Kutatásmódszertan és biostatisztika I.– 1.

hét
Tantárgyleírás az adott hétre vonatkoztatva
Kutatás fogalma, az ismeretek forrásai, A kutatások szerepe az egészségtudományban és a
mindennapi minőségi betegellátásban. EBM fogalma, főbb jellemzői. Bizonyítékok szintjei.
Metaanalízis értékelésének alapjai.

1
 Tanterv szerinti előrehaladás
IV. Szemeszter (vizsga félév végén + szeptemberben 1 előrehozott vizsgalehetőség)
Kutatásmódszertan és biostatisztikai I.
V. Szemeszter
Szakdolgozat I.
ELŐFELTÉTEL: Kutatásmódszertan és biostatisztika I.
TELJESÍTÉS FELTÉTELE: LEADOTT kutatási terv
VI. szemeszter
Kutatásmódszertan és biostatisztika II.
ELŐFELTÉTETEL: 1. ELFOGADOTT kutatási terv
2. Kutatásmódszertan és bistatisztika I.
2
 Bevezető
A kutatás szerepe a mindennapi
gyakorlatban, EBM
Dr. Kívés Zsuzsa
zsuzsa.kives@etk.pte.hu
 Miért kell tanulni kutatásmódszertant?

Kritikus gondolkodás!!! (képesek legyenek megérteni a kutatási módszereket, az azok közötti különbségeket, a
különböző típusú kutatások eredményei mennyire megbízhatóak, felhasználhatóak-e a gyakorlatban)

* kongresszusi előadás (készítése, megértése)

* publikációk értékelése, felhasználása (használt kifejezések értelmezése,
publikációk felépítése, tartalmi elemei, megbízhatóság az információk szempontjából)

- Saját kutatás készítése

- szakdolgozat/diplomamunka
 Az emberi megismerés és a tudomány

Hogyan tudunk meg dolgokat?

• Hallottuk – elhittük- nem kérdőjelezzük meg
• Közvetlen tapasztalat

1. Tapasztalati valóság
2. Konszenzuális valóság
* ránk hagyott tudás („mindenki tudja”)
* tekintély szerepe (ki mondja – tévedhet)
 Mi a szakmai bizonyíték ?

• Az újságban olvastam, a TV-ben mondták …

• A szomszédnak is segített a betegségén …
• Ezt mondta a Doktor Úr …
• Tanársegéd, adjunktus, docens, professzor
• Saját orvosi/ápolói gyakorlat tapasztalatai
• Szakmai kollégium, szakmai társaság
• Orvosi Hetilap, British Medical Journal, Lancet, British Journal
of Nursing, American Journal of Nursing…..

• Az OEP előírta … 
 Az ismeretek forrásai

1. Szokások és tradíciók követése – hasznos időnként átértékelni – gátja lehet a

fejlődésnek
2. Szaktekintély, szakmai hivatal, hatóság állásfoglalása - módszertani levelek,
protokollok
3. Intuíciók, ösztönös megérzések követése – gyakorlat, szakértelem, általános
ismeretek, személyiség, környezeti hatások eredménye
4. Kipróbálás, tapasztalat: sikerek és hibák (értékelő gyakorlat – reflective practice
(Parahoo, 2006); reflection-on-action – utána, reflection-in-action – folyamatosan (Schön,
1987)
5. Tudományos kutatások eredményinek megismerése
 Az ismeretek forrása
• Az ember racionális lény, cselekedetei többé-kevésbé tudatosan felépítettek. Hétköznapi
cselekedeteinket gyakran kívánjuk megmagyarázni, álláspontunkat megvédeni a rendelkezésünkre
álló tudás alapján. Ilyenkor nem kell igazolnunk, hogy honnan, milyen forrásból származik az
ismeret, még akkor sem, ha érvelésünk nem feltétlenül a következtetések logikus sorára épül.
Tanulmányaink során, a munkavégzésben és különösen a tudományos tevékenység során azonban
elkerülhetetlen a racionalitás, a logikus érvelés, a megalapozott állítások stb. alkalmazása. A
mindennapi életünk során alapvetően kétféleképpen szerezhetünk információkat, amelyek
segítségével képesek lehetünk meghatározni fő jellemzőiket, értékelhetjük tulajdonságaikat. Az
egyik mód az, ha megtapasztalunk valamit, a másik, ha a mások által közvetített tudást elfogadjuk.
Előbbit tapasztalati valóságnak, utóbbit konszenzuális valóságnak nevezzük. A tudományos
megismerés során az objektív, bizonyított ismeretek megkeresése a cél, ami gyakran meglehetősen
nehéz feladat, különösen a konszenzuális valóság esetében. A megoldást a tudományos kutatási
módszerek adhatják, mivel tudományos megközelítésben akkor fogadunk el egy állítást, ha azt
logikailag és empirikusan is alátámasztottnak tartjuk.
• A XXI. század embere számos forrásból szerezhet tudományos ismereteket, a legtipikusabbakat
mutatjuk be röviden.
8
 Szokások és tradíciók követése

