Klaudy BEVEZETÉS A FORDÍTÁS KUTATÁSÁBA PDF

ELTE BTK
Fordító- és Tolmácsképzı Tanszék

Budapest, 2011
KLAUDY KINGA
BEVEZETÉS A FORDÍTÁS
KUTATÁSÁBA
A Fordítástudományi Doktori Program hallgatói

számára tartott kutatásmódszertani elıadások fóliái
Készült Williams, J. és Chesterman, A. 2002. Th Map. A Beginner’s

Guide to Doing Research in TS címő könyve alapján magyar
vonatkozásokkal és magyar nyelvő szakirodalommal kiegészítve
BEVEZETÉS A FORDÍTÁS KUTATÁSÁBA
Tartalom
0. Bevezetés. Tudomány és fordítástudomány

1. A fordítástudomány kutatási területei
2. A gondolattól a kutatási tervig
3. A fordítás elméleti modelljei
4. Kutatási típusok
5. Kérdések, hipotézisek
6. A változók közötti viszonyok
7. Az adatok kiválasztása és elemzése
8. Kutatási beszámoló készítése
9. Elıadás tartásaó
10. Saját kutatásunk értékelése
IRODALOM:
Kötelezı:
Williams, J., Chesterman, A. 2002. The Map. A Beginner’s Guide to Doing
Research in TS. Manchester: St Jerome.
Ajánlott:
Chesterman, A. Wagner, E. 2002. Can Theory Help Translators? Manchester:
St Jerome.
Falus Iván 1993. Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Budapest:
Keraban.
Fercsik Erzsébet 2003. Dolgozatírás felsıfokon. Budapest: Krónika Nova Kiadó.
Gyurgyák János 1996, 2005. Szerkesztık és szerzık kézikönyve. Budapest:
Osiris.
Hatim, B. 2001. Teaching and Researching Translation. London and New York:
Longman.
Károly K. 2002. Az alkalmazott nyelvészeti kutatások néhány alapvetı
módszertani kérdésérıl. Alkalmazott nyelvtudomány. 2. évf. 1. szám. 77–
89
Tomcsányi Pál 2000. Általános kutatásmódszertan. Gödöllı: Szent István
Egyetem.
Wartofsky, Marx W. 1977. A tudományos gondolkodás fogalmi alapjai.
Budapest: Gondolat.
2
O. BEVEZETÉS
TUDOMÁNY ÉS FORDÍTÁSTUDOMÁNY
Irodalom:
Wartofsky, Marx W. 1977. A tudományos gondolkodás fogalmi alapjai.
Budapest: Gondolat.
A tudomány definíciója
„… a tudomány az ismeretek rendszerezett vagy módszeres összessége,
amely általános törvényeket vagy elveket alkalmaz, a világra vonatkozik,
és olyan a természete, hogy a közös nyelvet vagy nyelveket beszélı
tudósok, akik állításaik, véleményeik igazolására közös kritériumokat
alkalmaznak, általános egyetértésre juthatnak.” (Wartofsky 1977:33)
A tudomány mint struktúra és funkció

„A tudománynak nemcsak struktúrája, hanem funkciója is van, nemcsak
az ismeretek összessége, amelynek anatómiai struktúráját vizsgálhatjuk,
hanem bizonyos célokra irányuló tevékenységek és funkciók összessége
is” (Wartovsky 1977:35)
(Hasonlat: anatómia és fiziológia viszonya a gerincesek szervezetének
kutatásában: az életfolyamatok vizsgálatára az anatómiai boncolás
nyilván nem megfelelı módsze.r)
A tudomány tevékenységi köre

„ A tudomány kísérletezik, felfedez, mér és megfigyel, elméleteket alkot,
amelyek a dolgok hogyanját és mikéntjét magyarázzák, technikai
módszereket és szerszámokat gondol ki, javaslatokat vet fel és
hipotéziseket alkot és próbál ki, kérdésekkel fordul a természethez és
kikényszeríti a választ, véleményt nyilvánít, cáfol, igazol és tagad, az
igazságot megkülönbözteti a tévedéstıl, az értelmeset az értelmetlentıl,
megmondja, hogyan juthatunk el oda, ahová el akarunk jutni, hogyan kell
csinálnunk azt, amit csinálni akarunk.”
A tudós
„A tudós ugyanolyan ember, mint bárki más, de különbözik is a
többiektıl, mivel tudja, hogy mindezt hogyan kell csinálni.” (Wartofsky
1977:13)
A tudományos kutatásról általában

A tudományos kutatás olyan rendszeres tevékenység, amelynek célja, a
tanulmányozott tárgy teljesebb megismerése, és az adott tudományterület
elméleti ismeretanyagának fejlesztése.
3
A fordítástudományi (FT) kutatásról
A FT kutatás célja sem lehet más, mint hogy fordítás közben érvényesülı
összefüggések, törvényszerőségek feltárása és a fordítástudomány
elméleti ismeretanyagának fejlesztése
Ez többféle módon érhetı el:
1. Új adatokat tárunk fel.
2. Választ keresünk/javasolunk bizonyos korábban feltett kérdésekre.
3. Ellenırzünk vagy finomítunk valamely létezı hipotézist, elméletet
vagy módszert.
4. Új gondolatot, hipotézist, elméletet vagy módszert javasolunk.
Elmélet és gyakorlat kapcsolata a FT-ban

Az elmélet és a gyakorlat viszonya a fordítástudományban több szempontból
is problematikus. Csak két szempontot említünk:
1. A FT kutatások eredményeitıl nem várható el, hogy közvetlenül
hozzájáruljanak a fordítói gyakorlat eredményesebbé tételéhez, azaz a
fordítói tevékenység színvonalának emelkedéséhez és a fordítások
minıségének javulásához.
2. A FT kutatásokat végzı szakemberek esetében viszont fontos a fordítói
gyakorlat. Nem érdemes, sıt nem szabad elméleti kutatásba fognia annak, aki
nem élte át azt a gondolkodási folyamatot, amikor megoldásokat keresünk,
kiválasztunk valamit, majd elvetjük, mérlegeljük a lehetıségeket,
tudatosítjuk a korlátokat, és végül döntést hozunk.
A kutatási téma születése a FT-ben

• FT szakirodalom olvasása közben
• Szépirodalmi mő olvasása közben
• Használati utasítás olvasása közben
• Európai Unió nyelvhasználatára gondolva
• Általában a többnyelvőségre gondolva
• Saját fordítás közben
A kutatási téma kiválasztása a FT-ben

Vajon kutatták-e korábban?
Miért fontos ez?
1. A kutatás célja mindig az, hogy hozzáadjunk valamit ahhoz, amit már
tudunk.
2. Nem légüres térben kutatunk: Ha az a véleményünk, hogy amit eddig a
témáról írtak ostobaság – akkor ezt a nézetet is alá kell támasztanunk.
4
Irodalom:
Albert Sándor 1999. A fordításelméletek tudományfilozófiai alapjairól.
Fordítástudomány 1/1. 12−26.
Az alábbi mőveket minden kutatási téma kiválasztása elıtt el kell olvasni (át kell
lapozni):
FT enciklopédia
Baker, M. 1998. (ed.) Encyclopedia of Translation Studies. London:
Routledge.
FT szakkifejezések szótára
Shuttleworth, M., Cowie, M. 1997. Dictionary of Translation Studies.
Manchester: St. Jerome.
FT bibliográfia
Bowker, L. et al. (1998-) Bibliography of Translation Studies. Manchester:
St. Jerome.
FT absztrakt
Olohan, M (1998-) Translation Studies Abstracts. Manchester: St. Jerome.
5
I.
A FORDÍTÁSTUDOMÁNY KUTATÁSI TERÜLETEI
1. SZÖVEGELEMZÉS
2. A FORDÍTOTT SZÖVEG MINİSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE
3. MŐFAJOK SZERINTI FORDÍTÁSKUTATÁS
4. MÉDIAFORDÍTÁS
5. FORDÍTÁS ÉS TECHNOLÓGIA
6. FORDÍTÁSTÖRTÉNET
7. A FORDÍTÁS ETIKAI KÉRDÉSEI
8. TERMINOLÓGIA ÉS GLOSSZÁRIUMOK
9. TOLMÁCSOLÁS
10. A FORDÍTÁS FOLYAMATA
11. A FORDÍTÓKÉPZÉS
12. A FORDÍTÁS, MINT SZAKMA
1. SZÖVEGELEMZÉS
1.1. A FNy szöveg elemzése
1.2. A FNy és CNy szöveg egybevetése
1.3. Fordított és nem fordított CNy szöveg egybevetése
1.4. Kommentált fordítás
1.1. A FNy szöveg elemzése

A kutatás anyaga:
A fordítandó (forrásnyelvi) szöveg (FNy szöveg)
A kutatás tárgya:
• A FNy szöveg szintaktikai, szemantikai, stilisztikai jellegzetességei a
feltételezett fordítói problémák szempontjából
• Kommunikatív szituáció elemzése (KI, KINEK, MILYEN CÉLLAL,
MIKOR, HOL, HOGYAN?)
A kutatás célja:
A fordítás elıkészítése
A kutatás haszna:
Fordítóképzés, fordítás oktatása
Irodalom:
Nord, Ch. 1991. Text Analysis in Translation: Theory, Methodology and
didactic Application. Amsterdam: Rodopi.
6
1.2. A FNy és CNy szöveg egybevetése
A kutatás anyaga:
• Egy forrásnyelvi szöveg több célnyelvi fordítása azonos nyelven
• Egy forrásnyelvi szöveg több célnyelvi fordítása különbözı
nyelveken
A kutatás tárgya:
• Kiválaszthatunk egy bizonyos fordítási problémát (pl.dialektus), és
megnézni, milyen fordítási stratégiát alkalmaztak a fordítók
• Kiválaszthatunk egy bizonyos fordítási stratégiát (pl. explicitáció) és
megnézhetjük, milyen körülmények között használják.
A kutatás célja:
• Megfelelési minták (patterns of correspondence) kimutatása a két szöveg
között.
• A fordítók viselkedésében megfigyelhetı rendszer (regularities)
kimutatása
• Általános elvek (general principles) kimutatása , amelyek meghatározzák,
hogy bizonyos dolgokat bizonyos körülmények között hogyan szoktak
fordítani
Irodalom:
Leuven-Zwart, Kitty van 1989., 1990. Translation and Original. Similarities and
Dissimilarities I-II. Target Vol.1. No.2, Vol.2. No.1. 151–181, 69–95.
1.3. Fordított és nem fordított CNy szöveg egybevetése

A kutatás anyaga:
• Fordított CNy szöveg
• Nem fordított (eredeti, autentikus) CNy szöveg
A két szöveg elnevezése:
• Tradicionális elnevezés: párhuzamos szövegek
• Korpuszkutatási elnevezés: összehasonlítható szövegek
A kutatás tárgya:
A fordított és nem fordított CNy szövegek különbségeinek kimutatása
A kutatás módszere:
Kvanitatív = bizonyos szövegtulajdonságok eloszlásának relatív
különbségeit méri
Kapcsolat:
Kontrasztív nyelvészet, kontrasztív stilisztika
Irodalom:
Klaudy K. 1987. Fordítás és aktuális tagolás.Budapest. Akadémiai Kiadó.
Olohan, M –Baker, M. 2000. Reporting that in translated English. Across
Languages and Cultures Vol. 1. No. 2. 141–159.
7
1.4. Kommentált fordítás
A kutatás anyaga: a fordító a saját fordítása
• introspektív
• retrospektív
Mire vonatkoznak a kommentárok?
• fordítói megbízás jellege
• FNy szöveg elemzése
• saját fordítói megoldások indoklása
A kutatás haszna:
• a fordítói tudatosság növelése
• tesztelni lehet, mire használható a FT?
Irodalom:
Bly, R. 1984. Eight Stages of Translation. In: Frawley, W. (ed.) Translation:
Linguistic, Literary and Phylosophical Perspectíves. London: Associated
University Presses. 67–89
Klaudy K., Bart I., Szöllısy J. 1996. Angol fordítóiskola. Budapest: Corvina.
250 pp. (vö. kommentárok)
Klaudy K., Bart I. 2003. EU-fordítóiskola. Európai uniós szövegek fordítása
angolról magyarra. Bp: Corvina. 220 pp. (vö. kommentárok)
2. A FORDÍTOTT SZÖVEG MINİSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE
Az értékelés különbözı helyzetekben zajlik:

Értékelhet:
• a tanár az oktatás folyamán
• a tanár a vizsgán
• a lektorok, kritikusok
• az olvasók
Különbözı értékelési rendszereket dolgoztak ki:
• kutatók
• tanárok
• nemzetközi standardok (ISO 9002, DIN 2345)
Három megközelítés:
o FNy- központú
o CNy- központú
o Hatás központú
Irodalom:
House, J. 1977. (1981) A Model for Translation Quality Assessment. Tübingen:
Gunter Narr Verlag.
8
House, J. 1997. Translation Quality Assessment. A Model revisited. Tübingen:
Gunter Narr Verlag. Ismerteti: Dróth FT/8
Klaudy K. 1996. Quality Assessment in School Translation and in Professional
Translation. In: Dollerup, C. et al. (eds.) New Horizons. Proceedings of
the III. Third Language International Conference on Teaching
Translation and Interpreting. Amsterdam: Benjamins. 198–204.
Klaudy K. 2005. A fordítási hibák értékelése az életben, a képzésben és a
vizsgán. Fordítástudomány 7/1. 76–84.
3. MŐFAJOK SZERINTI FORDÍTÁSKUTATÁS
Mőfajon a részben a hagyományos irodalmi mőfajokat értjük: dráma, költészet,

próza, részben pedig olyan jól definiálható szövegtípusokat mint: multimediális
szövegek, vallásos szövegek, gyermekirodalom, turisztikai szövegek, mőszaki
és jogi szövegek.
Irodalom:
Bassnett, S., Lefevere, A. 1990. Translation, History and Culture. London.
Routledge.
Bassnett, S. 1991. Translation Studies. London: Routledge.
Gaddis, Rose, M. 1997. Translation and Literary Criticism. Manchester. St.
Jerome.
Boas Beier, J., Holman, M. 1999. The Practices of Literary Translation.
3.1 Dráma
A kutatás specifikuma: A fordítás szövege nem végleges, a fordítás a színpadi
elıadáson keresztül jut el a befogadókig, és közben változásokon megy át.
Elızetes kérdések
Milyen célból készült a fordítás?
• színpadi elıadás
• könyv formájában való megjelenés
Ha színpad számára készül, mennyire véglegesnek szánt a szöveg?
• nyers fordítás
• teljes fordítás
• a kettı között
Milyen szerepet játszanak a szituáció szereplıi a szöveg alakításában?
• fordító (nem az övé az utolsó szó)
• rendezı
• színészek
9
Esettanulmányok: pl.
• egy bizonyos elıadásról
• egy drámafordító életmővérıl
• azonos darab többféle fordításáról
Irodalom:
Aaltonen, S. 1996. Acculturation of the Other: Irish Milieux in Finnish Drama
Translations. Joensuu: Joensuu University.
Cs. Jónás Erzsébet 2000. Csehov a mai magyar színpadon. 2/1. 17−33.
Élthes Ágnes 2001. Egy Racine szövegrészlet két magyar fordításáról. 3/2.
40−56.
Mohi Zsolt.2001. Júlia magyarul. Jellemalakulás Kosztolányi Dezsı és Mészöly
Dezsı értelmezésében. 3/2. 59−76.
Valló Zsuzsa. 2001. A drámafordítás pragmatikai aspektusai – doktori értekezés
tézisei. Cs. Jónás Erzsébet, Klaudy Kinga opponensi véleménye, valamint
Valló Zsuzsa válasza. Fordítástudomány 3/2. 99−117.
3.2. Költészet
A kutatás specifikuma:
Feszültség van a költemények kis terjedelme és az egyes elemekre jutó
információ mennyisége között
Kutatási témák:
• Mi a fordítás célja: prózai verzió vagy költemény?
• Hogyan fordítható a ritmus, a rím stb.?
• A fordító személye: szükséges-e, hogy költı legyen?
• A versfordítás fázisai
Irodalom:
Bly 1984. Bly, R. 1984. Eight Stages of Translation. In: Frawley, W. (ed.)
Translation: Linguistic, Literary and Phylosophical Perspectíves.
London: Associated University Presses. 67-89.
Cs. Jónás Erzsébet 2002. Alakzatok a versfordításban (Alekszandr Blok
Démon címő versének két magyar szövegváltozata). Fordítástudomány
4/2. 83−99.
De Beaugrande, 1978. Factors in a Theory of Poetic Translating. Assen: van
Gorcum.
Holmes, J. 1994. Translated! Papers on Literary Translation and Translation
Studies. Amsterdam: Rodopi.2nd edition.
Képes Júlia 1999. Kövületek vagy bestsellerek? A középkori angol költészet
Magyarországon. Fordítástudomány 1/2. 77−87.
10
3.3. Regény
A nagy terjedelem miatt totalitásra törekedni lehetetlen, ki kell választani
bizonyos szempontokat.
Kutatási témák:
• a fordító és a szerzı narratív perspektívájának egybevetése
• a dialógusok fordítása
• a kultúra-specifikus elemek kezelése
• a humor fordítása
Kevés a kutatás az alábbi területen:
• Fordítók életrajza, munkakörülményeik, kapcsolatuk a lektorokkal,
kiadókkal.
• Hogyan dolgoznak? (elıszó, utószó, lábjegyezetek, glosszáriumok)
(Pelegrin 1987)
• Milyen kritikát kapnak a fordítások? (Fawcett 2000)
Irodalom:
Bassnett, S. 1998. Researching Translation Studies: The Case for Doctoral
Research. In: Bush, P., Malmkjaer,K. (eds.) Rimbaud’s Rainbow.
Literary Translation in Higher Education. Amsterdam: Benjamins 105–
118.
Cs. Jónás Erzsébet 2004. Az „olvasó ember” mint metaszöveg a „Zsivágó
doktor” magyar fordításában. Fordítástudomány 6/1. 42−53.
Fawcett, P. 2000. Translation in the Broadsheets. The Translator Vol. 6. No.2.
295–307.
Sebestyén Rita 2002. Salinger Zabhegyezı-je és magyar nyelvő fordítása körül
kialakult vita. Fordítástudomány 4/1. 85−96.
3.4. Vallási szövegek

