1.

Alapelvárások, a szakdolgozat
szerkezete, terjedelme, a problémafelvetés,
a kutatás kérdései, a hipotézisek
Szakdolgozati kutatásmódszertani fórum
Dr. Hinek Mátyás
Mit bizonyít a szakdolgozat?
• A hallgató jártasságát a
választott szakterületéhez
kapcsolódó témában
• A vonatkozó szakirodalom
ismeretét
• Elemzési képességet,
kreativitást
• Írásbeli szakmai kommunikáció
képességét

2
Mit bizonyít a szakdolgozat?
• Az információk, adatok önálló
gyűjtésének rendszerezésének
képességét
• Önálló következtetések
megfogalmazásának képességét
• A szakdolgozó képes
• strukturáltan gondolkodni,
• gondolatait érthető módon,
írott formában, helyes
nyelvezettel közölni

3
Mi nem a szakdolgozat?
• Nem egy féléves beadandó
• Nem egy esszé valamilyen témában
• Nem máshonnan összeollózott, összemásolt információk
gyűjteménye (plagizálás)
• Ám a témában rendelkezésre álló szekunder információkat ismertetni
szükséges!
• Önálló adatgyűjtést, kutatást, vizsgálatot tartalmaznia kell a dolgozatnak
• és/vagy,
• ha erre képes a szakdolgozó, a másodlagos források alapján önálló
következtetéseket kell levonnia
Terjedelmi elvárások
•Az alapszakos szakdolgozat 35-60 oldal terjedelmű
(minimum 70 ezer – maximum kb. 100 ezer
karakter terjedelmű) írásmű
•Lehet hosszabb ennél?
• A szakdolgozati szabályok szerint nem
• A szakdolgozatban az is a cél, hogy tömören
fogalmazzuk egy témában a mondanivalónkat
• Pl. nem írunk hosszas történeti áttekintéseket a témáról,
hacsak nem történelmi tárgyú a szakdolgozat
• Egyes információkat – különösen ha terjedelmesek, vagy
a főszövegben nem férnek el – a szakdolgozat
mellékletében, vagy függelékében helyezünk el
• Lehet rövidebb ennél?
• A szakdolgozati szabályok szerint nem
• Ha nem éri el a minimális terjedelmet elégtelen a
szakdolgozat

5
 A dolgozat javasolt struktúrája
A szakdolgozat szerkezete lehetőleg a tudományos jellegű munkákét követi

Ajánlott terjedelem (oldalszám)

Min. Max.

1. Bevezetés 2 3

2. A vizsgálat szakirodalmi háttere 10 20

3. A vizsgálat módszerei 2 3

4. A vizsgálat és eredményei 20 30

5. Összefoglalás 2 4

Összesen 36 60

6
7
8
Bevezetés
• A bevezetésből derül ki, hogy miről fog
szólni és mit fog vizsgálni dolgozat
• Mi a dolgozat célja?
• Miért fontos a vizsgált téma?
• Miért aktuális, időszerű?
• Melyek a vizsgálat/kutatás
célkitűzései
• Melyek a vizsgálat/kutatás
kérdései?
• Mi a gyakorlati alkalmazhatósága?

9
Problémafelvetés, kutatási célok, kutatási kérdések és
hipotézisek a bevezetésben
• Problémafelvetés: átfogóan mi az, amit vizsgálni kíván a dolgozatban?
• Kutatási célok és/vagy kérdések: a felvetett problémát hogyan és
milyen szempontok alapján kívánja vizsgálni?
• EZEK MEGFOGALMAZÁSA A LEGFONTOSABB FELADAT A
DOLGOZATOK ELŐKÉSZÍTÉSE SORÁN!
• Ugyanakkor ezek menet közben változhatnak is…
• A kutatási kérdések alapján ún. hipotézisek (vizsgálandó állítások) is
alkothatók
Hipotézisek fajtái
1. Statisztikai hipotézisek: statisztikai hipotézisvizsgálatot
igényelnek
Ilyenek pl.
• Khi-négyzet próba
• T-próba
• Varianciaanalízis
2. ”Irodalmi” hipotézisek: olyan állítások, amelyeket a
szakdolgozatban adatok és egyéb információk alapján
„szövegesen” igazolunk

11
Hipotézisek megfogalmazása
• Nem könnyű hipotéziseket megfogalmazni
• Ezeket a vizsgálat során igazolni kell vagy el kell vetni
• Két fő probléma fordul elő a hipotézisekkel
• Egyértelmű, vizsgálatot nem igénylő tényeket, könnyen ellenőrizhető
állításokat fogalmaznak meg hipotézisként a szakdolgozók
• Pl.: A szállodába ékező vendégek 60%-a külföldi.
• Nehezen igazolható, túl általános, nem igazolható, vagy nagyon nehezen
vizsgálható állításokat fogalmaznak meg, amelyeket nem tudnak teljes
körűen vizsgálni
• Pl.: Fejlesztésekkel javítani lehet a vendégelégedettséget.

