6.

előadás
Preszumptív érvek
 Megdönthetőség és vélelmezés
Az erős, de megdönthető érvek – szemben az érvényes deduktív
érvekkel – a konklúzió vélelmezhetőségét alapozzák meg: azt, hogy a
konklúziót jelenleg jogosan tartjuk igaznak. Az új információk azonban
megdönthetik az érvet.

Jómódú-e Géza?

A pénzügyi mesterfokozat megszerzése után

leszerződött egy multihoz, és gyorsan haladt Igen
felfelé a ranglétrán.
Csakhogy rákapott drogra, végül kirúgták, és
Nem
a lakását is el kell adnia.
Szerencsére ötöse lett a lottón. Igen
Elutazott Las Vegasba, és mind elverte. Nem
A rehabilitáció után saját vállalkozásba
Igen
kezdett, amely szerfelett sikeres lett.
 Preszumptív érvek és sémáik
A megdönthető érveket preszumptív érveknek is nevezik.
[presumption = vélelmezés]. Az induktív érvek a preszumptív érvek
közé tartoznak.*
A séma érvek egy csoportjának absztrakt ábrázolása, amelyben a
terminológiát egységesítjük, és az egyes érveket megkülönböztető
tartalmielemeket betűkkel helyettesítjük. Például:
modus ponens induktív általánosítás
ha p, akkor q A legtöbb megfigyelt A B.
p A legtöbb A B.
q
A deduktív érvek esetében a séma önmagában is meghatározza, hogy
az érv érvényes-e. Minden modus ponens érvényes.
A preszumptív érvek esetében a séma önmagában nem határozza
meg, hogy az érv erős-e. Akkor tekintjük erősnek, ha mentes az adott
érvtípusra jellemző hibáktól, azaz rezisztens a legjellemzőbb
megdöntőkkel szemben.
 Szakértő

Retorikailag hatásos, mert a szakértőket hitelesnek tartjuk…

(Emlékszik a Milgram-kísérletre?)
A szakértelem legkisebb jele is meggyőző, legalábbis egyesek
számára.
 Szakértőre való hivatkozás
1. premissza: S szakértője az A kijelentést magába foglaló területnek.
2. premissza: S azt állítja, hogy A igaz (hamis).
Konklúzió: A-t plauzibilis igaznak (hamisnak) tekintenünk.
1. Szakértelem kérdés: Mennyire hiteles S szakértőként?
2. Terület kérdés: S szakértelme A területére vonatkozik?
3. Vélemény kérdés: Amit S mondott, valóban maga után vonja A-t?
4. Megbízhatósági kérdés: S személy szerint megbízható-e?
5. Összhang kérdése: A összhangban van azzal, amit többi szakértő
állít?
6. Támogató bizonyíték kérdése: S kijelentése bizonyítékokon alapul?
Szakértő: „Az osztalék adójának emelése csökkentheti a
befektetéseket.”
Az újság főcíme: „Az adózási törvény recesszióba taszítja a
gazdaságot.”
 A közfelfogáson alapó érv

Általános elfogadás
premissza: A-t általában
igaznak tartják.
Vélelmezési premissza: Ha A-t
általában igaznak tartják,
akkor vélelmezhetjük, hogy A
igaz.
Konklúzió: Vélelmezhetjük,
hogy A igaz.

1. Milyen bizonyíték szól amellett, hogy A-t általában igaznak tartják?

2. Még ha A-t általában igaznak tartják is, van-e okunk kételkedni
benne?
 Retorikailag erős, de könnyen megdönthető
Gyakran fallációnak tekintik (ad populum néven), mert azon alapul,
hogy hajlamosak vagyunk másokhoz alkalmazkodni, különösen akkor,
ha hozzánk hasonlók.
Azonban nem eleve hibás. Ha tudjuk,
az az emberek általában mit gondolnak,
és nincs semmilyen okunk
véleményükben kételkedni,
vélelmezhetjük, hogy igazuk van –
azaz, ha nem támaszkodhatunk semmi
másra, nyugodtan felhasználhatjuk ezt
az érvet. De éppen azért, mert csak a teljes tudatlanság állapotában
használhatjuk, az új információk könnyen megdöntik.

