Dróth FÁTÓL AZ ERDŐT FORDÍTÓI ABC PDF

FordABC4_+4:FordABC2 2011.11.02.
10:14 Page 1
FORDÍTÓI ABC
Fától az erdőt…
Kérdések és válaszok a fordítás1
technikájáról
4.
Kiadja:
Magyarországi Fordítóirodák Egyesülete
FordABC4_+4:FordABC2 2011.11.02. 10:14 Page 2
FORDÍTÓI ABC
© Kiadja a Magyarországi Fordítóirodák Egyesülete (MFE)

Felelős kiadó: Simon Éva, Ph.D. az MFE elnöke
Postacím: 1054 Budapest, Alkotmány u. 10.
Telefon: 06 20 434349
E-mail: info@mfe.hu
http://www.mfe.hu
Írta:
© Dróth Júlia
Lektorálta:
Heltai Pál
Készült 2011-ben
Tördelés: Homolya Gábor
ISSN 1786-2159
ISBN 978-963-87631-2-9
© Minden jog fenntartva,
beleértve a sokszorosítás, valamint a fordítás jogát
a teljes szövegre, illetve annak részeire is.
FORDÍTÓI ABC
Tartalom
Előszó ...................................................................................................................................................... 4
Bevezetés ................................................................................................................................................. 5
1. Mihez értsen a fordító? ................................................................................................................... 7
2. A viszonyítási pontok kijelölése: az előzetes elemzés ................................................................. 13
3. A fordítási feladat jellege ................................................................................................................. 25
4. A hűségtől a csúsztatásig ................................................................................................................. 36
5. Lexikai és grammatikai alkalmazkodás az olvasó igényeihez: a regiszter ................................ 47
A szöveget szervező háló, a kohézió ............................................................................................. 56
7. Befogadott jövevények és hamis barátok: a terminológia fordítása ......................................... 69
8. Az utolsó simítások és az első bírálatok: a fordítások önlektorálása,

önértékelése és értékelése. A fordítási hiba. ................................................................................ 77
9. Több szem többet lát: lektorálás, szerkesztés, és ami még utána következik ......................... 98
Fogalomtár .............................................................................................................................................105
Hivatkozások ..........................................................................................................................................113
3
FORDÍTÓI ABC
Előszó
A világ számos országában bevett gyakorlat, hogy a szakmai szervezetek kiadványokkal segítik
a nyelvi közvetítéssel foglalkozó cégek, intézmények és szervezetek, valamint az egyéni
fordítók és tolmácsok munkáját. Magyarországon csak elvétve találkozni kifejezetten fordítói vagy
tolmács szempontok alapján összeállított segédanyaggal, ezért a Magyarországi Fordítóirodák
Egyesülete 2004-ben elindította Fordítói ABC sorozatát, melynek negyedik kötetét tartja kezében
most az olvasó.
Ez a kötet az előzőektől eltérően egyetlen szerző műve. A Magyarországi Fordítóirodák
Egyesülete ugyanis fontosnak tartja, hogy a szakma elismert kutatói, oktatói, gyakorlati szak-
emberei számára lehetőséget adjon a sorozat szemléletének és célkitűzéseinek megfelelő rövid
monográfiák publikációjára is.
A Fordítói ABC legújabb kötetének szerzőjét, Dróth Júliát, és lektorát, Heltai Pált, nem kell
bemutatni. Mindketten neves és elismert szakértői a témának. A gondolatébresztőnek szánt,
gyakorlati kérdéseket tárgyaló mű mindenki számára hasznos útmutató.
A Magyarországi Fordítóirodák Egyesülete nevében:
Simon Éva, Ph.D.

elnök
2011. szeptember 29.
4
FORDÍTÓI ABC
Bevezetés
E z a könyv a fordítástechnika oktatásának, illetve tanulásának egyik lehetséges útján vezeti

végig az olvasót. A szakfordítóképzésben végzett munka során kristályosodott ki, a hallgatók
kérdéseire és megtalált válaszaira épül. A kérdve kifejtő módszer, valamint konkrét elemzések
révén a fordítástechnika gyakorlati kérdéseit tárgyalja, ugyanakkor az ezekkel kapcsolatos elméleti
kérdésekre is kitér. Mindeközben bevezeti a hallgatót a fordításelmélet és fordítástechnika
metanyelvébe, ezt segíti a kötet végén található fogalomtár is.
A fordítás az egyik legélvezetesebb társasjáték. Szinte mindnyájunkban él az igény, hogy
alkotó módon legyünk részesei annak a hétköznapi nyelvújító, egyszersmind nyelvmegtartó folya-
matnak, mely ma az ipari és kereskedelmi vegyes vállalatokban, a közigazgatásban, a médiában és
a tudomány világában zajlik.
Persze nem árt, ha a játék előtt a csoport tagjai közös nevezőre jutnak néhány alapvető
kérdésben: Milyen készségek, képességek ismeretek szükségesek a fordításhoz? Mi határozza meg,
hogy a forrásnyelvi szöveg jegyeihez vagy a célnyelvi olvasó igényeihez alkalmazkodjunk-e jobban?
Lehet-e ebben a kérdésben többféle stratégiát alkalmazni az adott szituáció függvényében? Mit te-
kintsünk megőrzendő egységnek? Mennyiben kreatív munka a fordítás? Hogyan kell előkészíteni
a munkát? Milyen forrásokra támaszkodjunk? Mit tehetünk, hogy a fordított szöveg betöltse
funkcióját, és ne hasson idegenszerűen? Milyen eszközök, szakmai fogások állnak rendelke-
zésünkre? Milyen szempontok alapján értékeljük és lektoráljuk a fordításokat?
A kérdésekből kiderül: nem fordítási szabályokat fogalmazunk meg, hanem gondolkodunk,
döntéseket hozunk, stratégiát alakítunk ki. Ha e kérdésekre a csoport munkáját irányító tanár és
a csoport együtt próbál választ találni, előbb-utóbb kirajzolódik a kép: hogyan fejleszthetjük a
fordítási készséget.
A fordításról együtt gondolkodni izgalmas. A csoportban különböző gondolatok, kérdések
merülnek fel, s a megoldások is sokfélék. Számtalan döntési helyzet adódik, s egymást támogatva,
segítve keressük az olykor lehetetlennek tűnő megoldást. Valaki mindig tovább viszi – vagy éppen
a kellő pillanatban egy kis töprengés érdekében megakasztja – a közös munkát.
A viták, beszélgetések sorozata azonban nem lehet parttalan. Az adott feladat jellege, célja,
a fordítási szituáció és maga a szöveg határozza meg döntéseinket. Ehhez elsősorban meg kell
tanu-lnunk kérdezni, majd a szükséges gyakorlati szinten elemezni és válaszolni. Ennek érdekében
érdemes elsajátítani a fordítási feladatok leírásához alkalmazható fogalmakat és szakkifejezéseket.
Ezeket fejezetről fejezetre közöljük. Kötetünk nem tartalmaz kimondottan fordításelméleti fej-
tegetéseket, hanem a gyakorlati munka során irányítja a figyelmet néhány elméleti kérdésre, mely
segít abban, hogy fordítás előtt és közben a megfelelő döntéseket hozzuk meg. Ezek a háttér-
ismeretek látszólag véletlenszerűen követik egymást, de valójában egymásra épülnek. A fordító-
képzésben megtapasztaltuk: nem szükséges, hogy a tanár adagolja az ismereteket, bátran oktat-
hatunk a hallgatók kérdései alapján, hiszen ezekre építve alakíthatjuk ki azt a gondolkodásmódot,
mely támaszt nyújt az újabb és újabb feladatok elvégzésében. A hallgatókban pedig kialakul az
érzés: eljutunk egy olyan mesterségbeli tudáshoz, amikor tudjuk, mit miért teszünk, bízunk dön-
téseink szakszerűségében.
5
FORDÍTÓI ABC
A fordítás annyira szerteágazó tevékenység, hogy minden vonatkozására egyetlen kis kötet-
ben kitérni nem lehet. Ebben a könyvben a köznyelvi és szaknyelvi fordítások alapkérdéseivel
foglalkozunk, mindkét csoportba tartozó szövegeket fordítunk. Másfél kísérletező évtized
leghasznosabb kérdéseit, lépéseit, válaszait szerkesztjük egységbe, rendszerbe. A fordítástudomány
eredményeinek felhasználásával olyan paraméterek, kategóriák mentén tárgyaljuk a fordítási
folyamatot, melyek alapján a produktumot, a kész fordítást lektorálni, szerkeszteni, értékelni is
lehet. Ezeket a szempontokat külön fejezetben összegezzük majd, remélve, hogy kategóriái addigra
már minden olvasó előtt értelmezhetők, ismertek lesznek.
Kérdések
A tanulási folyamat akkor igazán hatékony, ha előzetesen – és menet közben is – megfogalmazzuk
elvárásainkat és céljainkat. Ezért válaszoljon az alábbi kérdésekre:
1. Milyen ismereteket, illetve milyen készségeket szeretnék elsajátítani, fejleszteni ezen a kurzuson
keresztül?
2. Véleményem szerint milyen tevékenységeken, feladatokon keresztül lehet ezt elérni?
3. Véleményem szerint mit várnak el a fordítótól a felhasználók, megrendelők?
4. Véleményem szerint mit kell tudnia egy szakfordítónak?
A fogalomtárból keressük ki a következő kifejezések meghatározását, magyarázatát: fordítás;

szakfordítás, általános fordítás, irodalmi fordítás!
6
FORDÍTÓI ABC
1. Mihez értsen a fordító?

• Van-e különbség a nyelvi és a fordítói készségek között?
A szakfordítóképzés előfeltétele a megfelelő szintű nyelvi kompetencia. A nyelvi kompetencia

két fő összetevője a nyelvtudás és a stratégiai kompetencia. Ezen belül a nyelvtudás szervezési és
pragmatikai tudásból áll. A szervezési tudás grammatikai és textuális tudásból tevődik össze, és
lehetővé teszi, hogy a nyelvhasználók nyelvtanilag helyes szövegrészeket vagy mondatokat hoz-
zanak létre és interpretáljanak szóbeli vagy írásbeli szövegek formájában: olyan szövegeket, melyek
kohézívek, és retorikailag vagy társalgási szempontból szervezettek. A pragmatikai tudás, mely
funkcionális tudásból és szociolingvisztikai tudásból áll, lehetővé teszi, hogy a nyelvhasználók fo-
galmakhoz, kommunikatív célokhoz, illetve a nyelvhasználat környezetéhez viszonyítsák a
szavakat, szövegrészeket és szövegeket. A stratégiai kompetencia olyan végrehajtási folyamatokból
áll, melyek lehetővé teszik, hogy a nyelvhasználó elvégezze a nyelvi feladattal kapcsolatos célki-
tűzést, értékelést és tervezést (Bachman és Palmer 1996: 78–79).
A kommunikatív nyelvi kompetencia szinte valamennyi összetevője szerepel a fordítási kom-
petencia összetevői között is: a téma ismerete, szervezési (grammatikai és textuális) tudás, prag-
matikai (funkcionális és szociolingvisztikai) tudás; stratégiai kompetencia. A fordítási kompetencia
több szerző szerint (lásd Dróth 2002: 2. rész) a következő összetevőket tartalmazza: szövegértési
és szövegelemzési kompetencia, kutatási kompetencia, közvetítési kompetencia, szövegalkotási
kompetencia, a fordítás minőségének megítélését szolgáló kompetencia, nyelvi kompetencia (a
forrásnyelv és a célnyelv vonatkozásában), kulturális kompetencia (Nord 1992: 47). Néhány
szerzőnél megjelenik a fordítói kompetencia fogalma is, mely olyan képességekre és ismeretekre
utal, melyek révén a fordító képes beilleszkedni a fordítók szakmai közösségeibe, akik szakszerűen
alkalmazzák a hagyományos eszközöket és az új technológiákat a többnyelvű kommunikáció meg-
valósítására (Kiraly 2000: 13).
Az utóbbi években érdekes kutatások folynak a fordítási kompetencia és az anyanyelvi, illetve
idegen nyelvi készségek határterületein. A fordítói olvasás megismerő mechanizmusait vizsgáló
doktori értekezés (Dudits 2010) például megállapítja, hogy a fordító olvasási műveletei (a forrás-
nyelvi szöveg értelmezése érdekében történő áttekintő, ismeretszerző, élményszerző, elemző és
kereső olvasás, illetve a fordítás végén végzett javító, ellenőrző, valamint korrektúraolvasás)
alapvetően meghatározzák a fordítási produktum minőségét. Ezt a megállapítást gyakorlati tapasz-
talataink is alátámasztják: a félrefordítások oka gyakran a hibás vagy felületes olvasás, egy-egy
lexikai egység összetévesztése egy másikkal. Erre látunk példát a következő, 2. részben is, ahol a
Georgian riverside town kifejezést az egyik fordító gregorián folyóparti városként értelmezte. Ez a hiba
helyileg javítható (György korabeli folyóparti város), de előfordul, hogy az egész mondat jelentését fél-
reviszi az ilyen téves fordítás. Erre példa a következő szakszövegrészlet, ahol a date és a data alakot
keverte össze a fordító (L. D. fordítása, SZIE, 2011):
Forrásnyelvi mondat:
The overall goal is to greatly enhance the reliability and speed of reporting, and to consolidate date.
Hibásan fordított célnyelvi mondat:
Az általános cél a jelentések megbízhatóságának és sebességének nagymértékű növelése, és az adatok összesítése.
A szövegkörnyezetből, a bekezdés további mondataiból kiderül, hogy a forrásnyelvi szövegben
nem történt elírás, tehát a határidő betartásáról, és nem az adatok összesítéséről van szó.
7
FORDÍTÓI ABC
• Eltérőek-e a szaknyelvi szövegek és az irodalmi szövegek fordításához szükséges

ismeretek és készségek?
Egyes szerzők (például Hatim & Mason 1997, Pym 1993) nem tesznek különbséget az iro-
dalmi és a szaknyelvi szövegek fordításához szükséges fordítási ismeretek és készségek között.
Mások kiemelik a szakszövegek speciális nyelvi jegyeit, hangsúlyozzák, hogy fordításukhoz eltérő
fordítói kompetenciákra és fordítástechnikai műveletekre van szükség (például Newmark 1988,
Sager 1994, Snell-Hornby 1995). Összehasonlító elemzések szerint a szakszövegek célnyelvi meg-
formálása az irodalmi és az általános szövegekhez képest speciális megoldásokat igényel mind a
szöveg, mind a grammatika, mind a lexika szintjén (lásd például Heltai 2006a, b, 2008; Dróth
2000, 2006). A tudományos és a szakmai szövegek fordításakor kevesebb átváltási műveletre kerül
sor, például ritkábban alkalmazhatjuk az explicitációt (Heltai 2008).
Az irodalmi és köznyelvi szövegek fordítói többnyire kevert szövegtípussal, változatos mű-
fajokkal és regiszterrel szembesülnek munkájuk során. Fordítási kompetenciájuk fontos eleme a
kreativitás. Széleskörű társadalomtudományi, kulturális, filozófiai megfontolások után alakítják ki
stratégiájukat. A fordítástudomány a 90-es évektől esetükben elveti az ekvivalencia követelményét,
sőt, lehetőségét is (például Pym 1993).
Ezzel szemben a szakfordítók alapos szakmai és szaknyelvi ismeretek, illetve a háttéris-
meretek felkutatási képességének birtokában láthatnak neki a fordításnak. Elsősorban tar-
talomközpontú szövegekkel dolgoznak, melyekbe a forma- és felhívásközpontú elemek kisebb
mértékben, jól körülhatárolható funkcióval kerülnek. Ismerniük és kutatniuk kell az adott szak-
terület gyakran szabványosított, normalizált szaknyelvi műfajait, folyton bővülő terminológiáját,
újabb és újabb reáliáit. Mindezek értelmében a szakfordítónak meg kell találnia a szükséges ekvi-
valenciákat (Snell-Horby 1995: 32). Ezt az igényt támasztják alá a szakfordítások megrendelőinek
és felhasználóinak elvárásait felmérő kutatásaink is (Dróth 2001). A mi kérdéseink és válaszaink,
következtetéseink elsősorban a szakfordításra vonatkoznak.
• Mit vár el a piac a szakfordítóktól?
Kíváncsiak voltunk, hogy a szakfordító szakos hallgatók mit gondolnak a piaci elvárásokról.
Három évfolyam hallgatóinak (36 fő) két kérdést tettünk fel: Mit kell tudnia egy fordítónak, mely
képességek, készségek, ismeretek szükségesek munkája színvonalas ellátásához? Véleményük sze-
rint mit várnak el tőlük majdani megbízóik? A két kérdésre adott válaszok között igen jelentősek
az eltérések, annak ellenére, hogy a válaszadók változatlanok. A hallgatók szerint a három leg-
fontosabb fordítási készség a nyelvtudás, a fordítástechnikai ismeretek és a háttérismeretek felku-
tatása, míg a három legfontosabb piaci elvárás a pontosság, hitelesség, a célnyelvi fogalmazási
készség és a gyorsaság (Dróth 2003d).
Annak érdekében, hogy megfigyeljük, milyen készségeket, képességeket várnak el a megbízók
a szakfordítóktól, ismételt kutatásokat végeztünk a fordítók és a különböző megrendelők körében
(Dróth 2001, 2011). Ezek segítségével nyomon követhetjük, hogyan változtak a szakfordítótól
elvárt szakismeretek a XXI. század első évtizedében, az EU-s csatlakozás előtti időktől a csat-
lakozást követően, napjainkig.
A 2001-es felmérés során a minisztériumokat, közigazgatási szerveket, néhány vegyes- és
magyar tulajdonú vállalatot, szakfolyóiratot mint megrendelőt kérdeztünk meg a fordításokkal
8
FORDÍTÓI ABC
kapcsolatos elvárásaikról. A válaszadók magasabbra értékelték a szakismeretet (kereskedelem, jog

stb.) és a szaknyelvi tudást, mint a kifejezetten fordítói kvalitásokat. Ugyanakkor a célnyelvi szöveg
minőségének tekintetében minden egyéb válasznál magasabbra értékelték az információ szem-
pontjából hű, ugyanakkor a magyar nyelv szabályainak és hagyományainak megfelelő fordítást.
A felhasználók igényei szerint a szakfordítóknak elsősorban a következő ismeretekkel és
képességekkel kell rendelkezniük (Dróth 2001):
• A célnyelvi szöveg beillesztése a célnyelv rendszerébe a szöveg, a grammatika,

a lexika és a felszíni elemek szintjén
• Magas szintű szaknyelvi ismeretek
• Kielégítő jártasság az adott szakterületen
• Az információ maradéktalan közvetítése
A 2011-es kutatás a fordítások minőségbiztosítására, értékelésére helyezte a hangsúlyt, s a

piaci szereplők közül a nemzetközi fordítóirodák hazai leányvállalatait, az Országos Fordító és
Fordításhitelesítő Irodát, valamint a Magyar Szabványügyi Testületet kérdeztük meg. A válaszok
szerint alapkövetelmény a számítógéppel támogatott fordítás eszközeinek szakszerű alkalmazása,
valamint a szöveg információtartalmának megőrzése. Ezen belül előtérbe került a terminológia
következetes és szakszerű használata, a nyelvhelyesség (stílus és regiszter), valamint a fordítás mint
szolgáltatás jegyében a fájlkezelés és a formázás (kiadványszerkesztő programok alkalmazása).
• Mit kell tudnia a szakfordítónak?
A fordítási kompetencia tartalmát némileg eltérően közelítik meg a szakfordítók, a megbízók,

a felhasználók, a fordítástudomány kutatói, illetve a szakfordítóképzés, melynek gyakorlata eleve
nem egységes. Abban nagyjából valamennyi szerző egyetért, hogy a fordítási kompetencia nem
más, mint azon képességek, készségek és ismeretek rendszere, amelyek lehetővé teszik, hogy a
fordító fordítani tudjon. A kérdés az, hogy mely képességek, készségek és ismeretek alkotják ezt
a rendszert. A választ három fő területen kerestük: a valós szakmai követelményekben, a szak-
fordítóképző intézmények célkitűzéseiben és a fordításelméletben.
A fordítási kompetencia legtömörebb meghatározását Anthony Pym (1992a) fogalmazta meg.
Véleménye szerint a fordítási kompetencia két részből tevődik össze: Egyrészt a fordító a forrás-
nyelvi szöveg fordításaként több célnyelvi variációt képes létrehozni. Másrészt e variációkból képes
gyorsan és megalapozottan egyetlen célnyelvi szöveget kiválasztani a fordítás (a szöveg) céljának,
illetve a célnyelvi olvasóközönség igényeinek megfelelően.
Érdekes kettősség figyelhető meg abban, ahogy a fordítástudomány a szakfordítást szemléli:
Dániel Ágnes (1983) a fordító „szakmai (tartalmi-tárgyi)” felkészültségéről ír, míg Nord (1992,
1997) a háttéranyagok felkutatásának képességét emeli ki. Ez utóbbi felfogás szerint a fordítónak
nem egyetlen szakterületet kell ismernie, hanem olyan képességekkel kell rendelkeznie, melyek
lehetővé teszik, hogy „bedolgozza magát” az új és a megújuló szakterületekbe. A hazai szak-
fordítóképzés és a fordítóirodák gyakorlata alapján mindkét szemléletnek van létjogosultsága: a
szakegyetemeken folyó szakfordítóképzés a „szakmai (tartalmi-tárgyi)” ismeretekre építhet, míg
a nagyrészt bölcsész diplomával rendelkező hallgatókat befogadó mesterképzések a háttéranyagok
felkutatásának képességét fejlesztik.
9
FORDÍTÓI ABC
A szakfordítónak a fordítás megkezdése előtt a szövegkörnyezet, valamint a tartalmi, nyelvi

és praktikus tényezők alapján mérlegelnie kell, rendelkezik-e az adott szöveg fordításához szük-
séges ismeretekkel, készségekkel és lehetőségekkel. A különböző témájú, műfajú szakszövegek
eltérő szakmai háttérismereteket igényelnek, de a felkészült szakfordító képes beledolgozni magát
egy-egy újabb szakterület háttérismereteibe, terminológiájába. Ebben a fordító háttérkutatási kom-
petenciájának van kiemelkedő szerepe. Természetesen a fordítás minőségét és gazdaságosságát te-
kintve előnyös, ha a fordító az adott szakterület szakembere. Ennek hatása valamennyi nyelvi
szinten megmutatkozik, a forrásnyelvi szöveg értelmezésétől a célnyelvi terminológiáig és a szak-
nyelvi kollokációkig, egészen a szakmában gyakran használt jelekig. Egyre jelentősebbek az időbeli,
formai, nyomdai, illetve informatikai elvárások, az ezek teljesítéséhez szükséges kompetenciák is.
Emellett a fordító csak megfelelő kommunikációs képességek, tárgyalási technika, pénzügyi, mar-
keting- és jogi ismeretek, valamint a teljes fordítási projekt átlátása révén találja meg helyét szak-
májában (lásd az utolsó részben).
Mindezek és a fent említett kutatások alapján a fordítási kompetenciát a következő ismeretek,
képességek, készségek alkotják:
• a fordítói olvasás készsége;

• a fordítási utasítás alapján a tudatos fordítói döntések meghozatala;
• a forrásnyelvi szöveg elemzése;
• szakmai (tartalmi-tárgyi) tájékozottság;
• háttéranyag-kutatási képesség; szakmai (tartalmi-tárgyi) tájékozottság;
• interkulturális ismeretek, a helyi sajátosságok figyelembevétele;
• az utasításnak megfelelő, koherens szöveg létrehozása;
• a leggyakoribb műfajok célnyelvi hagyományainak ismerete;
• a fordítási utasításnak megfelelő regiszter kiválasztása és alkalmazása;
• a megfelelő kohéziós eszközök alkalmazása;
• a szöveg jelentésének és a célnyelvi normáknak, hagyományoknak megfelelő lexikai és
grammatikai eszközök megválasztása;
• a terminológia ismerete és következetes alkalmazása;
• a felszíni elemek (helyesírás, központozás, tördelés stb.) alkalmazása a célnyelvi normáknak,
hagyományoknak megfelelően;
• a fordítást támogató elektronikus eszközök alkalmazásának képessége;
• a fordítás mint szolgáltatás jegyében a fájlkezelés és a formázás (pl. kiadványszerkesztő
programok alkalmazása);
• a célnyelvi szöveg értékelésének képessége a forrásnyelvi szöveg elemzésére, illetve a fordítási
utasításra támaszkodva;
• az önértékelés képessége;
• korrektúrázási, lektorálási, szerkesztési alapismeretek;
• a határidő betartása;
• a munkavállalással és a fordítási folyamattal kapcsolatos ismeretek és megfelelő
kommunikáció.
A fordítási kompetencia fenti elemei hierarchikus természetűek, s a nyelvpár, a fordítási feladat

jellege, a fordító tapasztalatai és a kontextus alapján kölcsönösen függenek egymástól.
10
FORDÍTÓI ABC
• Van-e kapcsolat a díjazás és a minőségi elvárások, esetleges kompromisszumok

között?
A felhasználó céljának, valamint a gazdaságosság (pénz és/vagy idő) követelményének

megfelelően az optimális fordításnak több szintje lehet, s Heltai Pál szerint olykor a minimális
fordítás is elegendő (Heltai 1999). A fordítás ne legyen informatívabb a szükségesnél; illetve a
szövegtani, grammatikai jegyekben is lehet tudatosan korlátozni a teljesítményt, például a szórend,
a szókapcsolatok (kollokációk) tükörfordításával, a terpeszkedő kifejezések használatával. Eszerint
tehát a megbízó a költségek és/vagy az idő csökkentése érdekében hajlik a kompromisszumra, s
a fordító ilyenkor ne teljesítsen túl. A lektor hiányát a fordító általában úgy értelmezheti, hogy elég
a minimálisan elfogadható fordítást nyújtania.
A 2001-es kutatásból azonban az derült ki, hogy a legtöbb megrendelői csoport véleménye
szerint nincs kapcsolat a díjazás és a minőségi elvárások között. Ez alól nagyarányú eltéréssel kivé-
tel a szakmai folyóiratok szerkesztősége, ahol mind a fordíttatók, mind a fordítók 66%-os, illetve
50%-os arányban úgy vélik, hogy van kapcsolat a díjazás és a minőségi elvárások között. Érdekes
különbség tapasztalható a fordítóirodák válaszaiban: a fordítást készíttető munkatársak véleménye
szerint egyáltalán nincs kapcsolat a díjazás és a fordítás minősége között, míg a megkérdezett hi-
vatásos fordítók 25%-a ezt nem így gondolja.
Figyelemre méltó, hogy a közigazgatási szervek fordítást készíttető munkatársai 25%-ban
szintén úgy vélik, van kapcsolat a díjazás és a minőségi elvárások között, míg ugyanebben a cso-
portban a fordítók érzik úgy, hogy nincs. A legszigorúbban a vegyesvállalatok zárkóznak el az elől
a gondolat elől, hogy a díjazás és minőségi elvárások között kapcsolat lehet. Ez a csoport adta
azonban a legtöbb „egyéb” választ, mégpedig igen változatos megjegyzésekkel. Például: „a minő-
ség elsődleges”, „inkább többet fizetünk, de jó legyen”, „ár és minőség egyaránt fontos”,
„a minőséget illik megfizetni”, „sokszor elég a nyersfordítás”.
A felmérés adatait összegezve a megbízók kevésbé hajlanak a fent említett minőségi komp-
romisszumra, ráadásul a képzés iránti elvárásaik igen magas szintűek. Az azonban elgondolkodtató,
hogy milyen nagy azon felhasználók aránya, akik nem bíznak meg fordítóirodát vagy szakképzett
fordítót, hanem maguk vagy a nyelvet jól ismerő munkatársuk segítségével fordítanak. Ez a ten-
dencia kétségtelenül a gazdaságosság és a minőség közötti kompromisszum jele, s összességében
kedvezőtlen hatással van a fordított szövegek minőségére. Olykor tehát valóban szükség van mini-
mális fordításra.
• Tájékoztatják-e előre a megbízók a fordítót minőségi elvárásaikról, esetleges

kompromisszumkészségükről? (Például arról, hogy a gazdaságosság vagy az adott
funkció érdekében megelégszenek egy minimális szinten elfogadható fordítással?)
Fenti felmérésünk alapján leggyakrabban a szakmai folyóiratok szerkesztői tájékoztatják előre

a fordítót a minőségi elvárásokról. Ezt a csoportot követik a közigazgatási intézmények, majd a
vegyesvállalatok. A többi megbízói csoportban is meglehetősen magas ez az arány. Ez a kép gyö-
keresen megváltozik a 2011-es évre, valamint nemzetközi fordítóirodák megjelenésével. 2006-ban
megjelenik a fordításra és lektorálásra vonatkozó nemzeti szabvány, s előtérbe kerül a minőség-
biztosítás, melynek érdekében a fordítóirodák rögzítik a külső és belső értékelés szempontjait
(lásd Dróth 2011).
11
FORDÍTÓI ABC
• A fordítóképzés milyen fordítási ismereteket oktat, milyen készségeket, képességeket

fejleszt, alakít ki? Egybeesnek-e ezek a felhasználók igényeivel?
A fordítóképző intézmények alapvető érdeke és feladata, hogy a képzés célját és tartalmát a

valós társadalmi elvárásokhoz igazítsák. Ismételt kutatásokat végeztünk arról, hogy a szak-
fordítóképzésben oktatott ismeretek, készségek, képességek egybeesnek-e a megbízók, fel-
használók igényeivel (Dróth 2003c, 2011). A 2003-as kutatás azt igazolta, hogy a fordítási
kompetencia elemei az egyes intézmények között csak részben fedik át egymást. Emellett nem volt
két olyan szempontrendszer, mely ugyanazokra és csakis ugyanazokra az elemekre utalt volna.
(A kutatásban résztvevő az öt intézmény közül mindegyik utal a megfelelő lexikai műveletek
kategóriájára. A megfelelő nyelvtani, szövegtani műveletek, valamint a felszíni elemek megfelelő
alkalmazására négy-négy intézmény utalt. Gyakoriság szempontjából ezt követi a kommunikációs
helyzet elemzésének képessége (három intézmény), majd az anyanyelvi, szaknyelvi és szakmai
kompetencia, illetve az információtartalom megfelelő közvetítése (két intézmény). Csupán egy-egy
intézmény utalt az átváltási műveletek megfelelő alkalmazására, a normák figyelembevételére,
illetve a megfelelő stílus követelményére. A felmérést végző intézményen kívül egyetlen egyetem
képzése sem tűzte ki célul a fordítási utasításnak megfelelő regiszter kiválasztásának és alkalmazásá-
nak képességét; a megfelelő kohéziós eszközök alkalmazásának képességét; a célnyelvi szöveg
értékelésének képességét a forrásnyelvi szöveg elemzésére, illetve a fordítási utasításra tá-
maszkodva; a fordítást támogató elektronikus eszközök alkalmazásának képességét (Dróth
2003c).) 2011-re ez a kép jelentősen megváltozott. A felsőoktatási intézményekben folyó szak-
fordítóképzések egységesített képzési, kimeneti követelményei ma már korszerű szakmai tartalmat
tükröznek, és szükségessé teszik, hogy az azonos vagy hasonló típusú képzések az oktatás tárgyát
hasonlóképpen fogalmazzák meg, azaz az elsajátítandó fordítási kompetencia elemei mege-
gyezzenek. Bár van néhány intézmény, ahol a fordítási piac újabb elvárásait nem tekintik a fordítási
kompetencia részének (például a CAT-eszközök használata, tördelés, formázás), számos in-
tézményben már oktatják ezeket az ismereteket is (Dróth 2011).
A felsőoktatási intézményekben a fordítási kompetencia fejlesztése szempontjából fontos
elvárás az ún. fordítási napló vagy fordítói végjegyzet készítése. Ebben a dokumentumban a
fordítási folyamat résztvevői (a fordító, a lektor, a szerkesztő, a tanár, a megbízó) nyomon követ-
hetik a fordítási döntéseket, azok okát és hátterét. Szakszövegek esetében elsősorban az információ
kihagyását, betoldását vagy megváltoztatását szükséges dokumentálni pontos forrásmegjelöléssel,
a döntés szakszerű indoklásával. Itt kaphat helyet a szakmai háttérismeretek, a reáliák és bizonyos
esetekben a terminológia forrásának megjelölése is.
Ahhoz, hogy elsajátítsuk a fordítási kompetencia elemeit, érdemes nyelvi szintek szerint meg-
figyelni a fordítási műveleteket, döntéseket, az ezekhez szükséges fordítási ismereteket és
készségeket. Természetesen fordítás közben!
A fogalomtárból keressük ki a következő kifejezések meghatározását, magyarázatát: ekviva-

lencia, explicitáció, fordítási kompetencia, fordítói olvasás, forrásnyelvi szöveg, kollokáció, műfaj,
reália; regiszter, szövegtípus, terminológia!
12
FORDÍTÓI ABC
2. A viszonyítási pontok kijelölése: az előzetes elemzés

Feladat
Tegyünk próbát! Fordítsuk le az alábbi szöveget most, még mielőtt közelebbről megismerked-
nék a fordítástechnika fortélyaival.
Fordítási utasítás
• A forrásnyelvi szöveg megjelenési helye, ideje: Nagy-Britannia, Worcestershire,
Bewdley/Kidderminster Tourist Information Centre, 2010
• Műfaj: a Wyre Forest Area látogatóknak szánt nyomtatott, képes prospektusa
• Téma: a tájegység részletes bemutatása
• A fordítás célja: a szép vidék, a terület látványosságainak hangulatos bemutatása, kedvcsinálás
és információ magyaroknak Nagy-Britannia ezen részéről
• Célnyelvi olvasóközönség: utazó magyar középosztály, megrendelő egy utazási iroda
• A célnyelvi szöveg megjelenési helye és műfaja: a térséget bemutató magyarra fordított,
fényképekkel illusztrált prospektus (esetleg magyar kiadású útikönyv) része
Jó munkát!
Előzetes kérdések
• Mi marad e gyönyörű erdős terület leírásából, ha magyarra fordítjuk? Mire helyezzük
a hangsúlyt: a vidék nevezetességeinek minél pontosabb bemutatására vagy az
utazóközönség érdeklődésének felkeltésére? Mi a magyar nyelvű prospektus célja?
Forrásnyelvi szöveg
Worcestershire’s Wyre Forest Area
Welcome to the Wyre Forest Area
For gentle rolling countryside, leisurely walks, historic towns and a wealth of places to visit, few areas can match
Worcestershire’s Wyre Forest.
The area takes its name from the Forest of Wyre, once a royal hunting forest in mediaeval times and now
one of our main attractions where you can enjoy the ever changing colours of the woodland.
The three main towns of Kidderminster, Bewdley and Stourport on Severn and the surrounding countryside
make up the area and offer a great diversity of interest.
World-famous for its carpets, Kidderminster lies at the southern end of the Severn Valley Railway – Britain’s
premier steam line and the birth place of Sir Rowland Hill, founder of the Penny Post.
Bewdley and Stourport on Severn are both Georgian riverside towns with many historic buildings and pleasant
walks and gardens.
Quiet villages, churches and country pubs nestle in the surrounding countryside – Arley is one of the most
attractive riverside villages in Worcestershire with its lovely church and old cottages.
To the west is Rock, a small village between the Rivers Severn and Teme with a splendid Norman Church
and well preserved village stocks!
13
FORDÍTÓI ABC
To the east the attractive “black and white” village of Chaddesley Corbett also has a fine Norman church
and welcoming 17th Century hostelry,whilst the tiny cottages of Wolverley in the north are protected by an impressive
sandstone cliff, atop of which stands the Parish Church.
The River Severn flows gracefully through the centre of the District and provides the venue for many colourful
regattas and sporting events.
You will be surprised at the variety of interest in the Wyre Forest area. Within a few miles you can find steam
trains, river passenger boats, an African style safari, an Elizabethan manor house, a walled cottage garden,
museums, leisure centres and numerous nature reserves.
This leaflet will help you discover this special part of rural England for yourself, and we hope you enjoy your
visit.
Megbeszélés
• Elkészült a fordítás? Vajon megfelel-e a célnak? Megjelenik-e a magyar nyelvű olvasó
képzeletében is az élő táj, vagy csupán egy-egy fát, sziklát, épületet sejt egy széteső
képben?
Nem javasolt fordítás (M.D., SZIE, 2010)

Néha úgy érezzük, mindent lefordítottunk, mégsem szolgálja a kívánt célt a fordításunk. Így
volt ezzel az a hallgató is, aki a következő célnyelvi szöveget készítette. A szöveg melletti meg
jegyzésekben közöljük javaslatainkat, illetve a hiba okát.
FELESLEGES NÉVELŐ,
UTALÁSI HIBA
TÉVES JELENTÉS
Üdvözöljük a Wyre Forest térségében TÉVES NÉZŐPONT
(látványosságoknak)
Kevés olyan hely van a világon, ahol kellemesebb sétákat tehet a dimbes-dombos TÉVES JELENTÉS (látnivaló)
vidéken, nagyobb történelmi múltú városokat és gazdagabb palotákat tekinthet meg, HIÁNYZÓ HATÁROZOTT
NÉVELŐ
mint a Worcestershire-ban található Wyre Forest nevű erdőségben. A térség a Wyre nevű
REÁLIA HIÁNYOS KEZELÉSE
erdőről kapta a nevét, mely a középkorban királyi vadászerdő volt, most pedig egyike a
legnagyobb látványosságunknak, ahol az ember csak gyönyörkodni tud az erdők vál- TÉVES ÉRTELMEZÉS CSAK
NAPJAINKRA UTALNI – pedig
tozatos színvilágában. jó áthelyezés, utalási szerkezet az
előző mondattal.
A térségnek három jelentősebb városa van – Kidderminster, Bewdley és Stourport
REÁLIA TÉVES KEZELÉSE,
on Severn –, melyek számos érdekességgel szolgálnak. TÉVES BETOLDÁS
Kidderminster több jellegzetességéről is híres. Egykor ez a város adott otthont Penny Post JÓ BETOLDÁS, KOHÉZIÓ
alapítójának, Sir Rowland Hillnek, napjainkban pedig világhírű szőnyegek készülnek VONATKOZÓI MELLÉK-
MONDAT HELYETT JELZŐS
itt. Kidderminster a Severn Valley Railway nevű vasútvonal déli végállomásánál fekszik, SZERKEZETET: HIÁNYZÓ
GRAMMATIKAI ÁTHELYEZÉS
melyről érdemes tudni, hogy volt Anglia első vasútvonala, ahol gőzmozdonyok köz- JOBBRÓL BALRA
lekedtek. Bewdley és Stourport on Severn XVIII. századbeli folyóparti városok sok REÁLIA JÓ KEZELÉSE,
JELENTÉSCSERÉVEL
történelmi látványossággal, kellemes kertekkel és sétára alkalmas helyekkel. SZÖVEGTÍPUS, MŰFAJ :
Csöndes falvak, templomok és vidéki kis kocsmák találhatók a környéken. A fal- HANGULATOSABB
KIFEJEZÉST
vak közül érdemes kiemelni Arley-t, Worcestershire egyik legkedvesebb folyóparti fal- JÓ KOHÉZIÓ,
vacskáját, ahol egy csodálatra méltó kis templomot és számos öreg vidéki házat találunk. JELENTÉSBETOLDÁS
HIÁNYZÓ HATÁROZOTT
Nyugatra fekszik Rock, egy kis falu Severn és Teme nevű folyók között. Itt a látogató NÉVELŐ: A
megtekinthet egy normann templomot, valamint jónéhány, jó állapotban lévő hajóépítő FELESLEGES
állványt. JELENTÉSBETOLDÁS
TÉVES JELENTÉS, háttérismeret,
kutatás hiánya
14
FORDÍTÓI ABC
Keletre találhatjuk a „fekete-fehérnek” nevezett Chaddesley Corbett nevű falut, SZÓTŐ FELESLEGES
ISMÉTLÉSE, FELESLEGES
ahol szintén találkozhatunk egy normann templommal. Ha pedig a táj szépsége annyira BETOLDÁS IS
megragad minket, hogy el szeretnénk tölteni néhány éjszakát itt, akkor betérhetünk a AZ ÉPÜLET TÉVES
MEGSZEMÉLYESÍTÉSE
XVII. századi vendégfogadóba.
Északor terül el a Wolverley nevű falu, amely az őt védelmező homokkőszikláról REÁLIA TÉVES FORDÍTÁSA
híres. A szikla tetején pedig a Parish nevű templom áll. FELESLEGES

JELENTÉSBETOLDÁS
A Severn nevű folyócska békésen csörgedezik át a város központján, számos
HELYESÍRÁS (kilométeres)
lehetőséget hínálnak az evezőversenyekre és más vízi sportokra.
A Wyre Forest térsége meglepően sok látnivalót tartogat. Néhány kilóméteres A TÁRGYI KÖRNYEZET
TÉVES MEGSZEMÉLYESÍTÉSE
körzeten belül a látogató találkozhat gőzmozdonyokkal, utasszállító hajókkal, afrikai REÁLIA JÓ KEZELÉSE
stílusú szafarival, XVI. századi kúriával, fallal körülvett falusi kerttel, múzeumokkal, JELENTÉSCSERÉVEL
szórakozóhelyekkel és számos természetvédelmi területtel. A MŰFAJNAK MEGFELELŐ
BEFEJEZÉS, DE
Reméljük, rövid ismertetőnkkel sikerült meggyőznünk Önt, és mielőbb ellátogat FELESLEGESEN HAGY KI
KÉT INFORMÁCIÓT
térségünkbe.
• Vajon megfelel-e a fenti fordítás a fenti fordítási utasításnak?
Tagadó a válaszunk? Próbáljuk megfogalmazni, mi az oka annak, hogy a fordító nem tudott
eleget tenni a fordítási utasításnak!
A fordítás célja, írói szándék, retorikai cél

A magyar (célnyelvi) fordítás célja nyilván az, hogy kedvet csináljon a vidék meglátogatásához.
A szöveg írója egy bizonyos célt kíván elérni a szöveggel, például ismereteket közvetít, meggyőz,
szórakoztat. Ez az írói szándék határozza meg a szöveg retorikai célját, mely lehet narráció, leírás,
bemutatás, meggyőzés, érvelés, szórakoztatás, irónia stb. A retorikai cél a fordítási döntések egyik
legfontosabb meghatározó eleme, melytől valamennyi nyelvi szint jegyei függnek: a műfaj, a gram-
matikai és lexikai választások (regiszter), az írásjelek alkalmazása stb. (bővebben lásd Hatim és
Mason 1990: 243, 1997: 18, Beaugrande és Dressler 2000: 65). Míg az irodalmi szövegek írói
szándéka sokszínű (érzések és gondolatok közlése, esztétikai élménynyújtás, váratlan váltások,
egyéni keverések, többértelműség jellemzi), a szakszövegek írói szándéka elsősorban leírás, kifejtés,
magyarázat, logikus okfejtés, következtetések levonása. Fontos szempont az egyértelműség. Van-
nak azonban olyan szakmai jellegű publicisztikai szövegek is, melyek funkciója kevert, s írói
szándékuk is lényegesen különbözik a leíró szakszövegétől: tájékoztatás, meggyőzés, befolyásolás,
gyakori a sejtetés, a kétértelműséget eredményező stiláris eszköz (például a gazdasági publi-
cisztikában gyakori az irónia).
• Megérinti-e a magyar olvasót a fordított szöveg úgy, mint az angol nyelvű szöveg a
vidék angol nyelven (is) beszélő látogatóit? Egyáltalán szükség van-e erre?
Melyik a fordításnak az az eleme, amelyet mindenképpen meg kell őrizni?
Elképzelhető-e, hogy a fordítás során a hatást és az információt is megőrizzük?
Ezekre a kérdésekre a szövegtípus figyelembevételével válaszolhatunk: A fordítás során első-

sorban a szöveg funkcióját őrizzük meg, illetve a fordítási utasításban közölt funkcióhoz igazítjuk,
15
FORDÍTÓI ABC
és ez határozza meg a fordító összes döntését A szöveg által betöltött nyelvi funkció alapján Reiss
három szövegtípust különböztet meg. 1. A tartalomközpontú szövegek (például hírek, tudományos
és szakszövegek) elsődleges célja az információközlés, ezért fordításkor elsősorban a szöveg in-
formációtartalmát kell minél pontosabban visszaadnunk a célnyelvi szövegben. Ezt a tartalmat bi-
zonyos műfajokban kötött forma fejezi ki, ezért tudatosan kell a megfelelő formai elemeket
kiválasztani az információ hiteles közlése érdekében. 2. A formaközpontú szövegek (például versek
és más irodalmi műfajok) lényegi eleme a forma, ezért a fordító elsődleges szempontja a formai
jegyek megőrzése vagy tudatos átültetése egy olyan célnyelvi formába, amely hasonló hatást vált
ki a célnyelvi olvasóban, mint a forrásnyelvi forma a forrásnyelvi szöveg olvasójában. 3. A fel-
hívásközpontú szövegek (például hirdetések, reklámok) fordítójának a szöveg felhívó jellegét kell
megőriznie, azaz az információközlés által a forrsányelvi szövegéhez hasonló hatást vagy cselekvést
kell kiváltania. Ennek érdekében változtathat a szöveg információtartalmán és formáján (Reiss és
Vermeer 1984). A legtöbb szövegtípus kevert, ilyenkor a fordítónak el kell döntenie, melyik
funkció a domináns, melyik másodlagos, és eszerint hozza meg döntéseit. A szövegtípus fogalmá-
nak alkalmazása nem következetes a fordítástudomány szakirodalmában. Egyes kutatók az előbbi
felfogással szemben a szövegtípus megnevezéssel egy szűkebb területre utal, mely a kötetünkben
tárgyalt kategóriák közül a műfajnak felel meg (Hatim és Mason 1990, 1997; Kussmaul 1995).
Mások a különböző szövegtípusok alatt az egyes szakterületekhez sorolható, azon belül pedig a
különböző témájú szövegeket értik (például Környei 2006).
• Mit takar a műfaj fogalma?
„A műfaj sajátos szerkezeti formájú és tartalmú, szituációba ágyazott megnyilatkozás, kul-

turálisan meghatározott sztereotip társadalmi tevékenység (például jelentés, elektronikus levél,
üzleti tárgyalás stb.)” (Kurtán 2003: 272). A műfaj tehát hagyományos nyelvi kifejezésmód, mely
révén egy adott társadalmi eseményt megvalósítunk (Hatim és Mason 1997: 18). A szakmai és tu-
dományos élet újabb és újabb műfajokon keresztül valósítja meg kommunikációs szándékait
(példák a gazdasági élet jelenleg műfajai közül: adókimutatás, akcióterv, alapító okirat, álláshirdetés,
árajánlat, cégbejegyzési igazolás, emlékeztető, eredménykimutatás, esettanulmány, éves jelentés,
fizetési felszólítás, kérdőív, költségkimutatás, könyvvizsgálói jelentés, mérleg, termékleírás stb.,
lásd még Dróth 2006).
A szakszövegek különböző műfajainak nyelvhasználata általában kötött, nyelvspecifikus. Jól
érzékeltetik ezt némely tudományos műfaj vagy szerződéstípus nyelvenként eltérő formai és tar-
talmi előírásai. A műfaji jegyek ismerete ezért a szakfordító kompetenciájának része. A műfaj
megőrzése vagy megváltoztatása a kommunikatív célhoz viszonyítva megfelelő vagy hibás döntés.
A hazai üzleti, gazdasági élethez kapcsolódó leggyakoribb műfajok eltérő gyorsasággal követik az
adott szakterület változásait, igényeit. Előfordul, hogy a forrásnyelvi szöveg műfaja (még) nincs
meg a célnyelvben, ezért kell műfajt váltani, illetve kialakítani az adott műfajt a célnyelven (például
a promóciós anyagok esetében). Egyes szaknyelvi műfajok (például a belső használatú kivonatok,
ismertetők, használati utasítások) esetében a megbízó, a célnyelvi olvasó, a felhasználó speciális
igényei (például terminológiai vagy formai elvárásai) igen nagy mértékben befolyásolják a fordítás
eredményét.
16
FORDÍTÓI ABC
• Hogyan lássak a fordításhoz?
A fentiek jegyében akkor járunk el következetesen, ha az alábbi sorrendben haladunk:
1. A fordítási utasítás alapján elemezzük a kommunikációs helyzetet!

Minden döntésünk viszonylagos, ezért abszolút értelemben vett jó fordítás nincs, csak az
utasításnak, a kommunikációs helyzetnek megfelelő fordításról beszélhetünk, melyet a forrásnyelvi
és célnyelvi kommunikációs helyzet elemzésével érhetünk el. Munkánk tehát azzal kezdődik, hogy
feltárjuk és elemezzük a forrásnyelvi szöveg forrását (pl. a prospektus származási helyét, az angol
idegenforgalmi központ arculatát), funkcióját, az író szándékát, az író és olvasó közötti viszonyt.
Ezt követően végiggondoljuk a fordítás megrendelőjének elvárásait, a célnyelvi szöveg megje-
lenésének helyét, idejét, a célnyelvi olvasó várható igényeit. Ez utóbbihoz jó, ha tudjuk, hol, milyen
körülmények között alkalmazzák majd a fordított szöveget. Mindezek tudatában már egységes,
(koherens) szöveget készíthetünk, mely tükrözni fogja a forrásnyelvi szöveg lényegét, a célnyelvi
igényekkel összhangban.
2. Olvassuk végig a szöveget!

