Érveléstechnika-­‐logika

 
2.  óra  

BME  Filozófia  és  Tudománytörténet  Tanszék  

h<p://www.filozofia.bme.hu/    
Tartalom  
p Érvelés,  érv  fogalma  
p Érvek  értékelése:  erősség  vs.  hatásosság  
p Érvelések  szerkezete,  rekonstrukciója  
p Konklúzió:  hogyan  találjuk  meg?  
p Premisszák:  hogyan  találjuk  meg?  
p Logikai  térkép  
p Független,  kapcsolt  premisszás  következtetések  
p Internális,  externális  kriSka  

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

Érvelés  
Nyilvánvaló,  hogy  az  érveléstechnika  érvekkel,  érvelési  
helyzetekkel  foglalkozik.  
p De  mik  azok  az  érvek?  Aki  érvel,  az  bizonyítékokat,  
indokokat  hoz  fel  állításának  elfogadása  melle<.  
p Nem  minden  állításunk  nyilvánvaló,  éppen  ezért  van  
szükség  magán  az  állításon  túl  még  további  indokokra,  
bizonyítékokra.  
p Az  érvelés  egy  állítás  további  állításokkal  történő  
megalapozása.  
p Az  érvelés  általában  a  meggyőzéssel  kapcsolódik  
össze:  azért  érvelünk,  hogy  meggyőzzünk  valakit  (vagy  
önmagunkat)  egy  állítás  igazságáról.  
BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika
Érvelés  
p A  rossz  és  jó  érvek  egyaránt  indokokat  tartalmaznak.  
p Amikor  azt  mondjuk:  „ez  nem  érv”  azzal  azt  fejezzük  
ki,  hogy  az  érv  nagyon  gyenge,  más  szóval  nem  
fogadjuk  el  a  felhozo<  indokokat  az  igazolni  kívánt  
állítás  melle<.  
p Sokszor  valóban  hibás,  rossz  érvekkel  találkozunk.  Ám  
a  hétköznapi  intuícióink  időnként  csalnak.  
p Ezért  van  szükség  érveléstechnikára-­‐logikára,  hogy  
megbízható  módszer  alapján,  megalapozo<an  tudjuk  
az  érveket  értékelni,  és  eldönteni,  melyik  jó  és  melyik  
nem.  
BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika
 ERŐSSÉG HATÁSOSSÁG

Az  érvelések  elemzésekor   Mi  az  igazság?   Mit  tegyek,  cselekedjek?  

milyen  kérdésre  keressük  a   Mi  a  helyes  álláspont?   Hogyan  döntsek,  válasszak?
választ?   Mi  a  jól  védhető  
álláspont?

Milyen  cél  alapján?  /   igazolás a_tűdváltozás  

Mit  tekint  az  érvelések   (intenzitásváltoztatás,  
funkciójának? létrehozás,  megváltoztatás  
+/-­‐)

Milyen  területek   formális  és  informális  logika,   logika  ill  retorika,  markeSng,  
foglalkoznak  ezzel  a   egyéb  argumentáció-­‐ meggyőzés-­‐pszichológia
szempon<al? elméletek

Az  érveléseket  milyen   erősség  /  érvényesség   hatásosság

szempontból  vizsgálják? (helytállóság)

normabv,   általában  deskripbv,  

kontextusfüggetlen kontextusfüggő
Hatásosság  vs.  erősség  
Mikor  jó  egy  érv,  érvelés?  
p Többféle  értelemben  beszélhetünk  arról,  hogy  egy  
érv,  érvelés  jó.  
1. Hatásos:  Vagyis  akkor  jó  egy  érvelés,  ha  meggyőz  
bennünket  az  ado<  álláspont  igazságáról,  ha  sikerül  
rávennie  minket  arra,  hogy  elfogadjuk  az  ado<  
állítást.  
2. Erős:  Ha  a  benne  foglalt  állítások  megalapozzák,  
megfelelően  megindokolják  a  védeni  kívánt  
álláspontot.  Vagyis  ha  ezekből  a  további  állításokból  
tényleg  jogosan  lehet  a  védeni  kívánt  álláspontra  
következtetni.  

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

Erősség  vs.  hatásosság  

p Az  érv  hatásossága  függ  a<ól,  hogy  kiket  akarunk  meggyőzni.  

A  hatásosságról  mindig  csak  egy  adoO  célközönség  
tekintetében  beszélhetünk.  
p Ugyanaz  az  érv  lehet,  hogy  hatástalan  egy  tudományos  
vitában,  de  meggyőzheS  a  laikusokat.  
p Egy  érvelés  hatásossága  azt  jelenS,  hogy  milyen  eredménye  
van  egy  ado<  érvelésnek  a  célközegben.    
p Ezzel  szemben  az  érv  erőssége  nem  függ  aOól,  ki  kit  próbál  
meggyőzni.  Csak  a<ól,  hogy  a  premisszák  megalapozzák-­‐e  a  
konklúziót.  

7 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

Mire  jó  az  érveléstechnika?  
p Akár   az   a   célunk,   hogy   meggyőzőek   legyünk,   nyerjünk   egy  
vitában,   akár   az,   hogy   a   helyes   álláspontot   megtaláljuk,   a  
sikerünk    aOól  függ,  hogyan  érvelünk.  
p Az  érveléstechnika  módszereket  és  eszközöket  ad  arra,  hogy  
felismerjük   a   viták   során   felmerülő   érvelési   hibákat,   és  
megkülönböztessük  a  jó  és  rossz  érveket  egymástól.  Továbbá  
segít     abban,   hogy   ezeket   az   ismereteket   készség   szinten  
alkalmazzuk.  