A kutatás sepcifikuma:
1. Hatalmas az idıbeli és kulturális különbség az eredeti mő és a fordított
mő célközönsége között.
2. Feszültség a „szent szöveg” jelleg és a misszionáriusi funkció között.
Az egyik szószerinti fordítást követel a másik célnyelvi adaptációt.
A kutatás anyaga:
1. Biblia, Korán stb. különbözı nyelvő fordításai
2. Biblia, Korán stb. azonos nyelvő fordításai diakrón vagy szinkrón
metszetben
Kutatási kérdések:
Pl. A King James Bible (1611) hatása az angol nyelvre
11
Irodalom:
Gaddis Rose, M. (ed.) 2000. Beyond the Western Tradition. Translation
Perspectives 11, CRIT: Binghampton
Jasper, D. 1993. Translating Religious Texts: Translation, Transgression and
Interpretation. New York: St. Martin’s Press
Lefevere, A. 1992. Translation, History, Culture: A Sourcebook. London, New
York: Routledge.
Ruzsiczky Éva 1981. A Biblia újrafordítása. In: Bart I. és Rákos S. (szerk.) A
mőfordítás ma. Budapest: Gondolat. 415–446.
Ruzsiczky Éva 2003. A bibliafordítás néhány kérdése. Fordítástudomány 5/1.
5–18.
3.5. Gyermekirodalom
1. Nehéz definiálni, hogy mi számít gyermekirodalomnak: amit gyerekek
olvasnak, vagy amit gyerekeknek olvasnak fel?
2. Sokféle mőfaj tartozik bele: vers, regény, science fiction
Elızetes kérdések:
Milyen korcsoport?
Beletartozik-e a film, videó, TV, számítógépes játék?
Mi a funkciója: szórakoztatás, szocializáció, nevelés stb.
Irodalom:
Klingberg, G. 1986. Children’s Fiction in the Hands of Translators. Lund:
LiberFörlag.
Oittinen, R. 1993. I am me, I am other: on the Dialogics of Translating for
Children, Tampere: University of Tampere.
Puurtinen, T. 1995. Linguistic Acceptability in Children’s Literature. Joensuu:
University of Joensuu Press.
3.6. Útikönyvek
A kutatás specifikuma
A nemzetközi turizmus óriási gazdasági jelentıségéhez képest meglepı,
hogy milyen kevés figyelmet kaptak azok a szövegek, amelyek ezt
lehetıvé teszik.
Mekkora a fordított szövegek aránya egy bizonyos turisztikai helyen?
Mennyiben felel meg ez az igényeknek?
Milyen stratégiákat alkalmaznak a fordítók a kulturális, földrajzi,
történelmi stb. reáliák fordításakor?
12
Irodalom:
Cronin, M. 2000. Across the Lines. Travel, Language and Translation, Cork:
Cork University Press.
Kelly, D. 2000. Text Selection for Developing Translation Competence: Why
Texts from the Tourist Sector Constitute Suitable Material. In: Schäffner,
C., Adab, B. (eds.) 157–167.
Snell Hornby, M. 1989. Andere Länder, andere Sitten. Zum Problem der
kulturbedingten Interferenz in der Translation. In: Heide Schmidt (ed.)
Interferenz in der Translation. Leipzig: VEB Verlag Enzyclopädie. 135–
143.
3.7. Szakszövegek
• sokféle terület - tudományos, mőszaki, gazdasági és orvosi
(érdekesség: az angolban a gazdasági és az orvosi szöveg is
beletartozik a „technical text” fogalmába)
• szakmai ismeretek fontossága
• terminológai ismeretek fontossága
• van-e általános szakmai nyelvhasználat?
• vannak-e speciális olvasói elvárások
• mennyire kötik meg a fordító kezét a mőfaji konvenciók: pl.
szabványok ford.
Kutatás módszere: újabban korpusz-alapú
Irodalom:
Wright, S. E., L. Wright eds. 1993. Scientific and Technical Translation. ATA
Scholarly Monograph Series VI. Amsterdam: Bemjamins.
Wright, S. E., G. Budin. 1994. Handbook of Terminology Management.
Amsterdam: Benjamins.
Kurtán Zsuzsa 2002. Szakmai nyelvhasználat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
3.8. Jogi szövegek

A kutatás specifikuma
A szakszöveg-kutatáson belül önálló kutatási területté vált többek között
az EU joganyag fordításának jelentısége miatt.
Kutatási kérdések
• Mi a jogi fordítás: fordítás vagy párhuzamos szövegezés?(drafting –
translator as a co-drafter)
• Mennyire lehet kreatív a jogi szakfordító?
• Milyen következményei lehetnek a fordítási hibáknak a jogi
szakfordításban?
13
• Hogyan szegmentálja a jogi nyelv a valóságot?
• Hogyan befolyásolja a (jogi) nyelv a valóságot?
Irodalom:
Morris, M. (ed.) 1995. Translation and the Law. Amsterdam: Benjamins.
Szabari K. 1996. Problems of Translating Legal Texts. In: Klaudy. K. Lambert, J ,
Sohár A. (eds. ) Translation Studies in Hungary, Budapest: Scholastica.
115–125.
4. MÉDIAFORDÍTÁS
Az audiovizuális szövegek sajátosságai:
elsısorban hangzó szövegek: rádió-, TV- programok, film, opera, színház
Két fı típus:
1. revoicing (újrahangosítás???)
2. surtitling or subtitling (feliratozás)
Revoicing fajtái:
1. voice-over (alámondás)
2. narration (kísérıszöveg?)
3. free commentary (szabad kommentár)
4. lipsync dubbing (szinkronizálás)
Kutatatnivaló:
Melyik fajtát milyen körülmények között? (szociolingvisztikai szempont)
FNY és CNY beszédtempó különbségei (beszédkutatás)
Sur/subtitling (feliratozás)
Kutatnivaló:
• Csatornaváltás következményei (Gottlieb in ETS)
• Technikai korlátok szerepe (hány szótag fér a képernyıre)
• Feliratozott filmek elemzése – kihagyás, betoldás, explicitáció (Perego
2003)
• A feliratozás szerepe a nyelvoktatásban
• Feliratozás hallássérültek számára
Irodalom:
Gambier, Y., Gottlieb, H. 2001. Multimedia Translation. Amsterdam:
Philadelphia.
Perego, E. 2003. Evidence of Explicitation in Subtitling: Towards A
Categorisation. Across Languages and Cultures. Vol. 4. No.1. 63–89.
5. FORDÍTÁS ÉS TECHNOLÓGIA (ld. PRÓSZÉKY)
14
6. FORDÍTÁSTÖRTÉNET
Kutatnivaló: Ki, mit, miért, hogyan?
KI?
• Fordítók életútja
• Fordítók viszonya a lektorokkal, kiadókkal
• Iró-fordítók esetében a fordítói életmő viszonya az írói életmőhöz
• A fordító és társadalmi kontextusa
• A fordítók nyelvújító szerepe
MIT?
Mit fordítottak bizonyos kultúrákban és korokban?
Mit NEM fordítottak le?
Fordítás Közép Európában 1990 után?
„Nagy” nyelvrıl „kis” nyelvre és vs.
A fordítás mint a gyarmatosítás eszköze
MIÉRT?
Mi volt a fordítás oka/célja?
• Nemzeti irodalom megteremtése
• Fordító egyéni érdeklıdése
• Kiadói (piaci) stratégiák
HOGYAN?
Fordítói stratégiák változása:
• Megrendelıi elvárások függvényében
• Kiadói elvárások függvényében
• Olvasói elvárások függvényében
Irodalom:
Bóna Eszter 2005. Tolmácsok a koraújkori Európa peremén: közvetítık Kelet és
Nyugat között. Fordítástudomány 7/1. 70–76.
Bowen, G., Bowen, M. (eds.) 1990. Interpreting - Yesterday, Today and
Tomorrow. ATA Scholarly Monograph Series IV. Amsterdam: Benjamins.
Burján Monika 2003. A fordításról való gondolkodás Magyarországon a XVI-
XVII. században. Fordítástudomány 5/1. 18−43.
Delisle, J., Woodsworth, J. 1995. Translators through History. Amsterdam.
Benjamins.
15
7. A FORDÍTÁS ETIKAI KÉRDÉSEI
Etika
= erkölcsi elvek rendszere
= valamely hivatás erkölcsi és magatartásbeli szabályainak összessége
= a filozófiának az erkölcsöt, mint sajátos tudatformát vizsgáló ága
Változó értékek a fordításban:

1. Hőség az eredethez
2. A megrendelı kiszolgálása
3. Kooperáció
4. Bizalom
Kulturális és ideológiai tényezık:

A kulturális fordulat a fordtítástudományban (cultural turn in TS) terelte rá a
figyelmet arra, hogy a kulturális és ideológai tényezık hogyan befolyásolják a
fordítást
Témák:
• Hatalom, egyenlıség (Robinson, D. 1997. Translation and Empire.
Manchester: St. Jerome.)
• Nemek (Flotow, L. 1997. Translation and Gender. Manchester: St.
Jerome.
• Kisebbségek, kulturális identitás (Venuti, L. 1998. The Scandals of
Translation. Towards the Ethic of Difference.. London: Routledge.
• A fordító láthatatlansága (Venuti, L. 1995. The Translator’s Invisibility.
London: Routledge.
Módszer:
• Történelmi megközelítés (hogyan használták a fordítást, mint eszközt a
különbözı ideológiák)
• Esettanulmányokon alapul
Etikai kódexek
Szakmai szervezetek viselkedési kódexei
FIT/BDÜ/ATA/ AUSIT/AIIC etikai kódexei
In: Horvát-Szabari-Volford 2000. Fordítás és tolmácsolás a világban.
Budapest: FTK.
• Hogyan viselkedjenek a fordítók?

Mik a fordító kötelességei?
• Hogyan viselkedjen a társadalom a fordítókkal szemben (a m
Mik a fordító jogai?
16
• Milyen szerzıi jogok illetik meg a fordítókat? Hány évig?
Szakmai vs személyes erkölcs

• Kihez legyen lojális a fordító az íróhoz vagy az olvasóhoz
• Joga van-e a fordítónak javítani szövegen
• Felelıs-e a fordító a szövegért
• Mikor etikusabb valamit nem lefordítani?
Irodalom:
Koskinen, K. 2000. Postmodernity and the Ethics of Translation. Tampere:
TUP.
The Translator 2001. The Return to Ethics. Special issue (7/2)
8. TERMINOLÓGIA ÉS GLOSSZÁRIUMOK
A kutatás sepcifikuma: A legelvontabb tudományelméleti kérdések és a
legpraktikusabb módszertani és technikai feladatok összefonódása
Kognitív és filozófiai kérdések:

• Mit reprezentál a terminus?
• A fogalom és a terminus viszonya?
• Nyelvi és nem nyelvi jelek viszonya?
• Hogyan kezeljük a szinonimákat?
• Hogyan változnak a terminusok?
• Hogyan terjednek a terminusok?
• Nemfogalom/ fajfogalom viszonya, egész és rész viszony
• Miben segít a prototípus elmélet?
Módszertani kérdések:
• Hogyan kell érvényes definiciót alkotni?
• Hogyan lehet a fogalmak közötti viszonyokat ábrázolni?
Technikai kérdések:
- Diagrammok készítése
- Trados Multi Term használata
A kutatás menete:
- a terület kiválasztása
- a nyelv (nyelvek) kiválasztása
- a korpusz építése
- terminológiai adatbázis építése (vö: Prószéky, Kis Balázs, Lengyel István)
17
Irodalom:
Kis Balázs 2005. Automatikus terminológia-keresés számítógéppel – kísérlet.
Foirdítástudomány 7/1 84-98.
Sager, J. 1990. A Practical Course in Terminology Processing. Amsterdam:
Benjamins.
Wright, S.E. , G. Budin 2001. Handbook of Terminology Management. Vol.2.
Application Oriented Terminology Management. Amsterdam: Benjamins.
Wright, S.E. , G. Budin. 1997. Handbook of Terminology Management. Vol.1.
Basic Aspects of Terminology Management. Amsterdam: Benjamins.
Folyóiratok:
TERMINOLOGY. International Journal of Theoretical and Applied issues in
specialized Communication. Amsterdam: Benjamins
TTR.Traduction, Terminologie, Rédaction. University of Quebec.
9. TOLMÁCSOLÁS
A kutatás sepcifikuma:
- Interpreting Studies = viszonylag új terület, valahol középtájon az
anekdotáktól az egyéni teóriákon keresztül a rendszeres kutatásig vezetı
úton.
- Az adatgyőjtés (magnó, video stb.) idıigényes.
- Az adatleírás még idıigényesebb.
- A tolmácsolási korpuszok rendkívül értékesek, többszörös felhasználás
kívánatos.
A kutatások típusai:
1. Milyen tolmácsolási tevékenységet tanulmányozunk?
2. Melyik tudomány szempontjából?
9.1. A tolmácsolási módok szerint

1. Konferenciatolmácsolás (konszekutív és szimultán) (egyirányú)
2. Összekötı, dialógus vagy közösségi tolmácsolás (kétírányú)
3. Bírósági tolmácsolás (kétirányú)
9.2. A tudományos megközelítés szerint:

A pszicho- és neurolingvisztika felıl:
- A tolmács agyának mőködése munka közben
- A memoria a szimultán tolmácsolásban
- Az idıeltolódás (time lag) hatása a tolmács teljesítményére
A viselkedéstudomány felıl:
- Hogyan viselkednek a tolmácsok bizonyos helyzetekben?
- Jegyzeteléstechnika (KONSZEK)
18
- Felkészülési technikák (KONF)
- Túlélési stratégiák (dialektusos szónók, stressz, idı)
- Idıkezelés (DIAL)
- Szemkontaktus a tolmács és a rlsztvevık között (DIAL)
A nyelvészet felıl:
- Nyelvpárspecifikus problémák (szerkezetek)
- Kondenzéció (mit szokás kihagyni?)
- Stíluseltolódások (neutrálisabb?? hivatalosabb?? formálisabb???)
A szociológia felıl:
- Hatalom és szolidaritás a DIAL tolm-ban
- Udvariasság a DIAL tolm-ban
- A tolmács etikai felelıssége (kinek az oldalán áll?)
- A tolmácsolás története
A pedagógia felıl:
- Professzionális tolmácsok és tolmácshallgatók teljesítményének
egybevetése azonos feltételek közuött
- Tolmácshallgatók és naív (képzetlen) alkalmi tolmácsok
teljesítményének egybevetése azonos feltételek között
- A teljesítmény értékelése a különbözı célközönség
szemszögébıl: tanár, konferenciarésztvevı, vizsgáztató,
felhasználó stb.
Speciális tolmácsolások:
- Bírósági tolmácsolás
- Jeltolmácsolás
- Tolmácsolás vakok számára
- Fülbesúgás
Irodalom:
Bendik József 1999. A beszédprozódia szerepe a szikrontolmácsolásban.
Bendik József 1999. A tolmácsolás praxeológiája. 1/2. 45−55.
Bowen, G., Bowen, M. eds. 1990. Interpreting − Yesterday, Today and
Tomorrow. Amsterdam: Benjamins. ATA Scholarly Monograph Series IV.
Brunette, L. et. al. (eds.) 2003. The Critical Link 3. Interpreters in the
Community. Amsterdam: Benjamins. (Ism: FT 6/2.)
G. Láng Zsuzsa 1999. Új irányzatok a tolmácsolás kutatásában.
G. Láng Zsuzsa 2001. A memória szerepe a tolmácsolásban. Fordítástudomány
3/1. 54−63.
19
Gile, D. 1994. Basic Concepts and Models for Interpreter and Translator
Training. Amsterdam: Benjamins. (Ism: FT 2/2)
Jones, R. 1997. Conference Interpreting Explained. Manchester: St. Jerome. (Ism:
FT 2/1.)
Kusztor Mónika 1999. Szövegkoherencia a tolmácsolásban. Fordítástudomány
1/2. 56−76.
Lambert, S., Moser-Mercer, B. (eds.) 1994. Bridging the Gap: Empirical
Research in Simultaneous Iterpretation. Amsterdam: Benjamins.
Papp Nándor 1999. A megszólítások nyelvtanának tolmácsolási implikációi.
Szabari Krisztina 2000. A konszekutív tolmácsolás értékelése.
Szabari Krisztina 2000. Körkép a konferenciatolmács-szakmáról
Magyarországon egy felmérés tükrében. Fordítástudomány 2/1. 71−86.
Wadensjö, C. 1992., 1998. Interpreting as interaction. On dialogue-interpreting in
immigration hearings and medical encounters. London: Longman. (Ism:
F/T 3/1.)
Folyóiratok:
INTERPRETERS NEWSLETTER. Trieste: Scuola Superiore di Lingua
Moderne.
INTERPRETING Interpreting, International Journal of Research and Practice in
Interpreting. Amsterdam: Benjamins.
10. A FORDÍTÁS FOLYAMATA
I. Külsı folyamatkutatás (szociológiai megközelítés = a társadalmi

munkamegosztásban elfoglalt hely kutatása)
II. Belsı folyamatkutatás (pszichológiai megközelítés = a fordító fejében
lezajló folyamatok kutatása)
10.1. FOLYAMATKUTATÁS I. (Külsı – szociológiai)

10.1.1 A fordítók egyéni munkakörülményeinek kutatása:
• Hogyan osztják be az idejüket?
• Hogyan szótáraznak?
• Milyen referenciamőveket használnak?
• Használnak e párhuzamos szövegeket?
• Kivel konzultálnak?
• Mennyi kávét isznak?
• Hogyan nézik át a szövegüket?
• Hogyan fejlesztik tudásukat?
20
• Hogyan használják a számítógépes segédeszközöket?
• Másképp dolgoznak-e a mőfordítók és a szakfordítók?
• interjúk
• kérdıíves felmérés
Irodalom:
Mossop 2000. The Workplace Procedures of Professional Translators. In:
Chesterman, A. et al. (eds.) Translation in Context. Amsterdam:
Benjamins. 39-48.
10.1.2. A fordítók intézményi munkakörülményeinek kutatása:

• Hogyan szervezik az intézmények a fordítási munkákat?
• Végeznek e szükségletelemzést?
• Állományi vagy küldı fordítókat alkalmaznak
• Egyéni fordítókkal vagy fordítóirodákkal állnak kapcsolatban
• Hogyan szervezik meg a minıségellenırzést?
• Fordításnak vagy dokumentációnak nevezik a munkát?
• interjúk
• kérdıíves felmérés
• megfigyelés
Irodalom:
Dróth J. 2001. Igényfelmérés a fordítási szokásokról és elvárásokról.
Kramliné Szalai Virág 2002. Magyarországi minıségmenedzsment a
fordításban. Fordítástudomány 4/2. 14−36.
Lambert, J. 1996. Language and Translation as General Management Problems.
In: Dollerup, C., Appel, V. (eds.) 271-294.
10.1.3. A jó gyakorlat tanulmányozása:

• Milyen összefüggés van a fordítók munkamódszere és eredményessége
között?
• Melyik módszer vezet jobb eredményre?
Irodalom:
Sprung, R.C. 2000. Translating into Success. Amsterdam: Benjamins.
(Recenzió: ACROSS 2/1.)
21
10.1.4. A fordítók társadalmi helyzetének kutatása
• Mit gondolnak a fordítók a saját munkájukról?
• Mit gondolnak a fordítók más fordítók munkájáról?
• Mit gondolnak a fordítók társadalmi megbecsülésükrıl?
• Hogyan látják szerepüket a társadalomban?
A kutatás anyaga:
• fordítói elıszók, utószók,
• lábjegyzetek,
• memoárok,
• interjúk (sajtó, rádió,TV)
Irodalom:
Janis, Marja 1996. What Translators of Plays Think about their Work.?
Target 8/2. 341−365.
Kovács Judit 2003. „Nem gyártok elméleteket, a gyakorlat izgat” Beszélgetés
Körtvélyessy Klára mőfordítóval. Fordítástudomány 5/2. 80−86.
Soproni András.2003. Bársonyos stilizálás. Interjú Tatjána Voronkinával.
Szele Bálint 2005. „A fordítás is tud klasszikus lenni” – Ruttkay Kálmán a ma
és a tegnap Shakespeare-fordításairól. Fordítástudomány 7/1. 98−105.
Szele Bálint 2005. A fordító szeme mindent lát – Nádasdy Ádám Shakespeare
fordításáról és a hazai „Shakespeare-iparról” Interjú Nádasdy Ádámmal
Fordítástudomány 7/2. 90−95
10.2. FOLYAMATKUTATÁS II. (BELSİ – pszichológiai)