Az átlagos olvasó olvasási-szövegértési stratégiája eltér a fordítóétól. Míg az előbbi nem
foglalkozik tudatosan a szöveg valamennyi szintjével (például a nyelvi megformálás szintjével), a
fordítónak valamennyi nyelvi szintet értelmeznie kell (Sager 1994: 201). Először a kommunikációs
helyzet ismeretében a szövegtípus és a retorikai cél azonosítására törekszik. Miközben megérti a
szöveg üzenetét, el kell választania azt a forrásnyelvi kifejezésmódtól. Majd arra törekszik, hogy
a kommunikációs helyzetnek megfelelően a célnyelven újrakódolja a tartalmat (Sager 1994: 111–
112). Ennek a folyamatnak valamennyi lépéséhez szüksége van a szövegkörnyezet ismeretére,
előzetes elemzésére. Ügyeljünk a pontos olvasásra, mert a felületes olvasás fordítási hibához ve-
zethet (például Georgian – gregorián, lásd lent, a reáliák között).
Sokan úgy vélik, hogy a kommunikációs helyzet elemzése bizonyos szövegek, például a szak-
nyelvi szövegek esetében felesleges. A téma szakértői azonban kiállnak amellett, hogy a szakszö-
vegek fordításánál figyelembe kell venni a kommunikációs helyzet: „… a szaknyelvi közlés
formáját mindig meghatározza, hogy ki, kinek, mit és miért közöl. Ezek szerint megkülönböztet-
hetünk tudományos, oktató, ismeretterjesztő és egyszerű közlő szaknyelvi megnyilvánulásokat,
amelyek – mutatis mutandis – lehetnek magas szinten elvontak, magyarázók, általános ismeretköz-
lők vagy egyszerűen utasítók. Mindezeknek természetesen megvannak a maguk írásbeli és szóbeli
változatai is.” (Seregy1989:24)
3. A forrásnyelvi szöveg jegyeinek figyelembevételével készítsünk előzetes elemzést

a célnyelvi szövegről!
A javasolt fordítás (B. S., SZIE, 2010) előzetes elemzése:
A fordítás célja: a szép vidék, a terület látványosságainak hangulatos bemutatása, kedvcsinálás és

információ magyaroknak Nagy-Britannia ezen részéről
A forrásnyelvi szöveg megjelenési helye, ideje: Nagy-Britannia, Worcestershire, Bewdley/Kid-
derminster Tourist Information Centre, 2010
17
FORDÍTÓI ABC
Műfaj és olvasóközönség: a Wyre Forest Area látogatóknak szánt nyomtatott, képes pros-
pektusa
Szövegtípus: Kötetlen formájú, az olvasóközönségre hatást gyakorló szövegről van szó.
Valószínűleg marketinges trükköket is be kellene vetni. A szöveget úgy kell alakítani, mintha miden
csak az olvasót várná. A szöveghűségnél nagyobb szerepet kap a kép kiszínezése, talán még egy
kis túlzás is belefér a pakliba (lásd felkiáltó mondatok). A szöveg tehát elsősorban felhívásközpontú
(kedvcsinálás), másodsorban tartalomközpontú (általánosabb jellegű információkat ad a bemuta-
tott vidékről).
Retorikai cél: tájékoztatás, figyelemfelkeltés, meggyőzés
A célnyelvi szöveg megjelenési helye, műfaja: a térséget bemutató magyarra fordított,
fényképekkel illusztrált prospektus (esetleg magyar kiadású útikönyv) része
Célnyelvi olvasóközönség: utazó magyar középosztály, megrendelő egy utazási iroda
Regiszter: Marketinges meggondolásból érdemes a leendő ügyfelet közvetlenül megszólítani.
Mivel konszolidált, művelt, középosztályhoz tartozó személyhez kívánunk szólni, kerüljük a
tegezést! (Lekezelőnek, leereszkedőnek tűnhet. Nem vidámparkba vagy a Sohóba invitáljuk az
ügyfelet).
4. Az elemzés után elérkezik a háttérkutatások ideje (részletesen lásd a 3. részben). Ahhoz,

hogy a célnyelvi szöveg jól szolgálja a funkcióját, még a célnyelvi szöveg megalkotása előtt
egyértelmű képet kell kapnunk az információtartalmáról. A többi között ide tartozik a reáliák
felkutatása, hiszen csak a háttér-ismeretek birtokában tudjuk kezelni, például értelmező beoldással
ellátni őket.
5. A háttérkutatások eredményét a fordítói végjegyzetben vagy a fordítási naplóban,

illetve a forrásokat is tartalmazó táblázatban rögzítjük. Részletek a fordításhoz készített
végjegyzetekből:
• A forrásnyelvi szövegben használt kifejezésre („steam line”) gőzvasútvonal értelemben
használva egyetlen helyen bukkantam rá, mégpedig egy brit vasútvonalakat népszerűsítő DVD
leírásában. Értelemszerűen is ez illik ide. (Forrás: „This video, part of a four-part series that
explores Britain by rail, takes you along the Severn Valley via the historical Severn Valley Rail-
way, Britain's premiere steam line.” (British Rail Journeys III: The Severn Valley and the
Cotswolds - Bridgnorth to Oxford; http://www.answers.com/topic/british-rail-journeys-iii-
the-severn-valley-and-the-cotswolds-bridgnorth-to-oxford))
• A „Penny Post” kifejezés a magyar olvasónak nem sokat mond. Az értelmező betoldás forrása:
„The birthplace of Sir Rowland Hill, founder of the modern day postal service (…)”;
http://www.kidderminstertowncentre.com/
• Sir Rowland Hill: (wikipedia): an English teacher, inventor and social reformer. Campaigner
for a comprehensive reform of the postal system, based ont he concept of penny postage and
his solution of repayment, faciitating the safe, speedy and cheap transfer of letters.
6. A háttékutatások alapján tudjuk megválaszolni az alábbi kérdéseket is:

• Mit kezdjek a tulajdonnevekkel, hogy az olvasónak jelentsenek valamit?
• Hogyan fordítsam le az angol vidékre jellemző földrajzi, társadalmi, történelmi,
építészeti jelenségek (reáliák) nevét?
18
FORDÍTÓI ABC
A reáliák fordítása
A szaknyelvi és tudományos szövegeken keresztül érkeznek hozzánk a külföldi technikai újítá-
sok, tudományos eredmények, s egyre nagyobb mértékben a nemzetközi besorolások, előírások,
rendeletek is. A szövegben közölt kognitív tartalom nagy részét a lexika szintjén közvetítjük, a
megfelelő jelentésű lexikai egység, a szaknyelvi reáliák és a terminológia pontos használata révén.
A kulturspecifikus fogalmak, a reáliák fordítása a célnyelvi kultúra és a kommunikációs helyzet függ-
vénye (lásd Klaudy 1994: 112, Baker 1992: 31). Szakszövegben gyakori reáliák a forrásnyelvi
környezet intézményeinek, programjainak, stratégiáinak, egyezményeinek, szerződéseinek stb.
neve, illetve ezek rövidítései. Ezek elfogadott vagy hivatalos fordítását a fordítónak fel kell kutatnia,
s ha a hivatalos fordítás még nem született meg, a pragmatikai és szövegtani jegyek alapján dönt
arról, hogy melyik lexikai fordítási műveletet (általánosítás, jelentésbetoldás, kihagyás stb.) alkal-
mazza. A szövegkörnyezet, a fordítási feladat jellege természetesen behatárolja, hogy a reáliák
kezelési eszközei közül melyiket választhatjuk. Az alábbi gazdasági jellegű szakszövegben például
nem lehetett általánosítani (az áruházlánc szó hasznával, a konkrét nevek kihagyásával), hiszen
éppen a konkrét példák felsorolása volt a szövegrész lényege. Kínálkozott még az a lehetőség is,
hogy a Magyarországon ismert áruházláncok nevével helyettesítsük az amerikai neveket. Ehhez
azonban pontos háttérkutatásokra lett volna szükség annak érdekében, hogy kiderüljön,
kereskedelmi szempontból valóban megfelelő hazai példákat hoznánk-e fel. Ugyanakkor egy szak-
mai vagy tudományos szöveget nem célszerű úgy fordítani, hogy minden elemével beépüljön a
célnyelvi kultúrába, ez ellentétes lenne a szöveg funkciójával (lásd 3. rész, instrumentális fordítás).
Mindezen megfontolások után a fordító (S. D., SZIE, 2011) az értelmező betoldást választotta:
Forrásnyelvi szöveg:
Inventory can be a costly proposition. In order to have a full selection, a business may have to stock items that
don’t sell quickly so that customers visit the establishment to fulfill many of their purchase requirements. Home
Depot, Staples, Wal-Mart, and Macy’s are all examples of companies that carry a wide variety of goods, even
though some items are not sold frequently.
Célnyelvi szöveg:
A készlet drága mulatság lehet. A vevők sokféle árut kereshetnek boltunkban, s ahhoz, hogy teljes kínálatot
nyújthassunk, lehet, hogy olyan árut is be kell szereznünk, melyet nem tudunk gyorsan eladni. Amerikában a
különböző áruházláncok, mint a Home Depot, a Staples, a Wal-Mart és a Macy’s példaként szolgálhatnak
arra, hogy az áruk széles választékát kínálják, annak ellenére, hogy néhány terméket ritkábban tudnak
értékesíteni.
• Vajon a magyar nyelvű olvasó képzeletében csupán egy széteső kép, ismeretlen objek-
tumok halmaza jelenik-e meg?
A reáliák kezelése a Wyre Forest Area című szórólapban

Az idegenforgalmi prospektus műfajára jellemző, hogy olyasmit ábrázol, ami csak a másik
országra, a másik kultúrára jellemző, és a célnyelvi kultúrában esetleg nincs is rá kifejezés. Ezeket
a földrajzi, történelmi, társadalmi, néprajzi, ipari stb. jelenségeket, valamint az őket megnevező
szavakat reáliáknak nevezzük. A műfaj másik jellemzője azonban az is, hogy ezeket a reáliákat úgy
tolmácsoljuk, hogy a célnyelvi olvasónak legyen fogalma arról, mire számíthat az utazás során, sőt,
19
FORDÍTÓI ABC
kedve is támadjon a vidék megtekintéséhez. A reáliákat tehát közel kell vinni az olvasóhoz. Ennek
több módja van, például általánosítás, konkretizálás, jelentésfelbontás, jelentésbetoldás, analógiás
jelentéscsere, idegen szó átvétele. Az alábbi táblázatban a fordítandó szövegünkben szereplő
reáliákat, magyar megfelelőjüket, a háttér-információ forrását, valamint a fordítástechnikai művelet
megnevezését gyűjtöttük össze. Néhány esetben közöljük a téves fordítást is:
Angol reália Magyar megfelelő Forrás Fordítási művelet

és háttér-információ
black and „fekete-fehér” falu http://www.blackand a célnyelvbe
white village Fagerendavázas whitehouses.co.uk/ illeszkedő
hagyományos angol blackandwhitetrail.php tükörfordítás
épületek, a homlokzat
színéről, megjelenéséről
kapta elnevezését
favázas, középkori http://www. jelentéscserék
házakból álló falu visitherefordshire.co.uk
cottage angolkert http://www. jelentéscsere,
garden thecgs.org.uk/ jelentésösszevonás
Elizabethan Erzsébet-kori/ Országh L.– Magay T.: jelentésfelbontás
Erzsébet korabeli Angol–magyar
nagyszótár.
Akadémiai Kiadó, 1998
Georgian V. György korabeli MobiMouse konkretizálás,
(Akadémiai Nagyszótár) jelentésbetoldás
grúz folyómenti – a kontextust
városkák figyelmen kívül
hagyó félrefordítás
gregorián – felszínes, téves
folyóparti városok olvasásból fakadó
értelmezési hiba
hostelry fogadó Wikipédia: Pub hagyományos
A régebbi pubok jelentés
önálló épületek voltak.
Ha szállást is lehetett
bennük kapni, fogadó-
ként működtek, angol
nevük inn vagy hostelry.
(vendég)fogadó http://szotar.sztaki.hu hagyományos
jelentés
francia típusú http://www. ebben a szöveg-
kis motel, panzió thefreedictionary. környezetben nem
com/hostelry megfelelő fordítás
20
FORDÍTÓI ABC
manor house the house of the lord Webster online analógia

of a manor Synonyms: Definition of
castle, château, estate, MANOR HOUSE
hacienda, hall, manor,
mansion, manse, palace,
villa; Kb. kúria, majorság,
vidéki kastély
udvarház http://szotar.sztaki.hu hagyományos
MobiMouse jelentés
(Akadémiai Nagyszótár)
Norman (angol) román MobiMouse jelentésfelbontás
(építészeti) stílusú
normann Országh L.– Magay T.: átvétel, a célnyelvi
Angol–magyar helyesírási
nagyszótár. hagyományok
Akadémiai Kiadó, 1998 figyelembevételével
Parish plébániatemplom Országh L.– Magay T.: hagyományos
church Angol–magyar jelentés
nagyszótár. Akadémiai
Kiadó, 1998.
http://szotar.sztaki.hu
http://www.sacred-
destinations.com/
hungary/budapest-
inner-city-church
Penny Post a Penny Post néven www.en.wikipedia.org értelmező
bevezetett egységes jelentésbetoldás
postai tarifarendszer angol
levélküldő szolgálatok
közül egy, amellyel normál
leveleket lehet egy
pennyért küldeni.1680-ban
alapították Angliában.
egypennys bérmentesítés, http://dictzone.com/ ezek a jelentések a
filléres posta angol-magyar-szotar/ célnyelvi szövegben
penny-post önmagukban nem
http://en.wikipedia.org/ elég informatívak
wiki/Uniform_Penny_Post
regatta Evezősverseny http://szotar.sztaki.hu konkretizálás
regatta, hajóverseny, http://www.regattaonline.
hajóversenysorozat hu/bajnoksag/index.php
http://en.wikipedia.org/
wiki/Regatta
gyorsmozgású http://en.wikipedia.org/ téves jelentés
vitorláshajó wiki/Regatta
21
FORDÍTÓI ABC
sandstone homokkőszikla; érdekes Webster online a célnyelvbe

cliff formájú, gyakran nagyon illeszkedő
meredek homokkő szikla tükörfordítás
képződmények Angliában
Severn Valley Severn Valley Railway, www.goggle.hu értelmező
Railway Nagy-Britannia első jelentésbetoldás
gőzvasútvonala/
Severn Valley Railway
vasútvonal, Gőzös vasút
Kidderminster és
Bridgenorth között
steam line gőzmozdony vontatású http://www.svr.co.uk/ jelentésbetoldás,
vasútvonal jelentésfelbontás
village stocks kaloda http://www.wyreforest. hagyományos
co.uk/towns_main.html jelentés
http://www.wyreforest
west.org.uk/rock.htm
stocks bámulatos mértékben – hiányzó
megőrzött eredeti háttérkutatás,
falusi értékek téves értelmezés
Település- és földrajzi nevek
Angol reália Magyar megfelelő Forrás Fordítási művelet

és háttér-információ
Chaddesley- angol kisváros, II Károly www.chaddesley-corbett. átvétel
Corbett király idején alapítva (1660) co.uk
Kidderminster, történelmi www.goggle.hu átvétel
Bewdley, hagyományokban, www.en.wikipedia.
Stourport on épületekben gazdag angol org/wiki/
Severn kisvárosok a környéken Stourport-on-Severn
Severn Severn-folyó www.en.wikipedia.org értelmező
Az Egyesült Királyság jelentésbetoldás
leghosszabb folyója
Worcestershire Worcestershire grófság www.en.wikipedia.org/ jelentésfelbontás
Midland nyugati megyéje wiki/Worcestershire
Wyre Forest Wyre-erdőség célnyelvbe illeszkedő
www.wyreforestdc.gov.uk tükörfordítás
Wyre Forest a Wyre Forest vidéke www.wyreforestdc.gov.uk célnyelvbe illeszkedő
Area népszerű kirándulóhely tükörfordítás
közép Angliában (Kelet-
Midland megye), valaha
középkori vadászerdő volt
itt, ami jelenleg is egyik fő
vonzóereje a vidéknek,
számos turisztikai látványos-
sággal és nemzeti parkkal
22
FORDÍTÓI ABC
7. Kezdődhet a fordítás! A fordítás során még számos döntési helyzet adódik. Ilyenek például
a lexikai, grammatikai választások. Ezekre vonatkozott az egyik előzetes kérdés is:
• Egy-egy angol kifejezésnek több magyar megfelelője is van. Hogyan döntsem el,
hogy melyik illik ebbe a szövegbe?
Ez a kérdés a regiszter témakörébe tartozik, melyet a későbbiekben tárgyalunk részletesen.
Megválaszolásának alapjait azonban már tisztáztuk: ezt a döntést is a kommunikációs helyzet
határozza meg, közelebbről a téma, a célnyelvi olvasóközönség és a műfaj. A jól megválasztott
lexikai és grammatikai eszköztár, regiszter, nem más, mint alkalmazkodás a célnyelvi olvasóközön-
ség elvárásaihoz, igényeihez. Ebben a fordítási feladatban például tévesen választotta meg a re-
gisztert az a hallgató, akik az utolsó bekezdést így fordította: „Ez a tájékoztató segít önnek
felfedezni az angol tájak e különleges szegmensét, reméljük, élvezni fogja a látogatást!” A szegmens
kifejezés ugyanis szakmabeli olvasóknak, turisztikai szaklapba illik, nem a turistáknak összeállított
prospektusba.
Célnyelvi szöveg, javasolt fordítás

Az alábbiakban egy jól átgondolt fordítási változatot közlünk (B. S., SZIE, 2010), melyet
megfelelő regiszter (például: Ön), a műfajnak megfelelő információbetoldás (például: jöttmentek)
és mondattípusok (felkiáltó mondat) alkalmazása jellemez.
Fedezze fel a Wyre Forest vidékét!

Lankás dombok, ráérős séták, ódon kisvárosok és sok-sok látnivaló várja Önt a páratlan szépségű Wyre Forest
vidékén, a Worcestershire grófságban.
A térség a Wyre-erdőségről kapta a nevét, amely a középkorban királyi vadászterület volt, de napjainkban szívesen
lát minden látogatót, aki az erdő folyton változó színeiben akar gyönyörködni.
Három kisváros, Kidderminster, Bewdley és Strourpot on Severn és a köröttük elterülő természeti környezet
alkotja ezt a térséget, és kínál számtalan látnivalót Önnek és a kíváncsi látogatónak.
A szőnyegeiről világszerte híres Kidderminster annak a híres Severn Valley Railway vasútvonalnak a déli végénél
fekszik, amelyen Nagy-Britanniában elsőként jártak gőzmozdonyok. A városka egyik híres szülötte Sir Rowland
Hill is, aki a Penny Post néven bevezetett egységes postai tarifarendszer atyja volt.
A folyó mellé épültek Bewdley és Stourport on Severn György korabeli városok számos műemléki épülettel,
kellemes sétányokkal és parkokkal, melyek rabul ejtik az oda látogatót.
Csendes falvak, templomok és jóféle vidéki „pubok” bújnak meg a környék egy-egy rejtett zugában és várják, hogy
Ön felfedezze őket. Gyönyörű templomával és hagyományos, régi házaival Arley a grófság egyik ékköve.
Utunkat nyugati irányba véve a Rock nevű helységbe érünk. Ez az apró falu a Severn- és a Teme-folyók között
fekszik, és pompás normann temploma mellett jó karban lévő ősi kalodával is dicsekedhet, és „ejti rabul a kétes
hírű jöttmenteket”.
Keletnek fordulva a gerendás szerkezetű házairól „fekete-fehér” falunak nevezett Chaddesley Corbett szép normann
templommal és vendégváró 17. századi fogadóval várja Önt. Az északra található Wolverley apró házai fölött
egy hatalmas homokkő szikla őrködik, csúcsán a plébániatemplommal.
23
FORDÍTÓI ABC
A térséget a Severn-folyó szeli ketté, és szolgál színhelyéül számos színes evezősversenynek és más sporteseménynek.
Meglepődve tapasztalja majd, milyen sok és változatos látnivalót kínál a Wyre Forest vidéke! Szinte egy zseb-
kendőnyi területen gőzmozdonyok, folyami hajók, szafarik, Erzsébet-kori majorságok, kőfallal védett kertek,
múzeumok, szabadidő-központok és számos természetvédelmi terület várja Önt!
Szórólapunk segítségével Ön is felfedezheti a vidéki Angliának ezt a különleges szegletét. Kellemes pihenést, jó
szórakozást kívánunk!
Összegzés: az előzetes szempontok és döntések szerepe

„A szövegszintű hibák lényegében szintaktikai, szemantikai, sőt, akár morfológiai formában jelen-
nek meg.” (Hatim & Mason 1997: 180) Ez a megállapítás jelzi, mennyire nehéz elkülöníteni
egymástól a fordítási döntések szintjeit.
• Milyen gondolatmenetet tükröznek a fordító döntései?

Az elsődleges viszonyítási pont a megbízó utasítása. A Wyre-erdőség szórólapjának fordítási
utasításában az szerepelt, hogy az angol vidéket kevésbé ismerő, eltérő történelmi, kulturális hagyo-
mányok és körülmények közt élő magyar közönség érdeklődését keltsük fel. A szövegtípus (fel-
hívás- és tartalomközpontú) és a műfaj (szórólap, prospektus) tehát nem változott, bár az utóbbira
volt lehetőség az utasításban (útikönyvbe szánt részlet). Az utasításban megfogalmazott megbízói
igény határozta meg, a retorikai célt (érdeklődés felkeltése, meggyőzés, de tájékoztatáson keresztül),
a szöveg hangvételét (regiszterét) (színes grammatikai és lexikai eszközök, például felkiáltó mondat,
jelzők, határozók, kifejező igék használata), hogyan kezeltük a reáliákat (például értelmezések,
magyarázatok betoldása), stb.
• A valós fordítási megbízások előtt hol találok adatokat az előzetes döntésekhez?

Általában hogyan épülnek egymásra a fordító döntései?
A fordító mindig egy adott közvetítési helyzetben dolgozik. A megbízó a szerződésben több-
nyire közli a fordítás határidejét, a kapcsolattartó szerkesztő és a szaklektor személyét,
elérhetőségét, a felhasználandó, illetve rendelkezésre álló segédeszközöket (pl. terminológiai adat-
bázis, párhuzamos szövegek), a fordítás célját, a célnyelvi szöveg funkcióját, a célnyelvi szöveg
megjelenési helyét, idejét, a célnyelvi olvasóközönség igényeit, háttértudását, valamint a megbízók,
felhasználók egyéb elvárásait. A hiányzó adatokra feltétlenül kérdezzünk rá!
A fordítási szituáció feltérképezése (más szóval az előzetes elemzés) tehát szervesen kapcso-
lódik a fordítási feladathoz, melynek értelmezése, elvégzése és értékelése elképzelhetetlen a fenti
információk nélkül. Ez a fordítási folyamat természetéből, a fordítói döntések hierarchiájából
adódik. A kontextus meghatározza a retorikai célt, a retorikai cél pedig a műfajt, és így tovább, ezért
a fordító valamennyi szemantikai és nyelvi szintű döntése szigorúan korlátozott (Sager 1994: 111).
A fordító először a kommunikációs helyzet ismeretében a szövegtípus és a retorikai cél
azonosítására törekszik. Miközben megérti a szöveg üzenetét, el kell választania azt a forrásnyelvi
kifejezésmódtól, majd a kommunikációs helyzetnek megfelelően a célnyelven újrakódolja a tartal-
mat. Az ezzel kapcsolatos döntést gyakran maga a felhasználó hozza meg (Kussmaul 1995: 83).
24
FORDÍTÓI ABC
Helyesírási javaslatok
Severn-folyó, Wyre-erdei,Wyre-erdő(ség) (AkH. 176.)
normann (Laczkó–Mártonfi 2004: 1116)
Erzsébet-kori (Laczkó–Mártonfi 2004: 664)
Erzsébet korabeli, György korabeli (Laczkó–Mártonfi 2004: 949)
itt-tartózkodás (Laczkó–Mártonfi 2004: 858)
homokkőszikla (Laczkó–Mártonfi 2004: 819)
A fogalomtárból keressük ki a következő kifejezések meghatározását, magyarázatát:

fordítási utasítás, koherencia, retorikai cél (írói szándék), általánosítás (a jelentések bővítése),
konkretizálás (a jelentések szűkítése), antoním fordítás, jelentésbetoldás, jelentésfelbontás, jelen-
tés-összevonás, jelentéscsere (teljes átalakítás), jelentéskihagyás, idegen szó átvétele, analógia,
tükörfordítás, grammatikai csere!
3. A fordítási feladat jellege

• A Wyre-erdőségről szóló fordításban számos jelentésbetoldás, értelmezés, jelentés-
csere stb. révén vittük közel az angol vidék szépségeit az olvasóhoz, tehát részben
megváltoztattuk a szöveg jelentéstartalmát. Mitől függ, hogy ezt megtehetjük-e, vagy
sem?
A kommunikációs helyzet határozza meg a fordítás jellegét is. A fordítónak a fordítási szituáció
elemzésével fel kell ismernie, ha a „feladó” vagy szerző szándéka, a szöveg üzenete nemcsak a for-
rásnyelvi befogadókra irányul, hanem a célnyelvi olvasóknak is továbbítható. Ebben az esetben a
szöveg használhatósága az elsődleges, s ennek érdekében ún. instrumentális fordítást készítünk.
Ha azonban a forrásnyelvi szerző szándéka csupán a forrásnyelvi olvasóközönségre irányul, a
fordítás funkciója dokumentálás. Ilyenkor tájékoztatnunk kell a célnyelvi olvasót a forrásnyelvi
szituációról (például néhány soros bevezetőben), hogy jelezzük, fordított szöveget olvasnak, s
törekednünk kell az információ és a forma maradéktalan megőrzésére (dokumentum jellegű
fordítás) (Nord 1997: 55). A Wyre-erdőségről szóló prospektus a célnyelvi olvasókra is hatni kíván.
A kevésbé sikerült fordítási változat azonban nem töltötte be a funkcióját, mert nem volt alkalmas
a magyar turisták csalogatására. Az első, kevésbé sikeres fordításban a fordító a forrásnyelvi szöveg
információjának szó szerinti közvetítése, és a nyelvi formák megőrzése mellett döntött. Ezáltal
nem volt tekintettel a magyar olvasóközönség speciális igényeire, például a reáliák értelmezésére,
a figyelem irányítására stb. Ebből adódóan a szöveg funkciója szempontjából a megbízó elvárásai
sem teljesültek. Az írói szándék lényegét tekintve nem változott: a célnyelvi szöveg retorikai célja
mindkét esetben a tájékoztatás és meggyőzés volt, de ez utóbbit csak az instrumentális (honosító)
jellegű fordítással lehet elérni. Ha viszont ez a szöveg a szálláshelyek katalógusa lenne, s a turisztikai
nevezetességeket csupán felsorolná, akkor a dokumentum jellegű fordítás lett volna a megfelelő.
A fordítás jellegét tehát elsősorban a műfaj és az olvasóközönség igényei határozzák meg.
25
FORDÍTÓI ABC
Fordítási feladat (példa a dokumentum jellegű fordításra)
• A dokumentum jellegű fordítás vajon azt jelenti, hogy egyáltalán nem kell beavatkoz-
nia a fordítónak a szövegbe? Szinte szavanként kell fordítania?
A fordítás mindig bizonyos mértékű beavatkozást jelent, hiszen a forrásnyelvi kommunikációs
helyzethez képest egy megváltozott környezetbe kell átültetni a szöveget. A dokumentum jellegű
fordítás esetében a szövegtípus, a retorikai cél, a műfaj változatlan, de már a célnyelvi műfaji jegyek
(például az eltérő jogi háttér következtében a szerződéstípusok, könyvelési dokumentumok stb. jel-
legzetességei) eltérőek lehetnek. Mindenképpen megváltozik a kultúra, így a forrásnyelvi reáliák
értelmezhetősége korlátozott a célnyelvben. Természetesen az angol és a magyar nyelv utalási és
nyelvtani rendszere is eltérő, ezért egy sor grammatikai műveletet kell alkalmazni. A szókincs
összetétele sem fedi le egymást két nyelv esetében, így szükség lehet jelentéscserére, jelentésfel-
bontásra, jelentés-összevonásra, általánosításra, konkretizációra. A helyesírási, központozási,
tördelési szabályok is eltérőek a két nyelv esetében, természetesen itt is a célnyelvi normát kell
követni. Minderre példa a következő szöveg fordítása.
Olvassa el az alábbi szöveget, majd készítsen előzetes elemzést részben a

következő adatok felhasználásával!
A forrásnyelvi szöveg megjelenésének ideje: 2007
Műfaj: egy adott márkájú GPS-készülék használati útmutatója
Tervezett megjelenés helye: a készülékhez tartozó kézikönyv
Célközönség: magyar nyelvű felhasználók, autóvezetők
Fordítsa le a szöveget, közben készítsen szószedetet és fordítói végjegyzetet is!
Before You Start

Precautions and Notices
o For your own safety, do not operate the controls of the product while driving.
o Use this product prudently. The product is intended to be used only as a navigation aid. It is not for precise
measurement of direction, distance, location or topography.
o The calculated route is for reference only. It is the user’s responsibility to follow the traffic signs and local
regulations along the roads.
o When you get off the car, do not leave your device on the dashboard that is subject to direct sunlight. The over-
heating of the battery can cause malfunction and/or danger.
o GPS is operated by the United States government, which is solely responsible for the performance of GPS.
Any change to the GPS system can affect the accuracy of all GPS equipments.
o GPS satellite signals cannot pass through solid materials (except glass). When you are inside a tunnel or
building, GPS positioning is not available.
26
FORDÍTÓI ABC
o A minimum of 4 GPS satellite signals is needed to determine current GPS position. Signal reception can be
affected by situations such as bad weather or dense overhead obstacles (e.g. trees and tall buildings).
o The wireless devices might interfere the reception of satellite signals and cause the reception of the signal to be
unstable. For better signal reception, it is recommended that you use a car antenna (option).
o A car holder is needed when using the device in a car. It is recommended that you place the device in an
appropriate place, so as not to obstruct the driver’s view, or deployment of airbags.
o When battery run out, the device will automatically turn off the power. So, when plug-in the car charger or
power adaptor, please reset the ON/OFF switch to re-initiate the device.
Feladat
Ha elkészült az előzetes elemzéssel, vesse össze az alábbi javasolt változattal!
Előzetes elemzés
Téma: GPS-készülék használati módja
A forrásnyelvi szöveg megjelenésének ideje: 2007 (a számos nyelvtani és fogalmazásbeli hiba arra
enged következtetni, hogy már az angol szöveg is fordítás)
A célnyelvi szöveg megjelenési ideje és helye: 2010, a készülékhez tartozó magyar nyelvű kézikönyv
Célnyelvi olvasók: magyar nyelvű felhasználók, autóvezetők
Szövegtípus: tartalomközpontú, de a formai jegyek betartása szükséges
Retorikai cél: termékleírás, tájékoztatás
Műfaj: használati útmutató
Regiszter: Mivel a készüléket autóvezetők fogják használni, a fordításnak közérthetőnek kell lennie.
Az elektronikai és távközlési szakzsargon szavait csak minimálisan tartalmazhatja (például a
kezelőszervek kifejezés itt túlságosan szakmai lenne). A használati utasítás műfajának megfelelően
rövid, szabatos kijelentő és felszólító mondatokat tartalmaz.
A fordítás jellege: dokumentum jellegű fordítás
Háttérmunka
1. Párhuzamos szövegek
Több külföldi és magyar honlapon olvasható a GPS-készülékek használatával kapcsolatos infor-
máció. Ezek segítenek a forrásnyelvi szöveg értelmezésében, illetve a magyar terminológia,
szóhasználat felkutatásában, de mindig kezeljük fenntartásokkal, nagy körültekintéssel: csak olyan
forrásokban bízhatunk meg, amelyeket az adott szakterület szakértői tartanak fenn. A fordítás
elvégzéséhez használt honlapcímek a fordítói végjegyzetben találhatók.
2. Lexikai kutatás
Szószedet, terminológiagyűjtemény:
A szószedetet (később a terminológiajegyzéket) mindig abc-sorrendbe rendezzük. Szerepeljen
benne a kiválasztott magyar megfelelő forrása is. A kifejezést csak akkor írjuk a szószedetben
nagy kezdőbetűvel, ha tulajdonnév vagy nagybetűs mozaikszó.
Néhány újabb szakmai kifejezés szótárban még nem lelhető fel, ezért itt is szükség van párhuzamos
szövegek tanulmányozására. Ezek a források arra is alkalmasak, hogy ne csupán egyes szavak,
hanem a gyakran egymás mellett álló jelzők és főnevek, igék és határozók, igék és főnevek stb.,
azaz ún. szaknyelvi kollokációk magyar megfelelőit megtaláljuk bennük:
27
FORDÍTÓI ABC
Angol kifejezés Magyar megfelelő Forrás
car holder autós tartó http://www.multinavigator.hu/download.

php?id=812 / Mitac Mio C320 GPS
kezelési útmutató (2.3 Mbyte)
charger akkumulátortöltő http://www.google.hu/
images?hl=hu&q=%22akkumul%C3%A1tor%
20t%C3%B6lt%C5%91%22&um=1&ie=UTF-
8&source=og&sa=N&tab=wi&biw=1280&bih=804
dense overhead vételt leárnyékoló http://www.navigon.com/portal/common/
obstacles akadályok Download/Manual/PNA/Navigon3110/
Geraetehandbuch/Magyar_manual.pdf
deployment of légzsákok http://www.pdastore.hu/letoltes_file/h610.pdf
airbags működése
légzsákok http://www.jarmuszotar.hu/
működésbe lépése jarmuszotar_enhu.php?menu1
=jarmuszotar_enhu.php%3Feng%3D%26select%3Db%
26q%3D%26kapcsolat%3D%26keresodoboz%3D%26
google%3D%26ujszo%3D%26mediaajanlat%3D&eng
=deploy&select=b
local regulations KRESZ Magyarországon a „helyi” közlekedési szabályokat a
KRESZ (Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása)
rendeletbe foglalt szabálygyűjtemény tartalmazza.
ON/OFF ON/OFF Fontos tudni, hogy magán a készüléken angol vagy
magyar nyelvű-e a gombok felirata, vagy esetleg csak
jeleket látunk rajta. Ebben az esetben angol feliratos a
készülék, ezért a rajta szereplő feliratot a beazonosítás
érdekében meg kell tartani, jelentését magyarul
be lehet toldani a mondatba.
power adaptor hálózati töltő http://www.google.hu/images?hl=hu&q=%22power
+adaptor%22&um=1&ie=UTF-8&source=univ&ei
=0RurTOeLA4GPswbqp8zGBA&sa=X&oi=
image_result_group&ct=title&resnum=4&ved=
0CEQQsAQwAw&biw=1280&bih=804
precise pontos www.multinavigator.hu/dl.php?id=
measurement iránymeghatározás 812&filename=navon
of direction
http://eur-lex.europa.eu/Notice.do?mode=dbl&lang
for reference tájékoztató jellegű =en&ihmlang=en&lng1=en,hu&lng2=bg,cs,da,de,el,
only en,es,et,fi,fr,hu,it,lt,lv,mt,nl,pl,pt,ro,sk,sl,sv,&val=
454327:cs&page=
subject to direct közvetlen
sunlight napsütésnek kitéve GIB
28
FORDÍTÓI ABC
Más kifejezéseket egy-, két- vagy többnyelvű, nyomtatott vagy elektronikus szótárakban
elérhetünk. Az utóbbiak lehetnek telepített vagy on-line elérhető szótárak:
Angol kifejezés Magyar megfelelő Forrás
control kezelőszervek http://www.freedictionary.com/
irányító, gomb http://bluepanther.hu/bluepanther/downloads/

BluePanther_V350_Manual_Hun.pdf
dashboard műszerfal http://szotar.sztaki.hu/dict_search.php?L=ENG%3
AHUN%3AEngHunDict&O=HUN&flash=&E=
1&sid=3badcd55db673bd620bc93bbb68c0399&vk=
&in_form=1&W=dashboard&M=1&P=0&C=1&T=1
interfere vételi zavar http://szotar.sztaki.hu/dict_search.php?L=ENG%3
AHUN%3AEngHunDict&O=HUN&flash=&E=
&in_form=1&W=interfere&M=1&P=0&C=1&T=1
malfunction üzemzavar http://szotar.sztaki.hu/dict_search.php?L=ENG%3A
HUN%3AEngHunDict&O=HUN&flash=&E=1&sid
=3badcd55db673bd620bc93bbb68c0399&vk=&in_
form=1&W=malfunction&M=1&P=0&C=1&T=1
működési hiba, Műszaki és tudományos szótár, Budapest, Akadémiai
zavar, üzemzavar Kiadó, 1993
navigation aid tájékozódási http://bluepanther.hu/bluepanther/downloads/
segédeszköz BluePanther_V350_Manual_Hun.pdf
obstruct http://szotar.sztaki.hu/dict_search.php?L=ENG%3
akadályoz AHUN%3AEngHunDict&O=HUN&flash=&E=
&in_form=1&W=obstruct&M=1&P=0&C=1&T=1
zavar http://bluepanther.hu/bluepanther/downloads/
overheating túlhevülés http://bluepanther.hu/bluepanther/downloads/
performance teljesítmény http://szotar.sztaki.hu/dict_search.php?L=ENG%3A
HUN%3AEngHunDict&O=HUN&flash=&E=1&sid
=3badcd55db673bd620bc93bbb68c0399&vk=&in_
form=1&W=performance&M=1&P=0&C=1&T=1
prudently körültekintően www.your dictionary.com
topography helyrajz, topográfia Országh L.– Magay T.: Angol–magyar nagyszótár.
Akadémiai Kiadó, 1998
traffic sig közúti jelzőtábla http://www.jarmuszotar.hu/jarmuszotar_hunen.
php?hun=k%F6z%FAti
29
FORDÍTÓI ABC
Nem megfelelő fordítás (F. K., SZIE, 2010)

Az alábbi fordítás elsősorban azért nem fogadható el, mert van benne egy értelmezési hiba,
valamint a műfaj formai követelményeinek sem felel meg. Emellett sok a tükörfordítás, az utalási,
helyesírási hiba.
Fontos tudnivalók a használatbavétel előtt
Óvintézkedések és figyelmeztetések
Hiányzik a bekezdések előtt
Az Ön biztonsága érdekében kérjük, ne üzemeltesse a készülék vezérlőgombjait vezetés a bajusz! Formai hiba
közben.
Körültekintően használja a navigációs berendezést. A készüléket csak navigációs célra
Az idegen szó használata
használható. A készülék nem precíz irány-, távolság-, helyzet- vagy terepmérő műszer. elkerülhető.
A kiszámított útvonal csak tájékoztató jellegű. A felhasználó felelőssége, hogy a köz- Téves jelentés
lekedési jelzéseket, a KRESZ-táblákat és szabályokat betartsa az úton.
Amikor kiszáll a gépkocsiból, ne hagyja a készüléket a műszerfalon közvetlen nap- Helyesírás: kis kezdőbetű
sütésnek kitéve. Az akkumulátor túlmelegedése hibás működést és/vagy veszélyt okozhat. Téves értelmezés! (a rendszert)
A GPS- (Globális helymeghatározó rendszer) készüléket az Amerikai Egyesült Ál-
Téves jelentés
lamok kormánya működteti, és kizárólagosan felelős a GPS-készülék működtetéséért.
Bármilyen változtatás a GPS-rendszerében befolyásolhatja minden egyes GPS-készülék Téves jelentés
pontosságát.
A GPS műholdas jelek nem képesek szilárd anyagokon áthaladni (kivéve üvegen), ezért
amikor Ön alagút vagy épület belsejében tartózkodik, akkor a GPS készülék hely-
meghatározásra nem képes.
Minimum 4 GPS-műholdjel szükséges az aktuális GPS-pozíció meghatározásához.
A jel vételét befolyásolhatja a rossz időjárás vagy az antenna felett levő akadályok
(pl. fák és magas épületek).
Más vezeték nélküli berendezések is zavarhatják a műholdjel vételét, és a GPS-jel
vételének instabilitását okozhatják. A jobb műholdas jel vétel érdekében GPS-antenna Magyar szót
használata javasolt. Jelöletlen birtokos szerkezetet,

helyesírási hiba
Amikor a készüléket az autóban használja, készüléktartóra van szüksége. A készülé-
ket olyan helyre tegye az autóban, amely nem zavarja az Ön kilátását vezetés közben,
és nem akadályozza a légzsákok kinyílását.
Az elemek lemerülésekor a készülék automatikusan kikapcsol. Így, amikor újra tölti
Nem kell lefordítani, ha a
a készüléket, kérjük, nyomja meg a BE/KI (ON/OFF) gombot, amely újraindítja a készüléken angol felirat szerepel.
készüléket.
Elkerülhető háromszoros
szóismétlés
Hibák (más fordítók munkájából is)

• Háttérismeret hiánya:
Az ON/OFF feliratot nem kell lefordítani, mivel a készüléken angol feliratok vannak.
Könnyebben azonosítja a gombokat a berendezés használója, ha ezek a leírásban is angolul
szerepelnek.
30
FORDÍTÓI ABC
• Szövegtípus, műfaji jegyek:

A használati útmutató esetében az információ megőrzése elsődleges, de nagyon fontos az át-
tekinthető elrendezés, a megszokott forma, például a bekezdések kiemelése, felsorolásjellege.
• Téves regiszter:
A fenti fordításban a hétköznapi életben alkalmazandó műszaki információt széles
olvasóközönséghez kell eljuttatnunk. A szöveg szaknyelvi kifejezéseket, kollokációkat tartal-
maz, de ezek a fordulatok a mindennapos használatuk következtében már beépültek a magyar
köznyelvbe. A célnyelvi szöveg regisztere tehát nem szaknyelvi, hanem köznyelvi. Hangvétele
a retorikai célnak megfelelően tárgyszerű, tehát nem közvetlen, de nem is hivatalos. Ezért
téves a következő mondatok szóhasználata, regisztere: A saját biztonsága érdekében vezetés közben
ne működtesse a készülék kezelőszerveit. (Helyesen: ne vezetés közben állítsa be a készüléket/ vezetés
közben ne kezelje a készüléket.) A készülék által számított útvonal csak tájékoztatási célt szolgál. A fel-
használó felelőssége, hogy a vezetés során figyelje a közúti jelzőtáblákat, és betartsa a vonatkozó közlekedési
szabályokat. (Helyesen: a helyi szabályokat.)
• Betűszók kezelése:
Első említéskor a betűszók teljes alakját vagy értelmezését meg kell adni. Hibás: A GPS-t az
Amerikai Egyesült Államok kormánya működteti. Helyesen: A GPS-t (globális helymeghatározó rendszer)
az Amerikai Egyesül Államok kormánya működteti.
• Tükörfordítás:
Ha a célnyelvi szövegben szolgai módon a forrásnyelvi szöveg sajátosságait követjük, annak
ellenére, hogy ez a célnyelvi hagyományoknak, szabályoknak nem felel meg, ún. tükörfordítást
készítünk. A tükörfordítás grammatikai és lexikai egyaránt lehet.
o A grammatikai tükörfordítás gyakori esete a forrásnyelvi szórend követése, tekintet nélkül
arra, hogy a magyar nyelv eltérő szórenddel emeli ki a mondat fókuszát. Például: Amikor
az akkumulátort tölti akkumulátor- vagy hálózati töltővel, kérjük, indítsa újra a készüléket az
ON/OFF kapcsolóval. (Helyesebben: Amikor az akkumulátort akkumulátor- vagy hálózati töltővel
tölti, kérjük, indítsa újra a készüléket az ON/OFF kapcsolóval.)
o A tükörfordítás olykor hiányos utaláshoz is vezethet. Előfordul ugyanis, hogy egy kife-
jezésnek az angol nyelvben nincs vonzata, a magyar nyelvben azonban van. Például: The
overheating of the battery can cause malfunction and/or danger. Fordítás: Az elem felhevülése a termék
helytelen működését okozhatja, és/vagy kárt tehet. (Ez a mondat így azt jelenti, hogy az elem fel-
hevülése bármiben kárt tehet.) Helyesebben, a kötelező vonzat betoldásával: Az elem fel-
hevülése a termék helytelen működését okozhatja, és/vagy kárt tehet benne. (Tehát az elem
felhevülése a termékben tehet kárt.)
o Lexikai tükörfordításra példa: A jelek vételét befolyásolhatják rossz időjárási viszonyok vagy egyéb
nagy sűrűségű akadályok. (A mondat végén szereplő jelzős szerkezet az angol dense overhead
obstacles szó szerinti fordítása, és a célnyelvi olvasónak érthetetlen. Az adott szöveg-
környezetben konkrétabb megfogalmazásra van szükség: vételt leárnyékoló akadályok.)
• Szórend, fókusz: A mondat leghangsúlyosabb része, a fókusz, a magyarban a ragozott ige
előtt áll. Az alábbi példában a hangsúly azon van, mit javaslunk, tehát a tárgyon:
A különböző vezeték nélküli eszközök zavarhatják a műholdjelek vételét, amelynek következtében készüléke
működése bizonytalanná válhat; ezért a jobb vétel érdekében javasoljuk gépjárműantenna használatát. Helye-
sen: ezért a jobb vétel érdekében gépjárműantenna használatát javasoljuk.
31
FORDÍTÓI ABC
• Utalási hiba:
o Hiányzó utalás:
Ha egy összetett mondat két egymást követő tagmondatban különböző az alany, azt jelölnünk
kell. A következő példa szerint a gépkocsi vezetője van közvetlen napsugárzásnak kitéve:
A gépkocsiból kiszállva ne hagyja a készüléket a műszerfalon, ha közvetlen napsugárzásnak van kitéve.
Helyesen, utalószó betoldásával: A gépkocsiból kiszállva ne hagyja a készüléket a műszerfalon, ha az
közvetlen napsugárzásnak van kitéve.
o Felesleges utalás:
Ha az egymást követő tagmondatokban a logikai tárgy, alany stb. megegyezik, felesleges a
második tagmondatban újabb utalást elhelyezni. Például: Így, ha a készüléket töltőkábelhez vagy
az adapterhez csatlakoztatjuk, a „be” és „ki” kapcsológombok megnyomásával indítható újra a készülék.
Helyesen: Így, ha a készüléket töltőkábelhez vagy az adapterhez csatlakoztatjuk, a „be” és „ki” kapcsoló-
gombok megnyomásával indítható újra. (Ha a szövegkörnyezet miatt mindenképpen be szeretnénk
toldani egy lexikai visszautaló elemet, alkalmazzunk szinonimát, ha lehet. Jelen esetben: in-
dítható újra a berendezés.)
o Félrevezető utalás:
Ha egymást követő tagmondatok névszói eleme (például tárgya, majd abból levezethető
alanya) megegyezik, nem szükséges utalószóval megerősíteni ezt az azonosságot. Olykor ez
a betoldás nem csupán felesleges, hanem félrevezető is. Ha ugyanis még egy névszó áll az
utalószó előtt, az utalószó máris arra utal vissza, és a mondat jelentése megváltozik. Például:
Ha a készüléket autóban használjuk, ajánlatos autós tartóban elhelyezni úgy, hogy az ne akadályozza a
légzsákok működését, illetve az autóvezetőt a szabad kilátásban. (A feleslegesen betoldott az utalószó
az autós tartóra utal, pedig a készülék akadályozhatja a légzsákok működését.) Helyesen: Ha
a készüléket autóban használjuk, ajánlatos autós tartóban elhelyezni úgy, hogy ne akadályozza a légzsákok
működését, illetve az autóvezetőt a szabad kilátásban.
o Téves, félrevezető sorrend az utalási láncban:
A beékelt mondatrészek olykor megzavarják a mondat logikai szerkezetét. A következő mon-
datban „az üveg kivételével” betoldás megszakítja a mondat elején szereplő alany (jelei) és az
állítmány szoros kapcsolatát. Így az állítmány igeragozása már a beékelt mondatrész névszói
részére utal (üveg). Ennek következtében a valódi alany és a beékelt mondatrész névszói része
névszói szerkezetet alkot (a GPS-műholdak jelei az üveg kivételével), azt a téves információt nyújtva,
hogy az üveg is a GPS-műholdak jelei közé tartozhatna: A GPS-műholdak jelei, az üveg kivételével,
nem képesek áthatolni a szilárd anyagokon. (Helyesen: A GPS-műholdak jelei nem képesek áthatolni a
szilárd anyagokon, kivéve az üveget.)
o Az angol nyelv interferenciája a magyar utalásban:
• A magyar nyelvben a névszói állítmány előtt nem használunk határozatlan névelőt, míg az
angol nyelvre ez jellemző. Gyakran a grammatikai tükörfordítás az oka, hogy az angol névszói
állítmányban szereplő határozatlan névelőt a magyar mondatban is meghagyjuk, de előfordul,
hogy az angol mondatban nem is találunk határozatlan névelős névszói állítmányi szerkezetet,
a fordításban mégis az szerepel. Ilyenkor az angol nyelvnek a fordító nyelvérzékére korábban
gyakorolt hatásáról lehet szó. Például angolul: It is not for precise measurement of direction, distance,
location or topography. Téves magyar fordításban: A készülék nem egy precíz irány-, távolság-, helyzet-
vagy terepmérő műszer. (Helyesebben: A készülék nem precíz irány-, távolság-, helyzet- vagy terepmérő
32
FORDÍTÓI ABC
műszer. Még helyesebb, ha igét tartalmazó mellékmondatot alkalmazunk: A készülék irányra,

távolságra, tartózkodási helyre vagy helyrajzra vonatkozó adatai nem pontosak.)
• Túl hosszú névszói szerkezetek használatából eredő ún. terpeszkedő kifejezések:
Az angol nyelvre a névszói szerkezetek, névszói állítmány használata jellemzőbb, mint a ma-
gyarra, ahol az igei állítmány gyakoribb. Ezért fordításkor gyakran kell „igésíteni”, különben
belebonyolódunk az egymást követő névszókba. Ellenkező esetben, a névszói szerkezetek
tükörfordítása esetén olykor „kénytelenek vagyunk” olyan elemeket betoldani, melyeknek
valójában nincs jelentésük, csak funkciójuk: a mondatrészek viszonyát egyértelműsítik. Ezek
az ún. funkcióigés szerkezetek, más néven terpeszkedő kifejezések (lásd a fogalmak között).
Példák:
o Így a készülék töltőkábelhez vagy az adapterhez történő csatlakoztatásakor a „be- és ki” kapcsoló-
gombok megnyomásával indítható újra a készülék. (Helyesen, igei szerkezetet tartalmazó tag-
mondat alkalmazásával: Így, ha a készüléket töltőkábelhez vagy az adapterhez csatlakoztatjuk,
a „be” és „ki” kapcsológombok megnyomásával indítható újra.)
o Autóban való használat során ajánlatos a készüléket autós tartóban elhelyezni úgy, hogy az ne akadá-
lyozza a légzsákok működését, illetve az autóvezetőt a szabad kilátásban. (Helyesebben, igei szer-
kezetet tartalmazó tagmondat alkalmazásával: Ha a készüléket autóban használjuk, ajánlatos
autós tartóban elhelyezni úgy, hogy ne akadályozza a légzsákok működését, illetve az autóvezetőt a
szabad kilátásban.)
Gyakran az a célravezető, ha a terpeszkedő kifejezés helyett valódi jelentéssel bíró lexikai ele-
met használunk:
o A termék rendszerében eszközölt bármilyen változtatás hatással lehet a GPS-berendezések pon-
tosságára. (Helyesebben: A termék rendszerében végzett bármilyen változtatás hatással lehet a GPS-
berendezések pontosságára.)
Előfordul azonban, hogy például a műfaji kötöttségek miatt a terpeszkedő kifejezés használata
bizonyul egyszerűbb megoldásnak, például a javasolt fordítás utolsó mondata: Ezért az autós
vagy hálózati töltőkészülékhez történő csatlakoztatás esetén kérjük, az ON/OFF kapcsoló gombbal indítsa
újra a készüléket.
• Idegen szavak használata a magyar nyelvben:
Ha az idegen szónak hasonló funkciójú és jelentésű magyar alakja is van, mely az adott mű-
fajban és regiszterben alkalmazható, inkább azt válasszuk! Például: inicializálni – indítani; inter-
ferencia – zavar; instabil – bizonytalan; navigációs – tájékozódási (eszköz); opció – választható
tartozék/szolgáltatás; opcionális – választható; precíz – pontos; topográfiai – helyrajzi.
Javasolt fordítás (K. K., SZIE, 2010)

Az alábbi fordítás jól illeszkedik a célnyelvbe (azaz megfelelőek a műfaji jegyek, jól megválasztott
a regiszter), mégis dokumentum jellegű fordításnak tekinthető, hiszen a szöveg funkciója, az ezzel
szoros kapcsolatban lévő formája, valamint az információ mennyisége nem változik.
Mielőtt útnak indul

Fontos tudnivalók (1)
33
FORDÍTÓI ABC
• Saját biztonsága érdekében a készüléket ne kezelje vezetés közben.