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

Racionális  vs.  törvényszéki  vita  
p A  racionális  vitában  csak  az  érvek  erőssége  számít.  De  
egy  törvényszéki  tárgyalás  bpusú  vitában  inkább  a  
hatásosság.  
p Az  érvek  erősségét  a  logikai  ismereteink  segítségével  
tudjuk  eldönteni.  
p Azonban  a  meggyőzés  és  az  erős  érvelés  nem  zárja  ki  
egymást!  
p A  legjobb  kombináció:  a  saját  álláspontunk  erős,  de  
ugyanakkor  leghatásosabb  képviselése  egy  vitában  
(opSmális  eset,  erre  kell  törekedni).  

9 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

Erős  és  gyenge  érvelés  
p Már  százszor   p A  barátom  ve<  egy  sorsjegyet  
lementem  a   és  megnyerte  a  fődíjat.  
buszmegállóba,  és   p Én  is  ve<em  egy  sorsjegyet.  
sohasem  kelle<  
húsz  percnél  tovább   p Tehát:  Meg  fogom  nyerni  a  
várnom.   fődíjat.    
p Most  is  épp  a  
buszmegállóban  
állok.  
p Tehát:  Nem  kell  20  
percnél  tovább  
várnom.  

10
Hatásos  és  nem  hatásos  érvelés  
X  párt  majálisán:   Érveléstechnikai  tankönyvben  
p Gipsz  Jakab,  Y.  párt   p Gipsz  Jakab,  Y.  párt  
képviselője,  a   képviselője,  a  
nyilatkozatával   nyilatkozatával  
bebizonyíto<a,  hogy  
bebizonyíto<a,  hogy   tájékozatlan  a  témában.    
tájékozatlan  a  témában.    
p Y.  párt  tagjai  egytől  egyig  
p Y.  párt  tagjai  egytől   tájékozatlanok  a  témában.    
egyig  tájékozatlanok  a  
témában.    

11
Meggyőző?  
p (Lány  az  anyjának):  Ha  nem  megyek  el  a  Szigetre,  
akkor  egész  nyáron  i?hon  ülhetek  a  négy  fal  közö?.  Ezt  
te  sem  akarhatod.  Vagyis  elmehetek.  
p Nem  értem  a  Zoli  milyen  jogon  kriHzálja  a  
parkolásomat.  Ő  sem  tudo?  autót  vezetni  ilyen  idős  
korában!  
p A  mikro-­‐proteineket  tartalmazó  sampon  most  akár  45  
%-­‐kal  dúsabbá  teszi  a  haját!  Ha  Ön  is  dús  hajat  
szeretne,  vásárolja  meg!  
p Minden  híres  tudós  magyar  volt.  Einstein  híres  tudós,  
tehát  Einstein  magyar.  
BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika
Az  érvelés  elemei  
p Az  érvelés  során  információkat,  tényeket  sorolunk  fel  valami  ellen,  
vagy  valami  melle<.    
p Van  egy  állítás,  amiről  dönteni  szeretnénk,  és  vannak  indokok,  
bizonyítékok  az  állítás  melle<  és  ellen.  
p Amit  alá  akarunk  támasztani:  konklúzió  
n Az  az  állítás,  aminek  igazságáról  az  érvelő  meg  akar  győzni,  az  az  
állítás,  ami  az  érvelés  többi  állításából  következik.  
p Amikkel  alá  akarjuk  támasztani:  premisszák  
n Azok  az  állítások,  amelyek  alátámasztják,  megalapozzák,  
megindokolják  a  konklúziót.  
n A  premisszák  bizonyítékokat,  indokokat  adnak  a  konklúzió  
elfogadásához,  illetve  a  premisszákból  következtetünk  a  konklúzióra.  

13 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

Állítások  
p Állítás:  Egy  értelmes  kijelentő  mondat,  amely  információt  közöl  a    világról.  Az  
állítás  vagy  igaz,  vagy  hamis,  és  nem  lehet  egyszerre  igaz  és  hamis.  
Kéméle  értelemben  lehet  állítani:  
p Tényállítások:  elvileg  egyértelműen  eldönthető  módon  igaz  vagy  hamis  
n „2+2=4”;  „Párizs  Franciaország  fővárosa.”  „Gábor  tegnap  cápauszonyt  
vacsorázo<.”  
n (Nem  biztos,  hogy  el  is  tudjuk  dönteni:  „Minden  természetes  szám  felírható  
két  prímszám  összegeként.”;  „A  valaha  léteze<  legnagyobb  földi  hegy  
magassága  meghaladta  a  12  km-­‐t.”)  
p Értékállítások:  egy  közösség  számára  elfogadható  vagy  elfogadhatatlan  
n „Az  anyagyilkosság  rossz  dolog.”;  „A  háború  hasznosabb,  mint  a  béke.”  „x-­‐nek  
ezek  után  le  kéne  mondania.”  
p Mindke<ő  szerepelhet  premisszaként  és  konklúzióként  is  (alátámasztó  
vagy  alátámasztandó)  