Mi megy végbe a fordító fejében?
Introspekciós kutatások
• fordítás közben
• TAP-kutatás (think aloud protocol)
• log-file elemzés
Retrospekciós kutatások
• fordítás után
• tolmácsolás után
• interjú
Mit vizsgálunk?
• döntéshozatal
• megakadás
• hezitálás
22
• korrekció
• pályamódosítás
Irodalom:
ACROSS 3/1 2002. − Tematikus szám: "Translation and Cognition" . Guest
edited by Tirkkonen-Condit, S., Jaskelainen, R.
Krings, H. 1986. Was in den Köpfen von Übersetzern vorgeht. Tübingen:
Gunter Narr Verlag.
Tirkkonen-Condit, S., Jaskelainen, R. (eds.) 2000. Tapping and Mapping the
Process of Translating and Interpreting. Amsterdam: Benjamins.
11. A FORDÍTÓKÉPZÉS
Négy fı terület:
1. Tananyagtervezés
2. Tanfolyamtervezés
3. Problematikus területek
4. Életszerő helyzetek a képzésben
11.1. Tananyagtervezés
• Lehet-e graduálni?
• Mi köré szervezıdjön a tanyanyag ?
o (1) Témák (EU, poitikai, gazdasági)?
o (2) Fordítástechnikai problémák (tulajdonnevek, táblázatok)?
o (3) Fejlesztendı készségek?
• Melyek elemekbıl tevıdik össze a fordítói kompetencia?
• Ismeretek és készségek aránya?
• Milyen készségek fejlesztendık?
• Milyen legyen az arány az anyanyelvi fejlesztés, tárgyi tudás, célnyelvi
fejlesztés között?
11.2. Tanfolyamtervezés
• Fordító és tolmácsképzés együtt vagy külön?
• Milyen szinten: graduális vagy posztgraduális (BA,MA,POSTGRAD)
• Elmélet és gyakorlat aránya?
• Milyen tantárgyak legyenek a F/T gyakorlaton kívül?
• Számítógépes segédeszközök használata?
11.3 Problematikus területek

Vannak-e általános, nyelvtıl független F/T képzési problémák? Hogyan lehet a
felvételnél kiszőrni? Hogyan lehet segíteni rajta?
• Helytelen szótárhasználat
23
• Idegen nyelvi kompetencia hiánya
• Anyanyelvi kompetencia hiánya
• Átváltási készség hiánya
• Absztrakciós készség hiánya
• Lényeglátás hiánya
• Monotóniatürés és stressztőrés hiánya
• Rossz idıbeosztás stb.
11. 4. Életszerő helyzetek a képzésben

Hogyan lehet a képzést közelíteni az élethez?
• Reális fordítói feladatok
• Reális értékelés
• Ismerkedés a fordítóirodák munkájával
• Részvétel szakmai szervezetekben
A kutatás jellegzetessége
Sok empirikus anyag van a fordító- és tolmácsképzı intézményeknél, amelyek
nincsenek tudományosan feldolgozva:
• Tanmenetek, tantárgyleírások,
• Javított, lektorált fordítások,
• Lektorok szöveges értékelése,
• Azonos szöveg több fordítása,
• Azonos szöveg különöbözı javítók által értékelve,
• Konszekutív tolmácsok jegyzetei,.
• Szinkrontolmácsok vizsgáján készült felvételek
Irodalom:
Dollerup, C. et al. (eds.) 1992, 1994, 1996. Proceedings of the I-II.- III.
Language International Conferences on Teaching Translation and
Interpreting. Amsterdam: Benjamins
Klaudy K. 1997. A fordítás oktatása. In: Klaudy K. Fordítás I. Bevezetés a
fordítás elméletébe. Budapest: Scholastica. (negyedik átdolgozott kiadás).
143−182.
Klaudy K. 1998. A magyarországi fordítóképzés. Modern Nyelvoktatás. IV. évf.
1. szám. 17−28.
Klaudy K. 1999. Fordítóképzés és fordítástudomány Magyarországon az
ezredfordulón. In: Klaudy K. (szerk.) A magyarországi fordító- és
tolmácsképzés 25 éve. Jubileumi évkönyv 1973−1998. Budapest:
Scholastica. 9-22.
Klaudy K. 2003 The Teaching of Translation. In: Klaudy, K. Languages in
Translation. Lectures on theory, teaching and practice of translation..
Budapest: Scholastica. 117−153.
24
Klaudy K. 2005. Általános fordítástechnika idegen nyelvrıl magyarra.
Módszertani útmutató a tantárgy oktatásához. Modern Nyelvoktatás XI.
évfolyam 1. szám, 57−64.
12. A FORDÍTÁS, MINT SZAKMA

A fordítói egyesületek kialakulása:
Történeti perspektívából:
• Hogyan alakultak ki a fordítói egyesületek?
Korunkban:
• Milyen nemzeti fordítói szervezetek, egyesületek, kamarák vannak?
• Milyen nemzetközi fordítói szervezetek vannak?
A fordítói egyesületek mőködése:

• Melyek a belépés feltételei?
• Milyen az akkreditációs folyamat?
• Hogyan osztályozzák a fordítókat (szabadúszó/ állományi,
szakfordító/mőfordító)
• Milyen az egyesület etikai kódexe?
• Mi a haszna (van-e haszna) az egyesületi tagságnak?
• Az egyesület szerepe helyi, regionális és országos szinten
• Az egyesület továbbképzési politikája
Irodalom:
OFFI: Szappanos Géza 1999. Az Országos Fordító- és Fordításhitelesítı Iroda
130 éves. Fordítástudomány 1/1. 132−136.
MFE: Reha László 1999. Öt éve alakult meg a Magyarországi Fordítóirodák
Egyesülete. (MFE ) Fordítástudomány 1/2. 98−101.
ATA: Szabari Krisztina 1999. Az ATA tevékenysége és a fordítók akkreditálása
az USA-ban. Fordítástudomány 1/2. 88−97.
AIIC, FIT, ATA, AUSIT, NAATI, BDÜ: Horváth Ildikó, Szabari Krisztina,
Volford Katalin 2000. Fordítás és tolmácsolás a világban. Budapest: FTK.
Egyéb:
Longman.
Klaudy K., Bart I. 1996. Translation and Translators in Hungary. Introduction.
In: Klaudy K., Lambert, J., Sohár A. (eds.) Translation Studies in
Hungary. Budapest: Scholastica. 26−39.
Szabari Krisztina 2001. A fordítók minısítése és a fordítói piac.
25
2.
A GONDOLATTÓL A KUTATÁSI TERVIG
A kutatási terület kiválasztása a kutatási terv felvázolása között idıszak

több fázisból áll:
2.1. A TÉMA LESZŐKÍTÉSE

• Hogyan lehet a témát kisebb részekre osztani?
• Mi a kapcsolat a kisebb részek között?
• Milyen nagyobb témába illeszkedik bele a választott téma?
• Milyen a téma kutatási története
• Melyek a témával kapcsolatos fı kategóriák és fogalmak?
• Mennyire hasznos a téma?
Booth (1995) által javasolt lépések:

1. Nevezzük meg a témát:
pl.: Kutatási témám a fordítás története.
2. Tegyük fel a kérdést:
Kik és hogyan fordították a Grimm meséket angolra?
3. Indokoljuk:
Többet szeretnék tudni arról, hogy a mesék fordítói hogyan
alkalmazkodtak a befogadók elvárásaihoz a különbözı történelmi
korszakokban.
4. Helyezzük kontextusba:
Az eddigi kutatások szerint a mesék fordítása…….
MENJÜNK VÉGIG VISSZAFELÉ IS EZEKEN A LÉPÉSEKEN!!!
2.2. A TÉMA MEGBESZÉLÉSE (minél több szakemberrel és NEM

szakemberrel)
2.3. A SZAKIRODALOM ÁTTEKINTÉSE

Legfontosabb szakmai folyóiratok:
1. Across Languages and Cultures
2. Babel,
3. Language International
4. Lebende Sprachen
5. Meta
6. Perspectives: Studies in Translatology
7. Target
8. The Translator
26
9. TTR
A terület leszőkítése után:
1. Interpreting
2. International Journal of Corpus Linguistics
3. International Journal of Lexicography
4. Languages in Contrast
5. Machine Translation
6. Terminology
Internetes forrás:
Translation Journal
www.accurapid.com/journal
2.4. HOGYAN OLVASSUNK?

• Másképpen olvassa ugyanazt a szöveget a jogász és a laikus
• Másképpen olvassa ugyanazt a szöveget a fordító és az olvasó.
• Másképpen olvas az egyetemi hallgató (passzív befogadás = célja az
olvasottak visszaadása)
• Másképpen olvas a PhD hallgató (aktív befogadás, = célja az olvasottak
értékelése, alkotó felhasználása)
Az „irodalmazás” fajtái:
• Átlapozás = téma keresése
• Átfutás = kulcsszavak keresése
• Intenzív olvasás = jegyzeteléssel
• Kritikus olvasás = a vélemények csoportosításával
A kritikus olvasó kérdései:

• Világos-e szerzı célja?
• Világosan elmagyarázza-e a módszert?
• Pontosak-e az adatok?
• Logikus-e az okfejtés?
• Alátámasztják-e az adatok az érvelést?
• Mond-e a szerzı valami fontosat?
• Mennyire eredetiek a gondolatok?
Mit tekinthetünk releváns szakirodalomnak? (Falus 1993 alapján)

1. Ugyanazokat a kérdéseket, változókat vizsgálja.
2. Ugyanazon az elméleten alapul.
3. Ugyanazon elmélet empirikus igazolására támaszkodik.
4. Hasonló gyakorlatot elemez.
27
Milyen legyen a szakirodalmi áttekintés? (Falus 1993 alapján)
1. Viszonylagos teljességre törekedjünk.
2. Ne elégedjünk meg másodlagos forrásokkal, nyúljunk vissza az
eredeti mővekhez.
3. Ne hagyjuk figyelmen kívül más tudományok vonatkozó
szakirodalmát.
4. A feldolgozott irodalom megbízhatóságát ellenırizzük.
5. A téma irodalmában mutatkozó ellentmondások okait igyekezzünk
feltárni.
6. Mutassuk ki az általánosan elfogadott nézeteket, s vitatott nézeteket
és a fehér foltokat.
Mi az elınye a szakirodalom alapos feldolgozásának? (Falus 1993 alapján)

1. Lehetıséget ad a probléma pontos körülhatárolására.
2. Történeti perspektívába tudjuk helyezni a kutatást.
3. Elkerülhetjük a szükségtelen ismétléseket.
4. Könnyebben tudjuk a hipotézist megfogalmazni.
5. Megtudhatjuk, mely kutatási módszerek bizonyultak eredményesnek ,
ill. alkalmatlannak korábban.
6. Segít saját kutatási eredményeink értelmezésében.
2.5. JEGYZETELÉS
Olvasás közben mindig !!!! készítsünk jegyzeteket:
2.5.1. Címleírás
Elıször írjuk le a mő pontos címét. (Ha könyvtárban olvasunk, a
könyvtári számát is)
Érdemes saját jegyzeteinkben is a TS-ban SZOKÁSOS leírást követni:
Harvard System (Name and Date system)
(ld. Williams and Chesterman 2002)
1. Hivatkozás könyvre:
Puurtinen, T. 1995. Linguistic Acceptability in Children’s Literature.
Joensuu: University of Joensuu Press.
Megjegyzés:
• Keresztneveket rövidítjük
• Családnevek után a magyar szerzıknél nincs vesszı
• Kiadás helye megelızi a kiadót, utána kettıspont.
2. Hivatkozás tanulmánykötetben megjelent cikkre:

Snell Hornby, M. 1989. Andere Länder, andere Sitten. In: Schmidt, H.
(ed.) Interferenz in der Translation. Leipzig: VEB Verlag
Enzyclopädie.135−143.
28
Megjegyzés:
• Nem a szóbanforgó tanulmány, hanem a kötet címét kurziváljuk.
• A szerkesztı neve közvetlenül az In: után következik utána (ed.) vagy
(eds)
• Két szerzıt kiírunk, ha több van: et al.
3. Hivatkozás folyóiratban megjelent cikkre:

Olohan, M., Baker, M. 2000. Reporting that in translated English. Across
Languages and Cultures Vol. 1. No .2. 141−159.
Megjegyzés:
• Nem a szóbanforgó tanulmány, hanem a folyóirat címét kurziváljuk
• Évfolyamszámot és füzetszámot kell feltüntetni, az évszámot nem
ismételjük meg. Pl. Nyr 113. évf. 3. szám.
• Rendszeresen megjelenı folyóiratnál NEM kell szerkesztı, kiadás helye
és kiadó
4. Hivatkozás konferencia elıadásra:

Ugyanúgy mint a tanulmányra, tehát szerzı, évszám, cím és utána jöjjön,
hogy Elhangzott: majd következzen a konferencia pontos leírása,
címe,színhelye, ideje.
5. Hivatkozás internetes forrásra:

Ugyanúgy mint a tanulmányra, könyvre, tanulmánykötetre, tehát szerzı,
évszám, cím, és csak ezután jöjjön az internetes forrás megjelölése, és a
letöltés dátuma.
2.5.2. Szószerinti jegyzetelés

Szószerint jegyzetelünk, ha dolgozatba bekerül az idézet. Ilyenkor a név
mellé pontos oldalszám is kell (Nida 1964:74):
• Központozásra ügyeljünk
• Ha valami kihagyunk: [….]
• Ha valami kiemelünk: (X.Y. kiemelése)
2.5.3. Jegyzetelés saját szavainkkal

Saját szavainkkal jegyzetelünk, ha általában kívánunk rá hivatkozni, pl. a
szerzı gondolati rendszerét ismertetjük, vagy felsorolunk azonos témával
foglalkozó szerzıket. (Nida 1964)
2.5.4. Saját gondolatok feljegyzése

Fontos feljegyezni, és világosan elkülöníteni
az olvasás közben felmerülı:
29
• SAJÁT GONDOLATOKAT
• SAJÁT VÉLEMÉNYT (egyetértés, ellenvélemény)
2.5.5. Források típusai

Vigyázni kell a harmadlagos forrásokra!!!!!
Elsıdleges források (primary sources)

= adatok, korpusz, az empirikus kutatás anyaga.
• Pl. Biblia és fordításai
Másodlagos források (secondary sources)

= amit XY ír a témáról elsıdleges forrásokra támaszkodva.
• Pl: Amit Nida ír a Biblia különbözı nyelvő fordításairól (Nida 1964)
Harmadlagos források (tertiary sources)

= amit XY ír XY nézeteirıl.
• Pl. Amit a különbözı szerzık írnak arról, hogy mit írt Nida a
bibliafordításról (pl. Klaudy 1999)
2.5.6. A jegyzetek késıbbi használhatósága

Akárhogy jegyzetelünk, fontos, hogy jegyzeteink a menet közben
kialakuló logikai rend szerint csoportosíthatók legyenek.
2.6. A KUTATÁSI TERV

1. Bevezetés:
Mi a téma, mi a háttere, mi a jelentısége a tudományban és a
társadalomban
2. A kutatás célja és köre
Mi a kutatási kérdés?
Mi a hipotézis?
Hogyan kívánom bizonyítani?
3. Elméleti háttér
A szakirodalom áttekintése
Fontos források
Fogalmak és definíciók
4. A kutatás anyaga
Milyen adatok, mennyi, honnan?
5. A kutatás módszere
6. Várható eredmények
7. Idızítés
8. Költségek
30
3.
A FORDÍTÁS ELMÉLETI MODELLJEI
1. A MODELLEKRİL ÁLTALÁBAN WARTOFSKY ALAPJÁN:

Irodalom:
Wartofsky. M.W. 1977. A tudományos gondolkodás fogalmi alapjai. Budapest:
Gondolat.
Modellek
• A modellált területen feltárt formális struktúrák absztrakt
ábrázolása
• A modell valami eredetinek a levezetett vagy reprezentatív
változata
• Viszony:
eredeti és hasonmás között
konkrét és absztrakt között
• Pl.
Konkrét: hajó és repülıgép modell
Absztrakt: nyelvi modell
• Absztrakt szó másik értelme: csak a lényeges tulajdonságokat
vesszük figyelembe
2. A MODELLEKRİL ÁLTALÁBAN MELCSUK ALAPJÁN:

Irodalom:
Melcsuk, I. 2000. Egy értelem-szöveg nyelvészet felé. In: Papp F. (szerk.) A
moszkvai szemantikai iskola. Budapest: Corvina. 139–189.
Mikor építünk modellt?

• Ha nem tudjuk megfigyelni.
• Ha nagyon bonyolult.
• Ha túl sok az adat.
• Ha inkoherensek az adatok.
A TUDOMÁNY NEM MÁS, MINT MODELLALKOTÁS.
A „modell” szó többértelmősége

• festmény modellje
• repülıgép modellje (papírból)
• atommodell
31
Különbségek:
1. A modell és a modellált entitás viszonya tekintetében:
Festmény:
Modell maga az adott entitás az ábrázolást portrénak nevezzük
Repülıgépmodell és atommodell:
Az entitásnak nincs neve, az ı ember által létrehozott ábrázolása a modell
Modell= a tanulmányozandó tárgy ábrázolása céljából létrehozott entitás.
2. Fizikai megtestesülés tekintetében:

Repülıgépmodell: fizikai tárgy
Atommodell: szimbolikus
Modell=szimbolikus kifejezések absztrakt rendszere
3. Különbségek a hasonlóság tekintetében

Repülıgépmodell: hasonlít
Atommodell: nem hasonlít, funkcionális modell, mőködést, viselkedést
ábrázol
MI A FUNKCIONÁLIS MODELL?
X az Y funkcionális modellje:
ha X a szimbolikus kifejezések olyan összessége, amelyet a kutató

azért alkotott meg, hogy ábrázolja a tanulmányozás alatt álló Y-t.
3. A FORDÍTÁS ELMÉLETI MODELLJEI CHESTERMAN ALAPJÁN

Irodalom:
Chesterman, A. 2000. A Causal Model for Translation Studies. In: Olohan, M.
(ed.) Intercultural Faultlines. Manchester: St Jerome. 15–27
Az FT háromféle modellt használ:

1. Összehasonlító modell
2. Folyamat modell
3. Oksági modell
3.1. ÖSSZEHASONLÍTÓ MODELLEK

Jellegzetességei:
• Statikus
• Eredményközpontú
• Középpontban: az ekvivalencia viszony
Képlete:
FSz=CSz
CSz=FSz
32
Illetve nem azonos(=) hanem megközelítıleg azonos(≈) Tehát:
FSz≈CSz
CSz≈FSz
(Pl: Catford, 65, Vinay and Darbelnet 58)
• Szoros kapcsolat a kontrasztív nyelvészettel
A nyelv ≈ B nyelv
Használt terminusok:
• Correspondence:
langue szintő kategória,
a nyelvi rendszerek közötti megfelelési viszony
• Equivalence:
parole szintő kategória, aktuális nyelvi megnyilatkozások, szövegek
közötti viszony
Példák:
Langue szinten megfelelés:
Eng: slowly = Fr: lenetement
Parole szinten (útjelzı táblákon) nem ekvivalens:
Fr: lentement =Eng: slow
Mire jó az összehasonlító modell?