• Használja a készüléket óvatosan. Ez a készülék pusztán navigációs segítséget nyújt. Lehetséges, hogy az
irányra, távolságra, tartózkodási helyre vagy a topográfiára vonatkozó adatai nem pontosak.
• A kalkulált útvonal csak tájékoztatást nyújt. A helyi (2) közlekedési előírások, szabályozások betartása a
felhasználó felelőssége.
• Ne hagyja a készüléket közvetlen napfényen, ha a járművet elhagyja. Az akkumulátor túlmelegedése hibás
és/vagy veszélyes működést okozhat.
• A GPS-t (3) (globális helymeghatározó rendszer) az Amerikai Egyesül Államok kormánya működteti,
annak működőképességéért teljes mértékben felelős. A GPS-rendszer minden módosítása világszerte befolyá-
solhatja minden egyes GPS-készülék pontosságát.
• A GPS-műholdak jelei a szilárd anyagokon nem tudnak átjutni (az üveg kivételével). Ennek következtében
a helyzetmeghatározás épületekben, alagutakban vagy mélygarázsokban nem lehetséges.
• A pillanatnyi tartózkodási hely meghatározásához legalább 4 GPS-műhold jelei szükségesek. A jelek vételét
befolyásolhatják a kedvezőtlen időjárási körülmények vagy egyéb, a vételt leárnyékoló akadályok (4) (pl. sűrű
lombozat vagy magas épületek).
• A járműben található egyéb vezeték nélküli készülékek megzavarhatják a műholdjelek vételét, vagy instabil
vételt okozhatnak. A jobb vétel érdekében ajánlott autóra szerelhető antenna használata.
• Ha a készüléket járműben alkalmazza, tartóelemre van szüksége. Ajánlott azt olyan helyre rögzíteni, ahol
a vezetőt nem zavarja a kilátásban, és a légzsákok működését sem akadályozza.
• Ha lemerül az akkumulátor, a készülék automatikusan kikapcsol. Ezért az autós vagy hálózati
töltőkészülékhez történő csatlakoztatás esetén kérjük, az ON/OFF (5) kapcsológombbal indítsa újra a
készüléket.
Fordítói végjegyzet
Az alábbi fordítói végjegyzet a fordító jó háttérmunkájáról, megfontolásairól, döntéseiről
tanúskodik.
(1) Precautions and notices – Fontos tudnivalók: Az angol szavak jelentése és grammatikai funkciója
eltér a fordításban szereplőtől. Alapvető céljuk a figyelemfelhívás, hogy az olvasó mindenképpen
olvassa el az alább következő sorokat. A magyar kollokáció hasonló funkciót tölt be, ez indokolja
a lexikai és grammatikai cserét (két főnév helyett mellékneves jelzői szerkezet).
http://www.navigon.com/portal/common/Download/Manual/PNA/Navigon3110/Geraeteha
ndbuch/Magyar_manual.pdf
(2) Local – helyi: mivel a GPS-készülékek több országban is forgalomban vannak, így a helyi jelző
értelmezhető az adott ország vagy tartomány területére.
(3) Global Positioning System – globális helymeghatározó rendszer: Az Amerikai Egyesült Államok Védelmi
Minisztériuma (Department of Defense) által (elsődlegesen katonai célokra) kifejlesztett és
üzemeltetett – a Föld bármely pontján, a nap 24 órájában működő – műholdas helymeghatározó
rendszer.
(4) dense overhead obstacles – sűrű felső akadályok: ez a szókapcsolat nehézkes a célszövegben, ezért szi-
nonim szókapcsolatot kerestem: vételt leárnyékoló akadályok
(5) A GPS-készülékeken az ON/OFF kapcsoló angol nyelven, tehát a szövegben megtalálható
formában látható, alkalmazása egyértelmű.
34
FORDÍTÓI ABC
Források a következő párhuzamos szövegekből:

http://www.navigon.com/portal/common/Download/Manual/PNA/Navigon3110/Geraeteha
ndbuch/Magyar_manual.pdf
http://www.mysilvercrest.de/foto/support/EN_GB_Silverguide4000.pdf
http://www.altina-gps.ru/tech/Altina_A860_manu_Eng.pdf
www.bluepanther.hu/bluepanther/.../BluePanther_V350_Manual_Hun.pdf
www.multinavigator.hu/dl.php?id=812&filename=navon
További megfelelő megoldások a címre

A címre sok egyéb megoldás születhet, ebben az esetben például:
o Óvintézkedések
o Kérjük, üzembe helyezés előtt olvassa el a használati útmutatót!
o A készülék első használata előtt, kérjük, figyelmesen olvassa el a következő biztonsági tájékoztatót!
Helyesírási kérdések
• Köznévi betűszók esetében a magyar teljes alak kis kezdőbetűs. Például: GPS – globális hely-
meghatározó rendszer.
• Ha a betűszóhoz utótagot illesztünk, kiskötőjellel kapcsoljuk hozzá. Az angol nyelvhasználat
ettől eltérő, így különösen ügyeljünk az interferenciára, az idegen nyelv hatására! Például: GPS
satellite signals – GPS-műholdjelek; GPS system – GPS-rendszer; GPS equipment – GPS-berendezés. El-
kerülhető a kötőjelezés, ha az ilyen többtagú összetételekben jelöljük a tagok nyelvtani viszo-
nyát, például: a GPS műholdas jelei.
• A jelöletlen tárgyas összetételeket is gyakran az angol nyelv interferenciája miatt írják külön
a szakszövegekben. Például: precise measurement of direction – pontos irány meghatározás; helyesen:
pontos iránymeghatározás.
• A vessző téves elhelyezése olykor a mondat értelmezését nehezíti, sőt, időnként meg is vál-
toztatja a mondat jelentését. Például: A készülék első használata előtt, kérjük figyelmesen, olvassa el
a következő biztonsági tájékoztatót! Helyesen: A készülék első használata előtt, kérjük, figyelmesen olvassa
el a következő biztonsági tájékoztatót!
• A valamint és az illetve kötőszavak előtt mindig van vessző. Például: Ezért ha a készüléket a gép-
kocsiban lévő töltőberendezésre, illetve hálózati adapterre csatlakoztatjuk, a BE/KI kapcsoló segítségével
újra kell indítani a készüléket.
• A mint kötőszó előtt hasonlító szerkezetekben van vessző. Nem használunk előtte vesszőt, ha
a -ként toldalékkal lecserélhetnénk. Például: A globális helymeghatározó rendszert az Egyesült Államok
kormánya mint kizárólagos felelős működteti. (Jelentés: kizárólagos felelősként, ebben a hatáskörben
működteti.)
Fordítástechnikai fogások
A betűszók kezelése: A betűszókat, alkalmi rövidítéseket az első említéskor fel kell oldani, azaz
meg kell adnunk a teljes alakot. Ha a betűszónak van ismert, elfogadott vagy hivatalos magyar
megfelelője, akkor arra cseréljük le. Ha csak a teljes alaknak van ilyen megfelelője, akkor azt
35
FORDÍTÓI ABC
cseréljük le magyarra, és a forrásnyelvi rövidítést közöljük. Ha a teljes alaknak sincs magyar

megfelelője, akkor általánosítást, értelmezést toldunk be az angol teljes alak elé. Ha a betűszó
használata elterjedt a célnyelvben, akkor az áll elől, ha nem közismert a rövidítés, akkor a teljes alak
áll elől (részletesen lásd 7. rész). Például: A GPS-t (globális helymeghatározó rendszer, Global Positioning
System) az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma üzemelteti.
A fogalomtárból keressük ki a következő kifejezések meghatározását, magyarázatát: dokumentum

jellegű fordítás, fordítás jellege, instrumentális fordítás, interferencia, párhuzamos szövegek, ter-
peszkedő kifejezések (funkcióigés szerkezetek), tükörfordítás!
4. A hűségtől a csúsztatásig
A fordító csak olyan célt választhat, amelyet az adott társadalom elfogad, elvár. A fordító nemcsak
a célnyelvi szöveg felhasználójának és a megbízónak tartozik felelősséggel, hanem a forrásnyelvi
szöveg szerzőjének is – ez a lojalitás elve (Nord 1993). Eszerint a célnyelvi szöveg célja legyen
összeegyeztethető a forrásnyelvi szöveg céljával. Ha ez nem így van, akkor a forrásnyelvi szöveg
gondozóit és a célnyelvi olvasókat is tájékoztatni kell a változásokról. Hönig és Kussmaul (Hönig
és Kussmaul 1982) az oktatás szempontjából iránymutatásként bevezetik a precizitás szükséges
fokának elvét, mely szerint a precizitás foka a fordítás céljától függ.
• Mi történik akkor, ha a fordító (akár véletlenségből) megváltoztatja az írói szándékot

is? Hogyan kerülhetjük el a véletlenszerű csúsztatásokat, illetve hogyan csúsz-
tathatunk szakszerűen, ha az a cél?
Ha az írói szándék, azaz a retorikai cél megváltozik, előfordulhat, hogy például tudományos
leírás vagy tényszerű híradás átültetésének eredményeképpen meggyőző írásművet adunk ki a
kezünkből, ezek funkciója pedig igen távol van egymástól. Mégis gyakran találkozunk például
olyan műszaki vagy tudományos leírásokkal, melyeket reklámcélokra használnak fel, s épp a leírás
precizitását kamatoztatják marketinges eszközként. Ez is megfelelő fordítás, hiszen megfelel a
megbízó szándékainak. Ilyenkor a célnyelvi szövegben apróbb változtatásokkal lehet érvényt sze-
rezni a megváltozott írói szándéknak, szövegfunkciónak: például pozitív konnotációjú jelzők (pl.
kiváló helyett tökéletes), igék (pl. megfelel helyett kielégíti igényeit) használatával, kevésbé szakmai re-
giszter (terminológia helyett a köznyelvben is használt szakkifejezések) alkalmazásával, a reáliák
megfelelő kezelésével (például az ismeretlen intézmény- és földrajzi nevek általánosításával,
értelmezésével, esetleg kihagyásával).
A médiában is gyakori jelenség, hogy az újrakódolás során a fordító megváltoztatja a retorikai

célt, beavatkozik a szöveg üzenetébe. Ilyenkor a fordító szándékosan vagy tévedésből beleviszi
saját nézeteit vagy tudását a célnyelvi szövegbe. Ehhez nem kell feltétlenül jelentéseket betoldani
vagy kihagyni: az üzenetet meg lehet változtatni egy negatív asszociációk elindítására alkalmas
(negatív konnotációjú) kifejezés vagy a tévesen megválasztott regiszter, de akár egy kérdőjel vagy
felkiáltójel révén is, tehát egy-egy téves (vagy céltudatos) lexikai, grammatikai vagy szövegszintű
döntéssel is beavatkozhatunk a szöveg mondanivalójába. A szándékos beavatkozás gyakori esz-
közei a jelentésbővítés vagy -szűkítés, képek, hasonlatok (lexikai szint), kohéziós csúsztatások, az
36
FORDÍTÓI ABC
érvelési technika vagy a tematikus rend megváltoztatása (szövegszint), passzív–aktív cserék (gram-
matikai szint). A beavatkozásnak három szintjét különböztetjük meg:
1. A minimális beavatkozás nem más, mint tüntetőleg „hű” fordítás. A fordító tükör-
fordításban szándékosan megtartja a forrásnyelvi szöveg bizonyos jegyeit (szóhasználatot, kol-
lokációt, gondolatpárhuzamot), annak ellenére, hogy ezek a célnyelvbe, a célnyelvi kultúrába nem
illeszkednek bele. Ezzel bemutatja, sőt, hangsúlyozza a távolságot a forrásnyelvi szöveg írója és a
célnyelvi szöveg olvasója, illetve a két kultúra között. A kritikai mozzanat révén megváltozik a
szöveg retorikai célja (például tényközlőből ironikus lesz, vagy épp fordítva).
2. A részleges (relatív) beavatkozás a tulajdonképpeni „normál” fordítás. A fordító
csökkenti a távolságot a forrásnyelvi szöveg írója és a célnyelvi szöveg olvasója, illetve a két kultúra
között: a kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegváltozatot készít. A retorikai cél nem vál-
tozik meg (ilyen volt a Wyre-erdőség javasolt fordítása).
3. A maximális beavatkozás során a retorikai cél úgy változik meg, hogy a célnyelvi szöveg
üzenete eltér a forrásnyelvi szövegétől. Ennek eszközei akár meg is egyezhetnek a minimális bea-
vatkozás eszközeivel (például a kitartó erőfeszítés tárgyszerű és pozitív megfogalmazás helyett az
értékelő mozzanatot is tartalmazó, negatív konnotációjú makacsság szót használja a fordító).
A beavatkozás e három változatát talán ugyanannak a szövegrészletnek három fordításán
keresztül érzékeltethetjük a legjobban. Az alábbi mondat egy olyan glosszából való, mely európai
szemszögből, finom iróniával írja le a magyarok elfogultságát saját irodalmuk iránt (Ardó 1994:
138, 139).
Forrásnyelvi szövegrész:
The Hungarian solution to this particular injustice is to trust their firm knowledge that in any case the Hungarian
translation of foreign works is far better than the original piece.
1. Részleges beavatkozás: A szerző kétnyelvű, angolul és magyarul is megjelentette írását
ugyanabban a kötetben. Saját maga nyilván nem avatkozott be saját szövegének üzenetébe, re-
torikai céljába, s nem változtatott a műfajon sem. Ezt tekinthetjük tehát részleges beavatkozásnak.
Célnyelvi szöveg:
A magyar válasz erre az igazságtalanságra az a meggyőződés, hogy a külföldi munkák magyar nyelvű fordításai
különben is sokkal jobbak, mint az eredeti.
2. Minimális beavatkozás: A fordító (H. E., SZIE, 2007) megszünteti az iróniát mint
retorikai célt, ugyanakkor szinte szó szerint tálalja a magyarok véleményét. Kifejező jelzős szer-
kezeteket és határozókat alkalmaz, ezáltal az olvasó figyelmét a magyar a gondolkodásmód
helytelenségére irányítja. A szövegrészlet továbbra is beleillik a glossza műfajába.
Célnyelvi szöveg:
A magyarok azzal reagálnak erre a példátlan ellentmondásra, hogy ragaszkodnak ahhoz a szilárd meg-
győződésükhöz, miszerint a külföldi művek magyar fordítása minden esetben messze felülmúlja az eredetit.
3. Maximális beavatkozás: A következő fordító (U. I., SZIE, 2007) is megszünteti az

iróniát, azonban igyekszik tompítani a forrásnyelvi szövegben megfogalmazódó kritikát is. Ennek
érdekében egyrészt semleges konnotációjú kifejezéseket alkalmaz (megoldás, szilárd hit), másrészt
kihagyja, vagy kevésbé hangsúlyosra cseréli a szövegrészletnek azokat az elemeit, amelyek azt a
célt szolgálják, hogy a magyarok elfogultságát hangsúlyozzák (in any case, far). Így az olvasó
37
FORDÍTÓI ABC
objektívnek ható, túlzásoktól mentes megállapítást olvas, olyan mondatot, mely már nem is illik
egy glosszába, hanem inkább egy objektívabb, leíró műfajba.
Célnyelvi szöveg:
A magyarok megoldása erre az igazságtalanságra az a szilárd hit, hogy a külföldi művek magyar fordítása
sokkal jobb, mint az eredeti.
Szintén maximális beavatkozás a fenti forrásnyelvi szövegrészlet esetében, ha az iróniát

megszüntetjük, és pozitív konnotációjú (vigasz, élvezetes), valamint nyomatékosító (egyetlen) kife-
jezésekkel alátámasztjuk a magyarok igazát (Sz. Á., SZIE, 2007). A retorikai cél tehát a meggyőzés
lesz, méghozzá a forrásnyelvi szöveg céljával ellentétes irányban. Ennek érdekében megváltoz-
tatjuk a grammatikai regisztert is (az alany többes szám első személyű lesz) és cselekvő szemléletet
alkalmazunk (a meggyőződés főnév helyett a meggyőzzük magunkat igei szerkezetet). Az ered-
mény olyan mondat, mely glosszába már nem illik, inkább egy szerkesztőségi levélbe vagy egy
szónoki beszéd szövegébe.
Célnyelvi szöveg:
Egyetlen vigaszunk ezen igazságtalansággal szemben, hogy meggyőzzük magunkat arról, hogy a külföldi művek
magyar fordításai sokkal élvezetesebbek, mint az eredeti művek.
• Ha ennyi minden megváltozhat a fordítás során, mit jelent a fordítási hűség?

A fentiekből következik, hogy a fordítási döntések mindig viszonylagosak és vertikálisak
(áthatják a szakszöveg különböző nyelvi rétegeit). Ebből adódóan ekvivalens fordításról a szak-
fordításokban is csak bizonyos fordítási egységek tekintetében beszélhetünk. Korábban azonban
a nyelvészetközpontú fordításelmélet középpontjában a fordítási ekvivalencia fogalma állt:
„A fordítást a következőképpen definiálhatjuk: az egyik nyelv (forrásnyelv) szöveganyagának
helyettesítése egy másik nyelv (célnyelv) ekvivalens szöveganyagával. ... A fordítás gyakorlatának
központi problémája a célnyelvi fordítási ekvivalenciák megtalálása.” (Catford 1965: 20, 21).
Később a formális ekvivalenciával szembeállítva bevezették a dinamikus ekvivalencia fogalmát. Ez
utóbbi célja az, hogy a célnyelvi szöveg ugyanazt a hatást váltsa ki a célnyelvi olvasóban, mint
amilyet a forrásnyelvi szöveg vált ki a forrásnyelvi olvasóban (1964, Nida és Taber 1969: 24). Ezt
követően Newmark szemantikai, illetve kommunikatív ekvivalenciáról ír (Newmark 1981: 39).
A fenti elméleteket bírálva Hatim és Mason rámutat arra, hogy mind Nida, mind Newmark
egy-egy ellentétes, egymást kizáró fogalompárral fogalmazza meg az ekvivalencia lehetőségeit. Ez
arra utal, hogy felfogásuk szerint a fordító előre, szabadon eldöntheti, melyik ekvivalencia szerint
fordít (Hatim és Mason 1997: 11). A funkcionalista fordítástudomány is elveti a hagyományos
értelemben vett ekvivalenciát mint fordítási célt. A fordítói döntéseket a fordítás célja (skopos),
illetve a kommunikációs helyzet határozza meg. Bevezetik a funkcionális ekvivalencia, illetve a
vertikális ekvivalencia fogalmát. Pym elveti az ekvivalencia követelményét, mely véleménye szerint
gyakorlatilag az alkotó folyamat (szemiózis) végét jelenti. A hit, miszerint olyan adekvát megoldást
találhatunk, melyről a címzett és a megrendelő elhiszi, hogy ekvivalens a forrásnyelvi szöveggel,
hamis. A szerző szójátékával élve az ekvivalencia fogalmát már annyiféleképpen definiálták, hogy
szinte semmivel sem ekvivalens többé (Pym 1993: 115; 1992a: 282). Mary Snell-Horby véleménye
szerint az ekvivalencia meghatározása pontatlan, emellett maga a fogalom azt az illúziót kelti,
hogy a nyelvek szimmetrikusak. Ez pedig elvonja a figyelmet a fordítás alapvető problémáiról
(Snell-Hornby 1995: 22).
38
FORDÍTÓI ABC
Heltai Pál véleménye szerint az ekvivalenciát a kontrasztív nyelvészeti örökség jegyében vagy
túlságosan elvontan és előírásszerűen kezeli az elméleti, illetve az alkalmazott fordítástudomány
(lásd Klaudy 1994), vagy pedig le is mond róla (lásd fent Pym és Snell-Hornby). Heltai ezért a
fordítás elméletéből és gyakorlatából kiindulva új kérdéseket tesz fel, és ezek mentén új, jól használ-
ható, funkcionális alapú ekvivalencia-típusokat állapít meg. Az ekvivalencia kérdésének újratár-
gyalása mellett két érv is szól: egyrészt a fordítások értékelése során ez adja a mértéket, másrészt
az EU dokumentumainak fordítási követelményei között is szerepel a joghatás szempontjából ek-
vivalens célnyelvi szöveg létrehozása (mindezeket alátámasztja a fordításértékelésről készített hazai
körkép és elemzés is, lásd Dróth 2011). Az első kérdés, mellyel Heltai hozzájárul ahhoz, hogy
valamelyest a helyére tegyük az ekvivalencia fogalmát, az ekvivalencia szintjeinek kérdése.
Véleménye szerint ekvivalencia csak két szinten értelmezhető: a szavak és mondatok (lásd korábbi
értelmezések, pl. Klaudy 1994), illetve a szöveg szintjén (mivel a fordítás kommunikáció, egysége
pedig a szöveg, a fordítási ekvivalencia ezért a szövegek ekvivalenciája). Ennek a két szintnek az
elkülönítése alapvető.
Heltai második, központi kérdése: Vannak-e az ekvivalenciának fokozatai? A fenti felsorolá-
sunk szerint a fordítástudomány az ekvivalencia számos típusát állapította meg a XX. század végén
és a XXI. század elején (például formális, szemantikai, kommunikatív, dinamikus, funkcionális),
de fokozatokról nem olvashattunk, pedig a valós fordítási feladatoknál és a fordítások értékelésénél
ennek a megközelítésnek létjogosultsága van. Heltai Chesterman (1998) felfogásából indul ki,
mely szerint az ekvivalencia-viszonyt kétféleképpen foghajuk fel: azonosságként vagy hason-
lóságként. Véleménye szerint az ekvivalencia releváns szempontok (információ, tematikus rend,
asszociációk, funkció, hatás) szerinti hasonlóságot jelent. Ha az összes releváns szempontból
olyan mértékű a hasonlóság két szöveg között, hogy azt azonosságnak észleljük, teljes ekvivalen-
ciáról beszélhetünk. Más esetekben működő vagy részleges ekvivalencia érhető el. A teljes ekvi-
valencia megvalósulhat bizonyos szövegtípusok fordításában (például feliratok, szakszövegek),
míg kevéssé érhető el más szövegekben (például irodalmi fordítás) (Heltai 2009).
A fenti általános fordítási elvekkel szemben ki kell emelnünk Juan C. Sager véleményét, melyet
érvényesnek tartunk a szakfordítások bizonyos fordítási egységeire. Sager a gépi fordítás
lehetőségeit kutatja, s ebből a szemszögből igyekszik megragadni az ekvivalenciák szerepét az
emberi fordítás folyamatában is. „Amikor a fordítók elolvassák a forrásnyelvi szöveget, először
is azonosítják az üzenet és a szövegtípus szintjén szükséges pragmatikai ekvivalenseket; a szöveg
megértése közben arra törekednek, hogy azonosítsák a kognitív egységeket, melyekhez hasonlókat
kell majd keresniük; ezzel egy időben a tapasztalt fordító átlátja a szöveg nyelvi és retorikai szer-
kezetét is, s a gazdaságos munkavégzés érdekében megtalálja a lehető legközelebbi ekvivalenst a
grammatika szintjén.” (Sager 1994: 145)
Véleményünk szerint a kommunikációs helyzet ismerete alapján a szakfordító „vertikális” ek-
vivalenciára törekszik, s ennek megfelelő döntéseket hoz: a műfajnak, retorikai célnak megfelelő
regisztert, kohéziós eszközöket, grammatikai és lexikai elemeket választja ki (lásd még Nord 1997).
Ennek értelmében nem minden tekintetben ekvivalens fordításra, hanem a fordítási feladatnak
megfelelő, adekvát fordításra törekszik. Ezen belül azonban többnyire fontos szempont, hogy
főleg a reáliák és a terminológia terén, de dokumentum jellegű fordítási igény esetén más egységek
terén is, megtalálja a szükséges ekvivalenseket.
39
FORDÍTÓI ABC
• Mi a teendő, ha forrásnyelvi szöveg hibás?

A fordítás szempontjából forrásnyelvi szövegnek azok a hibái érdekesek, amelyek megakadá-
lyozzák vagy félrevihetik a szöveg megfelelő tolmácsolását. Tartalomközpontú szöveg esetében
azok a hibák, amelyek az információ feltárását akadályozzák, felhívásközpontú szöveg esetében
azok, amelyek a szöveg hatását befolyásolják, formaközpontú szöveg esetében pedig azok, amelyek
téves képet adnak a forrásnyelvi formáról. A fordítónak nem az a célja, hogy a forrásnyelvi
szöveget kijavítsa, hanem csupán az, hogy elemezhetővé tegye a forrásnyelvi szöveget, s így
megfelelő kiindulási pontot kapjon a célnyelvi szöveg előzetes elemzéséhez, a szükséges fordítási
döntésekhez. Az alábbi fordítandó szöveg például lírai leírás látszatát kelti, holott a funkciója a tu-
risták csalogatása, meggyőzése. A megfelelő fordítási döntések érdekében tehát észre kell vennünk,
hogy a leíró elemek, a túlburjánzó jelzők, a bonyolult képek az angol nyelvű szöveg írójának
tévedéseiből erednek. Nem lehet tehát célunk, hogy a célnyelvi szövegben megőrizzük ezeket.
Máshol a mértékegységek elírása, a tizedesvessző téves elhelyezése, egy betűhiba vagy egy téves
hivatkozás okozna zavart a célnyelvi szövegben. Ezeket, megfelelő dokumentálás mellett, kor-
rigálnunk kell. A forrásnyelvi szöveg hibáit három csoportba sorolhatjuk:
1. Elírások
Ide az egyértelmű betűtévesztések, elírások tartoznak, illetve szakszövegek esetében az olyan
tévedések, amelyeket az adott szakterület szakembere általában észrevesz. Ilyenkor kijavítjuk a
hibát, és dokumentáljuk, hogy hol kellett változtatnunk a forrásnyelvi szöveg információtartalmán
vagy jelölésein. A „kézenfekvő” hibák felismerése gyakran szaktudást igényel, ez a képesség a
szakmai ismeretekkel rendelkező szakfordító előnyei közé tartozik. Az alábbi hibát például egy
olyan fordító fedezte fel, aki gépészmérnöki diplomával is rendelkezik (K. A., SZIE, 2010).
A fordító kijavította az elírást (10 KΩ helyett 10 kΩ-ot írt), dokumentálta a javítást a fordítói vég-
jegyzetben, majd a javítás szerint lefordította ezt a szövegrészt. Ugyanígy járt el mindenütt, ahol
ez a hiba ismételten előfordul a forrásnyelvi szövegben:
Note that a 10 KΩ resistor "pull-up" is installed ….
Fontos: 10 kΩ-os felhúzó ellenállást kell …. bekötni.
A fordítói végjegyzetbe a következő megjegyzés került:
A forrásnyelvi szövegben 10 KΩ szerepel, ami elírás, mivel a kiloohmot (103 ohm) kΩ jelzéssel
jelöljük. (forrás: http://hmika.freeweb.hu/Lexikon/Html/OhmM.htm). Ezért a lefordított
szövegben 10 kΩ-ként szerepeltetem a mennyiséget. Az ábrán (kapcsolási rajzon) is javítottam ezt
a hibát, ott is tévesen szerepel a 10 kΩ.
2. Szakmai tévedések
Ez a csupán komoly szakértelemmel felfedezhető hibák csoportja, illetve ide tartoznak a for-
rásnyelvi szövegnek azok az elemei is, amelyekről csupán a fordító gondolja azt, hogy hibásak.
Ezeket a valós vagy vélt hibákat nem javítjuk ki, csupán jelöljük a fordítói végjegyzetben, hogy az
adott szövegrész véleményünk szerint hibás, mit tartanánk megfelelő információnak, és milyen for-
rásra hivatkozunk. Nem javíthatjuk ki az ilyen hibákat a szövegtesten belül, mert előfordulhat,
hogy eltérő szakmai tapasztalatokról, esetleg nézetkülönbségről van szó a forrásnyelvi szöveg
írója és a fordító között. Az alábbi hiba észrevételéhez például komoly háttérmunkára és szakmai
tudásra volt szükség. Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága által
közzétett angol nyelvű tájékoztató anyagban a következő mondat szerepelt:
40
FORDÍTÓI ABC
Policy Option 4 includes all of the previous within the objective of creating a “common monitoring and information
sharing environment for the EU maritime domain”, based on an “integrated network of maritime monitoring and
surveillance systems” (a so-called system of systems).
Ennek magyar fordítása:

A 4. politikai lehetőség magában foglalja az első hármat. Fő célja, hogy „[k]özös monitoring és informá-
ciómegosztási környezet[et alakítson ki] az EU” tengeri területei számára, amelynek alapját a „tengeri megfigyelési
és felügyeleti rendszerek integrált hálózata”, az úgynevezett rendszerek rendszere képezi.
A fordító (B. J., SZIE, 2010) felfigyelt arra, hogy a forrásnyelvi szöveg hibásan idéz a megjelölt
forrásból, hiszen az idézett közlemény valós szövegében „integrated network of reporting and surveillance
systems” szerepel. A fordító a végjegyzetben jelölte a hibát, a pontosítás forrását és a kijavított elem
hivatalos fordítását tartalmazó fordítást:
A 4. politikai lehetőség magában foglalja az első hármat. Fő célja, hogy „[k]özös monitoring és infor-
mációmegosztási környezet[et alakítson ki] az EU” tengeri területei számára, amelynek alapját a „jelen-
tési és megfigyelési rendszerek integrált hálózata”, az úgynevezett rendszerek rendszere képezi.
3. A forrásnyelvi szöveg nem tölti be kommunikációs célját

A globalizálódó, nemzetközivé váló világban egyre több olyan angol nyelvű szöveg készül,
melyet más nyelvet beszélők, más kultúrából érkezők hoznak létre. Jellemző ez a szaknyelvi szöve-
gekre is. Ezek a művek esetenként nyelvi lektorálás, szerkesztés révén végül beilleszkednek az
angolszász hagyományokat és normákat követő írások közé, és így kerülnek a fordító asztalára is.
A szakmai és közélet különféle területein azonban számos olyan szöveg marad, amely nem megy
át ilyen folyamaton. Ezek esetében fordítás előtt a fordítónak kell végiggondolnia a forrásnyelvi
szöveg hiányosságait, és azt, hogy a célnyelvi szövegnek milyen környezetben, milyen funkciót
kell ellátnia, s eszerint milyen műveletekre van szükség. A szövegtípus és a retorikai cél általában
az ilyen forrásnyelvi szövegeken is jól kitapintható, ezeken nem is kell változtatnunk (kivéve, ha
valamilyen különleges utasítást kapunk, például tudományos szövegből marketinges szöveg
készítését). Amire a fordító műveletei vonatkoznak, az a retorikai cél, azaz az írói szándék meg-
valósítása, a műfaji jegyek, valamint a regiszter elemei. Ebbe a csoportba tartozik az alábbi fordítási
feladat forrásnyelvi szövege is.
Fordítási feladat (példa az instrumentális jellegű fordításra)

Egy rendkívül rossz minőségű forrásnyelvi szöveg, egy olaszból angolra fordított útikönyv
részletével illusztráljuk az instrumentális fordítás jellegét.
The Four Seasons
There are tepid evenings in autumn when the western sky fades to orange reflecting its inexplicable range of nuances
on the worn out stones of Assisi. At this moment a veil of silence seems to descend on the entire valley while the
sun slowly lies down beneath the silhouette of the hills of Trasimeno and then gets devoured by these – and thus
the scene becomes emotion. The stones shed their red, assuming first a pink, then a violet and in the end a hue of
gray. Then night falls. It is this moment of the day in which, perhaps, we best perceive the inevitable course of time.
The unperceivable becomes perceivable and colour assumes the shape of the future. Assisi is a sight from this point
of view as well, it is a demonstration of nature which repeats itself every day without ever getting lost in the daily
41
FORDÍTÓI ABC
routine, without becoming a slogan or dissolving its tones. Instead it lightens up the imagination and gives us space
for our fantasies – thus we imagine medieval scenes with lords and ladies, women and men of the people animating
this town’s alleys and squares.
A forrásnyelvi szöveg megjelenési helye: egy olasz kiadású, angol nyelvű útikönyv Assisiről
A célnyelvi szöveg megjelenési helye: magyar nyelvű szórólap részlete
Célnyelvi olvasók: Assisiben járó vagy oda készülő magyar turisták
Szövegtípus: felhívásközpontú (a szöveg itt nem közölt részeiben érvényesül a tartalomközpon-
túság is)
Retorikai cél: meggyőzés (a szöveg itt nem közölt részeiben érvényesül a tájékoztatás is)
Műfaj: útikönyv
Regiszter: közvetlen hangvétel, mozgalmas igék, színes jelzők
A szöveg előkészítése
A szöveg első olvasásakor fel kell figyelnünk a forrásnyelvi szöveg lexikai, grammatikai és
szövegtani hibáira, és jelölnünk kell ezeket. Ha szükséges, szerkesszük át a szöveget! Ha erre nin-
csen időnk, vagy a szöveg hosszúsága miatt ez nem kivitelezhető, illesszünk megjegyzéseket a
szövegbe! Például így:
The Four Seasons
Téves kollokáció: általában víz
There are tepid evenings in autumn when the western sky fades to orange reflecting its jelzőjeként használt
inexplicable range of nuances on the worn out stones of Assisi. At this moment a veil Innen a mondat végéig:
zavaros kép
of silence seems to descend on the entire valley while the sun slowly lies down beneath the
Helyesebben: sets
silhouette of the hills of Trasimeno and then gets devoured by these – and thus the scene
becomes emotion. The stones shed their red, assuming first a pink, then a violet and in Szokatlan jelzős szerkezet
the end a hue of gray. Then night falls. It is this moment of the day in which, perhaps, Helyesebben: finally
we best perceive the inevitable course of time. The unperceivable becomes perceivable and Téves kollokáció: inevitable flow
colour assumes the shape of the future. Assisi is a sight from this point of view as well, Az egész mondat mesterkélt,
it is a demonstration of nature which repeats itself every day without ever getting lost in semmitmondó
the daily routine, without becoming a slogan or dissolving its tones. Instead it lightens Innen a mondat végéig mesterkélt,
semmitmondó
up the imagination and gives us space for our fantasies – thus we imagine medieval scenes Téves kollokáció, inkább
with lords and ladies, women and men of the people animating this town’s alleys and hangulatra (mood) vonatkozik
squares.
A bejelölt hibák mutatják, hogy a szöveg angolra fordítása nem volt túlságosan sikeres: a
lexikai tévedésektől a kollokációs hibákon át a képzavarig, üres mondatokig sokféle hiányossága
van. A mesterkélt, sokszor követhetetlen megfogalmazás hátterében az olasz kultúra és az olasz
turisztikai műfajok jegyei állnak, melyek természetesen a szöveg korábbi, olasz nyelvű változatában
a helyükön voltak, de a magyar olvasótól majdnem olyan távol állnak, mint az angoltól. Ezért
rendkívül sokat kell változtatni rajtuk annak érdekében, hogy az útikönyv részlete egyáltalán ért-
hető legyen, és jól ellássa funkcióját. Ennek érdekében minden döntésnél figyelembe kell venni
az utasításban szereplő kommunikációs helyzetet, a célnyelvi szöveg várható jegyeit.
42
FORDÍTÓI ABC
Nem javasolt fordítás

Az alábbi fordítás készítője (K. K.) a dokumentum jellegű fordítás mellett döntött: hűségesen
követ mindent, amitől a forrásnyelvi szöveg zavaros vagy érthetetlen, és ami a funkció ellen hat.
A négy évszak
Felesleges névmási utalás, lexikai
Az őszi esték langymelegek, mikor a nyugati égbolt narancsszínbe halványul, és megma- utalás többet segítene
gyarázhatatlan finom színárnyalat tartományt vetít Assisi elkoptatott köveire. Ekkor, úgy Éppolyan érthetetlen, mint
a forrásnyelvi szövegben
tűnik, a csend leple borul az egész völgyre, miközben a nap lassan Trasimeno hegyeinek
körvonalai alá nyugszik, és aztán azok elnyelik azt – és így válik a jelenet érzéssé. A
kövek levedlik piros színüket, először rózsaszínt öltenek fel, majd ibolyaszínt, végül egy Olyan képzavar, mint
a forrásnyelvi szövegben
szürke színárnyalatot. Aztán leszáll az éj. Talán a napnak ebben a pillanatában
Téves utalás: amely
érzékelhetjük legjobban az idő kérlelhetetlen folyamát. Az érzékelhetetlen érzékelhetővé
Ez az idegen szó nem illik
válik, és a színezet a jövő homályos alakját ölti fel. Assisi ebből a szempontból is látni- a regiszterbe
való. A természetnek egy olyan műsorszáma, ami mindennap megismétli önmagát A műsorszám színárnyalatai –
anélkül, hogy elveszne a napi teendők tengerében, anélkül hogy klisévé válna, vagy eltűn- zavaros grammatikai viszonyok
nének színárnyalatai. Helyette felélénkíti a képzelőerőt, teret ad a fantáziánknak, ily Felesleges szóismétlés (szótő)
módon képzeljük el a középkori jeleneteket, a város utcácskáit és tereit megelevenítő lor-
dokkal és úrnőkkel, a köznép embereivel és asszonyaival.
Fordítói végjegyzet
A pontos fordítás érdekében a fordító földrajzi és lexikai háttérkutatásokat is végzett. Ezeket,
valamint a szükséges jelentéscseréket jelentésszűkítéseket indexszel ellátva dokumentálta a fordítói
végjegyzetben (az indexeket technikai okokból töröltük):
• Assisi: város Olaszországban Perugia megyében; Assisi Szent Ferencnek, a ferences rend
alapítójának és Szent Klárának, a klarissza rend alapítójának a szülőhelye.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Assisi
• Transimeno: A Transimeno-tó Olaszország legnagyobb tava, a szövegben az ezt környékező
hegyekről van szó.
ttp://www.google.hu/#hl=hu&biw=1276&bih=604&q=trasimeno&aq=f&aqi=g8&aql=
&oq=&gs_rfai=&fp=c8aecc135f2b5faa
• inevitable: kényszerű, sorsszerű a szó jelentése, de a magyar szövegkörnyezetben a kérlelhetetlen
szót lehet alkalmazni ilyen jelentésárnyalattal.
• demonstration: bemutatás, bemutató a szó fordítása, de a szövegkörnyezet az előadás, fellépés,
műsorszám szinonimák alkalmazását is lehetővé teszi.
• slogan: szlogen, de úgy vélem a szövegkörnyezet itt az általánossá silányult események jelölését
kívánja kifejezni, ezért alkalmazhatóak a klisé vagy közhely szavak szinonimaként
Javasolt fordítások
Az instrumentális fordítás lényegéhez tartozik, hogy több megfelelő megoldása is lehet. Pél-
daként két fordítási változatot közlünk, melyek egészen más elvek alapján készültek, mégis mindkét
szöveg megfelelően ellátja funkcióját.
43
FORDÍTÓI ABC
1. változat
Az első változat fordítója (B. S., SZIE, 2010) nem sokat bajlódott a szószerkezetek, képek,
lexikai furcsaságok szó szerinti tolmácsolásával. Ennek köszönhetően a magyar olvasók a magyar
nyelvű szövegekben megszokott, a turisztikai műfajokhoz is közel álló szófordulatokat kapják.
A forrásnyelvi szöveg túlbonyolított mondatait sikerült az írói szándék szolgálatába állítania, a
műfaj által megkívánt funkcióval ellátnia (például a szöveg elején megszólítások betoldásával).
Az előzetes elemzés kiegészítése:

Regiszter: közvetlen hangvétel, tegezés; mozgalmas igék, színes jelzők; gyakori megszólítások,
kérdő és felkiáltó mondatok; magukkal ragadó többszörösen összetett mondatok
A fordítás típusa: a turisták hatékony meggyőzése érdekében instrumentális. A várost bemutató
szöveget igyekeztem egy képzelt utazás keretei közé illeszteni, ami gyakran megkövetelte, hogy az
eredeti képsort saját mondatokkal egészítsem ki. A szavak és kifejezések pontos jelentését nem vet-
tem figyelembe, csupán az a hangulat érdekelt, amit ezek sugároznak.
Kedves Utazó!
Hunyd be a szemed, és engedd, hogy a képzelet szárnyán elrepítsünk Assisibe, ahol a langyos őszi estéken a
lenyugvó nap bearanyozza a város kopott köveit. Látod? Hallod? Csend terül most a völgyre, ahogy a nap lassan
nyugovóra tér a Trasimeno-dombok sziluettje mögött, majd az utolsó napsugarak is elenyésznek, és átszellemül a
táj. A vörösen izzó kövek színe előbb rózsaszínre, ibolyakékre szelídül, majd a sugárzás elhal, minden
hamuszürkébe fullad, s leszáll az est. Figyelj, szinte hallani, hogy fordul az idő kereke! A láthatatlan és a
felfoghatatlan szinte tapinthatóvá válik, s a színek játéka a jövőbe kacsint. Assisiben a természet is rejtett arcát
fordítja felénk, naponta tanúi vagyunk nagyságának és szépségének, a szürke hétköznapok itt nem fakítják ki
színeit, dallamai nem válnak unottá, mint holmi tegnapi sláger. Assisiben a természet ihletet ad, szárnyakat ad
a képzeletnek, és segít megidézni azokat a középkori helyszíneket, ahol egykoron nemes urak és hölgyek, valamint
közemberek jártak-keltek e város szűk utcáin és terein.
2. változat
A következő változat (S. A., SZIE, 2010) szorosabban követi a forrásnyelvi szöveg tartalmát,
mondatait, kifejezéseit, még sincsenek benne képzavarok, téves kollokációk. A szövegrész kohé-
ziója és koherenciája megfelelő, már a címbe betoldott Assisiben szó szervesen kapcsolja a szöveget
az útikönyv tartalmához. (Ez a fordító is készített végjegyzetet a háttérkutatásokról, melyet itt
hely szűke miatt nem közlünk.)
Négy évszak Assisiben
Langyos őszi esténként van, amikor a nyugati ég narancsba borult varázslatos színárnyalatait Assisi sokat látott
kövei verik vissza. Ilyenkor olybá tűnik, a csend fátyla ereszkedik a völgyre, miközben a nap lassan a Trasimeno-
tavat körülölelő hegyek sziluettje alá bukik, mígnem felemelő látványt nyújtva teljesen eltűnik a hegyek mögött.
A kövek a lemenő nap fényében vörösen izzanak, majd színük először rózsaszínben, aztán ibolyában tündököl,
végül szürkére vált, és leszáll az éj. Talán ez az a pillanat, amikor leginkább érzékeljük az idő könyörtelen
44
FORDÍTÓI ABC
múlását. Az észrevehetetlen érzékelhetővé válik, és a színekben a jövő körvonalazódik. Assisi mindennap új

arcát mutatja, egyszerűen megunhatatlan ez a mindig friss és megújuló város, sőt mi több, felvillanyozza képzeletün-
ket, és szárnyakat ad fantáziánknak. Képzeletünkben középkori hölgyek és urak jelennek meg, akik
megelevenítik a város sikátorait és tereit.
Fordítástechnikai fogások
A fenti szöveg célnyelvi funkciójának ellátása érdekében olyan műveleteket kell alkalmaznunk,
amelyek egyszerűsítik a szószerkezeteket, mondatszerkezeteket. Ezért fontos fordítói döntés a je-
lentéskihagyás, jelentés-összevonás, jelentéscsere, illetve a grammatikai összevonás és csere. Ezeket
a műveleteket célszerű elvégeznünk, akár dokumentum jelleggel, akár instrumentálisan fordítunk,
hiszen a szövegnek mindenképpen érthetőnek kell lennie. Az alábbi szövegrészletben számos
példát látunk ezekre, néhányat jelölünk is (K. Zs., SZIE, 2010). Tényleges információvesztésről
nincsen szó, de a lektor, szerkesztő tájékoztatására érdemes a fordítói végjegyzetben jelezni, mi
marad ki a szövegből, és milyen szempont alapján született az adott fordítói döntés.
Négy évszak Assisiben (1)
Langyos őszi estéken, mikor a nyugati égbolt narancsba borul, Assisi megkopott kövei felfoghatatlan árnyalatokba
öltöznek (2). Ebben a pillanatban csend fátyla ereszkedik az egész völgyre, míg a napkorong lassanként eltűnik
a Trasimeno-tavat (3) körülvevő dombok sziluettje mögött (4) – a szemlélő csodavilágba lép (5). A kövek először
vörös, első ránézésre rózsaszínnek tűnő, majd ibolya, végül szürke árnyalatot öltenek (6). Az éj leszáll. Ez talán
a napnak azon szakasza, amikor legjobban felfogjuk az idő feltartóztathatatlan múlását. A felfoghatatlan
felfoghatóvá válik, és felsejlik a jövő képe (7). Assisi ebből a szempontból is szolgál látnivalóval: megmutatja a
természet örökké ismétlődő munkáját, mely sosem késik, vagy válik közhelyessé (8). Éppen ellenkezőleg: felsza-
badítja képzeletünket, és utat enged fantáziánknak. Ennek nyomán lelki szemeink előtt középkori életképek
elevenednek meg urakkal és úrnőkkel, férfiakkal és nőkkel, akik élettel töltik meg a sikátorokat és tereket.
A bejelölt műveletek:
1. Jelentésbetoldás
2. Jelentéskihagyás
3. Reália pontosítása, jelentésbetoldás
4. Jelentéskihagyás
5. Jelentéscsere, grammatikai csere
6. Jelentéscsere
7. Jelentés-összevonás, jelentéskihagyás, grammatikai csere, grammatikai kihagyás
8. Jelentéskihagyások, grammatikai cserék
A fordító végjegyzete a bejelölt műveletekhez:

1. Az útikönyv műfaji jegyei közé tartozik, hogy lexikai utalásokat alkalmazva minél többször
említi konkrét megnevezéssel a témát. Különösen fontos, hogy a fejezetcímben
egyértelmű utalás legyen a tartalomra, ezért kiegészítettem a címet.
2. „reflecting its inexplicable range of nuances”: Kihagytam, hogy az égbolt színei tükröződ-
nek vissza, de szerintem ez nem okoz információvesztést.
45
FORDÍTÓI ABC
3. „hills of Trasimeno”: Plusz információként beillesztettem egy pontosítást, így lett a Trasi-
menóból Trasimeno-tó.
4. „and then gets devoured by these”: Ezt a részt kihagytam, mert nem találtam hozzá
megfelelő fordítást; véleményem szerint nem történik információvesztés.
5. „and thus the scene becomes emotion”: Nem tudtam felfedezni a szerkezet jelentését,
ezért igyekeztem megfelelő tartalommal megtölteni.
6. Nem szoktuk a „színeket sugározni” kifejezést használni, kollokációs szempontból
magyarosabbnak éreztem a „színeket ölteni” kifejezést.
7. „and colour assumes the shape of the future”: Nem értem a pontos jelentést, ezért egy-
szerűsítettem a tagmondaton, összevontam az alany és a tárgy jelentését.
8. „which repeats itself every day without ever getting lost in the daily routine, without
becoming a slogan or dissolving its tones”: Teljesen tanácstalan voltam a pontos jelenté-
seket illetően, ezért átalakítottam a jelentéseket, valamint a grammatikai funkciókat is.
Gépi fordítás
Végül érdekességként közöljük a fenti szövegrészlet gépi fordítását. (Itt nem a számítógéppel
támogatott fordításra gondolunk, hanem az automatizált fordítóprogramok termékére.) Jól látható,
mi történik, ha szó szerinti fordítás történik. Érdekes, ahogy a gépi fordítás kiemeli a forrásnyelvi
szöveg hibáit (érthetetlen képek, kollokációk, jelzős szerkezetek, például: kivilágosodik a képzelet
hosszában). Míg a forrásnyelvi szövegről karikatúraszerű képet kapunk, a célnyelvi funkció egyál-
talán nem teljesül: útikönyvként, kedvcsináló bevezetésként használhatatlan az írás. A közpon-
tozást, helyesírást, a megfelelő toldalékolást nem kérhetjük még számon ezeken a programokon.
A négy évszak
Ősszel langyos esték vannak, amikor a nyugati ég narancsba halványul el miközben visszatükröződik, az ezé az
apróságok megmagyarázhatatlan tartománya az hordott Assisi kövein kívül. Ebben a pillanatban a csönd egy
fátyolja úgy tűnik, hogy leereszkedik az egész völgyön, amíg a nap lassan lefekszik Trasimeno dombjainak a
sziluettje alatt azután felfalják ezek - és így a színhely érzelemmé válik. A kövek hullatják a pirosukat, feltevő
első egy rózsaszín, azután egy ibolya és végül egy színárnyalat megszürkül. Azután az éjszaka esik. Ez a napnak
ez a pillanata amiben talán legjobban észleljük az idő elkerülhetetlen folyamatát. Az unperceivable érzékelhetővé
válik és a szín felteszi a jövő alakját. Assisi ebből a szempontból egy látvány, ahogy nos ez a természetnek egy
demonstrációja, ami mindennap ismétli magát anélkül, hogy valaha belemerülne a napi gyakorlatba anélkül, hogy
szlogenné válna vagy feloldaná a hangjait. Helyette ez kivilágosodik a képzelet hosszában és helyet a fantáziá-
inknak ad nekünk - így középkori színhelyeket képzelünk el lordi rangra emel és hölgyek, nők és emberek a nép,
aki megeleveníti ezt a várost, sikátor és négyzet.
A fogalomtárból keressük ki a grammatikai összevonás meghatározását, magyarázatát!
46
FORDÍTÓI ABC
5. Lexikai és grammatikai alkalmazkodás

az olvasó igényeihez: a regiszter
• Egy-egy angol kifejezésnek több magyar megfelelője is van. Hogyan döntsem el,
hogy melyik illik az adott célnyelvi szövegbe?
Erre a kérdésre sokan rávágnánk: azt a kifejezést használjuk, amelyik illik a szöveg stílusához.
De mi is az a stílus? A stílus a szöveg nyelvi formája, megformáltsága, tehát a megformálás módja
és a megformálásból eredő értelem (jelentés) (Tolcsvai Nagy 2000: 219). A fenti válaszunkkal
tehát azt tanácsolnánk, olyan kifejezést válasszunk, amelyik illik a szöveg nyelvi megformált-
ságához. De mi határozza meg, hogy milyen legyen a szöveg megformálásának módja? Mennyire
lehet a célnyelvi szöveg közvetlen, heves, közérthető vagy éppen egy szűkebb csoport számára
értelmezhető? Ha így tesszük fel a kérdést, akkor a regiszter fogalmával tudjuk megadni a választ.
Stílus vagy regiszter?

