 Töri:

 Dialógus drámai időpontja:

 Periklész 449-431
 Potedaiai csata: 432
 Peloponészoszi háború: 431-404
 Harminc zsarnok: 404-403.
o
Kharmidész
Bevezetés
153b-154c
 Szókratész megérkezik
o Üdvözlés, beszélgetés
o Mi a helyzet a filozófiával?
 Mi a filozófia? – beszélgetés; beszélgető emberek közössége.
 Ifjak? Mit akar Sz. az ifjaktól?
154c-157d Kharmidész érkezése, beszélgetés kezdete
 Nézés; látás; mint valami istenszobrot.
 Szép-e a lelke is? (jobban érdekli)
o Beszélgetés.
 Fejfájás (vajon miért?)
 Kharmidész el akarja kérni a receptet
o Nincs üdvözlés, bemutatkozás; instrumentálisan kezeli Sz-t. nincs beszélgetés.
o A belegyezésem nélkül is? (későbbiek..)
o Elkezdődik a beszélgetés.
 Ráolvasás
o A test egészét kell gyógyítani.
o Az ember egészét kell gyógyítani.
o Lélek
 A jó is meg a rossz is a lélekből származik.
 Lélek fogalom, vö. Apologia
 Vélekedések, tudás székhelye; elsősorban erények=annak a
tudása, hogy mi a jó az ember számára.
 A lélek prioritása.
 Ráolvasások.
 Szép logoszok. (Beszélgetés?)
o Szép logoszok szóphroszünéha ez meg van, a többi
már könnyű
 Filozófiai és vicces olvasat.

157e-159a Megvan-e Kharmidészben a Szóphroszüné.

  Szóphroszüné prioritása az orvossághoz képest.
 Kérdés? Meg van-e KH-ben a szóphroszüné?
o Első nekifutás: Önismeret. Bevallásos alapon. Amit állít magáról. Közvetlen
hozzáférés.
o Egyik válasz sem volna illő
 Szociális elvárások. Nem valódi önismeret. A róla alkotott
képnek/elvárásoknak próbál megfelelni.
 Vö. Védőbeszéd. Akik a legbölcsebbek hírében álltak azok voltak a
legkevésbé azok.
 Vizsgáljuk meg közösen! Beszélgetés útján derül ki,
 Második nekifutás: perceptuális modell (belső érzék)
o Belső entitás  érzékelés  vélekedés beszámoló (vélekedés tartalma)
 Kh. Elfogadja a modellt.
 Ha megvan benne, el tudja mondani, hogy mi az.
159b-160e: Első def. (mindent rendesen és nyugodtan tenni; egyfajta nyugodtság)
 Elenkhosz
 Eleinte nem akart válaszolni nyugodt lassúság
o Irónia; perceptuális modell nem az igazi
 Elenkhosz szerkezete;
o Szóproszüné = valami, ami minden esetben jó.
o Amit a definíció kijelöl: nem minden eseben jó.
 Elenkhosz
o Epagógé
 Testi dolgok: írás, lantjáték, bírkózás, futás
 Lelki dolgok: felfogás, tanulás, tanítás, emlékezet/visszaemlékezés
 A gyors jobb, mint a lassú
 Konklúzió: a Szóphroszüné nem lassúság/nyugalom.
o Mit gondolunk az érvelésről?
 Nem túl jó
 Kimutatja, hogy Kharmidész vélekedése nem megalapozott. Nem tudja
megvédeni.
 Perceptuális modell:
o Ha működne, vagy be kellett volna vallania, hogy nincs meg benne; vagy
valami olyannak előjönnie, amiről számot is tud adni.
160e-161a Második def (Szemérmesség)
 Inferenciális modell
o Hozzáférhető tulajdonságok (introspekció?)  ezeket okozó tulajdonság
(következtetés)
 Férfiasan magába nézett
 Elenkhosz szerkezete:Ua.
o A helyes gondolkodás jó
 Az emberből jó embert csinál
 Homérosz: Szükölködőnek nem jó;
 o Elfogadja;

161b-163b Harmadif def. (A saját maga dolgát tenni)

 Modell: olyan másoktól hallott vélemény, amivel azonosulni tudunk.
 Még mindig az-e a kérdés, hogy Kharmidészben megvan-e a helyes gondolkodás?
o Nem a vélemény eredete számít. Ha valaki mástól tesz szert tudásra, az is oké.
o Azt vizsgáljuk, hogy igaz-e vagy sem.
 Tudásigény vizsgálata a vélemény tartalmi vizsgálatán keresztül.
 Hogy működik? (elenkhosz probléma)
o Vizsgálata, hogy megvan-e? Szert tenni rá; összefügg. Mind a kettő a
beszélgetés során történik. Kétirányú. ráolvasások.
 Elenkhosz
o Saját nevét írja
o Saját házát építi, stb.
 Kharmidész valójában csak visszhangozza, nem érti amit Kritiásztól hallott.
o „szinész”

