17.

TÉTEL
AZ ÉRVELÉS FAJTÁJA ÉS MÓDSZEREI

1. Alapfogalmak:

Érv: alátámasztott, bizonyított vagy cáfolt állítás

Tehát:
Érv = tétel + bizonyíték (vagy cáfolat)

Teljes érv: tételből, bizonyítékból (cáfolatból) és e két dolgot összekötő elemből áll.
Pl.:
Tétel: A világbajnok sportolónak be kellett fejeznie a pályafutását.
Bizonyíték: Az utóbbi időben több mérkőzést vesztett, mint amennyit megnyert.
Összekötő elem: Az élsport célja a jó eredmények elérése.

Rövidített érv (=enthüméma): amikor az összekötő elem elmaradhat, mert magától értetődő.
Tétel: A világbajnok sportoló felépült a sérüléséből, ...
Bizonyíték: ... mert minden orvosi utasítást betartott.
(Összekötő elem: A mielőbbi gyógyulás titka, ha szót fogadunk az orvosunknak...)

2. Definíciók: jól, világosan érvelni csak pontos fogalmakkal lehet, vagyis, ha jó

tételértelmezéseket, definíciókat alkotunk egy vita során.
A definícióalkotásnak két lépése van:
1. fogalmi osztályba sorolás
2. különbségtétel az osztály többi tagjától

3. Az érvek fajtái

- meghatározásból levezetett érv: A hal vízi élőlény. A partra vetődik, megdöglik.

- ok-okozati érv:
- körülményekből levezethető érv:
- hasonlóságon alapuló érv:
A villám belecsapott a fába, amely ezért kettétört.
„Ezernyi fajta népbetegség,
Szapora csecsemőhalál,
árvaság, korai öregség,
elmebaj, egyke és sivár
bűn, öngyilkosság, lelki restség,
mely hitetlen, csodára vár,
nem elegendő, hogy kitessék:
föl kéne szabadulni már!”
(JA: Hazám)
A spanyol nők – mint a mediterrán emberek általában –
korán öregszenek.

- a fortiori (minél erősebben, annál inkább) érv:

- bizonyítékból származó érv:
Ha arra volt időd, hogy moziba menj, arra is lett volna,
hogy tanulj!
A magyar diákok 27 százaléka fogyasztott már drogot,
tehát a magyar iskolákban komoly problémákat okoz a
kábítószer.
4. az érvelés módszere
- indukció: egyes jelenségekből következtetünk a törvényszerűségekre
- Pl.: A felnőttek 51 %-a évente egy könyvet sem olvas el, ezért a magyar társadalom
műveltségi szintje romlik.
- dedukció: a törvényszerűségekből következtetünk az egyes jelenségekre. Ennek az érvelés
során leggyakoribb megvalósulási formája a szillogizmus (két előzmény és egy konklúzió).
- kategorikus szillogizmus: egy bizonyos jelenség a fogalmi osztály minden
elemére érvényes:
előzmény1: Az indiánok sötét hajúak.
előzmény2: Péter szőke.
konklúzió: Péter nem indián.
- feltételes szillogizmus: feltételes állításon alapszik
előzmény1: Ha Nobel-díjat kap valaki, akkor nagy tudós.
előzmény2: Szent-Györgyi Nobel-díjas...
konklúzió: ... tehát nagy tudós.
- szétválasztó szillogizmus: választási lehetőségek, amelyek egyszerre nem
teljesülhetnek
előzmény1: A köztisztasági vállalatnak minden évben emelnie kell a
szemétszállítási díjat, vagy ritkítania a szemétszállítást.
előzmény2: A rendszeres szemétszállítás közegészségügyi okokból
szükséges...
konklúzió: ... ezért csak a szállítási díjat emelheti.

5. a cáfolat
- erkölcsi szabály: soha ne a személyt, hanem az érveit támadjuk!
- először a legsúlyosabb érveket, majd az egyre gyengébbeket mondjuk el
- szendvicstechnika: először elmondjuk a saját érveinket, majd az ellenfelünkét, végül
visszatérünk a saját érveinkre, és megerősítjük azokat

6. az érvek felsorakoztatása
- dramaturgiai sorrend: az érvelés fordulatot tartalmaz, az érvsorrend emelkedő
- dialektikus érvsorrend: tézis – antitézis – szintézis
- pragmatikus érvsorrend: problémamegnevezés, körüljárás, javaslattétel
- össztűz: személy vagy nézet minden irányból támadásnak van kitéve