A 70-es évek kitűnő, leíró jellegű angol nyelvtankönyve, melynek írója a nyelvhasználóból és
a közlemény tárgyából indul ki, a befogadóra nem tér ki. A következőképp fogalmaz: A diskurzus
tárgyköre szerinti változatokat olykor regiszternek nevezi a szakirodalom. Bár nem zárhatjuk ki
annak a lehetőségét, hogy egy adott beszélő egyik pillanatban az adott nyelv irodalmi változatát
óhajtja beszélni, a következő pillanatban pedig az egy helyi dialektust – sőt, akár az irodalmi nyelvek
között is vált –, feltételezzük, hogy az egyén a fenti változatok közül csak egyet vesz fel állandó
angol nyelvi formaként. Ezzel szemben a tárgykör szerinti változatokról azt feltételezzük, hogy
ugyanaz a beszélő többféle változat birtokában van, s az alkalomnak megfelelően átvált egyikről
a másikra. Ez többnyire annyit jelent, hogy a nyelvhasználó a szóban forgó tárgykör (jog, kony-
haművészet, tervezés, futball stb.) tárgyalására általában alkalmazott szókészletre vált át (Quirk–
Greenbaum 1973:6).
A magyar nyelvészeti szakkönyvek egy részében (például Bencédy–Fábián–Rácz–Velcsovné
1976, É. Kiss–Kiefer–Siptár 1998, Tolcsvai Nagy 2001) legfeljebb a regiszter fogalmának tar-
talmával találkozunk a ’stílus’ címszó alatt, magával a ’regiszter’ megnevezéssel nem, vagy csak
elvétve. A következő idézet viszont a regiszterről és a nyelvi repertoárról beszél a stílusról szóló
fejezet keretein belül: „Valójában minden regiszter, beleértve a társadalomtudományos írások re-
giszterét is, egyként rendelkezik szintaktikai és lexikai sajátosságokkal. Az ilyen stílusokra
vonatkozó együttelőfordulási szabályok részletezése még hátralévő feladat. […] Az együttelőfor-
dulási szabályok arra utalnak, hogy egymást követő vagy együttjáró választások formájában a
beszélő egy repertoáron belül változatokat választ ki. A lehetséges változatok skáláját a kutatónak
ismernie kell. Amerikai egynyelvű személy esetén a skála feltehetően a már említett stílusokra
terjed ki, mely talán még egy foglalkozási regiszterrel bővül.” (Pléh–Síklaki–Terestyéni 1997: 528)
2. A regiszter fogalma – néhány meghatározás

A regiszter fogalmát az alkalmazott fordítástudománnyal (fordítóképzéssel), a diskurzuse-
lemzéssel, a szociolingvisztikával és a nyelvészettel foglalkozó írások egyaránt tartalmazzák, s erről
a négy oldalról lehet leginkább körülhatárolni. A fordítási döntések szempontjából elsősorban
azért érdemes megismerkednünk ezzel a fogalommal, mert a fordító a regiszter megválasztásával
alkalmazkodik a célnyelvi kommunikációs helyzethez. Bár a következő (meglehetősen bonyolult)
definíció közel három évtizedes, rendkívül pontosan fogalmazza meg ezt: „Regiszteren az esz-
47
FORDÍTÓI ABC
közállomány kiválasztásának és egybefűzésének az a sajátos rendje értendő, amelynek használatával

a szöveg feladója, a közlés műfajától (típusától) és szándékától függően, tudatosan vagy éppen
akaratlanul alkalmazkodik valamilyen társadalmilag, gazdaságilag, kulturálisan meghatározott
réteg vagy csoport, illetve e réteg vagy csoport egyik képviselője kifejező-gyakorlatához.” (Dániel
1983: 91)
Szintén a fordítástudomány körébe tartozik Peter Newmark meghatározása, miszerint a
regiszter a nyelvhasználat egyik változata, melyet a formalitás, érzelmi hangvétel, nehézségi fok,
dialektus és társadalmi hovatartozás jellemez, valamint olykor más tényezők is, mint például a
nem és a kor (Newmark 1988: 285).
McCarthy diskurzuselemzéssel foglalkozó könyve szerint a regiszter a szöveg létrejöttének
szociális kontextusát tükröző nyelvi jegyek együttese. [...] A regiszter fogalma szorosan kapcsolódik
a lexikai választáshoz. [...] Meghatározott nyelvi egységen belül a lexikai választás a következő
tényezők függvénye: kontextus (tankönyv, folyóirat, újsághír stb.), a szerző feltételezései a közön-
ségről (kulturált / művelt / a bulvársajtó olvasója stb.), írásbeli vagy szóbeli lesz-e az adott mű
stílusa, stb. (McCarthy 1991: 32, 82).
A fentiekből láthattuk, hogy a regisztert a társadalmi igényeknek, környezetnek megfelelően
választjuk meg. Nem véletlen tehát, hogy a szociolingvisztika elsőként tárgyalta ezt a fogalmat. „A
nyelvi sokféleség vizsgálatában egy másik, bonyodalmakat okozó tényező a regiszter. A regiszterek
olyan szótári egységekből álló kollekciók, amelyeket különböző foglalkozási vagy társadalmi cso-
portokkal kapcsolunk össze. A sebészek, a pilóták, a bankmenedzserek, a könyvelők, a dzsesszra-
jongók és a stricik szókincse eltérő. Természetesen egyvalaki is tudhat számos regisztert; lehet
valaki tőzsdeügynök és régész, vagy alpinista és közgazdász.” (Wardhaugh 1995: 48)
Nyelvészeti szempontból a regiszter egyik legpontosabb leírását Halliday és Hasan művében
találjuk (Halliday és Hasan 1976: 22–26). A szerzők hármas felosztást alkalmaznak (field – mode –
tenor), mely lefedi az írói attitűdöt és a formalitás fokát (lásd Newmark 1988: 17) is.
a/ field: téma, szakterület, esemény, tevékenység szerint (népszerű, semleges, művelt, szaknyelvi,
megállapíthatatlan). E kategória lefedi a szaknyelv alkalmazásával kapcsolatos, a szituációnak
megfelelő fordítói döntéseket.
b/ mode: a közlés helye (csatornája) és célja szerint. (A közlés helye szerint: dokumentum, újság,
népszerű folyóirat, szakmai folyóirat, brossura, könyv(részlet) stb.; a közlés célja szerint:
elbeszélő, leíró, folyamatot leíró, érvelő, meggyőző, szórakoztató, ironizáló stb.)
c/ tenor: a szövegíró és az olvasó közötti szerepviszonyok szerint (intenzív (’heves’),
szívélyes/közvetlen, tényszerű (hűvös), távolságtartó (hideg), leereszkedő, alárendelt, szleng
stb.)
• Milyen formában mutatkozik meg egy szöveg regisztere?

A regiszter elsősorban a nyelvtani jegyekben és a lexikai választásokban ölt testet.
1. Grammatikai regiszter: mondattípus (egyszerű, összetett, többszörösen összetett; kije-
lentő, kérdő, felkiáltó, óhajtó), szószerkezetek (kéttagú, többszörös alárendelések, több-
szörös mellérendelések, igei vagy névszói szerkezetek)
2. Lexikai regiszter: általános szókincs, szakszókincs, tájnyelv, archaikus nyelv, gyermeknyelv,
ifjúsági nyelv stb.; a kifejezések stílusa (formalitása) hol helyezkedik el a tabu kifejezésektől
az ünnepélyesig terjedő skálán
Lássunk a fenti megállapításra egy példát!
48
FORDÍTÓI ABC
Fordítási feladat
Az alábbi szöveget a The Morning Star közkedvelt publicistája, Mat Coward írta (forrás: Brian
Parkinson 1996, a fordítás és a szövegnyelvészet kapcsolatáról írt oktatási segédanyag, kézirat,
IALS, Edinburgh). A fordítás a Blikk számára készül, a következő fordítási utasítás alapján:
1. Olvassa végig a szöveget, majd megfelelő döntések érdekében kutasson a szükséges háttér-
információk után! Ilyen például:
a. a forrásnyelvi és a célnyelvi szöveg megjelenési helye, olvasóközönsége, azaz a The Morning
Star és a Blikk arculata
b. a szövegben előforduló személyek, csoportok, reáliák, egyéb információk, különleges és
rétegnyelvi kifejezések háttere, tartalma, jelentése.
Jegyezze fel a forrásokat!
2. Elemezze a szöveget társadalmi és nyelvhasználati szempontból, az eddig tanult kategóriák
szerint!
a. Írja le a témát egy-két mondatban!
b. Határozza meg a szövegtípust!
c. Szenteljen különös figyelmet a retorikai cél – a műfaj – a regiszter meghatározására és ezek
kölcsönhatására. A regiszteren belül elemezze a lexikai, grammatikai regisztert, a témát,
a szövegen belüli „beszélőket”, az adott szövegrészlet formalitásának fokát, valamint az
írói attitűdöt is.
d. Hozzon döntést a fordítás típusáról és a fordítói beavatkozás fokáról!
e. A fenti kutatás és elemzés után készítse el a fordítást!
Feladat: Az alábbi adatok segítségével ellenőrizze a háttérkutatások eredményét és az előzetes

elemzést!
1. A háttérkutatások eredménye
• The Morning Star: Honlapjukon a „Békéért és a szocializmusért” mottóval szerepelnek,
és bemutatkozásukban büszkék kommunista kötődésükre és viharos történelmükre.
A lap Daily Worker néven jelent meg 1930-ban, nevét 1966-ban változtatta meg, 1984-
ben pedig az addigi „komoly napilap” formátumot bulvárlaposra cserélték, és azóta is
így működnek.
http://www.morningstaronline.co.uk/index.php
• Mat Coward: Egyéni látásmóddal bíró író, kritikus. Angolokról ír angoloknak, fejlett
humorérzékkel. Az átlagtól gyökeresen eltérő hangvételű írásait annak az életpályának
köszönheti, mely egy szóval is jellemezhető, ez a szó pedig a kozmopolita. A felhalmozott
és átélt élményeket, felismert összefüggéseket az átlagember karakterén keresztül láttatja.
Relatíve rövid terjedelmű kommentárjaiban is – melyeket Backchat című rovatában publikál
– bizonyítja ember- és társadalomismeretét.
http://www.matcoward.com/bio.htm
• Blikk: A svájci Ringier kiadó tulajdonában lévő független magyarországi napilap. Először
1994 márciusában jelent meg, ma Magyarország legolvasottabb napilapjai közé tartozik.
Szórakoztató jellegű, könnyed hangvételű cikkei alapján a Blikk a bulvársajtó részét képezi,
de a lap híreinek szerkesztésekor a szórakoztatás mellett fontos alapszempontnak tekinti
49
FORDÍTÓI ABC
az olvasók általános tájékoztatását lényeges, illetve közszolgálati jellegű eseményekről. Így

a sztárvilág újdonságaival foglalkozó cikkek és a terjedelmes sportrovat mellett a politika
fontos történései is az újság profiljába tartoznak. A lap nagy hangsúlyt fektet a tipográfiai
elemekre. Figyelemfelkeltő, esetenként színes, messziről jól látható szalagcímek jellemzők,
ahol a szöveg és a kép elrendezése segít a cikkek értelmezésében. Továbbá kiemelt
szerepet kap a látvány, a grafikai megjelenés és a fotók. A blikk olvasóközönségének
iskolázottsága, tájékozottsága hasonló a The Morning Staréhoz, a nyilvánvaló politikai
felhang nélkül.
http://www.blikk.hu/
• Bulvársajtó: Gyűjtőfogalom, a populáris – és amellett felszínes –, egyszerűsített gondolati
tartalmakat közvetítő, esetleg népszerűséghajhász médiatermék jelzője, amely sajátos esz-
közeivel az azt közvetítő közeg (pl. újság, tévé-, rádióműsor, előadás, elektronikus média)
fogyasztását (példányszámszámát, nézettségét) hivatott növelni.
hu.wikipedia.org/wiki/Bulvársajtó
• Darts: jellegzetesen angol sport. Valószínűleg eredetileg középkori, unatkozó katonák
játéka volt, és számos társadalmi rétegben népszerűségnek örvendett. Körülbelül száz
éve alakultak ki a végleges szabályai, bár vannak helyi eltérések is. Alapvetően a pubok
játéka, ivászattal egybekötve, ezért sugallhatja a cikk azt, hogy ez a kevésbé finnyás munkás-
osztály játéka lenne. Ugyanakkor a versenyeknek komoly rendszere van, amint az a BDO
oldalán is látszik. A legnagyobb versenyek és szervezetek az Egyesült Királyságban, az
Amerikai Egyesült Államokban, Hollandiában és a skandináv országokban működnek.
A dartsban két szakágat különböztetnek meg a tábla és a nyilak anyagától függően. A játék
korántsem annyira könnyű, mint amilyennek látszik, erős szellemi koncentrációt igényel.
http://www.bdodarts.com/
http://www.britainexpress.com/History/pastimes/darts.htm
• John Thomas Wilson, közismert nevén Jocky Wilson: 1950. március 22-én született.
A nyolcvanas évek skót származású darts-sztárja, két világbajnoki címet is nyert, illetve
négy alkalommal nyerte meg az angol profi bajnokságot 1981 és 1988 között, valamint a
rangos British Open és Matchplay címet is elnyerte. Visszavonult 1995-ben.
http://www.guardian.co.uk/sport/2007/jan/14/sport.news
http://www.talkdarts.co.uk/guides/jocky_wilson.html
• Kenneth Harry „Ken” Clarke: 1940. július 2-án született; brit konzervatív (Tory)
politikus, parlamenti képviselő.
http://en.wikipedia.org/wiki/Kenneth_Clarke
2. Előzetes elemzés
A megjelenés helye és ideje
Forrásnyelvi szöveg: The Morning Star (szocialista napilap az Egyesült Királyságban), 1990-es évek
vége. Backchat by Mat Coward: egy rovat, melyet a szerző jegyez.
A célnyelvi megjelenés helye: Blikk (színes bulvár napilap) a sztárvilág újdonságaival foglalkozó
cikkek és a terjedelmes sportrovat mellett a politika fontos történései is az újság profiljába tartoz-
nak. Felmérések szerint az átlagos Blikk-olvasó középiskolai végzettséggel rendelkező, 40 év körüli,
kisvárosban élő férfi. Szintén felmérés alapján megállapítható, hogy többen olvassák a lapot, mint
ahányan bevallják.
50
FORDÍTÓI ABC
Téma: A darts-játék ellentmondásos megítélése Nagy-Britanniában, az elit sajtó felsőbbrendűsége,

a sportvilág eldurvulása. A cikk egyrészt erélyesen kikel a helyzet ellen, másrészt a darts szépségeit,
sőt, felsőbbrendűségét hangsúlyozza.
Olvasóközönség: széles középosztály, sportkedvelők, tv-nézők, fizikai munkával foglalkozó
rétegek, de értelmiségiek is.
Forrásnyelvi olvasóközönség: viszonylag széles, hiszen nem csak a sportkedvelők, de baloldali
beállítottságú olvasók is találnak benne érdekességet, illetve mindenki, aki szereti a bíráló hangú
cikkeket.
A célnyelvi olvasóközönség még ennél is szélesebb lehet, hiszen a Blikk jóval olvasottabb, mint
az egyértelműen kommunista-szocialista The Morning Star. Elsősorban a férfi olvasók (nem
feltétlenül csak a fizikai munkát végzők) azok, akik gyakorlatilag bármilyen sportot megnéznek a
tévében, különösen a fárasztó napi munka után. A Blikk olvasói, bár nem mind kocsmába járók
vagy munkásosztálybeliek, azért is szimpatizálhatnak a cikkíróval, mert a darts ellenében felhozott
sportok (pl. tenisz) Magyarországon is „elitnek” számítanak, amelyet kevesek engedhetnek meg
maguknak.
Szövegtípus: felhívásközpontú, de némileg tartalomközpontú is
Retorikai cél: meggyőzés, érzelemkeltés, leírás, tényközlés, irónia
A beavatkozás foka: részleges
Műfaj: véleményközlő, glossza
A fordítás típusa: instrumentális
Regiszter: A szövegben előforduló személyek és csoportok: férfiak és munkásosztály (a darts-
közvetítések célcsoportja); középosztálybeli feleségek; a kritikusok; a finom társaságok; riporterek
nyelvhasználata.
Grammatikai regiszter: A célnyelvi olvasóközönség igényeinek megfelelően a forrásnyelvi
szöveg többszörösen összetett, bonyolult mondatai helyett könnyebben olvasható és emészthető
mondatok, bekezdések.
Lexikai regiszter: A szövegben több ízben fordulnak elő idézőjelek között szereplő kifejezések,
melyek mindig a szóban forgó, vagy arra utaló csoport/réteg szóhasználatát hivatottak tükrözni,
idézni. Ezek tehát jellemzik az adott társadalmi csoportokat, ezért stílusértéküket meg kell őrizni.
A teljes szövegben legalább négyféle nyelvhasználat jelenik meg:
• az író sajátja, vagy amit véleménye árnyalt kifejezésére és az írói szándék támogatására használ:
monstrous assault on democracy; twee, snide profiles; jeer; blood-soaked players; apartheid-loving prima donnas;
root-denying sell-outs; rioting fans; allegedly burning question; bourgeois enough; TV homogenisers; hideously
misshapen; would-be posh newspapers
• az előkelősködők szóhasználata: no noise, no bad language, no explicit sex; homophobia; that's not the
way dartists are meant to talk; sophisticated, knowledgeable and attentive
• A darts-játékot és a játékosokat becsmérlő kifejezések: free, drunk and enjoying themselves; a game
for the gullible played by the grotesque; walking beer barrels; human ashtrays; brainless, 15-stone bags of
burping wind; kings of the grotesque
• szleng: nobody gives a shag about; carried off by coppers; the nobs whine; sodding
Írói attitűd: heves (a szerző egyértelműen állást foglal, és túlzó kifejezőeszközöket is használ
az írói szándék elérése érdekében)
A formalitás foka: informális hangvétel
51
FORDÍTÓI ABC
Forrásnyelvi szöveg (részlet)
BACKCHAT
By Mat Coward
[...]
A single adjective dominates reporting: grotesque. These are actual quotes: "A game for the gullible played by
the grotesque." "Walking beer barrels." "Human ashtrays." "Brainless, 15-stone bags of burping wind." "Kings
of the grotesque." Suggest in polite company that most women tennis players are hideously misshapen and you’ll
be arrested for homophobia. Yet after thoughtful interviews, reporters jeer: "That’s not the way dartists are meant
to talk!"
Truth is, they have to play down their articulacy so the press can understand.
There is no skill involved, the nobs whine; and, simultaneously, that the pros are so skilled as to negate
spectacle. In fact, darts, a largely mental activity, is the least repetitive and predictable of all games. In televised
tournaments, seeds scatter like dandelion heads in a hurricane. Most sports are allowed only one interesting per-
sonality per generation: football, for 20 years; but in darts, the players that stand out are the boring ones – everyone
else is a character. When Wilson wins a tough bout, he has sweated enough to lose half his weight. His colour is
awful, like Kenneth Clarke after his next heart attack. He rushes around kissing scorers, referees, his opponent,
and anyone else he can get near, crying tears of relief. This man emotes for Scotland – try to picture him playing
snooker in a sodding bow tie.
[...]
Sikertelen fordítás (R.K., SZIE, 2009)

Az alábbi fordítás készítőjét megtévesztette az ironikus hangvétel, valamint a gyorsan vál-
takozó nézőpont. Nem tudta követni a bonyolult mondatokat, és tévesen értelmezte a különleges
kifejezések által hordozott üzenetet.
Szópárbaj Ehhez a részlethez illik ez a cím,

bár a fordító a rovat címének
fordításául szánta.
Egy hétköznapi melléknévvel jellemezhetők legjobban a riportok, ez pedig nem más, A magyar nyelvben ennek az idegen
szónak a jelentése részben eltér
mint a groteszk. A következő mondatok a közvetítésekről származnak: az angolétól. Kevésbé illik a
regiszterbe is a használata.
„A hiszékenyek groteszk játéka."
Jó jelentésbetoldás, értelmezés
„Sétáló söröshordók.”
„Eleven hamutálak.”
„Agyatlan, 15 fontos böfögéssel teli szatyrok.”
„A groteszk királyai.” Reália:a mértékegység átváltása
hiányzik.
Udvarias társaságban ajánlatos odafigyelni arra, hogy a teniszezőnők visszataszítóan
A tagmondat téves értelmezése
alaktalanok, és esélyes, hogy letartóztatnak homofóbia miatt, ha a közelükbe kerülsz.
Számos elgondolkodtató interjú ellenére a riporterek még mindig gúnyolódnak: „Ez nem Téves értelmezés
az a stílus, ami a dartsjátékosoktól elvárható lenne."

Az igazság az, hogy háttérbe kellene szorítaniuk az artikulálást annak Hiányzik a megváltozott alany
érdekében, hogy a sajtó számára is érthetővé váljanak. Semmilyen jártasságot nem foglal közlése.
magában, az előkelők siránkoznak, és ezzel egyidejűleg a támogatók olyan ügyesek, hogy Téves értelmezés
52
FORDÍTÓI ABC
tagadják a látványosságokat. Valójában a darts túlnyomó részt mentális tevékenység, Az egész mondat értelmezése téves.
Nincsen kohézió, logikai és tartalmi
a legkevésbé ismétlődő és kiszámítható az összes játék közül. Televízióban olyan elszórtan kapcsolat a tagmondatok között.
találkozhatunk a versenyek közvetítésével, mint amennyire szerteszórja a pitypang Téves jelentésbetoldás
virágát egy hurrikán. A legtöbb sport csak egy érdekes személyiségnek ad helyet generá- Ez a tartalom nem illik az előző
ciónként, a focinál 20 évente. De a dartsban azok unalmasak, akik kiállnak játszani, vagy a következő mondatéhoz.
Téves értelmezés.
rajtuk kívül mindenki más egy karakter. Amikor Wilson győzedelmeskedik egy kemény A kohéziós eszközt a mondat
csatában, képes leizzadni testsúlyának felét. Borzalmas színe van, olyan, mint Keneth közepére vinni: A dartsban
azonban azok unalmasak…
Clarke-nak az éppen soron következő szívinfarktusa után. Körbe rohangál, csókolgatja
a pontszerzőket, a játékvezetőket, az ellenfelét és mindenkit, aki a közelébe kerül,
Téves értelmezés
miközben megkönnyebbülten sírdogál. Ez a férfi megérinti a skótokat, megpróbálják
ábrázolni őt, amint biliárdozik egy ellenszenves csokornyakkendőben. Téves értelmezés
Javasolt fordítás (G. E., SZIE, 2009)

A Backchat a rovat címe, most nem
Támogassuk a dartsot! feladatunk, hogy azt lefordítsuk.
A fordító betoldott ide egy címet
Mat Coward írása az írásműnek.
Általánosítás, jelentéscsere
Akárhol is olvasunk a dartsról, az biztos, hogy a csúfolódó kifejezéseket véletlenül Jó betoldás, értelmezés
sem hagyják ki. Néhány szó szerinti idézet: „Nevetséges játék a hiszékenyeknek”,
„Kétlábon járó söröshordók”, „Emberi hamutartók”, sőt, „Agyatlan hájpacnik”. Ha
netán társaságban valaki felhozza témaként, hogy némelyik női teniszjátékos vissza-
taszítóan deformált, rögtön homofóbnak titulálják. Egy dartsjátékossal készített gondo-
latébresztő interjú után azonban az újságírók csak néznek, hiszen egy dartsostól semmi
értelmeset nem vártak volna, aztán persze megpróbálják vicceskedve elütni a dolgot.
A sajnálatos igazság természetesen az, hogy gyakran a dartsjátékosoknak kell az
újságírók szintjére lesüllyedniük.
A fennhéjázó finnyáskodók egyrészt azért nyavalyognak, mert szerintük nem is
kell ügyesség ehhez a játékhoz, másrészt viszont azért is, mert a játékosok olyan ügyesek,
hogy az már a látványosság rovására megy. Tény, hogy a darts nagyrészt szellemi kon-
centrációt igényel, de pont emiatt a legkevésbé ismétlődő és kiszámítható játék. Például a
tévéközvetítésekben a játékosok rotálása körülbelül annyira követhető, mint a pitypang
fehér bóbitái a szélben. A legtöbb sport csupán egyetlen kiemelkedő egyéniséget tűr meg Jól újraalkotott kép
soraiban egy generáción belül, a foci például körülbelül húszévente egy embert, míg a
dartsban az az unalmas, aki ki akar tűnni, mindenki más sajátos, szeretnivaló egyéniség.
Képzeljük csak el a nagydarab Wilsont, aki megnyert egy kemény menetet, de úgy leiz-
zadt, hogy rögtön le is szaladt róla pár kiló, s az arcszíne olyan, mint aki most esett át Általánosítás – hiszen a brit
egy infarktuson. Mégis örömkönnyeket sírva rohangál az egyik embertől a másikig, politikus nem ismert a magyar
olvasók előtt. Az üzenet lényege
körbecsókolja a nézőket, a bírókat, az ellenfelét, bárkit, aki a közelébe kerül. Jocky azonban megmarad.
Wilson Skócia nemzeti hőse, az országnak nyert, ezért ilyen boldog. Na mármost
képzeljük el, amint ugyanez az ember béna csokornyakkendőben biliárdozik!
53
FORDÍTÓI ABC
• Eltérő-e az irodalmi jellegű művek és a szaknyelvi szövegek regisztere?

A fenti glossza napilapban jelent meg, de irodalmi értékű műfaj, s ez a regiszter megválasztását
is döntő mértékben befolyásolja. Az irodalmi szövegek tárgya az elképzelt világ (fiction), funkciója
érzelmek, gondolatok közlése. Retorikai céljában fontos szerepet játszik a többértelműség, a várat-
lan váltások. Olvasóközönsége elvileg az adott nyelvközösség egésze. Regiszterére jellemző a
változatos dialektus és szociolektus, az egyéni színek: a regiszter a jellemábrázolás eszköze is.
Jellemző az igék, határozók, jelzők alkalmazása, valamint a szinonimitás. Fontos a szavak kon-
notatív jelentése.
Ezzel szemben a szaknyelvi szöveg tárgya a valóság, a szövegek funkciója a konkrét ismeretek
közlése. Retorikai célja elsősorban leírás; érvelés, következtetés, érzelmek kiváltására ritkán törek-
szik. A szaknyelvi szöveg szerzőjének célja az egyértelműség: kerüli a kétértelműséget ered-
ményező stiláris eszközöket, emellett személytelen, hűvös. Olvasóközönsége igen szűk körű lehet.
A szaknyelvi szövegek tehát funkciójukban, tartalmukban (tudásanyag) és nyelvhasználatuk-
ban korlátozottabbak az általános és az irodalmi szövegekhez képest. Mivel a szakszöveg témája
valamilyen szakterületet érint, a szemantikai egységek speciális referenciával jelennek meg.
A nyelvhasználó szakemberként használja a nyelvet, ez korlátozza az írói szándék körét, illetve a
nyelvi formát, mely a mesterséges nyelvek irányába mozdul el (például képletek alkalmazása) (Sager
1994: 178–183). Ebben az irányban hat a szakszövegek jól behatárolható, az általános vagy az iro-
dalmi szövegekéhez képest szűk olvasóközönsége is. Ugyanakkor a szakszövegek esetében a cél-
nyelvi olvasó, a felhasználó speciális igényei olykor még jobban befolyásolják a regisztert, mint a
nem szakszövegek esetében (például belső használatú kivonatok). A szaknyelvi regiszternek rétegei
vannak: tudományos (lexikai szinten a nómenklatúra), általános szakmai (lexikai szinten a termi-
nológia), köznyelvi. A grammatikai regiszterre jellemzőek a személytelen, egyértelmű, világos
szerkezetek, valamint a névszóközpontúság. A lexikai regiszter a szakmai normáknak megfelelő:
lényegi eleme a terminológia, mely egyértelmű, pontos, a szakemberek által jól ismert és elfogadott
denotatív jelentést hordoz, alakja viszonylag szemléletes és állandó. A terminológia gyakran szak-
területenként eltérő, speciális referenciával rendelkezik (pl. az angol monitoring kifejezés különböző
jelentései a közgazdaságtan, a közigazgatás, az állattan és a környezetvédelem területén). A szak-
nyelvi lexikai regiszterre jellemző a sztereotípiák, a szaknyelvi kollokációk használata (lásd Heltai
2002, 2010). A terminológia, nómenklatúra pontos alkalmazása gyakori szóismétléssel jár, a
szinonimitás elsősorban a kapcsolóelemekre jellemző (lásd lexikai kohézió).
Példa szaknyelvi szövegből a regiszter fontosságára

Az alábbi rövid példa egy vállalati bemutatókon használt marketinges szóróanyag elején
olvasható vezetői levélből származik. A forrásnyelvi és célnyelvi olvasóközönséget egyaránt a
potenciális ügyfelek, vállalatvezetők, HR-szakemberek alkotják. A szövegtípusban keveredik a tar-
talomközpontúság és a felhívásközpontúság. A retorikai cél a meggyőzés és a tájékoztatás, mely
a levél műfajában ölt testet. A regisztert tehát az határozza meg, hogy a szöveget egy szakember
írta a cége szakmai kínálatáról szakmai címzetteknek. A szöveg regisztere tehát szaknyelvi, a levél
műfaja azonban közvetlenebb hangvételre ad lehetőséget, mint más szakmai szövegek. A szöveg
funkciója épp ez: közvetlenül megszólítani a lehetséges üzleti partnert. Ezt a fajta közvetlenséget
azonban nem lehet összetéveszteni az informális hangvétellel. Megfelelő udvariasságra van szük-
ség, de nem ünnepélyességre. Mindez meghatározza a tárgyszerű grammatikai és lexikai regisztert,
az utóbbiban fontos a pontos terminológiahasználat is.
54
FORDÍTÓI ABC
Forrásnyelvi szövegrészlet:
This brochure serves as an introduction as to how we can help you do business in a better, more cost-effective way.
Téves grammatikai és/vagy lexikai regiszter a fordításban:

1. Túlságosan ünnepélyes szórend: Szolgáljon ez a prospektus bevezetőként, mely arról tájékoztat,
hogyan tudjuk egy költséghatékonyabb rendszerrel jobban segíteni az Ön üzleti tevékenységét.
2. Túlságosan hivatalos utalás (jelen kiadvány): Jelen kiadványban szeretnénk bemutatni minden
leendő ügyfelünknek, hogy segítségünkkel miként tehetik még sikeresebbé, még hatékonyabbá üzleti
tevékenységüket.
3. Kimarad a megszólítás, az udvarias regiszter hangsúlyos eleme (Ön); szakszerűtlen kife-
jezés (intézze): Ez a brossura egy kis ízelítő abból, hogyan lehetünk szolgálatára abban, hogy az
üzletet egy jobb, költségkímélőbb módon intézze.
Javasolt fordítási változatok, megfelelően hivatalos hangvétel, szaknyelvi regiszter:

1. Kiadványunk betekintést nyújt abba, hogy cégünk mely módon segítheti vállalkozásának sikeres, valamint
költséghatékonyabb működését.
2. A prospektus célja, hogy bemutassa, hogyan segíthetünk Önöknek abban, hogy költséghatékonyabban
működhessenek.
3. Ez a kiadvány azt a célt szolgálja, hogy bemutassa, miként tudunk hozzájárulni az Ön cégének
sikeresebb és költséghatékonyabb működéséhez.
4. Ebben a prospektusban bemutatjuk, miként segíthetünk Önöknek abban, hogy üzleti tevékenységük még
eredményesebb és költséghatékonyabb legyen.
1. biliárd(ozik) (AkH. 203.) A latin betűs írású nyelvekből átvett és közkeletűvé vált köznyelvi
és szakmai idegen szavakat általában magyarosan írjuk, azaz szokásos kiejtésüket a magyar
hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük. Ezzel szemben a snooker (kiejt: sznúker) szót az
utóbbi időben a forrásnyelvi helyesírással vettük át, s már toldalékoljuk is: snookere stb.)
2. darts – dartsot, dartsozik (dar-tso-zik) Az AkH. 203. szabálya nem ad magyarázatot ennek az
idegen szónak a helyesírására. Megtartjuk az idegen írásmódot, de a -val toldalék hasonulását
a kiejtés (dárc) szerint jelöljük, s egybeírjuk a szótővel: dartscal.
3. söröshordó – sörös hordó – az írásmódnak jelentést megkülönböztető szerepe van: söröshordó
– sör tárolására használatos; sörös hordó – sörrel szennyezett vagy sör van benne
4. központozás: a vessző és az idézőjel tapadó írásjel; a gondolatjel nem tapadó; ha beékelés ese-
tén vessző követné a gondolatjel előtti tagmondatot, a második gondolatjel után tesszük ki,
ilyenkor nincsen szóköz közöttük; a gondolatjel hosszabb, mint a kiskötőjel; az idézőjel alakja
magyar szövegekben: „”
A fogalomtárból keressük ki a glossza meghatározását!
55
FORDÍTÓI ABC
6. A szöveget szervező háló, a kohézió
• Mi teszi szöveggé az alábbi két részletet?

Van-e erre valamilyen közös eszközrendszerük?
1. szövegrészlet:
Leonard Cohen: Everybody Knows
Everybody knows that the dice are loaded

Everybody rolls with their fingers crossed
Everybody knows that the war is over
Everybody knows the good guys lost
Everybody knows the fight was fixed
The poor stay poor, the rich get rich
That’s how it goes
Everybody knows
Everybody knows that the boat is leaking

Everybody knows that the captain lied
Everybody got this broken feeling
Like their father or their dog just died
Everybody talking to their pockets
Everybody wants a box of chocolates
And a long stem rose
Everybody knows
2. szövegrészlet:
Fundamental freedoms and rights: the current and foreseeable impact of Frontex activities on
EU fundamental values
The evaluation report produced by the Commission services fails to address satisfactorily the issue of the impact
of past Frontex activities on the fundamental freedoms and rights of individuals. This also holds true with
regard the envisaged developments for the agency’s role and competences. In particular, the principle of proportionality
seems to receive very little attention: the question, in this perspective, is whether the measures proposed by the Com-
mission are suitable and necessary, particularly with regard the agency’s record of activities. Again, it is important
to recall that Frontex is a first-pillar, Community body, which implies that it not only has an obligation to
uphold the fundamental values of the EU, but also to promote and expand their reach as necessary.
Egy szöveg első mondatát követően a legtöbb mondat legalább egy kötelékkel kapcsolódik egy
vagy több megelőző mondat tartalmához vagy formájához. Ezt a kohéziós hálót a kohéziós esz-
közök segítségével hozzuk létre. Ezek az eszközök megfogható jelek formájában teremtenek
56
FORDÍTÓI ABC
lexikai, grammatikai kapcsolatot a szöveg különböző részei között, általuk szervezzük a szöveget
egységgé. A kohéziós eszközök leggyakoribb megjelenési formái: névmás (személyes, mutató stb.),
kötőszó, utalószó, szóismétlés, rokon értelmű kifejezések, általánosítás, névelő, névutó, toldalékok
(egyeztetés szám, személy, esetleg nem szerint stb.), kollokációk. Segítségükkel vagyunk képesek
a logikai kapcsolatok létrehozására, s viszont, egy-egy szó, kifejezés, gondolat értelmezésére is az
adott bekezdésben, a környező mondatokban, illetve a szöveg egészében. A kohézió megfelelő
értelmezése, majd célnyelvi létrehozása, esetenként reprodukciója a teljes üzenet koherenciája,
valamint egy-egy kisebb egység szempontjából egyaránt fontos (Hatim 1998: 264–5).
• Mi alapján választunk fordításkor a kohéziós eszközök közül?

Meg kell-e tartani a forrásnyelvi szöveg kohéziós eszközeit a célnyelvi szövegben?
A fordító aszerint válogat a kohéziós eszközök között, hogy az adott eszköz segítségével
képes-e koherens szöveget alkotni. Az, hogy egy adott szövegben a kohézió mely típusával él az
író vagy a fordító, elsősorban a szövegtípus és a műfaj függvénye, s csak kisebb mértékben
nyelvspecifikus. A tartalomközpontú szövegekre, ezek között is főleg a szakszövegekre az
egyértelműség érdekében jellemző a lexikai utalás, ezek közül is a konkretizáció, az általánosítás
és a szóismétlés. Ezzel szemben a nagyrészt felhívásközpontú szépirodalmi prózai szövegek
inkább a rokon értelmű kifejezéseket alkalmazzák, míg a formaközpontú költészet szintén gyakran
él az ismétlés szövegösszetartó eszközével. Valamennyi szövegtípus szempontjából alapvetően
fontos a megfelelő tematikus rend és a már kialakult kollokációk alkalmazása. A fordítástechnika
szempontjából azonban fontos tudnunk, hogy az utalások szabályai, hagyományai nyelvenként
és szövegtípusonként, műfajokként eltérnek egymástól. Például az angolban az utalás leggyakoribb
eszköze a névmás, a portugálban a szóismétlés, míg a francia kerüli a szóismétlést, inkább rokon
értelmű kifejezésekkel él. A magyar elsősorban a toldalékokkal jelöli a kapcsolatokat. Mindezt
azonban felülírják a szövegtípus szerinti választások.
A fenti 1. szöveg forma- és felhívásközpontú, műfaját tekintve dal, míg a 2. szöveg tar-
talomközpontú, tájékoztató elemzés. Az 1. szöveg hatását a mondattípusok, tagmondatok, szavak
(poor, rich) ismétlődése, a köznyelvi sztereotípiák és kollokációk sora (everybody knows, fingers
crossed, that’s how it goes), az ellentétes konnotációjú kifejezések egymás mellé állítása (good–lost,
fight–fixed, boat–leaking, captain–lied), a negatív jelentésű szavak (lost, poor, leaking, lied, broken,
died) adják és erősítik meg. A dal formája kiemeli ezeket az eszközöket, és tovább fokozza a hatást.
A 2. szöveg tartalomközpontú, az információ értelmezését a lexikai utalások teszik

egyértelművé. Az egymással grammatikai és jelentésbeli kapcsolatban álló kifejezések utalnak
egymásra, láncolatot alkotnak, s az egyes láncok adják ki a szöveg lexikai kohéziós hálóját:
• Frontex– Frontex–agency–agency–Frontex–Community body: a Frontex egy testület, ügynökség;
• Fundamental freedoms and rights–impact–fails–impact–little attention–measures–promote–expand: az
alapvető jogok és szabadságokra gyakorolt különböző hatások, azok eredményei;
• activities–role and competences–principle of proportionality–record of acitvities–obligation to uphold–
to promote and expand: azok a területek, ahol hiányosságok mutatkoznak;
• values–evaluation–developments–first pillar–values–their reach: a Frontex kötelezettségei;
• fails–satisfactorily–true–receive–uphold–promote–expand: az értékelő jelentés hatékonysága,
célkitűzések.
57
FORDÍTÓI ABC
Természetesen ez a kohéziós háló nem jöhetne létre az egyéb kohéziós eszközök (kapcsolóelemek,
grammatikai utalások, írásjelek, tematikus rend) nélkül. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a két
szövegrészletben közös az, hogy a lexikai kohézió jellegzetes kohéziós eszközüknek tekinthető.
• Hogyan csoportosíthatjuk a kohéziós eszközöket? Mely szövegtípusra jellemzőek az

egyes csoportok?
A kohéziós eszközöket nyelvtani kategóriák és funkciójuk alapján csoportosíthatjuk. A leggyako-

ribb típusok:
1. A kapcsolóelemek általános viszonyok (kiegészítés, ellentét, ok, cél, eredmény, idő stb.)
fogalmain keresztül explicit módon kapcsolnak össze két gondolatot. Például:
Korán hazamentem. Márk azonban egészen végig ott maradt. Végül ő vetette fel a költség kérdését.
Eszközei: kötőszók (és, de, habár stb.), határozószók (végül, például stb.), az angolban az elöljárók (for,
with stb.), valamint az igenevek bizonyos funkciókban (to-s infinitivus – célhatározás; -ing partici-
pium – ok-, idő- és módhatározás stb.)
Az egyes kötőszavak használati módja és gyakorisága függ az egyéni nyelvhasználati szoká-
soktól, valamint a műfajtól, szövegtípustól. Alkalmazásuk nyelvenként eltérő. A fordított szövegek
idegenszerűségének okát sokszor a rosszul megválasztott kapcsolóelemben kell keresnünk. Mivel
az angol nyelvben az elöljárók, illetve az igenevek is kifejezik az általános viszonyok egy részét, az
angolhoz viszonyítva a magyar több kötőszót használ. Ezeket az elemeket be kell toldania a
szövegbe a fordítónak, ráadásul ez a művelet sokszor grammatikai felemeléssel is együtt jár: például
az angol elöljárós névszói szerkezetet és/vagy az igenevet gyakran a tagmondat, sőt, esetleg a
különálló mondat szintjére emeljük. Például:
The 4,600 signalmen could be sacked with Railtrack possibly taking them back on personal contracts with
individuals negotiating their own terms.
A sztrájkoló 4600 vasutast szerződésszegés címén el is lehetne bocsátani. Valószínű azonban, hogy ebben az eset-
ben a Railtrack egyéni szerződéssel visszavenné őket, vagyis a feltételekről mindenkivel külön egyezne meg.
Érdekes fordítástechnikai jelenség az angol szubjektív határozó, az úgynevezett conjunct, disjunct
és subjunct kategóriáiba tartozó néhány kifejezés fordítása is. Ezek a szavak többnyire a mondat
(esetleg tagmondat) elején állnak, „a beszélő (vagy író) személy mondanivalójára vonatkoznak, a
beszélőnek a mondatokhoz való viszonyulását jelzik, s így tulajdonképpen az egész mondatot
módosítják” (Kovács–Lázár–Merrick 1994: 622). Ezt a mondatbeli szerepüket jelzi, hogy vessző
követi őket:
Ironically, this was when he got interested.
Financially, it is not worth it.
Ha nem a mondat elején állnak, pontosvessző előzheti meg őket (mintegy lezárja az előző
gondolatot), majd a kötőelem után vessző áll, például:
I am intelligent; however, I don’t work much.
The train was late; consequently, we did not arrive in time to see him.
Ezeket a kötőelemeket többnyire grammatikai felemeléssel fordítjuk, vagyis a kifejezést tagmon-
dattá bővítve közöljük, s magát a mondatot pedig gyakran újabb kötőelemekkel vagy utalásokkal
bővítjük ki, hogy a mondat hangsúlyos részei kellőképp kiemelkedjenek. A fenti első két példa
fordítása akár ez is lehet:
58
FORDÍTÓI ABC
Az egészben az a legnevetségesebb, hogy pont akkor történt, amikor már kezdte érdekelni a dolog.
Ha anyagi szempontból nézzük a dolgot, szerintem nem éri meg.
Érdekes, hogy a fenti kifejezések nagy része, főleg a -ly képzős határozószók, az egyes mondat-
részekre is vonatkozhatnak, amennyiben a mondat belsejében (vagy végén) találhatók, a megfelelő
mondatrész közelében. Ilyenkor már nem szubjektív, hanem módhatározói szerepet látnak el:
He spoke to me ironically.
He supported me financially.
Ebben az esetben a mondat fordítása:
Gúnyosan beszélt velem.
Anyagilag támogatott (engem).
2. Az utalás funkciója a szöveg valamilyen más eleme nélkül értelmezhetetlen. A kapcsolatnak

két típusát különböztethetjük meg: az úgynevezett anaforikus kapcsolatokat, melyeket a szövegben
visszafelé kell értelmeznünk, s a kataforikus kapcsolatokat, melyeket előre:
Anaforikus: Több ember közelített. Megijedtünk ← tőlük.
Kataforikus: Ezt → hallgasd meg: János megnősül.
Eszközei: névmások (személyes, mutató), határozott névelő, ragozás (számra, személyre, esetleg
nemre stb. utal), az angolban a prepozíciók, a magyarban a toldalékok és a névutó.
Az utalás eszközei közé tartoznak még az azonosságot, hasonlóságot vagy különbözőséget kifejező
hasonlító szerkezetek is. Például:
It’s the same cat as the one we saw yesterday.
It’s a similar cat to the one we saw yesterday.
It’s a different cat from the one we saw yesterday. (Bővebben lásd: Halliday és Hasan 1976: 76–87)
Olykor nehéz felismernünk, hogy egyes kifejezések alkalmazásakor valóban utalásról van-e
szó, vagy sem. A different szó például hasonlítást, utalást fejez ki a következő mondatban: They were
a different two colours. A következő mondatban viszont csupán jelzői funkciója van: They were two
different colours. Hasonló módon kétféleképp viselkedhetnek a következő szavak is: same, similar,
identical, equal (Halliday és Hasan 1976: 79–80).
Fordítás során gyakran okoz gondot az other szó értelmezése. Ez a szó mindig utalást tartal-
maz, de két jelentése van: ’different’ (’különböző’), illetve ’additional’ (’új’, ’újabb’) (Halliday és
Hasan 1976: 80). Például:
Just two other nations, the Seychelles and Malawi, have adopted the convention.
Csupán két újabb ország, a Seychelles-szigetek és a Malawi Köztársaság fogadta el az egyezményt.
A szó másik jelentése: ’két különböző’ tévesen megváltoztatta volna a célnyelvi szöveg utalási
rendszerét, jelentését.
A magyar szövegekben általában kevesebb a névmás, mint az angol szövegben, de több a
határozott névelő.
3. A helyettesítés során valamely elem egy megelőző elemet vált fel. Például:
Kaptam egy ceruzát. Neked is kell egy?
Odaérünk időben? Azt hiszem.
Eszközei elsősorban grammatikai eszközök, az adott nyelvi rendszertől függenek. A magyarban
határozatlan névelő, névmások; az angolban do, one, the same – segédige, számnév, melléknévi
kifejezés stb.
59
FORDÍTÓI ABC
4. Kihagyásról akkor beszélünk, amikor a szerkezet egy része hiányzik, és csak a megelőző
szövegrészből következtethető ki. Például:
Hol láttad az autót? Az utcán.
A magyar nyelv gazdag igeragozási rendszere lehetővé teszi a kihagyás alkalmazását úgy, hogy
az igeragozással utalni tudunk a kihagyott mondatrészre. A következő példánkban a második
tagmondatból kimarad az alany és a tárgy, de mindkettőre utal az ige tárgyas ragozása és
személyragja:
Péter és Jutka megírták a levelet, majd postára adták.
Az angol nyelv ezeket a kihagyásokat csak helyettesítéssel tudja megoldani:
Peter and Judy have written the letter, then they posted it.
Angolra tehát a kihagyásokat csak helyettesítéssel tudjuk megoldani. A kihagyás – mint a
nyelvi sajátságokhoz kötődő kohéziós eszköz – az egyetlen, amelyik jellegzetes mennyiségi eltérést
mutat a magyar és az angol párhuzamos szövegek között. Érdekes viszont, hogy a magyarra fordí-
tott szövegek ebben a tekintetben nem a magyar szövegek, hanem az angol szövegek arányait
követik: a fordítók ritkán élnek a kihagyás eszközével, pedig erre a magyar ragozási rendszer
lehetőséget adna. A helyettesítés és kihagyás egyaránt a konkrét információ bizonyos mértékű
hiányával jár, ezért a tartalomközpontú szakszövegekben ritkábban élünk vele, mint más szöveg-
típusokban.
5. A lexikai kohézió révén egy lexikai elem szerkezeti viszonyba kerül egy másikkal, és a két
lexikai egység megerősíti egymás jelentését. Ez a típus a szaknyelvi szövegek és a szakfordítások
kohéziójában központi szerepet tölt be. Eszközei:
• Szóismétlés: egy kifejezés teljes egészében vagy csak részben megismétlődik, például:
Nagy Feri megérkezett. Nagy Feri mérges lett.
• Rokonértelműség (szinonima): gyönyörű–szépséges; ellentétes értelműség (antoníma): szegény–
gazdag
• Lexikai utalás: leggyakrabban alá-fölérendeltség, általánosítás, konkretizálás formájában jelenik
meg, például:
A virágok gyönyörűek voltak. Neki a tulipánok tetszettek a legjobban.
• Kollokáció: egy pár lexikai egység, melyek valamilyen módon – például jelentésük vagy a
nyelvhasználati szokás révén – egymáshoz kapcsolódnak (például: szakadó eső). Véleményünk sze-
rint a szaknyelvi szövegek gyakori szószerkezetei, melyek még nem merítik ki a terminológia
kritériumait, szintén ide sorolhatók. Például a gazdasági nyelvből: közvetlen szolgáltatások – direct
services, fizetőképes kereslet – effective demand, kisebbségi érdekeltségek – minority interests.
A lexikai kohézió fenti eszközei közül a lexikai utalás fogalmával érdemes egy példán
keresztül is közelebbről megismerkednünk. Érdekes különbség az angol és magyar újságcikkek,
híranyagok szerkesztése között, hogy az újonnan bevezetendő tulajdonnevek esetében az angol
gyakran kataforikus lexikai utalást alkalmaz, míg a magyar az anaforikus lexikai utalást részesíti
előnyben. Például:
The Thai commerce minister who takes over the top WTO post in 2002 said Clinton’s comments, published
Wednesday, could prompt some officials from the developing world “to walk away from any agreement on a new
round” of global trade talks. Supachai Panitchpakdi told The Associated Press that linking trade sanctions to
labor-rights violations “would be really ultimately highly detrimental.”
60
FORDÍTÓI ABC
Mint látjuk, a második mondat tartalmazza a thai kereskedelmi miniszter nevét, az első mondatban
csupán beosztását közli a cikk. A két lexikai egység között rengeteg információt kapunk az illetőről.
A magyar újságcikkekben inkább a bekezdés elején közöljük a tulajdonnevet, s a rá utaló egyéb
lexikai eszközök ezután következnek. Ha az angol szövegszerkesztési szokást követnénk, a magyar
olvasó nehezebben tájékozódna a szövegben, nem biztos, hogy a két mondat alanyát azonosítani
tudná. A javasolt fordításban tehát felcseréltük a lexikai utalási rendszer elemeit, irányát:
Supachai Panitchpakdi, thaiföldi kereskedelmi miniszter, aki 2002-től a WTO első vezetője lesz, közölte:
lehetséges, hogy Clinton szavai, melyek a szerdai újságokban jelentek meg, arra késztetik a fejlődő országok
néhány képviselőjét, hogy a globális kereskedelmi tárgyalások következő szakaszában kivonják magukat a meg-
egyezések alól. A miniszter elmondta az AP hírügynökségnek, hogy a kereskedelmi szankciók összekapcsolása
a munkaügyi jogok megsértésével „valóban rendkívül ártalmas lenne”.
A magyar szövegekben általában több a szinonima, mint az angolban, ahol viszont a szóis-
métlés gyakoribb.
A fenti öt fő kohéziós típus mellett meg kell említenünk még hármat:
1. Formai kohézió: Elsősorban a formaközpontú szövegeknél, például lírai vagy reklámszövegek-

ben figyelhetjük meg. A formai eszközök igen sokfélék, például:
• Tipográfiai eszközök: kis és nagy kezdőbetűk, eltérő betűtípusok váltakozása, ismétlődése
stb.
• Fonetikai eszközök: rím (sorvégi és sorközi), ritmus, időmérték
• Gondolatrimus: költői kérdések és válaszok, párhuzamosan vagy ellentétesen szerkesztett
mondatpárok
• Ismétlődések: refrén, keretes költemény (első és utolsó versszak ismétlődése, esetleg variáció-
val), sorok ismétlődése stb.
2. Írásjelek: Közismert a pont és a vessző szöveget tagoló és összefogó szerepe. Ha hatásukat

árnyalni akarjuk, akkor „erősebb vesszőt”, azaz kettőspontot, illetve „gyengébb pontot”, azaz
pontosvesszőt alkalmazunk. A kettőspontnak tehát erős figyelemfelkeltő, kiemelő hatása, a pon-
tosvesszőnek csoportképző, a többi csoporttól elhatároló szerepe van. Esetenként gondolatjelet,
különböző zárójeleket is alkalmazunk kohéziós eszközként. A felkiáltójel és a kérdőjel szintén
erősíti a szöveg kohézióját, de a tartalomközpontú tudományos és szaknyelvi szövegekben ritkáb-
ban alkalmazzuk ezeket. Az alábbi irodalmi szövegben mind a formai kohézióra, mind az írásjelek
kohéziós szerepére találunk példát:
Tompa Mihály: A madár, fiaihoz (részlet)
Száraz ágon, hallgató ajakkal

Meddig ültök, csüggedt madarak?
Nincs talán még elfeledve a dal,
Melyre egykor tanítottalak?!
Vagy ha elmúlt, s többé vissza nem jő
A víg ének s régi kedvetek:
Legyen a dal fájdalmas, merengő,
Fiaim, csak énekeljetek!
61
FORDÍTÓI ABC
Nagy vihar volt. Feldőlt berkeinken

Enyhe, árnyas rejtek nem fogad;
S ti hallgattok? Elkészültök innen?
Itt hagynátok bús anyátokat?!
Más berekben másképp szól az ének,
Ott nem értik a ti nyelvetek’...
Puszta bár, az otthonos vidéknek,
Fiaim, csak énekeljetek!
3. A megfelelő tematikus szerkezet, mely a mondatrészek, tagmondatok, mondatok

felépítésében ölt testet, jelentősen hozzájárul a szaknyelvi szövegek kohéziójához, feszes szer-
kezetéhez. Ehhez kapcsolódik az alábbi kérdés:
• Kötetlen-e a magyar nyelvben a szórend?