12
Hipotézisek – kellenek egyáltalán?
• Ún. „EÉB” („egyszerű és butus”) hipotéziseket inkább ne írjunk
• Mindaz
• ami egyszerű adatellenőrzéssel megválaszolható,
• amihez csak ki kell nyitni egy statisztikai oldalt (pl. KSH), és kiderül a válasz,
• ami egy kérdőív egyetlen rövid kérdésére adott válaszok eredményeiből kiolvasható,
nem hipotézis
• Az igazi hipotézis
• valóban kutatást, vizsgálatot, elemzést igényel,
• nincs rá egyszerű és gyors válasz,
• elgondolkodtató,
• értelmes válasz adható rá,
• a hallgató képes megválaszolni a kutatás során
• Ha nem tudunk hipotézist írni, akkor írjunk jó kutatási célokat, vizsgálati
kérdéseket
Példa 1
Példa 1: Ázsiai turisták Magyarországon (problémafelvetés)
„Az elmúlt években Ázsia, mint turisztikai küldőpiac szerepe a világ
turizmusában folyamatosan nőtt, ami a régió demográfiai súlyára és az elmúlt
két évtizedben végbement gazdasági növekedésre vezethető vissza.
A ázsiai turisták egyik legnagyobb fogadótérsége Európa. Az ázsiai turisták
jellemzően körutakon vesznek részt Európában, így jutnak el Magyarországra,
elsősorban Budapestre. Tartózkodásuk rövid, egy-egy fővárosban egy-két
napot töltenek el, megtekintik a főbb nevezetességeket és utaznak tovább.
A hagyományos szervezett csoportos körutak mellett az utóbbi időben egyre
jellemzőbb, hogy a fiatalabbak önállóa szervezett utazások keretében
érkeznek.
Mivel szerepük egyre fontosabb a magyar turizmusban, így
szakdolgozatomban azt vizsgálom, hogy melyek az érkezők főbb jellemzői
turisztikai szempontból: milyen a tartózkodásuk, keresletük, költésük (kereslet
oldal), illetve vizsgálom, hogy a kínálat oldalt képviselő szolgáltatói szektor
mennyire készült fel az ázsiai turisták fogadására.”
Példa 1: Lehetséges kutatási kérdések
• Hogyan alakul a kiutazások száma az ázsiai országokból? Ezen belül hogyan alakulnak az
Európába, illetve Kelet-Európába irányuló utazások? Mi Magyarország súlya?
• Melyek az ázsiai turisták főbb jellemzői?
• Honnan tájékozódnak az ázsiai turisták utazásaik előtt, különös tekintettel Európába
(Magyarországra) tervezett utazások során?
• Hová és milyen céllal érkeznek a turisták Magyarországra? Mely desztinációkat, vonzerőket
keresnek?
• Mennyi ideig tartózkodnak a turisták Magyarországon?
• Milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe, hogyan alakul a költésük?
• Hogyan specializálódnak az ázsiai turisták igényeire a magyar szolgáltatók?
Példa 1: Lehetséges hipotézisek
• H1: Ázsia Magyarország számára a 2020-as évek közepére a
az egyik legnagyobb küldőpiaccá fog válni.
• H2: Az ázsiai turisták, utazók igényei és érdeklődése
alapvetően nem különbözik az európai, vagy amerikai
turistákétól.
• H3.: A magyar szolgáltatók az ázsiai turizmus jelentőségét még
nem ismerték fel.

17
Példa 2
Példa 2: Elektromos autót vásárlók döntési
folyamata (problémafelvetés)
„A korlátozott erőforrások, a kormányzatok károsanyag-kibocsátás korlátozására
tett intézkedései, valamint a környezettudatos gondolkodásmód elterjedése miatt
fontos alternatívát jelent a hagyományos gépkocsival szemben az elektromos
autó. 2018-ban a világszintű eladásoknak már jelentős részét teszik ki az
alternatív hajtásrendszerekkel üzemelő autók. (JATO, 2018)
Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy milyen döntéshozatali lépéseken
megy keresztül, és az egyes szinteken milyen racionális vagy érzelmi alapú
szempontokat vesz figyelembe a fogyasztó a vásárlási döntés során; illetve van-e
olyan lépés, ami kimaradhat a hagyományos értelemben vett kiterjesztett döntési
folyamatból.”