14 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

Konklúzió,  premisszák  
p Amit  alá  akarunk  támasztani:  konklúzió  
n Mindig  egy  van?  Nem,  de  általában:  ha  több  állítást  is  alátámasztunk,  
akkor  azok  vagy  egymás  alá  vannak  rendelve  (részkonklúziók  +  
főkonklúzió),  vagy  több  érvelés  jelenik  meg  párhuzamosan  

p Amikkel  alá  akarjuk  támasztani:  premisszák  

n Akármennyi  lehet  –  amik  valóban  a  konklúzió  alátámasztására  
szolgálnak.  Ado<  szöveg  tartalmazhat  irreleváns  állításokat  („kitérő”  
rész  retorikában  +  páthosz,  éthosz),  de  ezek  nem  számítanak  
premisszának  

15 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

Példa  
p „Nyilvánvaló,  hogy  az  eutanázia  nem  
megengedhető,  hiszen  ebben  az  esetben  az  orvos  
a  beteg  öngyilkosságában  segédkezik.  Márpedig  
öngyilkosságban  segíteni  valakit  tulajdonképpen  
az  emberölés  egy  formája.  Az  emberölés  pedig  
semmilyen  formában  nem  engedélyezhető.”  

n Mit  akar  bizonyítani  a  szöveg?  Miről  akar  

meggyőzni?  Vagyis:  mi  a  konklúzió?  
n Az  érvelő  mivel  akarja  megalapozni  az  
álláspontját?  Milyen  indokokat  hoz  fel  a  
konklúzió  melle<?  Vagyis:  mik  a  premisszák?  

16 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

Érvelések  rekonstrukciója  
1. Mik  a  releváns  kijelentések?  (És  mik  nem  azok?)  
n a)  Konklúzió:  ahhoz,  hogy  tudjuk,  mivel  támasztunk  alá,  
először  tudni  kell,  hogy  mit:  az  ez  érvelés  centruma  
n b)  Premisszák  
2. Hogyan  viszonyulnak  ezek  egymáshoz  
Ø  mi  az  érvelés  szerkezete?  

17 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

A  konklúzió  megtalálása  
p Mit  akar  bizonyítani  az  érvelő?  Mi  következik  az  elmondo<akból?  Miről  
akar  meggyőzni  minket?  
 
A  konklúzió  azonosítása  
p Formai  elemek  segíSk:  
n A  formai  elemek  közé  tartozik  az  érvelő  írás  vagy  előadás  címe  és  
alcíme,  továbbá  az  írást  bevezető  ún.  szövegfej  (lead,  Kopf),  illetve  
tudományos  írásművek  esetén  az  absztrakt.  A  cím  és  alcím  
(rendszerint  csak  együ<),  ha  mégoly  vázlatosan  is,  de  valamiképpen  a  
konklúzió  jelzésére  szolgálnak.  
p Tartalmi  elemek  segíSk:  
n Tartalmi,  kifejezésbeli  eszközök  is:  ezek  az  úgyneveze<  
konklúziójelzők  

18 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

Konklúziójelzők  1.  
p tehát   p ebből  adódik  
p eszerint   p ilyenformán  
p következésképpen   p mindezek  után  világos  
p mindent  összevetve   p innen  adódik  
p a  korábbiak  folyományaként   p arra  jutunk,  hogy  
p ennek  megfelelően   p vagyis  
p azt  kapjuk,  hogy   p azaz  
p a  fenSekből  kifolyólag   p következésképpen    
p ezért   p az  előbbiek  alapján  látható  
p egyszóval   p végeredményben  
p így   p ezért  aztán  
p ekként   p összességében  
19 p stb.  
Konklúziójelzők  2.    
p Állítom  /  megállapítom,  hogy...  
p Tagadom  /  visszautasítom,  hogy...  
p Cáfolni  kívánom,  hogy...  
p A  továbbiakban  bizonyítani  kívánom  /  meg  kívánom  mutatni,  hogy...  
p Az  alábbi  érveket  hozom  fel  amelle<,  hogy...  
p Amelle<  érvelek,  hogy...  
p Álláspontom  az,  hogy...  
p Azt  a  konklúziót  vonhatjuk  le,  hogy...  
p Arra  a  következtetésre  jutunk  /  juthatunk,  hogy...  

20 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

Példa-­‐Konklúzió  
p Nyilvánvaló,  hogy  az  eutanázia  nem  megengedhető,  
hiszen  ebben  az  esetben  az  orvos  a  beteg  
öngyilkosságában  segédkezik.  Márpedig  
öngyilkosságban  segíteni  valakit  tulajdonképpen  az  
emberölés  egy  formája.  Az  emberölés  pedig  semmilyen  
formában  nem  engedélyezhető.  
n Konklúziójelző:  nyilvánvaló,  hogy  
n Konklúzió:  Az  eutanázia  nem  engedhető  meg.  

21 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

Konklúziók  megtalálása  
p Lehet  a  szöveg  elején,  közepén,  végén  vagy  sehol.    
p A  konklúzió  kimondo<ság,  világos  megfogalmazo<ság  
tekintetében  két  fajta  lehet:  explicit  (kimondo<)  vagy  
implicit  (hallgatólagos,  rejte<,  kimondatlan)  konklúzió.  
n Míg  az  előbbit  megtaláljuk  a  szövegben,  kimondva  vagy  leírva,  
addig  az  utóbbit  az  érvelés  csak  sejteS,  mint  olyasmit,  ami  az  
elmondo<akból  vagy  leírtakból  következik.  