A magyar szórendre vonatkozó korábbi kutatások alapján köztudomású, hogy a magyar nyelv
az ún. szabad szórendű nyelvek közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy agglutináló volta, gazdag rag-
rendszere következtében az igei állítmányt tartalmazó mondatokban a szavak mondatbeli helyének
szintaktikai funkciókat kifejező, mondatrész-megkülönböztető szerepe nincs (Rácz 1988:
447–57, hivatkozik rá Horváth 1995). A szavak, mondatrészek sorrendje valóban független a
mondatrészi szereptől (az alanyi, tárgyi, határozói stb. funkciótól), azonban „a magyar mondat
szórendje nem szabad; csak a szórendi megkötések nem az összetevők mondatrészi szerepével
kapcsolatosak. … a magyar mondatok szerkezetét, szórendjét a mondatösszetevők logikai szerepe
határozza meg” (É. Kiss 2003: 206).
Logikai összetevők szempontjából tehát a mondat grammatikai tagoláson túllépő tematikus
tagolását értjük, mely két részre bontja a mondatot: a témára, azaz az ismert részre, és a rémára,
azaz az új információt tartalmazó részre. A rematikus szakasz legnyomatékosabb része a fókusz.
Ez végső soron azt jelenti, hogy a mondat szórendjét az határozza meg, hogy melyik mondatrész
az adott mondat legfontosabb, leghangsúlyosabb új eleme, vagyis a fókusza. Ez a fókusz köz-
vetlenül az állítmány, azaz többnyire a ragozott ige elé helyezzük. Ha ez a ragozott ige igekötős,
és az igekötő az ige előtt áll, akkor a ragozott igekötős ige viseli a fő hangsúlyt. Ha az igekötő a
ragozott ige mögött áll, akkor az ige előtt álló szó kapja a legnagyobb hangsúlyt, az kerül fókuszba.
A fenti, aktuálisan érvényesülő téma-réma viszonyokon kívül a mondat szórendje függhet az
esetleges műfaji kötöttségektől is (például a szerződések hagyományos mondatrendjében annak
a személynek vagy dolognak a megnevezése áll bekezdés első mondatának elején, amelyikre az
adott bekezdés vonatkozik), valamint a kulturális hagyományoktól is (például a dátum vagy a
lakcím elemeinek sorrendje). Emellett fontos megfigyelés még, hogy „a magyar nyelvre jellemző,
hogy a módosító elemek megelőzik az alaptagot, a bővítmények pedig követik – hacsak nem szán-
tunk nekik valamilyen logikai funkciót” (É. Kiss 2003: 209). Mindezek alapján belátható, hogy a
téves szórend módosítja a mondat jelentését, valamint jelentős mértékben hozzájárul a célnyelvi
szöveg idegenszerűségéhez.
• Van-e kapcsolat a mondaton belül érvényesülő szórend és a szöveg funkciója között?

A tematikus szakasz (általában a mondat eleje) és a rematikus rész (rendszerint a mondat má-
sodik fele) váltakozása adja a szöveg kommunikatív dinamizmusát. Sorrendjük műfajonként vál-
62
FORDÍTÓI ABC
tozik: az objektív tárgyalási módra (például a tudományos szövegekre, melyek logikája az ismerttől
a nem ismert felé vezet) a téma–réma sorrend jellemző, míg a szubjektívebb műfajokra (például
mesére) a réma–téma sorrend (Klaudy 1984: 325–326). A témák és rémák összefűzése (a tematikus
progresszió) a szövegen belül a szöveg hierarchikus szerveződésének, elsősorban a retorikai célnak
megfelelően történik, s állandó utalást tartalmaz a közlési szituációra és a szövegkörnyezetre.
A fordítók számára kulcsfontosságú a megfelelő tematikus progresszió (láncszerű, elágazásos,
párhuzamos stb.) feltárása a forrásnyelvi szövegben, illetve kialakítása a célnyelvi szövegben. (A
fordítás, illetve a tematikus rend és progresszió kapcsolatáról lásd például Klaudy 1987, Dezső
1980, Márta 1997, Lautamatti 1999.)
Feladatok
1. Fordítsa le az alábbi szövegrészletet (forrása: Halliday 1978: 134), mely az amerikai el-
nökválasztás helyszíni közvetítésének hanganyagából való! A magyar szöveg az elnökválasztásról
szóló híradás hanganyaga lesz. A riporter mondatai jól követik, amint a kamera mindig az épp
legújabb, legfontosabb eseményre fókuszál. Az esemény jellegéből adódóan többnyire az elnök áll
a figyelem középpontjában, akkor is, amikor ő maga mond köszönetet választóinak. Amint azt fent
leírtuk, az angolban a fókusz a (tag)mondatok végén, míg a magyarban a ragozott ige előtt talál-
ható. Tükrözze ezt a magyar fordítás is!
Forrásnyelvi szövegrészlet
Now comes the President here. It’s the window he’s stepping through to wave to the crowd. On his victory his
opponent congratulates him. ‘Gentlemen and ladies. That you are confident in me honours me…’
Javasolt fordítás (T. M., SZIE, 2006)

Itt jön az elnök. Kilép az ajtón, és üdvözli a tömeget. A győzelméhez gratulál az ellenzék.
„Hölgyeim és uraim! Belém vetett bizalmuk megtisztelő számomra.”
2. Fordítsa le a 6. rész elején látható dalszövegrészletet! A dalszöveg fordítása előtt végezzen

háttérkutatást és előzetes elemzést! Végezze el a fordítást, válasszon tudatosan a célnyelvi kohéziós
eszközök közül! Az alábbi elemzést és javasolt fordítást csak ezt követően nézze meg!
Előzetes elemzés
Forrásnyelvi szöveg megjelenési helye: internet, Leonard Cohen angol nyelvű rajongói oldala
Célnyelvi szöveg megjelenési helye: internet, Leonard Cohen magyar rajongói oldala
Cél- és forrásnyelvi olvasóközönség: Leonard Cohen műveit kedvelők, zenei szakemberek,
zenekritikusok, emellett bármely csoport bármely tagja
Szövegtípus: felhívás- és formaközpontú
Retorikai cél: irónia, az emberi sors bemutatása költői eszközökkel, hangulat közvetítése
Műfaj: líra, dalszöveg
Lexikai regiszter: sztereotípiák, kollokációk ismétlése, antonímák, konnotatív jelentések szerepe
Grammatikai regiszter: a grammatikai szerkezetek szabad használata az írói szándéknak alárendel-
ten; tárgyi alárendelő összetett mondatok, a főmondat ismétlése
Fordítás típusa: instrumentális jellegű
Formalitás foka: semleges
Írói attitűd: visszafogott, ugyanakkor a szavak mögött intenzív
Beavatkozás foka: relatív
63
FORDÍTÓI ABC
Leonard Cohen: kanadai költő, regényíró, énekes és dalszövegíró. Dalai gyakran érzelmileg súlyos,
komplex lírai darabok, amelyek közelebb állnak a költészet szóvarázslataihoz, mint a dalgyártás
hagyományaihoz. Szövegeiben sokszor jelenik meg a vallás, az elszigetelődés és a személyes kap-
csolatok bonyolultsága (forrás: Wikipédia: Leonard Norman Cohen).
Javasolt fordítás
Tudja mindenki
Tudja mindenki, hogy a kocka el van vetve

Tudja mindenki, hogy keze meg van kötve
Tudja mindenki, hogy a háborúnak vége
Tudja mindenki, a jók mind elvesztek
Tudja mindenki, hogy a csata eldőlt
A szegény maradt szegény,
A gazdag gazdagabb lett
Így megy ez egyre
Tudja mindenki
Tudja mindenki, hogy a hajó süllyed

Tudja mindenki, hogy a kapitány füllent
Mindenki érzi, és le van törve
Mint mikor apa vagy a kutya ment el végleg
Mindenki csak a zsebét tömi
Mindenkinek kéne egy doboz csoki
És egy jó fajta rózsaszál
Így megy ez egyre
Tudja mindenki
(Forrás: Bernáth Zsolt, 2004

http://passzio.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=39)
3. Fordítsa le a 6. rész elején látható szakszövegrészletet! Mivel a szaknyelvi szöveg kommu-

nikációs helyzetét nehéz feltárni, viszont a fordítás elkészítéséhez nélkülözhetetlen, megadjuk az
előzetes elemzést. Olvassa ezt el, majd a forrásnyelvi szöveget is. Végezzen háttérkutatásokat, ke-
resse meg a megfelelő célnyelvi terminológiai egységeket. Fordítsa le a szöveget! Az alábbi javasolt
fordítást csak ezt követően nézze meg!
Előzetes elemzés
A dokumentum címe: An analysis of the Commission communications on future development of Frontex and
the creation of a European border surveillance system (Eurosur)
Fordítási cél: információ átadása
Téma: (az eredeti teljes szövegé): 2008. február 13-án az Európai Bizottság előterjesztett egy
határőrizeti csomagot, amely három, az EU külső határainak igazgatásával foglalkozó közleményt
foglal magában. A szerző emlékeztetni kíván arra, hogy a Frontex az első pillérhez tartozó
64
FORDÍTÓI ABC
közösségi szerv, amelynek tevékenysége során tiszteletben kell tartania az EU alapvető értékeit,
hiszen működési területe a migrációt és a mozgás szabadságát érintő kritikus kérdésekhez kap-
csolódik.
Forrásnyelvi szöveg megjelenésének helye, ideje: Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és
Igazságügyi Bizottsága által közzétett tájékoztató anyag, 2008. június
Az interneten is hozzáférhető:
http://www.europarl.europa.eu/document/activities/cont/200806/20080626ATT32856/
20080626ATT32856EN.pdf
További információ a Frontex ügynökségről:
http://europa.eu/agencies/community_agencies/frontex/index_hu.htm
http://www.frontex.europa.eu/
Célnyelvi szöveg megjelenése: Az EU, az Európai Parlament, a Frontex aktuális híreivel foglalkozó
folyóirat, honlap, rendészeti szakfolyóirat, rendőrségi honlap (Az Interneten kb. 1-2 évig fellelhető)
Célnyelvi olvasóközönség: Határrendészettel, határőrizettel, az ezzel kapcsolatos nemzetközi
együttműködéssel foglalkozó, az Európai Parlament aktuális hírei iránt érdeklődő szakemberek.
Szövegtípus: tartalomközpontú
Retorikai cél: tájékoztatás, véleményközlés
Formalitás foka: hivatalos / semleges
Írói attitűd: tényszerű
Műfaj: tájékoztató anyag, elemzés
Grammatikai regiszter: többszörösen összetett mondatok, körmondatok, retorikai kérdések
Lexikai regiszter: irodalmi, köznyelvi, jogi és rendészeti szaknyelvi, gyakran ismétlődő szakkife-
jezések
Fordítói beavatkozás mértéke: részleges (relatív)
További információ a Frontex ügynökségről:
http://europa.eu/agencies/community_agencies/frontex/index_hu.htm
http://www.frontex.europa.eu/
Javasolt fordítás (B. J., SZIE, 2009)

2.4 Alapvető jogok és szabadságok: a Frontex tevékenységének jelenlegi és várható hatása az EU alapvető értékeire
A Bizottság szolgálatai által készített értékelő jelentés nem tárgyalja kielégítő módon azt a kérdést, hogy
a Frontex (Európai Határőrizeti Ügynökség) korábbi tevékenysége milyen hatással volt az egyének
alapvető jogaira és szabadságaira (1). Ugyanez a hiányosság az ügynökség szerepének és hatáskörének
előirányzott fejlesztésével kapcsolatban is felmerül. Úgy tűnik, különösen az arányosság elvének szenteltek
nagyon kevés figyelmet: e tekintetben az a kérdés, hogy a Bizottság által javasolt intézkedések megfelelőek és
szükségesek-e, különösen, ha figyelembe vesszük az ügynökség eddigi (2) tevékenységét. Ismét emlékeztetnénk
arra a tényre, hogy a Frontex az első pillérhez tartozó közösségi szerv, és ennek értelmében nemcsak
védelmeznie kell az EU alapvető értékeit, hanem szükség esetén előmozdítani és szélesíteni is köteles
ezt az értékrendet.
Fordítói végjegyzet (B. J., SZIE, 2009)

(1) http://eur-
lex.europa.eu/Notice.do?mode=dbl&lang=en&ihmlang=en&lng1=en,hu&lng2=cs,da,de,e
l,en,es,et,fi,fr,hu,it,lt,lv,mt,nl,pl,pt,sk,sl,sv,&val=426883:cs&page=
65
FORDÍTÓI ABC
(2) Szó szerint: dokumentumokban rögzített, ez viszont nehézkessé tenné a szöveget. Így a
következő bekezdésre is egyértelműbb az utalás.
Terminológiai háttérmunka (B. J., SZIE, 2009)
http://eur-
fundamental alapvető jogok
lex.europa.eu/Notice.do?mode=dbl&lang=en&ihmlang=
freedoms és szabadságok
en&lng1=en,hu&lng2=bg,cs,da,de,el,en,es,et,fi,fr,hu,it,lt,
and rights
lv,mt,nl,pl,pt,ro,sk,sl,sv,&val=482613:cs&page=
http://eur-
principle of az arányosság lex.europa.eu/Notice.do?mode=dbl&lang=en&ihmlang=
proportionality elve en&lng1=en,hu&lng2=bg,cs,da,de,el,en,es,et,fi,fr,hu,it,lt,
first pillar első pillér http://www.mobidictionary.hu/scripts/eujog/
Community közösségi szerv http://www.mobidictionary.hu/scripts/eujog/

body
http://eur-
operation művelet lex.europa.eu/Notice.do?mode=dbl&lang=en&ihmlang=
intercept elfog http://eur-
lex.europa.eu/Notice.do?mode=dbl&lang=en&ihmlang=
intercept feltartóztat http://kirzen.hu/dictionary/search?from=eng&to=

hun&q=intercept&type=any&accent=1
irregular szabálytalan http://eur-

immigrant bevándorló lex.europa.eu/Notice.do?mode=dbl&lang=hu&ihmlang=
hu&lng1=hu,en&lng2=bg,cs,da,de,el,en,es,et,fi,fr,hu,it,lt,
territorial http://www.mobidictionary.hu/scripts/eujog/
waters felségvizek
asylum menedékjog
application iránti kérelem http://www.mobidictionary.hu/scripts/eujog/
asylum-seeker menedékkérő http://www.mobidictionary.hu/scripts/eujog/
refugee menekült http://www.mobidictionary.hu/scripts/eujog/
66
FORDÍTÓI ABC
Fordítástechnikai fogások a megfelelő kohézió kialakítása érdekében

(példák és elemzésük)
A megfelelő célnyelvi kohéziós eszközök alkalmazása gyakran grammatikai átváltási műveleteket
igényel, ezek közül a leggyakoribbak:
Grammatikai áthelyezés (szórendi változtatás)

Grammatikai áthelyezésről akkor beszélünk, amikor a fordító megváltoztatja a mondat ele-
meinek sorrendjét, azaz a szórendet. Ebben a műveletben érdekesen fonódnak össze a kötelező
szórendi az átváltások, melyeket a fordító azért végez, hogy grammatikailag helyes célnyelvi
mondatot kapjon, és a fakultatív szórendi átváltási műveletek, amelyeket a fordító azért hajt végre,
hogy a lefordított mondatok szöveggé szerveződjenek (Klaudy–Simigné 1996: 140, 153).
A grammatikai áthelyezés leggyakoribb okai angol–magyar viszonylatban a hagyományos
mondatrend, a tematikus rend (fókusz), a műfaji jegyek (az adott műfajban mit kell kiemelt helyre
tenni, pl. szerződésekben az ágenst), valamint a kulturális hagyományok. Az alábbi példa az Eu-
rópai Unió egyik tudományos híreket tartalmazó oldalán jelent meg, egy egészségügyi informatikai
rendszerek fejlesztéséről tartott konferencia beszámolója, szakemberek számára (fordította Z. K.,
SZIE, 2011). A forrásnyelvi szöveg egyetlen mondatának fordítása során négy grammatikai áthe-
lyezésre is sor került. Ezek oka sokrétű. Az angol mondatban a birtokos jelző a jelzett szó után
áll, a magyarban pedig előtte (2). Az angol mondat a leghangsúlyosabb helyen, a mondat végén
kiemelte a mondat logikai alanyát. A magyarban a fordító ezt a mondatrészt (1–4), valamint az ezt
követő tárgyat (5) a mondat elejére helyezte. Ezek a mondatrészek így a ragozott ige (tartott) elé
kerültek, hiszen a magyar tematikus rend szabályai szerint itt található a mondat leghangsúlyosabb
része. Emellett az eltérő kulturális, utalási hagyományok (az angol a kisebb felől közelít a nagyobb
felé, a magyar fordítva) következtében a dátumon belül is átrendezte a fordító az egyes elemeket
(3):
The Conference on “Personal Health Systems: Deployment opportunities and ICT research challenges” (in
short: PHS 2007) took place in Brussels on February 12-13, 2007 and was organised by the European
Commission as a cooperation of several Directorates General.
Az Európai Bizottság (1) több főigazgatóság együttműködésével (2) 2007. február 12–13-án (3)
Brüsszelben (4) konferenciát (5) tartott a személyi egészségügyi rendszerek (Personal Health Systems – PHS)
alkalmazási lehetőségeiről, valamint az információs és kommunikációs technológiák (Information and
Communication Technologies – ICT) kutatása során jelentkező kihívásokról.
Grammatikai felbontás
Grammatikai felbontáson azt a műveletet értjük, amelynek eredményeként egyetlen forrás-
nyelvi mondatból több célnyelvi mondat lesz a fordításban (Klaudy–Simigné 1996: 112). Az előző
összetett mondatban a fordító általánosította a konferencia címét. A pontos információ
megőrzése, visszakereshetősége azonban a tudományos életben, a tudományos szövegek
fordításakor rendkívül fontos. Ezért a fordító a hosszú angol mondat felbontásával, külön mon-
datban közölte konferencia címét is, ezzel lexikai utalási viszonyt hozva létre (Z. K., SZIE, 2011):
The Conference on “Personal Health Systems: Deployment opportunities and ICT research challenges”
(in short: PHS 2007) took place in Brussels on February 12-13, 2007 and was organised by the European
Commission as a cooperation of several Directorates General.
Az Európai Bizottság több főigazgatóság együttműködésével 2007. február 12–13-án Brüsszelben konfe-
67
FORDÍTÓI ABC
renciát tartott a személyi egészségügyi rendszerek (Personal Health Systems – PHS) alkalmazási lehetőségeiről,
valamint az információs és kommunikációs technológiák (Information and Communication Technologies – ICT)
kutatása során jelentkező kihívásokról. A konferencia címe: „Personal Health Systems: Deployment
opportunities and ICT research challenges” (rövidítve: PHS 2007) volt.
Grammatikai felemelés
A grammatikai felemelés a felbontás egyik esete: a fordító a mondathatáron belül marad, de
„kibontja”, tagoltabbá, explicitebbé teszi a mondatot. A forrásnyelvi mondat bővített névszói
vagy igenévi szerkezeteit önálló célnyelvi tagmondatokkal, „mondategységekkel” fordítja, azaz
felemeli őket a mondat szintjére (Klaudy–Simigné 1996: 112–113). Az alábbi példa egy gazdasági
leírásból való, mely az Egyesült Államokban gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokra
vonatkozó adózási szabályokat foglalja össze. A kiemelt mondatban a tanács szó egyrészt két-
féleképpen értelmezhető, másrészt valójában a tanácskérésre vonatkozik, ezért szükséges a főnév
grammatikai felemelésével egy új tagmondatot létrehozni, melyben kötőszó is erősíti a kohéziót
(fordító: P. P. M., SZIE, 2011).
Hence, the advice of a tax lawyer is practically indispensable to any newcomer to multi- state business.
Kevésbé sikeres fordítás (P. P. M.):
Minderre tekintettel egy adózási szakjogász tanácsa gyakorlatilag elengedhetetlen mindenkinek, aki újonnan
kapcsolódik be a több államot érintő üzleti életbe.
Javított fordítás grammatikai felemeléssel:
Minderre tekintettel gyakorlatilag elengedhetetlen, hogy mindenki, aki újonnan kapcsolódik be a több államot
érintő üzleti életbe, kikérje egy adózási szakjogász tanácsát.
Grammatikai lesüllyesztés
A grammatikai lesüllyesztés során a mondathatáron belül marad a fordító, de a forrásnyelvi
mondat valamelyik önálló mondategységét bővített névszói vagy igenévi szerkezetté alakítja, azaz
lesüllyeszti a mondat szintje alá (Klaudy–Simigné 1996: 124). Az alábbi környezetvédelmi-
turisztikai szaknyelvi szövegrészletben az angol és a magyar nyelv grammatikai különbségéből
adódó műveletre látunk példát. Az angol vonatkozói mellékmondat valójában hátravetett jelzőként
funkcionál, ezért a magyar szövegben a jelzett szó elé helyezett jelzőként fordítjuk. A tagmondatot
tehát névszóvá „süllyesztjük”, ugyanakkor jobbról balra át is helyezzük, s így a helyes szórend
biztosítja a megfelelő kohéziót (G. J., SZIE, 2011):
Visitor experience is a key element of any tourism industry, for it is not a single product offered by an
individual firm, but an amalgamation of products and environmental factors that form the overall experience.
Nehezen értelmezhető fordítás, lesüllyesztés és áthelyezés nélkül:
A látogatói tapasztalat bármely turisztikai iparág kulcseleme, mivel ez nem csupán az adott cég által kínált
egyetlen termék, hanem a termékek és a környezeti tényezők együttese, amelyek a teljes élményt alakítják.
Javított fordítás, grammatikai lesüllyesztéssel és áthelyezéssel:
A látogatói tapasztalat bármely turisztikai iparág kulcseleme, mivel ez nem csupán az adott cég által kínált
egyetlen termék, hanem a teljes élményt kialakító termékek és környezeti tényezők együttese.
A kohéziós eszközök alkalmazásának megfigyelése magyar és angol nyelven írt, illetve

angolról magyarra fordított szövegen
Könyvünk fő célkitűzése, hogy rámutassunk, milyen fordítói döntések révén, milyen szakmai
68
FORDÍTÓI ABC
tudással hozhatunk létre funkciójukat megfelelően ellátó, a célnyelvbe és a célnyelvi kultúrába jól
beilleszkedő célnyelvi szövegeket. A fordítások idegenszerűségét gyakran az okozza, hogy nem
vagyunk elég tudatosak a kohéziós eszközök átültetésekor, a célnyelvi szöveg kohéziós hálójának
megteremtésekor (Dróth 2003a). Jól ismerjük a forrásnyelvet és a célnyelvet is, de nem érvényesül
kellőképpen a kontrasztív szemlélet a fordításkor. A korpusznyelvészet ma már megfelelő esz-
közökkel és módszerekkel rendelkezik ahhoz, hogy háttérkutatásaival a fordítók segítségére
siessen. Az eddigi kutatások eredményei azt mutatják, hogy a fordításként keletkező célnyelvi
szövegek kohéziós eszközhasználata eltér mind a fordítások alapjául szolgáló forrásnyelvi
szövegek, mind a célnyelven írt autentikus szövegek kohéziós eszközhasználatától (Péch
2009: 27).
7. Befogadott jövevények és hamis barátok:

a terminológia fordítása
A szakszövegek bizonyos típusai, melyeket egységes szaknyelvi lexikai és grammatikai re-
giszter, tényszerű leírás jellemez, szövegtani szempontból kifejezetten könnyű fordítási feladatnak
számítanak. Ezeknél a szövegeknél azonban tapasztalataink szerint a fordítási kompetencia egyéb
tényezői: a háttérkutatás és a megfelelő terminológia alkalmazása megnehezítheti a feladatot,
különösen a megfelelő fordítói szakszótárak viszonylagos hiánya és a terminológiában tapasztal-
ható bizonytalanságok miatt.
A színvonalas szakfordításhoz a két nyelv és a nyelvtan ismerete mellett nagyon fontos a kellő
szakmai tudás vagy a szükséges ismeretek feltárása. A szakmai célnyelvi olvasók szemében például
komoly hibának minősül, ha összekeverjük a fajt a fajtával, sugárszennyezés helyett sugárfertőzésről
írunk, vagy nem teszünk különbséget a súly és a tömeg között. (Némi zavart okoz, hogy míg a súly
szó helyett a kg és váltóegységei esetében a tömeg szót használjuk, több kifejezésünkbe beivódott,
például súlylökés, súlytalanság, súlyos, súlypont stb. Más terminológiai egységekben azonban ismét a
tömeg szó épült be, például ezermagtömeg, tömegveszteség.) Szakmai tudás szükséges ahhoz is, hogy fel-
ismerjük, két- vagy többtagú névszói szerkezetek esetén mikor van dolgunk jelzős szerkezettel,
mikor pedig szaknyelvi kollokációval, terminológiai egységgel. Például az environmental weeds kife-
jezés jelentése szó szerint ’környezeti gyomok’, környezetvédelmi szakszövegben azonban a
veszedelmes gyomnövények a magyar megfelelője.
A terminológiai ismeretek az alapvető elvárások közé tartoznak a nagy fordítóirodákban, ahol
a fordítási projektekben akár többtucat fordítót is alkalmaznak ugyanannak a szövegnek a
fordítására. Ilyenkor is elsődleges cél az egységes célnyelvi szöveg, mely szakszerűen, következete-
sen alkalmazza a terminológiát, és emellett megfelel a célnyelvi hagyományoknak és normáknak
is. Ennek érdekében gyakran alkalmaznak jól képzett terminológust.
• Milyen a megfelelő terminológia?

A terminológia akkor látja el legjobban szerepét, ha szakszavaink a lehetőséghez mérten
egyszerűek, toldalékolhatóak, általánosan elfogadottak, az adott szakterület szakkifejezéseinek
rendszerébe jól beilleszthetők, tartósak, szabatosak, kifejezők, emellett nyelvileg is helyesek (Szépe
1982). Nem könnyű azonban egyszerre megfelelni a terminológiával szemben támasztott
követelményeknek és a magyarítás igényének, valamint a nyelvhelyességi szempontoknak is, hiszen
69
FORDÍTÓI ABC
ezek számos ponton ütköznek egymással. A fordítók mindig is kiemelt céljuknak tekintették, hogy
a magyarra fordított szaknyelvi szövegekben minél kevesebb legyen az idegenszerűség. A szakmai
követelmények (elsősorban az információ pontos, tömör és gyors átvitelének igénye) azonban
gyakran felülírják a hagyományos nyelvhelyességi szempontokat. Ezért a valóságos szakmai-
tudományos nyelvhasználatban sok olyan példát találunk, amelyeket első pillantásra el kellene vet-
nünk, de a szakmai gyakorlat miatt nekünk is használnunk kell. Ennek a jelenségnek egyik oka,
hogy a magyar terminológiának alkalmazkodnia kell a nemzetközi terminológiához, hiszen támo-
gatnia kell a szakértői csoportok gyors és hatékony kommunikációját a nemzetközivé váló szakmai
színtereken és azok hazai környezetében.
Az utóbbi években gyakran olvashatunk a nyelvészeti folyóiratokban, kiadványokban a szak-
nyelvek helyzetéről: a következetlen, olykor kialakulatlan terminológiáról, a szakszövegek
olvasásakor felvetődő nyelvhelyességi, helyesírási kérdésekről, a jelenségek mögött álló társadalmi,
szociolingvisztikai folyamatokról. A szaknyelv használói közül a fordítóknak olykor az elsők között
kell megtalálniuk az idegen nyelvek által közvetített terminológia magyar megfelelőjét. Eleget kell
tenniük a megbízó és a célnyelvi olvasóközönség elvárásainak a konkrét szituációban, közvetíteniük
kell a forrásnyelvi szöveg feladójának üzenetét, úgy, hogy az a célnyelvi kultúrába, nyelvi
környezetbe is beilleszkedjen. E nem mindennapi mutatvány végrehajtásához társadalmi segítségre
van szükségünk – olyan egyezményes műfaji, grammatikai, lexikai (terminológiai), helyesírási és
formai leírásokra és javaslatokra, melyeket célnyelvi normának nevezhetünk (lásd Dróth 2003b).
Az optimális fordítási stratégia kiválasztása, a fordítási döntés képessége a fordító mint hivatásos
nyelvi közvetítő szakmai kompetenciájának része. A szótárkészítés, a nyelvstratégiai döntések stb.
azonban nagyrészt a nyelvészet hatáskörébe tartoznak. Mindkét tevékenységben alapvető szerepe
van a leíró szemléletnek, hiszen a szótárkészítésnek is kiindulási pontja a már használatban lévő
terminus technikusok alkalmazásának megfigyelése a szövegkörnyezetben. Ezek a terminológiai
egységek azonban a szakmai nyelvhasználat gyakorlatában normaként jelentkeznek, éppen ezáltal
képesek betölteni elsődleges funkciójukat, elősegíteni az egyértelmű, hatékony, gyors szakmai
kommunikációt.
• Relatív abundancia vagy viszonylagos gyakoriság? Interspecifikus kompetíció vagy

fajok közti versengés?
Minden szaknyelv nagyszámú szakszót vesz át más nyelvekből. Egykor különösen a görögnek
és a latinnak volt nagy hatása valamennyi nyelv szakszókincsére, ma viszont az angol szavak je-
lennek meg egyre nagyobb számban a különböző nyelvek terminológiájában. Izgalmas kérdés, és
a szakma művelőin, a szakfordítókon is múlik, mennyire képesek az idegen szakszavakat a saját
nyelvükbe beleolvasztani, annak olyan integráns részévé tenni, amelyről egy idő után — első
látásra — talán nem is tűnik fel, hogy idegenből származott. Ezeket a jövevényszavakat az külön-
bözteti meg a frissen átvett idegen szavaktól, hogy már igazodnak a helyesírásunkhoz, és könnyen
toldalékolhatóak.
A szaknyelv nagy teherbírású csatorna: rajta keresztül érkeznek hozzánk a külföldi technikai
újítások, tudományos eredmények, s egyre nagyobb mértékben a nemzetközi besorolások, előírá-
sok, rendeletek is. A nemzetközi szervezetek óriási erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy
egységes és elfogadott terminológiát alkalmazva fordítsák le hivatalos nyelveikre ezeket a szakmai
anyagokat. Néhány külföldi szaknyelvi kifejezésnek nem alakult még ki a magyar nyelvű
megfelelője, sokszor azért, mert Magyarországon kevésbé ismert fogalmat takar. Ilyenkor előfor-
70
FORDÍTÓI ABC
dul, hogy az egységes alak helyett többféle fordítási változat is létezik, vagy analóg magyar kife-
jezést alkalmaznak a fordítók, vitatható tartalommal (például a tengeri halászat szaknyelvében,
így az EU-s rendeletek szövegében is megtalálható bycatch – mellékfogás/szeméthal/gyomhal/ vakfogás
kifejezés).
A szaknyelvnek rétegei vannak. Aszerint kell megválasztani a nyelvezetet, hogy kinek szól az
írás (nómenklatúra, terminológia, köznyelvi alak). A magyar nyelvbe beilleszthető idegen nyelvű
szakkifejezés honosítható, nem minden esetben kell lefordítani (például quota – kvóta). Bármelyik
szaknyelv a többi szaknyelvből és a köznyelvből is von magába kifejezéseket, amelyeket más
értelemben használ (például monitoring). Lehet köznyelvi idegen szavakat alkalmazni a szaknyelvben
is, ez azonban az angolra sokkal jellemzőbb, mint a magyarra. Ehhez hozzájárul, hogy az általunk
könnyebben felismerhető latin eredetű szavak nagyobb arányban váltak a köznyelv részévé, mint
a magyarban. A címben szereplő kérdésre visszautalva körülbelül ugyanaz a viszony a magyar
köznyelvi sűrűség és a szaknyelvi értelemben vett sűrűség között, mint az angol abundance köznyelvi
és szaknyelvi alkalmazása esetében. Az egyes szakmák legjobb szakemberei egyetértenek abban,
hogy ne alkalmazzunk idegen szavakat, ha megfelelő magyar szaknyelvi kifejezés áll ren-
delkezésünkre. Példánk esetében a környezetvédelmi szakembereknek az a véleménye, hogy nem
szükséges a magyar sűrűség szakkifejezés mellé az idegen alakot is átvenni a szaknyelvi szövegekben.
További példaként a predation fordításaként a predáció helyett a zsákmányszerzés / zsákmányolás / ra-
gadozás alakot; a disturbance fordításaként a diszturbancia helyett a zavarás / bolygatottság alakot; a com-
petition fordításaként a kompetíció helyett a verseny / versengés / küzdelem / vetélkedés alakot; az abundance
fordításaként az abundancia helyett az egyedsűrűség alakot ajánlják (lásd Dróth 2003b).
• Mit kezdjünk azokkal a rövidítésekkel, melyek nem intézménynév kezdőbetűiből vagy

más tulajdonnévből származnak?
Az idegen nyelvi elemek átvételének érdekes esete az angolszász nyelvhasználatban gyakori
köznévi eredetű mozaikszók fordítása. A hárombetűs rövidítések egyre gyakrabban fordulnak elő
bizonyos köznyelvi műfajokban (blog, internetes fórum), de még ennél is sűrűbben alkalmazzák
őket a szakzsargonban, valamint az egyes cégek belső nyelvhasználatában. Ezt bizonyítja, hogy
hárombetűs rövidítéssel utalhatunk rájuk: angolul TLA, magyarul HBR.
A szakszövegekben, illetve a hazai és a nemzetközi szervezetek nyelvezetében egyre gyakrab-
ban találkozunk köznévi betűszókkal, mozaikszókkal. Ezeket nem sorolhatjuk a valódi vagy jel-
szerű rövidítések közé, melyeket gyakran a tördelés szempontjai miatt alkalmaz a szöveg szerzője
vagy szerkesztője (például ábr., egyh., DK). Olyan önállósult lexikai egységekről van szó, melyek
feloldására többnyire nem is gondol a szöveg írója vagy a fordító (például tsz, PDA). Ezek egyaránt
lehetnek belső keletkezésűek, tükörszók és idegen eredetűek. Az újabb és újabb szakmai módsze-
rek, elvek, gyakorlatok, találmányok megszületésével keletkeznek, és velük együtt rendkívül gyor-
san nemzetközivé is válnak. Néhány már annyira elterjedt, hogy szinte fel sem tűnik a hétköznapi
nyelvhasználatban (például trafó, GPS); de vannak olyanok, melyeket még a szakmai körökben
sem ért mindenki (például SES – socio-economic situation), hiszen az általuk jelölt fogalmak az adott
szakterület, társadalmi csoport vagy a forrásnyelvi kultúra képviselői előtt ismertek, de egy másik
szakterület vagy kultúra művelője számára esetleg már nem érthetőek. Szótárakban, lexikonokban
a betűszóknak, mozaikszóknak csak töredéke lelhető fel. Ennek egyik oka, hogy nagy mennyiség-
ben és gyorsan jelennek meg, s a nyelvészeti és kiadói feldolgozás csak részlegesen és viszonylag
lassan képes követni ezt a folyamatot. Míg korábban csupán elvétve találkoztunk ezekkel a nyelvi
71
FORDÍTÓI ABC
képződményekkel (például tv, tbc), napjainkban a szakszövegek különféle műfajaiban soronként

akár több is előfordul belőlük. Külön figyelmet érdemel, hogy a szakmai, üzleti és adminisztratív
csatornákon keresztül, illetve a média révén ezek a kifejezések rendkívül gyorsan áramlanak a
szaknyelvből a köznyelvbe. Fordítástechnikai, egyben szakírói, szerkesztői szabály, hogy a szöveg-
ben szereplő rövidítést első előfordulásakor fel kell oldanunk. Napjainkban azonban a köznyelvi
eredetű betűszók feloldása gyakran elmarad, a szaknyelvben pedig még ritkábban találjuk meg a
rövidítés értelmezését.
• Fel kell-e oldani ezeket a köznévi rövidítéseket, vagy sem? Melyeket igen, melyeket
nem? Változatlanul közöljük-e ezeket (azaz vegyük-e át az idegen betűszót), vagy
írjuk körül a tartalmukat? Magyar megfelelőjüket közölhetjük-e szintén betűszóként?
Csupa nagybetűvel vagy csak nagy kezdőbetűvel, esetleg csupa kisbetűvel írjuk-e
őket? Hogyan olvassuk ki őket?
A szakfordítók, lektorok, szerkesztők munkája során gyakran felmerülnek ezek a kérdések.
Mivel a mozaikszavak alkalmazása a magyar nyelvre sokkal kevésbé jellemző, mint az angolra, és
használatukat egyelőre a magyar nyelvhelyességi elvek még nem támogatják, fordításuk elsősorban
a rövidítés feloldásával, a teljes köznévi szóalakokkal történik. Napjainkban azonban a magyar
szaknyelvben is egyre gyorsabban és szélesebb körben terjed ezeknek a rövid alakoknak a
használata, ráadásul többnyire az angol mozaikszó átvételével. Véleményünk szerint csak akkor cél-
szerű megtartani őket, ha a célnyelvi közönség ezt egyértelműen igényli, tehát az a magyar szakem-
ber szóhasználatára jellemző, és biztosan érti ezeket a rövidítéseket (például PEC – Predicted
Environmental Concentration – becsült környezeti koncentráció; TEQ – toxic equivalency concept – toxicitási
egyenérték) (Láng 2002, valamint Halász Gábor Endre, SZIE MKK közlése alapján) (Dróth–
Madarász–Turcsányi 2006). A műszaki, számítástechnikai eszközök terjedésével sokszor a
köznyelv is átveszi ezeket (például GPS – global positioning system – műholdas járműkövető rendszer vagy
a környezetvédelmi tüntetésekről ismert NIMBY – not in my backyard – ne az én kertembe kifejezés)
(a mozaikszavak fordításáról részletesebben lásd Dróth–Hegyesi–Krifaton–Waltner 2008; Dróth
2008).
A mai szaknyelvben az idegen betűszó átvételére a következő három esetben kerülhet sor:
• Ha denotátumuk már általánosan ismert a célnyelvi kultúrában, s még nem alakult ki
megfelelő magyar megnevezés, a körülírt alak pedig az adott szaknyelv jellemző műfa-
jaiban nem alkalmazható (például a számítógépes üzenet vagy a járműveken szereplő
jelzés esetében kiemelt szempont a rövidség).
• Ha fontos a gyors, esetleg gépi fordíthatóság (például az orvosi, katonai, nemzetközi ad-
minisztratív kifejezések esetében).
• Ha egy tudományterület vagy vállalat belső kommunikációja számára fordítjuk a szak-
szöveget, s a célnyelvi olvasók igényeinek az angol szakirodalomból már ismert,
nemzetközileg alkalmazott szóalak felel meg.
A fenti esetekben tehát a fordítónak a célnyelvi szöveg felhasználói számára „használhatóvá”

kell tenni az előbb említett kifejezéseket. Ennek érdekében kompromisszumos megoldást
javaslunk: a szövegben meghagyjuk az eredeti nagybetűs betűszót, és mögé zárójelben odaírjuk a
magyar értelmezését kis kezdőbetűs szavak formájában. Erre azért van szükség, mert így amellett,
72
FORDÍTÓI ABC
hogy nem csorbul a nemzetközi nyelvhasználat és a szakmaiság, az adott kifejezés egyúttal bárki
számára értelmezhetővé válik. Javasoljuk tehát, hogy őrizzük meg nyelvi sajátosságainkat anélkül,
hogy a szakmaiság kárára válna.
Továbbra is ajánljuk azonban a betűszó elhagyását, elemeinek magyar feloldását, fordítását a
fenti három pontban leírtaktól eltérő esetekben, elsősorban akkor, ha kevésbé ismert tartalmakat
nem csupán egy szűk, szakmai csoport számára fordítunk, illetve az alkalmi szószerkezetekből
keletkező betűszók fordításáról van szó.
Az írott nyelv szempontjából is fontos tudnunk, hogy a betűk kiolvasása a forrásnyelv sza-
bályai szerint történik-e, hiszen a betűszók toldalékolása (hangrend, illeszkedés), illetve előttük a
határozott névelő alakja ennek függvénye. A nyelvhasználat azonban nem mutat egységes képet
ezen a téren, például az angol kiejtés szabályai szerint mondjuk ki a GDP szót, de a magyar kiejtés
szerint használjuk az SMS-t.
• Az angol szakszövegekben sok a lexikai ismétlődés. Hogyan kerüljük ezt el?

Az angol irodalmi és általános szövegekben valóban gyakrabban találkozunk szóismétléssel,
mint a magyarban, ahol viszont a szinonimák használata jellemző. A magyar szakszövegeknek
vannak olyan, nem szakmai tartalmat hordozó elemei, ahol ez utóbbi tendencia érvényesül, például
a kötőszavak, határozószók, általános igék esetében. Ezeknek a szavaknak a fordításakor felesleges
tehát a szóismétlés (például: az and kötőszót legalább négyféleképpen fordíthatjuk magyarra, ter-
mészetesen ügyelve az egyes kötőszavak jelentésárnyalataira is: és/valamint/pedig/illetve). A terminus
technicust azonban nem lehet szinonimával helyettesíteni, hiszen lényegéből adódóan egy termi-
nológiai egység akkor szabatos, ha csakis egy szakmai jelentést hordoz, és csakis az adott kifejezés
hordozza az adott jelentést. Ugyanakkor a szaknyelvnek jellemzője az a kettősség, hogy egy nemzet
szakembereinek nyelvhasználata, de a nemzetközi szakmai kommunikáció eszköze is, elsősorban
az angol nyelv révén. A tudományos, szakmai (és egyéb) ismeretek gyors nemzetközi áramlása
révén ma gyakran hamarabb találkozunk egy-egy szakmai tartalom angol nyelvű megfelelőjével,
mint ahogy a magyar kifejezés megjelenne. Ez a jelenség nem csupán az első kérdésünkben
megfogalmazott, az idegen szavak átvételével kapcsolatos kérdést veti fel, hanem lehetővé teszi a
szaknyelvi szinonimai kialakulását is (például online – online/hálózati/élő, monitoring – monitoring/
monitoringozás/nyomon követés). Ehhez hasonló párhuzamosság már korábban is fennállt az élőlények,
pl. növények latin neve és magyar szakmai neve között. A népnyelvi, köznyelvi nevük szaknyelvi
szövegben azonban alapesetben már nem alkalmazható (például dandelion – Taraxacum officinale /
gyermekláncfű, de nem alkalmazzuk: pitypang).
Bár a szaknyelvben a szóismétlés nem hiba, és a többnyire nem lehet elkerülni, a szavak több-
szöri ismétlése ugyanabban a szövegrészben, mondatban nem biztos, hogy pontosabbá teszi a
szöveget. Arra is utalhat, hogy a szöveg írója szakmailag nem kezeli önállóan az anyagot, vagy
nem él kellőképpen a lexikai utalás egyéb eszközeivel. A kohézióról szóló részben láttuk, hogy a
szóismétlésen és a szinonimákon kívül például a konkretizálás és az általánosítás is erősíti a szak-
szövegek kohéziós hálóját.
• Változtatás nélkül meg kell-e tartanunk a több szóból álló szaknyelvi kifejezések (kol-
lokációk) elemeit és azok grammatikai viszonyát?
A többtagú terminológiai egységekre is érvényes, hogy a célnyelvben már meghonosodott,
elfogadott alakot kell alkalmaznunk, illetve a kifejezés jelentését kell megtartanunk, nem a formáját.
73
FORDÍTÓI ABC
Bizonyos szavak másként kezelendők a különböző kollokációkban: hol tágabb, hol szigorúan csak
szűkebb értelmezésben, de nem feltétlenül alapjelentésükben. Ilyen például a hazard / risk / potential
– veszély / kockázat elem a következő szaknyelvi kifejezésekben:
• Az environmental hazard kifejezést környezeti veszély fordításban olvashatjuk (Láng 2002). Ennek
ellenére a magyar szaknyelv inkább a környezeti kockázat kollokációt használja, és nem különíti
el a ’környezeti kockázat és –veszély’ fogalmát úgy, mint az angol szaknyelv.
• Hazard assessment – veszélyelemzés, risk assessment – kockázatfelmérés, kockázatbecslés (Láng 2002).
A magyar szaknyelvben ezek a szavak együtt fordulnak elő a veszély- és kockázatelemzés kifejezés-
ben, ám önmagában veszélyelemzéssel ritkán találkozunk. Bár a két kifejezés tartalma nem
pontosan ugyanaz, magyarul mindkét értelemben önállóan a kockázatelemzést használják.
• Ecotoxicological potential – lappangó ökotoxikológiai kockázat. Ebben a kifejezésben a „potential” az
a tulajdonság, hogy valami bajt okozhat (Dr. Nagy Péter István és Szabó István (PhD-
hallgató), SZIE MKK közlései alapján).
Más esetekben jelentésbetoldással és/vagy grammatikai felemeléssel élünk, vagy a szaknyelvi
kifejezés elemei közötti nyelvtani viszonyt változtatjuk meg (például period of dependence, dependency
– a szülőktől függés időszaka, fiókanevelési időszak), illetve más lexikai átváltási műveletet alkalmazunk
attól függően, hogy a célnyelvi terminológiai rendszerben milyen magyar megfelelő található
(Schmidt András közlése).
• Mi a teendő, ha az egyezmények, a külföldi vagy nemzetközi szervezetek és intéz-

mények nevet többféle fordításban találjuk meg a párhuzamos magyar nyelvű
szövegekben?
A nyomtatásban már olvasható fordításokban is sok a bizonytalanság a szervezetek, intéz-
mények és a nemzetközi egyezmények nevében és annak helyesírásában. Ilyenkor azt az alakot kell
kiválasztanunk, amelyik az adott szakterület hivatalos forrásából származik. Ezt az alakot sajnos
akkor is használnunk kell, ha nyelvhelyességi hibát észlelünk benne, de a megbízónak szánt fordítói
végjegyzeteiben hívjuk fel a figyelmet a problémára, és tegyünk javaslatot egy elfogadhatóbb
alakra. Az alábbi példákkal illusztráljuk, milyen sokféle alakot találhatunk különféle forrásokban
egy-egy nemzetközi egyezmény fordítására:
o Convention on Biological Diversity – Biológiai sokféleség Egyezmény (a hivatalos magyar fordítás!) /
Biológiai Sokféleség Egyezmény / a biológiai sokféleségről szóló egyezmény / a Biológiai Sokféleségről
szóló egyezmény / Biodiverzitás Egyezmény / Biológiaisokféleség-egyezmény / Megállapodás az élettani
sokféleségről / javasolható alak: Egyezmény a biológiai sokféleségről / nemzetközileg elfogadott egyezmény
az élettani sokféleségről
o Kyoto Protocol – Kyotói Jegyzőkönyv (ez a hivatalos magyar fordítás, helyesírási hiba található benne!)
/ Kyotói Egyezmény / Kyotói Protokoll / Kiotói Egyezmény / kiotói Megállapodás / kiotói Protokoll
/ javasolható alak: Kiotói Jegyzőkönyv).
(Ezeknek a tulajdonneveknek a fordítását korábban, a reáliáknál is tárgyaljuk.)
• Hogyan lehet az európai nyúl egzotikus állat?