3.1.1. Terminológiai kutatások:
FNy Xegység = CNy Aegység (efg fetételek mellett)
= CNy Begység (hij fetételek mellett)
= CNy Cegység (klm fetételek mellett)
EKVIVALENCIA SZABÁLYOK
Ilyen és ilyen feltételek mellett
FNy Xegység ekvivalens CNy A egységgel
3.1.2. Eltolódások (shifts) vizsgálata

A fordítói stratégiákból fakadó különbségek bizonyos FNy és CNy egységek
vagy szakaszok között. (?)
• Milyen különbségeket találunk?
• Véletlenszerőek vagy rendszerszerőek?
• Ha rendszerszerőek, megfogalmazhatunk-e ekvivalencia szabályokat?
• Ha nyelvpártól függetlenek, megfogalmazhatunk-univezálékat?
3. 1.3. Fordított szöveg vs. nem fordított szöveg kutatása

A középpontban megint két szöveg áll:
Fordított szöveg ≈ Nem fordított szöveg

33
Mit vizsgálhatunk:
• Különböznek-e
• Miben különböznek?
• Ha van különbség, jelentıs-e ?
• Átlagos mondathosszúság rövidebb vagy hosszabb?
Az összehasonlító modellek általános jellegzetessége, hogy korrelációt

keresnek a fordítási viszony két oldalán álló egységek között
3.2. FOLYAMAT MODELLEK

Jellegzetességük:
• dinamikus
• folyamatközpontú
Képletek:
Kommunikációelméleti képlet:
Adó→ Üzenet→ Vevı
Pszicholingvisztikai képlet:
bemenı info →fekete doboz →kijövı info
percepció →transzkódolás → produkció
Fordító-centrikus képlet:
Adó 1→ Üzenet1
↓
Vevı1/Adó2
↓
Üzenet2→Vevı2
Szociolingvisztikai képlet:
Adó1= tovább bontható (író, kiadó stb.)
Vevı2 =tovább bontható (kiadó, olvasó stb.)
NB: NEM ILYEN LINEÁRIS – VAN VISSZACSATOLÁS
3.2. Mire jók a folyamat modellek?
Ha a kutatás tárgya:
• a fázisok sorrendje
• tipikus fordítói viselkedés
• idıgazdálkodás
• döntéshozatal
• választások sorrendje
34
• feladat-megoldási stratégiák
• hogyan merül fel a probléma?
• hogyan ismerik fel?
• hogyan definiálják?
• hogyan értékelik?
Átmenet az eredmény és folyamat központú kutatások között:

• az eltolódások stratégiai megoldásoknak is felfoghatók
• explicitség – szövegsajátosság
• explicitáció – mővelet
3.3. OKSÁGI MODELLEK
Jellegzetességei:
• A fı kérdés nem a mit és a hogyan, hanem a miért?
• Kettıs értelemben: milyen okból és milyen következménnyel,
milyen hatással?
Képlete:
Okok << fordítás(ok) << következmények
A fordítás egyszerre következménye valamilyen oknak és oka

valamilyen következménynek.
Az oksági viszony típusai

1. Determinisztikus és kvanitifikálható (pl. tremészeti törvények)
2. Nem determinisztikus és nem kvantifikálható (pl. társadalmi hatások)
Okok:
Mi van hatással a fordításra?
1. A fordító kognitív állapota
(tudása, élettapasztalata, érzelmi állapota, attitüdje, önképe)
2. A fordítói feladat jellege
(instrukciók, technikai felszereltség, határidık)
3. A fordítás szociokulturális körülményei
(fordítási tradiciók, nyelvek státusza, a fordítás és a fordítók helye a
társadalomban)
Következmények:
Mire van hatással a fordítás?
1. A CNy olvasó kognitív és érzelmi állapotára
2. A CNy olvasó cselekedeteire
35
3. A CNy társadalom állapotára
4. A CNy állapotára
5. Arra, hogy a CNy társadalom tagjai hogyan ítélik meg a fordítást
6. Arra, hogy a különbözı kultúrák hogyan vélekednek egymásról.
Kik dolgoznak így?

Explicit vagy implicit módon okokra és/vagy hatásokra épülı modellt
alkalmaznak az alábbi munkák:
1. Nida dinamikus ekvivalencia modellje (1964) vö. „azonos hatás”
2. A skopos elmélet (skopos=cél) Vermeer 1996, Nord 1996. vö:
„végsı cél”
3. A poliszisztéma elmélet és a kulturális fordulat hívei a FNy és CNy
normákból, ideológiai és hatalmi viszonyokból indulnak ki az okok
és hatások leírásában. (Hermans 1999)
4. Gutt relevancia elmélete (2000)
5. Think-aloud tanulmányok egy része Tirkkonen-Condit, Jaskelainen
2000)
Ezenkívül:
(1) A preskriptív (elıíró) megközelítés is mindig tartalmazott
valamiféle hipotézist a várható hatásról.
(2) A recepció-kutatások is a fordítás hatásának vizsgálatával
foglalkoznak
36
4.
A KUTATÁSOK TÍPUSAI
1. Konceptuális (elméleti) kutatások:

• fogalmak tisztázása,
• új fogalmak bevezetése,
• a fogalmak beillesztése egy nagyobb rendszerbe
2. Empirikus kutatások:
• új adatok
• új információk
• megfigyelés vagy kísérlet
Összefüggésük:
• Megfigyelni és kísérletezni csak hipotézis alapján lehet
• Valaminek alapján el kell dönteni: mit tekintünk adatnak?
4.1. A KONCEPTUÁLIS (ELMÉLETI) KUTATÁSOK JELLEGZETESSÉGEI

Érvelés arról, hogy bizonyos fogalmat
• hogyan kell értelmezni
• hogyan kell meghatározni,
• hogyan kell viszonyítani más fogalmakhoz
• mivel kell felváltani
Kulcsszó: … olyan mint a …
Hasonlítjuk valami máshoz, ami ismerıs:
A fordítás olyan mint a …keresztrejtvényfejtés
…zenemő lejátszása
Példák:
• Ballard (1997) javaslata arról, hogy mi legyen a fordítás egysége?
• Dollerup (2000) javaslata arról, hogy hogyan használjuk a „support
translation” és a „relay translation” fogalmakat.
Az elméleti kutatások fázisai

• a kulcsfontosságú terminusok meghatározása
• különbözı definíciók egybevetése
• elméleti keret meghatározása
• osztályozás
• a használt kategóriák meghatározása
• a kategóriák határainak megállapítása
• az eredmények értékelése
37
• az érvelés implikációinak felmérése
• új gondolatok felvetése
Nem teljesen objektív, személyes motívumok, ideológiák, értékítéletek

befolyásolják (Pl. van, aki nem szereti a „target” szót)
4.2. AZ EMPIRIKUS KUTATÁSOK JELLEGZETESSÉGEI
Egyeditıl az általánosig
Minden tudomány egyedi jelenségeket ír le az általánosítás szándékával
Leírástól a magyarázatig
Minden tudomány leír, de magyaráz is. Sokféle magyarázat lehet: miért,
hogyan, mi célból.
Elırejelzés
Természettudományok:
ha tudjuk az okokat elıre jelezhetjük az eseményt
• Determinisztikus elırejelzés: 100%
Társadalomtudományok:
legfeljebb valószínősíthetünk
• Valószínőségi elırejelzés: kevesebb mint 100%
4.3. AZ EMPIRIKUS KUTATÁSOK ALTÍPUSAI

MEGFIGYELÉS ÉS KÍSÉRLET
4.3.1 MEGFIGYELÉS
A megfigyelés végzıje:
kívül áll, nem avatkozik bele
Példák:
• Interjúk
• Kérdıíves felmérés
(Mossop, B. 2000. The Workplace Procedures of Professional
Translators. In: Chesterman, A. et. al. (eds.) Translation in
Context. Amsterdam: Benjamins. 39–48.)
• PC TRANSLOG
(Hansen, G (ed.) 1999. Probing the Process in Translation
Copenhagen Studies in Languages 24. Copenhagen:
Samfundslitteratur.)
Háromféle adatforrás:
• a fordítások
• a log file
38
• jegyzıkönyvek (TAP)
4.3.2. KISÉRLET
A kísérlet vezetıje
• beavatkozik a dolgok természetes rendjébe
• izolál bizonyos jelenségeket
• kiküszöböl másokat
• megszabja a feltételeket
• egybeveti a természetes állapottal
Példák:
Fordításkutatásban:
• hogyan javítanak a tanulók
• hogyan javítanak a profik
ha ugyanaz a feladat, ugyanaz a határidı
• TAP - beszélgetés formájában
Tolmácsoláskutatásban:
• Hogyan értenek
• Hogyan memorizálnak
o Hogyan kezelik a stresszt
Irodalom: Target 1995/1
4.4. AZ EMPIRIKUS KUTATÁSOK ALTÍPUSAI

KVALITATÍV ÉS KVANTITATÍV KUTATÁSOK
4.4.1. KVALITATÍV (MINİSÉGI) KUTATÁSOK:

Céja: valaminek a minıségét, leírni, feltárni
• Mi lehetséges?
• Mi történhet?
Mire nem képes:

Nem tesz lehetıvé következtetéseket arról, hogy mi valószínő, mi
általános, mi univerzális
Példa:
Edgar Poe : A holló címő versének több fordítása,
Goethe A vándor éji dala címő versének több fordítása
Kérdés: Mit fednek fel az egyes interpretációk az eredeti lényegébıl?
4.4.2. KVANTITATÍV (MENNYISÉGI) KUTATÁSOK:

Cél:
Feltárni, hogy valamely jelenség mennyire tipikus, mennyire általános,
39
Kimutatni:
• szabályszerőségek
• tendenciák,
• jellemzı gyakoriságok,
• jellemzı megoszlások
meglétét.
Módszere:
Mérés, számolás, statisztika
Korpuszok
4.5. AZ EMPIRIKUS KUTATÁSOK PÉLDÁI

1. Esettanulmányok
2. Korpusztanulmányok
3. Kérdıíves felmérések
4. Történelmi dokumentumok feltárása, elemzése, magyarázata
Esettanulmányok:
• megfigyelés
• természetes környezetben
• korlátozott számú szituáció
Legegyszerőbb:
• Egy egység: egy fordító, egy lektor, egy fordítóiroda, egy folyóirat
fordításai stb.
Komplexebb:
• Több egység: több fordító, több fordítóiroda munkájának
egybevetése
Az esettanulmány lehet:
• Feltáró - Mit tudunk meg X rıl?
• Leíró - Milyen a természete X-nek?
• Magyarázó - Mi az oka X-nek?
Az esettanulmányok alkalmasak:
• Hipotézisek kipróbálására
• Hipotézisek alkotására
• Módszerek kipróbálására (pilot-studies)
Példa:
Miért nem volt sikeres David Mamet Oleanna címő darabja Finnországban?
40
Leppihalme 2000. Foreignising Strategies in Drama Translation. The Case of
finnish Oleanna. In: Chesterman et al. (eds.) Translation in Context.
Amsterdam: Benjamins. 153–162.
4.6. ALKALMAZOTT KUTATÁSOK
Mit nevezünk alkalmazott kutatásnak?

Kétféle megközelítés:
(1) Az elméleti és empirikus kutatások eredményeinek alkalmazása a
társadalom mindennapos gyakorlata által felvetett problémák
megoldására
(2) Egy elmélet vagy hipotézis bizonyítása vagy cáfolata (pl. A fordítások
nyelve mindig egyszerőbb, semlegesebb mint az eredetié.)
A társadalom fordítási gyakorlatának igényei:

= a F/T gyakorlat fejlesztése
= a F/T képzés fejlesztése
= a fordítók számítógépes segédeszközeinek fejlesztése
= nyelvpolitikai és fordításpolitikai döntések hatásvizsgálata (vö.EU
nyelvpolitikája)
41
5.
KÉRDÉSEK, KIJELENTÉSEK, HIPOTÉZISEK
A kutatás olyan, mint egy párbeszéd a természettel. A párbeszéd folyamán egyre

többet tudunk meg a valóságról. A legfontosabb: jó kérdéseket kell feltenni.
5.1. A KÉRDÉSEK FELTEVÉSE

A kérdések kezdetben túl általánosak, de fokozatosan szőkíthetık. Azért kell
szakirodalmat olvasni, hogy jó kérdéseket tegyünk fel.
5.1.1. Konceptuális kérdések:

• Mit jelent X
• Hogyan határozhatjuk meg Y-t
Például:
• Mi az ekvivalencia?
Ezekre konceptuális elemzés révén adunk választ.

• Hogyan értelmezték eddig?
• Ki hogyan értelmezte eddig?
Ehhez kell a szakirodalom olvasása.
5.1.2. Adatokra vonatkozó kérdések:

• Mit lehet tudni X-rıl
Például:
• Mi történt a 18 századi Fro-ban fordítás terén?
• Hogyan dolgoznak ma a szakfordítók?
Szőkítés:
• Milyen mőveket fordítottak németrıl franciára 1740 és 60 között, ki
fordított és kinek a számára:
• Mennyire használják az orvosi szakfordítók az Internet forrásokat?
5.1.3. Leíró kérdések

Például:
• Milyen a fordítás az eredetihez képest?
• Mi különbség a fordított és a nem fordított célnyelvi szövegek között?
Szőkítés:
• Milyen eljárásokat alkalmaznak a fordítók a helynevek fordításakor
• Miben különbözik az önálló és alárendelt mondategységek aránya a
fordított és a nem fordított CNY szövegek között?
42
5.1.4. Oksági kérdések
Például:
• Mi az oka a fordítási hibáknak?
• Miért van több alárendelt mondategység a fordított CNY szövegben, mint
az eredeti CNY szövegekben?
• Hogyan reagált a közönség a Biblia új fordítására?
• Miért nem volt sikeres valamely fordítás?
5.2. MEGÁLLAPÍTÁSOK (Claims)
Ahogy haladunk elıre a kérdésekre fokozatosan kezdenek megszületni a

válaszok. Az ígéretesebb válaszokat megfogalmazhatjuk megállapítások
formájában, amelyet már alátámasztunk adatokkal és logikus érveléssel. Ha nem
teszünk saját megállapításokat, akkor csak mások véleményét foglaljuk össze.
A megállapításokhoz eljuthatunk:
• Logikai elemzéssel
• Az adatok alapos elemzésével
• Intuícióval
• Hirtelen megvilágosodással
Vagy kiindulhatunk:
valaki másnak a megállapításából, XY azt állítja (XY claims), ezzel
szemben én azt állítom (contrary to what XY claims, I will argue that…)
és ezután jön az igazolás.
Példa: az újrafordítás
Kérdések:
• Miben különbözik ez az újrafordítás az elsı fordítástól?
• Mit értek újrafordításon?
• Miben különbözik a megszerkesztéstıl?
• Vannak-e más fordításai is a szövegnek
• Kik voltak a fordítók?
• Kik voltak a megrendelık?
• Kik voltak az olvasók?
• Hol jelentek meg?
Megállapítás 1. (a feltárt tényekrıl)
Kérdések:
• Lehet-e valamilyen ált köv. levonni az elsı fordítás és az
újrafordítás különbségérıl?
Megállapítás 2.
• az újrafordításban megváltozik a helynevek fordítása
43
Kérdések:
• Lehet-e ezt általános tendenciának nevezni?
• Hogyan magyarázható (van-e elıszó pl.)?
• Mit vettek észre más kutatók?
Megállapítás 3. (másoké):
• Az újrafordítás mindig közelebb áll az eredetihez = „újrafordítási
hipotézis”
Kérdések:
• Hogyan lehet ezt mérni?
• Hogyan mérték mások?
• Egybevetehetıek-e az eredményeink?
Megállapítás 4:
• Jó módszer a közelség mérésére…
Kérdések:
• Az én módszereim egybevethetıek-e?
• Ha más az eredményem, mivel magyarázom?
• Lehet, hogy nekem van igazam?
Megállapítás 5.
• Az újrafordítási hipotézis módosításra szorul.
Kérdések:
• Vajon az én módszerem hozott valami újat a közelség mérésébe?
• Vajon az én kutatásaim kapcsolódnak a F/T kutatások más
területeihez?
Összefoglalva:
Alapvetı kutatási kérdés:
Vajon az újrafordítási hipotézist alátámasztja-e az én anyagom, ha a
közelséget ilyen és ilyen módon mérjük?
Fı megállapítás:
Az újrafordítási hipotézis módosításra szorul, mert ha a közelséget ilyen
és ilyen módon mérjük, akkor az adatok nem támasztják alá ….
5.3. A HIPOTÉZISEK FAJTÁI
1. Magyarázó (interpretive) hipotézis
= X jelenséget úgy tudunk legjobban meghatározni, értelmezni, ha azt

állítjuk, hogy olyan, mint Y.
I. VALAMIT VALAMI MÁSKÉNT LEHET MEGHATÁROZNI,

ÉRTELMEZNI
44
Példa 1:
• Shakespeare: Macbeth
Megállapítás:
• akkor értjük meg a boszorkány-jelenetet, ha a boszorkányokat Macbeth
tudatalattijának tartjuk.
II. VALAMIT VALAMINEK LEHET TARTANI
Példa 2.
Michael Cronin 2000. Across the Lines. Cork: Cork University Press.
Cronin kutatási kérdése:

Hogyan tudjuk legjobban értelmezni a fordító kulturális szerepét?
Hipotézise:
„nomád” elmélet: a fordítók a mindig új területeket keresı nomád
törzsekhez, vagy utazókhoz hasonlíthatók.
Metaforák a tudományban is FONTOSAK

A metaforák lehetıvé teszik, hogy kapcsolatot teremtsünk különbözı
területek között
További példák:
• Lefordítani valamit, annyit jelent, mint…
• A fordítást … nak tarthatjuk
• A fordítást … hoz hasonlíthatjuk
• Az ekvivalenciának öt (két, három …n) fajtája van
• A fordítási normák három csoportra oszthatók …
• Az újrafordítás azt jelenti, hogy …
A magyarázó hipotézisekre minden tudományban szükség van, de a

fordítástudományban túl sok van belılük. (vö. Gile, D. 1998. Observational
Studies and Empirical Studies in the Investigation of Conference Interpreting.
Target Vol. 10. No.1 69–98.)
5.3.2. Leíró (descriptive) hipotézis
= X jelenség minden elıfordulása (mindig vagy bizonyos körülmények között) Y

tulajdonságokat mutat
A leíró hipotézis = empirikus (tapasztalati) megállapítás arról, hogy mennyire

általános valamely jelenség
45
Minden kutyának van farka
= leíró hipotézis, ami empirikusan bizonyítható.
= univerzális hipotézis
Utcánkban minden kutya barátságos

= leíró hipotézis, ami empirikusan bizonyítható
= kevésbé univerzális hipotézis, de mégis van benne általánosítás
Utcánkban minden kutya barátságos, kivéve kettı

= leíró hipotézis, ami empirikusan bizonyítható
= kevésbé univerzális hipotézis, de mégis van benne általánosítás
A leíró hipotézisek olyan megállapítások, amelyeket válaszként adtunk a leíró

kérdésekre adtunk. Lehetnek:
= általánosak (unrestricted) pl. univerzálék
= korlátozottak (restricted) pl. nyelvpárokra vonatkozóak
Mivel a FT társadalomtudomány, itt a leíró hipotéziseket inkább tendenciákként

fogalmazzuk meg, és nem általános megállapításként.
Néhány általános (unrestricted) megállapítás:
• A fordítások mindig explicitebbek, mint az eredeti szöveg.