19
Példa 2: Kutatási kérdések
• Milyen a fogyasztói döntés folyamata az elektromos autók vásárlása során,
összevetve az elmélettel?
• Melyek az elektromos autót vásárlók főbb jellemzői? Azonosíthatók-e közös,
esetleg más jellegű termékek fogyasztóihoz képest eltérő jellemzők?
• Melyek a legfontosabb befolyásoló tényezők, amelyek a fogyasztóra hatnak az
elektromos autók vásárlás során?
• Milyen referenciacsoportok és hogyan befolyásolják a fogyasztói döntést?
• Hogyan hatnak a kultúra, az attitűdök, az észlelések és az érzékelések a
fogyasztói döntésre?
• Van-e szerepe véleményvezéreknek a fogyasztói döntés során?
Példa: Lehetséges hipotézisek
H1: Az elektromos autót vásárlók attitűdjei és viselkedése nem tér el lényegesen
más tartós fogyasztási cikket (mindenek előtt a hagyományos meghajtású
járművet) vásárlóktól.
H2: Az elektromos autókat vásárlók esetében a termék viszonylagos ritkasága
miatt a referenciacsoportok részben eltérnek a hagyományos autókat vásárlók
referenciacsoportjaitól.
H3: Az elektromos autókat vásárlók döntéséire erőteljesen hatnak a
véleményvezérek.

21
22
2. lecke: Szakirodalmi háttér feldolgozása
Szakdolgozati kutatásmódszertani fórum
Dr. Hinek Mátyás
2. A vizsgálat szakirodalmi háttere
• Mennyiségi előírások a HK-
ban (BSc szakdolgozatok
esetében)
• min. 15 db tudományos
forrás
• min. 5 db egyéb forrás
(internet, interjú, KSH
adatok, céges kimutatások,
jogszabályok, lexikonok stb.)

24
Minőségi előírások a HK-ban
• Tudományos szakirodalom
• „Tudományos szakirodalomnak
minősül minden olyan kiadó vagy
más szakmai közösség által
lektorált szöveg a megjelenés
formájától függetlenül, amely az
adott téma feldolgozását releváns
kvantitatív, kvalitatív vagy
interpretatív módszertannal végzi
el.”
• Egyéb forrásnak minősül
többek között
• „napilap, magazin, lexikon,
enciklopédia, jogszabály, elemzés,
interjú, céges belső anyag,
statisztika, blogok, közösségi
média”
25
Tudományos szakirodalom keresése a
szakdolgozathoz

NE ITT KEZDJÜK!
...de ne is itt!
Mi nem tudományos forrás?

28
Milyen a tudományos forrás?
• Írott anyag (azaz jellemzően nem képi és nem hanganyag)
• Formáját tekintve: szakkönyv vagy szakcikk
• Ha szakcikk
• Referált (szerkeszett) tudományos lapban jelent meg
• Journal of Tourism Research
• Annals of Operation Research
• Marketing és Menedzsment, stb.
• Jellemzően hármas szerkezetű
• Kivonat
• Főszöveg, amelynek hasonló a szerkezete, mint a szakdolgozatnak
• Felhasznált irodalmak jegyzéke a végén
• Forráshivatkozásokat a szövegben, pl.: (Smith, 2009), (Colt et. al., 2007)

29
30
Hogyan írjuk meg a szakirodalom összefoglalását?
• Ne „essünk neki” az írásnak egy forrás elolvasása után!
• Gyűjtsük össze az összes forrást (min. 15 tudományos forrás, 5 egyéb
forrás az előírás)
• Olvassuk végig az összes forrást
• Folyóiratcikkek esetében az először elég a kivonatot elolvasni, ezután
eldönthető, hogy konkrétan melyeket olvassuk el végig
• Miután elolvastuk, nézzük meg, hogy melyek a visszatérő témák a forrásokban
• Ezek alapján alakítsuk ki, hogy milyen témákat tárgyalunk a saját
dolgozatunkban
• Ezek lehetnek majd az alfejezetek
• Jegyzeteljünk (ha szükséges)
Hogyan írjuk meg a szakirodalom összefoglalását?
• Ne másoljuk ki!
• Tartalmi összefoglalót írunk belőle
• Szó szerint is lehet idézni, de csak keveset
• HK: „A szószerinti idézet idézőjelek („...”) közé kerül. A szószerinti idézet idézetenkénti
hossza nem haladhatja meg a 10 sort vagy 2 bekezdést vagy 500 karaktert
(szóközökkel)„
• Tartalmi idézetek
• HK: „A tartalmi idézetek, vagyis gondolatok kölcsönzése esetén nem kell idézőjelet kitenni.
A gondolatsor végén elegendő feltüntetni a hivatkozást.”