Hamis barátok a terminológiában is akadnak, pedig szakszövegben ritkán találkozunk olyan ter-
minológiai „egységgel”, melyet egyazon szövegen belül sem lehet egységesen fordítani. Alábbi példánk
azonban ilyen: az adott szaknyelvi szöveg különböző kollokációiban az exotic szó jelentését hol fel kell
bontani, hol pedig „cserélni” kell, azaz másikkal helyettesíteni, akár több, eltérő módon is.
74
FORDÍTÓI ABC
• Az angol exotic szó jelentéstartalma: 1. originating in a foreign country, esp. one in the tropics;
not native, e.g. an exotic plant; 2. having a strange or bizarre allure, beauty, or quality (English
Collins Online Dictionary, English Definition and Thesaurus);
• magyar megfelelője: egzotikus, ennek jelentése: távoli, messzi tájról való v. arra jellemző, főképp
forró égövi 2. különleges, a megszokottól nagymértékben eltérő és érdekes, izgalmas (Tolcsvai
Nagy 2007: 278).
A köznyelvben elsősorban a ’forró égövi’ jelentése ismeretes, az idegen fajoknak azonban csak egy
része származik a trópusokról. Különösen fontos ennek tudatosítása, amikor a szakmai szöveg
felett látható ábra a szarvasmarha, a kecske, a sertés, a ló, a szamár, a kutya, a macska és a patkány
elterjedését illusztrálja, hiszen ezekben az esetekben meglehetősen furcsa lenne az exotic szó
egzotikusra fordítása. Az alábbiakban az angol exotic kifejezés fordításait olvashatjuk különböző
szaknyelvi kollokációkban, ugyanazon szakcikkből. A szövegben az ’exotic’ jelző egyszerre jelöl
1. inváziós (Szentesi 1997), vagyis őshonos, de túlzottan elszaporodó, illetve 2. betelepült vagy be-
hurcolt idegen vagy tájidegen fajokat, melyeket a magyar fordításban a szövegkörnyezetnek
megfelelően különböző jelentésekkel fordítunk:
• Environmental Damage and Exotic Species
A betelepülő és túlszaporodó fajok által a környezetben okozott kár
• The most common reason for a species to become extinct is biological pollution — the invasion of its
habitat by an exotic species.
Egy faj kihalásának leggyakoribb oka a biológiai szennyezés: amikor egy betelepülő élőlény elfoglalja
annak élőhelyét.
• Many of the most serious problems in the world in terms of environmental destruction and economic
damage are not caused by abundant native species but rather by exotic species. The rest of this chapter
will deal with exotic species – the problems they have caused, methods to stop their spread, and ways to
eradicate or control their populations.
A legtöbb természeti kártételt és gazdasági veszteséget a világon nem az őshonos fajok elszaporodása,
hanem inkább az idegen fajok megjelenése okozza. A fejezet további része a tájidegen fajokkal
foglalkozik, azzal, milyen problémákat okoztak eddig, hogyan lehet megakadályozni terjedésüket, és
hogyan lehet kiirtani vagy szabályozni állományukat.
• Using Myxomatosis to Control Exotic Rabbits in Australia
A mixomatózis felhasználása Ausztráliában az üregi nyulak állománynagyságának szabályozására
(máshol a European rabbit kifejezést fordítják üregi nyúlnak) (Dróth–Turcsányi 2006).
• A párhuzamos szövegekben többféle írásmóddal találtam meg ugyanazt a terminoló-

giai egységet. Mi alapján döntsek?
A szaknyelvi elemekről megállapodás születik a szakemberek között: nem értelmezhetünk,
mondhatunk vagy írhatunk egy szakkifejezést többféleképpen. Az élettel, a fejlődéssel lépést tartó
helyes írás sajnos napjainkra elvált a hivatalos helyesírástól (például a szőlészet nyelvéből: olaszrizling).
Bár a terminológiát illetően is szerepe van a helyesírási szabályozásnak, a Helyesírási Tanácsadó Szótár
(Deme–Fábián–Tóth 1999) csupán irányadó jellegű, a fordítónak sokszor egyéb forrásokból kell
felkutatnia az egyes szakmákban kialakult írásmódot. Néhány szakterület helyesírását azonban
75
FORDÍTÓI ABC
önálló helyesírási szótárban vagy egyéb kiadványban rendszerezték (az MTA Magyar Nyelvi
Bizottságának közreműködésével), például:
1. A magyar állatnevek helyesírási szabályai (Gozmány László: Rovartani Közlemények, 1994:
429–45)
2. Az állatfajtanevek helyesírása (Jávorka Levente, Fábián Pál, Hőnyi Ede szerk.: Állat-
tenyésztés és takarmányozás, 1995: 465–70)
3. A földrajzi nevek helyesírása (Fábián Pál, Hőnyi Ede, Földi Ervin szerk., Akadémiai Kiadó,
Budapest, 1998)
4. Növényneveink (Priszter Szaniszló; Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1998)
5. Útmutató a szerves vegyületek IUPAC-nevezéktanához (Nyitrai József és Nagy József szerk.,
Magyar Kémikusok Egyesülete, Budapest, 1998)
6. Közgazdasági helyesírási szótár (Bárányné Szabadkai Éva, Mihalik István szerk., Tinta Kiadó,
Budapest, 2002)
• A jövevényszavak esetében gyakran épp az okoz fejtörést a fordítóknak, hogy ezeknek a

szavaknak az írásmódja és toldalékolása már beilleszkedett a magyar szókincsbe: az 1984-es
helyesírási reformig átvett idegen szavak helyesírását a szabályzat szerzői hangzásuk alapján egysze-
rűsítették (például a mammoth szó magyar megfelelőjét mamutnak írjuk, a concurrence fordítását
konkurenciának; de számunkra érthetetlen okból a konnektor szóban már nem rövidült meg a
közepén található mássalhangzó; az idegen nyelvekben rövid mássalhangzó viszonyt megnyúlik a
következő informatikai terminológiai egységben: protocol (angol) – protokoll (magyar)).
• A szaknyelvi szövegekben a terminológia differenciálódásával párhuzamosan egyre gyakrab-
ban kell alkalmaznunk a mozgószabályt (lásd AkH. 139. a, b, c). Olykor jelentésmegkülönböztető
szerepe van annak, hogy mit mivel írunk egybe, és használunk-e kötőjelet (például a veszélyes hul-
ladékszállítás egészen más tartalmat hordoz, mint a veszélyeshulladék-szállítás: az előbbi esetben a
szállítást, a másodikban pedig a hulladékot nyilvánítjuk veszélyesnek). Gyakran azzal segítjük a
kifejezés értelmezését, hogy a jelöletlen szószerkezetet jelöltté tesszük, és akkor már nem kell a
bonyolult mozgószabályt alkalmaznunk rá. Figyeljük meg, hogy így sem lesz lényegesen hosszabb
a terminológiai egység! (Például: természetierőforrás-gazdálkodás/gazdálkodás természeti erőforrásokkal;
folyékonyszennyezőanyag-kibocsátás/folyékony szennyezőanyagok kibocsátása; településiszilárdhulladék-lerakó-
hely/a települési szilárdhulladék lerakóhelye).
• Ügyelnünk kell arra, hogy milyen sorrendbe rendezzük a szavakat, és helyesen alkalmazzuk-
e a birtokviszonyt (például mást jelent a gerinctelen fajok összetétele, mint a gerinctelenek fajösszetétele. Az
élő sövény nem ugyanaz, mint az élősövény, mint ahogy a téli kert és a télikert is mást-mást jelent
(további példák: fekete gyökér – feketegyökér, téli zöld növény – télizöldnövény).
• A szakmai nyelvet alkotók figyelme arra is kiterjedt, hogy a növényfajok magyar nevének
helyesírása azok rendszertani hovatartozását is egyértelműen jelezze. Ezért előfordul, hogy lát-
szólagos ellentmondásos helyesírással találkozunk (például réti perje – angolperje, franciaperje, olaszperje)
(Dróth–Madarász–Turcsányi 2006).
• Az angol nyelvben gyakran állnak egymás mellett különírt névszók grammatikai viszonyuk
megjelölése nélkül. A magyar nyelvben azonban a jelöletlen szerkezeteket egybe vagy kötőjelesen
írjuk, akkor is, ha betűszók feloldásából származnak. Ez utóbbi esetben ügyeljünk arra, hogy,
mivel köznevekről van szó, ne kezdjük a szavakat nagybetűvel! (Például: Barley Yellow Dwarf Mosaic
Virus – Árpa Sárga Törpülés Mozaik Vírus (lehetetlen eldönteni, hogy mi sárga és mi törpe, ráadásul
76
FORDÍTÓI ABC
téves a nagy kezdőbetűk használata is) – helyesen: az árpa sárgatörpülés-mozaikvírusa (értelmezhetővé

teszi a szókapcsolatot).
• Az angol betűszó írásmódja többnyire csupa nagybetűs, de természetesen csupa kis kezdő-
betűvel kell feloldanunk. Az angol feloldott alakok, valamint a magyar rövidítés nagybetűs írásának
hatására azonban gyakran csupa nagy kezdőbetűs teljes alakkal találkozunk. Ráadásul a betűszó
nagybetűi, valamint az angol feloldott alak azt sugallják, hogy a teljes szóalakokat is külön írjuk,
de ez nem minden esetben felel meg a magyar helyesírás szabályainak. A különféle szakszöve-
gekből kiemelt példáinkon jól látszik, hogy ha még egy elemet kap a feloldott alak, különösen
nehéz helyzetbe kerül a fordító, és szinte már tarthatatlanok az ide vonatkozó helyesírási szabályok.
Egy szabvány fordításában találtuk a következő példát:
Water analysis. Guidelines for the determination of total organic carbon (TOC) and dissolved organic carbon
(DOC)
Vízelemzés. Az összes szerves szén tartalom (TOC) és az oldott szerves szén tartalom (DOC) meghatározása
– MSZ EN 1484
Ebben a szerkezetben a mozgószabály szerint összesszervesszén-tartalom, illetve oldottszervesszén-tartalom
alakokat kell használnunk. Be kell azonban látnunk, hogy nemcsak kényelmesebb, hanem át-
tekinthetőbb is, ha az angol betűszó átvételével a TOC-tartalom vagy a DOC-tartalom alakot választja
a fordító. Helyesírásunk egyszerűsítése (különírás-egybeírás) viszont segítene abban, hogy elke-
rüljük az idegen rövidítések használatát.
• Miért ne engednénk be a szaknyelvbe minél több idegen elemet, ezzel elősegítve,

hogy a nemzetközi fórumokon könnyebben kommunikálhassanak a magyar szakem-
berek?
Úgy tűnik, a tudomány és a gazdaság globalizációja révén egy újabb lingua franca használata
alakul ki, s ez a statisztikák és a tapasztalati tények alapján az angol. Miért lassítanánk ezt a folya-
matot? Nemzetközi együttműködésünk, érvényesülésünk lényeges szempont, ugyanakkor az is
fontos, hogy a szaknyelvi szövegek jól beépüljenek anyanyelvünkbe. Ez az előfeltétele annak,
hogy a szaknyelvi és tudományos szövegek olvasói mélyen, jól megértsék a tankönyvek vagy a hi-
vatalos szakmai anyagok tartalmát.
A fogalomtárból keressük ki a hamis barát kifejezés meghatározását, magyarázatát!
8. Az utolsó simítások és az első bírálatok:

a fordítások önlektorálása, önértékelése és értékelése.
A fordítási hiba.
• Miért és hányszor érdemes átolvasni a célnyelvi szöveget fordítás után?
Az önlektorálás, önkorrektúra és az önértékelés alapja a célnyelvi fordítói olvasás. A fordítási
kompetenciák tárgyalásakor (1. rész) kitértünk a fordítói olvasás fontosságára, típusaira. Láttuk,
hogy az olvasás szerepe nemcsak a forrásnyelvi szöveg mondanivalójának megfejtésében nyilvánul
meg, hanem a fordítás valamennyi szakaszában, a forrásnyelvi szöveg előzetes áttekintésétől a
véglegesnek ítélt célnyelvi változat átolvasásáig. Ennek megfelelően a forrásnyelvi szöveg
értelmezésén kívül többek között a fordítás folyamatának utolsó mozzanataként végzett javító,
77
FORDÍTÓI ABC
ellenőrző olvasás (amely a célnyelvi szövegben esetlegesen előforduló tartalmi, helyesírási, sti-
lisztikai stb. hibák kiszűrésére szolgál), valamint korrektúraolvasás (amely a célnyelvi szövegben
esetlegesen előforduló betűhibák – betoldások, kihagyások, felcserélések stb. – kiszűrésére szolgál)
is kiemelt jelentőségű. Ezek az olvasási műveletek ugyanis egyfajta szűrőként működnek, lehetővé
teszik az esetleges tartalmi és nyelvi hibáknak az azonosítását, s így alapvetően meghatározzák a
fordítási produktum minőségét. A fordítás többlépcsős folyamatában tehát az utolsó szó (csakúgy,
mint az első) nem a leírt, hanem az olvasott szó (Dudits 2010: 1–9).
Be kell azonban látnunk, hogy a fordítói olvasásnak és hibajavításnak megvannak a maga kor-
látai. Dudits empirikus kutatása bizonyította, hogy a célnyelvi szövegalkotói betűhiba-észlelés
hatékonysága nem megfelelő: a kísérleti személyek általában kevesebb betűhibát észleltek az általuk
fordított szövegben, mint az általuk fogalmazott szövegben. Ennek oka a fordítási folyamat
komplexitásában keresendő: a szöveg fokozottan ismerős volta negatívan korrelál a betűhiba-
észleléssel (bővebben lásd Dudits 2010: 24–25).
• Elvárják-e a megbízók az önlektorálást?

Az önlektorálás a fordítási folyamat szerves része. Több szerző szerint a fordítással
párhuzamosan is végezhető (például Mossop 2001), de a fordítást követően mindenképpen szük-
séges. Az MSZ EN 15038:2006 szabvány (lásd a következő részben) „ellenőrzés” címszó alatt a
következőképpen határozza meg ezt a tevékenységet: A nyersfordítás befejezésekor a fordító
ellenőrizze a saját munkáját. Ellenőriznie kell, hogy a jelentést sikerült-e átvinni, van-e kihagyás
vagy bármilyen hiba, és hogy a meghatározott szolgáltatási követelmények teljesültek-e. Ezt a
fázist követi a lektorálás, melyet már nem a fordító, hanem egy fordításhoz is értő, másik szakem-
ber végez el (lásd a következő részben).
• Hol és miért értékelik a fordításokat?

A fordítóképzés folyamatában az oktatás aktuális tartalmának és céljának megfelelően külön-
böző értékelési helyzetek váltják egymást. A piaci körülmények között pedig egyszerre kell
megfelelni a minőségi és az ezzel gyakran ellentétesen ható gyakorlati követelményeknek (alacsony
ár, rövid határidő), illetve még számos egyéb tényezőnek is. Az oktatási intézményekre és a piac
szereplőire tehát egyaránt jellemző, hogy többféle céllal, ennek megfelelően különféle szempontok
alapján, illetve a kritériumok eltérő súlyozásával értékelnek. Értékelési helyzet alatt az értékelés
kereteit (mesterszintű fordítóképzés, szakirányú továbbképzés, nyelviskola, szakfordítóvizsga,
fordítóiroda stb.) értjük; emellett a szituáció része a fordítás készítője (fordító szakos hallgató, al-
kalmazásban álló fordító, egyéb, nem a fordításhoz kapcsolódó státusz) és a fordítás értékelője
(fordítást oktató tanár, nyelvvizsgaközpont vizsgáztatója, fordítói képesítést odaítélő intézmény
vizsgáztatója, lektor, nem nyelvész szakember) is. A nyelvtanulás során a különféle iskolákban a
tanárok a nyelvtudást olykor fordításokkal mérik, ilyenkor a nyelvi hibák és a szókincs, valamint
a szövegértés feltérképezése a cél. Hasonló a helyzet a magyar állami nyelvvizsgák fordítási fela-
datainak értékelésével. Egyes fordítási ügynökségek tapasztalt fordítóik segítségével minősítik,
vizsgáztatják fordítóikat. A fordítás felhasználói többnyire csak akkor értékelik a fordító munkáját,
ha valamilyen kifogásuk van ellene. A fordításkritikusok, elsősorban irodalmárok, nyelvészek,
könyvek, folyóiratok hasábjain bírálják az egyes fordításokat. A fordítóképzés szerkezete is vál-
tozatos képet mutat (nappali tagozatos mesterképzés, közel negyvenféle esti tagozatos szakirányú
továbbképzés). A képzés folyamatában az értékelést a tanárok, a záróvizsgák értékelését pedig
78
FORDÍTÓI ABC
olykor megbízás alapján egyes fordítóirodák lektorai, máskor a szakszöveg szakmai tartalmának
szakértője, bizonyos intézményekben pedig a szaknyelvet és/vagy a fordítástechnikát oktató
tanárok végzik.
A mi vizsgálódásunk körébe a nyelvtanulás és a nyelvvizsgáztatás során végzett fordítás nem
tartozik bele, de a többi szituáció igen. Ugyanakkor meg kell állapítanunk, hogy a legegységesebb
kritériumrendszert a nyelvvizsgák minősítési rendszerében tapasztalhatjuk (lásd Dróth 2002: 5.3.8.
fejezet), s ez a rendszer átszivárog a fordítóképzés értékelési módszereibe is. Pedig ha akadnak is
olyan kritériumok, melyek mindkét típusú értékelésben előfordulnak, e közös kritériumok akkor
is más szerkezet, hierarchikus rend részei. Szaknyelven szólva tartalmi és szerkezeti érvényességük
szempontjából a nyelvvizsgák értékelési kritériumai nem egyezhetnek meg a fordítóképzés
értékelési kritériumaival. Elsődleges tehát, hogy elhatároljuk egymástól a két értékelési rendszer
tárgyát.
• Hányféle céllal, hányféle értékelési típust alkalmaznak a fordítások értékelésére?

Az értékelés célja általában a teljesítmény-, tudás-, képességszint mérése, diagnosztizálás vagy
prognózis kialakítása végett. Ennek megfelelően az értékelés típusa lehet készségszintet vizsgáló
(proficiency), teljesítményt értékelő (attainment test), haladási (formatív jellegű), eredménymérő
(szummatív jellegű). A fordítások tekintetében Hönig (1997) megkülönbözteti a terapisztikus és
diagnosztikus fordításértékelést. A terapisztikus a diákra és a diák kompetenciájára összpontosít
a tanítás folyamatában, a hiba okát kutatja; míg a diagnosztikus értékelés a fordítás felhasználójának
feltételezett reakcióját tükrözi.
• Mi a fordítások értékelésének elsődleges tárgya?

A fordítás értékelésének tárgyát a fordítási kompetenciának azok az elemei alkotják, amelyek
az adott értékelési helyzetben relevánsak, és megfelelnek az értékelés céljának is. Eszerint az oktatás
folyamatában a fordításértékelés tárgya lehet a nyelvtudás egyik eleme; a fordítási kompetencia el-
sajátításának foka; egy adott tantárgy elsajátítása a kurzus végén; a tananyag elsajátítása a teljes
képzés végén. A képzés végeztével, a képesítőfordítások értékelésekor, valamint a szakfordítások
piaci értékelésekor a hangsúly a szakmai tartalom célnyelvi normáknak megfelelő közvetítésén,
a szöveg közvetlen és maradéktalan célnyelvi felhasználhatóságán van. Kiemelt szerepet kap a
reáliák, a terminológia megfelelő ismerete, felkutatása, szakszerű kezelése, valamint a számítógépes
eszközök használata. Így például a terminológiának, intézményneveknek stb. illeszkednie kell
a szakterület egyéb célnyelvi szövegeinek kifejezésmódjához, a formátumnak ki kell szolgálnia
a felhasználó konkrét igényeit, stb. Fontos, hogy tudjuk, mit tekintenek az értékelés tárgyának a
fordítási piacon, illetve az oktatási intézményekben, azaz milyen speciális fordítási ismereteket
várnak el és értékelnek.
• Mit tekintünk fordítási hibának?

Napjainkban számos szerző tesz határozott különbséget a hibák és a fordítói választások
megítélése között. Anthony Pym például bináris és nem bináris hibákról ír. A nyelvórákon az ún.
bináris hibákat javítjuk: valami vagy helyes, vagy nem. Ezek a hibák gyorsan és pontosan javíthatók.
A fordítástechnika órákon viszont a nem bináris hibákat tárgyaljuk: nemcsak egyetlen „jó”
megoldás áll szemben a „rosszal”, hanem mindig van több jó megoldás is, melyek közül nem
lehet egyértelműen választani (Pym 1992a: 282).
79
FORDÍTÓI ABC
Mások, például Juan Sager az általában ismert öt típus szerint csoportosítják a hibákat: 1. je-
lentésfelcserélés; 2. kihagyás; 3. bővítés; 4. eltérés; 5. átalakítás (nem számít hibának, ha a fordítási
utasítás eleve megkívánja). Ezeknek a hibákat hatásuk alapján három csoportba sorolhatjuk:
1. nyelvi (a mondat valamelyik részére hat); 2. szemantikai (mondanivalóra hat); 3. pragmatikai
(az írói szándékra hat). A hiba súlyossága attól függ, hogy ez a hatás jelentős, vagy másodlagos,
elhanyagolható-e. E rendszer középpontjában a szakszerű fordítás minőségi elvárásai állnak,
melyek túlmutatnak a szavak és kifejezések atomisztikus szintjén (Sager 1983).
Peter Newmark szerint a fordítási hiba lehet félrevezető jellegű (a szöveg üzenetére hat, a.
referenciális, b. nyelvi) vagy árnyalatnyi (a jelentésre hat, a. stilisztikai, b. lexikai). Ez utóbbi csupán
tévedés, s bár el kell kerülni, csak akkor válik valódi hibává, ha hiteles (jogi) vagy expresszív
szöveget fordítunk (Newmark 1993: 29–30).
A funkcionalista irányzat a hibát mint „nem funkcionális fordítást” definiálja. Egyetlen kife-
jezés önmagában nem lehet inadekvát, csak a fordítás célja és stratégiája viszonylatában. Christiane
Nord a fordítási hibákat funkcionális kategóriák szerint írja le, s hierarchikus rendbe állítja. „Felül-
ről lefelé” haladva: 1. pragmatikai hiba (a legnagyobb hiba, csak a forrásnyelvi szöveg, a célnyelvi
szöveg és a fordítási utasítás egybevetésével szűrhető ki); 2. kulturális hibák; 3. nyelvi hibák (sú-
lyosságuk attól függ, milyen hatással vannak a célnyelvi szöveg funkciójára) (Nord 1997: 73–77).
Basil Hatim és Ian Mason felfogása megegyezik Sager fenti véleményével: csak akkor tudjuk
megfelelően megítélni a fordítási hibákat, ha a lokális hibákat a globális követelményekhez viszo-
nyítjuk: például az irónia mint retorikai cél (globális jelenség) megőrzését nem lehet megítélni
egyetlen szó vagy kifejezés (lokális jelenség) alapján.
A fordítási hibák jelentkezhetnek 1. a jelentésben (a jelentős, indokolatlan eltérés alosztályai:
kihagyás, bővítés, helyettesítés); 2. a célnyelvi kód megsértésében (például helyesírás, nyelvtan),
valamint 3. a szöveg szintjén (a szöveg és a kontextus között nincs kellő mértékű átfedés, például
a regiszter terén). Ez utóbbi hibatípust az írói szándék és a fordítás célja szerint kell megítélni.
A fordítással foglalkozó szakemberek általában megegyeznek abban, hogy a relatíve elfogadható
választási lehetőségek közül melyek a megfelelő a fordítási változatok (Hatim és Mason 1997:
164, 178, 203).
Heltai Pál személyes közlése szerint (2011) hiba az olyan fordítói megoldás (vagy megoldás
hiánya), ami az adott körülmények között (adott fordítási helyzetben) elérhető, illetve elvárt rele-
vanciától – a fordító szándéka ellenére – eltér: 1. Nem ad kontextuális hatást, vagy torzítja a kon-
textuális hatást: más kontextuális hatást nyújt, mint ami az eredeti szöveghez a célközönség
kognitív környezetének figyelembe vételével optimálisan hasonló lenne. 2. A nyelvi megformálás
hiányosságai miatt a feldolgozási erőfeszítést anélkül növeli, hogy azzal további kontextuális hatá-
sokat akarna elérni. A fordítási hiba a legtöbb esetben csak kontextusban értelmezhető.
• Milyen módszereket alkalmaznak az értékelők?

Az értékelés módja lehet holisztikus (globális) vagy analitikus. A globális (benyomáson alapuló)
értékelési technikánál egy eredményhez egy sávleírás tartozik, mely meghatározott kritériumokat
vesz figyelembe. Ezt a technikát néhány szakértő (például Bachman és Palmer 1996: 208–210) nem
tartja kellő mértékben informatívnak a jelölt egyes készségeit illetően. Az analitikus értékelési
technikával külön-külön sávrendszert hozunk létre az egyes kritériumok számára, és azokat vagy
egyenlő mértékben, vagy súlyozva vesszük figyelembe.
80
FORDÍTÓI ABC
Az értékelési sávokat a vizsga szerkezetéből (tárgyából) vezetjük le. A sávok meghatározása

két részből áll: az értékelendő nyelvi minta (a célnyelvi szöveg) jegyei (szintjei); e jegyek minősítése
a készségek elsajátításának mértékével. A részletezés mértéke több tényezőn múlik, például a tanár
képzettségén. Az értékelési sávok érvényessége és megbízhatósága érdekében a kevésbé képzett
tanár számára nagyobb részletességgel kell meghatározni az értékelt jelenség szerkezetét, mint
annak a képzett tanárnak, aki tudja, mit fed le egy adott kritérium (Bachman és Palmer 1996: 212–
213).
Az, hogy a holisztikus vagy az analitikus pontozási technika mellett döntünk-e, részben az
értékelés célján múlik. Az alábbiakban – részben Waddington (2000) statisztikai kutatásainak ered-
ményeire támaszkodva – összevetjük a két értékelési módszer előnyeit és hátrányait. A holisztikus
értékelési módszer mellett szóló érvek:
1. A holisztikus értékelés lényegesen kevesebb időt vesz igénybe, mint az analitikus, így több
értékelő is láthatja az adott dolgozatot, és ez növeli a tesztelés megbízhatóságát (Hughes
1989: 86).
2. A célnyelvi szöveg jó oldalait csak a holisztikus módszerrel tudjuk következetesen
számításba venni. Az analitikus módszer csupán néhány kiemelkedően jó megoldás
jelölésére alkalmas. Ennek két oka van: egyrészt nagyon sok munkát jelentene minden
egyes fordítási egység minősítése (ez nem felel meg a kivitelezhetőség követelményének),
másrészt a fordítási egységek részben átfedik egymást, ezért ami jó lehet a kisebb egység-
ben, hibásnak minősülhet a nagyobbikban.
3. A hibaelemzésen alapuló értékelési technika, mely egy adott maximális pontszámból
levonja a hibapontok összegét, azt a benyomást keltheti a tanulóban, hogy a minőséget
csupán a hibák mennyisége határozza meg. A holisztikus értékelés viszont a jó megoldá-
sok kiemelésére is alkalmas.
4. Ha egyetlen számjeggyel fejezzük ki a teszt eredményét, lényegesen kevesebb információt
nyújtunk az egyén teljesítményéről, mint a holisztikus értékelés részletes leírásaival
(deszkriptoraival), melyekből kiderül, milyen mértékben sajátította el a tanuló az értékelési
kritériumokban szereplő képességeket.
5. Amennyiben a deszkriptorok a valós fordítási helyzetnek megfelelő célokat fogalmazzák
meg, a későbbi munkaadó szempontjából lényeges információt hordoz a szöveges
értékelés: megtudhatja belőle, mit fed az adott oklevél.
Az analitikus hibajavítási és visszajelzési módszer mellett szóló érvek:

1. Ha diagnosztikus információra van szükség, az analitikus értékelési mód a megfelelő
(Hughes 1989: 97).
2. Az analitikus értékelés megbízhatósága felülmúlja a holisztikus értékelését.
3. A hallgatók és a szakképzett fordítók egyaránt igénylik a javítások (változtatások) és az
értékelés egyértelmű indoklását.
A hibák rendkívül részletes kategorizálását nehéz kivitelezni, és nem növeli feltétlenül az értékelési
rendszer megbízhatóságát sem. Jól példázza ezt Gouadec (1981) hibakategorizálása, melynek célja
a hibák hatásának mérése az adott szövegben, illetve az értékelés szubjektivitásának csökkentése.
A precizitás érdekében 675 hibatípust nevez meg, melyeket kódolt jelek segítségével közöl
javításkor. Ehhez a hibatípushoz hozzárendeli még a hiba súlyosságának, illetve a szöveg nehézségi
fokának együtthatóját is. A bonyolult rendszer mechanikus kategorizálása azonban nem zárja ki
81
FORDÍTÓI ABC
a szubjektivizmus lehetőségét: a különböző értékelők nem képesek tökéletes összhangban

minősíteni a hibákat.
A kutatások szerint a megbízhatóság és az érvényesség szempontjából előnyös az analitikus
hibajavítási módszerek és a holisztikus értékelés kombinációja (Waddington 2000: 15–16). Ho-
mogén teljesítményt nyújtó diákok értékelésekor az analitikus és a holisztikus módszer egyaránt
jól differenciál; az alacsony teljesítményt nyújtó homogén csoporton belül a holisztikus módszer
egyértelműbben differenciál, mint a jobb teljesítményt nyújtó homogén csoporton belül; a jobb
teljesítményt nyújtó homogén csoporton belül az analitikus módszer jobban kimutatja a teljesít-
mények differenciáltságát, mint a holisztikus módszer; ha az analitikus és a holisztikus értékelési
módszereket keverjük, akkor ez a módszer jobban differenciál, mint a csak analitikus módszer, nő
az értékelő tanárok közötti megbízhatóság.
• Lehet-e objektív a fordítások értékelése?

Az értékelés technikája lehet szubjektív és objektív. Az objektív tesztek esetében a vizsgázó
válaszának megítélése teljes mértékben az előre meghatározott szempontok alapján történik, a
pontozónak nem kell önálló ítéletet hoznia. A szubjektív tesztek esetében viszont a pontozási szem-
pontok szubjektív interpretációjával kell a pontozónak megítélnie a válasz helyességét (Bachman
1990: 76). Különbséget kell tennünk az objektív/szubjektív értékelési kritériumok, illetve az ob-
jektív/szubjektív tesztelési és pontozási technikák között. A fordítás értékelésének objektív inter-
pretációját deszkriptorok, illetve értékelési útmutató alkalmazásával segíthetjük elő. Ezáltal nő az
értékelés megbízhatósága is. Az objektív interpretáció, illetve a megbízhatóság az értékelők
képzésével és rendszeres továbbképzésével szintén növelhető. Emellett az objektív hibajavítást
és pontozást segíti elő a szakértők csoportjának megbeszélése egy-egy adott fordítással kapcso-
latban, vizsgahelyzetben vagy akár az oktatás folyamatában is.
Bár a fordítások értékelésében kulcsfontosságúnak tartjuk az objektív kritériumok kialakítását,
nem gondoljuk, hogy az objektív tesztelési technikák megfelelnének a fordítások értékelésre. Az
ún. objektív tesztelési technikák közé tartoznak a diszkrétpontos tesztek, melyek elsősorban
mikrotesztelésre, azaz a nyelv izolált egységeinek és egyedi részleteinek értékelésére alkalmasak
(Némethné 1993: 30). A fordításban azonban felfogásunk szerint nem beszélhetünk izolált
egységekről. Egy másik objektív technika az integrált objektív teszt, mely „elsősorban a receptív
készségek ellenőrzésére alkalmas, és csak korlátozott mértékben használható a produktív nyelv
(írás, beszéd) vizsgálatára” (Némethné 1993: 30). Ez a megállapítás arra utal, hogy inkább a szöveg-
értés, mint a pragmatikai szempontokat érvényesítő fordítás ellenőrzésére alkalmas ez az eszköz.
A fordítóképzésben is alkalmazzák például a szöveg tartalmára vonatkozó feleletválasztós tesztként
(Sager 1994: 149).
• Mi alapján lehet megítélni a fordítandó szöveg nehézségi fokát?

Az oktatás folyamatában végzett terapisztikus értékelés általában tanfordítás, a szövegválasztás
szempontjai a tanítási-tanulási fázisnak megfelelőek. A képzés végén a diagnosztikus értékelésre
szánt képesítőfordítás szövegválasztása azonban a valós fordítási feladatokat, a munka világát
tükrözi. Ebben a részben nem foglalkozunk a tanfordítások szövegválasztásával, csak a valós
fordítási feladatok forrásnyelvi szövegeinek nehézségi fokával.
A szövegek nehézségi fokát a szövegben rejlő értékelő mozzanat, a szöveg kritikai beállí-
tottságának foka, illetve a műfaj, a diskurzus jegyeinek kiszámíthatósága vagy kiszámíthatatlansága
82
FORDÍTÓI ABC
határozza meg. E két tényezőtől függ, hogy a fordításhoz milyen képességekre, fordítástechnikai
megoldásokra van szükség, milyen stratégiát választ a fordító (Hatim és Mason 1997: 182). A leg-
nehezebb feladat azoknak a szövegeknek a fordítása, melyeket kevert szövegtípus, kevert regiszter,
illetve kevert retorikai cél jellemez. A legkönnyebb fordítási feladat pedig mindennek ellentétével
írható le: egységes szövegtípus, következetes regiszter, értékelő mozzanatot nem tartalmazó re-
torikai cél (például leírás). Ilyenek például a legkötöttebb műfajú jogi szövegek, melyek hagyo-
mányos forma- és szókészlete a fordító által megtanulható, s mivel e szövegek általában viszonylag
kis fordítási egységekben fordíthatók, a fordítási stratégia könnyen kialakítható. Tapasztalataink
szerint azonban e szövegek fordításakor a fordítási kompetencia egyéb tényezői (például a háttéris-
meretek és a megfelelő terminológia felkutatása) nehezítheti meg a feladatot (lásd még Dróth
2010: 130). Ugyanakkor ezek a szövegek alkalmasak leginkább a gépi fordításra, ha megfelelő
fordítási memória áll a fordító rendelkezésére.
• Milyen szempontok alapján értékelnek a fordítóirodák, illetve a fordítóképző in-

tézmények?
Mivel a fordítóképző intézmények fő célja, hogy az általuk kibocsátott hallgató megállja a
helyét a fordítói piacon, fontos, hogy a képesítőfordítások követelményrendszere és értékelése
közel álljon a piaci elvárásokhoz. Csak ebben az esetben válik lehetővé, hogy a fordítóképzések
valóban a piaci és a minőségbiztosítási szempontok figyelembevételével oktassanak. A fenti kérdés
megválaszolása érdekében összegyűjtöttük a hazai fordítóképző intézmények, illetve fordítóirodák
értékelési szempontjait, majd egymásra vetítettük ezeket.
A piaci szereplők értékelési szempontjai

Öt nagy fordítóiroda, illetve fordítással foglalkozó szervezet értékelési szempontjait gyűjtöttük
össze, ezek a következők: két multinacionális fordítóiroda, az Espell Kft. és a Consell Pannónia
Kft. hazai leányvállalata, mindkettő a LISA (Localization Industry Standards Association,
www.lisa.org) rendszerre alapozza fordításértékelési tevékenységét; az Országos Fordító és
Fordításhitelesítő Iroda (OFFI); az Európai Bizottság fordítószolgálata; a Magyar Szabványügyi
Testület (MSZT), mely az Európai Szabványügyi Bizottság Fordítási Szolgáltatások Műszaki Bi-
zottsága által kidolgozott fordítással kapcsolatos szabványát (MSZ EN 15038:2006) gondozza.
Megvizsgáltuk, hogy a fenti szervezetekben alkalmazott értékelési, lektorálási szempontok közül
melyek közösek, melyek egyediek (részletesebben lásd Dróth 2011). Ennek alapján a valós fordítási
szituációkban leggyakrabban alkalmazott értékelési szempontok a következők (a gyakoriság sor-
rendjében):
1. táblázat
A valós fordítási szituációkban leggyakrabban alkalmazott értékelési szempontok
Szempont Előfordulás
1. terminológia 4
2. stílus, regiszter 4
3. formázás (számítógépes eszközök, kiadványszerkesztő programok) 3
83
FORDÍTÓI ABC
4. nyelvtan 2
5. helyesírás 2
6. helyi sajátosságok/lokalizáció 2
7. a jelentés átvitele/ekvivalenciája 2
8. információtartalom (kihagyás nélkül) 2
9. szolgáltatási követelmények 2
10. szórend 1
11. szókészlet 1
12. szerkesztés 1
13. értelmezés 1
14. megfogalmazás (egyértelműség, interferencia) 1
15. célcsoport 1
16. a fordítás célja 1
17. pontosság (információ kihagyása, betoldása, félrefordítása) 1
18. egyéb hibák 1
19. alaposság 1
20. határidő 1
21. elegáns fordítási megoldás 1
22. szakmaiság (pl. joghatás) 1
A fordítóirodák gyakorlati megközelítése jól megmutatkozik abban, ahogy az egyes értékelési

kategóriákat megtöltik a konkrét piaci elvárások alapján megfogalmazott követelményekkel, melyek
nem csupán nyelviek, hanem a fordítótól elvárt magatartásra (például használnia kell a végmegren-
delő által kiadott terminológialistát); vagy a fordítóiroda munkamódszerére (például utasítások
követése; nem megfelelő javítás a visszajelzések, kérdésekre adott válaszok szerint) is utalnak.
Ezek a követelmények már a fordítási kompetenciával foglalkozó 1. részben említett fordítói kom-
petencia fogalomkörébe tartoznak. Emellett kiemelésre érdemes az OFFI szempontjai közül a
szakmaiság (pl. joghatás) megőrzése. Ez a szempont véleményünk szerint általános piaci
követelmény, máshol a műfaji jegyek, regiszter, információtartalom stb. kritériumokkal értékelik.
Míg más intézmények a jelentés átvitele kifejezést alkalmazzák, az OFFI lektorának
szóhasználatában megjelenik a jelentés ekvivalenciája kifejezés. Ez bizonyára a hiteles fordítások
természetéből következik, hiszen az okiratok fordításakor többnyire mikroszinten kell a fordítási
egységeket megfeleltetni egymással. Horváth kutatásai szerint (Horváth 2011) az OFFI három
lektori változtatást alkalmaz a leggyakrabban. Összegyűjtött adataink tükrében ebből kettő a szem-
84
FORDÍTÓI ABC
pontok gyakoriságát összegző fenti táblázatunk élén áll (terminológia; stílus/regiszter), a har-
madikat viszont csupán két intézmény alkalmazza (a jelentés átvitele/ekvivalenciája).
Az EU fordítószolgálatának értékelési szempontjai szintén az intézmény működéséhez
nélkülözhetetlen, jellegzetes szempontokat tartalmaznak, például: terminológia (különösen az
EU-s szóhasználat) helytelen használata vagy használatának elmulasztása; a referenciadokumentum
használatának elmulasztása vagy nem következetes használata.
A felsőoktatási intézmények értékelési szempontjainak összevetése

Az alábbiakban felsoroljuk a fordítóképzésben (BCE, BME, ELTE BTK, DE AMTC,
DE TTK, KJF, SZIE, SZTE ÁOK, SZTE IKI) leggyakrabban alkalmazott értékelési szem-
pontokat (a gyakoriság sorrendjében) (részletesebben lásd Dróth 2011):
2. táblázat
A fordítóképzésben a leggyakrabban alkalmazott értékelési szempontok
1. nyelvhelyesség (pl. központozás, helyesírás) 8
2. terminológia (alkalmazása, kiválasztása, felkutatása) 7
3. megfogalmazás szószinten 7
4. stílus/regiszter 7
5. koherencia 6
6. megfogalmazás mondatszinten 5
7. műfaj 5
8. tördelés, formai kritériumok 5
9. kohézió 4
10. nominális/verbális, lineáris/nem lineáris, szó szerinti/szabad 3
fordítás (idegenszerűség, interferencia)
11. kihagyás/hozzáadás 2
12. szöveghűség 2
13. morfológia, egyeztetés, toldalékolás 2
14. szófordulatok, idiómák 2
15. érthetőség, nehézkes megfogalmazás 2
16. általános benyomás 2
17. kulturális ismeretek 2
18. reáliák 2
19. érthetőség, olvashatóság 2
85
FORDÍTÓI ABC
20. a szöveg tagolása 2
21. szaknyelvhasználat 2
22. fordítási napló (részletesség, források, problémaérzékenység, 2
problémamegoldó képesség)
23. előzetes elemzés 2
24. félrefordítás 2
25. a forrásnyelvi szöveg nélkül mennyire javítható 1
26. írói szándék 1
27. szövegtípus 1
28. pontosság 1
29. célnyelvi olvasóközönség, a fordítás célja 1
30. speciális készségek 1
31. (ön)lektorálás 1
32. CAT használata 1
33. szótárkezelés 1
34. hangsúlyeltolódás 1
35. idegen szavak/magyar szavak 1
36. határozatlanság 1
37. figyelmetlenség 1
38. szövegválasztás 1
A fenti összevető táblázatból kitetszik, hogy a képesítőfordítások értékelésekor a fordítóképző

intézmények értékelési szempontjai eltérőek. A képesítőfordítások diagnosztikus céllal végzett
értékelés szempontjai mellett a fenti táblázatban találunk olyan kritériumokat, amelyek a
fordítóképzés folyamatában pedagógiai, terapisztikus céllal alkalmazott, ún. haladási (formatív)
értékelési szempontoknak is megfelelnek (ilyen a BME hibajegyzéke). Ezeknek az a funkciójuk,
hogy a tanár jelezze a hallgatónak, illetve a többi tanárnak, hogy az oktatás adott fázisában a hall-
gató mely készségeket, ismereteket és milyen mértékben sajátított el, s miben, esetleg hogyan kell
további tanulmányai során fejlődnie (erről az értékelési típusról részletesen lásd Dróth 2002).
• Milyen mértékű átfedés mutatkozik a fordítóirodák, illetve a fordítóképző in-

tézmények értékelési szempontjai között?
Ideális volna, ha a hallgatók már a fordítóképzésben megismerkedhetnének valamilyen
egységes fordításértékelési kritériumrendszerrel, és ez alapján végeznék tanfordításaikat, s tanáraik
is ez alapján értékelnék dolgozataikat, részvizsgáikat. Így később a záróvizsgákon, illetve a
86
FORDÍTÓI ABC
fordítóirodák követelményrendszerében sem találnák szembe magukat alapvetően új kritéri-

umokkal. Az ilyen homogén kritériumrendszert nyilván csak a különféle intézmények különböző
irányultságú szakembereinek együttes munkájával lehet létrehozni. A fordítással foglalkozó cégek
és szervezetek már létrehozták a nemzetközi minőségbiztosítási szempontokat (LISA, EB), ezek
megfelelő rendszerben tartalmazzák a szolgáltatás és a célnyelvi szöveg iránti elvárásokat. Úgy
tűnik, a fordítóképző intézményeken a sor, hogy közelítsenek a piaci elvárásokhoz, hiszen a hi-
vatásos fordítás normáit a hivatásos fordítók közössége határozza meg. Az alábbiakban
összevetjük a két értékelési szituációban alkalmazott értékelési szempontokat, illetve azok gyako-
riságát.
3. táblázat
A fordítóképzésben és a fordítóirodákban alkalmazott értékelési szempontok összevetése
FORDÍTÓIRODÁK FORDÍTÓKÉPZŐ INTÉZMÉNYEK

Szempont Előfordulás Szempont Előfordulás
terminológia 4 nyelvhelyesség
(pl. központozás, helyesírás) 8
terminológia (alkalmazása,
stílus, regiszter 4 kiválasztása, felkutatása) 7
formázás (számítógépes megfogalmazás szószinten 7
eszközök, kiadványszerkesztő
programok) 3
nyelvtan 2 stílus/regiszter 7
helyesírás 2 koherencia 6
helyi sajátosságok/lokalizáció 2 megfogalmazás mondatszinten 5
a jelentés átvitele/ekvivalenciája 2 műfaj 5
információtartalom tördelés, formai kritériumok 5
(kihagyás nélkül) 2
szolgáltatási követelmények 2 kohézió 4
szórend 1 nominális/verbális, lineáris/nem
lineáris, szó szerinti/szabad fordítás
(idegenszerűség, interferencia) 3
szókészlet 1 kihagyás/hozzáadás 2
szerkesztés 1 szöveghűség 2
értelmezés 1 morfológia, egyeztetés, toldalékolás 2
87
FORDÍTÓI ABC
Szempont Előfordulás Szempont Előfordulás
megfogalmazás szófordulatok, idiómák 2

(egyértelműség, interferencia) 1
célcsoport 1 érthetőség, nehézkes megfogalmazás 2
a fordítás célja 1 általános benyomás 2
pontosság (információ kihagyása, kulturális ismeretek 2
betoldása, félrefordítása) 1
egyéb hibák 1 reáliák 2
alaposság 1 érthetőség, olvashatóság 2
határidő 1 a szöveg tagolása 2
elegáns fordítási megoldás 1 szaknyelvhasználat 2
szakmaiság (pl. joghatás) 1 fordítási napló (részletesség,
források, problémaérzékenység,
problémamegoldó képesség) 2
előzetes elemzés 2
félrefordítás 2
a forrásnyelvi szöveg nélkül
mennyire javítható 1
írói szándék 1
szövegtípus 1
pontosság 1
célnyelvi olvasóközönség,
a fordítás célja 1
speciális készségek 1
(ön)lektorálás 1
CAT használata 1
szótárkezelés 1
hangsúlyeltolódás 1
idegen szavak/magyar szavak 1
határozatlanság 1
figyelmetlenség 1
szövegválasztás 1
88
FORDÍTÓI ABC
Szembeötlő, hogy a piaci fordításértékelés szempontjai egységesebbek, számuk kisebb, mint

a felsőoktatásban (22 piaci szempont a képesítőfordítások értékelésének 38 szempontjával szem-
ben). Mindkét csoportban nagy arányban fordulnak elő olyan szempontok, melyet csak egyetlen
intézmény alkalmaz: a felsőoktatásban 14, míg a piaci szereplőknél 13 ilyen szempontot találtunk.
A felsőoktatási intézményekben talán azért részletezik jobban az értékelési szempontokat, mert
a belső értékelők mellett külső értékelőkre is szükség van, s köztük nem nyelvész végzettségű
szakemberekre is. Az értékelési sávok érvényessége és megbízhatósága érdekében ugyanis a
fordítástudományban, nyelvészetben kevésbé jártas értékelő számára nagyobb részletességgel kell
meghatározni az értékelt jelenség szerkezetét. Ha azonban a részletesség következtében nő a
szempontok száma, az természetesen rontja az értékelési rendszer kivitelezhetőségét. Ezen némi-
leg segíthet, ha az értékelési lapon aláhúzással és nem beírásos módszerrel tüntethetjük fel a hi-
bákat. Hasonlóképpen gyorsítja a munkát, ha számítógéppel, erre a célra elkészített programmal
értékelünk, ebben az esetben az összegzés, számszerűsítés munkája is pontosabbá válhat. Ez a
módszer az egyetemeken még kevésbé terjedt el, bár az SZTE-n ígéretes kutatások folynak
fordításértékelő szoftver alkalmazásával (lásd Zsembery 2008).
A leggyakoribb tíz értékelési szempont közül a következő öt a fordítóirodák és a fordító-
képzők értékelési rendszerében egyaránt megtalálható: terminológia, stílus/regiszter, formázás
(számítógépes eszközök, kiadványszerkesztő programok), nyelvtan, helyesírás. A fordítóirodáknál
ezek mellett az első tíz szempont közé olyan szempontok tartoznak, amelyek a számítógépes piaci
környezet velejárói: helyi sajátosságok/lokalizáció, a jelentés átvitele/ekvivalenciája, információ-
tartalom (kihagyás nélkül), szolgáltatási követelmények. Ezek a szempontok világosan utalnak a
szakmai elvárásokra: a tartalomközpontú szövegek információjának megőrzésére, illetve az ügyfél
speciális igényeinek kielégítésére.
A fordítóképző intézményekben ezzel szemben a fenti közös szempontok után a leggyakoribb
értékelési szempont a koherencia, a megfogalmazás mondatszinten, a műfaj és a kohézió. Ezekből
kettő (a megfogalmazás mondatszinten és a mi szempontunkból a kohézió is) beleérthető a közös
szempontok közül a nyelvtan kategóriájába, míg a koherencia és a műfaj a fordítóirodák szempont-
jai között egyáltalán nem szerepel. Ez a két kritérium a szöveg egészére vonatkozik, ezért elsősor-
ban a globális értékelési technikában alkalmazható, nem pedig az analitikus (elemző) szempontok
közé illik.
Az értékelés érvényessége, megbízhatósága, célszerűsége a fenti intézmények esetében

Az alábbiakban az értékelés minősége, technikája tekintetében vetjük össze az egyes intéz-
ményeket.
Az értékelés tárgyát illetően oktatási intézményenként változó kép tárul elénk: míg például az
ELTE értékelési szempontjait a valós fordítási szituáció igényei alakítják, a SZIE kritériumainak
kialakításakor kettős szempont érvényesült: az oktatás és az értékelés egyaránt a fordítási kompe-
tenciára épül, valamint a fordítói piac elvárásainak figyelembevétele. A vizsgált értékelési rendsze-
rek közül az értékelés tárgyát egyértelműen egyedül a fent említett LISA-rendszer határozza meg,
a többi értékelési leírás ezt csupán implicite tartalmazza. A fordítóirodák értékelési szempontjai
között kiemelt helyen szerepelnek a már említett, ún. fordítói kompetenciára vonatkozó kritéri-
umok, melyek azt mérik, képes-e a fordító beilleszkedni a fordítók szakmai közösségébe, valamint
89
FORDÍTÓI ABC
a hagyományos eszközök és az új technológiák szakszerű alkalmazására. A fordítóképző intéz-

mények szempontjai között is szerepel a CAT- (számítógépes fordítástámogató) eszközök
használata, de a fordítóiroda életében oly fontos csapatmunkára, együttműködésre csak a BCE
szempontjai között található utalás (a fordítási napló alatt: problémaérzékenység, probléma-
megoldó képesség), illetve a SZIE 4. értékelési sávjában (lásd javasolt értékelési lap). Napjainkban
több intézmény kér projektmenedzseri ismereteket nyújtó rövid képzési blokkokat a fordítóirodák
szakembereitől. Ez, s a képzés tartalmának ebből adódó eltolódása, gazdagodása a jövőben talán
elvezethet oda, hogy a fordítói kompetencia értékelése is az értékelés tárgyát képezi, és az ennek
mérését lehetővé tevő szempontok is megjelenjenek a képesítőfordítások értékelésében.
Időszerű, hogy az értékelési szempontok között helyet kapjon a szakszerű fordítás (képesítő-
fordítás) három kiegészítő elemének: a fordítás előzetes elemzésének, a fordítói végjegyzetnek és
a glosszáriumnak az elkészítése, minősége, forrása. A BCE Angliából (Westminster University)
átvett értékelési lapja, valamint a SZTE ÁOK értékelési rendszerében szereplő fordítási napló is
ebbe az irányba mutat. A piaci szempontok között a szolgáltatási követelmények teljesítése (MSZT,
LISA), valamint a kommunikáció mint fordítói kompetencia említése (Espell) fedi le ezt a területet.
Mint fent írtuk, célszerű, hogy a diagnosztikai célú értékelést analitikus értékeléssel együtt végez-
zük, mivel a kettős módszer jobban differenciál, mint a csak analitikus, és nő az értékelők közötti
megbízhatóság is. Bár ez a kívánalom valamennyi vizsgált piaci szereplő esetében teljesül, ebben
a csoportban sehol sem tapasztaltuk az analitikus és holisztikus értékelés együttes alkalmazását.
Az oktatásban viszont erre több példát is találtunk (ELTE, SZIE, SZTE ÁOK, BCE).
Az egyes értékelési sávok súlyozása megjelenik a LISA és az EB, valamint öt felsőoktatási in-
tézmény értékelési rendszerében. A LISA esetében a hiba hatása, a többi intézményben a tartalmi
megfelelés kapja a legnagyobb hangsúlyt (bár erre néhol csak következtetni lehet). Általános az ob-
jektív értékelési módszer, melyet öt oktatási intézmény pontszámokban, osztályzatokban is kifejez.
Szöveges értékelési sávokat, ún. deszkriptorokat csupán az ELTE alkalmaz. Az ezekben olvasható
leírás jól tükrözi a valós fordítási szituációt, s jól informálja a későbbi munkaadót arról, milyen
minőségű célnyelvi szöveget készített a hallgató. Csupán egy piaci szereplő (OFFI) és egy oktatási
intézmény (BCE) jelöli a szöveg nehézségi fokát.
Az értékelés megbízhatóságáról útmutatók (ELTE, SZIE), pontozási táblázatok, valamint az
értékelési módszer kiválasztásával (lásd fent) gondoskodnak a felsőoktatási intézmények. Emellett
mindenhol egyaránt alkalmaznak külső és belső lektort, értékelőt. Érdekes az értékelési sávok
számának és szélességének viszonya a megbízhatósághoz és a kivitelezhetőséghez: az értékelők
általában nyolc-kilenc sávot alkalmaznak, mivel a keskenyebb sávok megbízhatósága jobb, mint a
szélesebbeké. Nem szokatlan azonban az öt értékelési sáv alkalmazása sem, mivel ez praktikus az
öt számjeggyel kifejezett osztályozás tekintetében. A célszerűséget a piaci szereplők szoftverek
alkalmazásával fokozzák (ESPELL, CONSELL), míg az egyetemek elsősorban a minél kevesebb
értékelési szempont révén (ELTE, SZIE), de ezt az utat járja az OFFI is.
• Miért hasznos, ha a fordítók képesek saját munkájuk és egymás fordításainak

