Értékelt dolgozat címe: Társállattartás és annak szociális interakcióinak pozitív hatása a

szubjektív mentális jóllétre

Értékelők neve: Alpár Bertalan (EV12SZ), Ambrus-Sántha Benedek (AEU6M3), Helmle
Anna Regina (ORCC2J)

FORMAI SZEMPONTOK 10 pont

ALAPVETŐ ELEMEK MEGLÉTE, STRUKTÚRA 3 /2,5
Cím, oldalszám, absztrakt, kulcsszavak, bevezetés, módszer, kritikai rész,
irodalomjegyzék
HIVATKOZÁSOK ÉS IRODALOMJEGYZÉK 4 /3,5
A szövegben megjelenő hivatkozások és a hivatkozásjegyzék a Magyar Pszichológiai
Szemlében elvártnak megfelel. A szöveg közben megjelenő hivatkozások mindegyike (és
csak azok!) szerepel az irodalomjegyzékben.
HELYESÍRÁS, STÍLUS és TERMINOLÓGIA 3 /2,5
A magyar helyesírás szabályainak megfelel. A szerző a tudományosság kritériumainak
megfelelően fogalmaz, a szakterminusokat pontosan használja.
TARTALMI SZEMPONTOK 40 pont
TÉMAVÁLASZTÁS RELEVANCIÁJA, KUTATÓI KÉRDÉS ÚJDONSÁGA. A téma 5 /4
(gyakorlati) jelentősége a tudományterület szempontjából, a hallgató képzettségéhez
való illeszkedés, kutatási kérdés újdonsága, eredetiség a téma megközelítésében
ÉRTHETŐSÉG, KOHERENCIA. Világos megfogalmazás, a dolgozat egészében 4 /3
logikusan kapcsolódnak egymáshoz az egyes alfejezetek, a részek koherens egészet
alkotnak
ELMÉLETI HÁTTÉR BEMUTATÁSA. A kapcsolódó elméletek alapos ismerete, 6 /2
megfelelő irodalom kiválasztása (odaillő és nem csak az összefoglaló alapkönyvekből
származik), elmélet érthető, logikus összefoglalása és ismertetése, lényeges elemek
kiemelése, irreleváns szövegrészek nincsenek, hipotézisekhez való „tölcsérszerű”
eljutás
HIPOTÉZISEK. Logikus, kidolgozott, az elméletből következő hipotézisek és azok 4 /2
pontos megfogalmazása.
MINTAVÉTELI ELJÁRÁS BEMUTATÁSA. A kutatói kérdéshez illeszkedő 4 /4
mintaválasztás, a mintaválasztás kritériumainak feltárása, a minta jellemzése.
ESZKÖZÖK ISMERTETÉSE. A vizsgálati eszközöknek a hipotézisekhez illeszkedő 5 /5
kiválasztása és bemutatása (amennyiben elérhető: magyar mintán bemért, valid eljárás),
saját szerkesztésű kérdőív esetén alapos szakirodalmi alátámasztás.
A KUTATÁSI ELJÁRÁS BEMUTATÁSA. A vizsgálat pontos kivitelezhetőségének 4 /4
leírása, a kutatás során alkalmazott vizsgálati eszközök sorrendje, az esetleges
szükséges elővizsgálatok menetének ismertetése.
ADATFELDOLGOZÁS MEGTERVEZÉSE. A hipotézisre vonatkozó változók helyes 4 /4
operacionalizálása, a kérdésfelvetésnek megfelelő statisztika kiválasztása és bemutatása.
KORLÁTOK, ÉRTELMEZHETŐSÉG KÖRÉNEK FELMÉRÉSE: A vizsgálat 4 /4
gyengeségeinek, a módszer korlátainak és érvényességi körének felismerése és
bemutatása
ÖSSZESEN: 50 / 40,5

ÉRTÉKELÉS: 44-50 pont= jeles (5), 36-43 pont= jó (4), 28-35 pont= közepes (3), 20-27 pont=
elégséges (2), 0-19 pont= elégtelen (1)
Fogalmazzatok meg rövid szöveges értékelést a kutatási tervről (a formai és tartalmi
szempontok mentén, és általában véve), kiemelve a dolgozat erősségeit és gyengeségeit is!
Ezután tegyetek fel legalább két kérdést a tervezett kutatással kapcsolatban!
Szöveges értékelés