32
Szó szerint idézés és tartalmi idézés

33
Hivatkozások szabályai
• A hivatkozásokat az APA (American Psychology Association) szabályainak
megfelelően kell formázni
• Mi számít hivatkozásnak?
• Bármely dokumentum részletének megjelenítése (szó szerinti vagy tartalmi idézés
formájában), pl.:
• Könyvfejezet
• Tudományos vagy más jellegű folyóirat
• Online forrás
• Képek
• Táblázatok (akkor is, ha saját magunk készítjük őket)
• Interjúk (ha magunk készítjük csak szövegben hivatkozunk)

34
Az APA legfontosabb szabályai
• Szövegközi hivatkozás: ([Vezetéknév], [Évszám]), pl. (Fehér, 2017) vagy
(Agárdi, 2019)
• Irodalomjegyzékben történő hivatkozás (könyv)
• Fehér, K. (2017). Digitalizáció és új média. Budapest: Akadémiai Kiadó.
• Fehér, K. (2017). Digitalizáció és új média. Budapest: Akadémiai Kiadó. DOI:
10.1556/9789630597432. Letöltve: 2020.10.07.
https://mersz.hu/hivatkozas/dj74deum_43_p1#dj74deum_43_p1
• Irodalomjegyzékben történő hivatkozás (folyóirat)
• Agárdi I. (2019). A tapintás iránti preferencia mediáló hatása a fogyasztó neme, a termék
típusa és a csatornaválasztás kapcsolatában. Vezetéstudomány - Budapest Management
Review, 50(1), 70–79. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.01.07

35
Az APA automatizálása

• Az egyik lehetőség a Word

(Hivatkozások menüpont)

• A másik lehetőség külső hivatkozás

készítő / kutatástámogató
alkalmazás igénybe vétele, pl.
Zotero, Bibtex (Bibdesk, stb.)

36
 3. lecke: Egyéb források
Szakdolgozati kutatásmódszertani fórum
Dr. Hinek Mátyás
Szekunder vagy primer?
• Elvileg csak szekunder források alapján is elvégezhető önálló
elemzés egy szakdolgozatban
• Ha van egy adatbázis, amit a szakdolgozó kreatívan felhasznál, elemez, ér
annyit, mint egy primer kutatás
• Ebben az esetben nem egy létező kutatási jelentés „lemásolásáról”, vagy
idézéséről van szó, hanem önálló munkáról
• A primer kutatás mellett is lehet szükség szekunder források
felhasználására - ezek jellemzően az egyéb források a HK szerint
• Melyek lehetnek?

38
Egyéb források

Hazai és
Vállalati nemzetközi,
(szervezeti) nyilvánosan
elérhető
Szekunder belső
információk
információs
források,
adatok adatbázisok

forrásai
Szindikált,
Egyéb
megvásárol-
szekunder
ható adatok
információk
és kutatás
 Vállalati belső Nyilvános Egyéb források
információk adatbázisok

Szakportálok
információi
Szindikált
információk
Szervezeti, vállalati, belső információforrások
• Belső információs rendszer adatai (pl. vállalatoknál: pénzügy,
készletek, értékesítés…)
• A vállalathoz érkező reklamációk, bejelentések, kérdések
• Beszámolók, feljegyzések
• Szállítók adatai
• Vevők adatai
• Munkavállalók adatai (GDPR!)
• Versenytársakkal kapcsolatos információk
• Korábbi kutatási eredmények, tanulmányok adatbázisa (ha van)
Az EUROSTAT információi
45
46
48
49
50
52
Szakportálok információi,
cégek kutatásai
54
Speciális források
• Gyakorlatilag mindaz, amit megtudunk a témánkban másoktól, vagy
összegyűjtünk máshonnan (egyéb) forrásnak minősül

55
Köszönöm a
figyelmet!