A megfigyelés / terepkutatás

Kulcsfogalmak
• Terepmunka (fieldwork): kutatómunka egyik
– válfaja
– szakasza (nyers adatok gyűjtése);
• terep: végső soron bármi. Amazóniai törzsek, köz- és
magánintézmények (bíróság, piac, utca, stb.), levéltár
• Megfigyelés (observation): adatgyűjtési módszer
• Etnográfia (ethnography):
– kutatási módszertan (specifikus ontológiai és episztemológiai
megközelítés),
– kutatási módszer (résztvevő/nem strukturált megfigyelés, interjú)
– írásmód, műfaj.
 A megfigyelés
• Def.: olyan adatgyűjtési módszer, amikor a vizsgált jelenségekkel közvetlen
kapcsolatba lép a kutató, „élőben” tanulmányozza őket (Manheim – Rich)
• A módszer alkalmazási területe:
- új jelenségek kialakulása
- a kutatás előkészítő (exploratory) és leíró szakaszában,
- elméletfejlesztés induktív úton, ritkábban elméletek tesztelése

- amikor nem bízhatunk meg más úton szerzett adatokban (pl. kérdőív) vagy
félrevezethetnek a más módszerekkel szerzett adatok (témától függően az
interjú),
- ha nem igazán kvantifikálható a minket érdeklő jelenség
- amikor a kutatási téma megköveteli: lokális értelmezések, titkos csoportok,
informális gyakorlatok, stb.

• Gyakran más módszerekkel (főként kevésbé strukturált interjúkkal)

párosítják, de megkérhetünk személyeket a terepen, hogy bizonyos
dolgokat csináljanak, pl. írjanak tematikus naplót.
A megfigyelés módszerének alkalmazása a
társadalom/politikatudományban
Alapvetően antropológiai módszer.
Politológiában/mainstream szociológiában miért NEM?
• Mainstream társadalomtudomány: kvantitatív kutatás, változó-
orientált, aggregált adatok használata, makro szint
• nagyléptékű eseményeknél nem lehet alkalmazni (pl. választás)
• lehetetlen bejutni olyan helyekre, ahol kulcsfontosságú döntések
születnek vagy események zajlanak (pl. kormányülés, forradalmi
előkészületek és pillanatok)
• gyanakvás a módszer által gyűjtött adatok (soft data) és feldolgozás
érvényességével kapcsolatban. A vád nem teljesen alaptalan.
• A módszer más szakterületekhez tartozik (antropológia, néprajz).
Pedig a megfigyelés a hatalomgyakorlás egyik ősi eszköze és komoly
adminisztrációs gyökerei vannak! (Yanow)
 A megfigyelés módszer alkalmazása a
társadalom/politikatudományban
Miért és mikor IGEN?
• A hatalomgyakorlás: hatásai mikro-szinten, informális és rejtett
oldalai, az ellenállás formái, a hatalomgyakorlás és tudás
kapcsolata, hatalomgyakorlás és identitás
• „emberközpontú” és nem változó-orientált vizsgálatok; mikro-
léptékű mechanizmusok, kollektív identitás (Kubik 2009)
• Döntéshozatali mechanizmusok intézményeken belül.
• Szűkebb fókusz: szakpolitikák (igazságszolgáltatás, rendvédelem,
egészségügy, migráció, stb.), intézmények működése, stb.
(Travers)
• Közösségtanulmány – kis közösségek, mikrotársadalmak
• Titkos/érzékeny csoportok: homoszexuálisok, paramilitáris
alakulatok, drogfogyasztók, stb.
 Felkészülés a terepre
• Vonatkozó irodalom áttanulmányozása
• „Adatközlők” azonosítása. Lehet akár olyan személy is,
aki korábban kutatta a jelenséget vagy terepet, vagy a
csoport egy tagja
– De vigyázni, az ő információik véleményeket és nem
tényeket tükröznek!
• Ha nem teljesen résztvevő a megfigyelés, közölni kell
valamit a kutatásunk céljáról az emberekkel, ezt ki kell
találni
• Strukturáltabb megfigyelés esetén előre gyártott
megfigyelési lapokat is készíthetünk, amin könnyen
bejelölhetünk dolgokat
• A felkészülés során kialakított szempontok ne
térítsenek el a váratlan és előre nem látott dolgok
rögzítésétől
 A megfigyelés válfajai I:
a kutató és a megfigyelés tárgya
• Beavatkozó / nyílt (obtrusive, overt role) – az emberek tudják, hogy
megfigyelik őket.
Problémák: az érvényességet csökkentheti a reaktivitás; nehéz lehet engedélyt
szerezni.
• Nem beavatkozó / rejtett (unobtrusive, covert role) – az emberek nem látják a
kutatót; vagy az emberek látják a kutatót, de nem tudják, hogy megfigyeli őket
(pl. belépsz egy szervezetbe, tevékenykedsz, de nem tudják, hogy kutató vagy)
Problémák: nem lehet jegyzetelni; folyamatos izgalom; etikai problémák (a
vizsgált személyek nem hagyták jóvá, magánszféra megsértése, stb.).
A részvétellel járó problémák: az érvényességet csökkentheti, hogy a kutató
befolyásolhatja az eseményeket (másképp viselkednek, akár a kutató is
terelheti az eseményeket valamilyen irányba); bennszülötté válás (going native)
A kutató szerepe egy kontinuumon értelmezhető: teljes résztvevő – résztvevő
megfigyelő (participant observer) – megfigyelő, mint résztvevő (observer as
participant) – megfigyelő (lásd Babbie).
 A megfigyelés válfajai II:
a módszer alkalmazása
• Strukturált megfigyelés: elmélet (fókusz leszűkítve)→
megfigyelnivaló elemek listája → megfigyelés → listán
rögzítés
• Nem strukturált megfigyelés: megfigyelés →
mintázatok felfedezése → kategóriák → elmélet
• Megjegyzés: A kettő nem kizárólagos. A legkevésbé
strukturált megfigyelés esetében is vannak irányadó
kérdéseid. A legstrukturáltabb megfigyelésben is
maradhatnak nyitott kategóriák. A nem strukturált
megelőzheti a strukturáltat a kutatás folyamán.
 I. A strukturált megfigyelés
• Cél: viselkedések rögzítése, nem a mély megértés.
• Megfigyelési adatlap (observation schedule, coding scheme): a
megfigyelt viselkedés operacionális definíciójára épül.
• Tesztelés, intercoder reliablity.
• Elemzés: a megfigyelések rögzítése után; általában viselkedések,
események gyakoriságát méri.
• Alkalmazás: oktatás, tanár-diák interakció; munkakörök természete