A mindennapi feladatok ellátása során többnyire azokat az ismereteket

alkalmazzuk és azokat a szokásokat követjük, amelyeket a közvetlen
környezetünkből, mások által közvetítve sajátítottunk el. A tradicionális tudás
biztonságot, magabiztosságot ad, jól begyakorlott feladatokként jelennek meg
az ápolói vagy más egészségügyi szakdolgozói munkafolyamatban is. A
tradicionális tudás azonban gátja is lehet a fejlődésnek, mivel a rutin okozta
szokásokat, rögzült ismereteket nehéz megváltoztatni, az új ismereteket,
módszereket elfogadtatni. Ennek hátterében állhat az új ismeretek hiánya, az új
szokások kialakításában bekövetkező érdeksérelmek kialakulása, a változás,
változtatás kényszerűsége miatt kialakuló tartósan feszült munkahelyi légkör. A
tradicionális tudás ismeretanyagát mindezek ellenére hasznos időközönként
újragondolni, a folyamatokat, az ismereteket logikai ellenőrzés alá helyezni.

9
 Szaktekintély, szakmai hivatal, hatóság
állásfoglalásának követése
A tradicionális tudás alkalmazása során közmegegyezéssel elfogadott
ismereteket hasznosítunk. Számos esetben előfordul azonban, hogy a tudás
forrása nem az általánosan elfogadott elmélet, hanem egy külső szaktekintély,
hivatal, hatóság szabályozza a tevékenységeket. Ez a fajta tudás rendszerint
szakmai elvként, szabályként, protokollként jelenik meg. Ebben az esetben az
alkalmazónak nincs lehetősége foglalkozni az ismeret helytállóságával, ennek
betartása a rá háruló feladat. Példa erre a módszertani levél, amely az
egészségügyben alkalmazott protokoll alapjául szolgál.

10
 Intuíciók, ösztönös megérzések követés

A szakirodalomban gyakran olvashatunk az intuíciókról, megérzésekről mint a

tudás lehetséges formájáról. Állíthatnánk, hogy az egészségügyi dolgozók nem
alkalmazhatják a tudás ezen formáját, mégis számos kutatás igazolja, hogy ez
gyakran előfordul. Az ápolók ugyanis kerülhetnek váratlan, nem tipikus
helyzetbe, és az sem ritka, hogy nincs szakmai segítség a közelükben, vagy
nincs idő konzultációra. A kutatási eredmények szerint ilyen esetekben a
szakértelem, a gyakorlat, az általános ismeretek, a személyiség és a környezeti
hatások bonyolult interakciójának eredményeképpen jön létre az intuíció mint
a tevékenységet alakító tudás.