162d-164c (Kritiász első def. Ki-ki a maga dolgát teszi  a helyes gondolkodás a jó dolgok
megtétele)
 Megkülönböztetés: poiein prattein
 Ergazeszthaipoiein
 Hésziodosz: ergon uden einai oneidosz
 Poiészisz
o Szégyenletes, ha nem párosul a kalonnal
 Szép és hasznos: erga praxisz; ergaszia
o Saját dolgát tenni: a saját maga számára jót tenni.
 Az erényes ember ezt teszi.
o Elég szókratikus definíció. Kritiász régóta Szókratész körébe tartozik.
 Visszakérdez: ezt te nem így gondolod?
 Elenkhosz:
o Nem ismerik fel, hogy szófrónok?
 Önismeret!
o Vajon az orvos hasznos dolgot csinál-e?
 Tudja-e hogy jó-e vagy nem?
o Premissza: aki szófrón, az tudja, hogy szófrón. Kharmidész…
o Kritiász visszavonja a tételt. (ismeri a játékszabályokat)
164c-165b (A szófroszüné önismeret)
 Kritiász értelmezése a delphoi feliratról:
o Üdvözlés beszélgetés
o Az isten jót akar; szófroszüné; beszélgetés?
 Definíció: megismerni önmagunkat: to gignószkein auton heauton.
o Szókratész leírása
 Én magam sem tudom mi az igazság;
  Kettős cél: tudásigény megvizsgálása; igazság felderítése.
 Elenkhosz
o Valaminek a tudása
 Gignószkein  episztémé
 Csúsztatás?
 Önmaga tudása episztémé heautou
 Két értelmezés
o Alanyara vonatkozó tudás
o Magára a tudásra vonatkozó tudás.
o Analógia
 Orvostudomány  egészség; építészet ház
 Önmaga tudása?
o Ellenérv:
 Kritiász: Számtan és mértan.
 Szókratész: Valamilyen tárgyta vonatkoznak, ami nem azonos velük.
 Mi a tárgya a szófroszünének?
 Kritász: az összes többi tudásra és önmagára vonatkozik
 Beszól Szókratésznak: jól tudod, csak meg akarsz cáfolni.
o Válasz: el akarom kerülni, hogy azt gondoljam tudok
valamit, amit nem tudok.
o A tárgyat vizsgálom, elsősorban magam, de a többiek
kedvéért is.
 2-s saját tudásigény, illetve a maga a tárgy
vizsgálata.
o Ne törődj azzal, hogy Kritiász vagy Szókratész lesz-e
akit megcáfolnak!!!
 Kritiász újra: Önmagára és a többi tudásra vonatkozik
 Sz: a nemtudásra is.
 Szókratész összefoglalja:
o Ismeri önmagát
o Meg tudja vizsgálni ömmagát és másokat
 Mit tud; és mi az amiről csak úgy véli, hogy
tudja.
167b-169c Lehetséges-e az önmagára vonatkozó tudás?
 Lehetséges-e?
 Ha igen, jó-e valamire? Hasznos-e?
 Analógia (epagógé)
o Látás, ami látja önmagát és a többi látást, de színt nem.
o Hallás, ami hallja önmagát és a többi hallást, de semmilyen hangot sem
o Érzékelés: önmagát, és a többi érzékelést, a tárgyaikat nem
o Vágy; semmiféle élvezet
o Kívánság; semmiféle jó.
o Félelem
 o Vélekedés;
o Tudás?
 Relációk; viszonylagos dolgok
o Nagyobb önmagának kisebb is
o Kétszerese fele is
o Általában: ami önmagára vonatkozik az azt a természetet is birtokolja amire
vonatkozik
o Nem egyértelmű esetek:
 Önmagát mozgató mozgás; önmagát égető meleg;
o Aporia:
 Van-e olyan önmagára vonatkozó képesség, ami lehetséges
 A szóphroszüné ilyen-e;
 Ha ilyen, hasznos-e (jó)?
o A szóphroszüné jó.
 Aporia
169c-171d (ha létezik is, tartalmilag szegényes.)
 Fogadjuk el, hogy lehetséges.
 Képesség tesz-e minket, hogy tudjuk-e, mit tudunk és mit nem?
 Aki birtokában van az önmagát ismerő tudásnak, az ismerni fogja önmagát
o Milyen szelf?
 Csak annyit tudunk, hogy tudunk valamit.
o Mit tud? Erre az egyes specifikus szakértelmekre van szükség.
 Se magát, se mást sem tud megvizsgálni.
o Az orvostudományról nem fog vele beszélgetni.
 Tudásigény vizsgálata egybeesik a tárgy vizsgálatával.
o Ahhoz, hogy valakinek a szakértelmét megvizsgáljuk, az adott szakértelemre
van szükség.
171d-175e (hasznos-e?)
 Ha tudnánk mit tudunk és mit nem tudunk;
o Nem lenne tévedés; rábíznánk a szakértőkre;
 Boldogok lennénk?
 Csak egy kevés haszna lehet amúgy (könnyebb tanulás)
 Dupla engedmény:
o Lehetséges;
o Lehetséges, hogy tudjuk mit tudunk és mit nem tudunk.
 És akkor mire jó?
 Talán nem is hasznos?
o Ami felötlik az emberben azt meg kell vizsgálnia.
 Egyes szakértelmeknek megfeleően tevékenykedünk boldogok leszünk-e?
o „a tudásnak megfelően”
 Kétféle értelmezés
 A jóra és a rosszra vonatkozó tudás.
 o Nem ad hozzá a többi szakértelemhez;
 De csak ez teszi lehetővé, hogy azok számunkra hasznosak legyenek.
 Ez nem a tudásra és a nem tudásra, hanem a jóra és a rosszra
vonatkozik.
 Kritiász válasza: a tudás tudása fölötte áll ennek.
o Sz: de nem ad hozzá a hasznosságához.
 A tudás tudása semmilyen hasznot nem hajt  nem azonos a Szóproszünével.
176-176d (konklúzió)
 Két jóváhagyás;
o Tudás tudása; tudni, hogy mit tudunk és mit nem.
 Képtelenség; tudni, hogy mit nem tudunk.
o Úgy tűnik, hogy haszontalan….
 Beszélgetés folytatása „ráolvasaás”
o Kényszerítés….

Töri:
Dialógus drámai időpontja:
Periklész 449-431
Potedaiai csata: 432
Peloponészoszi háború: 431-404
Harminc zsarnok: 404-403.
Kharmidész fő témák:
Kharmidész és védőbeszéd
Szókratészi filozófiai általában.