22 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

Implicit  konklúzió  
Nem  mindig  mondunk  ki  valamit  (sugallunk)  
p Hasznos:  tömörebb  a  szöveg  
p Felhasználható:  általában  implicit  konklúziónál  kevésbé  vagyunk  
kriXkusak  (mint  ha  ugyanazt  kimondva  halljuk)  
n Kognibv  erőforrásainkat  leköS  az  implicit  elemek  rekonstruálása,  
csökkent  kapacitással  tudjuk  csak  kriSkusan  megvizsgálni.  
n Emia<  a_tűdjeinknek  megfelelő,  de  kognibvan  problemaSkus  
üzenetek  átadásánál  gyakori  technika  
n Emia<  manipulabv  lehet:  hiszen  kimondat  velünk  konklúziókat  
(amelyekkel  nem  is  értünk  feltétlen  egyet)  és  úgy  járulhat  az  a_tűd-­‐
váltáshoz,  hogy  nem  vagyunk  Ssztában  ezzel  a  meggyőzési  szándékkal.  
p Immunizál:  mivel  nincs  kimondva,  így  nem  számon  kérhető  (sajtóperek,  
ígéretek,  fenyegetések  stb.)  a  klasszikus  nyelvfelfogásban  (pragmaSkai  
alapon  igen!)  
23 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika
Vezető  kérdések  
p A  konklúzió  felismerését  segítheSk  ezen  kívül  bizonyos  vezető  kérdések,  
amelyek  irányítják  a  figyelmünket.  Jól  használhatók  az  explicit,  kimondo<  
konklúzió  azonosításához  is,  de  különösen  fontosak  az  érvelés  
kimondatlan,  implicit  konklúziójának  azonosításához.  Ilyen  vezető  
kérdések  lehetnek  az  alábbiak:  
n Miről  akar  meggyőzni  a  szerző?  
n Mit  bizonyít  a  szöveg?  
n Mi  a  végkövetkeztetés?  
n Mi  következik  az  elmondo<akból?  
n Mi  a  szerző  tétele,  állítása?  

24 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

A  premisszák  megtalálása  
p Milyen  állítások  hivato<ak  alátámasztani  a  konklúziót?  
Milyen  indokok  vannak  a  tétel  melle<?  Mi  bizonyítja  
az  állítást?  
p Nem  minden  premissza,  ami  nem  konklúzió  (kitérés  
stb.):  ezek  a  rekonstrukcióban  eltűnnek    

25 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

Premisszajelzők  
p minthogy   p mivel  
p figyelembe  véve,  hogy   p amia<,  hogy  
p abból  kiindulva,  hogy   p adva,  hogy  
p annak  alapján,  hogy   p azáltal,  hogy  
p arra  támaszkodva,  hogy   p belátva,  hogy  
p azon  az  alapon,  hogy   p annak  folyományaként,  hogy  
p mert   p Elfogadom  /  megadom  /
p amennyiben   megengedem  /elismerem,  hogy...  
p Az  alábbi  érveket  hozom  fel  /  az  
p látva,  hogy  
alábbi  érvek  szólnak  /  álláspontom  
p annak  következtében,  hogy   melle<:  elsőként…  másodikként,…
p alapul  véve,  hogy   harmadikként  az,  hogy…  
p elfogadva,  hogy  
p 26 abból  kifolyólag,  hogy    
Példa-­‐  premisszák  
p Nyilvánvaló,  hogy  az  eutanázia  nem  megengedhető,  hiszen  
ebben  az  esetben  az  orvos  a  beteg  öngyilkosságában  
segédkezik.  Márpedig  öngyilkosságban  segíteni  valakit  
tulajdonképpen  az  emberölés  egy  formája.  Az  emberölés  pedig  
semmilyen  formában  nem  engedélyezhető.  

p Premisszajelzők:  hiszen,  márpedig  

p P1:  Az  eutanázia  esetén  az  orvos  a  beteg  öngyilkosságban  
p segédkezik.  
p P2:  Az  öngyilkosságban  segédkezés  emberölés.  
p P3:  Az  emberölés  semmilyen  formában  nem  engedhető  meg.  
27 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika
Vezető  kérdések  
p Mely  állítások  hivato<ak  alátámasztani  a  konklúziót?  
p Milyen  érvek  szólnak  a  tétel  melle<?  
p Mi  bizonyítja  az  állítást?  
p Miért  kellene  elfogadnunk  a  szerző  véleményét?  
p Milyen  indokai  vannak  a  szerzőnek?  
p Miből  következik  a  konklúzió?  
p Milyen  adatokat,  tényeket,  érveket  sorakoztat  fel  a  szerző  a  konklúzió  
alátámasztása  érdekében?  
p Milyen  fontos  kimondatlan  állításokon,  előfeltevéseken  nyugszik  az  
érvelés?  

28 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

Az  érvelés  rekonstrukciója  
p Az  elemze<  szövegeket  a  rekonstrukcióban  többnyire  
á\ogalmazzuk,  rövidítjük,  egyszerűsítjük,  ado<  esetben  
kiegészítjük:  
p Nyilvánvaló,  hogy  eutanázia  nem  megengedhető,  hiszen  
ebben  az  esetben  az  orvos  a  beteg  öngyilkosságában  
segédkezik.  Márpedig  öngyilkosságban  segíteni  valakit  
tulajdonképpen  az  emberölés  egy  formája.  Az  emberölés  
pedig  semmilyen  formában  nem  engedélyezhető.  
n P1:  Az  eutanázia  esetén  az  orvos  a  beteg  öngyilkosságában  
segédkezik.  
n P2:  Az  öngyilkosságban  segédkezés  emberölés.  
n P3:  Az  emberölés  semmilyen  formában  nem  engedhető  meg.  
n K:  Az  eutanázia  nem  megengedhető.  
29 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika
Ábrázolási  módok  
p „Nem  megyek  veled   2
randizni  (1),  mert  büdös  
vagy  (2).”    