A szakértői hivatkozáshoz hasonlóan, olykor arra használják, hogy

nyomást gyakoroljanak az ellenfélre, és visszatartsák
ellenvéleményének megfogalmazásától. Ez hiba.
 Analogikus érv 1.

1. Az emberi bőr hasonlít a tulipánhoz.*

2. A tulipánt jobban hidratálja a Dove, mint a Nivea.
Tehát az emberi bőrt jobban hidratálja Dove, mint a Nivea.
 Analogikus érv 2.
Hasonlósági premissza: Általában véve, E1 eset hasonlít E2 esethez.
Bázis premissza: E1 esetben A igaz (hamis).
Konklúzió: E2 esetben A igaz (hamis).
1. Vannak-e olyan különbségek E1 és E2 között, amelyek aláássák
kettőjük hasonlóságát?
2. A valóban igaz (hamis) E1 esetben?*
3. Nem létezik-e valamilyen E3 eset, amely hasonlít E1-re, de
amelyben A hamis (igaz)?

Nagyon gyakori. Pl. ezért végzünk állatkísérleteket; ha szereted a

bulgurt, a kuszkusz is ízleni fog.
Nélkülözhetetlen az erkölcsi érvelésben. (A művi abortusz olyan, mint
a gyilkosság → Megengedhetetlen! Az abortusz olyan, mint egy műtét
→ Megengedhető.)**
 Amivel Semmelweis szembesült
A gyermekágyi láz halálozási rátája a Bécsi Közkórház I. és II. sz.
klinikáján

A kórházba menet, az utcán szülő nők halálozási rátája alacsonyabb

volt azokénál, akik időben beértek az I. sz. klinikára, és ott szültek.
 Semmelweis így érvelt
Semmelweis elvetette az alábbi hipotéziseket:
• „járványos hatások”
• az I. sz. klinikán a nők a hátukon, a II. sz. klinikán az oldalukon fekve
szülnek
• a papot, aki a haldoklóhoz igyekszik feladni az utolsó kenetet, az I.
sz. klinikáról látni lehet, a II. sz. klinikáról nem
A megoldás: a boncolásokat is végző medikus hallgatóktól származó
„hulla anyag”.

A klórmeszes kézmosás
bevezetése
 Csapdák 1.
Csupán látszólagos korreláció
TÖBB IPHONE = TÖBBEN
HALNAK MEG, MERT
LEESNEK A LÉPCSŐN

lépcső-
halál Közös ok
(US)

iPhone
eladások
 Csapdák 2.
Kölcsönös okozás: az alacsony iskolai végzettség oka az alacsony
jövedelemnek vagy fordítva?

Pályázók Felvettek
Közbeeső változók:
Férfi 8442 44%
az állítólagos nem alapján történő
megkülönböztetés a Berkeley-n Nő 4321 35%

Tanszék Férfi Női Férfi Női

pályázók pályázók felvettek felvettek
A 825 108 62% 82%
B 560 25 63% 68%
C 325 593 37% 34%
D 417 375 33% 35%
E 191 393 28% 24%
F 373 341 6% 7%
 Korreláción alapuló érv

Korrelációs premissza: Pozitív korreláció van A és B között.

Konklúzió: A okozza B-t.

1. Valóban van korreláció A és B között?

2. Van-e bármi okunk azt gondolni, hogy a korreláció nem pusztán
véletlen?
3. Nem származhat a korreláció közös okból, kölcsönös okozásból, vagy
közbeeső változóból?
Ez a leggyakrabban használt érv az oksági kapcsolat mellett.
Szabadulj meg a kábeltévétől!
 Csúszós lejtő érv
Első lépés premissza: Azt mérlegeljük, hogy A0-t előidézzük-e.
Rekurzív premissza: A0 előidézése (az adott körülmények között,
legjobb tudomásunk szerint) valószínűleg A1-et eredményezi, ami
pedig valószínűleg A2-höz vezet, és így tovább egészen An-ig.
Rossz végkimenetel premissza: An rettenetes (katasztrofális, szörnyű)
végkimenetel lenne.
Konklúzió: Nem szabad A0-t előidéznünk.
1. Milyen közbeeső lépések vannak ténylegesen felsorolva az A0 … An
sorozatból?
2. Milyen további lépésekre van szükség ahhoz, hogy az
eseménysorozat plauzibilis legyen?
3. Melyek a leggyengébb láncszemek a sorozatban? Nem túlságosan
gyengék?