11
 Kipróbálás, tapasztalat: sikerek és hibák
Saját tapasztalatunk gyakori és rendkívül hasznos forrása a rendelkezésünkre álló tudásnak és a tanulásnak.
Régóta úgy tartják, hogy a tapasztalat során szerzett tudás sokkal maradandóbb. A betegellátásban sokszor
előfordul, hogy a bevált gyakorlat nem hoz eredményt. Ilyenkor az egészségügyi szakdolgozók újabb és újabb
módszerekkel próbálják meg elérni a kívánt eredményt. Pl. javasolják, hogy a rossz ízű gyógyszert joghurttal,
tejföllel vegye be a beteg; új étrenddel segítik a testsúlycsökkentést; a beteg mozgását új motivációkkal
próbálják elérni. A „próbálgatás” (trial and error) módszerével számos tapasztalathoz juthat a szakember. A
tapasztalat, nyilvánvaló hasznossága mellett azonban korlátozhatja is a megismerést. Egyéni tapasztalataink
ugyanis gyakran más eredményt hozhatnak, mint egy tudományos felismerés és ilyenkor nehéz összeegyeztetni
a kettőt. Legfőbb feladat ebben az esetben a bizonyított, tudományos ismeret elfogadása, nem tagadva, de
nem is általánosítva az egyéni tapasztalat eredményét.
A értékelő gyakorlat (reflective practice) fogalmát az ápoláskutatásban – többek közt – Parahoo írta le. Az
értékelő gyakorlat módszerét egy lehetséges és alkalmazandó ismeretbővítésnek tartja, ebben az esetben az
ápoló az ápolási folyamat minden egyes munkafázisban végiggondolja tevékenységének magyarázatát. Schön
(1987) szerint két lehetséges módja van a reflektálásnak, visszatükrözésnek: a „reflection-on-action” és a
„reflection-in-action”. Előbbi a tevékenységsor utólagos elemzését, értékelését jelenti, a második esetben
folyamatos az önellenőrzés a munkavégzés során. Az értékelő gyakorlat tanulási folyamat, leginkább a
gyakorlati feladatok fejlesztését szolgálja, hiszen választ kell adnunk olyan kérdésekre, mint mit teszek, hogyan
teszem, miért teszem.
12
 Tudományos kutatások eredményeinek megismerése

Bizonyára senkinek nem meglepő az az állítás, hogy a szakemberek számára a tudományos kutatás során szerzett ismeret a
legelfogadottabb és legmegbízhatóbb. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a tudomány nyújtotta információk általában
szakaszosan – tanulmányaink alatt nagyfokú intenzitással, máskor szinte alig – jutnak el hozzánk. A tudományos kutatás fogalmát
már sokan meghatározták, néhány közülük meghökkentő. Zora Neale Hurston, antropológus szerint „A kutatás nem más, mint
formális kíváncsiság. Meghatározott célt követve nyughatatlanul keresi a választ.” (Research is formalized curiosity. It is poking
and prying with a purpose.) Szent-Györgyi Albert ismert mondása szerint „Kutatni valamit annyit tesz, mint látni, amit mindenki
lát, és közben arra gondolni, amire még senki.” (Research is to see what everybody else has seen, and to think what nobody else
has thought.)

A kutatásmódszertan szakirodalmában természetesen megtaláljuk a szokványos és a formális definíciókat is. Közülük egy
általánosan elfogadott így hangzik: A tudományos kutatás során – szemben az előzőekben tárgyalt ismeretszerzési
lehetőségekkel – a kutató a kutatási probléma, kérdésfelvetés meghatározása után tervezetten, szabályszerűen adatokat gyűjt,
az adatokat feldolgozza, elemzi és a tudományos publikációk elvárt tartalmi elemei és formája szerint közzéteszi mások számára.
A tudományos kutatás eredménye önmagában még nem megoldás az adott problémára, de segít a vizsgált jelenséget
megérteni, jellemzőit megismerni, ezzel együtt elfogadni vagy elutasítani az addig ismert tényeket. Itt kapcsolódhatunk vissza a
tradicionális tudáshoz, amelyet a legszélesebb körben használunk, de a tudományos gondolkodásmód számára ez a tudás
mindig újragondolható, vitatható, az új ismeretek alapján cáfolható. A kutatások célja éppen az, hogy jól meghatározott célok
érdekében frissítsük, bővítsük az ismereteinket.
Az előzőekben röviden bemutattuk az egészségügyi dolgozók szakmai ismereteinek meghatározó forrásait. A leírásban
elkülöníthetők ezek, de a napi szakmai munka során tudatosan vagy tudat alatt keverednek, egymást erősítik vagy gyengítik.
13
 Tudományos kutatás fogalma

Szent-Györgyi Albert: „Kutatni valamit annyit tesz, mint látni amit mindenki lát,
és közben arra gondolni amire még senki.”

