1.4.

A TUDOMÁNYOS KUTATÁS FOLYAMATA

A tudományos kutatás során a kutató a kutatási probléma, kérdésfelvetés meghatározása után
tervezetten, szabályszerűen adatokat gyűjt, az adatokat feldolgozza, elemzi és a tudományos
publikációk elvárt tartalmi elemei és formája szerint közzéteszi mások számára. A kutatási
folyamat fázisait az 1/1. ábra szemlélteti.

A KUTATÁS KONCEPTUALIZÁLÁS
TÉMAVÁLASZ- ELŐZMÉNYEINEK (FOGALMAK
TÁS, KUTATÁSI FELTÁRÁSA, DEFINIÁLÁSA),
PROBLÉMA MEG- SZAKIRODALOM, OPERACIONALIZÁLÁS
HATÁROZÁSA, EGYÉB FORRÁSOK ADATGYŰJTÉS TERVEZÉS
(KUTATÁSI MODELL
ÁTTEKINTÉSE ELKÉSZÍTÉSE) • változók definiálása
• modell egyszerűsítése
• kutatási módszer
meghatározása
A KUTATÁS CÉLJÁNAK, HIPOTÉZISEINEK • kutatási eszköz(ök)
MEGFOGALMAZÁSA, KUTATÁSI TERV KÉSZÍTÉSE kiválasztása
• kutatási eszköz összeállítsa
• kutatási eszköz kipróbálása
• minta vétel előkészítése

VÁLASZ A KUTATÁSI KÖVETKEZTETÉS, JAVASLAT,

KÉRDÉSRE PUBLIKÁCIÓ, TOVÁBBLÉPÉS, MINTAVÉTEL
MINTAVÉTEL

ADATGYŰJTÉS
ADATGYŰJTÉS
REFERENCIA
ADATOKKAL STATISZTIKAI
ÖSSZEHASONLÍTÁS ELEMZÉS
ADATBÁZIS
KÉSZÍTÉS

BELSŐ VALIDITÁS vizsgálata

OK-OKOZATI (szelekciós hiba, zavaró tényezők
ÖSSZEFÜGGÉS kontrollja, mérési hiba)
VIZSGÁLATA magyarázó KÜLSŐ VALIDITÁS az
kutatások esetén általánosíthatóság kérdése

1/1. ábra. A kutatási folyamat menete

1.4.1. A témaválasztás, a kutatási probléma meghatározása

A kutatási folyamat elsőként meghatározandó, alapvető kérdése, milyen témakört választ a
kutató vizsgálata tárgyaként.
A témaválasztáshoz néhány lényeges szempontot feltétlenül ajánlatos figyelembe venni:
- a választott témakör illeszkedjen a kutató érdeklődési köréhez, felkészültségéhez,
korábban végzett vizsgálataihoz;
- a választott témakörhöz legyen elérhető szakirodalom, esetleg legyen olyan a
témakörben jártas kutatóval kapcsolat, aki szakmai tanácsokat adhat a kutatás
megtervezésénél és megvalósításánál is;

14
 - a választott témakörben végzett kutatás legyen időben és költségekben jól
megtervezhető;
- a választott témakör határai (minta nagysága, megfigyelések száma, megkívánt
terjedelem) legyenek jól körülhatárolhatóak, mert a túl tág témakör épp úgy
megoldási problémákat okoz, mint ha túl szűkre szabják a vizsgálat kereteit.
- abban az esetben, ha a kutatás témavezetőjét is megválasztható, fontos az adott
témakörben jártas, tapasztalt személy felkérése. Az sem elhanyagolható szempont,
hogy a kutatók közt létezzen személyes szimpátia, együttműködési hajlandóság,
hiszen a kutatások megvalósításában számos nehézség merül fel, így a személyes
kapcsolatok szorossága sokat segíthet ezek megoldásában.

A témaválasztást követően meg kell határozni milyen kutatási problémára, kérdésre keresi a
vizsgálatot végző a választ. A kutatói érdeklődést sokféle probléma, kérdés alakíthatja ki.
Ilyenek lehetnek többek közt:
- a mindennapi praxisban felmerülő megoldandó problémák;
- az adott tudományterület elméleti tételeinek újragondolása, ezek
érvényességének megbízhatóságának vizsgálata;
- a szakirodalom által nyitva hagyott kérdésekre adandó válasz keresése;
- a szakmai munka során felmerült személyes intuíciók, megfigyelések, hiedelmek
tudományos bizonyításának igénye.

A kutatási probléma meghatározásának elengedhetetlen feltétele a vizsgálandó kérdések