Kritika:
• csak a közvetlenül megfigyelhető viselkedést rögzíti, az indítékokat,
értelmezéseket nem;
• elhanyagolja a kontextust,
• fennáll a veszély, hogy irreleváns vagy nem megfelelő keretet
alkalmazunk.
 II. A nem strukturált megfigyelés
• Cél: a (társas vagy politikai) magatartás, mechanizmusok, társadalmi
viszonyok, és az ezekhez kapcsolódó mögöttes értelmezések feltárása,
alapos megértése.
• Jellemző: nyitott; van egy irányadó kutatási kérdés, ami a terepen töltött
idő alatt finomodik.
• Terepnapló (field notes) – részletes megfigyelések (tevékenység,
beszélgetés, vizuális/audio kontextus, stb.) rögzítése
• Gyakorlati tanácsok:
– a) ne jegyzeteljünk sokat a megfigyeltek jelenlétében,
– b) rögtön írjuk le, ahogy lehet,
– c) a terepnapló legyen minél részletesebb (nem tudjuk előre, hogy mi
a fontos), de nyilván szűrni kell, nem lehet mindent
– d) nagyon világosan külön kell választani a leírást és a
megjegyzéseinket, értelmezéseinket, spekulációnkat a viselkedés
fontosságával, jelentésével kapcsolatban.
– Minden megfigyelésnél szerepeljen a helyszín, időpont, szereplők
 Megfigyeltek elemzése

• Elemzés: már a megfigyelés folyamán elkezdődik.