A tudományos kutatás során a kutató a kutatási probléma, kérdésfelvetés

meghatározása után tervezetten, szabályszerűen adatokat gyűjt, az adatokat
feldolgozza, elemzi és a tudományos és a tudományos publikációk elvárt
tartalmi elemei és formája szerint közzé teszi mások számára.
Az ápoláskutatás szisztematikusan megtervezett információgyűjtés abból a
célból, hogy az ápolási gyakorlat, az ápolóképzés és a szakpolitika számára új
ismeretek feltárásával választ adhassunk a felmerülő kérdésekre és problémák
megoldására, kezelésére.
 Hétköznapi hibák a megfigyelésben

A megismerés alapja a megfigyelés

Pontatlan megfigyelés
Tudományos megfigyelés
tudatos tevékenység
• Túláltalánosítás (védekezés: nagy minta, vizsgálat megismétlése)
• Szelektív észlelés (azt figyeljük ami az összefüggést mutatja)
• Hozzáköltések (kimagyarázzuk) Illogikus gondolkodás („kivétel erősíti a szabályt”)
• Elfogultság a megismerésben (hogyan értelmezünk eseményeket)
• A megismerés idő előtti lezárása
• Misztifikáció
• Tévedni emberi dolog (…tudatosság! Hibák elkerülésére való törekvés)
 EBM (evidence-based medicine, bizonyítékokon
vagy tényeken alapuló orvoslás/ápolás)

Az evidence based medicine néven a nemzetközi orvosi szaknyelvben az elmúlt

másfél évtizedben meghonosodott kifejezés a magyar orvosi szóhasználatban
bizonyítékokon alapuló orvoslás formájában nyert polgárjogot. A
bizonyítékokon alapuló orvoslás olyan interdiszciplináris tudományág, amely az
alap- és klinikai tudományok, az epidemiológia, a biostatisztika és a szociológiai
tudományok ötvözésén alapuló, új tudományos módszertani eszköztárat kínál a
klinikai tudományos kutatómunkában felmerült kérdések megválaszolására.
(Jelen tárgynak nem célja a teljes EBM bemutatása, csupán a kapcsolódó alapfogalmak kerülnek bemutatásra, melyek
nélkül nem érthető a kutatásmódszertan elsajátításának szükségessége és a kutatások létjogosultsága az egészségügyi
szakemberek mindennapi tevékenységében)

16
 EBM (evidence-based medicine, bizonyítékokon
vagy tényeken alapuló orvoslás/ápolás)
FOGALMA
A konkrét beteg ellátása érdekében döntéseket hozunk és ezek a
jelenlegi tudásunk alapján fennálló bizonyítékoknak megfontolt,
határozott és eredményes használatán alapulnak.
Az ismert legjobb bizonyíték lelkiismeretes, egyértelmű és megfontolt
alkalmazását jelenti az individuális beteg ellátására vonatkozó kezelési
döntés meghozatalában. A jó orvos/ápoló egyaránt használja saját
klinikai tapasztalatait és a rendelkezésre álló legjobb külső
bizonyítékot, egyedül egyik sem elégséges.
The EBM triad

Az EBM során meghatározó a

szakember személyes tapasztalatára,
szakértelmére épített véleménye, a
páciens értékei, elvárásai valamint a
legjobb küldő bizonyíték, mely a
kutatási eredményeken nyugszik.

http://med.fsu.edu/index.cfm?page=medicalinformatics.ebmTutorial
 EBM (evidence-based medicine, bizonyítékokon
vagy tényeken alapuló orvoslás/ápolás)
A bizonyítékokon alapuló orvoslás gyakorlatba történő átültetése általában öt részterületet
foglal magában:
1. strukturált kérdésfeltevés,
2. szisztematikus irodalomkeresés,
3. a fellelt irodalom kritikus értékelése,
4. a bizonyítékok szintjeinek és az ajánlások erősségének a meghatározása,
5. a bizonyítékok gyakorlati alkalmazása (pl. bizonyítékokon alapuló irányelvek kidolgozása,
az irányelvek alkalmazása hatásának elemzése).
A fejlett egészségügyi ellátórendszerrel rendelkező országokban a bizonyítékokon alapuló
orvoslás gondolatkörének és módszereinek alkalmazása a mindennapos orvosi gyakorlat
részévé vált. Ugyanakkor nemzetközi felmérések alapján meghízhatóan állítható, hogy ott
ahol a bizonyítékokon alapuló orvoslás gyakorlata még nem honosult meg, ott az orvosi
beavatkozások csak kb. 15–20%-a nyugszik szilárd tudományos alapokon.
19
 Archie Cochrane (1909-1988)