• A fordításokban mindig kevesebb az ismétlés.
• A fordítások mindig hosszabbak mint az eredeti.
• A fordításoknak mindig egyszerőbb a szintaxisa, mint a nem fordított
szövegeknek.
• A fordítások mindig konvencionálisabbak mint nem fordított szövegek.
Néhány korlátozott (restricted) megállapítás:
• A németrıl norvégre való fordításban egyszerősödnek a

mondatszerkezetek (Doherty 1996)
• A gyermekkönyvek fordításában a fordítók jobban elszakadnak az
eredetitıl, mint más mőfajokban (Huhtala 1995)
• A hivatásos fordítók több referenciaanyagot használnak, mint a kezdık
(Jaaskelainen 1999)
• A szakfordítók Finnországban többet keresnek, mint a mőfordítók.
A leíró hipotézis célja az ÁLTALÁNOSÍTÁS nem a MAGYARÁZAT.
46
5.3.3. Oksági (explanatory) hipotézis
= Egy bizonyos X jelenség mindig (vagy bizonyos ABC körülmények vagy

tényezık váltanak ki.
Például:
Miért használnak a fordítók lábjegyzeteket?
5.3.4 Elırejelzı (predictive) hipotézis
= ABC körülmények vagy tényezık mindig vagy gyakran X jelenséget

fognak kiváltani.
Példa az elırejelzésre:
Ha a fordításban bizonyos tulajdonságok elıfordulnak, az olvasók el
fogják utasítani.
Az elırejelzı hipotézisek és a normatív megközelítés kapcsolata:

A tradicionális normatív megállapítások például: „A metaforákat meg kell
ırizni a fordításban” ilyen preskriptiv hipotéziseken alapulnak” : ha a
fordító megırzi a metaforákat az olvasóknak a kritikusoknak tetszeni fog
a fordítás, ha nem ırzi meg, nem fog tetszeni.
A hipotézisek kapcsolata:
A leíró, magyarázó és elırejelzı hipotézisek közötti különbség gyakran

csak megfogalmazás kérdése: Pl. újrafordítási hipotézis:
Univerzális leíró hipotézis:

Minden újrafordítás közelebb áll az eredetihez.
Elırejelzı hipotézis:
A korábbi fordítás létezése kedvezı hatással lesz az új fordításra.
MINDKÉT ESETBEN TESZTELNI KELL
5.4 A HIPOTÉZISEK
A jó hipotézist igazolni és tesztelni kell (justification and testing)

Igazolás:
= meg kell magyarázni, miért gondolom valószínőnek, miért gondolom,
hogy érdemes tesztelni.
47
Igazolás érvelés révén:
= más, elfogadott hipotézisekhez viszonyítjuk
Igazolás bizonyítékok révén
= korábbi adatok vagy esettanulmányok felhasználásával
A hipotézisek tesztelése különbözteti meg a tudományos munkát a tudás

megszerzésének más módjaitól.
5.4.1. Operacionalizálás
A hipotézis mindig elvont, ahhoz, hogy tesztelni lehessen, konkretizálni kell.
Pl: újrafordítás hipotézis = az újabb fordítások mindig közelebb állnak az
eredetihez.
Mi az, hogy „közelebb”?
= szerkezeti eltolások száma
Mit tekintünk „szerkezeti eltolásnak”?
= szemantikai eltolások száma
Mit tekintünk „szemantikai eltolásnak”?
= modulációk száma
Mit tekintünk „modulációnak”?
= 100 szóra jutó modulációk száma
Mit tekintünk szónak?
= informátorok megkérdezése
Hogyan válasszuk ki ıket?
Mit tekintenek ık közelségnek?
5.4.2. Tesztelés
Lehet-e egyáltalán tesztelni?
CÁFOLHATÓSÁG:
Legfontosabb követelmény, hogy a hipotézis cáfolható legyen.
Pl. Leíró hipotézis:
Minden holló fekete = cáfolható akkor, ha vannak fehér hollók
TESZTELHETİSÉG
Ha nem cáfolható, legalább tesztelhetı legyen. Ha nem közvetlenül,
legalább a következményeit tekintve.
ACID-test:
• A = Added value (Hozzáadott érték)
• C = Comaparative value (Összehasonlító érték)
• I = Internal value (Belsı érték)
• D = against Data (Adatok)
48
6.
A VÁLTOZÓK KÖZÖTTI VISZONYOK
A vizsgált jelenséget sosem tudjuk a maga TELJESSÉGÉBEN vizsgálni.

Ki kell választanunk néhány szempontot (VÁLTOZÓK) és megvizsgálni,
hogyan viszonyulnak egymáshoz (VISZONYOK).
6.1. VISZONYOK (RELATIONS)
A változók valamilyen viszonyban vannak.

Két változó:
• FAROKCSÓVÁLÁS
• KÖRNYEZETI FELTÉTELEK pl. élelem, simogatás, fenyegetés
= egyik sem állandó ( a kutya nem állandóan csóválja a farkát, a
simogatás vagy a fenyegetés sem állandó)
EGYSZERŐ VÁLTOZÓK esetében = két érték van pl.:

1. a kutya vagy csóválja a farkát vagy nem csóválja,
2. a mondat vagy grammatikus vagy nem grammatikus,
3. a szöveg fordítás vagy nem fordítás.
KOMPLEX VÁLTOZÓK esetében = skála vagy kontinuum van: pl.

1. A farkcsóválásnak fokozatai vannak az „igen” és a „nem” között
„intenzíven”, „kissé”.
A farkcsóválás vizsgálatának két módja:

1. Változtatjuk a körülményeket és megfigyeljük, hogyan reagálnak az állatok.
2. Megfigyeljük a farkcsóválást és megnézzük, milyen körülmények váltják ki.
A viszonyok típusai:
Oksági viszony (causal realtion)

Feltehetıen oksági viszony van az etetés és a farkcsóválás között.
Összefüggés (correlation):
Két vagy több változó kapcsolatban van oksági viszony nélkül.
Például: a szegénység és a majmok száma között összefüggés van, de nem
a majmok okozzák a szegénységet.
Véletlen egybeesés (chance relation):

Lehet, hogy csak véletlenszerő egybeesés van az etetés és a farkcsóválás
között ?
49
6.2. VÁLTOZÓK (VARIABLES)
Minden empirikus kutatás a változók közötti viszonyokat vizsgálja.

Pl.: mondathosszúság:
1. rövid
2. közepes
3. hosszú
(elıtte meg kell határozni)
Fordítástudományban:
Belsı változók: a fordítás szövegére vonatkoznak (textual variables)
Külsı változók: a fordítás környezetére vonatkoznak (contextual variables)
Szövegváltozók
= a fordítás szövegével kapcsolatosak
• lexikai sőrőség
• mondathosszúság
• szintaktika bonyolultság
• a mondatok mélysége
• a mondatok telítettsége
• a mondatok zsúfoltsága
• szleng kifejezések használata
Kontextuális (környezeti) változók

= A fordítás térbeli és idıbeli környezetével kapcsolatosak
1. A forrásnyelvvel összefüggı változók
2. A célnyelvvel összefüggı változók
3. A fordítási feladattal összefüggı változók

(a fordítási feladat jellege, határidı, adatbázisok megléte stb.)
4. A fordítóval összefüggı változók

(a fordító tapasztalatai, nı vagy férfi, A nyelvre fordít vagy B
nyelvre stb.)
5. Szocio-kulturális változók
(normák, ideológiák a forrásnyelv és a célnyelv státusza stb)
6. A befogadókkal összefüggı változók

(befogadói attitüdök, fordításkritkai tradiciók, értékelés stb.)
50
Hogyan dolgozunk ezekkel a változókkal?
Mit vizsgálunk?
Például:
• Hogyan hatnak a kontextuális változók a fordítás szövegére?

• Hogyan hat a fordítás szövege a kontextuális változókra?
• Milyen összefüggés van a szövegváltozók között?
• pl. a mondathosszúság és a lexikai sőrőség között?
• Milyen összefüggés van a kontextuális változók között?

pl. ideológiai tényezık és az idegen nyelvre való fordítás között.
6.3. PÉLDÁK A KUTATÓI GYAKORLATBÓL

6.3.1. Elsı példa
Kaltenbacher, Martin 2000. Aspects of Universal Grammar in Human and
Machine Translation. In: Chesterman et al. (eds.) Translation in Context.
Kutatási kérdés:
Hogyan használhatók a különbözı gépi fordítói programok a német-angol
fordításban?
Szövegváltozó:
- a fordított szövegek grammatikalitása
Kontextuális változó
- a különbözı gépi fordítói programok
ST: Er sah letzte Nacht einen Film.

Program A: He/it saw last night a film.
Program B: He saw a film last night.
Webfordítás: N-M: Látta az utolsó éjszakát egy film*
Webfordítás: M-N: Ein Film sah gestern Abend.
6.3.2. Második példa

Olohan, M., Baker, M. 2000. Reporting that in Translated English. Evidence for
Subconscious Processes of Explicitation. Across Languages and Cultures Vol.
1. No. 141–158.
Kutatási kérdés:
Az opcionális „that” megtartása vagy elhagyása alkalmas-e az eredeti angol
szövegek és a fordított angol szövegek elkülönítésére.
51
Opcionális „that”:
He said that he would be late.
He sait he would be late.
Szövegváltozó (2 értéke van):

A „that” jelenléte vagy hiánya
Kontextuális változó (2 értéke van):

Fordítás vagy nem fordítás?
Konklúzió:
A fordított angol szövegben több a „that”, tehát az opcionális „that”
megtartása (többek között) alkalmas a fordított angol szövegek
„leleplezésére”.
6.3.3. Harmadik példa
Johansen, Ase 2000. El mundo de [la filo]sofia. In: Chesterman et al. (eds.)
Translation in Context. Amsterdam: Benjamins. 317–326.
A kutatás anyaga: Jostein Gardner: Sophies verden címő mővének angol

(Sophie’s World) és spanyol fordítása.
Kutatási kérdés: Hogyan járnak el a fordítók a norvég eredetiben szereplı

európai referenciák (híres emberek, események nevének) fordításakor.
Szövegváltozó:
az utalások fordítása
Kontextuális változó
1. vizsgálatban: a FNY szöveg
2. vizsgálatban: a fordítások fogadtatása
Konklúzió:
1. A spanyol fordító honosító fordítási stratégiákat követett, az angol
fordító nem.
2. A spanyol olvasók regényként olvasták a mővet, az angol olvasók
filozófiatörténeti mőként.
6.3.4. Negyedik példa

Jääskeläinen, Riitta 1999. Tapping the Process: An Explorative Study of the
Cognitive and Affective Factors Involved in Translating. Joenssuu: University of
Joensuu.
52
Hipotézis:
A fordítók attitüdje korrelációban van a fordítás minıségével.
Szövegváltozó:
A fordított szöveg nyelvi jellegzetességei: olvashatóság, természetesség,
strukturális bonyolultság, lexikai választások stb.
Kontextuális változók:
1. a TAP adatai
2. az értékelık minısítései (jó, közepes, gyenge)
Konklúzió:
Minél nagyobb a személyes érdekeltség annál jobb a fordítás.
6.4. VÁLTOZÓK A KISÉRLETI ÉS A NEM KISÉRLETI

KUTATÁSOKBAN
A kísérleti és a kvantitatív kutatások kapcsolata
A kutatási modellek így is feloszthatók:

• Kvalitatív
• Kvantitatív
o Kisérleti
o Nem kisérleti
Példák:
Kvalitatív
Élthes Ágnes: Egy Racine szövegrészlet két magyar fordításáról . (FT
3/2.)
Mohi Zsolt: Júlia magyarul. Jellemalakulás Kosztolányi Dezsı és
Mészöly Dezsı értelmezésében (FT 3/2.)
Kvantitatív nem kísérleti:
Dróth Júlia: Igényfelmérés a fordítási szokásokról és elvárásokról az
angolról magyarra fordított szakszövegek tekintetében.(FT 3/2)
Kvantitatív kisérleti:
Pl. az alkohol hatása a fordítói képességre (ld. Heltai)
A kísérleti kvantitatív kutatás jellemzıi

Vannak függı és független változók:
Egy változót manipulálunk és megnézzük, hogy ennek a változónak (független
változó) módosulása hogyan hat egy másik változóra (függı változó)
(1) legalább két csoportnak kell lennie kísérleti csoport és kontrollcsoport.
(2) a vizsgált személyeknek véletlenszerően kell bekerülni a csoportokba.
53
(3) valamennyi változónak a FÜGGETLEN változó kivételével
konstansnak kell maradnia.
A nem kísérleti kvantitatív kutatás jellemzıi

Nincsenek függı és független változók:
Itt is numerikus adatokat használunk, de nem manipuláljuk a változókat
Példák:
• elıfordulások száma a fordításban (szenvedı szerkezet, nominális
szerkezet stb elıfordulása a FNy és a CNy szövegben,
• megakadások száma a tolmácsolásban
54
7.
AZ ADATOK
7.1. Az adatok fajtái a fordítástudományban:

Empirikus adatok:
Szövegek:
• fordítások (CNy szövegek)
• forrásnyelvi szövegek (FNy szövegek)
• nem fordított CNy szövegek
• szövegek a szövegrıl (fordítók levelezése, elıszó, utószó, fordítók
életrajza)
Szövegnél kisebb egységek:
• grammatikai szerkezetek
• lexikai egységek
• terminusok
Nem nyelvi adatok:
• kérdıívek adatai
• interjúk adatai
• introspekciós jegyzıkönyvek adatai
A hibás mőködés adatai:
• fordítási hibák
• lektorok javításai
Nem empirikus adatok:
• metaelemzés (meta-analysis) adatai: valamely téma eddigi
szakirodalmának áttekintése
Az adatok győjtésének problémái:

• Kész fordításokat elemezzünk vagy fordíttassunk?
• Ha kész fordítást elemzünk, hogyan találjuk meg a forrásszöveget?
• Ha nem-fordított korpuszt állítunk össze, hogyan biztosítjuk az
összehasonlíthatóságot?
• Ha fordításokról győjtünk adatokat, hol találunk a fordításokra
vonatkozó adatokat: napilapok, folyóiratok?
• Ha fordítókról győjtünk adatokat, hol keressük: Who is Who? (vö:
a fordító tradicionális láthatatlansága)
• Ha interjút készítünk és felvesszük, milyen módszerrel jegyezzük
le?
• Kérdıíveket meg kell tervezni, ki kell próbálni.
• TAP jegyzıkönyveket fel kell venni, le kell jegyezni. Milyen
módszerrel?
55
7.2. AZ ADATOK REPREZENTATIVITÁSA
Ha általános hipotézist akarok felállítani, be kell bizonyítanom, hogy az adataim

általánosan jellemzıek – ilyenkor legjobb a véletlenszerő mintaválaszatás.
Pl. Tymoczko 1999. Translation in Postcolonial Context: Early Irish Literature
in English Translation. Manchester: St. Jerome.
Ha a véletlenszerő mintaválasztás nem igazolja a hipotézist:

• rossz a hipotézis
• nem általánosan jellemzı
• rossz a teszt
Példa:
Ha az újrafordítási hipotézis nem igazolódik be a gyermekmesék esetében,
akkor új hipotézisre van szükség. Az újrafordítási hipotézis hatókörét szőkíteni
kell.
7.3. AZ ADATOK KATEGORIZÁLÁSA
Minden elemzés központi eleme a kategorizálás:

1. Különbségek keresése (variációk) – az adatok halmazát kisebb egységekre
bontjuk
2. Hasonlóságok keresése (minták) – az adatok halmazában nagyobb egységeket
találunk.
1. Tiszta kategóriák: a két elem kölcsönösen kizárja egymást:

pl: fekete-fehér:
• valami vagy fekete vagy fehér,
• valaki vagy megbukik a vizsgán vagy átmegy.
2. Természetes kategóriák - „fuzzy boundaries” elmosódott határok

pl: öreg és fiatal, pl. élı vagy halott (agyhalál), madár vagy nem madár
• centrum: tipikus (vörösbegy)
• preiféria: nem tipikus (pingvin)
A kategóriák sora adja az osztályokat. Az osztályozás típusai:
Kételemő osztályozás:
színes film fekete-fehér film
56
Négyelemő osztályozás:
fekete-fehér film színes film
szinkronizált
feliratos
Skála:
Két végpont között valahol:
szószerinti szabad
fordítás fordítás
Milyen kérdéseket kell feltenni a kategóriákkal és az osztályozással

kapcsolatban:
• Hogyan viszonyulnak más kutatók kategóriáihoz és osztályozásaihoz?

• Összemérhetıek-e a korábbiakkal?
• Hoznak-e valami újat?
• Jobban értelmezik-e az adatokat?
• Elég explicitek-e ahhoz, hogy felhasználhatók legyenek a kutatás
megismétlésekor?
7.4. STATISZTIKA
Woods, A. Fletcher, P. Hughes, A. 1986. Statistics in Language Studies.

Cambridge: CUP.
7.4.1. Az adatok győjtésében:

• Reprezentativitás szükséges: általános tendenciák kimutatásához -
Véletlenszerő mintaválasztás a véletlen számok táblázata alapján.
• Reprezentativitás nem szükséges: pl. egyetlen mő elemzésekor.
7.4.2. Az adatok feldolgozásában
7.4.3. Mennyiségi elemzés
1. Type-token arány
2. Átlagos szó és mondathosszúság
3. Gyakorisági listák
4. Lexikai sőrőség
5. Konkordanciák
6. Kollokációk
57
1. TYPE-TOKEN ARÁNY
= szövegszó-szótári szó arány
Token:
= szövegszó = ahány szó a vizsgált szövegben van
Type:
= típus/szótári szó = egy szó többször is elıfordulhat a szövegben, tehát
egy szövegben mindig kevesebb a szótári szó (típus) mint a szövegszó
Type/Token arány (típus/elıfordulás):

= lexikai változatosság = mekkora készletbıl válogat a szöveg írója,
mennyi a szövegben az ismétlés.
Kiszámítása:
Lexikai változatosság = összes típus X 100
szövegszó
Saját példa:
magyar absztrakt:156 szövegszó
angol fordítása: 206 szövegszó
Magyar eredeti: 99 típus x 100 = 63,46
156 szövegszó
Angol fordítás: 114 típus x 100 = 55,33
206 szövegszó
2. ÁTLAGOS SZÓ ÉS MONDATHOSSZÚSÁG
Milyen hosszúak a szavak?

Saját példa:
Magyar absztrakt (címmel):
1180 karakter/ 169 szó,
= átlagos szóhossz: 6, 98,
Angol absztrakt (címmel):
1251 karakter/221 szó
= átlagos szóhossz: 5, 66
Milyen hosszúak a mondatok?

Saját példa:
Magyar absztrakt (címmel):
1180 karakter, 169 szó, 10 mondat
= átlagos mondathossz: 16,9 szó/mondat
Angol absztrakt (címmel):
1251 karakter/221 szó, 10 mondat
58
= átlagos mondathossz: 22,1 szó/mondat
3. ELİFORDULÁSI GYAKORISÁGOK
= egy szó milyen gyakran fordul elı a szövegben. Grammatikai szavak,
kulcsszavak
4. LEXIKAI SŐRŐSÉG
= a lexikai és grammatikai szavak aránya
Kiszámítása:
Lexikai sőrőség = összes lexikai szó x 100
összes szövegszó
Saját példa:
Magyar absztrakt (cím nélkül):
Grammatikai szavak száma: 47
Lexikai szavak száma 109
Angol absztrakt (cím nélkül):
Grammatikai szavak száma:90
Lexikai szavak száma: 116
Magyar absztrakt: 109 lexikai szó x100 = 73.07

156 szövegszó
Angol absztrakt: 116 lexikai szó x 100 = 56,31
206 szövegszó
Példa az egynyelvő vizsgálatra:

Stubbs (1986)
Az írott angol nyelvben több a lexikai szó mint a beszélt angolban
Mit jelent ez a fordításra nézve?