értékelésére?
A fordítási kompetenciáról szóló 1. részben az önértékelést is a szükséges fordítói készségek
közé soroltuk. A megfelelő önértékelés biztosítja azt, hogy a későbbi munkavállaló majdan
90
FORDÍTÓI ABC
felelősséggel tudjon elvállalni egy adott munkát, illetve objektíven meg tudja ítélni, hogy az elvállalt
munka mennyit ér. Ez a fordítások piacán sincs másképp. Ha a majdani fordító felülértékeli saját
teljesítményét, akkor olyan munkát is hajlamos „bevállalni”, amelyet valójában nem képes
elvégezni. Ha pedig alulértékeli önmagát, azaz nincs tisztában képességeivel, akkor nem meri elvál-
lalni az adott megbízást. Az önértékelés tehát szoros összefüggésben van a fordítások minőségével
is. Olykor a megbízó nincs tisztában a fordítás jellemzőivel, s csak a fordító ismeri az értékelés (egy
adott) szempontrendszerét. Hasonlóan fontos szerepet játszik a társas értékelés is, hiszen a fordító
is egy viszonyrendszer része, ahol meg kell tudnia védenie döntéseit, el kell tudnia helyeznie a
saját munkájának értékét másokéhoz képest, és ezek megfogalmazásához megfelelő nyelvi
eszköztárral kell rendelkeznie (Fischer 2011). Az önértékeléshez és a társas (tanulótársakkal, tanár-
ral végzett) értékelés irányításához a következő kérdéseket javasoljuk (Kelly 2005, lásd még Fischer
2011):
Feladat: Az adott fordítási feladat elvégzése után adjon (írásbeli) válaszokat az alábbi
kérdésekre!
- Milyen nehézségekkel szembesült a fordítás során?
- Hogyan sikerült megoldania ezeket?
- Elégedet-e ezekkel a megoldásokkal?
- Ha nem, akkor milyen más megoldásokat lehetett volna alkalmazni
(és miért nem ezeket alkalmazta)?
- Azonosítsa Achilles-sarkát (gyengeségeit, felmerülő problémáit)!
- Alakítson ki munkatervet ezek megszüntetésére!
Megbeszélés
Ha csoportban tanulunk, a fenti kérdések alapján csoportos megbeszéléseket tarthatunk,
amelyek során a diákok is rávilágíthatnak társaik problémáira. Ez a gyakorlat jól előkészíti az
önértékelés készségének elsajátítását is.
Javasolt értékelési lap szakfordításokhoz

A Szent István Egyetem a változó piaci igényeknek megfelelően néhány évente újrafogalmazza
értékelési szempontjait, értékelési módja, technikája és szempontjai mögött ugyanakkor számos
elméleti és empirikus kutatás áll (például Dróth 2001, 2002, 2003), valamint a hallgatók, a lektorok
és más értékelők visszajelzésére is épülnek. Az ELTE értékelési módszeréhez hasonlóan a SZIE
is alkalmaz egy holisztikus elemet (a lektor rövid szöveges értékelése), melyet egy négyszintű
analitikus értékelési szempontrendszer követ. Ez a négy értékelési sáv az adott fordítási feladat,
a fordítási utasítás szerint különböző mértékben súlyozott, ezt az adható pontszámok eltérő
mennyisége fejezi ki.
A legtöbb pont a tartalomra adható, ennek két fő oka van. Egyrészt szövegtípus szempont-
jából a szakszövegek elsősorban tartalomközpontúak, így fordításkor az információ megőrzése az
elsődleges. Másrészt, ha az információt hordozó elemek hiányoznak, vagy hibásak, (újból) el kell
végezni a háttérkutatásokat, illetve az adott egység fordítását. A nyelvtani, nyelvhelyességi hibák
miatt vonható le a második legtöbb pontszám, mivel a legtöbb (általában könnyebben lektorálható)
91
FORDÍTÓI ABC
hiba ezen a nyelvi szinten keletkezik. Ha a fordító előzetesen átgondolja a fordítási feladatot, szak-
szövegben ritkábban fordul elő műfaji, regiszterbeli, kulturális hiba, ezért ezek révén veszíthető
el a legkevesebb pont. A 4. pontban a helyzetnek, az adott feladatnak megfelelő elemet értékeljük,
az egyes vizsgahelyek kiválaszthatják (és a vizsgázóval előzetesen közölhetik), mit tekintenek vizs-
gaelemnek az itt felsoroltak közül. Ezek a készségek más foglalkozási ágak feladatkörébe is tar-
tozhatnak. A fordítóképzésben azért kapnak helyet, mert fontos, a megbízó igénye szerint
aktivizálandó elemek, a fordító piacképességét szolgálják.
A pontozásos értékelési technika kialakításakor a következőkre voltunk tekintettel: az oklevél
kiállításához osztályzatokra kell átváltani az értékelés eredményét; az előző évek tapasztalataink
szerint több pont lehetőségét nem használták ki az értékelők, kevesebb pont nem húzta eléggé szét
az osztályzatokat. A kivitelezhetőség érdekében egyéb technikai javaslatokat is megfontoltunk, de
egyelőre nem alkalmaztuk a következőket: 1. mindegyik sáv pontszáma 5-tel osztható legyen (osz-
tályzattá könnyebben alakítható); 2. osztályzatok helyett 3 kategóriával értékelni: nem fogadható
el a fordítás / elfogadható / kiemelkedően jó (a munkaadók szempontja).
Az értékelés megbízhatóságát külső és belső lektorok alkalmazása, valamint egy fordítási és
értékelési útmutató növeli. Emellett az értékelési lap kerüli a nyelvészeti kifejezéseket, hiszen a
külső lektorok között nem csupán nyelvész végzettségűek találhatók. A fentiek alapján a következő
szempontokat, súlyozást és pontozást javasoljuk szakfordítások értékeléséhez:
92
FORDÍTÓI ABC
Értékelési lap képesítőfordítások értékeléséhez

Javítási határidő (beérkezés): ………………...
A dolgozatot készítette: ………………………………………………….…………………

Az értékelő lektor neve: ..………………………………………………....…………………
A. Kérjük, az adott fordítási feladatnak, előzetes elemzésnek megfelelően pontokban

kifejezve értékelje a fordítást a következő négy kategória szerint! (Kérjük, a főbb hiba-
területeket húzza alá!)
1. TARTALOM (0–10 pont)
Tartalmi pontosság, az üzenet átvitele (írói szándék, koherencia, értelmi hangsúlyok)
Reáliák kezelése, terminológia, lexikai elemek
2. STÍLUS (0–3 pont)
Műfaji jegyek, hangvétel, a célkultúra alkalmazása, figyelembevétele a célnyelvi
olvasók igényei szerint
3. NYELVTAN (0–5 pont)
Érthetőség, olvashatóság, kohézió, logikai szerkezet
4. PIACKÉPESSÉG, SPECIÁLIS KÉSZSÉGEK (0–4 pont)
Az adott fordítási feladat szerint elvárható mértékben:
Helyesírás, központozás, a szöveg tagolása, tördelés, szövegszerkesztés, a fordítást
támogató elektronikus eszközök használata, (ön)lektorálás
B. Összegezze általános benyomását a fordításról két-három mondatban (0–3 pont):

.……………………………………………………………………………………………
….…………………………………………………………………………………………
…………............................................................................................
…………………………………………………………………………………………
Pontozás: Osztályzat:
Összbenyomás 3/…… pont 0–12 pont, illetve ha valamelyik
Tartalom 10 /…… pont szempontra 0 pontot kapott: elégtelen
Stílus 3 /…… pont 13–15 pont: elégséges
Nyelvtan 5 /…… pont 16–19 pont: közepes
Speciális készségek 4 /…… pont 20–22 pont: jó
ÖSSZESEN 25 /…… pont 23–25 pont: jeles
Kérjük, fogalmazzon meg két–három kérdést a jelölthöz a képesítőfordítás alapján:
.……………………………………………….....................................…
………………………………………………………………………….....………………
Dátum: …………………………….
……………………………………….
A lektor aláírása
93
FORDÍTÓI ABC
Feladat
A fordítsa le az alábbi szöveget a fordítási utasítás szerint, majd a fenti értékelési lap segítségével
értékelje
• saját fordítását!
• az alábbi fordítási példát!
(Mivel nem képesítőfordításról van szó, a jelölthöz intézendő kérdéseket nem fogalmazzuk meg.)
Soros warns Europe of disintegration
The eurozone area and wider European Union is now “on the brink” of disintegration unless Germany steps
up and provides loans at below-market rates to Greece, George Soros, the hedge fund manager, has warned.
However, Mr Soros added that he still hoped that Germany and others would be willing to forge a last-minute
solution, since the consequence of a break-up would be so dangerous. He was speaking before an announcement
on Sunday afternoon by eurozone finance ministers of the terms of a support package for Greece.
Mr Soros’s comments on the fringes of a conference in Cambridge came as Dominique Strauss Kahn, the
managing director of the International Monetary Fund spoke of the fiscal challenges facing all advanced economies
and the need for a European Budgetary Authority to underpin the euro.
“The launching of the euro was only a first step. You can’t have a single currency without having a more
coordinated economic policy,” Mr Strauss Kahn said.
Before any longer-term solution can be found, Mr Soros insisted Germany must step up to the plate. “Greece
is willing to take the steps and has taken steps which are necessary to get through this crisis. Now Europe has to
do its part to help Greece through,” he said.
He also argued that the IMF was now the only institution which could organise a solution. “The IMF is in
the business of making emergency loans with conditions and that is what Greece needs. What Greece is doing is
largely meeting the requirements of an IMF programme,” he said. “If Greece has to borrow at 6 or 7 per cent it
cannot make the target.”
A forrásnyelvi szöveg megjelenési helye, ideje: The Financial Times, 2010. április 11. (részlet a
cikkből)
Forrásnyelvi olvasóközönség: gazdasági hírek és elemzések iránt érdeklődő értelmiségiek,
gazdasági szakemberek
A célnyelvi szöveg megjelenési helye, ideje: Napi Gazdaság című gazdasági napilap közeli napok-
ban megjelenő száma
Célnyelvi olvasóközönség: a gazdasági ágazatban dolgozó szakemberek
Szövegtípus: tartalom- és kisebb mértékben felhívásközpontú
Retorikai cél: tájékoztatás
Műfaj: kommentár (gazdasági hír, elemzéssel)
Célnyelvi regiszter: a gazdasági területen dolgozó szélesebb réteg számára érthető terminológia,
áttekinthető grammatikai szerkezetek, tényszerű, semleges hangvétel
94
FORDÍTÓI ABC
Fordítási példa javítással (B. D., SZIE, 2010)

háttérkutatás: pontosabb, szűkebb
jelentésbetoldást
Soros az Európa integráció (1) szétesésére figyelmeztet
műfaj: jó hatású elem
Mostanra az eurózónát és tágabb értelemben az Európai Uniót is a szétesés veszélye

háttérkutatás: jó háttér-információ,
fenyegeti, hacsak Németország nem növeli a Görögországnak szánt – a piaci ár (2) alatt jelentésbetoldás
nyújtandó – hitel mértékét – figyelmeztetett a tőzsdemogul (3) Soros György. pontosabb jelentést: megegyezésre
jutni / megoldást találni
Soros azonban hozzátette, hogy még mindig azt reméli, hogy Németország és a többi
háttérkutatás: jó jelentésbetoldás
tagállam (4) hajlandóak lesznek kompromisszumra jutni az utolsó pillanatban, mivel
redundáns utalás: hogy
az eurózóna (5) felbomlásnak beláthatatlan következményei lennének. Ezt még azelőtt
helyesírás: vasárnap
mondta, mielőtt az eurózóna pénzügyminiszterei Vasárnap délután ismertették a
helyesírás: görög
Görög mentőcsomag részleteit.
Soros ezen kijelentése egy Cambrige-ben tartott konferencián hangzott el azt reália: jól kezelt
terminológia: egységes valuta,
követően, hogy Dominique Strauss Khan, a Nemzetközi Valutalap (IMF) ügyvezető bár itt a szöveg üzenetét ez nem
igazgatója, a fejlett országokban jelentkező költségvetési kihívásokról és az euró befolyásolja
megerősítéséhez szükséges európai költségvetési hatóságról (European Budgetary Author- központozás: felesleges pont
megfelelő értelmezés,
ity) beszélt. konkretizálás
„Az euró bevezetése csak az első lépés volt. A közös valuta feltétele a gazdaságpoli- hiányzó utalás: még
tikák nagyobb fokú összehangoltsága.”– mondta Strauss Khan. utalás: téves betoldás
Soros kitart amellett, hogy Németországnak nagyobb részt (6) kell vállalnia bár- központozás: hiányzó vessző
miféle hosszú távú megoldás előtt. „Görögország eddig is megtett minden szükséges utalás: téves nyelvtani értelmezés
(megsegítéséből)
lépést és a jövőben is kész ezekre annak érdekében, hogy átvészelje ezt a válságot. Most
jelentéscsere: hiányzó információ!
Európán a sor, hogy kivegye a részét Görögország megsegítésén keresztül”– tette hozzá.
központozás: felesleges köz
Érvelt amellett is, hogy az IMF az egyetlen intézmény, amely megoldást tud nyújtani.
központozás: felesleges pont
„Amire Görögországnak szüksége van, az az IMF által nyújtott mentőcsomag (7).
Amit Görögország tesz, az megfelel az IMF- program követelményeinek.”– mondta.
„Görögország nem fogja elérni a célját, ha 6 vagy 7 százalékos kamatláb mellett kell
hitelt felvennie.”
Háttérkutatás, fordítói végjegyzet

1. Az eurózónára utal, azért beletettem az integrációt is.
2. A hitel (pénz)piaci ára a kamatláb
3. Hedge found manager – magyarul nem használjuk így: árfolyamfedezeti vezető
4. Others – itt a többi tagállamról volt szó, mert eredetileg csak EU-n belüli segítségről tárgyaltak,
az IMF hitel később jött a képbe
5. Break-up egyértelműen az eurózónára vonatkozik (http://www.dailymail.co.uk/news/world-
news/article-1250433/Greece-debt-bailout-EU-leaders-split-euro-crisis.html)
6. Nagyobb felelősséget – ez lehet egyfelől a támogatás mértéke is, illetve az abból fakadó
kötelezettség, hogy Németország vezeti Görögország hitelezőinek listáját.
7. Az IMF feladata a bajba került országok megsegítése, hogy azokat kedvezményes hitelekkel
segítse – amire most Görögországnak szüksége van.
95
FORDÍTÓI ABC
A fordítási példa értékelése

Értékelési lap
A. Kérjük, az adott fordítási feladatnak, előzetes elemzésnek megfelelően pontokban kifejezve

értékelje a fordítást a következő négy kategória szerint! (Kérjük, a főbb hibaterületeket húzza alá!)
1. TARTALOM (0–10 pont)
Tartalmi pontosság, az üzenet átvitele (írói szándék, koherencia, értelmi hangsúlyok)
Reáliák kezelése, terminológia, lexikai elemek
2. STÍLUS (0–3 pont)
Műfaji jegyek, hangvétel, a célkultúra alkalmazása, figyelembevétele a célnyelvi olvasók
igényei szerint
3. NYELVTAN (0–5 pont)
Érthetőség, olvashatóság, kohézió, logikai szerkezet
4. PIACKÉPESSÉG, SPECIÁLIS KÉSZSÉGEK (0–4 pont)
Az adott fordítási feladat szerint elvárható mértékben:
Helyesírás, központozás, a szöveg tagolása, tördelés, szövegszerkesztés, a fordítást támo-
gató elektronikus eszközök használata, (ön)lektorálás
B. Összegezze általános benyomását a fordításról két-három mondatban (0–3 pont):

A szöveg információtartalma (egy komolyabb hiányossággal) megfelelő, üzenete koherens. Alapos háttérkutatás (egy
téves következtetéssel), jól kezelt reáliák, jó műfaji jegyek. A terminológia, szaknyelv használata általában pontos.
Négy kohéziós, utalási, valamint két helyesírási, négy központozási hiba.
Pontozás:
Összbenyomás 3/… 2… pont
Tartalom 10/… 8… pont
Stílus 3/… 3… pont
Nyelvtan 5/… 4… pont
Speciális készségek 4/… 2… pont
ÖSSZESEN 25/…19…pont
Osztályzat:
0–12 pont, illetve ha valamelyik szempontra 0 pontot kapott: elégtelen
13–15 pont: elégséges
16–19 pont: közepes
20–22 pont: jó
23–25 pont: jeles
96
FORDÍTÓI ABC
Javasolt fordítás (G. E., SZIE, 2010)

Soros széteséstől óvja Európát
Soros György, az ismert befektetőmágnás arra figyelmeztetett, hogy az eurózóna és maga a teljes Európai Unió
egysége kerül veszélybe, ha Németország nem lép a görög válságkezelés ügyében. Soros szerint a német államnak
kölcsönt kéne nyújtania Görögországnak a piaci feltételeknél alacsonyabb kamatokkal, így mentve meg a monetáris
és a szélesebb uniót, melyek már így is a szétesés szélére kerültek.
Soros azt is hozzátette, hogy borúlátása ellenére még reménykedik abban, hogy Németország és más államok
az utolsó pillanatban készek lesznek előállni valamilyen megoldással, hiszen egy esetleges szétesés veszélyes
következményekkel járna. Soros mindezt azelőtt mondta, hogy az eurózóna pénzügyminiszterei vasárnap délután
bejelentették volna a görög mentőcsomaggal kapcsolatos döntésüket.
Soros véleményét egy cambridge-i konferencia alkalmával fejtette ki, ahol Dominique Strauss Kahn, a
Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund, IMF) vezérigazgatója is felszólalt. Strauss Kahn az
összes fejlett gazdaságot érintő pénzügyi kihívásokról beszélt, valamint az euró megtámogatására egy európai költ-
ségvetési felügyelet létrehozását javasolta.
„Az euró bevezetése csupán az első lépés volt. Egy, a jelenleginél szervezettebb gazdaságpolitika nélkül nem
lehet sikeres az egységes valuta” – mondta Strauss Kahn.
Soros azt hangsúlyozta, hogy bár szükséges hosszabb távú tervet kidolgozni, most a legfontosabb, hogy Német-
országnak felelősséget kell vállalnia a görög válság kezelésében. „Görögország hajlandó megtenni a szükséges
lépéseket, melyek átsegítik a krízisen, sőt, már meg is kezdte a problémák felszámolását. Így most Európán a sor,
hogy támogassa Görögországot.”
Soros azt is elmondta, hogy véleménye szerint az IMF az egyetlen szervezet, amely megoldással szolgálhat.
„Az IMF szakterülete a vészhelyzetekben nyújtott kölcsönök és azok feltételeinek kezelése, és ez az, amire most
Görögországnak szüksége van. A görögök tulajdonképpen már most is olyan lépéseket tesznek a válságkezelésre,
melyek megfelelnének egy IMF-program követelményeinek is. De ha csak 6 vagy 7 százalékos kamattal tudnak
hitelt felvenni, nem lesznek képes kilábalni a gödörből.”
A fogalomtárból keressük ki a következő kifejezések meghatározását, magyarázatát: ekvivalencia,

önlektorálás!
97
FORDÍTÓI ABC
9. Több szem többet lát: lektorálás, szerkesztés,

és ami még utána következik
A fordítási folyamat több fázisból áll, sok szereplője van. Ideális esetben a fordító előtt és
után különböző szakemberek készítik elő és gondozzák a célnyelvi szöveg megjelenését. A fordítói
kompetencia (lásd 1. rész) lényege, hogy a fordító képes legyen beilleszkedni ebbe a csapat-
munkába. A hagyományos kiadói gyakorlat szerint a fordítást követő szakaszban a nyelvi lektor,
a szerkesztő, a műszaki szerkesztő, a tördelő és a korrektor (a definíciókat lásd a fogalmak között)
veszi át a munkát. Számítógépes fordítási környezetben utószerkesztés, a terminológia
következetességének ellenőrzése, a szöveg belső ismétlődéseinek kiszűrése, a kész szöveg ki-
tisztítása, formázása stb. is szükséges. Ez utóbbi kérdéskörrel kötetünkben nem foglalkozunk,
hiszen a számítógéppel támogatott fordítás témakörében kitűnő magyar szakkönyvek születtek
(például Prószéky–Kis 1999; Kis–Mohácsi-Gorove 2008).
• Mit nevezünk fordítási projektnek?

A fordítás folyamatáról a Magyar Szabványügyi Társulat (MSZT) által gondozott „A fordítási
szolgáltatás követelményei, irányítási rendszere (MSZ EN 15038:2006)” szabvány rendelkezik.
Ezt a harminc európai országban azonos nemzeti szabványt, a CEN (Európai Szabványügyi
Bizottság) CEN/BT/TF 138 „Fordítási szolgáltatások” műszaki bizottsága dolgozta ki. Mivel a
fordítási szakma követelményei 2006 óta bővültek, a nemzetközi fordítóirodák szerint időszerű
a szabvány korszerűsítése (ez elhangzott például a 2011. januári gödöllői szakfordító szakmai
napon is). A szabvány szerint mindegyik fordítási projektet projektmenedzsernek kell felügyelnie,
aki felelős azért, hogy a projekt a fordításszolgáltató érvényes folyamatleírása, valamint az ügyfél
és a fordításszolgáltató szerződése szerint valósuljon meg.
A fordítási projektek irányítása a következő feladatokból áll: az előkészítő folyamatok
figyelemmel kísérése és felügyelete; a fordítók megbízása; a lektorok és a célnyelvi ellenőrök
megbízása; utasítások kiadása a projektben részt vevő minden fél számára; a fordítás követ-
kezetességének biztosítása és figyelemmel kísérése; a folyamat ütemezésének figyelemmel kísérése
és felügyelete; kapcsolattartás a folyamatban részt vevő minden féllel, beleértve az ügyfelet is; a
leadás engedélyezése. Ezen belül az előkészítés adminisztratív (projektnyilvántartás, a szükséges
erőforrások hozzárendelése a projekthez); műszaki (műszaki erőforrások, fordítás előtti eljárások);
nyelvi (a forrásnyelvi szöveg elemzése, terminológiai előkészítés, stilisztikai útmutató készítése)
szempontok alapján történik. Ezt követi a fordítás folyamata, azaz a forrásnyelvi szöveg jelen-
tésének átültetése a célnyelvre. Ennek szempontjai a szabvány szerint (egyéb felfogásait lásd az
előző fejezetben): terminológia, nyelvtan, szókészlet, stílus, helyi sajátosságok, formázás, a cél-
csoport, illetve a fordítás célja. Mindezt a fordító önlektorálása követi (lásd előző rész), majd egy
másik személy által végzett lektorálás, célnyelvi ellenőrzés (lásd lent), valamint ha a szolgáltatási
követelmények között a korrektúra is szerepel, a fordításszolgáltatónak gondoskodnia kell a kor-
rektúra elvégzéséről is. A folyamatot a végellenőrzés zárja, mely során a fordításszolgáltatónak
igazoló ellenőrzést kell végeznie, hogy a nyújtott szolgáltatás megfelel-e a szolgáltatási
követelményeknek. Emellett a fordítást szolgáltató cég értéknövelő szolgáltatásokat ajánlhat.
98
FORDÍTÓI ABC
Ebben az esetben mindent meg kell tennie, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak a minőségi szintje
azonos legyen a szabvány szerinti szolgáltatásokéval, ilyen például a nemzeti előírások szerinti
(hatósági, közjegyzői) hitelesítés, a kiadványszerkesztés (DTP), grafikai és webtervezés, nyom-
dakész illusztrációk készítése, műszaki dokumentáció készítése, nyelvi és kulturális tanácsadás,
fordítási memória létrehozása, kétnyelvű szövegek párhuzamosítása, visszafordítás (Haba 2011).
• Mi a nyelvi lektor és a szerkesztő feladata a fordítás folyamatában?

A fordítások lektorálásának, szerkesztésének célja a szöveg szakmai tartalmától, a szöveg-
típustól, a műfajtól, az írói szándéktól, és természetesen a célnyelvi olvasó ezzel kapcsolatos
igényeitől, például a regisztertől függ. Szakfordítások esetében is eltérő célokat fogalmaznak meg
az egyes piaci szereplők. Például az OFFI lektorálási munkájának középpontjában a hiteles fordítás
áll, azaz a teljes bizonyító erejű közokiratok fordítása, ezért a lektorálásnak legfontosabb, sőt
egyetlen célja ugyanazt a joghatást biztosítani a fordítás számára, mint amellyel a forrásszöveg
rendelkezik (Horváth Péter Iván személyes közlése). A fent említett LISA-rendszer esetében vi-
szont az értékelés/lektorálás tárgya a felhasználói élményt közvetlenül befolyásoló hibák
kiküszöbölése. Általában a hibajavítás (lektorálás) is a relevancia elve, azaz a ráfordítás/megtérülés
egyensúlya szerint történik: a lektorok azokat a hibákat javítják, amelyek jelentős mértékben
torzítják a kontextuális hatást, illetve amelyek könnyen javíthatók. A hibajavításban tehát a
következő tényezők játszanak szerepet: a hiba hatása (súlyossága) és a hiba egyértelműsége,
feltűnősége (Heltai Pál személyes közlése).
A szakirodalom egy része szerint a szerkesztőnek az a feladata, hogy a célnyelven írt (tehát
nem fordított) szöveg hibáit feltárja, majd kijavítsa, különös tekintettel arra, hogy a szöveg
megfeleljen a célnyelvi olvasók igényeinek, valamint a szöveg funkciójának. Lektoráláskor ugyanez
történik a fordításokkal: a lektorálás a szakképzett fordítónak az a tevékenysége, mely során feltárja
a fordítás azon vonásait, melyek nem elfogadhatóak, és megfelelő javításokat végez (Mossop
2001). A kanadai szerző által megfogalmazott definíciót ki kell egészítenünk a hazai gyakorlattal,
bár itthon is eléggé következetlen a két megnevezés használata (lásd fogalmak). Fordítás után ál-
talában a nyelvi-szakmai lektorálás következik, azaz a megbízó felkér egy szakembert, aki összeveti
a forrásnyelvi szöveget a célnyelvi szöveggel tartalmi és terminológiai szempontból. Ezt követi a
fordított és lektorált szöveg szerkesztése, azaz javítása annak érdekében, hogy a célnyelvi szöveg
nyelvileg és funkcióját tekintve beilleszkedjen a célnyelven írt szövegek közé. Mossop ez utóbbi
tevékenységet nevezi lektorálásnak, mi pedig lektorálás-szerkesztésnek.
A fordítást követő ellenőrzésekről, változtatásokról az MSZ EN 15038:2006 szabvány a
következőképpen rendelkezik:
Lektorálás: a fordítás meghatározott célokra való alkalmasságának vizsgálata a forrásnyelvi
szöveg és a célnyelvi szöveg összehasonlításával, valamint helyesbítő intézkedések ajánlása. A lek-
torok szakmai felkészültsége olyan, mint a fordítóké, és legyen a szakterületen fordítói gyakorlatuk
is. A lektor és a fordító különböző személy legyen, és legyen megfelelő felkészültsége a forrás- és
a célnyelven. A lektor vizsgálja meg, hogy a fordítás alkalmas-e az előírt célra. Ez terjedjen ki a
forrás- és a célnyelvi szöveg összehasonlítására a terminológia egységessége, a nyelvi regiszter és
a nyelvi stílus szempontjából. A helyesbítő intézkedés lehet újrafordítás is (vö. az alábbiakban
Mossop).
99
FORDÍTÓI ABC
Célnyelvi ellenőrzés: Ha a szolgáltatás követelményei között a célnyelvi ellenőrzés is szerepel,

a fordításszolgáltatónak gondoskodnia kell a fordítás nyelvi ellenőrzéséről. A célnyelvi ellenőrnek
egynyelvű ellenőrzést kell végeznie, hogy megállapítsa, a fordítás alkalmas-e az előírt célok
betöltésére, tekintetbe véve a szakterület konvencióit, valamint helyesbítő intézkedéseket javasol.
A célnyelvi ellenőr ezért a szakterület specialistája a célnyelven (vö. egynyelvű szakmai lektorálás,
szerkesztés).
• Miért érdemes a fordítónak lektorálási-szerkesztési ismeretekkel rendelkeznie?

Mossop, aki nem csupán elismert lektor, hanem oktatja is a lektorálást-szerkesztést, három
okot sorol fel, amiért egy fordítónak érdemes megszereznie ezeket az ismereteket:
• Fejleszthetik fordítói készségüket a tartalmi pontosság, a nyelvi megfogalmazás és a for-
mai követelmények terén (tartalom és forma).
• Jobb állást találhatnak a fordítói piacon.
• Szakszerűbben képesek elvégezni a rosszul megírt forrásnyelvi szövegek szerkesztését
(fordítás közben, fejben végzett stiláris, szerkezeti vagy tartalmi szerkesztés).
• Melyek a lektorálás-szerkesztés főbb szempontjai?

A lektorálás általában elfogadott két alapelve a következő: 1. Akkor érdemes változtatni a
szövegben, ha a forrásnyelvi szöveg nélkül nem érthető, vagy ha kétszer kell elolvasni ahhoz, hogy
pontosan megértsük. 2. Ha azonban nem feltétlenül szükséges, ne javítsunk. Kerüljük az
újrafordítást, valamint az újabb hibák lehetőségét. Előfordul, hogy a lektor sem találja meg a
megfelelő megoldást, ilyenkor ezt végjegyzetben jelöljük.
A lektorálás szempontjai a következők:
1. Az üzenet, jelentés átvitele (közvetítés)
a. Visszaadja-e a fordítás a forrásnyelvi szöveg üzenetét? (pontosság)
b. Kimaradt-e az üzenet bármely eleme? (teljesség)
2. Tartalom
a. Gondolatmenet, ellentmondások (logika)
b. Ténybeli vagy számokkal kapcsolatos hibák (tények)
3. Nyelv és stílus
a. A mondatok/mondatrészek közötti kapcsolatok egyértelműek-e?
Van-e nehezen olvasható mondat? (gördülékenység)
b. A szöveg nyelvezete alkalmazkodik-e a célnyelvi olvasóhoz? (regiszter)
c. A stílus alkalmazkodik-e a műfajhoz? Pontos-e a terminológia? A kifejezések
illeszkednek-e a témában a célnyelven írt eredeti szövegekhez? (szaknyelv)
d. Szókapcsolatok, szófordulatok illeszkedése a célnyelvbe (idiomatikusság)
e. A nyelvtani, helyesírási, központozási, nyelvhelyességi szabályok betartása, valamint
az adott megbízó nyelvi elvárásainak (house style) betartása (nyelvhelyesség)
4. Külső megjelenítés (forma)
a. Bekezdések, közök, margó stb. (elrendezés)
b. Betűtípus, betűméret, kiemelések, szedés stb. (tipográfia)
c. A teljes szöveg szerkesztése (oldalszámozás, címek, lábjegyzetek, tartalomjegyzék stb.)
(szerkesztés) (Mossop 2001)
100
FORDÍTÓI ABC
Horváth Péter Iván kutatásából kiderül, mit és milyen gyakran változtatnak (véleménye szerint
a változtatás szó megfelelőbb, mint a javítás) az intézmény lektorai, amikor a forrásnyelvi szöveget
egybevetik a célnyelvivel. Úgy látja, a lektorálás főleg szószintű változtatásokkal jár, s ezek a cél-
nyelvhez közelítik a fordítást. Az ekvivalencia kifejezést tágabb értelemben alkalmazzák a lek-
torálásban, mint a fordítástudományban, arra utal, hogy a fordítás jelentése megfelel-e a
forrásnyelvi szöveg jelentésének. Az alábbi felsorolás a leggyakoribb változtatásoktól a kevésbé
gyakoriakig halad:
• stílus és nyelvhelyesség: 28,52%
• a szöveg jelentésének ekvivalenciája: 24,27%
• terminológia: 23,97%
• helyesírás: 11,72%
• szórend: 7,64%
• szerkesztés: 3,83% (Horváth 2011: 154 és 208)
Az Európai Bizottság fordítószolgálatában célzott, következetes, de szúrópróbaszerű lek-

torálás folyik. A fordításokat lektorálás előtt és után is ellenőrzik, a következő módszerrel. Külsős
fordítások esetében a dokumentum körülbelül 10%-át (minimum 2, maximum 10 oldal) ellenőrzik
a formai/tartalmi megfelelés szempontjából: fedőlap (cím, formai elemek); első oldal és a ren-
delkező rész első oldala (sablonformulák, definíciók, terminológia); utolsó oldal (záró formula,
aláírások); teljes-e a fordítás. Hosszabb szöveg ellenőrzéséhez további oldalakat választanak ki,
amelyek lábjegyzetet, címet, hivatkozást tartalmaznak; illetve ahol előfordulnak az azonosított ter-
minusok. Kétféle nyomtatványon jeleznek vissza a jó (azaz jó/nagyon jó minősítésű) és a rossz
(azaz elfogadható/normán aluli/elfogadhatatlan minősítésű) fordítások esetében. A jó fordítások
visszajelzési lapján eggyel több szempont található: az elegáns fordítási megoldásoké – ezek
kiemelésével más piaci értékelési rendszerekben még nem találkoztunk. A lektorálás utáni vissza-
jelzésben találkoznak a lektorálás és az értékelés szempontjai, melyek az alábbiak:
• terminológia (következetes-e, használja-e)
• értelmezés (megfelelő/téves)
• megfogalmazás (egyértelmű/a forrásnyelv hatása érezhető, pl. zavaros mondat)
• stílus és regiszter (megfelelő/nem megfelelő)
• elrendezés, tördelés (megfelelő/problémás)
Hibatípusok és jelölésük a visszajelzési/értékelési lapon:
• szövegrész kihagyása (OM – omission)
• a szöveg értelmét módosító fordítási hiba (SENS)
• terminológia (különösen a közösségi szóhasználat) helytelen használata /
használatának elmulasztása (TERM – terminology)
• referenciadokumentum használatának elmulasztása/nem következetes használata
(RD – reference doc)
• fogalmazási hiba, amely befolyásolja a szöveg értelmezhetőségét (CL – clarity)
• nyelvtani hiba (GR – grammar)
• központozási hiba (PT – punctuation)
• helyesírási hiba (SP – spelling)
• stílus, regiszter (ST – style)
101
FORDÍTÓI ABC
A súlyosság mértéke: súlyos/kevésbé jelentős (SENS, SENS+ – „High”/„Low” relevance)

Olykor adódnak olyan fordítási hibák, amelyeket nehéz egyértelműen besorolni egyik vagy másik
kategóriába (például kérdés, hogy a semmiség-semmisség helyesírási vagy terminológiai hiba-e). (Jancsi
Beáta: A minőség fordítói szemmel című előadásából, Gödöllő 2011, idézi Dróth 2011)
• Mi a jelentősége a tördelésnek, a korrektúrázásnak? Elvárható-e a fordítótól a

megfelelő szintű helyesírás és formázás?
A helyesírással, a központozással, a gépeléssel, a tördeléssel, az ábrák elhelyezésével stb. kap-
csolatos hibákat a felszíni hibák közé soroljuk. Ha a fordító ezeken a területeken hibát követ el, a
szöveget időrendben utána gondozó lektor, tördelő, olvasószerkesztő, korrektor viszonylag
könnyen, lokálisan kijavíthatja. Ha azonban a fordítótól egyenesen a felhasználóhoz kerül a szöveg,
a fordítónak képesnek kell lennie arra, hogy ezen a szinten is elfogadható munkát végezzen.
A magas szintű célnyelvi helyesírási ismereteket a nemzetközi fordítási szabványok és az európai
fordítóközpontok is elvárják. Előfordulhat ugyanis, hogy a helyesírási, központozási hiba egy
nagyobb egység érthetőségére is hat (például pont használata tizedesvessző helyett, a nem
megfelelő zárójel alkalmazása a különböző tudományok területén, a csupa nagy kezdőbetűs angol
írásmód megtartása a magyarra fordított köznevekben téves értelmezéséhez is vezethet). Azokban
a fordítási feladatokban azonban, ahol több pénz jut a szakszerű lektorálásra, tördelésre és kor-
rektúrára, kisebb szerepet játszik a fordítási kompetenciák között a helyesírás és központozás
kérdése. Ugyanakkor világszerte nő a számítógépes ismeretek jelentősége, s a fordítást és for-
mázást támogató elektronikus eszközök használata egyre inkább az alapkészségek közé tartozik.
A nagy fordítóirodák, az EU fordítóközpontjai, egyes szakkönyvkiadók munkája a fordítási
folyamatban és a célnyelvi szöveg minőségének ellenőrzése terén is építenek ezek ismeretére.
Ennek ellenére az is hasznos, ha a fordító ismeri a hagyományos korrektúrajeleket is, mert papíron
végzett lektorálás, szerkesztés, korrektúrázás esetén ezek alapján kell elvégeznie a javításokat,
amennyiben visszakerül hozzá a kézirat. A korrektúrajeleket és alkalmazási módjukat Gyurgyák
János kitűnő művéből elsajátíthatjuk (Gyurgyák 1997).
A fordítás formai követelményeiről a fordítás megkezdése előtt egyeztet a fordító és a meg-
bízó. Ebben a kérdésben a szöveg előállítási módja, megjelenési helye központi szerepet játszik.
Gyakran a fordítónak követnie kellett a forrásnyelvi szöveg formáját, de az is előfordul, hogy azt
kérik tőle, ne alkalmazzon különféle beállításokat, mert ezzel a tördelő munkáját nehezíti. Például
korábban az értelmező betoldások, egyéb explicitációk miatt a célnyelvi szöveg gyakran hosszabb
volt, mint a forrásnyelvi. Ma, amikor a nemzetközi piacra termelő kiadók a kiadványok egyre
jelentősebb részének illusztrációit külföldön nyomtatják ki, az illusztrációk között kihagyott helyen
bármely nyelvű fordításnak el kell férnie, de ki is kell töltenie a megadott helyet. A tördelő és a
korrektor szakszerű munkája ezekben az esetekben is döntő jelentőségű.
102
FORDÍTÓI ABC
Feladat: Végezze el az alábbi fordítás kontrollszerkesztését a megadott szerkesztési

utasítás alapján!
Szerkesztési utasítás
Forrásnyelvi és célnyelvi megjelenés helye és ideje: a vállalat honlapja

A fordítás célja: a honlap információtartalmának frissítése a társadalmi szervezetek és a piac
elvárásai szerint
Szövegtípus: tartalomközpontú, de felhívásközpontú is
Retorikai cél: tájékoztatás, meggyőzés
Műfaj: a vállalat küldetésnyilatkozata, marketinges környezetbe ágyazva
Célnyelvi olvasóközönség: bármely magyar állampolgár, aki a cég termékei iránt érdeklődik
Regiszter: enyhén szakmai a szakmai hitelesség hangsúlyozása végett, de közérthető a vásárlók
megnyerése érdekében
Lexikai regiszter: Bár a gazdasági környezetben sok idegen eredetű szakkifejezést használnak, a
széleskörű magyar vásárlóközönség igényeinek megfelelően ezeket lehetőség szerint a magyar
szakmai megfelelőkkel helyettesítjük. Sok a lexikai utalás (például a szóismétlés is), ezeket meg
kell tartani a marketinges célnak megfelelően.
Grammatikai regiszter: Az összetett mondatok logikáját, mely a meggyőzést és a szakmaiság
megerősítését szolgálja, pontosan kell visszaadni.
Forrásnyelvi szöveg:
Minimum social standards
The Company’s business model is unique: we offer a varied assortment of non-food articles which changes every
week. For us, the process of purchasing our products is a correspondingly complex one. For that we rely on good
cooperation with manufacturers across the world. Globalisation allows us to commission products to be made
anywhere in the world. But the understanding of values isn’t the same everywhere. What appears obvious to us may
not be at all obvious in other regions of the world. Nevertheless corporate responsibility is part of our quality
promise. This is because our customers, just like us, want to be sure that our products are produced under humane
and dignified conditions. The requirements we place on our suppliers across the world are correspondingly high.
We help our suppliers to comply with our requirements. To do this, we take the approach of a partnership-
based dialogue. With our system for implementing minimum social standards, we set the bar very high – both for
our manufacturers and for us. But together we can achieve our goal.
103
FORDÍTÓI ABC
A kontrollszerkesztésre váró célnyelvi szöveg:
Minimális szociális követelmények
A vállalat üzleti modellje egyedi: non-food termékek széles választékát kínáljuk, amely hétről-hétre változik.
Számunkra a termékeink megvásárlásának a folyamata hasonlóan komplex egységet képez. Ezért a gyártókkal
fennálló jó együttműködésre támaszkodunk világszerte. A globalizáció lehetővé teszi számunkra a világon bárhol
előállított termékek megrendelését. Az értékek értelmezése azonban nem mindenütt egyforma. Ami számunkra
nyilvánvaló, lehet, hogy egyáltalán nem az a világ más régióiban. Mindazonáltal a minőségre vonatkozó ígéretünk
része az egyetemleges felelősség. Hiszen vevőink, miképpen mi magunk is, biztosak akarnak lenni abban, hogy
a termékeink humánus és emberhez méltó körülmények között lettek előállítva. Ennek megfelelően a követelmények,
amelyeket a szállítóinkkal szemben támasztunk világszerte, magasak.
Szállítóinknak segítséget nyújtunk abban, hogy megfeleljenek követelményeinknek. Ennek érdekében part-
nerségen alapuló párbeszédet folytatunk velük. A minimális szociális feltételek megvalósítására kialakított rend-
szerünkkel magasra helyeztük a lécet – mind a gyártóink, mind a magunk számára. De együtt elérhetjük célunkat.
Javasolt megszerkesztett változat
Minimális társadalmi követelmények
A vállalat üzleti modellje egyedi: a nem élelmiszer jellegű termékek hétről hétre változó széles választékát
kínáljuk. Ebből adódóan termékeink beszerzése összetett folyamat. Ezért a gyártókkal világszerte kialakított jó
együttműködésre támaszkodunk. A globalizáció lehetővé teszi számunkra, hogy a világon bárhol előállított ter-
mékeket beszerezzünk. Az értékek értelmezése azonban nem mindenütt egyforma. Ami számunkra nyilvánvaló,
esetleg egyáltalán nem az a világ más régióiban. Mindazonáltal a vállalati felelősségvállalás része a minőségre
vonatkozó ígéretünknek, hiszen vevőink, miképpen mi magunk is, biztosak akarnak lenni abban, hogy ter-
mékeinket humánus és emberhez méltó körülmények között állították elő. Ennek megfelelően beszállítóinkkal
szemben világszerte magas követelményeket támasztunk.
Beszállítóinknak segítséget nyújtunk abban, hogy megfeleljenek követelményeinknek. Ennek érdekében part-
nerségen alapuló párbeszédet folytatunk velük. A minimális társadalmi feltételek megvalósítására kialakított
rendszerünkkel mind gyártóink, mind magunk számára magasra helyeztük a lécet. Együtt azonban el tudjuk
érni célunkat.
A fogalomtárból keressük ki a következő kifejezések meghatározását, magyarázatát: egynyelvű

lektorálás, előszerkesztés, kétnyelvű lektorálás, kontrollszerkesztés, kontrollszerkesztő, korrektúra,
korrektúrajelek, lektor, lektorálás, nyelvi lektorálás, összehasonlító lektorálás, szakmai vagy szak-
lektorálás, szerkesztés, tördelés, utószerkesztés!
104
FORDÍTÓI ABC
Fogalomtár
Általánosítás (a jelentések bővítése): A jelentések bővítése (generalizálása, általánosítása) azt jelenti,
hogy a fordító tágabb jelentésű szóval adja vissza valamely forrásnyelvi szó értelmét (Klaudy–Simigné
1996: 36). Példa egy gazdasági szakszövegből (S. D., SZIE, 2011):
When you walk into a Wal-Mart, your local grocery store, or even a gas station, you’ll see shelves of items previously
purchased by the business and available for sale.
Ha bemegyünk egy amerikai vállalat diszkont kiskereskedelmi bolthálózatának egyik üzletébe vagy a helyi
fűszereshez vagy akár egy benzinkút boltjába, a polcokon sokféle, korábban beszerzett árut láthatunk.
Analógia: Az analógia az a jelenség, amely során egy nyelvi elem egy vele azonos nyelvi szinten talál-
ható másik elem hatására alakul ki vagy változik meg (Tolcsvai Nagy 2000: 29). A trans-European network
EU-s kifejezés hivatalos fordítása az energiaügyben és a közlekedésügyben egyaránt transzeurópai hálózat.
Ennek a tükörfordításnak a alapja például a már meglévő transzszibériai expressz és még néhány idegen
eredetű kifejezés, ennek analógiájára jött létre az új EU-s transzeurópai szakszó. A kifejezés hivatalos ma-
gyarra fordításakor a transz- előtag még nem számított aktív szóképző elemnek a magyar nyelvben, s
ezért a nyelvészek 2000-ben még az Európát átszelő kifejezést ajánlották (lásd Fábián Pál szóbeli közlése
alapján Dróth 2000). Az alábbi példa többek között az EUR-Lex honlapján található:
Community guidelines for the development of the trans-European transport network
A transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatások
Antonim fordítás: Az antonim fordítás művelete a jelentéscsere szélsőséges esete: a forrásnyelvi je-
lentést vele ellentétes célnyelvi jelentéssel cseréljük fel (Klaudy–Simigné 1996: 77). Ennek a műveletnek
a segítségével áttekinthetőbbé tehetjük a célnyelvi mondat szerkezetét. Gazdasági szakszövegből vett
példa (S. D., SZIE, 2011):
Not all businesses extend payment terms to customers.
Vannak olyan vállalkozások, melyek számláit azonnal ki kell fizetni.
Emberi erőforrásokkal foglalkozó szakszövegből vett példa (M. Zs., SZIE, 2011):
A global survey of executives by the Economist Intelligence Unit in 2007 found that six out of ten said that they had
not been given any specific sustainability goals for achievement, and less than two out of ten said their bonuses depended
on hitting sustainability targets.
Az Economist Intelligence Unit 2007-ben, vezetők körében készített globális felmérése szerint 10 vezetőből 6 egyáltalán
nem kapott konkrét fenntarthatósági célkitűzéseket, és legalább nyolcan mondták, hogy fizetési bónuszuk a fenn-
tarthatósági célok elérésétől függ.
Dokumentum jellegű fordítás: Bizonyos műfajok (elsősorban a műszaki, jogi szövegek) és kommu-
nikációs helyzetek, célnyelvi igények (például a hiteles fordítás igénye) esetében fontos, hogy az újra-
kódolás a lehető legszorosabban kövesse a forrásnyelvi szöveg formai és tartalmi jegyeit – vagyis a
forrásnyelvi szöveget állítsuk középpontba. Az ilyen célnyelvi szövegben többnyire egyértelműen
azonosíthatók a forrásnyelvi kultúra jegyei, nyilvánvaló, hogy fordításról van szó. Semmiképp sem vál-
tozhat meg a retorikai cél, a műfaj, az információtartalom és a tördelés. A célnyelvi normák követésére,
a gördülékeny, jól érthető szövegre azonban törekedni kell, ennyiben a hangvétel, a regiszter némileg
alkalmazkodik a célnyelvi olvasók igényeihez (bővebben, példával lásd 3. rész).
Egynyelvű lektorálás: A fordítás elolvasásából álló részleges lektorálás, amelyet csak vélt vagy valós
hiba észlelése esetén egészít ki a forrásnyelvi szöveggel való összehasonlítás (vö. kétnyelvű lektorálás)
(Horváth 2009: 237, bővebben lásd 9. rész).
105
FORDÍTÓI ABC
Ekvivalencia: A fordítás megfeleltetése a forrásnyelvi szöveg jelentésének (Horváth 2009: 155,