A kutatási tervet elolvasva több minden is megfogalmazódott bennünk. A formai szempontoknál

több hiányosságot is észrevettünk. A minimum karakterszámot nem érték el, több helyesírási hiba
is volt, sokszor nem tudományos nyelven fogalmaztak (pl.: „mi” személyes névmást többször is
használták), továbbá a hivatkozások se voltak mindig pontosak (pl.: a hivatkozás a pont után volt).
Tartalmi szempont alapján azt gondoljuk, hogy a témaválasztás jó volt, mert a terv elkészítői
olyas valamivel foglalkoztak, amivel segíteni tudnak az embereken. Mivel azt a témát, hogy a
társállattartók kevésbé magányosak e, már sokan kutatták, ezért ezt abból a szempontból akarták
megközelíteni, hogy milyen tartalmat oszt meg, milyen érzést fejez ki és kommunikál az állata
felé a gondozója, viszont erre nem tértek ki az elméleti háttérnél, a fókusz elterelődött.
Pozitívumnak kiemelnék, ahogy elkezdték a bevezetést a Hollandiában folytatott kutatással,
követték a tölcsér elvet, viszont rossz irány felé. A szakirodalmak hiányosak voltak, nem
relevánsak, és nem vezettek el a hipotézisekhez. Írtak arról, hogy az embernek igénye a háziállat
tartása és mély kapcsolata alakulhat ki vele, arról, hogy az embernek az empátia fejlődéséhez
hozzájárul a kutyatartás. Leírták, hogy dr. Sátori Ágnes milyen kutatást végzett, de ebből nem
szűrtek le következtetést. Ezek mind nagyon érdekesek, viszont a kutatás célját nem támasztják
alá és ezekből nem következnek a felvetett hipotézisek, amikben azt állítják, hogy a
különbségeket akarnak tenni a pozitív és negatív interakció hatásairól, és vizsgálni akarják a
társállattartó magányosságát annak függvényében, hogy milyen tartalmat oszt meg, milyen érzést
fejez ki és kommunikál az állata felé. Maguk a hipotézisek sincsenek tisztán leírva és
lehorgonyozva. A módszer kivitelezhetőnek tűnik, viszont, ha csak a 20-35 éveseket vonták be,
akkor jobban ki kellett volna emelni korábban, hogy csak erre a korcsoportra fókuszálnak.
Továbbá felmerült kérdésként, hogy a kontrollcsoportban miért csak 50 fő vesz részt. Figyeltek
arra, hogy saját kérdőívet állítsanak össze, hogy eredetibb legyen a kutatás. Eljárásuk és a leíró
statisztikájuk szépen kidolgozott, kifogástalan. Sok fontos szempontot kiemeltek a vizsgálat
gyengeségeinél, érzékelhető, hogy alaposan átgondolták. A várt eredményeket szépen
megfogalmazták.
Összegezve, ennek a kutatásnak az az erőssége, hogy egy újfajta megközelítést vetettek fel a
témában, amihez kitaláltak egy jó eljárást, viszont az a gyengesége, hogy mivel nem releváns
szakirodalmakat dolgoztak ki, ezért nem támasztották alá hipotéziseiket.

Kérdések
1. Miért tartottátok fontosnak, illetve volt valami indok arra, hogy a 20-35 éveseket
vizsgáljátok, bővebb populáció helyett?
2. Az az első hipotézisetekben azt állítjátok, hogy „attól függően, hogy az állattartó milyen
tartalomról beszél az állatával kevésbé magányos”. Milyen tartalomra gondoltok és miért
feltételezik, hogy a tartalom befolyásoló tényező lehet?
Feltételezésünk szerint, ez a tartalom arra vonatkozik, hogy az állattartó kommunikál e
többet az utasításoknál, elmond e számára fontos dolgokat, úgy mintha egy embernek
mondaná. Feltételezzük, hogy van egy torzító tényező, amit fontos ebben az esetben
figyelembe venni, mégpedig az, hogy valószínűsíthetőleg az eleve magányosabb
állattartók többet kommunikálnak az állattal mélyebb dolgokról, mint azok, akik nem
magányosak (mert ők emberekkel beszélik meg). Tehát, akik az utasításokon kívül többet
kommunikálnak, azok igazából magányosabbak, torzítva a várt eredményt. Reálisnak
gondoljátok ezt a feltételezést?