• Effectiveness and efficiency : Random Reflections on Health

Services (1972 március 20, Edinburg)
• Az egészségügyben alkalmazott beavatkozások hasznáról és
hatékonyságáról nagyon kevés a megbízható ismeret.
• Etikai és pénzügyi megfontolásokból az egészségügynek effektív
szolgáltatásokat kell nyújtania. Annak biztosítékát, hogy a
szolgáltatások hatásosak és hatékonyak legyenek, randomizált
kontrollált tanulmányokra (RCT) alapozott döntésekben látta.
• Ezért indítványozta az RCT-k szisztematikus gyűjtését és
elemzését. Cochrane gondolatai és munkássága előbb az
Egyesült Királyságban, majd az egész világon követőkre talált.
The Cochrane Collaboration
 A tudományos evidenciák
egyedi és közösségi szintű alkalmazása
• Evidence-based medicine (EBM)
(Bizonyítékokon alapuló orvoslás, BAO)
• Az egyedi beteggel kapcsolatos klinikai döntéshozatal,
• szisztematikusan feldolgozott tudományos bizonyítékok alapján.
• Orvos, gyógyszerész, ápoló, stb. kompetencia.

• Evidence-based health care/health policy (EBHC/EBHP)

(Bizonyítékokon alapuló egészségügy/egészségpolitika, BAEP)
• A populációval kapcsolatos döntéshozatali megközelítés,
• ötvözi a BAO + a bizonyítékokon alapuló döntéshozatal eredményeit.
• Politikai, kormányzati, minisztériumi, OEP hivatalnoki kompetencia.

• Annyi szakmai evidenciát várjunk el a betegágy melletti

orvostól, mint az íróasztal melletti döntéshozótól.
 Hatásosság, hatékonyság, eredményesség

• Hatásosság (efficacy)
Egy eljárás ideális, klinikailag ellenőrzött körülmények között
milyen hatást képes kifejteni, függetlenül a költségektől. (RCT –
Randomized Controlled Trial)

• Eredményesség (effectiveness)
Az egészségügyi eljárás mindennapos gyakorlatban történő
alkalmazása során elért hatását írja le, illetve vizsgálja, hogy eléri-e a
kívánt eredményt, függetlenül a költségektől (napi klinikai rutin)

• Hatékonyság (efficiency)
összevetjük az eljárás által elért eredményt a költségekkel, tehát a
ráfordítás és a hatásosság/eredményesség viszonyát írjuk le. (formális
egészség-gazdaságtani elemzések)
Review
(szisztematikus Mindennapi
irodalmi áttekintés irányelv gyakorlat

Metaanalízis

24
 Bizonyítékok szintjei

A bizonyítékok erejének grafikai megjelenítése inkább csak demonstrációs

célokat szolgál, a bizonyítékokon alapuló irányelvek létrehozásának alapvető
eleme a bizonyítékok erejének számszerűsített kritériumokba sorolása. A
bizonyítékok szintjeinek fokozati besorolására szolgáló skálák több formájával
találkozhatunk (lásd a köv. diák)
A bizonyítékokon alapuló irányelv kimunkálása során minden egyes
adatforráshoz hozzá kell rendelni a bizonyítékok szintjét leíró számszerű
mutatót, amit célszerűen az irányelv irodalomjegyzékének kell kiegészítő
adatként tartalmaznia.

25
Bizonyítékok szintjei

26
 Tudományos bizonyítékok szintjei

• Szisztematikus szakirodalmi áttekintés, meta-analízis

• Randomizált kontrollált vizsgálat (RCT)
• Kohorsz vizsgálat
• Eset-kontroll vizsgálat
• Eset-sorozat vizsgálat
• Esettanulmány
• Szakértői vélemény
• Állatkísérletes vizsgálatok
• Alapkutatás, laboratóriumi kísérletek
 A tudományos eredmények és vélemények
hierarchiája 1. (angol, Oxford)