bővebben lásd 9. rész). A forrásnyelvi és a célnyelvi szövegek, illetve a kisebb nyelvi egységek közötti
megfelelés természetére és mértékére utal (Shuttleworth 1997: 49, bővebben lásd 1. és 4. rész).
Előszerkesztés: A forrásnyelvi szöveg előkészítése gépi fordításra (Horváth 2009: 237, bővebben
lásd 9. rész).
Explicitáció: Ha a fordító több olyan megoldás közül választhat, amely egyaránt megfelel a célnyelvi
normának, általában igyekszik az explicitebb, kifejtettebb megoldást választani. Ezt nevezzük az explici-
táció elvének. Az explicitáció elvének követése sokféle átváltási műveletben nyilvánulhat meg. Van,
amikor valóban plusz magyarázó elemek kerülnek a fordításba, olyanok, amelyek az eredeti szövegben
nem szerepeltek, van, amikor csak gazdagabb szemantikájú szavakat választ a fordító, de az is előfordul,
hogy a fordító a mondatszerkezet „fellazításával” teszi explicitté a fordítás szövegét. Az ún. „explici-
tációs hipotézis” szerint a fordítások mindig explicitebbek, bőbeszédűbbek, magyarázóbbak, redun-
dánsabbak, mint az eredeti (Klaudy 1997: 33).
Fordítás jellege, fogalompárok: instrumentális és dokumentum jellegű fordítás (Nord 1997), nyílt
és rejtett fordítás (House 1997), szemantikai és kommunikatív fordítás (Newmark 1981), direkt és in-
direkt fordítás (Gutt 1991), megfigyelő helyzet és résztvevő helyzet (Pym 1992b), valamint fordítás,
melyben „látható” a fordító és fordítás, melyben a fordító „láthatatlan” (Venuti 1992, az irodalmi
fordításokra alkalmazva) (bővebben lásd 3. rész).
Fordítás: A fordítás magyar kifejezés elsődleges jelentése egy adott nyelvű (forrásnyelvi) szövegnek
egy másik nyelvre (a célnyelvre) való lefordítását, átültetését foglalja magában. Ebben az értelemben
alapbeállításban szövegeket fordítunk egyik nyelvről a másikra. Ez a folyamat egyrészt általában elemző,
részekre bontó. Másrészt gyakorlati tevékenység is, amelynek nem minden mozzanatában érvényesül-
nek az elméleti belátások (Klaudy 1999, Károly 2007, Tolcsvai Nagy 2009).
Fordítási kompetencia: Azok a képességek, készségek, ismeretek, melyekre a fordítónak szüksége van
ahhoz, megfelelő minőségű fordítást készítsen (bővebben lásd 1. rész).
Fordítási utasítás: A fordítási feladathoz szervesen kapcsolódik az utasítás, hiszen a fordítási feladat
értelmezése, elvégzése és értékelése elképzelhetetlen a feladat körülírása nélkül (lásd például Nord
1997: 30, Kiraly 2000: 104). Ez a fordítási folyamat természetéből adódik. A szöveg nem egyszerűen
alkotóelemeinek számszerű összege. A kontextus meghatározza a szöveg funkcióját, az író szándékát
(retorikai célját), ez pedig a fordító szövegtani, nyelvtani, lexikai, formai döntéseit befolyásolja. (Szöveg-
tani kategóriákkal megfogalmazva: az írói szándék meghatározza a műfajt és a grammatikai-lexikai
választásokat (regisztert). Ezért fontos, hogy megbízónktól az úgynevezett fordítási utasítást, mely
egyrészt a fordítási feladat körülményeit (a rendelkezésre álló idő, segédeszközök stb.), másrészt a
fordítási szituáció (kommunikációs helyzet) leírását tartalmazza: a fordítás okát, célját; a célnyelvi szöveg
funkcióját; a célnyelvi olvasóközönség (vagy megbízók, felhasználók) elvárásait; a célnyelvi szöveg
megjelenési helyét, idejét (bővebben lásd 2. rész).
Fordítói olvasás: Azoknak a stratégiailag összehangolt, írott szövegek többszintű kognitív feldolgo-
zásában megnyilvánuló olvasási műveleteknek a halmaza, amelyeket a fordító a célnyelvi szöveg
létrehozására irányuló fordítási megbízás teljesítése érdekében a fordítási folyamat különböző fázisaiban
– szövegáttekintés, szövegalapú ismeretszerzés, szövegalapú élményszerzés, szövegelemzés, szöveg-
elem-keresés, szövegellenőrzés és betűhibaszűrés céljával – végrehajt. Fordítói olvasástípusok:
106
FORDÍTÓI ABC
• a fordítói áttekintő olvasás, amely a forrásnyelvi szöveg és egyéb szöveges források tartalmának
nagyvonalakban történő megismerésére, és a célnyelvi szövegalkotás szempontjából releváns for-
rásnyelvi elemek azonosítására szolgál,
• a fordítói ismeretszerző olvasás, amely külső források feldolgozásában megnyilvánulva a forrás-
nyelvi szöveg témájában való tájékozódásra, konkrét forrásnyelvi lexikai egységek jelentésének
feltárására és a célnyelvre jellemző nyelvhasználattal kapcsolatos tájékozódásra szolgál,
• a fordítói élményszerző olvasás, amely a forrásnyelvi és a célnyelvi szöveg esztétikai és affektív
hatásának felmérésére és a két szöveg által kiváltott hatás összehasonlítására szolgál,
• a fordítói elemző olvasás, amely a forrásnyelvi szöveg célnyelvi szövegalkotási szándéktól vezérelt
megértésére és értelmezésére szolgál,
• a fordítói kereső olvasás, amely a fordító által relevánsnak ítélt lexikai elemek, valamint a lexikai
elemek által jelölt explicit vagy implicit tartalmak azonosítására szolgál,
• a fordítói javító/ellenőrző olvasás, amely a célnyelvi szövegben esetlegesen előforduló tartalmi,
helyesírási, stilisztikai stb. hibák kiszűrésére szolgál,
• a fordítói korrektúraolvasás, amely a célnyelvi szövegben esetlegesen előforduló betűhibák (be-
toldások, kihagyások, felcserélések stb.) kiszűrésére szolgál (Dudits 2010: 8–9).
Forrásnyelvi szöveg: a fordítás alapjául szolgáló szöveg (Horváth 2009: 237).
Glossza: Rövid, csattanós, ironikus hangvételű véleményközlő hírlapi műfaj, amely elsősorban aktuális,
konfliktusos helyzeteket, eseteket, gondolatokat dolgoz fel, személyes hangvétellel.
Célja a leleplezés
(http://www.vizsgazz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=3348&Itemid= alapján).
Grammatikai csere: A következő átváltási műveletek sorolhatók a grammatikai cserék közé: a szó
ragozásának, a szófajnak, a mondatrészi szerepnek, a mondatok típusának, a mondathatároknak a
megváltoztatása (Klaudy–Simigné 1996: 154). Az alábbi példát a regiszter tárgyalásához felhasznált
Backchat című szöveg fordításából vettük. Az angol mondat névszói szerkezetek sorozatából áll, melyet
a fordító igei szerkezetekre cserélt (K. K., SZIE, 2009):
Darts may not be a sport, but it is the sportsman’s last refuge. Here there are no blood-soaked players being carried
off (1) by coppers, no apartheid-loving prima donnas arguing (2) with umpires, no roots-denying (3) sell-outs (4), and
no rioting fans: darts spectators are universally sophisticated, knowledgeable and attentive.
Lehet, hogy a darts nem sport, de az biztos, hogy a sportember utolsó mentsvára. Olyan játék, ahol nem zsaruk cipelik
ki (1) a véráztatta játékosokat, ahol nem vitatkoznak (2) a bírókkal az apartheidimádó primadonnák, és nincsenek
dühöngő szurkolók. A játékosok nem felejtik el, honnan jöttek (3), és nem adják el magukat (4).
A következő grammatikai cserékre (és néhol egyben grammatikai felemelésre is) került sor:
1: passzív szemlélet – aktív szemlélet
2: igenév – ige
3: jelzős névszói szerkezet – alárendelő összetett mondat (grammatikai felemelés is)
4: jelzős névszói szerkezet – igei állítmányt tartalmazó tagmondat (grammatikai felemelés is)
Grammatikai összevonás: Grammatikai összevonáson két különböző műveletet értünk. Az egyik

művelet az, amelynek eredményként két vagy több forrásnyelvi mondatból egyetlen célnyelvi mondat
lesz. A másik, jóval gyakrabban alkalmazott átváltási művelet során a mondathatáron belül marad a
fordító, de a forrásnyelvi mondat valamelyik önálló mondategységét főnévi vagy igenévi szerkezetté
alakítja, azaz lesüllyeszti a mondat szintje alá (Klaudy 1997: 205).
107
FORDÍTÓI ABC
Hamis barát (false friends/faux amis): Ez a kifejezés olyan forrásnyelvi és célnyelvi egységeket ír le, ame-
lyeknek formája azonos, vagy nagyon hasonló, de jelentésük részben vagy teljesen különböző. Ebből
adódóan fordítási problémákhoz vezethetnek. A jelenség oka általában nyelvtörténeti, mivel bizonyos
szavak eltérően fejlődtek a különböző nyelvekben. Többnyire az egymáshoz közel álló nyelvekben for-
dul elő, de távolabbi nyelvek esetében is tapasztalható. Érdekes módon, ha egy hamis barátot sokszor
használunk forrásnyelvi jelentésében a célnyelvben, egy idő után a célnyelvben is felveszi a forrásnyelvi
jelentést (Shuttleworth 1997: 57–58 alapján). Példa erre a critical szó magyar fordítása: kritikus – ’döntő,
vmely ügyre v. folyamatra alapjaiban ható’ jelentését ma már a szótárak is tartalmazzák (Tolcsvai Nagy
2007: 593). Példa:
For consumer products company SC Johnson, a critical part of its sustainability strategy is to continuously improve the
formulation, and packaging design of its household products.
A fogyasztási termékeket gyártó SC Johnson vállalat fenntarthatósági stratégiájának egyik kritikus eleme a háztartási
termékek összetételének és csomagolásának folyamatos fejlesztése.
A következő példa egy termékismertető részlete, melyben a functional furniture kollokációban a functional
melléknév jelentése nem ’funkcionális’, hanem ’praktikus’, annak ellenére, hogy más kollokációkban
funkcionálisnak vagy funkcionalistának is fordíthatnánk (például functional translator studies – funkcionalista
fordítástudomány; functional mistakes – funkcionális hibák).
Baby clothes made from organic cotton, functional furniture, modern tableware…
Biopamutból készült bébiruhák, funkcionális (helyette: praktikus!) bútorok, korszerű edények…
Érdekes módon a practical jelző is lehet hamis barát, ha a praktikus szóval fordítjuk, hiszen gyakran ’cél-
szerű’ jelentésben szerepel. További példák angol–magyar viszonylatban: administrator – adminisztrátor
helyett olykor: (ügy)vezető; ironical – ironikus helyett olykor: nevetséges; dedicated – dedikált helyett: odaadó; paper
– papír helyett olykor: dokumentáció/dolgozat.
Idegen szó átvétele: Az idegen szó olyan szó, amely egy másik nyelvből viszonylag rövid ideje került
be a szókincsbe, és még nem honosodott meg az átvevő nyelvben: nem illeszkedett be az alakrend-
szerébe, idegenségét pl. írásmódjában is őrzi (Tolcsvai Nagy 2000: 88). A következő példa az 5. rész
Backchat című szövegének fordításából való: snooker (angol) – snooker (magyar)
Instrumentális fordítás: Bizonyos kommunikációs helyzetekben a célnyelvi szöveg rugalmasabban

alkalmazkodhat a célnyelvi környezethez, sőt, akkor tölti be megfelelően a szerepét, ha a lehető legjob-
ban beilleszkedik a célnyelvi kultúrába, a célnyelven írt szövegek világába. Ilyen például a reklámok
szövege vagy a szépirodalom. Ekkor tehát nem a forrásnyelvi, hanem a célnyelvi szöveget állítjuk a
középpontba. Ebbe a kategóriába tartozott a Wyre Forest Area c. angol szórólap fordítása a 2. részben,
és instrumentális fordítást javaslunk a 4. részben is (The Four Seasons) (bővebben lásd 3. rész).
Interferencia: Az interferencia nem más, mint 1. valamely nyelvnek vagy nyelvváltozatnak a befolyása,
hatása egy másikra; 2. valamely nyelvben vagy nyelvváltozatban nem az illető nyelvre vagy nyelvválto-
zatra jellemző – bizonyos szerzők így fogalmaznak: az illető nyelvek vagy nyelvváltozatok normájától
eltérő – jelenségnek, szerkezetnek vagy elemnek a használata egy másik nyelvnek vagy nyelvváltozatnak
a hatására (Kiss 1995: 202–3).
Jelentésbetoldás: A lexikai kihagyások oka a forrásnyelvi és a célnyelvi olvasók háttérismereteinek

eltérő volta (Klaudy–Simigné 1996: 63). Példa egy gazdasági szakszövegből (S. D., SZIE, 2011):
For example, if your company seeks to sell products to (and through) Wal-Mart, and Wal-Mart insists on taking 90
days to pay you, you’d still likely pursue the transaction.
Például ha a vállalkozásunk termékeit az amerikai Wal-Mart diszkont kiskereskedelmi bolthálózatnak vagy
azon keresztül szeretnénk értékesíteni, és a Wal-Mart ragaszkodik a 90 napos fizetési határidőhöz, akkor még így is
elfogadnánk az üzletet.
108
FORDÍTÓI ABC
Jelentéscsere (teljes átalakítás): A jelentések felcserélése nemcsak szűkíti vagy bővíti a forrásnyelvi
jelentést, hanem egészen más jelentések segítségével próbálja meg visszaadni a forrásnyelvi mondat
értelmét. Oka gyakran a nézőpont megváltozásában keresendő. A teljes átalakítás lényege szintén a
jelentések felcserélése, de a forrásnyelvi jelentést ilyenkor olyan célnyelvi jelentéssel cseréljük fel, mely
látszólag semmiféle értelmi, logikai kapcsolatban nincs az eredetivel (Klaudy–Simigné 1996: 70, 77,
82). Például egy 2007-ben írt vámügyi szövegben a local offices kifejezést a szakértő fordító (Zs. L., SZIE,
2011) az alsófokú szervek szerkezettel fordította, mivel a vámügyi szaknyelvben a vámhivatalok meg-
nevezést ez a kifejezés, valamint az igazgatóság szó váltotta fel.
Jelentésfelbontás: Jelentések felbontásáról akkor beszélünk, mikor a fordító csak több szóval tudja
visszaadni egy forrásnyelvi szó értelmét (Klaudy–Simigné 1996: 49). Példa egy gazdasági szakszövegből
(S. D., SZIE, 2011):
Financially strong businesses generally don’t need to utilize prepayments. They may do so, however, if a sufficient
discount is offered to justify the advance payment.
A pénzügyileg stabil lábakon álló vállalkozásnak általában nem szükséges aktív időbeli elhatárolásokat alkalmaznia.
Megtehetik azonban, ha megfelelő mértékű kedvezmény jár az előre fizetésért.
Jelentéskihagyás: A lexikai kihagyások oka a forrásnyelvi és a célnyelvi olvasók háttérismereteinek

eltérő volta (Klaudy–Simigné 1996: 54). Gyakran a redundancia (szószaporítás) elkerülése végett
hagyunk ki egy vagy több lexikai egységet. Példa egy gazdasági szakszövegből (S. D., SZIE, 2011):
When you walk into a Wal-Mart, your local grocery store, or even a gas station, you’ll see shelves of items previously
purchased by the business and available for sale.
Ha bemegyünk egy amerikai vállalat diszkont kiskereskedelmi bolthálózatának egyik üzletébe vagy a helyi fűszereshez
vagy akár egy benzinkút boltjába, a polcokon sokféle, korábban beszerzett árut láthatunk.
Jelentés-összevonás: Jelentések összevonásáról akkor beszélünk, mikor a fordító egyetlen szóval

vissza tudja adni két vagy több forrásnyelvi szó értelmét (Klaudy–Simigné 1996: 44). Példa egy gazda-
sági szakszövegből (L. D., SZIE, 2011):
This brochure serves as an introduction as to how we can help you do business in a better, more cost-effective way.
Kiadványunk betekintést nyújt abba, hogy cégünk mely módon segítheti vállalkozásának sikeres, valamint költség-
hatékonyabb működését.
Koherencia: A célnyelvre fordított szöveg koherenciája a teljes szöveg minőségét összegzi. A koherens
célnyelvi szöveg minden elemében megfelel a szituációnak és a retorikai célnak. A diskurzuselemzés
meghatározása szerint koherencián azon folyamatokat értjük, melyek biztosítják a szövegben a gondo-
latok összekapcsolódását. Ide tartoznak a logikai viszonyok; az események, tárgyak és szituációk szer-
veződése; az emberi tapasztalatok. A koherencia univerzális jelenség. Fordításkor a forrásnyelvi
koherenciaviszonyokat explicit vagy implicit módon meg kell őrizni a célnyelvben. Nehéz fordítói fela-
dat az inferencia (a mögöttes üzenet) megőrzése: ezt a fordító nem teheti explicitté, de nem is hagyhatja
ki. (A koherenciáról lásd például Hatim és Mason 1990: 195–199, Halliday és Hasan 1976: 23,
Beaugrande és Dressler 2000: 24–25, Károly 2007: 24–25.)
Kollokáció: Szintagmatikus viszonyban lévő lexémák gyakori együttes előfordulása (Crystal 1998:
138), gyakran egymás mellett álló szavak.
109
FORDÍTÓI ABC
Konkretizálás (a jelentések szűkítése): A jelentések szűkítése úgy zajlik, hogy először megkülön-
böztetjük a szó különböző jelentéseit (differenciálás), majd kiválasztunk egyet közülük (konkretizálás)
(Klaudy–Simigné 1996: 29). Egy 2007-ben írt vámügyi szövegben szerepel a következő mondat
(Zs. L., SZIE, 2011):
This unit will prepare the national law and regulations in accordance with the Agreement […].
Mivel korábban nem volt utalás egyezményre, a szakfordító felkutatta, melyikről van szó, s ezt az infor-
mációt az agreement kifejezés konkretizálásával belevitte a célnyelvi szövegbe:
Ez a részleg fogja kidolgozni Vámérték Egyezménnyel kapcsolatos nemzeti szabályozást és utasításokat.
Kétnyelvű lektorálás: Olyan teljes lektorálás, amely a fordítás elolvasásából és a forrásnyelvi szöveggel
való összehasonlításából áll (vö. egynyelvű lektorálás) (Horváth 2009: 237, bővebben lásd 9. rész).
Kontrollszerkesztés: Kiadóvállalatnál a kétnyelvű lektorálás neve (Horváth 2009: 237, bővebben lásd
9. rész).
Kontrollszerkesztő: Fordított művek szöveghűségét ellenőrző személy (Gyurgyák 1997: 466); a

könyvkiadói terminológiában az a személy, aki a fordítás szakmai helyességét ellenőrzi (Kis–Mohácsi-
Gorove 2008: 366) (bővebben lásd 9. rész).
Korrektúra: Az a lektori írás, amely a fordítás helyesírási és sajtóhibáinak kijavítására irányul; az a

lektori olvasás, amely a fordítás helyesírási és sajtóhibáinak keresésére irányul (Horváth 2009: 237); a
szöveg javítása oly módon, hogy a javítások láthatóak maradjanak (Kis–Mohácsi-Gorove 2008: 366)
(bővebben lásd 9. rész).
Korrektúrajelek: A korrektúra során észlelt hibák kézi írásjelei (Horváth 2009: 237, bővebben lásd
9. rész).
Lektor: A célnyelvi szöveg ekvivalenciáját, egységességét és helyességét ellenőrző és javító személy

(Kis–Mohácsi-Gorove 2008: 367, bővebben lásd 9. rész).
Lektorálás: A fordítás ellenőrzése és szükség szerinti kijavítása (Horváth 2009: 237, bővebben lásd
9. rész).
Műfaj: Műfajnak nevezzük a szövegek azon konkrét megvalósulási formáját, amely már adott céllal,
adott társadalmi kontextusban, meghatározott közönség számára hajt végre egy konkrét retorikai
cselekedetet (például tudományos dolgozat, újságcikk, vicc vagy mese) (Károly 2007: 134, bővebben
lásd 2. rész).
Nyelvi lektorálás: Az ekvivalencia paraméterére és a stílus paraméterére korlátozódó részleges

lektorálás (vö. szakmai vagy szaklektorálás) (Horváth 2009: 237)
Önlektorálás: Lektorálás, amelyet munka közben vagy utólag maga a fordító végez el (Horváth 2009:
237); a fordítási folyamat szerves része, amelyben valaki a saját fordítását lektorálja (Mossop 2001: 170)
(bővebben lásd 9. rész).
Összehasonlító lektorálás: Kétnyelvű lektorálás (Horváth 2009: 237); Az a lektorálás, amely a fordítás
mondatait összehasonlítja a forrásnyelvi szöveg mondataival. Fő célja a pontatlanságok és hiányok
kimutatása és a megfelelő változtatások végrehajtása. Gyakran kíséri egy vagy több tartalmi, nyelvezeti
vagy szerkesztési paraméter. Más néven kétnyelvű lektorálás (vö. egynyelvű lektorálás) (Mossop 2001:
165) (bővebben lásd 9. rész).
110
FORDÍTÓI ABC
Párhuzamos szövegek: Olyan forrásnyelvi vagy célnyelvi szöveg, amely a szakterületet vagy a műfajt
tekintve összehasonlítható a forrásnyelvi szöveggel. Ide tartoznak ugyanannak a szövegnek a korábbi
fordításai is.
Reália: A „reália” terminus kettős értelmű. Jelentheti magát a tárgyat, azaz az egy-egy nyelvközösségre
sajátosan jellemző jeltárgyat, és jelentheti magát a szót, amivel ezt a tárgyat megnevezzük (Klaudy 1997:
60, bővebben lásd 1. rész).
Regiszter: Regiszteren az eszközállomány kiválasztásának és egybefűzésének az a sajátos rendje ér-

tendő, amelynek használatával a szöveg feladója, a közlés műfajától (típusától) és szándékától függően,
tudatosan vagy éppen akaratlanul alkalmazkodik valamilyen társadalmilag, gazdaságilag, kulturálisan
meghatározott réteg vagy csoport, illetve e réteg vagy csoport egyik képviselője kifejező-gyakorlatához
(Dániel 1983: 91, bővebben lásd 5. rész).
Retorikai cél (írói szándék): Az a cél, melyet a szöveg írója el kíván elérni a szöveggel (például is-
meretközvetítés, narráció, leírás, érvelés, meggyőzés, szórakoztatás, irónia stb. (bővebben lásd 2. rész).
Szakfordítás, általános fordítás, irodalmi fordítás: A fordítás az eredeti megnyilatkozás típusától

függően típusokra különíthető el. Az irodalmi és a szakfordítás között helyezkedik el az általános
fordítás (újságcikkek, általános tájékoztató szövegek, hirdetések fordítása). Az egyes fordítástípusok
között fokozatos az átmenet, gyakran keverednek a jegyek. Az irodalmi fordításra a nyelvi norma
kreatív kiterjesztése, a perspektívaváltás és a prozódiai jellemzők, a hatás és a forma megőrzése jellemző,
míg a szakfordítás során elsősorban az információ megőrzésének, a fogalmi azonosságnak, a megfelelő
terminológiának van kiemelkedő szerepe (bővebben lásd Snell-Horby 1995: 32; Heltai 2002: 39; Heltai
2008; Dróth 2010).
Szakmai vagy szaklektorálás: A terminológia paraméterére korlátozódó részleges lektorálás

(vö. nyelvi lektorálás) (Horváth 2009: 237, bővebben lásd 9. rész).
Szerkesztés: A fordítás megfeleltetése a megrendelő vagy a fordítóiroda által meghatározott szer-

kesztési szabályoknak (Horváth 2009: 155, bővebben lásd 9. rész).
Szövegtípus: A közlés módjára jellemző speciális retorikai stratégia nyomán létrehozott szövegek.
A legátfogóbb, leggyakrabban idézett fordításszempontú szövegtipológiát Reiss (1976, 2000: 24–47)
alkotta meg (Károly 2007: 134, bővebben lásd 2. rész).
Terminológia: Egy szaknyelv szakszavainak összessége (Kugler–Tolcsvai Nagy 2000: 261), illetve
egyik eleme (bővebben lásd 7. rész).
Terpeszkedő kifejezések (funkcióigés szerkezetek): Ezekkel a megnevezésekkel azokat a szókap-

csolatokat illetjük, amelyek egyetlen igével vagy névszóval is megjelölhetők lennének (például: intézkedik
– intézkedést foganatosít). A hosszadalmas, terjengős formák általában úgy alakulnak ki, hogy egy ön-
magában tartalmas igéből főnevet képzünk, majd valamilyen általános tartalmú, olykor tartalmatlan
igével kapcsoljuk össze, hogy a mondatban ragozhatóvá váljék. Bár alapelvünk lehet, hogy törekedjünk
az egyszerűbb formák használatára, mégsem helyteleníthető minden egyes ilyen kifejezés. Ugyanis fi-
gyelembe kell venni a stílushatást, amely a köznyelvi és a választékos formák között érezhető (például:
győz – győzelmet arat; megköszön – köszönetet mond). Ezért két típusba soroljuk a terpeszkedő kifejezéseket:
1. A hosszabb változat is helyes a maga helyén, ha eltérő regisztert képvisel, például ünnepélyes hangú,
111
FORDÍTÓI ABC
a közéleti megnyilatkozások velejárója, illetőleg sajtónyelvi jelenség. 2. Nem elfogadható terpeszkedő

kifejezés, ha nem jelent mást, mint egyszerűbb megfelelője, és különleges stílusérték sem társul hozzá
(például: intézkedés történt – intézkedtek; bemutatásra került – bemutatták). Ezek főleg a hivatalos nyelvben,
a közigazgatás szövegeiben fordulnak elő, s az elvont, személytelen szerkesztési módot szolgálják, melyet
régebben a szenvedő igealakok fejeztek ki. A terpeszkedő kifejezést tartalmazó mondatokat kétfélekép-
pen javíthatjuk: 1. általános alanyú (ragozású) igealakokkal (például: intézkednek, bemutatták) vagy határo-
zott alannyal (például: az ügyben a gazdasági osztály intézkedett/intézkedtem) (Zimányi 1999: 46–48).
Kétségtelen tehát, hogy bizonyos hivatali, jogi műfajokban a funkcióigés kifejezéseknek megvan a
maguk helye. A 3. rész fordítási feladatában azonban láttuk, hogy a terpeszkedő kifejezést tartalmazó
mondatok olykor fordítási hibát jeleznek, ezért is érdemes átszerkesztenünk a mondatot.
Tördelés: Oldalkialakítás a szövegtömbök, az ábrák, a táblázatok stb. elrendezésével a szedéstükörnek

(előnyomott vagy rajzolt oldalpárnak) megfelelően (Gyurgyák 1997: 475, bővebben lásd 9. rész).
Tükörfordítás: A kulturális átvitel egyik formája, amikor is a célnyelvi kifejezést a megfelelő forrás-
nyelvi kifejezés nyelvtani szerkezetére építjük (Hervey–Higgins–Loughridge 1995: 228). Az a fordítási
művelet, amelynek során egy más nyelv szavának
a) vagy a jelentését veszi át a célnyelv, saját morfológiával (pl. ang. save–mentés)
b) vagy a jelentését a morfológiai szerkezettel (pl. ném. Selbststarter–önindító)
c) vagy a jelentését újraalkotja a célnyelvben (pl. lat. materia–anyag: az ANYA fogalmának megőrzésével
a jelentésszerkezetben).
Ez lehet tudatos magyarítás eredménye, de inkább mindennapi szövegfordítások, idegen szövegek
megértése során alakul ki, félig-meddig spontánul, és ezután válhat szabványosítás tárgyává (Tolcsvai
Nagy 2009).
Utószerkesztés: Gépi fordítás emberi lektorálása (vö. előszerkesztés) (Horváth 2009: 237, bővebben
lásd 9. rész).
112
FORDÍTÓI ABC
Hivatkozások
AkH. A magyar helyesírás szabályai. 11. kiadás, Budapest: 1984.
Ardó Zs. 1994. How to be a European – Go Hungarian. A tongue-in-cheek guide to Hungary. Biográf Kiadó.
Asztalos-Zsembery E. 2008. A szakfordítóképzés tanfordításainak hibaelemzésen alapuló értékelése gyakorlati
megközelítésben. In: Dróth J. (szerk.) Szaknyelv és szakfordítás. Tanulmányok a SZIE alkalmazott nyelvészeti
kutatásaiból 2008. Gödöllő: SZIE GTK. 65–91.
Bachman, Lyle F.1990. Fundamental Considerations in Language Testing. Oxford: Oxford University Press.
Bachman, Lyle F. és Palmer, Adrian S. 1996. Language Testing in Practice: Designing and Developing Useful Language Tests.
Oxford: Oxford University Press.
Baker, M. 1992. In Other Words. London: Routledge.
Barna I. 1989. Bob Dylan. Budapest: Zeneműkiadó. 17.
Beaugrande, R.–Dressler, W. 2000. Bevezetés a szövegnyelvészetbe. Budapest: Corvina.
Bencédy J.–Fábián P.–Rácz E.–Velcsovné 1976. A mai magyar nyelv. Budapest: Tankönyvkiadó.
Catford, J.C. 1965. A Linguistic Theory of Translation. An Essay in Applied Linguistics. London: Longman.
Chesterman, A. 1998. Contrastive Functional Analysis. Amsterdam: Benjamins.
Crystal, D. 1998. A nyelv enciklopédiája. Budapest: Osiris.
Dániel Á. 1983. A fordítói gondolkodás iskolája. Budapest: Tankönyvkiadó.
Deme L.–Fábián P.–Tóth E. (szerk.) 1999. Helyesírási Tanácsadó Szótár. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Dezső, L. 1980. Word order, theme and rheme in Hungarian and the problems of word-order acquisition. In:
Dezső, L.–Nemser, W. (eds.): Studies in English and Hungarian Contrastive Linguistics. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Dróth J. 2000. Legyen egységes az EU terminológiája! In: Magyar Nyelvőr 2000. 3. sz. 287–297.
Dróth J. 2001. Helyzetkép a fordítási szokásokról és elvárásokról az angolról magyarra fordított szövegek tekin-
tetében. In: Fordítástudomány 6. 2001. III. évf. 2. sz. 21–39.
Dróth J. 2002. Formatív értékelés a fordítás oktatásában. Kiadatlan doktori értekezés. Pécs: JPTE Alkalmazott
Nyelvészeti Doktori Program.
Dróth J. 2003a. Példa egy kontrasztív nyelvtani témakör tárgyalására: a kohézió. In: Dróth J. (szerk.) Szaknyelv és
szakfordítás. Tanulmányok a SZIE Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének kutatásaiból 2003. Gödöllő: SZIE
GTK. 142–179.
Dróth J. 2003b. Egy korszerű szakszótár elkészítésének alapelvei. In: Magyar Nyelvőr 2003. 2. sz.159–167.
Dróth J. 2003c. Képesítőfordítások és zárthelyi záróvizsga-fordítások értékelése az ágazati szakfordítóképzésben.
In: Tóth Sz. (szerk.) Nyelvek és kultúrák találkozása. 2003. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula
Tanárképző Főiskolai Kara. 315-319.
Dróth J. 2003d. A fordítási kompetencia az elméletben és a gyakorlatban. In: Fordítók és Tolmácsok Őszi Konferenciája.
Előadások szövege. Budapest: BGME Nyelvi Intézet. 2003. 55–68.
Dróth J.–Madarász I.–Turcsányi G. 2006. Mezőgazdasági és környezetvédelmi szövegek fordításának sajátosságai.
In: Környei T. (szerk.): Fordítástechnikai útmutató. Különböző szövegtípusok fordítása. Magyarországi Fordítóirodák
Egyesülete. 66–84.
Dróth J.–Turcsányi G. 2006. Az üregi nyúl mint egzotikus európai állat. Gondolatok a természet- és
környezetvédelmi terminológia fordításáról. In: Szaknyelv és szakfordítás. Gödöllő: SZIE GTK. 54–61.
Dróth J. 2006. A forrásnyelvi szöveg témája, típusa, műfaja és a fordítási stratégia kapcsolata. In: Heltai P. (szerk.)
A XVI. MANYE Kongresszus előadásai. Gödöllő. 2006. április 10–12. Vol. 3. Pécs–Gödöllő: MANYE–Szent
István Egyetem.
113
FORDÍTÓI ABC
Dróth J.–Hegyesi J.–Krifaton Cs.–Waltner I. 2008. A szaknyelvi szövegek aktuális fordítási problémái, különös
tekintettel az újabb környezetvédelmi és mezőgazdasági terminológiára. In: Fordítók és Tolmácsok Őszi
Konferenciája, Budapest: BGME.
Dróth J. 2008. Köznévi betűszók a köznyelvben és a szakmai szövegekben. In: Dróth J. (szerk.) Szaknyelv és szak-
fordítás. Tanulmányok a SZIE alkalmazott nyelvészeti kutatásaiból 2008. Gödöllő: SZIE GTK.
Dróth J. 2010. A szaknyelvi szövegek fordítása. In: Dobos Cs. (szerk.) Szaknyelvi kommunkáció, pp. 125–139.
Miskolc–Budapest: Miskolci Egyetem, Tinta Kiadó.
Dróth J. 2011. Fordítások értékelése a szakfordítóképzésben és a fordítói munka világában. In: Fordítástudomány 26.
2011. XIII. évf. 2. sz. (megjelenés alatt).
Dudits A. 2010. A fordítói olvasás kognitív és gyakorlati mechanizmusai. Doktori értekezés tézisei. Budapest: Eötvös
Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Nyelvtudományi Doktori Iskola, Fordítástudományi
Doktori Program.
É. Kiss K.–Kiefer F.–Siptár P. 1998. Új magyar nyelvtan. Budapest: Osiris Kiadó.
É. Kiss K. 2003. Mondattan. In: Kiefer F. (szerk.) A magyar nyelv kézikönyve. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Fischer M. 2011. A társas és önértékelés szerepe a fordítás oktatásában. In: Dróth J. (szerk.) Szaknyelv és szakfordítás.
Tanulmányok a SZIE alkalmazott nyelvészeti kutatásaiból 2010–2011. Gödöllő: SZIE GTK (megjelenés
alatt).
Gouadec, D. 1981. ’Paramètres pour l’évaluation des traductions’. Meta XXVI (2): 99–116.
Gyurgyák J. 1997. Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest: Osiris Kiadó.
Haba J. 2011. A fordítási szabványról. In: Dróth J. (szerk.) Szaknyelv és szakfordítás. Tanulmányok a SZIE alkalmazott
nyelvészeti kutatásaiból 2010–2011. Gödöllő: SZIE GTK (megjelenés alatt).
Halliday, M.A.K. and Hasan, R. 1976. Cohesion in English. London: Longman.
Halliday, M. A. K. 1978. Language as Social Semiotic: the Social Interpretation of Language and Meaning, Edward Arnold.
(Idézi: Baker, M. 1992: In Other Words. London/New York: Routledge. 124.)
Hatim, B.–Mason, I. 1990. Discourse and the Translator. London-New York: Longman.
Hatim, B.–Mason, I. 1997. The Translator as Communicator. London-New York: Routledge.
Hatim, B. 1998. Discourse analysis and translation. In: Baker, M. (ed.) Routledge Encyclopedia of Translation Studies.
67–71.
Heltai P. 1999. Minimális fordítás. Fordítástudomány 1. évf. 2. sz. 22–32.
Heltai P. 2002. Rutin és kreativitás a szakfordításban. In: Alkalmazott Nyelvtudomány II.1. 19–40.
Heltai P. 2006a. Szakfordítóképzés a lineáris képzés viszonyai között. Fordítók és Tolmácsok Őszi Konferenciája (2005.
szeptember 30.) Előadások szövege. Budapest: Magyarországi Fordítóirodák Egyesülete, 40–45.
Heltai P. 2006b. Szakmai kommunikáció és szaknyelv. Porta Lingua: Utak és perspektívák a hazai szaknyelvoktatásban
és -kutatásban. (Feketéné Silye M. szerk.). Debrecen: DE ATC, 37–42.
Heltai P. 2008. Lexikai átváltási műveletek irodalmi és szakfordításban. In: Fordítástudomány X/1, 5–17.
Heltai P. 2009. Az ekvivalencia kérdései. In: Menyhárt J. és Presinszky K. (szerk.): Fordítás – kétnyelvűség. Nyelvészeti
tanulmányok a fordítás elméletéről és gyakorlatáról, valamint a magyar–szlovák kétnyelvűségről. Nyitra: Konstantin Filozó-
fus Egyetem. 17–25.
Hervey, S.–Higgins, I.–Loughridge, M. 1995. Thinking German Translation. New York/London: Routledge.
Horváth K. 1995. A magyar nyelv kettős alapszórendjéről. In: Laczkó K. (szerk.) Emlékkönyv Szathmári István het-
venedik születésnapjára. Budapest: ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék. 187–193.
Horváth P. I. 2009. A lektori kompetencia. Doktori értekezés, kézirat. ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola.
Horváth P. I. 2011. A szakfordítások lektorálása. Elmélet és gyakorlat. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához
117. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
114
FORDÍTÓI ABC
Hönig, H. G.–Kussmaul, P. 1982. Strategie der Übersetzung. Ein Lehr- und Arbeitsbuch. Tübingen: Narr.
Hönig, H. G. 1997. Positions, Power and Practice: Functionalist Approaches and Translation Quality Assessment.
In: Current Issues in Language and Society. Vol. 4, No.1. Clevedon: Multilingual Matters. 6–34.
Hughes, A. 1989. Testing for Language Teachers. Cambridge: Cambridge University Press.
Karácsony S. 1947. A magyar béke. Budapest: Exodus.
Károly K. 2007. Szövegtan és fordítás. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kelly, D. 2005. A Handbook for Translator Trainers. Manchester: St. Jerome Publishing.
Kiraly, D.C. 2000. A Social Constructivist Approach to Translator Education. Empowerment from Theory to Practice.
Manchester, UK & Northampton MA: St. Jerome Publishing.
Kis B.–Mohácsi-Gorove A. 2008. A fordító számítógépe. Nyelvinfo sorozat, 3. kötet (felelős szerk.: Kis B.). Bicske:
Szak Kiadó.
Kiss J. 1995. Társadalom és nyelvhasználat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Klaudy K. 1984. Hogyan alkalmazható az aktuális tagolás elmélete a fordítás oktatásában? Különlenyomat a Magyar
Nyelvőr 1984 évi 3. számából.
Klaudy K. 1987. Fordítás és aktuális tagolás. Nyelvtudományi Értekezések. 123. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Klaudy K. 1994. A fordítás elmélete és gyakorlata. Budapest: Scholastica.
Klaudy K.–Simigné Fenyő S. 1996. Angol-magyar fordítástechnika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Klaudy K. 1997. Fordítás II. Bevezetés a fordítás gyakorlatába. Budapest: Scholastica.
Kovács J.–Lázár A. P.–Merrick, M. 1994. A–Z Angol Nyelvtan Lexikon. Budapest: Corvina.
Környei T. (szerk.) 2006. Fordítástechnikai útmutató. Különböző szövegtípusok fordítása. Magyarországi
Fordítóirodák Egyesülete.
Kurtán Zs. 2003. Szakmai nyelvhasználat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Kussmaul, P. 1995. Training the Translator. Amsterdam / Philadelphia: Benjamis.
Laczkó K.–Mártonfi A. 2004. Helyesírás. Budapest: Osiris.
Láng I. (szerk.) 2002. Környezet- és természetvédelmi Lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Lautamatti, L. 1999. Subject, thematic choice and text type in translated texts (from English into Finnish). Kézirat. Edinburgh:
IALS.
Márta A.1997. Régi-új téma: A tematikus szerkezetek fordításának problémái. Elhangzott: VII. Országos Alkalmazott
Nyelvészeti Konferencia, Budapest, 1997. Április 5–7. (Szerk.: Polyák I.). (II. kötet, 240–242.). Budapest, Kül-
kereskedelmi Főiskola.
McCarthy, M. 1991. Discourse Analysis for Language Teachers. Cambridge: Cambridge University Press.
Mossop, B. 2001. Revising and Editing for Translators. Translation Practices Explained (series editor: A. Pym).
Manchester: St. Jerome Publishing.
Némethné, H. I. 1993. Idegen nyelvi mérés- és vizsgatechnika. Veszprém: Veszprémi Egyetem Angol Tanszék.
Newmark, P. 1981. Approaches to Translation. Oxford: Pergamon Press.
Newmark, P. 1988. A Textbook of Translation. London: Prentice Hall International.
Newmark, P. 1993. Paragraphs on Translation. Clevedon, Philadelphia, Adelaide: Multilingual Matters.
Nida, E. A.–Taber, C. R. 1969. The Theory and Practice of Translation. Leiden: Brill.
Nida, E.A. 1964. Toward a Science of Translating: With Special Reference to Principles and Procedures Involved in Bible
Translating. Leiden: Brill.
Nord, C. 1992. Text Analysis in Translator Training. In: Dollerup, C.–Loddegaard, A. eds. 1992. Teaching Translation
& Interpreting. Vol. 1. Amsterdam: Benjamins. 39–48.
Nord, C. 1993. Einführung in das funktionale bersetzen. Tübingen / Basel: Francke.
115
FORDÍTÓI ABC
Nord, C. 1997. Translating as a purposeful Activity. Functionalist Approaches Explained. Manchester: St. Jerome
Publishing.
Péch O. 2009. Miért érdekes a lexikai kohéziós eszközhasználat vizsgálata a fordításkutatás számára? In: Menyhárt
J. és Presinszky K. (szerk.): Fordítás – kétnyelvűség. Nyelvészeti tanulmányok a fordítás elméletéről és gyakorlatáról,
valamint a magyar–szlovák kétnyelvűségről. Nyitra: Konstantin Filozófus Egyetem. 27–38.
Pléh Cs.–Síklaki I.–Terestyéni T. (eds.) 1997. Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Budapest: Osiris Kiadó.
Prószéky G.–Kis B. 1999. Számítógéppel emberi nyelven. Bicske: Szak Kiadó.
Pym, A. 1992. Translation error analysis and the interface with language teaching. In: Dollerup, C. & Loddegard
(eds.) Teaching translation and Interpreting. Training, Talent and Experience. Amsterdam / Philadelphia: Benjamins,
279–90.
Pym, A. 1993. Epistemological Problems in Translation and Its Teaching. Calaceit, Teruel, (Spanyolország): Edicions
Caminade.
Quirk, R.–Greenbaum, S. 1973. A University Grammar of English. London: Longman
Rácz E. (szerk.) 1988: A mai magyar nyelv rendszere. Budapest, Tankönyvkiadó.
Reiss, K. 1976. Texttyp und Übersetzungsmethode. Der Operative Text. Kronberg: Scriptor.
Reiss, K. és Vermeer, H.J. 1984 és 1991. Grundlegung einer allgemeinen Translationstheorie. Tübingen: Niemeyer.
Reiss, K. 2000. Translation Criticism – The Potentials and Limitations. Manchester: St. Jerome.
Sager, J. C. 1983. Quality and standards – the evaluation of translations. In: C. Picken (ed.) The Translator’s Handbook.
London: Aslib, 121–8.
Sager, J. C. 1994. Language Engineering and Translation: Consequences of automation. Amsterdam/Philadelphia: Ben-
jamins.
Seregy L. 1989. Mi a szaknyelv? In: Bíró Ágnes (szerk.) Szaknyelvi divatok. Budapest: Gondolat.
Shuttleworth, M.–Cowie, M. (eds.) 1997. Dictionary of Translation Studies. Manchester: St.Jerome.
Snell-Hornby, M. 1995. Translation Sudies. An integrated approach. Amsterdam/Philapdelphia: Benjamins.
Szentesi Á. 1997. Állatökológia. Egyetemi jegyzet. Budapest: ELTE.
Szépe Gy. 1982. A szaknyelv és a mindennapi nyelv kapcsolata. In: Kornya L. és Czellerné Farkas M. (szerk.)
1996. Magyar nyelvészeti cikk- és tanulmánygyűjtemény szakfordítóknak II. 73–77.
Tolcsvai Nagy G. (szerk.) 2000. Nyelvi fogalmak kisszótára. Budapest: Korona Kiadó.
Tolcsvai Nagy G. 2001. A magyar nyelv szövegtana. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Tolcsvai Nagy G. 2007. Idegen szavak szótára. Budapest: Osiris Kiadó.
Tolcsvai Nagy G. 2009. A tükörfordításról, kognitív szementikai nézőpontból. In: Menyhárt J. és Presinszky K.
(szerk.): Fordítás – kétnyelvűség. Nyelvészeti tanulmányok a fordítás elméletéről és gyakorlatáról, valamint a magyar–szlovák
kétnyelvűségről. Nyitra: Konstantin Filozófus Egyetem. 7–15.
Waddington, C. 2000. Should student translations be assessed holistically or through error analysis? Elhangzott:
CIUTI Research Seminar on „Text and Translation”. Dánia: Aarthus School of Business. 2000. május 30.
Wardhaugh, R. 1995. Szociolingvisztika. Budapest: Osiris-Századvég.
Zimányi Á. 1999. Nyelvhelyesség. Eger: EKTF Líceum Kiadó.
116
FORDÍTÓI ABC
A „Fordítói ábécé” sorozatról
Tisztelt Olvasó!
A Magyarországi Fordítóirodák Egyesülete kiadványsorozatának negyedik kiadványát tartja

kezében. A sorozat szerkesztői a szokásosnál nyitottabban kívánják a munkájukat végezni.
Nemcsak újabb kötetekkel szeretnék meglepni az olvasókat, hanem szívesen vennék a javaslataikat
is. A szerkesztők az info@mfe.hu e-mail címen várják a sorozattal kapcsolatos megjegyzéseket,
javaslatokat, ötleteket.
Simon Éva, Ph.D.

elnök
117
FORDÍTÓI ABC
A Magyarországi Fordítóirodák Egyesülete kiadványsorozatának első kötete megrendelhető:

Telefon: 06 20 4343949, E-mail: info@mfe.hu
Ára: Nyomtatott verzió 1500,- forint, PDF változat 1200,-forint
További információk: www.mfe.hu – Kiadványok - Fordítói ABC
A szerzők:
Környei Tibor, Lengyel István, Rádai-Kovács Éva, Ráskó Zoltán, Reha László, Végső László
A tartalomból:
1. Az első lépések
2. Szakmai tevékenységi formák és szakterületi specializálódás
3. A fordítói környezet kialakítása
4. A megrendelői kör felépítése, reklám, az ügyfélkör kialakítása
5. A megbízások teljesítése
6. Nagy fordítási projektek szervezése
7. A fordítás egységességének biztosítása
118
FORDÍTÓI ABC
A Magyarországi Fordítóirodák Egyesülete kiadványsorozatának második kötete megrendelhető:

A szerzők:
Gulyás Róbert, Kelemen Éva, Papp Nándor és Szabari Krisztina
Szerkesztő: Környei Tibor
A tartalomból:
1. A tolmácsolás meghatározása
2. A tolmácsolás fajtái
3. A tolmácskompetencia
4. A tolmács teljesítményének értékelése
5. A tolmácsolás technikai körülményei
6. Jegyzetelés és konszekutív tolmácsolás
7. A tolmács technikai segédeszközei
8. Protokoll a tolmácsolásban
119
FORDÍTÓI ABC
A Magyarországi Fordítóirodák Egyesülete kiadványsorozatának harmadik kötete megrendelhető:

A szerzők:
Dr. Bíró Béla, Dr. Dróth Júlia, Faragó Gábor, Kanyó Istvánné, Dr. Keresztes Csilla,
Lengyel István, Madarász István, Pick Róbert, Ráskó Zoltán, Salánki Ágnes,
Dr. Turcsányi Gábor, Dr. Várnai Judit Szilvia
Szerkesztő: Környei Tibor
A tartalomból:
1. A fordítási tevékenység szerepe a magyar szabványosításban
2. Informatikai szakszövegek fordításának sajátosságai
3. Gazdasági szakszövegek fordításának sajátosságai
4. A fordítás lehetőségei a reklámban
5. Orvosi/egészségtudományi szakszövegek fordításának sajátosságai
6. Jogi szövegek, szerződések és jogszabályok fordításának sajátosságai
7. Okiratok fordításának sajátosságai
8. Szabadalmi szövegek fordításának sajátosságai
9. A lokalizáció sokszereplős szállítói lánca és az abban elfoglalt helyünk
10. Mezőgazdasági és környezetvédelmi szakszövegek fordításának sajátosságai
11. Műszaki (járműipari) szakszövegek fordításának sajátosságai
120

Dróth FÁTÓL AZ ERDŐT FORDÍTÓI ABC PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Dróth FÁTÓL AZ ERDŐT FORDÍTÓI ABC PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

FordABC4_+4:FordABC2 2011.11.02.

© Kiadja a Magyarországi Fordítóirodák Egyesülete (MFE)

1. Mihez értsen a fordító? ................................................................................................................... 7

2. A viszonyítási pontok kijelölése: az előzetes elemzés ................................................................. 13

3. A fordítási feladat jellege ................................................................................................................. 25

4. A hűségtől a csúsztatásig ................................................................................................................. 36

5. Lexikai és grammatikai alkalmazkodás az olvasó igényeihez: a regiszter ................................ 47

A szöveget szervező háló, a kohézió ............................................................................................. 56

7. Befogadott jövevények és hamis barátok: a terminológia fordítása ......................................... 69

8. Az utolsó simítások és az első bírálatok: a fordítások önlektorálása,

A Magyarországi Fordítóirodák Egyesülete nevében:

Simon Éva, Ph.D.

2011. szeptember 29.

E z a könyv a fordítástechnika oktatásának, illetve tanulásának egyik lehetséges útján vezeti

A fogalomtárból keressük ki a következő kifejezések meghatározását, magyarázatát: fordítás;

1. Mihez értsen a fordító?

A szakfordítóképzés előfeltétele a megfelelő szintű nyelvi kompetencia. A nyelvi kompetencia

• Eltérőek-e a szaknyelvi szövegek és az irodalmi szövegek fordításához szükséges

• Mit vár el a piac a szakfordítóktól?

kapcsolatos elvárásaikról. A válaszadók magasabbra értékelték a szakismeretet (kereskedelem, jog

• A célnyelvi szöveg beillesztése a célnyelv rendszerébe a szöveg, a grammatika,

A 2011-es kutatás a fordítások minőségbiztosítására, értékelésére helyezte a hangsúlyt, s a

• Mit kell tudnia a szakfordítónak?

A fordítási kompetencia tartalmát némileg eltérően közelítik meg a szakfordítók, a megbízók,

A szakfordítónak a fordítás megkezdése előtt a szövegkörnyezet, valamint a tartalmi, nyelvi

• a fordítói olvasás készsége;

A fordítási kompetencia fenti elemei hierarchikus természetűek, s a nyelvpár, a fordítási feladat

• Van-e kapcsolat a díjazás és a minőségi elvárások, esetleges kompromisszumok

A felhasználó céljának, valamint a gazdaságosság (pénz és/vagy idő) követelményének

• Tájékoztatják-e előre a megbízók a fordítót minőségi elvárásaikról, esetleges

Fenti felmérésünk alapján leggyakrabban a szakmai folyóiratok szerkesztői tájékoztatják előre

• A fordítóképzés milyen fordítási ismereteket oktat, milyen készségeket, képességeket

A fordítóképző intézmények alapvető érdeke és feladata, hogy a képzés célját és tartalmát a

A fogalomtárból keressük ki a következő kifejezések meghatározását, magyarázatát: ekviva-

2. A viszonyítási pontok kijelölése: az előzetes elemzés

Worcestershire’s Wyre Forest Area

Welcome to the Wyre Forest Area

Nem javasolt fordítás (M.D., SZIE, 2010)

híres. A szikla tetején pedig a Parish nevű templom áll. FELESLEGES

• Vajon megfelel-e a fenti fordítás a fenti fordítási utasításnak?

A fordítás célja, írói szándék, retorikai cél

Ezekre a kérdésekre a szövegtípus figyelembevételével válaszolhatunk: A fordítás során első-

• Mit takar a műfaj fogalma?

„A műfaj sajátos szerkezeti formájú és tartalmú, szituációba ágyazott megnyilatkozás, kul-

• Hogyan lássak a fordításhoz?

A fentiek jegyében akkor járunk el következetesen, ha az alábbi sorrendben haladunk:

1. A fordítási utasítás alapján elemezzük a kommunikációs helyzetet!

2. Olvassuk végig a szöveget!

3. A forrásnyelvi szöveg jegyeinek figyelembevételével készítsünk előzetes elemzést

A fordítás célja: a szép vidék, a terület látványosságainak hangulatos bemutatása, kedvcsinálás és

4. Az elemzés után elérkezik a háttérkutatások ideje (részletesen lásd a 3. részben). Ahhoz,

5. A háttérkutatások eredményét a fordítói végjegyzetben vagy a fordítási naplóban,

6. A háttékutatások alapján tudjuk megválaszolni az alábbi kérdéseket is:

A reáliák kezelése a Wyre Forest Area című szórólapban

Angol reália Magyar megfelelő Forrás Fordítási művelet

manor house the house of the lord Webster online analógia

sandstone homokkőszikla; érdekes Webster online a célnyelvbe

Település- és földrajzi nevek

Angol reália Magyar megfelelő Forrás Fordítási művelet

Célnyelvi szöveg, javasolt fordítás

Fedezze fel a Wyre Forest vidékét!

Összegzés: az előzetes szempontok és döntések szerepe

• Milyen gondolatmenetet tükröznek a fordító döntései?