A társadalom megismerésének módszertana

A szociológiai vizsgálat lépései

 A szociológiai vizsgálat célja valamely társadalom vagy társadalmi csoport
megismerése, alapvető jellemzőinek feltárása.
o Ilyen célt szolgálnak pl. a népszámlálások

Az ilyen tipusú szociológiai vizsgálat lépéseit Ka

1. A probléma megfogalmazása
 Felmerül valamilyen társadalmi jelenség, melynek megismerése és
megmagyarázása szükségesnek látszik.
o pl.társadalomtudósok egy csoportja felismeri, hogy az adott
társadalomban az alkoholizmus súlyos probléma, ezért fel kell tárni az
okait, a háttértényezőket, az összefüggéseket és meg kell ismerni a
lehetséges beavatkozása módját.

2. Elméleti hipotézisek
 A vizsgálni kívánt jelenségről elméleti hipotéziseket fogalmaznak meg. Ehhez
felhasználhatók a szociológiai irodalomban található elméletek, és újabb
elméleteket is ki lehet dolgozni.
o pl. az alkoholizmus ott gyakoribb, ahol a kultúra értékei és normái
elnézőbbek a nagymennyiségű szeszesitalfogyasztással szemben.

3. Operacionalizálás
Mérhető formában fogalmazzák meg az elméleti hipotéziseket.
o Makrotársadalmi szinten az alkoholizmus gyakoriságát mérhetjük a
májzsugorodás okozta halálesetek számán alapuló Jellinek-képlettel
vagy az egy főre jutó alkoholfogyasztáson alapuló Ledermann képlettel.
o Egyéni szinten mérhetjük az alkoholizmust

4. Adatgyűjtési módszerek
Adatokat gyűjtünk a vizsgált jelenségekről. A szociológia a következő
módszereket szokta alkalmazni:
o publikált statisztikai adatok másodelemzése,
o egyéni adatok formájában (adatfájlként) tárolt adatok másodelemzése,
o dokumentumok (sajtóközlemények, naplók, levelek) elemzése,
o megfigyelés – ennek két fajtáját különböztetjük meg:
• külső megfigyelést, amikor a kutató nem vesz részt a megfigyelt,
pl. egy kocsmában tartózkodik, de nem iszik, és nem elegyedik
szóba a társasággal.
• és a (belső) részvevő megfigyelést, amikor a kutató mega is
részt vesz a jelenségben, csoportban, pl. együtt iszik, beszélget
a kocsma vendégeivel.
 o esettanulmány (ilyenkor egyetlen esetet, személyt, intézményt vizsgálnak igen
alaposan, és abból próbálnak következtetéseket levonni a vizsgált jelenség
társadalmi méretű előfordulásáról, annak okairól),
o kísérlet – a kutató maga szabályozza a megfigyelt jelenség bizonyos
feltételeit,
o mélyinterjú, életrajzi módszer, kötetlen beszélgetés – a kutató előre
kiválasztott szempontok szerint irányított, de nem pontosan megfogalmazott
kérdésekkel meghatározott hosszabb interjút folytat a megkérdezettekkel,
o struktúrált interjú: az interjúztató vezeti az interjút, nem hagyja az alanyt, hogy
eltérjen a kérdésektől
o kérdőíves adatfelvétel, vagy survey-módszer.

(Lehet vegyíteni a módszereket. Vannak már előre megírt, többször kipróbált

kérdőívek /pl. pedagógusok kiégésére/.)
5. Elemzés
 Elemezzük a gyűjtött adatokat, ennek alapján következtetéseket fogalmazunk
meg arról, hogy a vizsgált jelenségnek milyen jellemzőit mutattuk ki.
 Elemezzük, hogy a kiinduló elméleti hipotéziseink mennyire igazolódtak be
vagy cáfolódtak meg.
 Az elemzésnél igen óvatosan kell eljárni, s az adatokat apaján az ok-okozati
kapcsolatokra próbálunk következtetni.
o Abból, hogy két adatsor között

6. Eredmények közzététele
 Tanulmányokban vagy könyvekben közzétesszük a kutatás
eredményeit.
 A pontos és részletes publikálás elengedhetetlen része a kutatásnak.
 Pontosan ki kell fejteni:
o az alkalmazott hipotéziseket, le kell írni az alkalmazott
módszereket, a mintavételt
o definiálni kell a használt fogalmakat,
o be kell mutatni a használt elemzési módszereket.
o Hozzáférhetővé kell tehát tenni az eredményeket.

Kvantitatív (mennyiségi) és kavalitítív (minőségi) vizsgálatok

Mintavétel:
 A legtöbb esetben nincs arra lehetőség, hogy a vizsgált személyek teljes
körét, a teljes sokaságot (populációt) kérdőívvel

A statisztikai mintavétel elmélete szerint

  megfelelően kiválasztott minta esetén elég a teljes sokaságnak egy kis részét
megkérdezni ahhoz, hogy meglehetősen pontos adatokat kapjunk a teljes
sokaságról, pontosabban, hogy a minta alapján kapott eredményeket
viszonylag kis hibahatárral kiterjeszthessük, általánosíthassuk az egész
sokaságra.
 A megfelelő mintavétel azt jelenti, hogy a vizsgálni kívánt sokaság minden
tagjának egyenlő esélye kell hogy legyen arra, hogy a mintába kerüljön,
vagyis, hogy véletlenszerűen kell kiválasztani a mintába kerül
 reprezentatív

Kérdőívkészítés
A szereplő kérdéseknek két típusát különböztetjük meg