Besorolás Vizsgálatok
Ia Randomizált, kontrollált, kettős-vak vizsgálatok rendszerezett
(A) irodalmi áttekintéséből (systematic review) vagy meta-analíziséből
Ib Legalább egy randomizált, kontrollált vizsgálatból származó
(A) bizonyíték.
IIa
Kohort vizsgálatok rendszerezett irodalmi áttekintése.
(B)
IIb Kohort vizsgálatok, vagy gyengébb minőségű randomizált, kontrollált
(B) vizsgálatok.
IIIa
Eset-kontroll vizsgálatok rendszerezett irodalmi áttekintése.
(B)
IIIb
Eset-kontroll vizsgálatok.
(B)
IV Eset-sorozatok, vagy gyenge minőségű eset-kontroll, vagy kohort
(C) vizsgálatok.
V Szakértői vélemény, melyet nem támasztanak alá szisztematikusan és
(D) kritikusan értékelt adatok; klinikai gyakorlat számára, az
Forrás: http://cebm.jr2.ox.ac.uk/docs/levels.html
 A tudományos eredmények és vélemények
hierarchiája 2. (skót, SIGN)
SZINT JELLEMZŐK
Az eredmények randomizált, kontrollált vizsgálatok igen jó minőségű rendszerezett irodalmi
I-A áttekintéséből vagy meta-analíziséből vagy randomizált kontrollált vizsgálatokból származnak,
melyekben a szisztematikus hiba (bias) valószínűsége elhanyagolható.
Az eredmények/következtetések jó minőségű rendszerezett irodalmi áttekintéséből vagy meta-
I-B analíziséből vagy randomizált kontrollált vizsgálatokból származnak, melyekben a szisztematikus
hiba (bias) valószínűsége kicsi.
Az eredmények meta-analízisből, rendszerezett áttekintésből, vagy randomizált vizsgálatból
I-C
származnak, ahol nagy valószínűséggel valamilyen szisztematikus hiba (bias) fordulhatott elő.
Az eredmények kohorsz- vagy eset-kontroll vizsgálatok igen jó minőségű rendszerezett irodalmi
II-A áttekintéséből vagy meta-analíziséből vagy olyan kohorsz vagy eset-kontroll vizsgálatokból
származnak, ahol a szisztematikus hiba, a zavaró hatás vagy a véletlen
Az eredmények jól tervezett és kivitelezett kohorsz- vagy eset-kontroll vizsgálatokból
II-B származnak, ahol a szisztematikus hiba, a zavaró hatás vagy a véletlen szerepe kicsi, és az ok -
okozati összefüggésnek valószínűsége közepes erősségű.
Az eredmények olyan kohorsz- és eset-kontroll vizsgálatból származnak, ahol nagy
II-C valószínűséggel valamilyen szisztematikus hiba, a zavaró hatás fordulhatott elő, vagy a véletlen
szerepe jelentős, és nagy az esély arra, hogy ok-okozati összefüggés nem áll
Az eredmények jól tervezett, de nem kísérleti vizsgálatból származnak, mint pl. az
III esettanulmányok, stb.
A szakmai vélemény. A várható (becsült) eredmények szakmai kollégium, vagy kutatócsoport
IV
véleményén, vagy a szakterület vezető egyéniségének a véleményén alapulnak
Forrás: Scottish Intercollegiate Guidelines Network, 2001, SIGN 50
 A tudományos eredmények és vélemények
hierarchiája 3.

Forrás: Guide to Research Methods: The Evidence Pyramid:

<http://servers.medlib.hscbklyn.edu/ebm/2100.htm>.
 Tudományos bizonyítékok típusai