• Induktív módon próbálunk mintázatokat felfedezni a
lejegyzett tények között.
• a szöveges és vizuális adatokat írásban rögzítjük (terepnapló
+ átírások),
• a teljes anyagot
– letisztázzuk,
– kulcsszavazzuk
– többször átolvassuk
• Magatartás-típusok azonosítása, osztályozása és mögöttes
okaik, értelmeik megfejtése
• Hasonlóságok (általánosan jellemző minden megfigyelésre
vagy megfigyeltre) és különbségek
• Kritika: benyomásokon alapuló szubjektív értelmezések, a
kutatás nem megismételhető, csak illusztratív
esettanulmányokra képes, stb.
 A megalapozott elmélet (grounded theory)
• Anselm L. Strauss és Barney Glaser (1967): The Discovery of Grounded
Theory.
• A GT: módszertani technika/elmélet, amely a valóság aprólékos
megfigyelésére, és annak aprólékos elemzésére épül. Célja a társadalom
egy szűkebb jelenségének elméleti magyarázata, amely elmélet azonban
nem eseten kívüli, hanem abból származik, az esetek szisztematikus
elemzésén alapulnak (innen a név!)
• Kiindulópontok: az elméleteket a háttérbe kell szorítani, hogy ne
befolyásolják a probléma meghatározását; új felismerés csak akkor születik,
ha a megismerés a terepből indul ki, és az empíriára alapoz.
• Módszerek: megfigyelés, mélyinterjú.
• Az adatok értelmezése: olyan kérdéseket kell feltenni az adatainknak,
amelyek általánosító fogalmak irányába vezetnek, amelyek összefoglalják
és rendet teremtenek az adatok között. Pl.: Milyen általánosabb és
analitikusabb társadalmi kategóriákkal írható le az előttem álló jelenség? A
cél az, hogy az elemzett anyagban általánosabb, tágabb körben releváns
társadalmi típusokat, folyamatokat, stratégiákat ismerjünk fel.
(„sűrű leírás” (Geertz) – a helyi jelenségeket nagy dolgokról faggatjuk)
 A megfigyelés - mintavétel
• Általában „mindent megfigyelünk, amit lehet”. Persze nem
lehet mindent.
• Ritka, de létezik statisztikai mintavétel (pl. egy intézmény
működését vizsgálva random mintavétel az időpont
tekintetében, vagy helyszínekből válogatunk)
• Elméleti/célzatos mintavétel (theoretical, purposive,
judgment or convenience sampling), kvóták
• Hólabdázás
• Deviáns esetek
• Mintavétel: emberek, események, kontextusok
Általános kérdés → elméleti mintavétel → adatgyűjtés →
adatelemzés → elméleti telítettség → hipotézis → elméleti
mintavétel 2
 A megfigyelés – etikai problémák

Kérdések, amelyeket a kutatás megkezdése előtt végig kell

gondolni:
- közöljük-e a kutatás témáját vagy félrevezetjük a megfigyelteket
(eufemisztikus terminusokban fogalmazzuk meg)?
- a kutató és a megfigyeltek közötti bizalom (Közöljük-e, hogy mit
kutatunk? Ha eltitkoljuk, akkor miként használjuk a megszerzett
adatokat? Bántódása eshet-e a megfigyeltnek?)
– Jelentjük-e az illegális tevékenységeket? Átadjuk-e a
terepnaplót a hatóságoknak (Rick Scarce 1992)?
Bizonyos témák esetében el kell titkolni a kutatás célját. Mérlegelni
kell a kutatás eredményeivel járó pozitívumokat, illetve az etikát
sértő lépéseket.
 Előnyök

• Érvényesség +
• Átfogó, teljes szemlélet a jelenségről. Az
attitűdöket és magatartásokat természetes
közegükben érthetjük meg, a kommunikáció
finom részleteit is érzékelhetjük
• Társadalmi történések időbeli alakulásának
tanulmányozására kiválóan alkalmas
• Rugalmas: a kutatási kérdés/terv bármikor
módosítható
• adott esetben olcsó
 Hátrányok

• megbízhatóság (főleg intercoder) –

– az eredmények ugyan alaposak, de személyesek is
• általánosíthatóság –
– nem általánosíthatunk nagy populációkra, pontosan a
részletgazdagság miatt
• idő- és energiaigényes munka, lelkileg is igénybe veszi a
kutatót; fontosak a kutató személyisége és fizikai adottságai
• Ahogy kezd bennünk „kialakulni a kép”, fennáll a veszélye,
hogy csak azokat a dolgokat vesszük észre, ami alátámasztja
várakozásainkat – ezért ajánlott a feljegyzéseinket másokkal
is megbeszélni
• Provincializmus: a kutató saját szempontja, értékrendszere
szerint értelmezi a látottakat – főleg idegen kultúrák
tanulmányozásakor lehet probléma