Ha a type/token arány vagy a lexikai sőrőség kisebb a fordított CNY
szövegben mint a
(1) FNY szövegben

(2) nem fordított CNY szövegben
akkor ez azt jelenti, hogy a fordítók akarva vagy akaratlanul ellenırzik az

információs telitettséget és a CNY szöveget könnyebben hozzáférhetıvé teszik
az új olvasó számára azaz egyszerősítenek.
59
Eredeti magyar absztrakt:
Tudósportré Révay Miklósról (1750-1807)
A tanulmány bemutatja anyanyelvünk elsı nagy tudósának, Révai Miklósnak a

munkásságát. 1769 és 1807 között élt, s ez az idıszak a magyar történelem és
mővelıdéstörténet, az irodalmi élet és a tudományos törekvések egyik
legmozgalmasabb szakasza: a magyar felvilágosodás kora volt. Révai minden jó
ügyet felkarolt, az iskola, a nyelvtudomány, az irodalomtörténet, a költészet, a
tudományos élet ügyét igyekezett befolyásolni. A korai felvilágosodás
irodalomszervezıje, a magyar történeti nyelvészet megalapítója. Összefoglaló
nyelvtani munkájában – megelızve a történeti nyelvtan legnagyobb mővelıit –
alkalmazta a nyelv diakronikus vizsgálati módszerét. Felhasználta – szintén
elsık között – a rokon nyelvek tanulságait, s elsık között mővelte az
összehasonlító nyelvtudományt. A Herder-féle népiesség eszméjének hatására ı
ismerte fel elsıként, hogy a népköltészet a nyelv igazi kincsesbányája, ezért
szorgalmazta a népköltészeti alkotások összegyőjtését. Felhívta a figyelmet a
népnyelv tanulmányozásának fontosságára. Bár Révai elsısorban nyelvész volt,
legjelentısebbek nyelvészeti munkái és életmőve nyelvtudományi rendszere, a
helyesírásnak általa rögzített elvei mindmáig a magyar helyesírás egyik alapját
alkotják. Szenvedélyes hirdetıje és apostola volt az anyanyelvnek.
60
A magyar absztrakt angol fordítása:
The Portrait of a Scholar: Miklós Révay (1750-1807)
This paper presents Miklós Révai’s lifework who was the first appreciated
scholar of our mother tongue. He lived between 1750 and 1807; this era was one
of the most eventful periods of Hungarian history, cultural history, literary life,
scholarly efforts: the Hungarian Enlightenment. All good causes were supported
by him; he tried to influence decisions concerning schools, education,
linguistics, literary history, poetry, and scholarly life. He was the early
Enlightenment’s key figure in literature, the founder of Hungarian historical
linguistics. He applied in his comprehensive linguistic work – ahead of the best
scholars of historical linguistics – the method of diachronic study of language
and he used – also among the first – the findings of the study of related
languages. He also studied comparative linguistics. Herder’s views on popular
culture exercised influence on him; it was Révai who first realised that folk-
poetry was a real gold-mine of the mother tongue and for this reason he urged
the systematic collection of folk-poetry. Similarly, he encouraged the study of
folk-speech. Although he was predominantly a linguist, his most important
writings are his works on linguistics – his lifework is the linguistic system he
developed – and his spelling principles make up the basis of Hungarian
orthography. He was a passionate propagandist and advocate of the mother
tongue.
61
Eredeti magyar egyik között s
absztrakt élet között – szakasza:
Szövegszó: 156 élet legjelentısebbek Szenvedélyes
Típus: 99 életmőve legmozgalmasabb szintén
Type/Token elsı legnagyobb szorgalmazta
=63,46 elsık magyar tanulmány
elsık magyar tanulmányozásán
elsıként, magyar ak
--------------------- elsısorban magyar tanulságait,
-- élt, megalapítója törekvések
A elvei megelızve történelem
a és Miklósnak történeti
a és minden történeti
a és mindmáig tudományos
A és módszerét. tudományos
a és munkái tudósának,
a eszméjének munkájában – ügyet
a ez munkásságát. ügyét
a ezért mővelıdéstörténe vizsgálati
A fel t, volt
a féle mővelıit – volt,
a Felhasználta – mővelte volt.
a Felhívta nagy
a felkarolt, népiesség
a felvilágosodás népköltészet
a felvilágosodás népköltészeti
a figyelmet népnyelv
a fontosságára. nyelv
a hatására nyelv
a helyesírás nyelvek
alapját helyesírásnak nyelvész
alkalmazta Herder nyelvészet
alkotások hirdetıje nyelvészeti
alkotják. hogy nyelvtan
általa idıszak nyelvtani
anyanyelvnek. igazi nyelvtudomány
anyanyelvünk igyekezett nyelvtudományi
apostola irodalmi nyelvtudományt.
az irodalomszervez ı
az ıje Összefoglaló
az irodalomtörténet, összegyőjtését.
az iskola, összehasonlító
az ismerte rendszere,
az jó Révai
Bár kincsesbányája Révai
befolyásolni. költészet, Révai
bemutatja kora rögzített
diakronikus korai rokon
egyik között s
62
A magyar folk-poetry. linguistics. Similarly,
absztrakt angol folk-speech. literary spelling
fordítása: for literary studied
Szövegszó: 206 founder literature, study
Típus: 114 gold-mine lived study
Type/Token good make study
=55,33 He method supported
------------------- he Miklós system
a He most systematic
a He most that
advocate he mother-tongue the
ahead He mother-tongue. the
All he mother-tongue. the
also he of the
also he of the
Although he of the
among He of the
and Herder’s of the
and him; of the
and him; of the
and his of the
and his of the
and his of the
applied his of the
appreciated his of the
are historical of This
basis historical of this
best history, of this
between history, on to
by history, on tried
causes Hungarian on up
collection Hungarian one urged
comparative Hungarian one used –
comprehensive Hungarian orthography. views
concerning important our was
cultural in paper was
culture in passionate was
decisions influence periods was
developed – influence poetry, was
diachronic is popular was
early it predominantly was
education, key presents were
efforts: language principles who
encouraged languages. propagandist who
Enlightenment. life, real work –
Enlightenment’s life. realised works
era lifework reason writings
eventful lifework related
exercised linguist, Révai
figure linguistic Révai’s
findings linguistic scholar
first linguistics – scholarly
first linguistics – scholarly
first – linguistics, scholars
folk-poetry linguistics. schools,
63
5. KONKORDANCIÁK
= a kiválasztott egység összes elıfordulását felsorolja az adott szövegben
bizonyos hosszúságú kontextussal (megelızı és követı szavak)
Irodalom: Kohn J. Párhuzamos szövegek számítógéppel segített elemzése a

fordításoktatásban (második rész) FT 1/3.
8 ttem. Másnap reggel egy másik ember ment elıttem, akinek láttára azonna
9 n rá válasz, hamar elfárad az ember. Néhány óráig talán verjük a falat
10 sötétedett. Az elıttem haladó ember olyan szemérmetlenől magas volt, ho
11 ktam meg lassan önmagamat. Az ember olyan könnyelmően rábízza magát
ide
12 ant el mellettem, ilyenkor az ember sietve igyekszik, hogy jó legyen. É
13 sose lett volna nyitva, s az ember tudta róla, hogy magától sose nyíli
14 aját is bezárják, és akkor az ember vagy kint van, vagy bent. A lakásaj
1 ng kampflos genießt - beginnt man abzuschweifen. Das kleine Glück genüg

2 en bekannten Ausdruck an, den man am treffendsten mit ,Saures Grinsen"
3 enn nichts antwortet, ermüdet man bald. Man schlägt wohl ein paar Stund
4 ht nicht gewesen wären, hätte man bis in die Ewigkeit so trotten können
5 e Sonne gewöhnt hatte, konnte man blinzelnd erkennen, daß viele so zusa
6 e und ruhiger wurde, erkannte man, daá es Menschen waren in blauen,
7 uß die Perücke - ich will nun man den ganzen Mann so nennen, das ist ei
8 anze Zeit darüber nach, warum man die Perücke ins Gefängnis gesperrt ha
6. KOLLOKÁCIÓK
A konkordanciák révén a tipikus környezetet is megkapjuk.
A kollokáció = együttállás, tipikus környezet
MELLÉKNEVEK KÖRNYEZETE
system could be useful in treating certain forms of cancer as well as
vice amplifies only signals above a certain intensity. It remembers which
iew. In this section we discuss how certain plants have evolved a mechanism
nd, your baby may show clearly at a certain stage that he is ready for 3
pay handsomely. It is now virtually certain that France will have a nuclear
mething of that size. He was fairly certain the Ministers would keep quiet
One day reports say that Israel is certain to be attacked and will have to
that human languages together share certain universal grammatical features,
"There is one point, sir. I am not certain whether you would wish me to
ives have been saved--and no one is certain why this has happened. Everyone
64
e. This approach would seem to have clear advantages over other approaches
on a summer afternoon. The day was clear but up in the sky a milky veil of
ing the Agung eruption of 1963. The clear implication of this study is that
. The company, however, has steered clear of the pitfalls of many of its
tubes. It is becoming increasingly clear that the inquiry will never have
, the NII's chief inspector made it clear last week that delays over
ght to try to keep railway lines as clear as possible, the spokesman added.
f Central London, shows, he says, a clear association between a hostile
f the Danish National Museum. It is clear from these studies that, by 7000
for a period of seven months after clear evidence of serious adverse
ranged the play. I think he was too cold a personality to inspire actors to
ho is used to such weather. Cool or cold air improves appetite, puts colour
pairs of eyes on him, most of them cold and challenging. "Alors, rien?"
laything. It was July, but freezing cold, and the audience sat with rugs
urging waves. The sea itself is too cold for comfort, for the Humboldt
iver slightly, with the well-known "cold sweat" of fear. Luckily for him,
FÖNEVEK KÖRNYEZETE
the water. The sand dropped to the bottom but the grain floated and she
d using a cheque-book. In the false bottom of his suitcase, in a
have studied the sediment from the bottom of Loch Ness and Loch Morar to
what will always happen. But at the bottom of my heart I do not believe
he pumping machine has to be at the bottom of the well. A series of
ncil, which is trying to get to the bottom of the matter. Watney owns a pub
day's ride from the rim to the very bottom of the Canyon. The first rocks
It is now in two parts, a top and a bottom. Place the outer case of the
oin you." He gave her a slap on the bottom to speed her on her way. The
supposed to wash paintwork from the bottom up, but I've never understood
that they never give the children a chance to go back to sleep if they're
You can at least give her a second chance. But don't go on to a third and
id-July they had met, apparently by chance, when she sat next to the man in
ris's team. Fairbrother has another chance to try and show that he can
they come in, you will have a fair chance of succeeding if the bribe is a
ur genetic line will stand a better chance of survival than mine. Over a
d succeed. Nothing had been left to chance. He spent the rest of that
statistically you have a one in six chance of falling out of love and
an exercise if it had only a 50-50 chance of success. The opponents see
d succeed. Nothing had been left to chance. He spent the rest of that
d to keep your car exterior in good condition by cleaning it or getting it

t it is an exploration of the human condition, whose validity as art would
65
. If your child has some illness or condition that worries you intensely
in hospital - two are in a critical condition and six are said to be
d trees. On most sites the physical condition of the soil is ideal for
ly a vegetable colour to add shine, condition and depth to the hair which
your fuel consumption. Plugs in bad condition make you very prone to
t very low inflation is a necessary condition for economic growth is not
r the farmers' march was granted on condition they left their hardware at
and in swollen, bleeding gums. This condition is called scurvy. There is no
d. A major disadvantage of chemical control is that pesticides are now

laims that President Barre had lost control of the capital and said he was
er writing about the barbaric birth control methods he witnessed in the ecide
when a village is under enemy control, in a war whose villages are so
and territorial troops to establish control over refugee movements and
as one of the first to offer remote control of up to 16 electrical devices
nities. Then they had to learn self-control, how to co-operate with each
hich quoted a foreign ministry arms control expert as saying: "The motives
engineering evaluation and quality-control, medical diagnosis of body-
with today's interest in biological control of insect and other arthropod
*
ather does his share as a matter of course when at home, it does much more
f why spinning projectiles veer off course. A cylinder at rest produces
. His report was sombre. During the course of the day reports had come into
en males and females. There are, of course, exceptions. Honey bees, whose
nless they took steps to change the course of history. In preparation for
, finally, he gets away to the golf course, just to play a round with the
cabinet: "To abstain seems the best course of action, least likely to lead
ome). If they want none of the main course but want dessert, let them have
you could teach. A teacher training course takes three years to complete
ted. And so it was arranged. In due course Viktor returned to Algeria, to
IGÉK KÖRNYEZETE
is own negotiations with farmers to agree areas for excavating or for the
hake their heads and say "You don't agree, do you? You don't think he's
wish to know first of all is if you agree in principle to the idea."
and his company's backers could not agree on a long-term strategy for the
s definitions of the word, they all agree that research is hard work, which
s great fear was that America would agree to a compromise formula whereby
eeting? These "leading experts" did agree to recommend lower doses for
ast November a libel jury failed to agree whether the article was fair.
is a theology student. He could not agree with his mother's views on pre-
factor' so that the computed values agree with those observed. This has
66
ther teaching devices, a museum can bring a subject alive in ways that
cases, full scale road tests could bring about substantial savings in both
ich had sworn to kill De Gaulle and bring down his government. Bastien-
however, the function of a jury to bring in "a just verdict", but "a true
rom activities which, they believe, bring no benefit to them or to society
"We still want a public enquiry to bring out into the open exactly what
destroy the Nazi war machine and to bring the war in Europe to an end as
has failed. Mr Brooke's attempts to bring together the political leaders in
itements of our social involvements bring with them stresses and strains.
*
ent. A middle-aged woman running to catch a bus is in much greater
offences. It is always difficult to catch determined and clever crooks if
liances, as they might overheat and catch fire. Check the amount of current
winter, timing his run to a ball to catch it on the bounce and return it
se of cow dung. Could biogas plants catch on in Britain? Scientists at the
to a real live dog basket that will catch on your stockings. Only sporting
ents. It took Mansell three laps to catch Senna. He had fresh tyres, the actual
offensive on D-day will thus catch the defence not yet prepared for
h to make good the deficiencies and catch up with the new types of weapon
r introverted people more likely to catch a cold than good-natured,
ailable to reporters. How does this come about? Obviously somebody has been
mosaic that actually makes Einstein come alive as a real human being. He
: elected mayor of London. This may come as a shock to Sir Alexander
cracking them. Details are hard to come by, as indeed are macadamia nuts.
they flew. This realization did not come easily or quickly to those members
Wednesday. If a candidate does not come forward, Bates will be re-elected.
olve the policy issues. No good can come from keeping lead in petrol and
reported that the idea is about to come into its own in Britain. The
ther EC countries were beginning to come round to the British idea, Mr
. "Some sectors of the economy will come to a complete standstill and the
*
art. It is estimated that this will cost 10 times as much as the original
more for 25 years. The dumps could cost œ100 million to build at today's
ture on research for a new drug can cost a cool œ50 million. For 20 years
The US's weather and Landsat craft cost about $250 million per year to run
s instrument. The terminal will not cost him anything. It is called Minitel
ll him. To stay ahead of them would cost money, a lot of it, probably the
and said that employing 300 Kenyans cost one-fifth as much as weedkiller,"
ow moisture content and so does not cost so much to dry prior to mixing. In
ularly badly. The undertaking would cost the government about œ10 000 for
uilding the road in a cutting would cost up to œ10-15 million per
*
67
8.
AZ ÉRTEKEZÉS MEGÍRÁSA
8. 1. ÍRJUNK MINÉL KORÁBBAN ÉS MINÉL TÖBBET!
Kezdetben: olvasás, gondolkodás, jegyzetelés

Késıbb: írás
Az írás célja:
Nemcsak a memorizálás, hanem a megértés is
Az írás valójában:
• hangos gondolkodás
• párbeszéd magaddal
• párbeszéd másokkal
• a gondolatok elidegenítése
o perspektíva
o kritikus szemlélet
o továbbfejlesztés
o jobb megértés
8.2. A FORRÁSOK DOKUMENTÁLÁSA
Hivatkozások:
A fordítástudományban”név-dátum”, (name and date) rendszer van.
Vá1tozatok:
1. Név elsı említése után:
Toury (1995) leírja, …
2. Az idézı ige után
Holmes rámutat (1979), hogy
3. Mondat végén
• ha általában utalunk: vö. Chesterman 2002. (cf. conferatur)
• ha a forrásra utalunk: l. Catford 1965. (see)
4. Ha közvetetten utalunk:
• Baker megállapítja (in Laviosa 1996), hogy…
• Vagy a mondat végén: (Baker in Laviosa 1995)
5. Ha többször utalunk ugyanarra a forrásra:
• Kenny (op.cit.) = opere citato, az idézett mőben
• Kenny (loc cit.) = loco citato, az idézett helyen
• Kenny (ibid.) = ibidem, ugyanott
68
Idézetek:
• 40 leütésénél rövidebb idézet, folyó szövegben idézıjellel, utána
név, dátum oldalszám
• 40 leütésnél hosszabb idézet indentálva, idézıjel nélkül, utána név,
dátum, oldalszám
Mikor idézzünk szó szerint?
• ha jelentıs a gondolat,
• ha vitatkozni akarunk vele,
• ha adatokról van szó,
• ha tekintélyt akarunk kölcsönözni
8.3. GONDOLJUNK AZ OLVASÓRA!

Az írás kommunikáció. Mindig valakinek írunk. Az olvasók tábora egyre
szélesedik: barát→ csoporttárs→ témavezetı→ hazai konferencia→
nemzetközi konferencia →magyar tudományos folyóirat →nemzetközi
tudományos folyóirat
Az értekezés vagy tanulmány nem kronologikus feljegyzése a kutatás
menetének inkább egy intellektuális utazás története. A gondolatmenet
logikája menet közben fokozatosan világosodik meg.
Az olvasó szereti tudni honnan hová tartunk. Mi lesz a végcél, milyen
lépéseken keresztül jutunk el odáig. Mi az, amit már tudunk, mi az, amit
még nem tudunk:
SZERVEZÉSI METASZÖVEG
• Ahogy ezt korábban kifejtettük, …
• Amint az elızı fejezetben láttuk, …
• Mielıtt tovább haladnánk, ….
• Ezen a ponton összegezzük az eddig elmondottakat, …
• Vizsgáljuk meg az ellenkezı véleményeket, ….
KÉT ALAPELV:
(angolul: KISS –OBN)
• Kerüljük a hosszú mondatokat, és a sokszorosan összetett mondatokat!
(KISS principle = „Keep It Short and Simple”)
• Az ismerttıl haladjunk az ismeretlen felé (OBN principle =„Old Before
New”)
69
8.4. LOGIKAI STRUKTÚRA
Elsı változat:
• A probléma megfogalmazása
• Mit mondtak errıl mások
• Javasolt megoldás
Második változat:
• A háttér leírása
• Tétel megfogalmazása
• Bizonyítékok
• Ellentétes vélemények
• Konklúzió
Harmadik változat:
• A probléma megfogalmazása, jelentısége
• A korábbi kutatások kritikai áttekintése
• Az elméleti háttér és az alapfogalmak bemutatása
• A módszer bemutatása
• Az adatok bemutatása
• Az elemzés eredményeinek bemutatása
• Az eredmények értékelése
• Konklúzió: javaslatok, következmények
8.5. MIT TEGYÜNK, HA MEGAKADUNK?
1. Nézzük át az eddig leírtakat, csiszoljuk stilisztikailag.