Gyakori érv a változások ellen. (Ha engedélyezzük a melegházasságot,

előbb-utóbb a kutyákkal is összeházasodhatunk!) Szinte mindig
falláció.
 Ad hominem érv
Premissza: S személy T tulajdonsága miatt nem szavahihető.
Konklúzió: S érvét nem szabad elfogadnunk.
1. Mennyire megalapozott, hogy S T tulajdonsággal rendelkezik?*
2. S T tulajdonsága releváns abban a dialógustípusban, amelyben az
érvet használjuk?
3. A konklúzió az, hogy S konklúzióját el kell utasítanunk, vagy az, hogy
S szavahihetőségét le kell értékelnünk?

Az ad hominem érveket gyakran fallációknak tekintik, de nem minden

esetben azok.
• Elhinnéd egy köztisztviselőnek, hogy a legjobb mód az állami
szervek hatékonyságának növelésére az lenne, ha megemelnénk a
köztisztviselők fizetését?
• Elhinnéd az összeesküvés-elméletek makacs hívének, hogy a rák
gyógyszerét már rég megtalálták, csak a gyógyszergyártó cégek
eltitkolják, mert sokat keresnek azon, hogy a betegek éveken át
szedik a hatástalan gyógyszereket?
 Direkt (avagy gyalázkodó) ad hominem

T = buta, tudatlan, őszintétlen, stb.

 Elfogultságon alapuló ad hominem

Csak azért
Munkában törte mondja, mert
el a lábát? ügyvéd. Tőlem
Forduljon nem kap pénzt!
ügyvédhez!

T = az érvelő körülményei, amelyek elfogulttá teszik.

 Tu quoque

T = a beszélő szavai ellentmondanak cselekedeteinek. E karikatúra a

liberálisokat vádolja az elveikkel ellentétes viselkedéssel. A „tu
quoque” azt jelenti, te is.
Érvek döntések
mellett és ellen
Lap-Band System
 Negatív változat
Emlékeznek?

A félelemre apellálás is a következményen alapuló érv egy fajtája.

 A következményeken alapuló érv
Premissza: Ha A-t előidézzük, annak hasznos/káros következményei
lesznek.
Konklúzió: A-t elő kell/nem szabad előidézni.
1. Mennyire valószínű, hogy a jelzett következmények valóban
bekövetkeznek?
2. Milyen bizonyítékok szólnak amellett, hogy A a fenti
következményekkel jár?
3. Vannak ellentétes előjelű következmények, melyeket figyelembe kell
venni?

Hibás változat: a kérdéses következmény

az, hogy hogyan érezném magam
(vágyteljesítő gondolkodás).
 A döntéshozatal 7 lépése

Ellenőrzés

Intézkedés

Választás az alt. közül

Bizonyítékok mérlegelése

Alternatívák azonosítása

Információgyűjtés
Döntési helyzet
azonosítása* 01
1 2 3 4 5 6 7
 Gyakorlati következtetés
Nagyvállalat vagy, amelynek van egy veszteséges drótkötél gyárad
(DKG). Mihez kezdesz vele?
Döntési helyzet azonosítása Cél: Megszabadulni a DKG
okozta veszteségektől.
Az eszközöket keressük a cél eléréséhez.

Célom megszabadulni a DKG okozta veszteségektől.

DKG eladása révén elkerülhetem a veszteségeket.
Tehát el kell adnom DKG-t.
Intézkedés

A gyakorlati következtetés az az érvelési séma, amely kiválasztja az

adott cél eléréséhez a megfelelő cselekedetet.