1
„Nem  mehetsz  a  Mónika  
2 3 4
p
show-­‐ba  (1),  mert  nem  
tudsz  beszélni  (2),  túl  sok  
a  fogad  (3.)  és  már  nincs  
is  ilyen  műsor  (4).”    
1
30 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika
Ábrázolási  módok  

p „Nem  megyek  veled  randizni   1.  Nem  megyek  veled  randizni.    

(1),  mert  büdös  vagy  (1.1).”  
 1.1  Büdös  vagy.    
 
 
1.  Nem  mehetsz  a  Mónika  show-­‐
p „Nem  mehetsz  a  Mónika   ba.  
show-­‐ba  (1),  mert  nem  tudsz  
beszélni  (1.1),  túl  sok  a  fogad    1.1  Nem  tudsz  beszélni.  
(1.2)  és  már  nincs  is  ilyen    1.2  Túl  sok  a  fogad.    
műsor  (1.3).”  
 1.3  Már  nincs  ilyen  műsor.  

31 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

Összete<  érvelések  
p Hosszabb  szövegekben  vagy  beszédekben  számos  
esetben  találkozunk  összete<  érvelésekkel.  
p Az  összete<  érvelésben  több  részérvelés  kapcsolódik  
össze.  
p Ugyanaz  az  állítás  egyszerre  konklúziója  az    egyik  
érvnek,  míg  a  másik  érvben    premisszaként  szerepel.  
p ÖsszeteO  érvelés:  Olyan  érvelés,  ahol    egymásba  
kapcsolódnak  az  érvek,  amelyek    végül  is  egyetlen  
végső  konklúziót    támasztanak  alá.  

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

Összete<  érvelések  

4. Premissza    
1. Premissza   2. Részkonklúzió   5. Premissza
2. Premissza    
3. Premissza   6. Premissza  
7. Premissza    

1. Részkonklúzió   3. Részkonklúzió   8. Premissza  

KONKLÚZIÓ  
33 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika
Összete<  érvelések  
p Az  összete<  érvelések  részérvelésekből  épülnek  fel.  
p A  részérveléseknek  két  apusa  van.  
1. Független  premisszás  következtetések.  
n Példa:  „A  magyar  úszók  az  olimpia  elő?  jó    formában  
vannak.  Tehát:  nyernek  néhány  aranyérmet.”  
2. Kapcsolt  premisszák  szerinS  következtetés,  amelynek  
premisszái    csak  együ<esen  (külön-­‐külön  nem)    
alapozzák  meg  a  konklúziót  
n Példa:    A  szobatársam  elköltözik,  jelenleg  pedig  éppen,  hogy  
ki  tudom  fizetni  a  bér  rám  eső  részét.  Tehát  nekem  is  
költöznöm  kell.  

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

1.  Független  premisszás  következtetés  
p Ezek  kéméle  módon  kapcsolódhatnak  össze  egyetlen    
összete<  érveléssé  
p 1.1.  Függőleges  minta  szerint:  A  premisszák  
láncszerűen  kapcsolódnak  össze.  
n Az  állítás,  ami  az  egyik  következtetésben  konklúzió,  az  
érvelés  következő  lépésében  premissza  lesz.  
n A  láncszerűen  összekapcsolódó  érvek  végül  is    egyetlen  
konklúziót  támasztanak  alá.  

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

Függőleges  minta  
p „(2)  A  magyar  úszók  az   p Az  érvelést  így  
olimpia  elő?  jó     ábrázolhatjuk:  
formában  vannak.  Tehát      2  
(3)  nyernek    néhány      ↓  
aranyérmet.  Így  (4)  a      3  
magyar  úszósport      ↓  
nagyobb  állami      4  
támogatást  kap.  Tehát      ↓  
(5)  több  uszoda  épül.  Így  
   5  
(1)  több    gyerek  kezd  el  
úszni.”      ↓  
   1  
BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika
1.  Független  premisszás  következtetés  
p 1.2.  A    független  premisszás  következtetések  
összekapcsolódhatnak  olyan  módon,  hogy  ugyanazt  a  
konklúziót  több  premissza  egymástól  függetlenül  
alapozza  meg.  
p Ebben  esetben  a  részérvelések  vízszintes  minta  szerint  
kapcsolódnak  össze.  
n I<  több  egymástól  független  premisszából  és  a  konklúzióból  
álló  részérveléssel  van  dolgunk.  

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

Vízszintes  minta  
p „(1)  A  hallgatók  számára      2  3  4  
fontos  az  idegen  nyelv.        ↘            ↓              ↙  
Egyrészt  (2)  képesek  
lesznek  külföldiekkel          1  
kommunikálni.  Másrészt  
(3)  bepillantást  
nyerhetnek  a    különböző  
kultúrákba.  (4)  Egy  jó  
állás  elnyeréséhez    
elengedhetetlen  az   p A  konklúziót  a  három  
idegen  nyelv  tudás.”  
premissza  egymástól  
függetlenül    indokolja.  
BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika
2.  Kapcsolt  premisszás  következtetés  
p Az  összete<  érvelésekben  vannak  olyan    részérvelések,  
amelyeknek  a  premisszái    csak  együOesen  (külön-­‐
külön  nem)    alapozzák  meg  a  konklúziót  
p 2.  Ezeket  kapcsolt  premisszáknak  nevezzük.  
n I<  a  premisszák  csak  a  vízszintes  minta  szerint  
kapcsolódhatnak  össze.  