2. Nézzük át a kutatási naplónkat, hátha egy-két hónappal ezelıtt volt
egy jó gondolatunk, ami inspirációt ad.
3. Foglaljuk össze, amit eddig írtunk.
4. Próbáljuk megfogalmazni az elakadás okát.
5. Kezdjünk bele egy másik fejezetbe.
6. Séta, zenehallgatás, alvás.
7. Mielıtt este abbahagynánk a munkát, írjuk le a folytatás elsı
mondatát másnapra.
8. Készítsünk idıbeosztást, mikorra melyik fejezet kellene befejezni.
9. Végezzük el a dolgozattal kapcsolatos mechanikus teendıket:
tartalomjegyzék, irodalomjegyzék, táblázatok rajzolása, tervezzük
meg az oldalakat, válasszuk ki a betőtípust.
10. Nézzünk a tükörbe, és gyızzük meg magunkat, hogy meg tudjuk
csinálni!!!
70
8.6. IGAZOLÁS VAGY VISSZAVONÁS
(Claim, evidence, warrant, qualifications)
Példa:
Állítás:
A fordítók hajlamosak arra, hogy standardizálják a szövegüket
Bizonyíték 25 fordító fordított 3 szövegtípust és mind a formális mind az

informális szövegjegyeket neutralizálták
Jogcím az állításra
A neutrális stílus használata a standardizálás bizonyítéka
Megszorítás:
A kijelentés csak abban az esetben érvényes,
• ha a fordítók tipikusak,
• ha a szövegek nem különlegesek,
• ha a vizsgált stílusbeli eltolódások valóban standardizálásnak
tekinthetık.
Milyen a fontos állítás?

• elég konkrét ahhoz, hogy cáfolni lehessen,
• elég érdekes ahhoz, hogy felfigyeljünk rá.
Mikor érdekes egy állítás?

ha a korábbi kutatók tévedtek,
ha új tényeket fedeztünk fel,
ha hibákat fedezünk fel mások érvelésében,
ha egy korábbi állítást meg tudunk cáfolni,
ha valamit jobban tudunk
leírni,
elemezni
magyarázni
Az állítást enyhítı kifejezések (hedges)

talán
bizonyos fokig
valószínőleg
feltehetıleg
talán nem járunk messze az igazságtól,…
71
Hogyan lehet elıre kivédeni az opponensek érveit?
Ha a kulcsfogalmakat gondosan tisztázzuk.

Ha elébe megyünk a túlzott egyszerősítés vádjának, és vállaljuk.
Ha óvakodunk attól, hogy túlságosan széleskörő (messzemenı)
általánosításokat vonjunk le kevés számú adatból
Ha elıre gondolunk az ellenpéldákra és az ellenünk szóló bizonyítékokra
Ha pontosan tudjuk, mi az, ami nincs benne ebben a dolgozatban, és ami
majd a következı kutatások tárgya lesz.
8.7. BEVEZETÉS ÉS BEFEJEZÉS

A bevezetı fejezetet a legvégén kell véglegesíteni:
A BEVEZETİ FEJEZET RÉSZEI:

1. A figyelem felhívása.
Mi legyen az elsı mondat?
Idézet?
Költıi kérdés?
Drámai megállapítás?
Különös tény?
Anekdota?
Utalás a címre, alcímre?
2. Kontextusba helyezés
az olvasó orientálása,
rövid utalás a korábbi szakirodalomra
3. A probléma felvetése
4. Igazolás
Miért érdemes ezt kutatni?
5. Célok kitőzése
6. Az értekezés szerkezete
fı és alfejezetek rövid tartalma
A ZÁRÓFEJEZET RÉSZEI:
1. Ismételjük meg a fıbb állításokat, és az elért eredményeket. Ismételjük
meg a kulcsfogalmakat, ellenırizzük, hogy következetesen használtuk-e ıket
2. Magyarázzuk el, miért tartjuk értékesnek a kutatást.
Hozzájárul-e elméleti tudásunkhoz?
Van-e gyakorlati haszna?
3. Térjünk ki a téma vagy az adatok kezelésének módszertani újdonságára.
4. Legyünk önkritikusak, ismerjük el a gyenge pontokat.
5. Tőzzük ki a kutatás folytatásának lehetséges irányát.
6. Kóda – alternatív (ld. Pápai 2001)
72
8.8. VÉGSİ ÁTNÉZÉS
Mire ügyeljünk a végsı átnézéskor:
(Próbáljunk idegen szemmel olvasni!)
Világos-e a megfogalmazás?
Definiáltuk-e a fogalmakat?
Következetes-e a terminológia?
Nem túl bonyolultak-e a mondatok?
Jól tagoltak-e a fejezetek?
Megegyezik-e a fejezetek számozása a szövegben és a
tartalomjegyzékben
Van-e a táblázatoknak, grafikonoknak száma és címe?
Még egyszer adjuk össze a táblázatok adatait, százalékokat.
Ellenırizzük az idegen nyelvő szövegek helyesírását (francia ékezetek,
görög betők stb.)
Ellenırizzük a példamondatok számozását!
Gépelési hibák?
Dátumok?
Ellenırizzük, hogy a szövegbeli hivatkozások mind szerepelnek-e az
irodalomjegyzékben, és csak azok szerepelnek-e?
Ellenırizzük, hogy az irodalomjegyzékben elkülönülnek-e az
elsıdleges (szépirodalmi) és másodlagos (szakirodalmi) források?
73

9.
ELİADÁS TARTÁSA
A szóbeli megnyilvánulások típusai:

• szemináriumi kiselıadás
• kutatási beszámoló
• konferencia-elıadás
• álláskeresı-interjú
• kollokvium
• szigorlati elıadás
• meghívásos elıadás
A felkészülés három kérdése:

1. KINEK?
2. MI CÉLBÓL?
3. MIT?
1. KINEK?
A hallgatóság felkészültségének felmérése:
• munkaadó
• vizsgáztató
2. MI CÉLBÓL?
Az elıadás célja:
• informálás
• rábeszélés
• szórakoztatás
• bizalomkeltés
3. MIT?
Van-e olyan mondanivalóm, amit érdemes elmondani?
Miben különbözik a szóbeli megnyilatkozás az írásbelitıl?

1. PILLANATNYISÁG
A hallgatóságnak csak EGYETLEN esélye van arra, hogy megértse,
amit mondani akarunk.
2. KÖZVETLENSÉG
Kapcsolatra kell lépni a hallgatósággal.
MIT NE TEGYÜNK:
• NE lépjük túl az idıt!
74
• NE akarjunk túl sok mindenrıl beszélni!
• NE szakadjunk el a közönségtıl!
MIT TEGYÜNK:
• Figyeljünk az idıre!
• Három vagy öt pontot fejtsünk ki.
• Figyeljük, hogy tudnak-e követni.
• (használjunk fóliát, handoutot)
9.1. Az elıadás struktúrája

1. Bevezetés
• háttér
• kutatási kérdés
• hipotézis
2. Tárgyalás
• új adatok
• új gondolatok
3. Befejezés
• összegzés
• konklúziók
• tervek
9.2. Az elıadás módja

1. A közönségnek beszéljünk
• legyen szemkontaktus
• figyeljünk a reakciókra
2. Használjunk retorikai eszközöket
• változtassuk a hangszínt
• változtassuk a hangerıt
• hagyjunk szüneteket
• hagyjunk idıt a fóliák elolvasására
• ne féljünk a csendtıl
3. Ha olvassuk az elıadást, idınként álljunk meg, nézzünk fel a papírról,
rögtönözzünk, szóljunk a közönséghez
4. Lelkesedjünk a témáért
5. Ne játsszunk elıadás közben tollal, kulccsal, szemüvegtokkal
9.3. Szemléltetı eszközök

VIZUÁLIS ESZKÖZÖK
Elınye:
• Segít a hallgatóságnak követni az elıadást.
• Változatosságot hoz a konferencia menetébe.
75
Mire kell figyelni:
• Elıre ki kell próbálni a technikai eszközöket.
• Mindig legyen nálunk a papíron lévı változat is.
• Ne olvassunk le minden szót a fóliáról.
• BETŐNAGYSÁG:legalább 20!!
• Ne kapkodjuk a fóliákat, adjunk idıt a hallgatóságnak jegyzetelni.
• Mikrofonhasználat
Az elıadás elızetes elpróbálása:

Az elıadást érdemes otthon többször hangosan felolvasni vagy
elmondani órával a kézben, esetleg a papíron jelölni az idıt (5-10-15-20
perc) akkor is, ha késıbb szabadon beszélünk.
A próba célja:
• szokni a saját közszereplıi hangunkat
• idıgazdálkodás megtanulása
• logikai hibák feltárása
Idıgazdálkodás:
Egy dupla sortávos A4-es oldal 3 perc
20 perces elıadás nem lehet több, mint 6 oldal
Hozzászólások esetén:
Ne féljünk attól, hogy nem tudunk válaszolni,
Kerüljük a konfliktusokat!
Köszönjük meg a rosszindulatú kérdést is, tekintsük megtisztelı
érdeklıdésnek kutatási témánk iránt.
76
10.
A KUTATÁS ÉRTÉKELÉSE
10.1. Önértékelés
A dolgozat befejezése után elıször saját magunk értékeljük saját magunkat:
Formai önellenırzés:
1. Nyelvhelyesség (pl. központozás)
2. Korrekt és szabályos hivatkozás
3. Érthetı megfogalmazás
Tartalmi önellenırzés:
1. Kutatási kérdés és a kutatás célja:
Megmagyaráztam-e kellıképpen, hogy miért jó a kutatási kérdés, miért
érdekes és fontos a kutatási cél.
2. Kutatási elızmények:
Figyelembe vettem-e minden lényeges forrást?
3. Hipotézis:
Van-e hipotézisem, világos-e a megfogalmazása?
4. A kutatás anyaga:
Miért választottam ezt az adatbázist? Miért alkalmas az anyag a kutatási
kérdés megválaszolására? Hogyan győjtöttem, hogyan mutatom be?
5. A változók közötti viszonyok:

Világos-e, hogy mely tényezık a változók?
6. Elméleti modell:
Miért ezt az elméleti modellt választottam? Miért nem egy másikat. Van-e
egyáltalán elméleti modell a kutatásom mögött?
7. Alapfogalmak és központi kategóriák:

Világosan meghatároztam-e az alapfogalmakat és a központi
kategóriákat? Miért ezt a kategorizációt, osztályozást választottam?
Bemutattam-e a lehetséges egyéb kategorizációkat?
8. Ellenpéldák:
Vannak-e határesetek? Ellenpéldák? Alternatív magyarázatok?
77
9. Megbízhatóság:
Megbízható-e az elemzésem? Megismételhetı-e? Megfelelıek-e a
számítások? Következetes-e az osztályozás?
10. Érvényesség:
Az eredmények alátámasztják- e a hipotézist?
11. Következtetések:
Levontam-e a kutatásból az összes lehetséges következtetést?
Nem vontam-e le megalapozatlan következtetéseket?
10. 2. Belsı értékelés

Az elsı olvasó végzi: pl. témavezetı tanár
Mi tesz jó hatást az olvasókra?
1. Ha a szerzı megbízhatónak tőnik, ha az értekezés gondos, becsületes,
alapos, objektív, ha pontosak az idézetek, korrektek a hivatkozások
korrektek, helyesek a számítások.
2. Ha a bizonyítékok alátámasztják a szerzı állításait, ha a példák
reprezentatívak, ha van elég bizonyíték.
3. Ha a szerzı gondol az olvasóra, és igyekszik világosan fogalmazni.
4. Ha az értekezés megváltoztatja gondolkodásunkat bizonyos
kérdésekrıl, fontos, érdekes és van benne hozzáadott érték.
Andrew Chesterman „csekklistája” a szakdolgozatok értékelésekor:
1. A téma fontosságának indoklása

2. A probléma meghatározása, hipotézis, a kutatás célja
3. Az eddigi kutatások kritikai bemutatása
4. Az elméleti keret kiválasztása és indoklása
5. A módszer bemutatása és indoklása
6. Az adatok bemutatása és indoklása
7. Elemzés
8. A következtetések érvényessége, önkritika, a dolgozat erényeinek és
hibáinak beismerése
9. A dolgozat szerkezete, a fogalmazás világossága, a hivatkozások
szakszerősége
10. Eredetiség, alkalmazhatóság, jelentıség
10. 3. Külsı értékelés

Külsı szempontok alapján történik, amelyek állandóan változnak:
Mások a szempontok
• ha folyóiratnak,
• ha könyvkiadónak
78
• vagy ha pályázatként nyújtjuk be a munkát.
Mindig meg kell ismerkedni az adott folyóirat, könyvkiadó, pályáztató szerv
követelményeivel. Meg kell szerezni az útmutatókat.
10.4. Tipikus hibák
10.4.1. Hibák a terjedelemben:

A túlzott terjedelem okai különbözıek lehetnek:
• a téma túl széles, nincs megfelelıen körülhatárolva.
• túl messzirıl kezdi, túl hosszú az irodalmi áttekintés.
• NE MUTASSUNK BE AZ IRODALMI ÁTTEKINTÉSBEN
OLYASMIT, AMIT NEM HASZNÁLUNK FEL A DOLGOZATBAN
• Ismétlések – bizonyos mennyiségő ismétlés szükséges, de ne vigyük
túlzásba.
• Banalitások - közismert dolgokat ne részletezzünk, csak utaljunk rájuk.
10.4.2. Hibák a szerkesztésben

• nem látszik a világos gondolatmenet,
• nem tudjuk honnan hová haladunk,
• a fejezetcím nem fedi a fejezet tartalmát,
• nincsenek alfejezetek
• túl rövidek az alfejezetek
• a fejezetcímek a szövegben nem egyeznek a tartalomjegyzékkel
10.4.3. Hibák a szakirodalmi áttekintésben:

• fontos szerzık kimaradnak,
• nincs kritikai áttekintés.
• túlságosan támaszkodik egy bizonyos szakirodalmi forrásra.
10.4.4. Hibák a módszerekben:

• Hiányzik a kutatási kérdés és a kutatási cél explicit megfogalmazása: ill.
csak annyi van, hogy „ezt kívánom vizsgálni”, „ezt fogom elemezni” – ez
nem elég.
• Hiányzik a bizonyíték:
nincs adat, vagy nincs elég adat
• Hiányzik a kritikai megközelítés:
A definícókat csak megadja a dolgozat, de nem értékeli,
Mások véleményet csak ismerteti, de nem értékeli,
• Hiányzik a statisztika
• Hiányzik az elméleti háttér:
A bevezetıben ismertetett elméleti háttérnek nincs kapcsolata a késıbbi
elemzéssel,
79
Az elemzés véletlenszerő, a szerzı szubjektív benyomásain alapul,
elméleti megalapozás nélkül,
• Hiányoznak az adatok kiválasztásának szempontjai:
Az olvasó nem tudja, miért ezeket az adatokat választotta a szerzı
• Hiányoznak az implikációk:
A következtetések csak összefoglalást tartalmaznak, nem utalnak az
elméleti és gyakorlati implikációkra, arra, hogyan, milyen irányban
folytatható a munka.
10.4.5. Hibák a logikai felépítésben

• a terminusok nincsenek definiálva,
• ugyanaz a terminus több különbözı értelemben használtatik,
• a kategóriák határai nem világosak,
• a kategóriák kiválasztási szempontjai nem világosak,
• körbeforgó érvelés: olyan adatok alapján von le következtetéseket,
amelyeket tendenciózusan válogatott ki (nem véletlenszerően),
• hibás érvelés: nem tipikus adatokból von le a dolgozat általános
következtetéseket,
• az okság és a korreláció összekeverése.
10.4.6. Hibák a stílusban

• a mondatok túl hosszúak,
• sok a közbeékelés,
• hibák a központozásban,
• túl sok a szószerinti idézet,
• túl sok a példa,
• túl kevés a példa.
• a példák nem reprezentatívak,
• nincs személyes vélemény
10.4.7. Nincs hozzáadott érték

A dolgozat nem tartalmaz újdonságot: nincs benne új adat, új szemlélet, új
kutatási módszerek, nincsenek új bizonyítékok, melyek alátámasztanák vagy
cáfolnák a hipotézist.
10.4.8. Plágium
Plágiumról akkor beszélünk, ha az értekezés írója hivatkozás nélkül átvesz
gondolatokat, szövegrészeket más szerzıktıl.
Az is plágium, ha a szerzıt megnevezzük, de a szószerinti idézetet nem tesszük
idézıjelbe.
80
IRODALOM
Aaltonen, S. 1996. Acculturation of the Other: Irish Milieux in Finnish Drama