pontos azonosítása, a kutatói célok nyilvánvalóvá tétele. Leggyakrabban elkövetett hibaként
említhetjük, hogy a kutatási problémák széles körére kíván a kutató választ adni, mert nem
határozza meg előre a kutatás határait. Valójában a jól körvonalazott kutatási kérdések már
félig-meddig a válaszokat is megadják, hiszen a pontosan azonosított probléma kijelöli az
elérni kívánt célokat és kijelöli a szükséges adatforrásokat is.
A témaválasztás illetve a kutatási problémák, kérdések meghatározása lényegében
meghatározza, milyen típusú kutatást kell elvégezni. A kutatások egy lehetséges
osztályozása alapján alap- vagy alkalmazott kutatásról, illetve az alkalmazott kutatásokon
belül értékelő, akció vagy orientációs kutatásról lehet beszélni.
Az alapkutatások célja a természetre vagy a társadalomra vonatkozó alapvető tudás, elméleti
ismeretek előállítása. Ezeknél a kutatásoknál az információgyűjtés rendszerint az elméleti
problémák megválaszolását célozzák, melynek érdekében tapasztalati megfigyeléseket
végeznek a kutatók. Az alkalmazott kutatások a gyakorlati kérdések megválaszolására
15
koncentrálnak úgy, hogy a kutatási eredmények alapján viszonylag közvetlenül használható
megoldásokat szolgáltatnak.
Az alkalmazott kutatásokon belül az értékelő kutatás a vizsgált objektum vagy folyamat
értékét vagy minőségét kívánja meghatározni. Célja szerint lehet:
- formatív értékelés, mely egy folyamatban vagy egy objektum állapotában
bekövetkezett változást (javulást) vizsgálja, vagy
- a szummatív értékelés, amely összefoglaló ítéletet alkot egy folyamat vagy objektum
pillanatnyi állapotáról, és az ítéletalkotás után legtöbbször döntés születik a folyamat
vagy egy program folytatásáról.
Az alkalmazott kutatások egy másik típusa az akció-kutatás, amely szűkebb területen
jelentkező gyakorlati problémák megoldására koncentrál. Ebben az esetben a hangsúly nem
az ismeretek előállításán van, hanem a beavatkozáson.
Végül az alkalmazott kutatások harmadik válfaja az orientációs kutatás, amely kritikai
elméletet, szempontot fogalmaz meg, és legtöbbször valamilyen különbségre,
egyenlőtlenségre vagy diszkriminációra koncentrál. (Babbie, 2008)

A kutatási problémák meghatározásából fakadóan feltáró, összehasonlító, történeti és

magyarázó kutatásról lehet beszélni. (1/1. táblázat)
1/1. táblázat Kutatási típusok
Kutatás típusai Fő kérdések Példa
Mi történt … ? Melyek a
Melyek a fő jellemzői …? csecsemőhalandóság
Feltáró kutatás
Milyen feltételek mellett jön létre … jellemző adatai az európai
? társadalmakban?
Milyen mértékű különbség
Másutt is megtörténik …?
Összehasonlító van a csecsemőhalandóság
Hogyan…? Milyen feltételek mellett
kutatás terén az európai
történik … ?
társadalmakban?
Hogyan változott
Korábban hogyan történt …? csecsemőhalandóság
Történeti kutatás Korábban mi jellemezte …? mértéke az európai
Milyen gyakran fordul elő …? társadalmakban az elmúlt
100 évben?
Mi az oka ….?
Melyek az okai a
Magyarázó Mi a kapcsolata …?
csecsemőhalandóságnak az
kutatás Milyen hatással jár … ?
európai társadalmakban?
Milyen következményekkel jár … ?

16
A kutatási probléma kialakítása nem egyszerű feladat, általában többszöri egyéni és/vagy
csoportos végiggondolást igényel. Nincs általánosan megfogalmazható szabály a módjáról,
de néhány lényeges követelmény meghatározható. A kutatás témakörének jellegzetes
szakmai problémát kell megfogalmazni, illeszkednie kell az adott tudományterülethez, de a
multidiszciplinaritás – a más tudományterületekhez való kapcsolódás – is gyakori eleme a
kutatásoknak. A kutatási problémák fontos szempontjai a kutathatóság, az empirikus
vizsgálatok gyakorlati megvalósíthatósága és a várható eredmények hasznosíthatósága,
alkalmazhatósága. A kutatás megvalósíthatóságának számos feltétele van, melyeket most
csak felsorolásszerűen mutatunk be, de a konkrét kutatások esetében érdemes mindegyik
végiggondolására kellő időt fordítani:
- A kutatás lebonyolítására rendelkezésre álló idő és ennek ütemezése.
- A kutatásba bevont személyek elérhetősége, együttműködési készsége.
- A kutatási eszközök megléte.
- Pénzügyi források megteremtése.
- Kutatói tapasztalatok és elkötelezettség megléte.
- Etikai megfontolások.

1.4.2. A kutatás előzményeinek feltárása, szakirodalom, egyéb források

áttekintése
A tudományos kutatásokkal szembeni alapvető elvárások egyike a kutatási témával
kapcsolatos szakirodalmi jártasság. Erre számos ok miatt van szükség. A kutatónak fontos
megismernie a már rendelkezésre álló tudás főbb teoretikus és empirikus eredményeit, a főbb
kutatócsoportokat, a kutatási téma körüli vitákat, ellentmondó nézeteket, a téma kutatásában
alkalmazott módszertani eszközöket, a témakör kutatásának korlátait, nehézségeit stb. A
szakirodalom áttekintése kiemelt jelentőségű, könyvünkben ezzel a 3. fejezet foglalkozik
részletesen.

1.4.3. A kutatás fogalmi kereteinek kialakítása – konceptualizálás,

operacionalizálás
A kutatások hátterében nagyon gyakran a gyakorlati szakmai életből származó megoldandó
problémák állnak. Ennek elismerése mellett azonban világosan kell látni, hogy az empirikus
kutatások mindig teoretikus megalapozottsággal zajlanak. Ezért a kutatás elindításakor
lényeges kialakítani azt az elméleti, konceptuális keretet, amelyen belül értelmezhetőek a

17