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

2.  Kapcsolt  premisszás  következtetés  
p „(2)  Ahhoz,  hogy  a  csibék  gyorsan  megnőjenek,  a    
húsüzemekben  növekedési  hormonokat  adnak  nekik.    Nem  
meglepő,  hogy  (1)  azok  akik  sok  csirkét  esznek,    nagyobb  
termetűek  és  súlyosabbak  lesznek,  mint  a    többiek,  hiszen  
(3)  ezek  a  növekedési  hormonok    bekerülnek  annak  a  
szervezetébe,  aki  csirkehúst    fogyaszt.”  

p I<  a  konklúziót  (1)  a  két  premissza  (2  és  3)  együ<,    

összekapcsolva  alapozza  meg.  
p A  premisszák  csak  együ<  indokolják  a  konklúziót,  külön-­‐
külön    nem  jelentenek  elégséges  indokot  a  konklúzió  
elfogadása    melle<.  
p Az  ilyen  premisszákat  kapcsolt  premisszáknak  nevezzük.  
BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika
2.  Kapcsolt  premisszás  következtetés  
p (2)  Ahhoz,  hogy  a  csibék   Az  érvelés  szerkezete:  
gyorsan  megnőjenek,  a     p 2:  A  csibéknek  növekedési  
húsüzemekben  növekedési   hormonokat  adnak.  
hormonokat  adnak  nekik.    Nem   p 1:  Azok,  akik  csirkehúst  esznek,  
meglepő,  hogy  (1)  azok  akik  
sok  csirkét  esznek,    nagyobb   nagyobb  termetűek  és  
termetűek  és  súlyosabbak   súlyosabbak  lesznek,  mint  akik  
lesznek,  mint  a    többiek,  hiszen   nem  esznek  csirkehúst.  
(3)  ezek  a  növekedési   p 3:  A  növekedési  hormonok  
hormonok    bekerülnek  annak  a   bekerülnek  annak  a    
szervezetébe,  aki  csirkehúst     szervezetébe,  aki  csirkehúst  
fogyaszt.   fogyaszt.  

   2                      3  
                   
                                 ↓  
                   1  

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

Független  és  kapcsolt    premisszák  
p Fontos  megkülönböztetnünk  a  független  premisszákat    
azoktól  az  esetektől,  amikor  a  premisszák  nem  
függetlenek.  
n Ha  a  független  premisszák  egyikéről  ki  tudjuk  mutatni,    hogy  
hamis,  a<ól  még  a  többi  –  esetleg  egyetlen    premissza  is  –  
képes  indokolni  a  konklúziót.  (Bár  nyilván    gyengébb  lesz  az  
érvelés.)  
n A  többi  esetben  (függőleges  vagy  kapcsolt  premisszák)  
viszont  ha  már  egy  premisszáról  kimutatjuk,  hogy  hamis,  
akkor  az  egész  érvelés  megalapozatlanná  válik.  

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

Független  premisszák  kriSkája  
p „(1)A  hallgatók  számára  fontos  az  idegen  nyelv.  Egyrészt  
(2)  képesek  lesznek  külföldiekkel    kommunikálni.  Másrészt  
(3)  bepillantást  nyerhetnek    a  különböző  kultúrákba.  (4)  
Egy  jó  állás  elnyeréséhez    elengedhetetlen  az  idegen  nyelv  
tudás.”  

p Tételezzük  fel  (4)  állítás  vitatható  vagy  hamis.  Tegyük  fel,  

vannak  olyan  jó  állások,  amelyek  elnyeréséhez  nem    
feltétlenül  kell  idegen  nyelvtudás.  
p Még  ekkor  is  a  további  premisszák  (2  és  3)  külön-­‐külön    
még  megalapozhatják  a  konklúziót.  
p Aki  kriXzálni  akarja  az  egész  érvelést,  annak  az  összes  
premisszát  vitatnia,  vagy  cáfolnia  kell.  
BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika
Kiegyensúlyozo<  álláspont  
p A  szöveg  nem  csak  a  saját  álláspontja  melleO  érvel,  
hanem  megvizsgálja  az  álláspontja  ellen  szóló  érveket  is.  
p Az  álláspont  melle<  és  ellen  felhozo<  érveket  
megvizsgálva  jut  a  konklúzióra.  
p Az  ilyen  szöveg  (beszéd)  kiegyensúlyozo<  álláspontot  
képvisel.  Ebben  két,  egymással  ellentétes  álláspont  melle<  
is  találunk    érveket,  amelyek  „racionális  vitát  folytatnak  
egymással”.  
p Nem  nyilvánvaló,  hogy  mi  melle<  érvel  a  szöveg.  Mit  akar    
bizonyítani?  
p Ha  a  konklúziót  keressük,  érdemes  megnéznünk,  mely  
állítás  melle<  van  indokolás.  
p DE:  manipuláció  veszélye!    
BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika
A  logikai  rekonstrukció  lépései  I.  
1. MielőO  a  rekonstrukcióhoz  hozzákezdenénk,  meg  kell  
értenünk  a  szöveg  gondolatmenetét.  
2. Először  a  konklúziókat  (részkonklúziókat)  keressük  meg.  
Ebben    segítenek  a  konklúziójelzők.  
3. A  konklúziók  ismeretében  keressük  meg  a  premisszákat.  
4. Szükség  esetén  fogalmazzuk  át  a  mondatokat.  Emeljük  ki  a  
lényeges    információkat,  és  tegyük  világossá  az  érvelés  
szempontjából  lényeges    információkat.  