Translations. Joensuu: Joensuu University.
ACROSS LANGUAGES AND CULTURES Vol 3. No. 1. 2002. − Tematikus
szám: "Translation and Cognition" . Guest edited by Tirkkonen-Condit,
S., Jaskelainen, R.
Albert S. 1999. A fordításelméletek tudományfilozófiai alapjairól.
Anderman, G. 1998. ’Drama Translation’ in: Baker 1998. 71−74.
Baker, M. 1998. (ed.) Encyclopedia of Translation Studies. London: Routledge.
Ballard, M. Créativité et traduction. Target Vol. 9. No. 1. 91−110.
Bassnett, S. 1991. Translation Studies. London: Routledge.
Bassnett, S. 1998. Researching Translation Studies: The Case for Doctoral
Research. In: Bush, P., Malmkjaer,K. (eds.) Rimbaud’s Rainbow.
Literary Translation in Higher Education. Amsterdam: Benjamins
105−118.
Bassnett, S. 2000. Theatre and Opera. In: France, P. (ed.) 96−103.
Bassnett, S., Lefevere, A. 1990. Translation, History and Culture. London.
Routledge.
Bendik J. 1999. A beszédprozódia szerepe a szikrontolmácsolásban.
Bendik J. 1999. A tolmácsolás praxeológiája. Fordítástudomány 1/2. 45−55.
Bly, R. 1984. Eight Stages of Translation. In: Frawley, W. (ed.) Translation:
Linguistic, Literary and Phylosophical Perspectíves. London: Associated
University Presses. 67−89.
Bóna E. 2005. Tolmácsok a koraújkori Európa peremén: közvetítık Kelet és
Nyugat között. Fordítástudomány 7/1 70–76.
Boas Beier, J., Holman, M. 1999. The Practices of Literary Translation.
Booth, W.C. et al. 1995. The Craft of Research. Chicago: CUP.
Bowen, G., Bowen, M. (eds.) 1990. Interpreting - Yesterday, Today and
Tomorrow. ATA Scholarly Monograph Series IV. Amsterdam: Benjamins.
Bowker, L. et al. (1998-) Bibliography of Translation Studies. Manchester: St.
Jerome.
Brunette, L. et. al. (eds.) 2003. The Critical Link 3. Interpreters in the
Community. Amsterdam: Benjamins.
Burján M. 2003. A fordításról való gondolkodás Magyarországon a XVI-XVII.
században. Fordítástudomány 5/1. 18−43.
Chesterman, A. 2000. A Causal Model for Translation Studies. In: Olohan, M.
(ed.) Intercultural Faultlines. Manchester: St Jerome. 15−27.
81
Chesterman, A., Wagner, E. 2001. Can Theory Help Translators? Manchester:
St. Jerome.
Chesterman et al. (eds.) 2000. Translation in Context. Amsterdam: Benjamins.
Cronin, M. 2000. Across the Lines. Travel, Language and Translation, Cork:
Cork University Press.
Cs. Jónás E. 2000. Csehov a mai magyar színpadon.Fordítástudomány 2/1.
17−33.
Cs. Jónás E. 2002. Alakzatok a versfordításban (Alekszandr Blok Démon címő
versének két magyar szövegváltozata). Fordítástudomány 4/2. 83−99.
Cs. Jónás E. 2004. Az „olvasó ember” mint metaszöveg a „Zsivágó doktor”
magyar fordításában. Fordítástudomány 6/1. 42−53.
De Beaugrande, 1978. Factors in a Theory of Poetic Translating. Assen: van
Gorcum.
Delisle, J., Woodsworth, J. 1995. Translators through History. Amsterdam.
Benjamins.
Doherty, M. 1996. (ed.) Information Structure. A Key Concept for Translation
Theory. Special Issue Linguistics 34.3.
Dollerup, C. et al. (eds.) 1992, 1994, 1996. Proceedings of the I-II.- III.
Language International Conferences on Teaching Translation and
Interpreting. Amsterdam: Benjamins
Dollerup, C. 2000. „Relay” and „Support” Translation. In: Cheserman, A.
et al. (eds.) Translation in Context. Amsterdam: Benjamins. 17–26.
Dróth J. 2001. Igényfelmérés a fordítási szokásokról és elvárásokról az angolról
magyarra fordított szakszövegek tekintetében. Fordítástudomány 3/2 21–
39.
Élthes Á. 2001. Egy Racine szövegrészlet két magyar fordításáról .
Fordítástudomány 3/2. 40–56.
Falus I. 1993. Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Bp: Keraban.
Fawcett, P. 2000. Translation in the Broadsheets. The Translator Vol. 6. No.2.
295−307.
Fercsik E. 2003. Dolgozatírás felsıfokon. Budapest: Krónika Nova Kiadó.
Flotow, L. 1997. Translation and Gender. Manchester: St. Jerome.
France, P. 2000. The Oxford Guide to Literature in English Translation. New
York: OUP.
G. Láng Zs. 1999. Új irányzatok a tolmácsolás kutatásában. Fordítástudomány
1/1. 79−90.
G. Láng Zs. 2001. A memória szerepe a tolmácsolásban. Fordítástudomány 3/1.
54−63.
Gaddis, Rose, M. 1997. Translation and Literary Criticism. Manchester. St.
Jerome.
Gaddis Rose, M. (ed.) 2000. Beyond the Western Tradition. Translation
Perspectives 11, CRIT: Binghampton.
82
Gambier, Y., Gottlieb, H. 2001. Multimedia Translation. Amsterdam:
Philadelphia.
Gile, D. 1994. Basic Concepts and Models for Interpreter and Translator
Training. Amsterdam: Benjamins.
Gile, D. 1998. Observational Studies and Empirical Studies in the Investigation
of Conference Interpreting. Target Vol. 10. No. 1 69−98.
Gutt, E.A. 2000. Translation and Relevance. Manchester: St Jerome.
Gyurgyák J. 1996, 2005. Szerkesztık és szerzık kézikönyve. Budapest: Osiris.
Hansen, G (ed.) 1999. Probing the Process in Translation Copenhagen Studies
in Languages 24. Copenhagen: Samfundslitteratur.
Longman.
Hermans, T. 1999. Translation in Systems. Descriptive and System-Oriented
Approaches Explained. Manchester: St Jerome.
Holmes, J. 1994. Translated! Papers on Literary Translation and Translation
Studies. Amsterdam: Rodopi.2nd edition.
House, J. 1977. (1981) A Model for Translation Quality Assessment. Tübingen:
Gunter Narr Verlag.
House, J. 1997. Translation Quality Assessment. A Model revisited. Tübingen:
Gunter Narr Verlag.
Horváth I., Szabari K., Volford K. 2000. Fordítás és tolmácsolás a világban.
Budapest: FTK.
Janis, M. 1996. What Translators of Plays Think About Their Work? Target. Vol.
8. No. 2. 341−365.
Jääskeläinen, Riitta 1999. Tapping the Process: An Explorative Study of the
Cognitive and Affective Factors Involved in Translating. Joenssuu:
University of Joensuu.
Jasper, D. 1993. Translating Religious Texts: Translation, Transgression and
Interpretation. New York: St. Martin’s Press
Johansen, Ase 2000. El mundo de [la filo]sofia. In: Chesterman et al. (eds.)
Translation in Context. Amsterdam: Benjamins. 317–-326.
Johnston, D. 1996. Stages of Translation. Bath: Absolute Classics.
Jones, R. 1997. Conference Interpreting Explained. Manchester: St. Jerome.
Kaltenbacher, Martin 2000. Aspects of Universal Grammar in Human and
Machine Translation. In: Chesterman et al. (eds.) Translation in Context.
Amsterdam: Benjamins. 221−230.
Károly K. 2002. Az alkalmazott nyelvészeti kutatások néhány alapvetı
módszertani kérdésérıl. Alkalmazott nyelvtudomány 2/1. 77–89.
Kelly, D. 2000. Text Selection for Developing Translation Competence: Why
Texts from the Tourist Sector Constitute Suitable Material. In: Schäffner,
C., Adab, B. (eds.) 157–167.
Képes J. 1999. Kövületek vagy bestsellerek? A középkori angol költészet
Magyarországon. Fordítástudomány 1/2. 77−87.
83
Kis Balázs 2005. Automatikus terminológia-keresés számítógéppel – kísérlet.
Fordítástudomány 7/1. 84–98.
Klaudy K. 1987. Fordítás és aktuális tagolás. Budapest Akadémiai Kiadó.
Klaudy K., Bart I., Szöllısy J. 1996. Angol fordítóiskola. Budapest: Corvina.
250 pp.
Klaudy K., Bart I. 1996. Translation and Translators in Hungary. Introduction.
In: Klaudy K., Lambert, J., Sohár A. (eds.) Translation Studies in
Hungary. Budapest: Scholastica. 26–39.
Klaudy K. 1996.Quality Assessment in School Translation and in Professional
Translation. In: Dollerup, C. et al. (eds.) New Horizons. Proceedings of
the III. Third Language International Conference on Teaching
Translation and Interpreting. Amsterdam: Benjamins. 198–204.
Klaudy K. 1997. A fordítás oktatása. In: Klaudy K. Fordítás I. Bevezetés a
fordítás elméletébe. Budapest: Scholastica. (negyedik átdolgozott
kiadás).143–182.
Klaudy K. 1998. A magyarországi fordítóképzés. Modern Nyelvoktatás IV. évf.
1. szám. 17–28.
Klaudy K. 1999. Fordítóképzés és fordítástudomány Magyarországon az
ezredfordulón. In: Klaudy K. (szerk.) A magyarországi fordító- és
tolmácsképzés 25 éve. Jubileumi évkönyv 1973-1998. Budapest:
Scholastica. 9–22.
Klaudy K. 2003 The Teaching of Translation. In: Klaudy, K. Languages in
Translation. Lectures on theory, teaching and practice of translation..
Budapest: Scholastica. 117–153.
Klaudy K., Bart I. 2003. EU-fordítóiskola. Európai uniós szövegek fordítása
angolról magyarra. Budapest: Corvina. 220 pp.
Klaudy K. 2005. A fordítási hibák értékelése az életben, a képzésben és a
vizsgán. Fordítástudomány 7/1. 76–84.
Klaudy K. 2005. Általános fordítástechnika idegen nyelvrıl magyarra.
Módszertani útmutató a tantárgy oktatásához. Modern Nyelvoktatás XI.
évfolyam 1. szám, 57–64.
Klingberg, G. 1986. Children’s Fiction in the Hands of Translators. Lund: Liber
Förlag
Koskinen, K. 2000. Postmodernity and the Ethics of Translation. Tampere:
TUP.
Kovács J. 2003. „Nem gyártok elméleteket, a gyakorlat izgat” Beszélgetés
Körtvélyessy Klára mőfordítóval. Fordítástudomány 5/2. 80−86.
Kramliné Szalai V. 2002. Magyarországi minıségmenedzsment a fordításban.
Krings, H. 1986. Was in den Köpfen von Übersetzern vorgeht. Tübingen: Gunter
Narr Verlag.
Kurtán Zs. 2002. Szakmai nyelvhasználat. Bp: Nemzeti Tankönyvkiadó.
84
Kusztor M. 1999. Szövegkoherencia a tolmácsolásban. Fordítástudomány 1/2.
56−76.
Lambert, S., Moser-Mercer, B. (eds.) 1994. Bridging the Gap: Empirical
Research in Simultaneous Inerpretation. Amsterdam: Benjamins.
Lambert, J. 1996. Language and Translation as General Management Problems.
In: Dollerup, C., Appel, V. (eds.) 271–294.
Lefevere, A. 1992. Translation, History, Culture: A Sourcebook. London, New
York: Routledge.
Leppihalme, R. 2000. Foreignising Strategies in Drama Translation. The Case of
finnish Oleanna. In: Chesterman et al. (eds.) Translation in Context.
Leuven-Zwart, K. van 1989., 1990. Translation and Original. Similarities and
Dissimilarities I-II. Target Vol.1. No.2, Vol. 2. No.1. 151−181, 69−95.
Melcsuk, I. 2000. Egy értelem-szöveg nyelvészet felé. In: Papp F. (szerk.) A
moszkvai szemantikai iskola. Budapest: Corvina. 139−189.
Mohi Zs. 2001. Júlia magyarul. Jellemalakulás Kosztolányi Dezsı és Mészöly
Dezsı értelmezésében Fordítástudomány 3/2. 59–76.
Morris, M. (ed.) 1995. Translation and the Law. Amsterdam: Benjamins.
Mossop 2000. The Workplace Procedures of Professional Translators. In:
Chesterman, A. et al. (eds.) Translation in Context. Amsterdam:
Benjamins. 39–48.
Nida, E.A, 1964. Toward a Science of Translating. Leiden: Brill.
Nord, Ch. 1991. Text Analysis in Translation: Theory, Methodology and
Didactic Application. Amsterdam: Rodopi.
Nord, Ch 1997. Translating as a Purposful Activity. Funcionalist Theories
Explained. Manchester: St Jerome.
Oittinen, R. 1993. I am me, I am other: on the Dialogics of Translating for
Children. Tampere: University of Tampere.
Olohan, M (1998-) Translation Studies Abstracts. Manchester: St. Jerome.
Olohan, M. Baker, M. 2000. Reporting that in translated English. Across
Languages and Cultures Vol. 1.No. 2. 141–159.
Papp N. 1999. A megszólítások nyelvtanának tolmácsolási implikációi.
Pápai V. 2001. Az explicitációs hipotézis vizsgálata angol-magyar és magyar-
angol párhuzamos korpuszok egybevetésével. Doktori értekezés. Kézirat.
Pelegrín, B. 1987. La traduction: reflections reflets. SUD 69-70. Special Issue.
Perego, E. 2003. Evidence of Explicitation in Subtitling: Towards a
Categorisation. Across Languages and Cultures. Vol. 4. No.1. 63−89.
Puurtinen, T. 1995. Linguistic Acceptability in Children’s Literature. Joensuu:
University of Joensuu Press.
Reha L. 1999. Öt éve alakult meg a Magyarországi Fordítóirodák Egyesülete.
(MFE ) Fordítástudomány 1/2. 98−101.
Robinson, 1997. Translation and Empire. Manchester. St. Jerome.
85
Ruzsiczky É. 1981. A Biblia újrafordítása. In: Bart I. és Rákos S. (szerk.) A
mőfordítás ma. Budapest: Gondolat. 415–446.
Ruzsiczky É. 2003. A bibliafordítás néhány kérdése. Fordítástudomány 5/1. 5–
18.
Sager, J. 1990. A Practical Course in Terminology Processing. Amsterdam:
Benjamins.
Sebestyén R. 2002. Salinger Zabhegyezı-je és magyar nyelvő fordítása körül
kialakult vita. Fordítástudomány 4/1. 85−96.
Schäffner, C., Adab, B. (eds.) 2000. Developing Translation Competence.
Amsterdam and Philadelphia: John Benjamins.
Shuttleworth, M., Cowie, M. 1997. Dictionary of Translation Studies. Manchester:
St. Jerome.
Snell Hornby, M. 1989. Andere Länder, andere Sitten. Zum Problem der
kulturbedingten Interferenz in der Translation. In: Heide Schmidt (ed.)
Interferenz in der Translation. Leipzig: VEB Verlag Enzyclopädie.
135−143.
Soproni A. 2003. Bársonyos stilizálás. Interjú Tatjána Voronkinával.
Sprung, R.C. 2000. Translating into Success. Amsterdam: Benjamins
Stubbs, M. 1996. Text and Corpus Analysis: Computer-assisted Studies of
Language and Culture. Oxford and Cambridge. MA: Blackwell.
Szabari K. 1996. Problems of Translating Legal Texts. In: Klaudy. K. Lambert, J ,
Sohár A. (eds. ) Translation Studies in Hungary, Budapest: Scholastica.
115–125.
Szabari K. 1999. Az ATA tevékenysége és a fordítók akkreditálása az USA-ban.
Szabari K. 2000. A konszekutív tolmácsolás értékelése. Fordítástudomány 2/2.
63−78.
Szabari K. 2000. Körkép a konferenciatolmács-szakmáról Magyarországon egy
felmérés tükrében. Fordítástudomány 2/1. 71−86.
Szabari K. 2001. A fordítók minısítése és a fordítói piac. Fordítástudomány
3/1. 64−77.
Szappanos G. 1999. Az Országos Fordító- és Fordításhitelesítı Iroda 130 éves.
Szele B. 2005. „A fordítás is tud klasszikus lenni” – Ruttkay Kálmán a ma és a
tegnap Shakespeare-fordításairól. Fordítástudomány 7/1. 98–105.
Szele B. 2005. A fordító szeme mindent lát – Nádasdy Ádám Shakespeare
fordításáról és a hazai „Shakespeare-iparról” Interjú Nádasdy Ádámmal
The Translator 2001. The Return to Ethics. Special issue (7/2)
Tomcsányi P. 2000. Általános kutatásmódszertan. Gödöllı: Szent István
Egyetem.
86
Tymoczko 1999.Translation in Postcolonial Context: Early Irish Literature in
English Translation. Manchester: St. Jerome.
Tirkkonen-Condit, S., Jaskelainen, R. (eds.) 2000. Tapping and Mapping the
Process of Translating and Interpreting. Amsterdam: Benjamins.
Valló Zs. 2001. A drámafordítás pragmatikai aspektusai – doktori értekezés
tézisei. Cs. Jónás Erzsébet, Klaudy Kinga opponensi véleménye, valamint
Valló Zsuzsa válasza. Fordítástudomány 3/2. 99−117.
Valló Zs. 2002. „Honosított” angol drámák magyar színpadon. Budapest: k.n.
Venuti, L. 1995. The Translator’s Invisibility. London: Routledge.
Venuti, L. 1998. The Scandals of Translation. Towards the Ethic of Difference.
London: Routledge.
Vermeer, H. 1996. A Skopos Theory of Translation. Heidelberg:
TEXTconTEXT.
Wartofsky, M.W. 1977. A tudományos gondolkodás fogalmi alapjai. Bp:
Gondolat.
Woods, A. Fletcher, P. Hughes, A. 1986. Statistics in Language Studies.
Cambridge: CUP.
Williams, J., Chesterman, A. 2002. The Map. A Beginner’s Guide to Doing
Research in TS. Manchester: St Jerome.
Wright, S. E., Wright, L. eds. 1993. Scientific and Technical Translation. ATA
Scholarly Monograph Series VI. Amsterdam: Bemjamins.
Wright, S. E., Budin, G. 1994. Handbook of Terminology Management.
Amsterdam: Benjamins
Wright, S.E., Budin, G. 1997. Handbook of Terminology Management. Vol.1.
Basic Aspects of Terminology Management. Amsterdam: Benjamins.
Wright, S.E., Budin, G. 2001. Handbook of Terminology Management. Vol.2.
Application Oriented Terminology Management. Amsterdam: Benjamins.
87

Klaudy BEVEZETÉS A FORDÍTÁS KUTATÁSÁBA PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Klaudy BEVEZETÉS A FORDÍTÁS KUTATÁSÁBA PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

ELTE BTK

Fordító- és Tolmácsképzı Tanszék

A Fordítástudományi Doktori Program hallgatói

Készült Williams, J. és Chesterman, A. 2002. Th Map. A Beginner’s

0. Bevezetés. Tudomány és fordítástudomány

A tudomány mint struktúra és funkció

A tudomány tevékenységi köre

A tudományos kutatásról általában

Elmélet és gyakorlat kapcsolata a FT-ban

A kutatási téma születése a FT-ben

A kutatási téma kiválasztása a FT-ben

1.1. A FNy szöveg elemzése

1.3. Fordított és nem fordított CNy szöveg egybevetése

2. A FORDÍTOTT SZÖVEG MINİSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE

Az értékelés különbözı helyzetekben zajlik:

3. MŐFAJOK SZERINTI FORDÍTÁSKUTATÁS

Mőfajon a részben a hagyományos irodalmi mőfajokat értjük: dráma, költészet,

3.4. Vallási szövegek

3.8. Jogi szövegek

5. FORDÍTÁS ÉS TECHNOLÓGIA (ld. PRÓSZÉKY)

Változó értékek a fordításban:

Kulturális és ideológiai tényezık:

• Hogyan viselkedjenek a fordítók?

Szakmai vs személyes erkölcs

Kognitív és filozófiai kérdések:

9.1. A tolmácsolási módok szerint

9.2. A tudományos megközelítés szerint:

10. A FORDÍTÁS FOLYAMATA

I. Külsı folyamatkutatás (szociológiai megközelítés = a társadalmi

10.1. FOLYAMATKUTATÁS I. (Külsı – szociológiai)

10.1.2. A fordítók intézményi munkakörülményeinek kutatása:

10.1.3. A jó gyakorlat tanulmányozása:

10.2. FOLYAMATKUTATÁS II. (BELSİ – pszichológiai)

11.3 Problematikus területek

11. 4. Életszerő helyzetek a képzésben

12. A FORDÍTÁS, MINT SZAKMA

A fordítói egyesületek mőködése:

A kutatási terület kiválasztása a kutatási terv felvázolása között idıszak

2.1. A TÉMA LESZŐKÍTÉSE

Booth (1995) által javasolt lépések:

MENJÜNK VÉGIG VISSZAFELÉ IS EZEKEN A LÉPÉSEKEN!!!

2.2. A TÉMA MEGBESZÉLÉSE (minél több szakemberrel és NEM

2.3. A SZAKIRODALOM ÁTTEKINTÉSE

2.4. HOGYAN OLVASSUNK?

A kritikus olvasó kérdései:

Mit tekinthetünk releváns szakirodalomnak? (Falus 1993 alapján)

Mi az elınye a szakirodalom alapos feldolgozásának? (Falus 1993 alapján)

2. Hivatkozás tanulmánykötetben megjelent cikkre:

3. Hivatkozás folyóiratban megjelent cikkre:

4. Hivatkozás konferencia elıadásra:

5. Hivatkozás internetes forrásra:

2.5.2. Szószerinti jegyzetelés

2.5.3. Jegyzetelés saját szavainkkal

2.5.4. Saját gondolatok feljegyzése

2.5.5. Források típusai

Elsıdleges források (primary sources)

Másodlagos források (secondary sources)

Harmadlagos források (tertiary sources)

2.5.6. A jegyzetek késıbbi használhatósága

2.6. A KUTATÁSI TERV

1. A MODELLEKRİL ÁLTALÁBAN WARTOFSKY ALAPJÁN:

2. A MODELLEKRİL ÁLTALÁBAN MELCSUK ALAPJÁN:

Mikor építünk modellt?