Célom A elérése.
B a legjobb mód A elérésére.
Tehát, B-t kell tennem.
 DKG eladása rossz ötlet, ha
… ha vannak más lehetőségek, melyeket nem jártunk körül.
… ha a gazdaság válságban van, és DKG ügyfeleinek is rosszul megy.
… ha nemrégiben volt egy komoly környezetszennyezési ügyed, amely
sokat ártott a vállalat image-ének. DKG eladása azt sugallhatja, hogy
önző kapitalista vagy, aki fittyet hány a társadalmi felelősségre.
… ha a veszteségek a gyenge marketingből fakadnak, ami javítható.
… ha a lehetséges vásárlókkal való tárgyalás során meglepetésedre
kiderül, hogy DKG-t nagyon ígéretesnek tartják, és a vártnál többet
lennének hajlandók fizetni, ami azt sugallja, valamit nem vettél észre.
… nemrégiben olyan csúcstechnológiát vezettél be DKG-be, amely
lehetővé teszi egyedi igényekre szabott termékek gyors legyártását, és
amely más általad birtokolt termelőegységekben is megvalósítható.
Előbb azonban tapasztalatokat kell szerezned vele kapcsolatban.
… egy másik vállalatcsoport menedzsmentje, amellyel fúziós
tárgyalásokat folytatsz, meg akarná tartani DKG-t, mert ez jelentősen
csökkentené azon egységeinek költségeit, melyek drótkötelet
használnak.*
 Kritikus kérdések a gyakorlati következtetésnél
Alt. azonosítása 1. Vannak-e B-től különböző eszközök A elérésére?
Döntési helyzet 2. A lehetséges (azaz realisztikus) cél-e?
azonosítása 3. Vannak-e A-val ütköző célok?*
Bizonyítékok 4. Vannak-e B-nek olyan negatív következményei,
mérlegelése amelyeket számításba kell venni?
Alt. kiválasztása 5. B a legjobb az alternatívák közül?
6. Nem tettünk-e szert a végrehajtás olyan
információra, amely a korábbi konklúzió (ti. hogy A
Ellenőrzés eléréséhez B-t kell tennünk) felülvizsgálását
indokolja?
7. Nem ütközik-e a konklúzió (ti. hogy A eléréséhez B-
t kell tennünk) valamilyen más célunkkal?
Bizonyítékok 8. Vannak-e más érdekelt cselekvők, és ha igen, saját
mérlegelése célom viszonya az ő céljaikhoz nem indokolja-e, hogy
egyeztessek velük, mielőtt döntésemet végrehajtom?
 Gyakorlati érvelés
A célod DKG eladása.
DKG eladása érdekében meg kell tervezned az átmenetet. (A vevő
számára elfogadhatatlan, hogy a termelés hosszú időre leálljon.)
Ezért meg kell tervezned az átmenetet.
Az átmenet megtervezéséhez először opció elemzést kell végezned
(azonosítani a vásárló igényeit adottságainak függvényében, és
biztosítani a szükséges adottságokat a sima átmenethez).
Ezért opció elemzést kell végezned.
Az opció elemzéshez baseline elemzést kell végezned (ennek révén
döntöd el, mit adsz el, és mit tartasz meg).
Ezért baseline elemzést kell végezned.
A baseline elemzéshez át kell tekintened DKG adottságait
(azonosítanod és értékelned kell működésének elemeit).
Ezért át kell tekintened DKG adottságait.
DKG eladásához először át kell tekintened adottságait.
A gyakorlati következtetéseket sokszor láncba fűzzük. A teljes láncot
gyakorlati érvelésnek nevezzük.
 Mentsük meg a konvojt?
Alan Turing és csapata feltörték a hírhedt német kódológépet, az
Enigmát, és az egyik megfejtett üzenetből megtudják, hogy a német
tengeralattjárók éppen megtámadni készülnek egy konvojt az Atlanti-
Óceánon.
 Mentsük meg a konvojt? Igen!
Joan: Civilek. Több százan. Megmenthetnénk őket.
Hugh: Hívom Dennistont, hogy riassza az Admiralitást.