n Az  1-­‐3  lépés  során  próbáljunk  olyan  közel  maradni  a  szöveghez,  amilyen  

közel    csak  lehet.  Csak  így  tudjuk  elkerülni  a  belemagyarázás  veszélyét.  
n Az  állítások  rekonstrukciója  során  alkalmazzuk  a  jóindulat  elvét.    
n A    rekonstrukció  során  meg  kell  tudunk  különböztetni  a  lényeges  
információt  a    lényegtelentől.  Az,  hogy  mi  mellékes  megjegyzés,  csak  a  
konklúzió(k)  és  a    premisszák  ismeretében  dönthető  el.  

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

A  logikai  rekonstrukció  lépései  II.  
5. Fogalmazzuk  meg  az  implicit  (ki  nem  mondoO)  
premisszákat,  konklúziókat.  
6. Szem  előO  tartva  a  gondolatmenet  egészét,  
rekonstruáljuk  a    részérvelések  premissza-­‐konklúzió  
szerkezetét.    Különböztessük  meg  a  független  és  a  
kapcsolt  premisszákat.  
7. A  részérveléseket  felhasználva  felépítjük  a  
gondolatmenet  egészét.  
8. Újra  visszatérünk  a  szövegre,  és  ellenőrizzük,  hogy  a    
rekonstrukció  során  nem  tévedtünk-­‐e,  nem  tértünk-­‐e  el  
nagyon    a  szövegtől,  nem  felejteOük-­‐e  ki  valamit,  vagy  
nem    értelmeztünk-­‐e  félre  egy-­‐egy  állítást.  Ha  igen,  
akkor  pontosítani    kell.  
BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika
Jók  ezek  az  érvelések?  
p 1.  a)  A  halálbüntetést  helyes  alkalmazni  a  
gyilkosságok,    emberrablás,  és  más  egyéb  súlyos  
bűncselekmény    elkövetővel  szemben.  Hiszen  teljesen  
jogos  olyan  valakit    halálra  ítélni,  aki  ilyen  és  ehhez  
hasonló  embertelen  és    kegyetlen  te?eket  követe?  el.  

p 1.  b)  Két  ember,  Aladár  és  Béla  beszélget.  Aladár  a    

következőt  állítja:  „Tudod,  Béla,  én  esténként  Istennel    
kártyázom.”  Erre  Béla:  „Hogy?  Ezt  meg  honnan    
veszed?”  Aladár  válasza:  „Honnan,  honnan!  Hát  Ő  
maga    mondta  nekem,  márpedig  Isten  soha  nem  
hazudik!”  
BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika
Körbenforgó  érvelés  
p Rekonstruáljuk  az  érvelések  premisszáit  és  konklúzióját!  
Így  világossá  válik  az  érvelési  hiba.  
n 1.  a)  Konklúzió:  Helyes  alkalmazni  a  halálbüntetést  a  súlyos  
bűncselekményt  elkövetőkkel  szemben.    
n Premissza:  Jogos  a  halálbüntetés  a  súlyos  (embertelen,  kegyetlen)  
bűncselekményeket  elkövetőkkel  szemben.  
p Az  érv  konklúziója  nem  más,  mint  a  premissza  
ámogalmazása.  Látszólag  bizonyító  érvelésről  van  szó:  van  
konklúzió  és  van  premissza,  de  az  érv  nem  bizonyít  
semmit.  
p A  konklúziót  úgy  próbáljuk  bizonyítani,  hogy  eleve    
bizonyíto<nak  feltételezzük.  (Előfeltételezzük)  Ennek  az    
érvelési  hibának  a  neve:  körbenforgó  érvelés.  

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

Körbenforgó  érvelés  
p Ugyanez  a  helyzet  az  1.  b)  példával  is.    Aladár  explicit  
érvelése  a  következő:  
p P1:  Az  illető  akivel  este  kártyázom,  azt  állítja  magáról,  
hogy  ő  Isten.  
p P2:  Isten  soha  nem  hazudik.  
p K:  Az  illető,  akivel  este  kártyázom,  nem  más,  mint  Isten  
maga.  

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

Körbenforgó  érvelés  
p Nyilvánvaló  azonban,  hogy  Aladár  érvelése  ennél    
feszesebb.  Vagyis  implicite  –  rejte<  módon  -­‐  egy  
további    premissza  szerepel  az  érvelésében.  

n (P0:  Az  illető,  akivel  este  kártyázom,  nem  más,  mint  Isten  
maga)  
n P1:  Az  illető  akivel  este  kártyázom,  azt  állítja  magáról,  hogy  
ő  Isten.  
n P2:  Isten  soha  nem  hazudik.  
n K:  Az  illető,  akivel  este  kártyázom,  nem  más,  mint  Isten  
maga.  

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

Körbenforgó  érvelés  
p Körbenforgó  érvelés  esetén  az  a  látszat  keletkezik  
mintha  a  konklúzió  meg  lenne  alapozva,  de  valójában  
a  konklúzió  melle<    semmilyen  igazi  bizonyítás,  
igazolás  nincs.  
p Az  érvelés  látszólagos  bizonyítást  ad  a  konklúzió  
melle<,  mivel  eleve  igazoltnak  próbálja  feltüntetni  azt,  
amit  igazolni  kellene.  A  premisszáknak  azonban  a  
konklúziótól  független  indokokat  kell  adniuk  a  
konklúzió  elfogadására.  

