseknek megfelelően választott módszerek, eszközök kipróbálása
(megbízhatóság, érvényesség, használhatóság)
 Kutatási módszer ellenőrzése – elfogadott-e a tudományos világban,
megismételhető-e, dokumentálható-e
Módszertípusok:
 Elsődleges adatra épülő: kutató által gyűjtött új adatok alapján következtetések
 Másodlagos adatra épülő: mások által kialakított adatokat, eredményeket,
megállapításokat alkalmazunk a következtetések levonásához
 Kevert típusú: mind a kutató új adatait, mind a forrásokban fellelhető adatokat
felhasználják
 Kutatási eszközök kipróbálása – működik-e, megfelel-e a kitűzött céloknak,
érvényes és megbízható-e, hiba esetén korrigálható-e
 A kutatás lefolytatása
2. Adatgyűjtés, -feldolgozás, elemzés,
következtetések levonása
Kvalitatív módszerek:
 Dokumentumelemzés
 Fogalmak mérhető, megfogható elemeinek keresése
 Összefüggések, tendenciák keresése
 Érvek, magyarázatok keresése
Kvantitatív módszerek:
 Adott probléma mennyiségi mutatóit elemezve vonnak le következtetéseket
 Pl. kérdőíves felmérés
 Mérések és jelenségek mennyiségi vizsgálata, azok eredményeinek rögzítése
 A kutatás eredményének
nyilvánossá tétele,
véleménycsere kutatók között
Közzététel: Véleménycsere:
 Kutatási jelentés  Konferenciák
 Tudományos cikk  Tudományos fórumok
 Szakdolgozat  Kerekasztal-beszélgetések
 Doktori értekezés
 előadásanyag  Vita – érvek, ellenérvek
ütköztetése konszolidált
keretek között