KÉRDÉS Optimális tanulmány típus

• Terápia • Randomizált kontrollált vizsgálat

• Etiológia, kockázat • Kohorsz tanulmány

• Prediktív medicina, prognózis
• Kohorsz tanulmány
• Diagnózis

• Betegségteher • Prospektív konszekutív (egymást

követő) kohorsz
• Keresztmetszeti tanulmány
• Szubjektív vagy objektív jelenség

• Kvalitatív tanulmány
 Meta-analízis

OR: 4,05; N=18

Forrás: Lexchin J et al. BMJ 2003;326:1167-1170. 95 % CI 2,98-5,51
Forrás: Decsi Tamás: bizonyítékon alapuló orvoslás (2011)
 Metaanalízis ábrák értelmezése
A rendszerezett áttekintő közlemény leglényegesebb eleme az ugyanarra a kimeneteli mutatóra vonatkozó
egyedi eredmények összegzése. Az előző dián található ábrán 4 hipotetikus vizsgálat egy folyamatos
változóval jellemzett kimeneteli mutatójának (pl. a vérnyomás értékének alakulása a beavatkozás
csoportjában a kontrollcsoporthoz viszonyítva) átlagértékeit és az átlagokhoz tartozó 95%-os megbízhatósági
tartományokat tüntettük fel. A hatástalanság vonala a beavatkozás és a kontrolleljárás eredményének
megegyező voltát jelöli (pl. azonos vérnyomásváltozás a vizsgálat mindkét ágán). Az A hipotetikus
vizsgálatban az átlagérték is és a 95%-os konfidenciahatárok is a hatástalanság vonalának a növekvő értékek
felőli oldalán helyezkedik el, azaz az A-vizsgálat az érték szignifikáns növekedését írta le. A B hipotetikus
vizsgálat esetében az átlagérték a hatástalanság vonalának a növekvő, míg a C-vizsgálatéban a csökkenő
oldalán fekszik. A 95%-os megbízhatósági tartomány azonban mind a B-, mind pedig a C-vizsgálat esetében
áthalad a hatástalanság vonalán. Tehát sem a B-, sem pedig a C-vizsgálat esetében nem lehet 95%-os
valószínűséggel megjósolni, hogy a vizsgálat ismétlődésekor a kimeneteli mutató értéke a növekvő vagy a
csökkenő oldalán lesz. Más szavakkal: a B- és a C-vizsgálat nem mutatott szignifikáns változást a kimeneteli
mutató értékben. A D hipotetikus vizsgálatban az átlagérték is és a 95%-os konfidenciahatár is a
hatástalanság vonalának a csökkenő értékek felőli oldalán helyezkedik el, azaz a D-vizsgálat az érték
szignifikáns csökkenését írta le. Hangsúlyozni kell, hogy a 8-3. ábra B- és C-vizsgálatai egyetlen korrekt
értelmezése a „nincs kimutatott szignifikáns hatás” értékelés lehet. A B-vizsgálat esetében „nem szignifikáns
növekedésről”, vagy a C-vizsgálat esetében „nem szignifikáns
35
 Metaanalízis ábrák értelmezése
A B-vizsgálat esetében „nem szignifikáns növekedésről”, vagy a C-vizsgálat
esetében „nem szignifikáns csökkenésről” beszélni inkorrekt megfogalmazás.
Ugyanis, ha egy tudományos közlemény összeállítói matematikai statisztikai
módszerek alkalmazása mellett döntöttek, akkor ez a döntésük azt is jelenti, hogy
következetesen vállalják a matematikai statisztikai terminológia használatát. A
„nem szignifikáns növekedés” korrekt megfogalmazásban nem más, mint a
növekedés hiányának matematikai statisztikai módszerekkel történt
alátámasztása. A B- és a C-vizsgálat eredményeinek a leírásakor formailag nem
inkorrekt megfogalmazás növekedési vagy csökkenési „tendenciáról” vagy
„trendről” beszélni, azonban ezeknek a fogalmaknak nincs a szignifikanciát
vizsgáló matematikai tesztekhez köthető tartalma, értelmezésük esetleges. A
szignifikáns változás hiányának „tendencia” vagy „trend” formájában történő
megfogalmazása sok esetben egyenesen félrevezető lehet.
36
Forrás: Decsi Tamás: bizonyítékon alapuló orvoslás (2011)
 Metaanalízis ábrák értelmezése
Az orvostudomány és az egészségtudomány területén végzett vizsgálatok eredményeinek
természetesen nemcsak statisztikai, hanem gyakorlati (klinikai, epidemiológiai, stb.)
értelmezése is van, egy adott kimeneteli mutatóra vonatkozóan általában megjelölhető a
változásnak az a mértéke, amit már a gyakorlat szemszögéből is jelentősnek tarthatunk.
Az előző dián lévő ábrán kijelöltük a hatástalanság vonalának mindkét oldalán azt a
tartományt, amiben a változást a gyakorlat szemszögéből nem tekintjük jelentősnek. Az
előbbi ábrán már megjelenített A, B, C és D hipotetikus vizsgálatok eredményeinek
értékelését a gyakorlatilag jelenéktelen hatástartományának a kijelölése nem változtatja.
Az E és az F hipotetikus vizsgálatok eredményeire egyaránt igaz, hogy pusztán statisztikai
megközelítésben szignifikánsak: az E-vizsgálat az átlagérték szignifikáns növekedését, míg
az F-vizsgálat szignifikáns csökkenését mutatja. Mivel azonban mind az E, mind pedig az
F-vizsgálat átlagértéke a gyakorlatilag jelentéktelennek tartható hatás tartományában
van, ezért az utóbbi ábrán feltüntetett 6 hipotetikus vizsgálat eredményei közül csak az A-
és a D-vizsgálatot tekinthetjük a gyakorlat szemszögéből is jelentősnek.
38
 Esszé kérdések a vizsgára
1. EBM fogalma és 3 fő összetevője (ábra)
2. hatásosság, eredményesség, hatékonyság fogalma
3. bizonyítékok szintjei (pl. A tudományos bizonyítékok szintjei - 27 dia.)
 Felhasznált irodalom