Ez gyakorlati következtetés. Kanonikus formában:

Célunk a konvoj utasainak megmentése.
Denniston felhívása a legjobb mód az utasok megmentésére.
Fel kell hívnunk Dennistont.

Joan: Elég időnk van minderre?

Hugh: Elég, ha tudunk üzenni a konvojnak.

Joan kérdése a 2. kritikus kérdés konkrét változata

A lehetséges (azaz realisztikus) cél-e?
Hugh válasza: igen.
 Mentsük meg a konvojt? – 1. ellenvetés
Turing: Mit gondolnak majd a németek, ha felrobbantjuk a
tengeralattjáróikat? […] Szóval, ha a konvojunk hirtelen letér az
útvonaláról, és a légierő bombázó raja csodálatos módon beméri a
tengeralattjáróikat. Mit gondolnak majd a németek?
Hugh: A németek tudni fogják, hogy feltörtük az Enigmát.
Joan: Délre beszüntetnek minden rádiókommunikációt, és hétvégére
megváltoztatják az Enigma kódrendszerét.
Turing: Két év munkája. Minden, amit itt csináltunk, értelmét veszti.
Turing azzal támadja meg a Denniston felhívása melletti érvet, hogy
felteszi a 4. kritikus kérdés egy konkrét változatát,
Vannak-e B-nek olyan negatív következményei, amelyeket
számításba kell venni?,
amire Hugh igennel válaszol: a tett azzal a negatív következménnyel
jár, hogy a németek megtudják, hogy feltörték az Enigmát, és a csapat
kétéves munkája értelmét veszti.
 Mentsük meg a konvojt? – 1. ellenvetés (folyt.)
A 4. kritikus kérdés feltevése – Vannak-e B-nek olyan negatív
következményei, amelyeket számításba kell venni? – és igennel történő
megválaszolása negatív következményeken alapuló érvet jelent a
cselekvéssel szemben.
Ha felhívjuk Dennistont, a németek tudni fogják, hogy
feltörtük az Enigmát, és két év munkája kárba vész.
Nem szabad felhívnunk Dennistont.

Az ilyen ellenvetések nem feltétlenül perdöntők, mert a pozitív

következmények felülmúlhatják a negatívakat.
John: 500 civil van abban a konvojban. Nők és gyerekek. És hagyjuk
őket meghalni.
John nem vitatja, hogy Denniston felhívása az imént kimutatott negatív
következményekkel jár, de úgy véli, az utasok megmentése megéri ezt
az árat.
az utasok megmentése > az Enigma feltörésének elárulása
két év munkájának feláldozása
 Mentsük meg a konvojt? – 2. ellenvetés
Turing: A mi dolgunk nem az, hogy megmentsünk egy hajókonvojt,
hanem hogy megnyerjük a háborút.
Turing az ellenvetésre 7. kritikus kérdésre adott pozitív válasszal felel:
Nem ütközik a konklúzió (ti. hogy A eléréséhez B-t kell
tennünk) valamilyen más célunkkal?

Ezt újfent meg lehetne támadni azzal, hogy e további célokat is

érdemes feladni az utasok megmentéséért. Turing azzal előzi meg ezt a
támadást, hogy világossá teszi, hogy a legfontosabb cél a háború
megnyerése. Ez ismét egy sajátos gyakorlati következtetés.
Legfontosabb célunk a háború megnyerése.
A két alternatíva közül – felhívjuk Dennistont vagy sem – az
utóbbi a háború megnyerésének legjobb módja.
Tehát, nem szabad felhívnunk Dennistont.

= ami sajátossá teszi ezt a gyakorlati következtetést

 Lényeges pontok

• Érvelési séma, vélelmezés, megdöntés

• Szakértőre való hivatkozás
• Közfelfogáson alapuló érv
• Analogikus érv
• Korreláción alapuló érv
• Csúszós lejtő érv
• Ad hominem érv – direkt, elfogultságon alapuló, tu quoque
• Következményen alapuló érv
• Gyakorlati következtetés/ évelés

Walton, Fundamentals of Critical Argumentation, Chs. 3.1-5., 3.8., 8.1.,

8.4.