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

Körbenforgó  érvelés  
p A  körbenforgás  az  idéze<  példákban  eléggé  
nyilvánvaló  volt.  Azonban  lehetnek  sokkal  
bonyolultabb  és  hosszabb  érvelések  is,  ahol  a  
konklúziót  vagy  a  konklúzióból  következő  premisszát  
nehéz  felfedezni  a  premisszák  közö<.  
p Minél  messzebb  van  egymástól  a  konklúzió  és  a    
premissza,  és  minél  több  mellékes  megjegyzés  van,    
annál  nehezebb  felismerni  a  hibát.  
p Az  érvelési  rekonstrukció,  logikai  térkép  módszerével    
felismerhetjük  ezt  az  érvelési  hibát,  és  
rámutathatunk,  hogy  hol  van  a  hiba  a  érvelésben.  
BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika
Ahol  nincsenek  érvelések  
p Egy  szöveg  érvelést  tartalmaz,  ha  bizonyítani,  indokolni  akar  valamit.  
p Azonban  nemcsak  mellékes  megjegyzések  vegyülnek  az  érvelésekbe,  
hanem  vannak  olyan  szövegek,  amelyekben  egyáltalán  nincsenek  
érvelések.  
p Rossz  szöveg  esetén  a  szerző  bizonyítani  akar  valamit,  anélkül,  hogy  
indokokat  szolgáltatna  (Spikusan  ilyenek  a  rossz  publiciszSkák)  
p Azonban  lehet,  hogy  a  szöveg  eleve  nem  is  akar  semmit  sem  
bizonyítani.  
n Ilyen  nem  érvelő  szövegek  a:  leírások,  elbeszélések,  kifejtő  szövegek,  
illusztrációk,  magyarázatok,  tanácsok,  figyelmeztetések,  
véleménynyilvánítások  stb.  

53 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

Ahol  nincsenek  érvelések  
p Az  alábbi  kifejtő  szövegrész  nem  bizonyít  semmit,  nem  
érvel,  hanem  értelmezi  és  bemutatja  az  indukció  
fogalmát:  
n „  A  természe?udományban  indukciónak  mondják  azt  az  
ismeretszerzési  módszert,  amely  sok-­‐sok  egyes  jelenség  
megfigyeléséből  igyekszik  nagyobb  területen  érvényes  
törvényeket  fölismerni.  Az  ismeretszerzésnek  ez  a  módja  a  
matemaHkában  sem  idegen,  bár  önmagában  sohasem  vezet  
lezárt  matemaHkai  ismerethez  (tételhez),  csupán  sejtéshez.”  

54 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

Ahol  nincsenek  érvelések  
p Ha  használt  autót  veszel,  számos  dologra  kell  
odafigyelned.  A  tesztvezetésen  nézd  meg,  
hogyan  reagál  az  autó  a  gyorsításra,  
lassításra,  milyen  az  ú?artása.  Érdemes  
megnézni,  milyenek  a  biztonsági  
berendezések:  ABS,  légzsák.  Kérdezd  meg,  
hányszor  volt  szervizben  az  autó,  és  ha  lehet,  
ellenőrizd  az  akkumulátort  is.  (javaslat)  

p Hiszünk  abban,  hogy  vállalatunk  olyan  

termékeket  fejleszt,  és  értékesít,  amiket  az  
ügyfelek  szeretnek.  Cégünknek  jobb  
termékeket  kell  ajánlania  a  
versenytársainknál.  Jó  úton  haladunk.  
(véleménynyilvánítás)  

55 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

Az  érvelés  értékelése  -­‐  KriSka  
1. Internális  kriXka.  Az  internális  kriSka  esetében  az  
érvelő  által  eleve  elfogado<  premisszák  segítségével  
kriSzáljuk  az  általa  elfogado<  érvelést.  
2. Externális  kriXka.  Az  externális  kriSka  esetében  
külső,  a  másik  fél  által  addig  fel  nem  használt  
információ  alapján  kriSzáljuk  a  vitapartner  érvelését,  
illetve  az  elemze<  szövegben  található  érvelést.  

56 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

Internális  kriSka  
P1  A  magyarok  harmada  adócsaló.  
P2  Gábor  magyar.  
K  Gábor  adócsaló.  
 
p Az  internális  kriXka  esetében  nem  a  premisszákat  vitatjuk,  hanem  azt,  
hogy  a  premisszák  nem  alapozzák  meg,  nem  vonják  maguk  után  a  
konklúziót.    
p Ez  a  legerősebb  kriSka,  de  viszonylag  ritkán  fordul  elő.  
p Internális  kriXka  -­‐>  Logika  eszköztárával  

57 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika

Externális  kriSka  
P1  A  magyarok  döntő  többsége  adócsaló.  
P2  Gábor  magyar.  
K  Gábor  adócsaló.  
 
p Az  externális  kriXka  esetében  a  premisszákat  vitatjuk.  Új  –  a  másik  fél  
által  nem  ismert,  még  el  nem  fogado<  –  információk  alapján  kriSzáljuk  
az  érvelést.  
p Externális  kriXka  –>  premisszák  vitatása,  új  tényekre  hivatkozás  

58 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érveléstechnika-logika