1. Lampek K., Kívés Zs.: Kutatásmódszertani és biostatisztikai alapismeretek in. Oláh. A. (szerk) Az ápolástudomány tankönyve (tankonyvtar.hu)
2. E. Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata Balassi Kiadó, Bp.
3. Decsi Tamás: Bizonyítékon alapuló orvoslás Medicina, Budapest 2011
http://www.etk.pte.hu/protected/OktatasiAnyagok/KLK/20120309/Decsi_ABizOrvoslas.pdf

40
 Kötelező irodalom
Lampek K., Kívés Zs.: Kutatásmódszertani és biostatisztikai alapismeretek in. Oláh. A. (szerk) Az ápolástudomány tankönyve (tankonyvtar.hu)

41
 Tételsor
1. Kutatás fogalma, az ismeretek forrásai a kutatások szerepe az egészségtudományban és a mindennapi minőségi betegellátásban.
2. EBM fogalma, főbb jellemzői. Bizonyítékok szintjei.
3. A tudományos kutatás lépései. Probléma megfogalmazása, témaválasztás.
4. Irodalomkutatás a gyakorlatban.Irodalomkutatás a leggyakrabban használt adatbázisok segítségével
5. Kutatási elrendezések (study design) jellemzői, az egyes típusok helye az EBM hierarchiájában. Leíró vizsgálatok jellemzői, felmérések,
eset riport, esetsorozatok
6. Eset-kontrol vizsgálatok, kohorsz vizsgálatok jellemzői, példákkal
7. populációs szintű vizsgálatok, intervenciók, a kutatások csoportosítása idődimenziók szerint, a keresztmetszeti vizsgálat, longitudinális,
prospektív és retrospektív vizsgálatok jellemzői.
8. Mintavétel és kapcsolódó fogalmak, random mintavétel fogalma, formái (egyszerű, szisztematikus, rétegzett, arányosan rétegzett,
csoportos, többlépcsős)
9. A nem véletlenszerű mintavétel fogalma és formái (kényelmi, célirányos, hólabda, kvótás) minta elemszámot meghatározó faktorok.
10. Kísérlet, RCT vizsgálatok jellemzői, tervezésének és kivitelezésének főbb szempontjai. A manipuláció lehetséges formái, randomizáció,
kontroll csoport, vakosítás,
11. Leggyakoribb kísérleti elrendezések (csak utóteszt, elő és utóteszt, alanyok közötti vagy párhuzamos, Solomon féle 4-es csoportos,
faktoriális, keresztező , véletlen blokkos elrendezés.
12. Kérdőívek tervezésének, készítésének alapjai: kérdés típusok, kérdőív összeállításának szempontjai.
13. Kérdőívek tervezésének, készítésének alapjai: skálák, indexek, kérdőív szerkesztése
14. Dokumentum elemzés gyakorlata. Esettanulmány készítésének alapjai (célja, típusai, készítésének lépései).
15. Konceptualizálás, operacionalizálás, fogalma, haszna, kutatási modell készítésének szempontjai. 42